Nem tudjuk még biztosan mikor, de amint a járványügyi korlátozások feloldása lehetővé teszi, az új szezonnal együtt megkezdődik a kvalifikációs időszak is a 2022-es pekingi olimpiára. Hosszú idő után reális esély van arra, hogy 2022-ben magyar síugró is legyen az ötkarikás játékokon, cikkünkben összeszedtük, hogy mi kellene ehhez.
Hivatalosan idén július 1-től 2022. január 16-ig, azaz jó másfél szezonon keresztül tart majd az az időszak síugrásban, ami alapján kiosztásra kerülnek majd a kvóták a pekingi ötkarikás játékokra, legalábbis – ezt a koronavírus miatt most hozzá kell tennünk – jelen tudásunk szerint. Mindazonáltal, ha mondjuk az idei nyári szezon vagy esetleg a télre tervezettek közül néhány verseny borul is az előzetes tervekhez képest, a kvalifikációs szabályok lényege azért várhatóan nem változik majd.
Az olimpia síugróversenyeinek otthont adó Zhangjiakouban összesen öt számban avatnak majd bajnokot, már-már hagyományosnak mondható módon a férfiaknál normálsáncon egyéniben, nagysáncon egyéniben és csapatban, míg a nőknél normálsánc egyéniben. Ezen kívül az ötkarikás játékokon először szerepel majd a vegyescsapat-verseny (normálsáncon) a programban.
A férfiaknál, akárcsak 2018-ban PyeongChangban, 65 síugró lehet majd ott Pekingben is, míg a nőknél minimálisan emeltek a létszámon, a 2018-as 35 helyett most már egy teljes “első sorozatnyi”, azaz 40 fős mezőny lehet ott 2022-ben.
A kvóták kiosztásának alapja mind a férfiaknál mind a nőknél a fentebb említett kvalifikációs időszakban a Világkupa illetve Grand Prix-versenyeken szerzett pontok összesítésével számított ranglista lesz majd. Értelem szerűen az első helyezettől hátrafelé haladva, minden síugró a listán egy-egy kvótát ér az adott nemzetek, azzal a korlátozással, hogy akárcsak a világbajnokságokon egy ország legfeljebb 5 férfi, illetve 4 női kvótához juthat, ami elsősorban a kisebb nemzeteknek, így nekünk, magyaroknak is egy fontos könnyítést jelent. Ha erről a ranglistáról nem lehetne feltölteni minden helyet, akkor a Kontinentális-kupa eredményekből elkészített hasonló ranglista alapján osztják ki a megmaradt kvótákat. A nőknél mind a 40, míg a férfiaknál 60 kvótát osztanak ki a fenti módszerrel, a fennmaradó helyekről a csapatversenyre gondolva egy elsőre kicsit talán bonyolult szabály szerint döntenek: ha 60 kvóta kiosztása után kevesebb, mint 12 nemzet szerzett legalább 4 kvótát, akkor a 3 kvótával rendelkező nemzeteket elkezdik feltölteni 4-re, amíg nincs meg a 12 legalább négyfős csapat. Ha ezután még mindig marad szabad kvóta, akkor ismét az egyéni ranglistát veszik elő a helyek feltöltésére. Mindezen kívül a rendező jogán a kínaiak mindenképp indíthatnak majd legalább 1-1 férfi és női versenyzőt, amennyiben az ugrók teljesítik az egyéni kvalifikációs követelményeket (erről lentebb lesz még szó).
Fontos megjegyezni, hogy a kvótákat az országok kapják és nem közvetlenül a síugrók, akiknek a ranglista helyezése alapján azt az adott nemzet megszerezte, vagyis azzal utána úgymond szabadon gazdálkodhatnak és itt kapnak szerepet a versenyzőkre vonatkozó minimumkövetelmények. Ezek lényegében megegyeznek azzal, ami a VK-induláshoz szükséges: az nevezhető, aki 2007-ben vagy korábban született, valamint vagy szerzett korábban (bármikor) megszerzett VK, vagy GP-pontot, vagy a kvalifikációs időszakban legalább egyszer pontot szerzett a kontinentális kupában.
