Szezonelőzetes I. (a női mezőny)

Március vége óta vártunk az előttünk álló hétvégére: a Rettenbach-gleccseren bő fél év elteltével mérik össze tudásukat ismét a világ legjobb alpesi sízői – legalábbis az óriás-műlesiklók feltétlenül. Minden idők leghosszabb szezonját tervezte meg a Nemzetközi Sí Szövetség. A nőknek 42, a férfiak részére 43 versenyt rendeznek, ami a februárban esedékes világbajnoksággal együtt gyakorlatilag annyit tesz, hogy Söldentől kezdve nem lesz olyan hét(vége), amikor alpesi síelés nélkül maradunk. Az FIS vezérkara és bizonyos sínagyhatalmak közt pattanásig feszült a helyzet a holtszezonban, s végül Johan Eliasch elnök visszakozott, a mély reformok egyelőre elmaradtak. Szintén cikkeztünk nyáron a visszavonulókról, s minthogy szerencsére eddig elkerülték a nemzetközi elitet a komoly sérülések, a mostani beharangozó arról szólhat, ami a lényeg, vagyis az erőviszonyok boncolgatásáról. Az összetett jó eséllyel a címvédő Shiffrin és az egy évvel korábbi bajnok Vlhová közt fog eldőlni, de egy sejtelmes interjúja után Gut-Behrami is nagy dobásra készülődik, s persze az önveszélyesen gyors Goggiát sem lehet egy legyintéssel elintézni. A gyors számokban komoly csörtékre van kilátás az olasz, a svájci és az osztrák kontingens közt; az óriás-műlesikló mezőny erősorrendjét nehézkes megtippelni, szlalomban pedig vélhetően folytatódik a két gigász párbaja.

A versenynaptár (2022/2023)

Mint arról korábbi cikkeinkben (itt és itt) már beszámoltunk, nem ment gördülékenyen a kalendárium összeállítása. Az FIS vezérkarának tervei nem arattak osztatlan sikert, így miként az lenni szokott, kompromisszumos megoldás született. Egyrészről (egyelőre, vagy véglegesen?) jegelve lett a „gyorsasági és technikai kombinációk” meglehetősen kusza elképzelése, illetőleg megmaradt a kandahari lesiklás az uraknak, ugyanakkor a vb-t követő második észak-amerikai túra bennmaradt a naptárban.

Így állt össze minden idők legtöbb versenyből álló naptára. Maga a szezon sem lehetne feszítettebb, elvégre Söldentől kezdve nem lesz olyan hét, amikor üresjárat lenne. Legalábbis elvileg, mert a szokott időjárási nehézségek, főképp a hóhiány felülírhatja a várakozásokat (jelen pillanatban Zermatt sokak által várt debütálása is kétséges). Aztán adott a világot sújtó válság, ezúttal nem a járványhelyzet képében, az már jóval engedékenyebb protokollt tesz szükségessé. Nyilván az orosz-ukrán háború gerjesztette energiaválságra kell gondolni. Az FIS közleményei érthetetlenül tétovák a kérdésben. Egyfelől tisztában vannak azzal, hogy több versenyhelyszín kidőlhet a sorból (villanyvilágítás, hóágyúzás, s egyéb extra költségek), B-tervet viszont felvállaltan nem alkottak meg. Csupán annyit lehet tudni, hogy a világbajnokság esetleges lemondását nem az utolsó pillanatra tervezik. Szép kis kilátások…

Forrás: Skinews.ch

Mikaela Shiffrin, a címvédő és a legnagyobb favorit

A nemzetközi vérkeringésbe anno még ifjúsági korú sízőként berobbant amerikai lány karrierje lineáris függvényként ívelt felfelé. Jószerivel tucatjával szállította a győzelmeket évente, szlalomban tinédzserként is megrendíthetetlen volt, és szép lassan négyszámos sízővé fejlődött. A világversenyekre sem lehetett panasz. Tényleg már csak a két rekordtartó, azaz Lindsey Vonn (82) és Ingemar Stenmark (86) maradt célkeresztben. Az addig hímes tojásként kezelt klasszist aztán megedzette az élet. A családi tragédia érthető módon padlóra küldte, s bizony nem segítette a talpra állásban a pandémia sem. Mi tagadás, megedzette az élet, a közösségi médián keresztül a szemünk láttára cseperedett felnőtté, amikor pedig síelt, leomlott verhetetlenségi mítosza, a határok próbálgatása közepette egy hibára fogékony, esendő sportolóként mutatkozott. Gondoljunk csak a pekingi olimpiára, ahonnan érem nélkül, önbizalmat romboló kiesésekkel búcsúzott. Innentől fogva nem sokat mertünk volna rárakni, ami az addig is pengeélen táncoló összetettet illette. A csak azért is mentalitás végül felülkerekedett rajta, s miután szinte a semmiből pazar lesiklóformát húzott elő a kalapból, kezébe vehette a legnagyobb kristálygömböt.

