A világbajnokság eddig az enyhébb meglepetések vb-je. James Crawford ott szerepelt a szuperóriás bőven vett esélyeseinek a csoportjában, de annyira kiemelkedett a mezőnyből két-három vetélytársa, hogy az aranyérem nem igazán jött szóba. A kanadaiak legendásan extrán teljesítenek a vb-ken, ezúttal a szerencse is melléjük állt: egyetlenegy századdal előzte meg Aleksander Aamodt Kildét, a verseny egyik legfőbb esélyesét. A másik, Marco Odermatt a dobogóra sem állhatott fel, mivel bő egy tizeddel kikapott a felettébb fényes vb-t teljesítő Alexis Pinturault-tól. Bár érmet ma nem szereztek, tovább tart az osztrákok erős szereplése Courchevel-Méribelben. Raphael Haaser és Marco Schwarz révén ketten végeztek a TOP6 között. Szőllős Barnabás 3 másodperces hátránnyal a szép 34. helyen fejezte be a versenyt, míg Benjamin a 45., a magyar csapatból elsőként bemutatkozó Kékesi Márton a 46. helyen végzett.
A pozitív meteorológiai jelentések beigazolódtak, a világbajnokság negyedik napján ugyanaz a bőven fagypont alatti, csodálatosan napsütötte remek idő adta meg a keretet egy kiváló versenynek, mint hétfőtől szerdáig folyamatosan. A mikroklíma árnyoldala a vb visszafogott, leginkább semmilyen hangulata. Sajnos bántóan kevesen tekintik meg a helyszínen a futamokat, az éremátadó ünnepségek szintén szűk baráti körben zajlottak le.
A férfiak szuperóriása rövidke, alig egyperces időtartamra íródott, amiből törvényszerűen következett, hogy minden apró rontás végzetesnek bizonyult, és apró különbségek döntöttek fontos pozíciókról. Az aranyéremről is. A nyomvonalat a svájci Reto Nydegger állította össze. A helvétek – akárcsak a nőknél – nem jártak sikerrel vele.
Az olasz csapat fekete karszalaggal versenyzett, emlékezve a tegnap hosszú betegség után harmincas évei derekán elhunyt egykori vb-ezüstérmes kiválóságukra, Elena Fanchinira.
A Szuper-G több meglepetést tartogatott a múltban, ilyen volt Romed Baumann (27.) cortinai ezüstérme. Első indulóként erre nem volt esélye. Igyekezett tisztes tempót diktálni, de a rendszeresen túlhúzott kanyarokkal nem rúghatott labdába, tetejében a szintegyenetlenségeket sem rugózta ki normálisan. Loïc Meillard (8.) lendület terén is felülmúlta az osztrákból lett németet, s minthogy ritmusban maradt, folyamatosan növelte előnyét. Különösen a végén volt elemében, csak ott nyolc tizedet osztott ki a rendkívül belassult Baumannak. Kanyartechnikájával palástolta testfelépítéséből eredő hátrányát csúszás terén. Mattia Casse (13.) megvalósította a svájci menetének inverzét: ő természetszerűleg a fenti lesiklásra hajazó két szektorban volt elemében, a kanyarokban ugyanakkor nem tudott kellőképp rendezett maradni. Lassan kirajzolódott, hogy a mai nyomvonal kicsit nyitott mindkét fél, a lesiklók és az óriás-műlesiklók világába, de úgy, hogy utóbbiaknak egy picivel talán jobban kedvezett. Blaise Giezendanner (23.) enerváltabbnak tűnt a passzázson, alternatív ívei nem működtek, a valamennyivel energikusabb kezdésének hála Nils Allegre (21.) egy kevéssel megverte őt, így épp másodpercen belül maradt. A két francia bizonyára hasznos információkkal látták el a hamarosan elstartolt Pinturault-t. Elrettentő példával.
Forrás: Eurosport
Dominik Paris elégedetten nyugtázta az eddigi edzéseket, s bizony a január végi Szuper-G-s futamon kifejezetten jól mozgott Szuper-G-ben, benne lógott a levegőben egy 2019 utáni duplázás. Kicsattanó önbizalma visszafelé sült el. A zsokés ugratónál bűvészkednie kellett, gyorsasága azonban nem lankadt, a kanyargós rész derekán a szűkre szabott kanyarulatoknak megfizette az árát. Beleszállt az egyik kék kapuba, nagy esés lett a vége, de egész hamar, saját lábán távozott a helyszínről. Inkább volt tudatosság, mintsem szerencse, hogy gond nélkül megúszta a piruettet.
Marco Odermatt (4.) párperces gondolkodási időt kapott, ami bizony nem szerencsés, ha a startállásban fagyoskodsz megfeszített fókusszal. Több sebből vérzett menetet. Alaptempója elmaradt jó barátjáétól, s bár szemre becsülettel támadta a pályát, nem tudott akkora előnyt rápakolni a 100 feletti kanyarokban, mint az ildomos lett volna. Végsebessége jócskán felülmúlta Meillard-ét, ez tisztes előnyt hozott a konyhára. Testbeszédéből leszűrhető volt, ő sem érezte igazán erősnek a menetét.
