Eljött a búcsú ideje: a visszavonulók listája (férfiak)

A nyaralások lassan lezárulnak, nyakunkon a tanévkezdés – ez a téli sportok legjobbjainak a havas edzőtáborok ideje. Nemhiába, hiszen már csak két hónap, és megkezdődik a világkupák következő kiírása. Alábbi cikkünk azon alpesi sízőkről szól, akik már biztosan nem csatolnak sílécet elitsportolóként. A hölgyekkel ellentétben a férfiaknál több világklasszis is búcsút intett a versenyzésnek. Két világ- és olimpiai bajnokról, egy jelentős rajongótáborral rendelkező többszörös VK-futamgyőztesről, de két olyan sportolóról is szó fog esni, akik tehetségüket nem tudták eredményekre váltani.

Forrás: Sport.ch

Carlo Janka

Obersaxen büszkesége a svájci alpesi síelés ígéreteként valósággal berobbant az évszázad első évtizedének végén, hogy aztán két-három kiemelkedő szezon után – egészségügyi problémái okán – tíz esztendő nyüglődésbe csapjon át pályafutása.

A nyugat-svájci, alig 1000 lelkes kisközség síklubjában kezdett el sportolni az első ránézésre alkalmatlannak tűnő fiatalember. Kezdettől fogva saját edzővel, a család anyagi lehetőségei ezt lehetővé tették. Kezdettől fogva kiviláglott tehetsége, amint lehetett, csatlakozhatott a nemzeti korosztályos csapatba. Az ifisták közt halomra nyerte magát, másodéves juniorként bronzéremmel távozott a világbajnokságról. Elsősorban a klasszikus kiindulási szakágban, óriás-műlesiklásban remekelt, de kezdetektől fogva négyszámos sízőként tartották számon.

2005-ben, 19 éves korában debütált a Világkupában, első pontjait pedig egy évre rá Alta Badián gyűjtötte be. Könnyen beazonosítható, tanári stílusával rögtön sokak kedvencévé vált. Első VK- dobogóját aztán mégsem GS-ben, hanem a királykategóriában szerezte meg, 2008-ban. A változó időjárási viszonyokat meglovagolva, 65-ös rajtszámmal zárt másodikként Lake Louise-ban. Akkor csupán 8 századdal kapott ki a győztes Filltől, de nem kellett sokat várnia az első diadalra sem. Val d’Iséreben még friss húsként okította a nagy öregeket, kiegyensúlyozottságát a későbbiekben is megőrizte. Ugyanezen szezonban még egyszercsendült fel tiszteletére a svájci himnusz: hazai lejtőn, Wengenben győzött szuper-kombinációban. Az első zenitpont a világbajnokság volt. Miután már lesiklásban is hozott egy parádés bronzérmet, egy csapásra ő vált az óriás-műlesiklás favoritjává. Különösen úgy, hogy a vb-nek ugyanúgy a Bellevarde adott otthont, ahol pár hónappal korábban VK-győztessé avatták. Megrendíthetetlenül síelt, simán verte Raich és Ligety kettősét. Örömét az sem mérsékelte, hogy kombinációban nem jött ki számára a lépés.

Karrierjének csúcsidénye következett. 2009 és 2010 telét úgy kezdte, hogy az akkortájt nem túl eredményes svájci férfiak közül tőle várták elsősorban az olimpiai aranyat. Teher alatt nőtt a pálma, Beaver Creeken olyat tett, amire fél évszázaddal korábban csak Killy volt képes: három különböző szakágban triplázni tudott (SC, DH, GS). Tette mindezt úgy, hogy a felkészülés alapozó szakaszában beszedett egy rejtélyes vírusos betegséget. Nem utoljára. Ám nem volt minden fenékig tejfel, a számára oly kedves Val d’Isére-ben terített betlit osztottak neki, mindhárom versenyén kiesett. Idővel összeszedte magát, közte egy jókora bravúrt is bemutatott. Fiatal kora ellenére megnyerte a wengeni lesiklást.