A feltámadásban felbecsülhetetlen szerepet játszott Shiffrin élettársa, Aleksander Aamodt Kilde. A minden profizmusa mellett végtelenül laza norvég húzta ki a válságból, nem csupán konkrétan februárban. Ennek révén szép lassan el tudta engedni a szlalomot, mármint olyan értelemben, hogy már nem dobogott benne úgy görcsösen a bizonyítási vágy Vlhovával szemben, ezzel párhuzamosan pedig sokkalta kiegyensúlyozottabban szerepelt óriás-műlesiklásban, a gyors számokban pedig valaha volt legjobbját kezdte ostromolni. Vulgárisan szólva „tököt növesztett”, vagánysága éles kontrasztot varázsolt közé és a siker kapujában óvatoskodó Vlhová között. Lenzerheide-i második helye hozta el a fordulatot.

Tavasszal, majd nyárelőn bejárták a fél világot a szerelmesek, ám ezzel együtt a munka sem maradt el. A hírek szerint a zűrös évekkel ellentétben szinte azon nyomban ráérzett új léceire, a gleccseres edzőtáborok pedig kifogástalanul sikerültek. (Leszámítva a svájci repülőtéren történt incidenst. „Állandó lakóként” töltött egy kényelmetlen éjszakát a „senki földjén”, de végül csak előkerültek kofferjei, benne a sílécek.) Előre nem illik inni a medve bőrére, de könnyen lehet, hogy csúcsformába kerülhet idén az amerikai lány.

Forrás: Forbes.sk

Petra Vlhová, a legfőbb rivális

A Tátra csillaga azzal együtt dicsőséges szezont zárt márciusban, hogy a Világkupa-címvédés végül nem jött össze. Eleve úgy vágott bele a felkészülésbe, hogy az olimpiára időzítené csúcsformáját, a hőn áhított aranyérem reményében. Ami végül meg is valósult, kedvenc számában, szlalomban megnyerte a bajnokságot Pekingben, továbbá a VK-összesítésben sem talált legyőzőre. Sőt igazából véve a nagy csata is elmaradt, simán behúzta a kristálygömböt, kihasználva Shiffrin indiszponáltságát. Az összetett kudarc elsődleges eredője óriás-műlesiklásában keresendő: ennyi hullámvölgy egyszerűen nem fér bele annak, aki a legnemesebb szezontrófeára pályázik. Ezek után már nem osztott, vagy szorzott, hogy a ritkán bevállalt gyorsasági hétvégéken sem potyogtak úgy a pontok, mint amiben reménykedett volna.

A holtszezon gördülékenyen haladt Mauro Pini edző oldalán, nem volt gond a motivációval sem az erőnléti (lesiklásait elnézve szüksége is volt rá), sem a magaslati síedzések során. Betegség, sérülés nem akadályozta a munkában, februári fájdalmai nem kínozták oly mértékben, igaz, a sorozatterhelés közepette derül majd ki, valóba hátrahagyta-e azokat. Elérendő célként természetesen a hasonlóan sikeres szlalomversenyeket emelte ki: ráfeküdne a magasabb pénzdíjas lejtőkre, ill. természetesen elhódítaná végre a vb-címet is. Az óriás-műlesiklásra szintén nagy hangsúlyt fektettek a stábbal, nyilván érzik, hogy ott válik el, marad-e még sansza tavaszra.