Alexis Pinturault (3.) a kombinációs arany után nem védett semmit. A kanyarokat fölényesebben uralta, mint a svájci, ott jó két tizednyi különbség adódott. A kulcs azonban a felső rész volt, az érmet, tán a vb-címet is ott bukta el Odermatt. Kicsit a várakoztatásnak is betudhatjuk ezt. De visszatérve a franciára, a szűk rádiuszú, hatékony ívhasználat újabb medáliával kecsegtetett, hiszen zömével lesiklók tanyáztak a starthelynél. Alexander Aamodt Kilde (2.) jó favorit módjára nekirontott a pályának, szokás szerint kizárólag a minél erősebb kimeneti tempóra, kevésbé az ívekre fókuszált. A kanyarokat sikerrel túlélte, a végén pedig megduplázta előnyét. A 25 százados előnyt látva majdhogynem győzelmi ünnepséget tartott.
Forrás: Eurosport
Nagyon nem kellett volna… James Crawford (1.) a „Bátrak fala” tetején óvatosabbra vette a figurát, a gyönyörűen magas ív pedig többletsebességgel járt együtt, amit a kanyarokban sem herdált el. Folyamatosan közelítette a végére szemre láthatatlan módon belassult Kildét. A 35 százados hátrányt megfordította, Kilde pedig a lehető legkisebb különbség láttán csalódottan vágta földhöz kesztyűjét. Érthető, hálátlan dolog egy elbukni élete első vb-aranyérmét. Ez ténylegesen kb. 28 centis differencia. Elenyésző… Stefan Rogentin (19.) több kiugró eredményt szállított ezen a télen, ma pedig Odermatt helyett kellett volna alakítania. Nem ment jól. Testtartása stabil volt, sebessége volt inkább utazójellegű. Tetejében az egyik kanyarban lécei keresztbe álltak, onnantól a középmezőny volt a megállás. Andreas Sander (9.) kezdetben egész dinamikus íveket húzott, aztán jöttek a késések, fékezések, így még Meillard-t sem előzte meg, nemhogy esetleg a dobogósok küzdelmébe beleszóljon.
Forrás: News in Germany
A címvédő joggal volt elégedetlen menetével. Vincent Kriechmayr (12.) rosszul rugaszkodott el a rajtnál, a szükséges előnyből nem lett semmi, a meredek lejtő bejáratát túl egyenesen vette be, a lenti kanyarokban pedig egymás érték a bizonytalanságok. Sok volt a mélyről vett forduló, szűk kilenc tizeddel kapott ki a győztestől. A kombinációs bronzérmes Raphael Haaser (5.) összeszedett menetet rakott össze, lüktetően síelt, talán a felső, kissé erélytelen szakasz miatt maradhatott benne hiányérzet. Alig szorult Odermatt mögé, még ha ezért ma nem járt érem. Gino Caviezel fokozatosan mind szélesebb íveket húzott, a nyújtott piros kapuba esélye nem volt beférni.
Vele az esélyesek csoportján túlhaladtunk, s bár akadt még pár jónevű síző, az érmesek azért nagyjából megnyugodhattak. Adrian Smiseth Sejersted (7.) két zöld szektorral nyitott, a kanyargós részen őrült támadásba lendült, ami azért idővel felemésztette tempóját. Az osztrákok valamiért nagyon nem találták el az elrugaszkodást, s a nyitószektort. Iszonyúan sokat kapott ott Daniel Hemetsberger (14.), majd utána Stefan Babinsky (15.). Kettejük közt az alsó részen tapasztalt hatékonyabb sízés döntött. Az egyébként elsőrangú technikával rendelkező Ryan Cochran-Siegle (18.) sajnos egyre többször megy csapkodó futamokat. Zaklatottságához mérten hízelgő eredménnyel zárt. Jeffrey Read (11.) ésszel, előre megfontolt szándékkal húzta íveit a kritikus részeken. Jó tanítómestere volt Crawford személyében. Alig kapott 7 tizedet, amivel akkor még a TOP10-ben állomásozott.