Felfelé ívelő januári formával érkezett tehát a vancouveri olimpiára. Nem alakultak várakozások szerint a dolgok, a két gyorsasági számban nagyon nem érzett rá a whistleri pályára. A szuper-kombinációra ez változott, az megint más kérdés, hogy Bode megérte a célvonalat szlalomban, Kostelić és Zurbriggen pedig remek lesiklást ment. Így Janka kevéssel leszorult a pódiumról.

Két nappal később aztán jött az óriás-műlesiklás. Hiába ment fenomenálisan délután Jansrud, Janka megbízhatóan hozta a kötelezőt, nagy előnyről bebiztosította az olimpiai aranyérmet. 26 év elteltével győzött újra svájci a szakágban.

Az újdonsült olimpiai bajnok kisebb hátránnyal érkezett a garmischi VK- fináléra, lesikló és óriás-műlesikló sikerének hála a maga javára tudta fordítani a küzdelmet Benjamin Raichhal szemben. Csaknem húsz évvel Accola győzelme óta hódította el újra svájci férfi az összetettet. Tette mindezt úgy, hogy egyik szakágban sem zárta élen a szezont.

A felkészülés dandárját végezte, amikor szívritmuszavart diagnosztizáltak nála. Nem futott teljes szezont, több versenyt ki volt kénytelen hagyni. Jellemzően így is harmadikként végzett összetettben, továbbá nagyritkán lehetett kiszorítani a TOP10-ből, négyszer pedig dobogóra állt. Két vb-hetedik hellyel a háta mögött műtétnek vetette alá magát, visszatérésként megnyerte a Kranjska Gora-i óriást. Azóta sem zárt pódiumon kedvenc számában.

Három kínkeserves szezon következett – egyetlenegy dobogóval. Krónikus hátfájdalmak gyötörték, lényegében ez és 2017-es keresztszalag-szakadása vezetett el visszavonulásához. A két periódus között volt egy rövidke fellángolása az évtized közepén. Megnyerte a kombináció szakágit, behúzott két VK-futamot. A legutolsót a későbbi olimpia helyszínén Szuper-G-ben. 2016 februárjában. Bár megjárt három olimpiát és hét világbajnokságot, az éremszerzéshez többször nem került közel. Bepróbálkozott még Pekinggel, ám miután decemberben világossá vált, nincsenek valós reményei, úgy döntött, Wengenben búcsúzik el közönségétől. Az első lesikláson egy 11. hellyel.

Carlo Janka egy kiváló sítechnikával bíró tehetség volt, akinek a szervezete egyszerűen nem predesztinálta élsportolónak. 23 éves korára mégis megnyert mindent, amit ebben a sportágban csak lehetséges. A következő mintegy 10 év pedig az emberi kitartás iskolapéldája lett.

Kjetil Jansrud

Jansrud azon utolsó profi sízők egyike, akik még a korábbi évszázadban kezdték meg szereplését nemzetközi viszonylatban. A mezőny nagy közönségkedvence csaknem húsz év Világkupa-szereplés után int búcsút a sportágnak.

Junior-korszakától kezdve követte a jól bevált norvég útvonalat: az óriás-műlesiklásból kiindulva főleg a technikai számokra és a kombinációra helyezte a hangsúlyt. A korosztályos világbajnokságokon is eme szakágakban remekelt elsősorban, igaz, például lesiklásban is megvillantotta már oroszlánkörmeit. Még nem töltötte be huszadik életévét, s már dobogóra állt az Európa Kupában, melynek 2004/2005-ös kiírásában nem talált legyőzőre. Egész pontosan megosztva nyerte az összetettet egy bizonyos Hannes Reichelttel párban, emellett behúzta a szakági elsőséget a két technikás diszciplínában. Összességében kilencszer zárt dobogón.