Forrás: Sport.ch

Lara Gut-Behrami, a sötét ló

Ticino megosztó klasszisa minden jel szerint lenyugodott, s újabb babérokra tör. Karrierje vége felé, hiszen az a kislány, aki 2009-ben örökké emlékezetes módon havon propellerezve ért célt a Val d’Isére-i VK-n, mostanra 31 éves lett. Megnyert már mindent ezen évek alatt, Pekingben olimpiai aranyérmével feltette a tetődíszt csillogó fájára. A kritikus svájci sportközvélemény szimpátiáját ezzel együtt sem ragadta meg, ennek jegyében változatlanul tartózkodik a rendszeres interjúktól, a közösségi médiában pedig elvi megfontolásból nem kíván szerepelni. Vagyis a helyzet a szokásos: elvonultan, családi vállalkozás keretében készült az új szezonra.

Hó elején azért pár szóra el tudták kapni az újságírók, ebben egyrészt megpendítette, hogy korábbi álláspontjával szemben akár kitarthat a 2026-os olimpiáig. A motivációval annak dacára sincs probléma, hogy egészségi nehézségekkel küzd. A tavalyi kihagyást a Covid mellett egy kellemetlen tüdőgyulladás okozta, ami 20%-kal csökkentette le az oxigéncserét. A rosszindulatú megjegyzésekkel szemben tehát nem a visszafogottabb edzésmenet miatt volt ki egy-egy lesiklás után, mint a liba. Ezen problémákat mára hátrahagyta, elmondása szerint 20 éve kora óta nem volt ennyire fitt állapotban, mint most.

Konkrét kitűzött célokat ezúttal sem publikált, a belső környezetéből is csak annyi szivárgott ki, hogy sízés iránti imádata mit sem csorbult, továbbá harcedzetten és sikeréhesen, pengés formában várja a söldeni nyitányt…

Forrás: La Stampa

A gyémántok fénye csillogóbbá lesz? (Az olasz lányok)

A kalendárium változásai kimondottan jól jöttek az olaszoknak, elvégre az arányaiban visszább eső szlalomversenyeken egy kivétellel amúgy sem szoktak jól szerepelni. A kivételt erősítő szabály Federica Brignone. A 2020-as összetett bajnok pedig ki is használta sokrétűségét és idén márciusban a legjobb három között zárt a pontversenyben. Úgy fest, túllépett a krízisen, ami az esélyesség terhéből fakadó frusztráltságból, lécproblémáiból, s az olasz szövetséggel folytatott viaskodásából eredt. Mára megbékélt a FISI-vel Fede’, mi több, a nyári gálájukon már szemre önfeledten fotózkodott Goggiával. Az olasz csapaton belüli légkörnek egész biztosan jót tenne, ha megszűnne köztük az ellenségeskedés. Nagy világversenyekről még nincs aranyérme, emellett nyilván megvédené címét Szuper-G-ben, illetve a számára komfortosabb matériát eredményre váltaná óriás-műlesiklásban. Merthogy eredendően elsőszámú szakágában igencsak ingatag formát mutatott az előző télen. Ha ezen változtat, akár még megszorongathatja a nagy párost.

Sofia Goggia az itáliai válogatott sztárja, a közönségkedvenc, akinek életét napi szinten követhettük a holtszezonban is a közösségi médiában. Emellett alig leplezetten ő a honi szövetség lieblingje, ami komoly feszültségforrás is, amellett, hogy kiérdemelte ezt a státuszt. A királyszám, vagyis a lesiklás topfavoritja évek óta. A példakép, Lindsey Vonn őrülten agresszív stílusát átvette, ennek megfelelően ha hibátlanul síel, megverni őt szinte lehetetlen. Csakhogy kanyartechnikájának visszaesésén érződik a sok sérülés, egyre többet ront, szinte minden menetében benne van a súlyos sérülés veszélye. Az olimpiát megelőzően januárban is láthattunk erre két példát. Villámgyors rehabilitáció után valahogy még összedrótozták Pekingre, ahol hallatlan lelki erővel edzésről edzésre fejlődött, míg végül egy arannyal felérő ezüsttel gazdagodott. A szakági kristálygömböt pedig csak besöpörte egy hónappal később. Mégis elgondolkodtató, hogy az elmúlt négy évben 2-2 súlyosabb térdsérülést szenvedett el bal, ill. jobb lábában. Kérdés, meddig lehet terrorizálni azt a szervezetet?

