A világbajnok Norvégia nyerte a világkupadöntő hagyományos pénteki számát, a parallel csapatversenyt. Négy nap időjárással folytatott kudarcos harc után derült ki az ég, így gond nélkül zajlott a verseny, melyet a szabályok értelmében nem lehetett beáldozni a törölt gyorsszámok valamelyikéért. Norvégia a világbajnoki bronzérmes Németországot verte meg a döntőben, míg Ausztria a VB-második svédeket győzte le a dobogóért.
A fagypont alatti hideg mellett szikrázó napsütés köszöntött ma Lenzerheidére. Így a lesiklás és a szuper-G után a parallel csapatversenyt már könnyedén meg lehetett rendezni. Bár valljuk meg, azért szívesebben követtünk volna ma egy szuper-G-t, de a szabályok ezt sajnos nem engedik. Halkan jegyezzük meg, svájci részről egyre hangosabbak a naptárreformot követelő hangok.
Ráadásul a formátum, mind egyéniben, mind csapatban, meglehetősen gyengén vizsgázott a világbajnokságon, és a pályák ma sem voltak épp kiegyenlítettek. Ezúttal nem a piros, hanem a kék pálya volt a főszereplő. 36 párharcból mindössze hármat nyerte kék pályáról. Így lényegében ismét a kék pályákon síelt gyorsabb női és férfi idők összege döntött a továbbjutásról, nem a több futamgyőzelem.
A versenyre 9 csapat adta le nevezését. A legnagyobb hiányzó a rajtlistáról Franciaország volt, akik a világbajnokság után ezúttal sem álltak ki a csapatversenyre. A többi csapat sem a legerősebb összeállítását küldte ma a versenyre. Az amerikaiak, svédek, vagy épp az olaszok helyszínen lévő junior-világbajnokokkal töltötték fel a keretet. Bár az is igaz, hogy közben az olasz De Aliprandinivel és Borsottival az egyik legerősebb férfi párost is adták. Továbbá a norvégok részéről a műlesiklás világbajnoka, Sebastian Foss-Solevåg is a rajtban volt. Svájc igen harmatos keretét viszont már-már jelzésértékűnek is lehet venni, holott korábbi világbajnokok és jelenleg is olimpiai bajnokok és a házigazdák.
Mivel kilenc induló volt, így a Nemzetek kupája két leghátrébb rangsorolt nevezője, Nagy-Britannia és Svédország csatáztak, hogy a győztes csatlakozhasson az alanyi jogon már negyeddöntős másik hét csapathoz. A jóval erősebb, egyben a végső győzelemre is esélyes svédek érvényesítették a papírformát, mindössze egy pontot adott el a juniorkorú Moa Boström Müssener, mikor kiessett Alex Tilley elleni meccsén.
A negyeddöntőben így a svédek a nemzetek kupáját vezető, és azt lényegében már csak matematikailag meg nem nyerő Svájc ellen síeltek. Innentől minden párharcban az idők döntöttek 2-2-nél. Ebben az esetben Rast ugyan századokkal gyorsabb volt, mint a kék pályán szintén győztes Hector, de Murisier egy bő tizeddel lassabb volt, mint Jakobsen, így mindössze 9 százados előnnyel Svédország jutott tovább. Az USA-Norvégia párharcban rögtön piros pályás győzelem következett O’Briantől, mivel Riis-Johannessen kiesett. Lysdahl viszont a piros pályáról legyőzte Moltzant századokkal. Nestvold-Haugen ideje a kék pályán viszont messze felülmúlta az amerikaiak „kék sízőjét”, Radamust, így ez a párharc kevésbé szoros különbséggel dőlt el Norvégia javára.
Szintén nagy időkülönbséggel győzött Németország is. A németek kékje, Andrea Filser jóval gyorsabb volt, mint a másik párharcban az olaszok győztese, a szlalom junior világbajnoka, Sophie Mathiou, jórészt ennek a különbségnek köszönhették a továbbjutást a németek. Bár a parallelben rendre brillírozó Alexander Schmid is jóval gyorsabbnak bizonyult De Aliprandininél. Az utolsó negyeddöntős páros, Szlovénia és Ausztria csatája ellenben ismét igen kiélezett volt. Slokar a piros pályán is csak öt századdal kapott ki Gritschtől, Tina Robnik pedig felül is múlta az osztrák idejét a saját futamában. Így Hadalin győzelmével egyyütt 2-1-re vezetett Szlovénia az utolsó páros előtt, 17 százddal. Így Gstreinnak nemcsak meg kellett vernie Kranjecet 13 századdal, de Hadalin idejét is legalább ennyivel kellett felülmúlnia. Végül Gstrein 15 századdal verte Kranjecet és Hadalin idejét is mindketten verték, így két századdal Ausztria jutott a négy közé.