Ezzel párhuzamosan rendszeres résztvevője volt a Világkupának. Első pontjait a flachaui óriáson gyűjtötte be 2004 legelején. Ugyanott év végén pontot szerzett szlalomban is, de az igazi berobbanás az azt követő télen következett be. Beaver Creeken épp csak leszorult a pódiumról műlesiklásban. Több TOP10-helyezésével kvótát szerzett a torinói olimpiára, ahol legjobb norvégként 10. helyen zárt kombinációban. Nagy szó volt ez, hiszen ott volt a mezőnyben két rutinos honfitársa, Aamodt és Kjus, valamint a hazai média által Jansrudnál többre taksált kortársa, Svindal is. Ez a hozzáállás egyébiránt végigkísérte Jansrud pályafutását, talán csak Åré-i vb-aranya után kezdték el őt a lørenskogi óriással egy polcon, becsben tartani.

Térdsérülés miatt egy komplett szezont ki kényszerült hagyni, s beletelt még egy éve ahhoz, hogy újfent csatlakozhasson a világ élmezőnyéhez. Ekkortájt már/még szinte kizárólag óriás-műlesiklásra koncentrált. Az első sikerre pedig nem kellett sokat várnia, a 2009-es adelbodeni klasszikuson megszületett első dobogója. A franciaországi vb-n mégis elmaradt szereplése a várakozásoktól. A lesiklást kivéve minden számban indították, de csak szuper-kombinációban teljesítette a távot, egy közepesnek mondható 9. hellyel.

Mind gyakrabban kacsintgatott át a gyorsasági szakágak felé, a szlalomot pedig szép lassan parkolópályára tette. Két szezonon át még az élmezőnyt gazdagította óriás-műlesiklásban, amit méltán illusztrált négy VK-dobogója és vancouveri olimpiai ezüstérme. Utóbbit fantasztikus második futamának köszönhetett, a 11. helyről zárkózott fel Janka mögé.

2012-től kezdve csupán egyszer került TOP10-be, ami az óriást illeti. Svindal után ő is a gyorsasági számokra építette fel felkészülését. Hamar belelendült, sorjáztak a pódiumok. Kezdetben a norvégok hagyományos vadászterületein (Gröden, Kvitfjell, Lake Louise), majd végső soron minden helyszínen gyarapította érmei számát. A kivételt Wengen képezi, oda „csak” egy kombinációs győzelme fűződik. Pályafutásának meghatározó helyszíne volt Kvitfjell. Ott vált élsízővé, rekordot jelentő 7 VK-sikert aratott az Olympiabakkenen (tíz éve ott aratta a legeslegelsőt), s ott is búcsúzott el szurkolóitól.

A 2013-as vb-re a Szuper-G nagy esélyeseként utazott ki. Kiesés és keresztszalag-szakadás lett a vége. A rehabilitáció rohamtempóban lezajlott, grödeni pódiuma sejtetni engedte, jó formába fog lendülni a szocsi olimpiára. Előbb minden idők egyik legszorosabb olimpiai lesiklásában hozott bronzérmet, miután csupán egyetlen tizeddel kapott ki a győztes Mayertől. Majd rá egy hétre ellentmondást nem tűrve lett a Szuper-G olimpiai bajnoka. Akkor még a szakma – a hő- és hóviszonyok miatt nem teljesen alaptalanul – inkább alkalmazkodóképességét méltatta, mert miközben a favoritok sorra betliztek, Jansrud minden kihívásnak megfelelt.

A jövő aztán átértékelte akkori benyomásainkat. Valójában megszületett Mr. Super-G. Az elkövetkező négy szezonból hármat megnyert a szakágban, emellett lesiklásban is kiérdemelte a világklasszis jelzőt. Ám hiába nyerte meg a királykategóriát a 2014/2015-ös évadban, a Hirscher-éra derekán szemernyi esélye sem volt az összetettre. Két évre rá is ezüstéremmel a nyakában fejezte be a szezont, de ekkortájt már egyértelműen gyorsasági specialistaként tartottuk őt számon. Bár jószerivel letaszíthatatlan volt a dobogóról, behúzta a Hahnenkammrennent, a vb-n nem akart neki kijönni a lépés. 2015-ben ezüstérmet szerzett kombinációban, de Szuper-G-ben leszorult a dobogóról. Két évre rá Sankt Moritzban az önkívületi sízést bemutató Erik Guay tréfálta meg kedvenc számában. Pjongcsang felemásra sikerült, mert bár újra két medália került vitrinjébe, a címvédés helyett ketten is megelőzték Szuper-G-ben, lesiklásban pedig nem voltak vele a századok, így kikapott Svindaltól. Az utolsó szalmaszálat aztán megragadta a már korosodó norvég. Miután indiszponált sízéssel nagyot betlizett Szuper-G-ben, pár nappal később két vállra fektette a honi klasszistársat. Két századdal verte Svindalt lesiklásban, ezzel szimbolikusan is királlyá koronázták őt Årében.