Mondanunk sem kell, utolsó osztrákként Marco Schwarz (6.) éppúgy elbukta a kezdést, mint az ÖSV-különítmény többi része. A kanyarokban persze hengerelt, ám az utolsó két kapuban komoly gondjai támadtak, keresztbe állt lécekkel, a kompressziót ellensúlyozva épphogy menteni tudott. Hatalmas esés kerekedhetett volna belőle. Helyezése remek, egy éve ilyenkor aligha kalkulált ilyesmivel Szuper-G-ben. Atle Lie McGrath meglepően nagy rössel kezdett, aztán a „Bátrak fala” környéké szétcsúsztak lécei, a nagy esést sikerült megúszni. A kanadai sziporkázást Brodie Seger (9.) folytatta. Maradjunk annyiban, tuti tanácsokat kapott, ő pedig ügyesen végrehajtotta mindet. Broderick Thompson nem bizonyult éltanulónak, az ugratót rondán benézte, kivágódott a pályáról egészen korán. Martin Čater kis híján ugyanott fejezte be szereplését, ehelyett Caviezelt másolta le. Travis Ganongot (30.) rossz időben érte el a betegség, ma középszerű tempóval, a végén nagy hibával fogott célt. Simon Jocher (29.), akárcsak anno kombinációban, nem volt hatékony a kanyarokban, akárcsak Guglielmo Bosca (26.). Egyszerűen idővel elfogyott sebességük. Josef Ferstl a sokadik kicentizett kanyart már nem tudta bevenni, az első harmincast záró Christof Innerhofer (20.) pedig kanyartempóban maradt el az elit színvonalától.
Henrik von Appen (24.) a középmezőny alját lőtte be magának, pár századdal befért eléje a finn Elian Lehto (22.), aki egész jó íveket húzott az alsó fertályon. Az ifjú Kyle Negomir (17.) sok mentése ellenére lüktető vagánykodást mutatott be, akárcsak az utána következő River Radamus (16.). Utóbbi lett a nap legjobb amerikaija. Miha Hrobat (28.) többszöri lesodródásaival kanyarról kanyarra amortizálta le sebességét, az Universiade-bajnok Jan Zabystřan pedig bántóan korán búcsúzott. Naraločnik (31.), majd Pfiffner (35.) egymást váltották a sereghajtó pozícióban, a lesiklás junior-világbajnoka, Ortega (33.) csak a liechtensteinit tolta hátrébb a tabellán, Rok Aznoh (25.) viszont konstans tempóban húzta végig a pályát. Az alpesi törpeállam háziversenyét Nico Gauer (32.) nyerte, a Von Appen-családban Sven járt pórul, az utolsó kapunál rontott.
Szőllős Barnabás (34.) ismételten jó menetet teljesített. Bátorságban hozta a szokásos szintet, a kanyardinamikában maradt el a középmezőnytől. A 3 másodpercen belüli hátrányért azért nem kell elnézést kérnie, sőt tucatnyi célba érkezőt sikerült megelőznie. Volt köztük liechtensteini, finn, brit, dániai osztrák is.
Forrás: Magyar Sí Szövetség
51-essel mutatkozott be hatodik felnőtt világbajnokságán Kékesi Márton (46.). Olimpikonunk mozgásán meglátszott, nem mostanság síelt legutóbb gyors számban. Kihasználta a lehetőséget, elindult, biztonságban leért. Csakúgy, mint kettővel utána Szőllős Benjamin (45.). Nagyjában egy másodperc húzódott kettejük közt, de a lényegi versenyszámok mindkettőjüknek jövő héten következnek.
Noha az előző vb-n egy semmiből jött kombinációs negyedik hellyel felhívta magára a figyelmet, James Crawford igazán az előző télen nyomult be a köztudatba, amikor rendszeresen a legjobbak közt szerepelt szuperóriásban (összesítésben az ötödik helyen zárta a szezont), s a hab a tortán, lesikló negyedik, Szuper-G-s hatodik helyével, s persze kombinációs bronzérmével kiváló olimpiát síelt Pekingben. Egy éve márciusban megszületett az első VK-pódiuma, amit idén további kettő követett. Mértéket nem ismer a száznyolcvan centimétert el nem érő magasságával alacsonynak számító lesikló, sok volt tőle a hiba, a kiesés idén. De feltétlenül ott volt azok között, akik akár beleszólhattak az érmes helyekbe. Nyilván szerencséje volt ma, ami a kanadai lesiklók ismérve, gondoljunk csak Kucera, Cook, vagy épp Hudec esetére. Crawford révén Erik Guay 2017-es győzelme után nyert ismét kanadai szuperóriásban.
Aleksander Aamodt Kilde első felindulásában bosszankodott, majd telimosollyal ünnepelt. Mégiscsak élete első világbajnoki érmét szerezte. A szakág kétszeres VK-bajnoka és olimpiai bronzérmese ezzel lekopírozta barátnője, Mikaela Shiffrin eredményét. Lesiklásban nagyon erős lehet, a vasárnap eljöhet az ő napja.
Alexis Pinturault újabb bronzérmet gyűjtött Szuper-G-ben, két éve ugyanezt a helyezést szerezte meg Cortinán. Összesen nyolc vb-éremnél tart, s ahogy megragadta őt a flow, nem úgy néz ki, hogy ez lesz az utolsó.
Holnap a tétversenyek tekintetében szünnap következik, ám mindkét nemnek megrendezik az utolsó, szám szerint harmadik lesikló edzést. A tréningekkel kapcsolatos tanulságokkal jelentkezünk holnapi cikkünkben. A hétvége két napja pedig a királyszámról fog szólni.
A címlapkép forrása: Seattle Sports
Síparadicsom Blog 