Norvégia örömkönnyekben: Jansrud világbajnok, Svindal ezüstéremmel intett búcsút a versenyzésnek

Kellemetlen időjárási körülmények közepette rendezték meg az Alpesi Sí Világbajnokság talán legjobban várt eseményét, a férfi lesiklást. Ha a körítés nem is volt méltó egy vb-aranyért folyó küzdelemhez, az izgalmi faktor azért nem maradt el, sőt egy legenda búcsúja igazán emlékezetesre sikeredett. Aksel Lund Svindal életének utolsó versenyén még egyszer utoljára igazolta klasszisát, és csupán 2 századmásodpercen múlt újabb aranyérme. Kedvét azonban a második helyezés sem szegte, különösképp mivel a vb-címet honfitársa, egyben testvéreként tisztelt barátja lett a királykategória világbajnoka. Kjetil Jansrud két héttel kitzbüheli esése után lett először világbajnok. Az osztrákok hangulatát Vincent Kriechmayr bronzérme édesítette meg, aki nagy küzdelemben előzte meg a címvédő Beat Feuzt. Az erős hóesés és a rossz látási viszonyok mellett örömteli, hogy senki nem sérült meg, illetőleg a szakág legjobbjai alapvetően ott végeztek, ahol helyük volt, vagyis a rangsor legelején.


Sajnos nem javult az időjárási helyzet a tegnap óta, az erőteljes havazás és a kód miatt egy órán át halasztották a rajtot. (A nők lesikló edzését törölték.) Végül a biztonsági szempontokat mérlegre téve úgy döntött az FIS irányítása, elsősorban Markus Waldner versenyigazgató, hogy elindítja a leggyorsabb szakág világbajnoki futamát. Rövidített pályán, a Szuper-G rajthelyéről, mivel a lejtő felső szakaszán egyáltalán nem rendeztek edzést.

Elvileg Hannes Reicheltnek osztották ki az 1-es rajtszámot, aki azonban tiltakozásul nem vette át azt az ünnepélyes ceremónián. Elege lett a versenyzéstől idén visszavonuló osztráknak, hogy a ranglista tízedik helyezettjeként sokadszor azt a rajtszámot kapja, ami megmarad neki. A legrosszabbat. Márpedig az első síző ma eleve vesztésre volt ítélve. Büntetésből így 45. sízőként kezdhette meg utolsó vb-futamát.

Az első fecske így ma Adrien Théaux (15.) volt, az ő feladata volt felállítani az alapidőt. Egy széttárt kézzel nyugtázta futamát az arénában, maga sem tudta, mire lesz ez elegendő. A kanyarokat mindenesetre elkezdte letakarítani, így Mauro Caviezel (9.) kanyarsebessége természetesen sokkal nagyobb volt, rá is vert a franciára bő 4 tizedet. Benjamin Thomsen (7.) szoros küzdelmet folytatott a svájci részidőivel, a végén pedig egy túlhúzott ugratóval aprócska különbség döntött mellette.

Forrás: Eurosport

Matthias Mayer (5.) épp a záró ugratónál volt koncentráltabb, az addigi egál közeli futamot így soványkán a maga javára tudta fordítani. A körülmények nyilván a norvégok malmára hajtották papíron a vizet, számukra ismerős terep volt a mai minden tekintetben. Kjetil Jansrud (1.) pedig élt a felkínált eséllyel, jóval jelentősebb tempót mert vállalni, menete jószerivel beleköthetetlen volt, amit a markánsnak mondható 6 tizednyi időkülönbség is igazolt. Aleksander Aamodt Kilde (8.) inkább a többi dobogóssal volt versenyben, a traverzét például sokkal mélyebben teljesítette. Elmaradt az éremszerzés második számában is.

Forrás: Fredericksburg.com

Carlo Janka (35.) eleve Feuz világbajnoki címének köszönhetően indulhatott csak el a vb-n. Egy hiba folytán meglátogatta a bukóteret, márpedig az erős havazás ismeretében ez egyenlő volt egy halálos ítélettel. Aksel Lund Svindal (2.) élete utolsó futamán még egyszer megmutatta, miért is ő minden idők egyik legnagyszerűbb lesiklója. Végig szorosan tartotta a differenciát, a keresztsíző részt bár mintha mélyebben teljesítette volna, a különleges ívhasználat fenntartotta sebességét. Utolsó ugratója ismét jobban sikerült Jansrudénál, de az olimpiával ellentétben ez ma nem volt elegendő a győzelemhez. 2 századdal honfitársa mögé szorult. Könnyfakasztó pillanatok következtek, a roskadásig megtelt tribünön ünneplő norvégok egyként ünnepelték visszavonult legendájukat.