Még egyszer felért a csúcsra, a folytatásban már jelentős formahanyatlás volt megfigyelhető nála. Szervezete elhasználtsága mellett ebben komoly szerepet játszott a pszichés oldal: családot alapított, kisgyermeke mellett már nem mert, nem akart annyit kockáztatni, mint korábban. Utoljára 2020-ban, Grödenben állt dobogóra.

Bevállalt még egy vb-t és olimpiát, pekingi szereplése viszont komoly veszélybe került Beaver Creek-i bukása után. Végül megvalósult az, ami lehetetlennek tűnt, súlyos térdsérülése ellenére elindult ötödik olimpiáján, s nem is vallott szégyent. 23-dikként végzett Szuper-G-ben. Pár héttel később Kvitfjellben pedig végleg befejezettnek tekintette élsportolói karrierjét. Egész biztosan nem fog elszakadni az alpesi sítől, hiszen eddig is minden erejével támogatta a norvég gyerekek síoktatását, tehetséggondozását – például a róla elnevezett kvitfjelli futammal.

Forrás: Euronews

Manfred Mölgg

Négy évvel húga, Manuela visszavonulása után Manni’ is búcsút intett az élsportnak. Egészen fiatal korától kezdve ott volt a lejtőkön, kezdetben családi környezetben gyakorolta a sízés alapvetéseit. 15 éves korára előbb beverekedte magát a dél-tiroli tartományi válogatottban, majd bemutatkozott nemzetközi versenyeken. Hamar felhívta magára a figyelmet, hiszen megnyert az olasz junior-bajnokságot szlalomban, illetve még 18 éves kora előtt dobogóra állt az Európa Kupában. A 2002/2003-as EK-szezont hat pódiummal fejezte be, ami – Svindal mögött – a második helyre volt elegendő. A szezon végén megnyerte a nemzeti bajnokságot. Annak előtte Tomba győzött juniorként.

A Világkupában 2003 januárjában, a bormiói szlalomon mutatkozott be. Elsőként ugyanezen év decemberében szerzett pontot. A helyszín Madonna de Campiglio volt, ahol meglepetésre egy ötödik helyezéssel robbant be a köztudatba. Pár héttel később Flachaun megismételte ugyanezt a szereplést, a következő télen pedig már tényleg rendszeresítette pozícióját a TOP10 között. Életében először a Nachtslalomon állhatott dobogóra. A 2004-es schladmingi viadalon csupán Benjamin Raich előzte meg. Pályaívének első periódusában sem volt az a szerencsés alkat, mert hiába sorjáztak az előkelő helyezések, az újabb pódiumra még három esztendőt várnia kellett.

A 2006/2007-es szezon újabb szintlépést hozott életében. Visszafogottabb kezdés után nyolcszor zárt a legjobb tízben, közte volt három dobogó. A kevésbé sikeres 2005-ös hazai vébé után természetesen kivitték Årébe is, ahol remek második futamának hála ezüstérmet szerzett az önkívületi formában síző Mario Matt mögött. Noha alapvetően szlalomosként volt ismert Mölgg, óriás-műlesiklásban is lépésről lépére lépdelt előre. A következő télen már az élmezőnyt erősítette ott is, egyszer a dobogóra is felállhatott. A 2008-ban zárult évad hozta meg Mölgg első aranykorszakát. Elsősorban döbbenetes kiegyensúlyozottságával (egy kivétellel minden futamon a TOP15-ben zárt) verte Grange-ot, s hódította el a szlalomosok kristálygömbjét. Óriás-műlesiklásban harmadikként, összetettben pedig negyedikként végzett. S hab a tortán, a márciusi Kranjska Gora-i szlalomon élete első győzelme is megvalósult.

