Gigászok küzdelmeként lehet azt leírni, amit a Kranjska Gora-i szlalomon láttunk. Délelőtt nagyjából fél, délután egy teljes másodperccel ment jobban Camille Rast és Mikaela Shiffrin párosa az üldözőknél. A svájciak világbajnoknőjének pedig sikerült az, ami korábban leginkább csak Petra Vlhovának: legyőzött egy csúcskategóriás Shiffrint. A dobogó harmadik fokára Wendy Holdener állhatott fel, miután párszázaddal megelőzte Paula Moltzant. A környéken élő Katharina Truppe végzett az ötödik helyen. Az olaszok parádésan szerepeltek, a hatodik Della Mea és a tízedik Martina Peterlini révén ketten végeztek a TOP10-ben. Szintén élete legjobbját síelte Dženifera Ģērmane, a lett lány a 7. helyen zárt. Kiesett a szakági címvédő Ljutić, valamint az idei háromszori dobogós Colturi. Szőllős Noa önmaga és Izrael első Világkupa-pontjait szerezte meg mai 28. helyezésével. Tóth Zita egy biztató szektor után búcsúzott délelőtt.
Bevezető
(A bevezető egy része olvasható volt a tegnapi, óriás-műlesiklásról szóló cikkünkben is.)
Kranjska Gora Szlovénia északnyugati csücskében, a Júliai-Alpok kapujában fekszik, szinte egy lépésre a karintiai Villachtól, vagy épp Tarvisiótól. Nemzetközi helyszínről beszélünk. Egy völgymedencében fekszik, körülötte meredeken emelkedő hegyoldalakkal, amelyek közvetlenül a falu fölött induló pályákat hordoznak. A pályák többsége erdőhatár alatt fut, ami védettebb, kontrasztosabb, „zártabb” pályaképet ad, mint a magas-alpesi terepek nyílt lejtői.
Kranjska Gora Világkupa-története női ágról tekintve a hetvenes évek közepén kezdett el íródni. 1976-ban Lise-Marie Morerod duplájával kezdődött minden. Akkor is, mint további nyolc alkalommal, beugró helyszín volt, mégpedig Maribor helyén. A fővárostól nem messze fekvő Pohorje- lejtőn tartották a patinás „Zlata lisica” (Arany Róka) versenyt, egyre rosszabb hóviszonyok közepette. Jellemző, hogy 2010 és 2022 között csupán hat értékelhető verseny került az évkönyvekbe, minthogy a klímaváltozás következtében gyakorlatilag eplényi állapotok alakultak ki a 300 métert alig meghaladó tengerszint feletti magasságban emelkedő lejtőn. 2023 óta véglegesítették Kranjska Gorát, amely a férfiak számára már 1961 óta viszonylag megbízhatóan rendezte a Vitranc-kupát.
Ha tizenhárom versenyből álló történelemnél lehet korszakokról írni, akkor négy ilyet tudunk megkülönbözteti Kranjska Gorán. Az első két alkalommal svájci sikerek születtek a Podkorenen: Morerod (1976) után Erika Hess (1983) vitte a prímet. Azóta várják az újabb győzelmet a svájciak. A rendszerváltások időszaka két jugoszláv (szlovén) győzelmet hozott Svet és Bokal részéről. Ezek után – két generációt átölelve – hármas osztrák széria következett (Kronberger, ill. Schild, Kirchgasser), hogy aztán Hansdotter (2014) és Shiffrin (2018) elsősége után beköszöntsön a Vlhová- korszak. A szlovákok kiválósága háromszor győzött zsinórban (2020, 2022, 2024). Címvédőként Ljutić vágott neki a napnak. A mezőnyből Holdener négyszer, Swenn-Larsson kétszer, Truppe, Dürr és Hurt egyszer állt dobogón.

Az első futam
Az édesapa, Alessandro Colturi változatos pályát álmodott a Podkoren 3-as lejtőjére. A felső laposon a sűrűbb kapuk miatt inkább volt pattogós, a folytatásban váltott egyenesebbre a tűzés. Az időjárásra nem lehetett panasz, sem a lejtőre – Semmeringgel ellentétben.
Lena Dürr (16.) nyitómenetén rögtön érződött, hogy a lejtő kulcsa a női szinten pokolian hosszú meredekszakaszban rejlett. Akadtak megbillenések gazdagon, főként a céllejtőn. Bizonytalanul végezte el az élváltásokat. Zrinka Ljutić formája nagyon aggasztó az olimpiához közeledtével. Korán lemaradt az egyik kapuról, lényegében az első széttűzött stanglinál jött a hiba. Reflexből mászott egyet, majd roppant dühösen vette tudomásul az újabb rontást. Mikaela Shiffrin (2.) klasszisokkal jobb menettel jelentkezett, ez egyszerre az ő dicsérete, és Dürr kritikája. A több mint 2 másodperces előnyt egy alapvetően nyugodt, mégis dinamikus futammal, remek nyomvonalon alapozta meg.