Itália legfiatalabb klasszisa, Marta Bassino – tehetségéhez mérten – pocsék idényt zárt tavaly. Íme, az eredménylista, amivel a legtöbben megbékélnének: TOP10-ben végzett összetettben, egyéni rekordot döntött Szuper-G-ben, kétszer is csak egy hely választotta el a dobogótól. Mindez szép és jó, de nála az óriás-műlesikláson múlik minden, ott pedig bizonytalan formát mutatott. Márciusra került vissza a régi kerékvágásba két 2. hely formájában, addig két másik dobogót leszámítva egyszerűen nem tudott két élvonalbeli menetet összerakni. A négy elsőfutamos kiesés pedig abszolút nem vallott korábban rá, ezek közül az egyiket ráadásul az olimpián követte el. A 21’-es vb-n sem járt sokkal jobban, nagy fricska volt számára a hazai kudarc, gyaníthatóan februárra élesítik majd csúcsformáját.

Forrás: Crans-Montana

Mi a helyzet a többi nemzetnél?

A svájci válogatott csapatszinten talán a legütőképesebb évek óta, elvégre szám szerint négy olimpiai és/vagy világbajnokot foglal magában. Mégsem jött ki igazán belőlük a kurázsi VK-szinten az előzőekben, hol betegség, hol pedig egy-egy banális sérülés akasztotta meg felkészülésüket, avagy törte meg a téli lendületet.

Ehhez képest merő felüdülés, hogy sztárjaikat semmiféle hasonló incidens nem hátráltatta a munkában. Csupán egykori junior-világbajnokuk, ifjúsági olimpiai érmesük járt pórul. Jasmina Suter rosszul esett az egyik edzésen, a diagnózis: elülső keresztszalag-szakadás bal térdében. A szezon tehát még azelőtt véget ért számára, hogy valójában elkezdődött volna.

A helvét lányok pazar olimpiát zártak Pekingben: három szakágban ők adták a bajnokot, s további értékes érmeket gyűjtöttek. Michelle Gisin megvédte címét kombinációban, ezzel együtt pontszám tekintetében ő volt a legeredményesebb svájci hölgy a Világkupában. Ötödik helyen zárt összetettben, s a lesiklást kivéve minden számban legalább egyszer dobogón zárt. Túllépett a csókbetegségen, formája ígéretes, ezzel együtt nem várható tőle kirobbanó VK-idény, egyik tavaszi interjújában ugyanis leszögezte, nem szeretné túlterhelni szervezetét. Ez a gyakorlatban annyit jelenthet, hogy kevesebb gyorsasági számban láthatjuk versenyezni, illetve inkább a vb-re készül.

Wendy Holdener kihozta az elmúlt télből, amit lehetett, azok után, hogy egy éve, a szezonkezdet előtti napokban csuklósérülést szenvedett a konditeremben. Nyert Pekingben egy ezüst- és egy bronzérmet, s két dobogója mellett sem vallott szégyent VK-szinten. Az első győzelmet persze továbbra is elkeseredetten üldözi. Mivel elkerülték a bajok, s a szokottnál is intenzívebben edzett a holtidényben, minden adottnak látszik ahhoz, hogy felzárkózzék a két nagyhoz – legalább szlalomban. Corinne Suter a királyszám regnáló világ- és olimpiai bajnokaként nyilván elsősorban ezekre a számokra koncentrál, de sokat fejlődött óriás-műlesiklásban is. Ha a görbe monoton növekedő marad, akár-akár az összetett tekintetében is számításba kell vennünk a frissen házasodott szépséget.

Forrás: Facebook (Katharina Liensberger)

Amilyen ígéretes a helyzet Svájcban, annyira állnak rosszul az osztrákok. Egy évvel ezelőtti előzetesünkben még azt írtuk, hogy túllendültek a sógornők a történelmi mélypontról. Tettük mindezt Katharina Liensberger előző idényben tapasztalt klasszis teljesítménye láttán. Nyert ugyan a vége felé Årében egy versenyt, állt még kétszer dobogón, de nemhogy Vlhová, vagy Shiffrin szintjétől esett rettenetesen vissza, mind több, s több rivális verte meg. A szöszke síző kiegyensúlyozottságából kevés maradt az előre télre, mert szép a hat TOP8-helyezés, de a közvélemény és ő maga is többet várt ennél. Pekingi ezüstérme mondjuk szépségtapasznak elment. Ezzel párhuzamosan óriás-műlesiklásban visszaesett a középmezőnybe, ezzel együtt az osztrákok megint a feledés homályába kerültek ebben a számban.

