Nem tudjuk még biztosan mikor, de amint a járványügyi korlátozások feloldása lehetővé teszi, az új szezonnal együtt megkezdődik a kvalifikációs időszak is a 2022-es pekingi olimpiára. Hosszú idő után reális esély van arra, hogy 2022-ben magyar síugró is legyen az ötkarikás játékokon, cikkünkben összeszedtük, hogy mi kellene ehhez.

Hivatalosan idén július 1-től 2022. január 16-ig, azaz jó másfél szezonon keresztül tart majd az az időszak síugrásban, ami alapján kiosztásra kerülnek majd a kvóták a pekingi ötkarikás játékokra, legalábbis – ezt a koronavírus miatt most hozzá kell tennünk – jelen tudásunk szerint. Mindazonáltal, ha mondjuk az idei nyári szezon vagy esetleg a télre tervezettek közül néhány verseny borul is az előzetes tervekhez képest, a kvalifikációs szabályok lényege azért várhatóan nem változik majd.

Az olimpia síugróversenyeinek otthont adó Zhangjiakouban összesen öt számban avatnak majd bajnokot, már-már hagyományosnak mondható módon a férfiaknál normálsáncon egyéniben, nagysáncon egyéniben és csapatban, míg a nőknél normálsánc egyéniben. Ezen kívül az ötkarikás játékokon először szerepel majd a vegyescsapat-verseny (normálsáncon) a programban.

A férfiaknál, akárcsak 2018-ban PyeongChangban, 65 síugró lehet majd ott Pekingben is, míg a nőknél minimálisan emeltek a létszámon, a 2018-as 35 helyett most már egy teljes “első sorozatnyi”, azaz 40 fős mezőny lehet ott 2022-ben.

A kvóták kiosztásának alapja mind a férfiaknál mind a nőknél a fentebb említett kvalifikációs időszakban a Világkupa illetve Grand Prix-versenyeken szerzett pontok összesítésével számított ranglista lesz majd. Értelem szerűen az első helyezettől hátrafelé haladva, minden síugró a listán egy-egy kvótát ér az adott nemzetek, azzal a korlátozással, hogy akárcsak a világbajnokságokon egy ország legfeljebb 5 férfi, illetve 4 női kvótához juthat, ami elsősorban a kisebb nemzeteknek, így nekünk, magyaroknak is egy fontos könnyítést jelent. Ha erről a ranglistáról nem lehetne feltölteni minden helyet, akkor a Kontinentális-kupa eredményekből elkészített hasonló ranglista alapján osztják ki a megmaradt kvótákat. A nőknél mind a 40, míg a férfiaknál 60 kvótát osztanak ki a fenti módszerrel, a fennmaradó helyekről a csapatversenyre gondolva egy elsőre kicsit talán bonyolult szabály szerint döntenek: ha 60 kvóta kiosztása után kevesebb, mint 12 nemzet szerzett legalább 4 kvótát, akkor a 3 kvótával rendelkező nemzeteket elkezdik feltölteni 4-re, amíg nincs meg a 12 legalább négyfős csapat. Ha ezután még mindig marad szabad kvóta, akkor ismét az egyéni ranglistát veszik elő a helyek feltöltésére. Mindezen kívül a rendező jogán a kínaiak mindenképp indíthatnak majd legalább 1-1 férfi és női versenyzőt, amennyiben az ugrók teljesítik az egyéni kvalifikációs követelményeket (erről lentebb lesz még szó).

Fontos megjegyezni, hogy a kvótákat az országok kapják és nem közvetlenül a síugrók, akiknek a ranglista helyezése alapján azt az adott nemzet megszerezte, vagyis azzal utána úgymond szabadon gazdálkodhatnak és itt kapnak szerepet a versenyzőkre vonatkozó minimumkövetelmények. Ezek lényegében megegyeznek azzal, ami a VK-induláshoz szükséges: az nevezhető, aki 2007-ben vagy korábban született, valamint vagy szerzett korábban (bármikor) megszerzett VK, vagy GP-pontot, vagy a kvalifikációs időszakban legalább egyszer pontot szerzett a kontinentális kupában.

Eddig a szabályok, nézzük most egy picit a magyar esélyeket. Utoljára síugrónk 1968-ban Grenobleban járt olimpián (Gellér Mihály és Gellér László), így talán nem túlzás azt mondani, hogy sporttörténelmi eredmény lenne, ha 54 év után ismét sikerülne a kvalifikáció. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a nőknél jóval nagyobb esélyekkel indulunk, Vörös Virág sérülés előtt mutatott formája olyannyira elég lenne, hogy ha a mögöttünk hagyott idény eredményeivel számolnánk, 8 GP, illetve 12 VK pontjával a nagyobb nemzetek 4-fős korlátja miatt közelebb állt volna a 30., mint a vörös vonalat jelentő 40. helyezéshez. (A lenti táblázatban a téli és a nyári pontokat együtt számoltuk, így került Virág a ranglista 34. helyére – lásd az utolsó oszlopot – egyébként 33. lenne, ha csak a világkupát néznénk). Nyilván ez persze egyelőre csak játék a számokkal, de annyi azért látszik, hogy amennyiben Virág rehabilitációja rendben zajlik, és sérülése után vissza tud térni egy nagyjából hasonló szintre mint a szezon második felében, akkor igen jó esélye van a kijutásra, rendszeres pontszerzőként pedig alighanem izgulnia sem nagyon kellene. Nyilván mi is ebben reménykedünk, de egyébként ha ne adj isten úgy alakulna, hogy nehezebben jönne meg a forma a visszatérést követően, akkor is reménykedhetnénk, akár egy-két elcsípett pont is elég lehet (a 2019/20-as számokkal 5 egység volt a limit), persze hogy végül pontosan mennyi kell majd azt így látatlanban nem lehet még megtippelni sem, annál is inkább, mert az erőviszonyok tekintetében a kisebb nemzetek között is várható még bőven mozgás.