Wendy Holdener (3.) az letörésig hozott olyan miniszektort, amivel erősebbnek mutatkozott. A céllejtőn azért már jóval kövérebb íveket húzott, nem a semmiből jött össze a szűk 8 tizedes időhátrány. Paula Moltzan (4.) további egytizeddel került hátrébb. A kezdés nála is bőven rendben volt, a záró meredeken nyújtott széles ívei zabálták a tizedeket. De alapvetően jó felfogásban viszonyult a ritmusos meredekhez. Camille Rast (1.) azzal az eltökélt szándékkal indult neki a napnak, hogy legyőzi Shiffrint. Az első lépést megtette. A meredeksízése rendkívül pattogósra sikerült, a stanglik tövéből kanyarodott, folytonos mozgással. Egyetlen tizeddel, de előzte az amerikait. Lara Colturi volt a délelőtt másik vezéráldozata. Komolyan megindult ő is, de útja nem tartott sokáig. Egy kék kapu felé fordulva kilökte a lendület a pályáról.

Anna Swenn-Larsson (8.) néhányszor elcsúszott a külső síléceken. A meredek lejtőn a svéd megfordult és keresztezte léceit. Ugyanezt a másodpercet meghaladó hátrányt gyűjtötte össze Emma Aicher (6.), döntően a zárómeredek derekán elkövetett hibája folytán. Addig is kicentizte a dolgot, hagyta engedni léceit, amiben benne volt a kockázat. Egy pillanatra kihagyott koncentrációja, minek következtében fékeznie kellett. Sara Hector (11.) erősebb kezdés után a meredeken visszafogta magát, óvatosságával csakis Dürr ellen volt esélye. A harmadik svéd lány, Cornelia Öhlund (9.) túlcsúszkálta a meredeket, így folyamatosan szedte be a súlyos tizedeket. Laurence St-Germain egy korai megbillenés után került pályán kívülre, a 2023-as világbajnokkal szemben Melánie Meillard (12.) konszolidáltabbra vette a figurát. Idei mutatványaihoz mérten ez egy korrekt menet volt, főként, ha az olimpiai kvalifikáció szempontjából nézzük az eseményeket. Az első blokkot két osztrák zárta, ellentétes módon. Katharina Huber (18.) úgy igazán egy pillanatra nem tudott beindulni, a záró meredek látványosan megrendítette. Vele szemben Katharina Truppe (5.) elemében volt kvázi hazai lejtőjén (szülővárosa, Villach félórányira van). Voltak persze megcsúszásai, de ez a fokozott tempóból következtek. 9 tizedet szedett be, a dobogó alját birtokló Holdenertől mindösszesen 13 századra volt.

Marion Chevrier (21.) óvatosra vette a figurát, rendre kövér kapukkal operált. Senkit nem előzött meg a francia lány. Hanna Aronsson Elfman (26.) szemre aktívabb síelést mutatott, a sok látható síelési hiba miatt mégsem haladt gyorsabban. Sőt, személyében elsőként került valaki 3 másodpercen kívülre. Továbbjutási gondokkal azért nem kellett szembenéznie, nem úgy Mina Fürst Holtmann-nak (42.), aki egy kezdetektől fogva visszafogott menetbe is képes volt belehibázni. A céllejtőn teljesen megrekedt egy pillanatra. A 4 s-en túli hátrány már csücskösnek tűnt.

A pálya még bőven tartotta magát, aki mert, az nyert. Mint Dženifera Ģērmane (10.). A lett bátran támadott, két szektor után alig egytizedes hátránnyal érkezett a nehéz szakaszra. Ott azért voltak szélesebb kanyarvételei, de a TOP10-es eredményre büszke lehetett. Katharina Gallhuber (16.) síelése kevésbé volt gördülékeny, másik nézőpontból nézve, így legalább egész jól uralta a meredeket. A középmezőny sűrűjébe érkezett. Lara Della Mea (7.) megint az agresszívebb sízést húzta elő a kalapból. Lényegében a lett lány dimenzióját hozta, annyi különbséggel, hogy kevesebb megcsúszással abszolválta a céllejtő legmeredekebb szakaszát. Az első két helyezett meglógott a többiektől, a 3. és a 10. helyezett közt viszont csak 7 tized feszült. Marie Lamure (23.) futamában hosszú volt a csúszási fázis, magyarán csak kereste a nyomvonalat és a megfelelő tempót.