Noha a gyors számokban szép számban érkeztek a dobogók, azért az sokatmondó, hogy egyik szakágban sem zárt szezondobogón osztrák, az összetettben pedig Ramona Siebenhofer 12. pozíciója volt a toperedmény tőlük. Nem csoda, hogy a honi szövetség alapos tisztogatást végzett a női szekcióban, akár a vezetőket, akár az edzői stábot nézzük. Közeleg a hazai rendezésű világbajnokság, ott pedig kimagasló elvárások lesznek. Aztán könnyen lehet, hogy ez a teher inkább szupertehetségük Magdalena Egger vállát fogja nyomni Saalbachban.

A franciáknál komor jövőkép körvonalazódik. A hazai vb után minden bizonnyal a visszavonulás mellett fog dönteni egyetlen valódi ászuk. Tessa Worley őrülten izgalmas végkifejletben megnyerte az óriás-műlesiklás szakági trófeáját, s vélhetően vb-éremmel szeretne elbúcsúzni az élsporttól. Rajta kívül van egy ígéretes TOP10 környéki sízőjük Romane Miradoli személyében, Frasse Sombet és a vb után valószínűleg szintén visszavonuló Noens már régen nem számít potens sízőnek. Az utánpótlásban azért találni ígéreteket, gondoljunk McFarlane és Mathiou személyére.

A németeket Lena Dürr váratlan másodvirágzása mentette meg a kínos blamától. Rajta kívül még Kira Weidle szállított néhány emlékezetes futamot, vagyis nem meglepő, hogy a germánok elkezdtek honosítani. Roni Remme Kanadát hagyta ott a németek invitálására. Ellenpélda Emma Aicher, aki vitán felül klasszisígéret, megeshet, hogy már idén berobbanhat a felnőttek közé.

Forrás: Skiweltcup.tv

A szlávok háza táján hemzsegnek a feltörekvő sízők. S nem csupán a szlovákok vannak kivételesen jó helyzetben. Ester Ledecká mindinkább az alpesi síelés mellett teszi le a garast. Lesiklásban ott van a favoritok közt, SG-ben ugyancsak mindenkor esélyes dobogóra, s lassanként óriás-műlesiklásban is gyűjtögetheti a pontokat. A cseh csapatban folytatja pályafutását Adriana Jelinkova, aki két  éve – még holland színekben – kiválóan síelt pár héten keresztül. Igaz, aztán csúnyán lesérült, tavaly pedig még visszatérő évként is gyengén teljesített. A szlovének kineveltek egy szupertehetséges nemzedéket, s tavaly Livio Magoni keze munkájának hála berobbantak az élmezőnybe. Más kérdés, hogy a kegyetlen hajcsár hírében álló olasz mester edzéstempójának másik lehetséges következménye a sok sérülés, ami bizony összetörte a szlovén álmokat. Tina Robnik egy hónapja törte el sípcsontját, a kétszeres VK-futamgyőztes Andreja Slokar pedig keresztszalagját szakította el a napokban. Meta Hrovat pedig márciusi bukása óta fájlalja mindkét térdét, s jelenleg ugyancsak nincs hadra fogható állapotban. A másik két lányra hosszas rehabilitáció vár. Maryna Gaşienica-Daniel a lengyeleket gazdagíthatja dobogóval, ám a jövő nagy sztárját délebbre kell keresnünk. A horvátok alighanem újabb gyémántra leltek. Zrinka Ljutić káprázatos szezont zárt, hiszen két TOP30-as olimpiai helyezés és VK-pontszerzés után lesimázta a junior-világbajnokságot, majd zárásként a VK-fináléban berúgta az ajtót egy 5. helyezés formájában. Jelenleg a szlalomos ranglista 23. helyét foglalja el, vagyis minden adott ahhoz, hogy akár újévkezdésre, 18. születésnapja környékén máris az elitcsoportban induljon.