Josef Ferstl (28.) szintúgy meglátogatta a mély havat, így csupán Jankát tudta megelőzni. Bryce Bennett (9.) vagány stílusa csak ideig-óráig bizonyult kifizetődőnek, a szép hatodik helyre futott be. Brice Roger (19.) korrekt pályát síelt, egyedül elrontott záró ugratóját bánhatta, ott tűnt el a középmezőnyben.

Forrás: Kleine Zeitung

Dominik Paris (6.), vagyis a Szuper-G bajnoka a duplázás reményében vágott neki a pályának. Fent még tartotta a lépést, utána viszont reménytelen helyzetbe került a norvégok szektorában. Bizonyára pár méterrel elkalandozott az aránylag kitisztított ideális nyomvonalról. A végén már hiába javított, még Mayert sem tudta megelőzni, vagyis odalett az érem esélye. Johan Clarey (17.) szintúgy csalódottan integetett a célban, a szakadó havazásban volt egy nagyon elmért kanyarvétele, onnantól kezdve nem volt esélye.

Forrás: Richmond Times-Dispatch

Beat Feuz (4.) címvédőként szubjektíve a nap (talán második legjobb) menetét síelte. A norvégok elsőrangú szektorát is például le tudta másolni, más kérdés, hogy összességében ellenük sansztalan volt. Mayert ugyanakkor letaszította a dobogóról, amivel szemlátomást elégedett volt. Gilles Roulin (36.) egy mélyen vett kapuval elásta magát a hóban, pocsék szezonját a vb-n is folytatta.

Vincent Kriechmayr (3.) nagyon ráérzett erre a lejtőre, a tavalyi VK- finálé győzteseként egy még inkább letakarított nyomvonalon szállt szembe a norvégokkal. A lejtő felénél csupán néhány századdal volt mögöttük, a záró szektorra viszont alábbhagyott a lendület, ami 3 tizednyi elmaradást eredményezett. Az alpesi rangadót tehát az osztrákok nyerték, bronznál többre ma nem volt sanszuk.

Otmar Striedinger (31.) az edzések alapján került be az osztrák csapatba, de nem élt vele. A célugratónál ráadásul rosszul fogott talajt, de egyik lécét elhagyva vágódott be a célba. Szerencséjére combjára esett, így komolyabb baja nem lett. Christof Innerhofer (11.) pokoli tempóban kezdett, annak dacára is két tized környékén tartotta a norvégokat, hogy meglátogatta a bukóteret pár pillanatra. Az olló eztán nyílt ki igazán, sok volt az elrontott kanyar, a végén a tízből is kiszorult. A kiemelt sízőként utolsó Steven Nyman (23.) zaklatott menete nem veszélyeztette a jobb helyezetteket.

Forrás: Kleine Zeitung

Reklámszünetről nem lehetett szó, továbbfolytatódott a viadal. Klemen Kosi (43.) részéről már a felső traverz is neccesre sikerült, az utolsó szektorban pedig nagyot kellett mentenie, mázlija volt, hogy nem bukott hatalmasat. Maxence Muzaton (30.) csúszása nélkülözte az átütőerőt, érezhetően tartott a körülményektől. Matteo Marsaglia (13.) már sokkal inkább bevállalós volt, túlélt két kemény pillanatot is, Niels Hintermann (21.) élete első vb-futamán pedig tisztességesen helytállt, számos nagy nevet maga mögé utasított. Sejthető volt, hogy nem Manuel Schmid (32.) lesz az, aki szebbé teszi a németek napját. Közel két másodpercet kapott a norvégoktól nettó síelési hiba nélkül. Brodie Seger (33.) egy szem kiemelkedő, egyszersmind VK- pontszerző versennyel a háta mögött a kanadai vb-csapatban találta magát. Csupán három sízőt tudott megelőzni. Travis Ganong (26.) változatlanul keresi még sérülése előtti önmagát, a szokott kockázatokat nem vállalta be, nyilván értelmetlennek tartotta. Mattia Casse (17.) egy teljesen vállalható menettel jelentkezett, Dominik Schwaiger (25.) a másfél szekundummal elmaradók táborát erősítette, míg zárásként Adrian Smiseth Sejersted (14.) próbált felnőni csapatának legjobbjaihoz. Egy-két túlcsúszást kivéve ő sem ment rosszul, még ha végül túl is lépte a másodpercet hátránya. Az első harmincast a szerb Marko Vukičević (38.), sok semmit nem ért kockázattal.