A következő télen nem igazán rúgott labdába, már ami a VK-címvédést illeti. Bizonyára a vb-re élesítette formáját, amit jól jelzett február eleji VK-győzelme Garmischban. Mégsem tudott megfelelni a felfokozott elvárásoknak Val d’Isére-ben. Korrekt nyitómenete után délután kiesett szlalomban, míg GS-ben elmaradt a legjobbaktól. Az olimpiai évad nyitányán bronzérmet gyűjtött az elsőként, egyben utoljára megrendezett fedettpályás EB-n. Nyolcszor végzett a legjobb 8 között, ám dobogóra a zágrábi második helyén kívül nem állt. Ahogy ott, úgy Vancouverben is Razzoli örülhetett leginkább. Ami Mölggöt illeti, hetedikként zárt az olimpián.

Míg a Világkupán néminemű visszaesés volt tapasztalható, a világbajnokságokon rendre kijött számára a lépést. Két bronzérmet szerzett, Garmischban szlalomban, két évre rá pedig óriás-műlesikláson. Összeségében nem kevesebb, mint 9 vb-t járt meg, de a továbbiakban már nem zárt TOP10-ben.

Achilles-sérülése után csak az évtized második felére zárkózott vissza az élmezőnybe. 2015/2016-ban nyolc TOP10, közte egy TOP5, akárcsak egy szezonnal később. Zágrábban nyolc év elteltével újra győzedelmeskedett a Világkupában. (A nem mindennapi versenyről készült cikkünket itt olvashatjátok.) Dobogóra állt még Leviben és Adelbodenben, így több más szép helyezéssel karöltve a szakági harmadik hellyel fejezte be az idényt Hirscher és Kristoffersen mögött.

Bár rendszeres szereplője volt a TOP10-es mezőnynek, többször már nem végzett dobogón, s kellemetlen meglepetésre Pjongcsangban sem tudott érvényesülni. 2020-as keresztszalag-szakadása óta csupán felvillanásai voltak. Miután a pekingi olimpiáról lemaradt, a március eleji flachaui szlalomon búcsúzott el a közönségtől. Testvérével közösen birtokolt szállodájának igazgatásával foglalatoskodik azóta.

Forrás: Skiweltcup.tv

S a többiek…

A listát kezdjük azzal a sportolóval, akiben a Blardone-Simoncelli-féle óriás-műlesiklás reményteljes utánpótlását látta az olasz szaksajtó. Roberto Nani pályafutása nehezen indult be, éveken át nem nagyon mutatott extrát a különféle FIS-versenyeken. Első Európa Kupa-idénye szintén felejtősre sikerült volna, ha nincs az évadzárón szerzett váratlan győzelem szlalomban. A 2011/2012-es télre is kitartott a lendület: 3 dobogó, 1 győzelem, szlalomban negyedikként, összetettben hatodikként zárt. Megszerezte első VK-pontjait, valamint megnyerte az olasz bajnokságot – szintén szlalomban.

Ezután volt három erős szezonja a Világkupában. Szép lassan felzárkózott az élmezőnyhöz, 2014 és 2016 között nem kevesebb mint tizennégy TOP10-helyezést bírt felmutatni. A dobogó mégsem jött össze, legjobb helyezése a söldeni 4. pozíció volt, még hét évvel ezelőtt.  Ez idő alatt megjárt két vb-t, az évtized közepén Beaver Creeken egy szép 6. helyezéssel hívta fel magára a figyelmet. Ott volt a szocsi olimpián, de helyezetlenül zárt. Közben összehozott egy aranyat az olasz bajnokságon, óriásban.

A gyakori sérülések elmélyítették kiégését, így bár volt egy biztató EK-idénye (3 dobogó, 1 győzelem, összetett hatodik hely, GS-szakági második hely) 2019/2020-ban, amivel visszaverekedte magát a Világkupa-csapatba, pontot a 2020-as idénynyitón kívül már nem szerzett. 33 esztendősen, szponzorok nélkül abszolút érthető a visszavonulása. 90 VK-futamon indult el.