Maradva a Balkán-félszigeten, érdemes lesz még fokozattan odafigyelni Lara Colturi szereplésére. A név alapján könnyű kitalálni, hogy nem tősgyökeres albánról van szó. A 15 éves kishölgy az ezredforduló nagyágyújának, Daniela Ceccarellinek a lánya, aki visszavonulása óta tehetségkutatással foglalkozik, egy privát csapat kötelékében gyűjti és neveli a reménységeket. Az olasz szövetséggel már nem tudott zöld ágra vergődni, innen az országváltás. Colturi előbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy élete első öt FIS-kategóriás versenyét megnyerte (azóta újabb 5 következett), majd pedig utcahosszal behúzta a Dél-Amerikai Kupa összetettjét, valamint az óriás-műlesikló és szlalomszakágit. Utóbbi számban máris a világranglista TOP100-ban foglal helyet.

A skandinávoknál norvég részről Ragnhild Mowinckel tavaly egyértelműen visszatért sérülése előtti szintjéhez, idén pedig három számban is ütőképes lehet. A svédeknél Sara Hector szezoneleji VK-sikerei és olimpiai bajnoki címe kicsit a semmiből érkeztek, még úgy is, hogy egykoron a nagy tehetségek közé sorolták őt. Az új generáció már ott kopogtat az ajtón: Aronson Elfman és Boström Mussener éve lehet a mostani. Megeshet, hogy a finnek sem maradnak sikerélmény nélkül. Poutiainen visszavonulása óta (10 éve) lényegében csak pár aprócskára voltak jók legjobbjaik. Rosa Pohjolainennek van egy ezüstje a két évvel előtti Ifjúsági Olimpiáról, de VK-szinten egy TOP20-at kivéve eddig nem sikerült az áttörés.

A tengerentúlon változatlanul nem tolonganak az ászjelöltek Shiffrin oldalán. Alice Robinson gyors számok felé történt próbálkozása rövidtávon visszalépéssel járt, hiszen fő szakágában, óriás-műlesiklásban az ő szintjén minősíthetetlenül rossz idényt zárt. Ugyanakkor elsősorban Szuper-G-ben voltak felvillanásai, a benne szunnyadó tehetség pedig nem tűr vitát. Változatlanul Lindsey Vonn egykori stábjával dolgozik, s élvezi a legnagyobb energiaitalgyártó cég anyagi megbecsülését. Most már tényleg idő kérdése az áttörés.

S akkor nézzük a négy szakág erőviszonyait. Tényleg csak röviden…

Forrás: Mynewdesk

Lesiklás

Papíron, ha csak a nyers tempót, az őrülten vagány meneteket nézzük, nincs Sofia Goggiának valós riválisa. Ám mint írtuk fentebb, a sok bukás fokozatosan megtörte a sebességkirálynő kanyarbiztonságát, s rögtön nem lett már oly sima a helyzet. A lesikló versenynaptárat felforgatták, többek közt bekerült két vadiúj helyszín (Zermatt és Kvitfjell), a cortinai hétvégét pedig leszűkítették. A lejtők karakterisztikája kedvezni látszik a világ- és olimpiai bajnok Corinne Suternek, akit ráadásul szinte nem lehet kilökni az élbolyból, súlyos sízési hibát alig-alig követett el az előző idényekben. Ez a fajta megbízhatóság akár az ő malmára hajthatja a vizet.

Még ha a kristálygömb minden valószínűség szerint kettejük fog eldőlni, bőséges azok köre, akik egy-két futamon odaérhetnek az elejére. Ester Ledeckát halványan még a trófea esélyesei közt is számba kell vennünk. A cseh lány a jelek szerint kezdi megtalálni az arany középutat a fejetlen tempófokozás és a szép tiszta ívek között, s ha újabb lépést tenne előre, akár még csodát is tehetne. A céljai közt egész biztosan ott szerepel a szakági győzelem, s egy csillogóbb vb-érem. Az osztrákok népes, de kétes potenciállal bíró csapattal vágnak neki a szezonnak. Mirjam Puchner élete formájában síelte le az előző telet, kétséges az ismétlés esélye. Ramona Siebenhofer óriás-műlesiklóból nőtte ki magát lesiklóvá, az éppen csak nem dobogós szezonhelyezés ellenére nehéz kinézni belőle, hogy hosszabb távon, vagy akár egy-egy futamon face-to-face megverni az ászokat. Az üveglábakon álló Hütter-Scheyer-Ortlieb-Rädler kvartett – kiegészülve a tavalyelőtti súlyos sérülése után talán még egyszer visszatérő Schmidhoferrel alighanem inkább a létszámot fogja növelni a TOP10-ben.