A mezőny második fele ekkor még fent várakozott, ami egy esetleges, ám az előrejelzések alapján nem túl valószínű időjárás-változással egybekötve még fenntartotta az érdeklődést. A szenzáció azonban elmaradt, gyakorlatilag egy jottányit sem javultak a körülmények.

Forrás: U.S. Ski & Snowboard Team (Twitter)

Erős sízésben azonban nem volt hiány, példának okáért rögtön a reklámszünet után Felix Monsen (16.) ajándékozta meg a svéd házigazdákat egy váratlanul acélos menettel. A szlovén Miha Hrobat (27.) tisztes helytállása csak elsőbálos minőségében volt kiemelhető, Ryan Cochran-Siegle (12.) ugyanakkor alig kapott egy másodpercet a norvégoktól, ami bizony nagy bravúrnak számított. A legjobb szlovén a mai napon Boštjan Kline (20.) volt, az mondjuk, mindent elmond szerepléséről, hogy csupán négy századdal fektette két vállra a méltán híres dán alpesi síelés vezéralakját, Christoffer Fårupot (22.). Chile képviseletében Henrik von Appen (24.) szereplése is bőven megtestesíti a tisztes helytállás fogalmát.

Tegyük gyorsan hozzá, ehhez hozzájárult a havazás intenzitásának lanyhulása. Ez adta meg az alig pislákoló esélyt Hannes Reicheltnek (29.), hogy valami elképesztő szenzációt szolgáltatva odaérjen az elejére. A kezdés olyan volt, amilyet álmodhatott, zöldült az első szektor végén. A többeket megtréfáló traverzről viszont mélyre került, onnan pedig csak jelentős sebességvesztéssel lehetett továbbmenni. A folytatásból még az amúgy szlalomosként ismert Linus Straßer (56-ossal a 37.) menete emelhető ki, aki bizonyára a hétfői kombinációra gyakorolt ma. Érdemes lesz odafigyelni a németre.

Aligha lehet véletlen, hogy Stefan Hadalin mellett a rajtlistán szereplő mindkét horvát, vagyis Filip Zubčić és Natko Zrnčić-Dim sem vállalta a részvételt. Egy jelzés volt ez a szervezők felé. Leért egyébiránt az ukrán, a fehérorosz, a lett, a koszovói, no meg a bolíviai osztrák is, egyedül a szlovák Matej Prieložný neve mellé került a DNF kód, de tudomásunk szerint neki sem lett semmi baja.

Részletes eredménysor, statisztika

Forrás: ORF

Hat év és két svájci győzelem után visszavándorolt Norvégiába a lesikló világbajnoki cím. Kjetil Jansrud 33 éves korára jutott el odáig, hogy két ezüstérem után végre a dobogó tetején ünnepelhessen világbajnokságon. Szocsi olimpiai bajnokának, a négyszeres szakági győztesnek kritikán aluli szezonja volt pedig, különösképp lesiklásban, amiben egyetlenegy TOP-10-es eredménye sem volt. Ennek következtében a vb-ig kicsúszott a ranglista legjobb tíz sízője közül. Ráadásul, mint ismert, kezét törte a kitzbüheli edzésen, ami miatt sokáig kérdéses volt vb-indulása. Komoly meglepetés az ő győzelme, kicsit az időjárás szeszélye is kellett hozzá. Ám az isteni gondviselés arra méltó ember nyakába akasztotta azt az aranyérmet.

Két századon múlt, hogy ne egyedüli háromszoros lesikló világbajnokként vonuljon vissza az élsporttól Aksel Lund Svindal. 2007 és 2013 aranyérmesének medáliagyűjteménye így is impozáns: öt arany, két ezüst és két bronz. Nyert két olimpiát, kétszer Összetett Világkupát és kilenc szakági kristálygömböt. 36 Világkupa-győzelme közül az utolsót a mostani szezon decemberében, Grödenben aratta le. Pályafutásáról külön cikkben fogunk megemlékezni. Valami megszakadt bennünk…

Az osztrákok már nagyon régóta, 2003 óta várják azt a lesikló vb-aranyat, ám annak ellenére elégedettek lehetnek ma, hogy ez újra nem jött össze. Vincent Kriechmayr ugyanis a vb-n is bizonyította, még nagyon sok győzelmet hozhat hazájának az elkövetkező világversenyeken. A Szuper-G ezüstje után ma bronzéremmel gazdagodott, ezzel mintegy megismételve a vb-től sérülése miatt távolmaradó Max Franz két évvel korábbi eredményét.

lesiklás.png

Holnap a nők lesiklása szerepel programom, a férfiak pedig hétfőn folytatják, mégpedig alpesi összetettben.

A címlapon szereplő kép forrása: La Croix

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s