Eddig a szabályok, nézzük most egy picit a magyar esélyeket. Utoljára síugrónk 1968-ban Grenobleban járt olimpián (Gellér Mihály és Gellér László), így talán nem túlzás azt mondani, hogy sporttörténelmi eredmény lenne, ha 54 év után ismét sikerülne a kvalifikáció. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a nőknél jóval nagyobb esélyekkel indulunk, Vörös Virág sérülés előtt mutatott formája olyannyira elég lenne, hogy ha a mögöttünk hagyott idény eredményeivel számolnánk, 8 GP, illetve 12 VK pontjával a nagyobb nemzetek 4-fős korlátja miatt közelebb állt volna a 30., mint a vörös vonalat jelentő 40. helyezéshez. (A lenti táblázatban a téli és a nyári pontokat együtt számoltuk, így került Virág a ranglista 34. helyére – lásd az utolsó oszlopot – egyébként 33. lenne, ha csak a világkupát néznénk). Nyilván ez persze egyelőre csak játék a számokkal, de annyi azért látszik, hogy amennyiben Virág rehabilitációja rendben zajlik, és sérülése után vissza tud térni egy nagyjából hasonló szintre mint a szezon második felében, akkor igen jó esélye van a kijutásra, rendszeres pontszerzőként pedig alighanem izgulnia sem nagyon kellene. Nyilván mi is ebben reménykedünk, de egyébként ha ne adj isten úgy alakulna, hogy nehezebben jönne meg a forma a visszatérést követően, akkor is reménykedhetnénk, akár egy-két elcsípett pont is elég lehet (a 2019/20-as számokkal 5 egység volt a limit), persze hogy végül pontosan mennyi kell majd azt így látatlanban nem lehet még megtippelni sem, annál is inkább, mert az erőviszonyok tekintetében a kisebb nemzetek között is várható még bőven mozgás.
Így nézne ki a kvalifikációs ranglista a nőknél a 2019/20-as eredmények alapján
Versenyző | Orsz. | VK | GP | Össz. | Hely. | Ol. |
Maren Lundby | NOR | 1220 | 125 | 1345 | 1 | 1 |
Chiara Hölzl | AUT | 1155 | 98 | 1253 | 2 | 2 |
Eva Pinkelnig | AUT | 1029 | 1029 | 3 | 3 | |
Sara Takanashi | JPN | 785 | 200 | 985 | 4 | 4 |
Nika Kriznar | SLO | 497 | 200 | 697 | 5 | 5 |
Katharina Althaus | GER | 617 | 48 | 665 | 6 | 6 |
Juliane Seyfarth | GER | 414 | 172 | 586 | 7 | 7 |
Daniela Iraschko-Stolz | AUT | 506 | 506 | 8 | 8 | |
Silje Opseth | NOR | 472 | 31 | 503 | 9 | 9 |
Ema Klinec | SLO | 496 | 496 | 10 | 10 | |
Marita Kramer | AUT | 475 | 475 | 11 | 11 | |
Nozomi Maruyama | JPN | 355 | 81 | 436 | 12 | 12 |
Lara Malsiner | ITA | 315 | 88 | 403 | 13 | 13 |
Yuki Ito | JPN | 380 | 17 | 397 | 14 | 14 |
Jacqueline Seifriedsberger | AUT | 321 | 67 | 388 | 15 | – |
Sofia Tikhonova | RUS | 343 | 33 | 376 | 16 | 15 |
Anna Odine Stroem | NOR | 237 | 237 | 17 | 16 | |
Spela Rogelj | SLO | 150 | 78 | 228 | 18 | 17 |
Yuka Seto | JPN | 183 | 34 | 217 | 19 | 18 |
Ursa Bogataj | SLO | 53 | 160 | 213 | 20 | 19 |
Luisa Görlich | GER | 165 | 32 | 197 | 21 | 20 |
Irina Avvakumova | RUS | 176 | 8 | 184 | 22 | 21 |
Lidiia Iakovleva | RUS | 147 | 30 | 177 | 23 | 22 |
Lisa Eder | AUT | 154 | 17 | 171 | 24 | – |
Agnes Reisch | GER | 75 | 66 | 141 | 25 | 23 |
Josephine Pagnier | FRA | 48 | 81 | 129 | 26 | 24 |
Katra Komar | SLO | 95 | 30 | 125 | 27 | – |
Svenja Würth | GER | 115 | 115 | 28 | – | |