Ha túllépett kihagyásán, Breezy Johnsont bizonyára sokszor fogjuk látni a pódiumon, vagy annak közelében, s hasonló jókat várunk Laura Pirovanótól. Lábtörésből felgyógyulva tér vissza az élsportba a norvégok tehetsége, Kajsa Vickhoff Lie. Helyette egyelőre még inkább Ragnhild Mowinckel jó szereplésére lehet számítani. Titkon nagy meglepetésekre tartjuk őt érdemesnek. Az élmezőnyt a fentieken túl a svájciak (Jasmina Suter, Nufer, s persze Gut-Behrami), az olaszok (elsősorban a Delago-lányok és Brignone) tehetik teljessé.

Forrás: RDS

Szuper-G

Szokás szerint a két gyorsasági szakág közt nagy az átfedés, ami az erőviszonyokat illeti. Ugyanakkor mára külön arculata lett a szuperóriásnak, ezzel együtt számos specialista fűződik hozzá. Habár betegsége okán tavaly még a TOP3-ból is kiszorult, az idény favoritja kétségtelenül Lara Gut-Behrami lesz. A szám háromszoros VK-bajnoka, uralkodó világ- és olimpiai bajnoka olyan könnyed eleganciával választja meg a brutálisan magas és tempós íveket, hogy azt igen kevesen tudják csak lekövetni. A hiba persze benne van a rizikóvállalásban, de nehéz elképzelni, hogy egy állítólag remek felkészülésen átesett Larát egy komplett idényben meg lehetne előzni.

Federica Brignone némi meglepetésre, de annál megérdemeltebben húzta be a tavalyi szezont. Nyert három futamot, s végig stabilnak bizonyult. Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy a nyomvonalak jellemzően technikásra voltak tűzve, a tojástartást ritkábban kellett felvenniük a lányoknak, mint akár 4-5 évvel ezelőtti Szuper-G-versenyeken szokás volt. Akár innen, akár a sebességből vezetjük le az esélyeket, Corinne Suter és Mowinckel nevét itt sem hagyhatjuk ki. Bár fentebb elsütöttük már egyszer ezt az elcsépelt jelzőt, de ha valaki, akkor Goggia igazi sötét lóként odaérhet az elejébe. Az osztrák válogatottból tavaly hiányzott a következesség, de azért mégis csak dobogóra áll négy közülük, ez pedig jelzi képességeiket. Meglepő futamgyőzelme ellenére nem érezzük a valós potenciált Romane Miradoliban, ám ismerve a franciák híresen erős vb-szereplését, meglehet, nem is a VK-n szeretne virítani.

Forrás: The Informant

Óriás-műlesiklás

Szokás szerint a legkevésbé kiszámítható szakágról van szó, idén is széles palettából tudjuk csak kiválogatni a kristálygömb várományosait. Az előző tél Mikaela Shiffrin szárnyalásával vette kezdetét, hiszen karácsonyig két győzelem és egy további dobogó szerepelt a neve mellett. Aztán jött a karantén, s a mélyrepülés, ami szlalomról átterjedt óriásra is. Majd következett Sara Hector a maga hét dobogójával és négy sikerével (közülük egyik-egyik a pekingi olimpiához fűződött), s csak azért nem nyerte meg fölényesen a szakágit, mert ott volt mögötte a stabilitás kvintesszenciája, vagyis Tessa Worley. Végül a kis francia szerezte meg karrierje harmadik kis trófeáját, s benne van a pakliban, hogy hamarosan gyarapodni fog vitrinje. Dominálni egész biztosan nem fog, de ha ellenfelei sorra dobják el pontjaikat, simán üdvözülhet ismét. A svéd remek két hónapos szériát síelt, s meg kell hagyni, tehetségét addig sem kérdőjelezte meg senki, ezzel együtt ott lebeg gondolataink közt az eshetőség, miszerint kifutott szezonja volt. Hármójuk közül talán inkább az amerikainak áll a zászló, mivel tűzéstől függetlenül képes erőt demonstrálni. Akár egyetlen futam alatt is.