Az első negyeddöntő párosban a világbajnoki döntő visszavágója volt soron, Norvégia Svédország ellen. A világbajnok norvégokat viszont ezúttal sem tudták megverni a szomszédaik. Lysdahl nemcsak nagy fölénnyel verte Boström Müssenert, de Sara Hector is messze elmaradt idejétől a kék pályán. Jakobsen viszont jócskán verte Foss-Solevågot, így az utolsó csata előtt is nyitott volt a küzdelem. Nestvold-Haugen viszont nemcsak Rönngrent verte 4 tizedel, de Jakobsen idejénél is jobbat síelt pár századdal, így időeredményt tekintve fölényesen nyert Norvégia. Skandináv csata után alpesi következett, Ausztria Németország ellen. A női idők tekintetében Filser jobb volt Gritschnél 18 századdal, Schmid viszont csak századokkal verte Pertlt. Az osztrák kékpályás menetet természetesen nyerte Gstrein, igaz csak századokkal Straßer előtt. ami viszont lényegesebb volt, hogy az osztrák ideje nem volt jobb, mint Schmidé, így Ausztria nem tudta megfordítani az állást. Újabb 2-2-vel Németország jutott tovább.
A kisdöntőben így Ausztria csatázott Svédországgal. Ismét Gritsch volt Ausztria kék pályás női sízője, míg Hector a svédeké. Ezúttal viszont Gritsch négy tizedet vert Hector idejére, míg Jakobsen már a maga futamában is csak négy századdal nyert az ezúttal piros pályás Gstrein előtt. Ezzel ugyan 2-1 volt a svédeknek, de az utolsó párosban Pertlnek a kék pályán az órát már nem kellett fiygelnie, csak Rönngrent megvernie. Ezúttal sem történt meglepetés a kék pályán, így Ausztria 2-2-vel szerezte meg a dobogó legalsó fokát.
A nagydöntőben Norvégia harcolt a győzelemért Németország ellen. Andrea Filser hozta a kötelezőt a kéken, viszont Riis-Johannessen szorosan tapadt a németre. Nestvold-Haugen szintén nyert a norvégoknak egyet a kékről, de ő sem tudta lerázni magáról Straßert. A verseny Lysdahl és Dürr menete után sem dőlt el. Ugyan Dürr majd’ egy másodperccel kikapott, de Lysdahl csak 8 századdal verte Filser idejét. Így Schmidnek Nestvold-Haugent kellett 8 századdal vernie és Foss-Solevågot is legalább ennyivel maga mögött tartania. Utóbbi ugyan sikerült, de Nestvold-Haugen idejénél lassabb volt a német, azaz Norvégia nyerte a csapatversenyt.
Norvégia feliratkozott a csapatverseny világkupagyőztes nemzetei közé. A győztes csapat Kristin Lysdahl, Kristina Riis-Johannessen, Sebastian Foss-Solevåg, Leif Kristian Nestvold-Haugen összeállításban versenyzett. A dobogó sem volt meglepő, mindkét csapat érmekkel távozott már Cortináról is. Németország szintén négyfős csapattal versenyzett, Lena Dürr, Andrea Filser, Alexander Schmid, Linus Straßer voltak a csapat tagjai. Ausztria volt a dobogón az egyedüli, aki nem kvartettel állt fel. Franziska Gritsch, Katharina Huber, Fabio Gstrein és Adrian Pertl mellett Ramona Siebenhofernek és Christian Hirschbühlnek a taralék szerep jutott. A verseny a Nemzetek kupája állását nem borította fel, ott továbbra is Svájc vezet, viszonylag kényelmes előnnyel Ausztria előtt.
Holnap már remélhetőleg egyéni versenyekkel, a női szlalommal és a férfi óriással folytatódik a világkupadöntő programja.
Borítókép forrása: blick.ch
Síparadicsom Blog 