Selina Freitag | GER | 103 | 12 | 115 | 28 | – |
Daniela Haralambie | ROU | 58 | 51 | 109 | 30 | 25 |
Julia Calir | FRA | 108 | 108 | 31 | 26 | |
Kinga Rajda | POL | 93 | 93 | 32 | 27 | |
Anna Shpyneva | RUS | 41 | 51 | 92 | 33 | 28 |
Maja Vtic | SLO | 2 | 67 | 69 | 34 | – |
Alexandra Kustova | RUS | 51 | 51 | 35 | – | |
Jerneja Brecl | SLO | 19 | 30 | 49 | 36 | – |
Karolina Indrackova | CZE | 47 | 47 | 37 | 29 | |
Elena Runggaldier | ITA | 30 | 13 | 43 | 38 | 30 |
Julia Kykkänen | FIN | 14 | 17 | 31 | 39 | 31 |
Kaori Iwabuchi | JPN | 30 | 30 | 40 | – | |
Oceane Avocat Gros | FRA | 22 | 7 | 29 | 41 | 32 |
Irma Makhina | RUS | 28 | 28 | 42 | – | |
Misaki Shigeno | JPN | 26 | 26 | 43 | – | |
Li Xueyao | CHN | 21 | 21 | 44 | 33 | |
Vörös Virág | HUN | 12 | 8 | 20 | 45 | 34 |
Sophie Schorschag | AUT | 17 | 17 | 46 | – | |
Lucile Morat | FRA | 5 | 10 | 15 | 47 | 35 |
Rio Seto | JPN | 13 | 13 | 48 | – | |
Gyda Westvold Hansen | NOR | 12 | 12 | 49 | 36 | |
Yuken Iwasa | JPN | 9 | 9 | 50 | – | |
Thea Minyan Bjørnseth | NOR | 8 | 8 | 51 | – | |
Stepanka Ptackova | CZE | 7 | 1 | 8 | 51 | 37 |
Ksenia Kablukova | RUS | 7 | 7 | 53 | – | |
Manuela .Malsiner | ITA | 1 | 6 | 7 | 53 | 38 |
Claudia Purker | AUT | 7 | 7 | 53 | – | |
Shihori Oi | JPN | 6 | 6 | 56 | – | |
Astrid Norstedt | SWE | 3 | 2 | 5 | 57 | 39 |
Klara Ulrichova | CZE | 5 | 5 | 57 | 39 | |
Zdenka Pesatova | CZE | 4 | 4 | 59 | 41 | |
Yuka Kobayashi | JPN | 3 | 3 | 60 | – | |
Susanna Forsström | FIN | 3 | 3 | 60 | 42 | |
Machiko Kubota | JPN | 2 | 2 | 62 | – | |
Guylim Park | KOR | 1 | 1 | 63 | 43 |
A fenti lista alapján kvótát szerezne: Norvégia (4), Ausztria (4), Japán (4), Szlovénia (4), Németország (4), Oroszország (4), Franciaország (4), Olaszország (3), Csehország (3), Románia (1), Lengyelország (1), Finnország (1), Kína (1), Magyarország (1), Svédország (1).
Jóval keményebb dió a kvalifikáció kivívása a férfiaknál Molnár Flóriánnak, aki tavaly nyári FIS-kupa pontszerzésének köszönhetően az elkövetkezendő idényben még biztosan legalább a kontinentális kupában szerepelhet. Az újabb kapukat a világkupa-szereplés felé egy esetleges pontszerzés, azaz top30-as helyezés nyithatná meg a COC-ban (ami önmagában sem kis feladat, hiszen tudjuk, hogy a COC-ban sokszor VK-t megjárt ugrókkal kell felvenni a versenyt), és ez lenne az a pont, ahonnan igazán elkezdhetnénk a férfiaknál is a számolgatást az olimpiát illetően. Hogy aztán önmagában egy COC-pontszerzés elég lehet-e egy kvótához az egy kicsit szerencse kérdése is, az esélyeinket a kisebb nemzetek közti versenyben sajnos biztosan nem segíti a csapatok négy főre való feltöltését célzó szabály, és az sem feltétlenül, hogy a kínaiak, akiknek jelenleg Flóriánnal kvázi egy szinten van férfi versenyzőjük, egy COC-pontszerzéssel biztosan kvótához jutnának. Ugyanakkor biztató lehet, hogy PyeongChangra ugyanebben a rendszerben végülis Törökország kvótához jutott és Fatih Arda Ipcioglu ott lehetett az ötkarikás játékokon. Ideális esetben egy hasonló úton kijuthatna Pekingbe Flórián is.
“Az út Pekingbe – 54 év után indulhatna magyar síugró az olimpián” bejegyzéshez ozzászólás