Forrás: Südostschweiz

A svájciak sokkal többet vártak Nils Mani karrierjétől, mint ami végül realizálódott. Az utóbb lesikló specialistaként ismert sportoló anno szlalomosnak indult, az EYOF-ról volt egy 8. helyezése. Juniorként már a gyors számokban jeleskedett, három korosztályos vb-ről négy érmet vihetett haza. Québecben megnyerte a lesiklást, emellett két ezüstöt és egy bronzot csipegetett még össze 9-10 évvel ezelőtt. Felnőttként mégis csak az Európa Kupában tudta igazán megvetni lábait. Kilencszer állt dobogóra, a 2013-as madonnai lesikláson aratta egyetlen győzelmét. Hat alkalommal zárta a TOP6-ban az idényt valamely szakágban, ebből a szempontból kiemelkedő 2018/2019-es aranyérme lesiklásban. Igaz, már jócskán túlkorosan. Kereken 60 Világkupa-rajtja volt. A pontszerző helyeket szép számban termelte, nem úgy egzakt a pontokat, mert jellemzően a 20.-30. helyek között szokott zárni. A plafon a wengeni kombinációs ötödik (2017) és grödeni lesikló kilencedik (2016) helye volt. Nagy megtiszteltetésként élhette meg, hogy beválogatták a Sankt Moritz-i vb-keretbe, de nem igazán tudta kihasználni a soha vissza nem térő sanszot, csupán egy 23. helyre volt jó lesiklásban. Kikerült a B-keretből is, így várható volt döntése.

Forrás: Rossignol

Nem evett meg több sót Nicolas Raffort sem a profik közt. A francia síző 2012-től kezdett el szerepelni az Európa Kupában. A következő szezonban remek formát fogott ki, hiszen kétszer dobogón végzett, hazai lejtőjén, Val d’Isére-ben pedig győznie is sikerült. Emellett ezüstérmet szerzett az Universiadén; csupán honfitársa, Giezendanner előzte meg Szuper-G-ben. 62 alkalommal szerepelt a Világkupában. Első pontjait Val Gardenán szerezte 2016-ban. Általában már egy-egy legjobb húszon belüli helyezés is jónak számított tőle, a topra Kvitfjellben ért fel, 2020-ban a 9. helyen végzett. EK-szinten nyert még egyet, volt további egy dobogója, de számos sérülés hátráltatta, így nem tudott kiteljesedni. Világversenyeken nem járt. Májusban zárta le karrierjét, miután az előző télen csupán egyetlenegy pontot szerzett.

Forrás: Narod.hr

A szépszámú horvát VK- kontingens létszáma egy fővel lecsökkent. Elias Kolega Münchenben született, de nem volt kétséges, melyik országot képviseli a sísportban. A Kostelić-műhelyben edződött, s már egészen fiatalon, 16 éves korában kivitték a schladmingi vb-re. Megjárt még három világbajnokságot és a pjongcsangi olimpiát, legjobb eredménye egy 21., ill. egy 23. helyezés, mindkét esetben szlalomban. A juniorok közt hat éve bronzérmet akasztottak nyakába, de a felnőttmezőnyben nem tudott igazán érvényesülni. Az Európa Kupában kétszer állt dobogóra. Több mint harminc VK- indulásából tízszer pontot szerzett. A 2019-es adelbodeni szlalom volt karrierje csúcspontja, akkori hatodik helye Ivica óta nem látott magasságnak számított. Két évvel ezelőtti sérüléséből nem tudott felépülni, vagy legalábbis visszakapaszkodni korábbi szintjéhez. Kollégájával (Dalibor…) szemben nem valamely felzárkózni vágyó ország válogatottjába kéredzkedett be, inkább belevágott az edzői szakmába. Méghozzá az osztrák EK-csapat alkalmazásában. Öccse, Samuel még folytatja.

A címlapkép forrása: Depositphotos

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s