Az olaszok összességében csalódást keltő tél után térnének vissza az őket megillető helyre. Marta Bassino ingatag szerepléséről már értekeztünk a cikk első részében, mint ahogy Fede’ Brignone gyakran széteső óriás-műlesiklásairól is esett szó. Mindkettőjüket erre a szakágra teremtették, esetükben a megfelelő fókuszt kellene ismét felidézni a sikeresebb hónapok érdekében. Lara Gut-Behrami takaréklángon síelte meg a számot tavaly, jobb híján a Szuper-G-s olimpiai aranyra tett fel mindent. Ismerjük, mert láttuk, miként képes megsíelni a GS-t topformában, így odaérhet több versenyhelyszínen is az élre. Például rögtön a jeges Rettenbach-gleccseren. A dobogóvárományosok köre még tágasabb. Ott találjuk Gisint és akár Holdenert, Vlhovát és Hrovatot, Mowinckelt és a sérülés után visszatérő O’Briant, de igencsak érik már a történelmi pódium Gaşienica-Daniel részéről. Az osztrák stáb nagyon fogadkozik, hogy lassan 3 év elteltével dobogót fognak szállítani a Világkupában. Szent meggyőződésünk, hogy a legnagyobb potenciál még mindig Stephanie Brunnerben van. Csakhogy hajszálon múlt, hogy egy hét eleji esése után nem szakította el negyedszerre keresztszalagjait. Utóbb kiderült, az erről szóló hírek kacsának bizonyultak, ettől még jól jelzi az eset, mennyire törékeny az extravagáns síző testi épsége. Alice Robinson helyzete érdekes. Valljuk be, ideje lenne már kitörni az „jövő ígérete” státuszból. Kíváncsian várjuk, miképp idomul technikája ahhoz, amit a fejében elképzel egy-egy pályabejárást követően…

Forrás: Eurosport

Szlalom

Párviadal, vagy ismét lesimázza Vlhová? Nagyjából így foglalható össze a szituáció. Tavaly hengerelt a szlovákok büszkesége, hiszen több mint másfélszer annyi pontot küldött, mint a korábbi hatszoros szakági győztes Shiffrin. Kilenc lehetőségből megnyert ötöt (+ az olimpiát), s csak egyetlenegy alkalommal nem láttuk a dobogón. Eközben az amerikai a maga szintjén csak csetlett-botlott, amikor pedig elkapta a fonalat, akkor is láttunk olyat, hogy alaposan el lett csépelve. A motiváció mindkettőjüknél adott: a szlovák első műlesikló vb-aranyára hajt, valamint arra, hogy közelebb kerüljön Shiffrin trófeagyűjteményéhez; míg az amerikai három év után végre magasba emelné a kristálygömböt, s az is ínyére lenne, hogyha a vb-ről fényesebb érmekollekcióval távozhatna. A szlalom kettőjük közt presztízskérdés, vitán felül.

Emberi számítás szerint harmadik fél nem csatlakozhat be kettejük csörtéjébe, na de épp ezt írtuk két szezonnal ezelőtt is, majd jött Katharina Liensberger, s mindent vitt. Mint már írtuk, tavalyi éve gyötrelmesre sikerült, úgy lelkileg, mint lécügyileg, az azonban bizakodásra adhat okot, hogy februárra megbarátkozott a helyzettel, ami olimpiai éremben és VK-sikerben testesült meg. Ha ő nem, a szokásos harmadik, vagyis Wendy Holdener is kihasználhatja a lepattanókat. Minthogy sérülése, betegsége nem volt, megfelelően sikerült felkészülése, talán kiléphet a negatív spirálból. Lena Dürr parádésan szerepelt múlt télen, négy dobogója és szakági harmadik helye önmagáért beszélt. Ám hiába a tényszerűen erős forma, az embernek az volt az érzése, hogy Holdenerék visszaesését használta ki.

Svájci részről Gisin, aztán a szlovén Bucik, a kanadai Nullmeyer, s persze a svéd kontingens – élén a makkegészséges Swenn-Larssonnal és a fiatalokkal – okozhat kellemes perceket a szurkolóknak. Benne van a levegőben egy mini-generációváltás előszele. Emma Aicher és Zrinka Ljutić akár már idén meghatározó szereplővé nőhetik ki magukat, még egy-egy dobogó is simán kinézhető belőlük.

A címlapkép forrása: Skiweltcup.tv

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s