Így nézne ki a kvalifikációs ranglista a nőknél a 2019/20-as eredmények alapján

Versenyző	Orsz.	VK	GP	Össz.	Hely.	Ol.
Maren Lundby	NOR	1220	125	1345	1	1
Chiara Hölzl	AUT	1155	98	1253	2	2
Eva Pinkelnig	AUT	1029		1029	3	3
Sara Takanashi	JPN	785	200	985	4	4
Nika Kriznar	SLO	497	200	697	5	5
Katharina Althaus	GER	617	48	665	6	6
Juliane Seyfarth	GER	414	172	586	7	7
Daniela Iraschko-Stolz	AUT	506		506	8	8
Silje Opseth	NOR	472	31	503	9	9
Ema Klinec	SLO	496		496	10	10
Marita Kramer	AUT	475		475	11	11
Nozomi Maruyama	JPN	355	81	436	12	12
Lara Malsiner	ITA	315	88	403	13	13
Yuki Ito	JPN	380	17	397	14	14
Jacqueline Seifriedsberger	AUT	321	67	388	15	–
Sofia Tikhonova	RUS	343	33	376	16	15
Anna Odine Stroem	NOR	237		237	17	16
Spela Rogelj	SLO	150	78	228	18	17
Yuka Seto	JPN	183	34	217	19	18
Ursa Bogataj	SLO	53	160	213	20	19
Luisa Görlich	GER	165	32	197	21	20
Irina Avvakumova	RUS	176	8	184	22	21
Lidiia Iakovleva	RUS	147	30	177	23	22
Lisa Eder	AUT	154	17	171	24	–
Agnes Reisch	GER	75	66	141	25	23
Josephine Pagnier	FRA	48	81	129	26	24
Katra Komar	SLO	95	30	125	27	–
Svenja Würth	GER	115		115	28	–
Selina Freitag	GER	103	12	115	28	–
Daniela Haralambie	ROU	58	51	109	30	25
Julia Calir	FRA	108		108	31	26
Kinga Rajda	POL	93		93	32	27
Anna Shpyneva	RUS	41	51	92	33	28
Maja Vtic	SLO	2	67	69	34	–
Alexandra Kustova	RUS		51	51	35	–
Jerneja Brecl	SLO	19	30	49	36	–
Karolina Indrackova	CZE		47	47	37	29
Elena Runggaldier	ITA	30	13	43	38	30
Julia Kykkänen	FIN	14	17	31	39	31
Kaori Iwabuchi	JPN	30		30	40	–
Oceane Avocat Gros	FRA	22	7	29	41	32
Irma Makhina	RUS	28		28	42	–
Misaki Shigeno	JPN		26	26	43	–
Li Xueyao	CHN	21		21	44	33
Vörös Virág	HUN	12	8	20	45	34
Sophie Schorschag	AUT	17		17	46	–
Lucile Morat	FRA	5	10	15	47	35
Rio Seto	JPN		13	13	48	–
Gyda Westvold Hansen	NOR		12	12	49	36
Yuken Iwasa	JPN		9	9	50	–
Thea Minyan Bjørnseth	NOR	8		8	51	–
Stepanka Ptackova	CZE	7	1	8	51	37
Ksenia Kablukova	RUS	7		7	53	–
Manuela .Malsiner	ITA	1	6	7	53	38
Claudia Purker	AUT		7	7	53	–
Shihori Oi	JPN		6	6	56	–
Astrid Norstedt	SWE	3	2	5	57	39
Klara Ulrichova	CZE		5	5	57	39
Zdenka Pesatova	CZE		4	4	59	41
Yuka Kobayashi	JPN	3		3	60	–
Susanna Forsström	FIN	3		3	60	42
Machiko Kubota	JPN		2	2	62	–
Guylim Park	KOR	1		1	63	43

A fenti lista alapján kvótát szerezne: Norvégia (4), Ausztria (4), Japán (4), Szlovénia (4), Németország (4), Oroszország (4), Franciaország (4), Olaszország (3), Csehország (3), Románia (1), Lengyelország (1), Finnország (1), Kína (1), Magyarország (1), Svédország (1).

Jóval keményebb dió a kvalifikáció kivívása a férfiaknál Molnár Flóriánnak, aki tavaly nyári FIS-kupa pontszerzésének köszönhetően az elkövetkezendő idényben még biztosan legalább a kontinentális kupában szerepelhet. Az újabb kapukat a világkupa-szereplés felé egy esetleges pontszerzés, azaz top30-as helyezés nyithatná meg a COC-ban (ami önmagában sem kis feladat, hiszen tudjuk, hogy a COC-ban sokszor VK-t megjárt ugrókkal kell felvenni a versenyt), és ez lenne az a pont, ahonnan igazán elkezdhetnénk a férfiaknál is a számolgatást az olimpiát illetően. Hogy aztán önmagában egy COC-pontszerzés elég lehet-e egy kvótához az egy kicsit szerencse kérdése is, az esélyeinket a kisebb nemzetek közti versenyben sajnos biztosan nem segíti a csapatok négy főre való feltöltését célzó szabály, és az sem feltétlenül, hogy a kínaiak, akiknek jelenleg Flóriánnal kvázi egy szinten van férfi versenyzőjük, egy COC-pontszerzéssel biztosan kvótához jutnának. Ugyanakkor biztató lehet, hogy PyeongChangra ugyanebben a rendszerben végülis Törökország kvótához jutott és Fatih Arda Ipcioglu ott lehetett az ötkarikás játékokon. Ideális esetben egy hasonló úton kijuthatna Pekingbe Flórián is.