A svájci szakmai irányítás egy TOP7-es, avagy kettő TOP15-ös eredményt vár el síelőjüktől az olimpiai induláshoz. Eliane Christen (19.) ez utóbbi felé lépett egyet. Sokszor volt késésben, a kelleténél erősebben támaszkodott belső lécére. Magyarán a biztonságra helyezte a hangsúlyt, nem úgy Martina Peterlini (13.), aki bátran kezdett. Érdekes módon ő a lankás részen volt gyengébb, a meredeket egész stabilan teljesítette. Bár ott volt a rajtlistán, a bokasérüléssel bajlódó Lisa Hörhager nem vállalta az indulást. Nyilván nem akart lesérülni, maradt még esélye az olimpiai jegyre. Ana Bucik Jogan (32.) egyszerre volt lassú és a körülményes. Az ő 3 és feles hátránya tűnt vízválasztónak. Caitlin McFarlane már a második kapunál búcsúzott. Levi 13. és Copper Mountain-i 12. helyezésén kívül nem ért célba a francia idén, ma épp kapura lépett. (Pontosabban Courchevelben hasonlóan ígéretes helyzetből délután esett ki.) Ando Asza (36.) a szokásos biztonsági menetével jelentkezett, ma ezzel esélye nem volt továbbjutni. A délszláv szurkolók búslakodhattak tovább, mivel Leona Popović (46.) egy teljesen reménytelen futammal egy darabig kibérelte magának a sereghajtó pozíciót. Natalie Falch bátorsága egy darabig kamatozódott, hiszen a TOP15 környéki részidőkkel érkezett a legmeredekebb részre. Ott azonban bal lengés közben hibázott, korán fordult a stanglira.
Két, kifejezetten izmos menettel tértünk rá a harmincon túli sízőkre. Amelia Josephine Hurt (31-essel a 15.) kiegyensúlyozottan erős szektorokat teljesített, míg Estelle Alphand (33-assal a 14.) az utolsó meredek szakaszon hibázott annyit, hogy egy teljes másodpercet szedett össze Rasttal szemben. Többen életükben először síelhettek második futamot a Világkupában. A szakági Európa Kupa éllovasa, Giulia Valleriani (40-essel a 20.) és a junior-vb-n ezüstérmes Leonie Raich (51-essel a 24.) abszolúte, Elisabeth Bocock (36-ossal a 25., TOP10-es alsó szektorral) szlalomban mondhatta ezt el magáról. Folytathatta még Nina O’Brien (42-essel a 28.), Beatrice Sola (46-ossal a 27.), Emilia Mondinelli (53-assal a 30.) és Moa Landström (58-assal a 29.). Pontosabban…

Tóth Zita 63-as rajtszámmal próbált szerencsét. Egy 40. részidőt követően túldöntötte léceit, oldalára fordulva fejezte be futamát a második szektorban. Szőllős Noa (70-essel a 22.) hasonló részidővel kezdett, aztán a lankás átkötő részen remek iramot diktált. A céllejtőt remek technikával, apró hibákkal együtt is jó ritmusban oldotta meg, s minthogy nem kapott ott 1 másodpercet Rasttól, ez bőven elegendő volt a nagy bravúrhoz. Tudniillik, csontsimán, 2.81-es elmaradással jutott a második futamba! Természetesen életében először. Már Semmeringen közel járt hozzá, a kritikán aluli lejtő dacára akkor két pozícióval és 9 századdal lemaradt róla.

A második futam
Délután Sascha Sorio révén a svédek mestere látta el újabb, valamivel tempósabb nyomvonallal a lejtőt. Az időjárási körülmények nem változtak a szünet alatt, s minthogy a Podkoren-3-as a napsütéstől árnyékolt oldalán síeltek a lányok.
Mondinelli (27.) megfontolt agilitással állította fel az alapidőt. Több helyütt megingott, de kiesési gondjai nem voltak. Főként a céllejtőn hagyott sokat, amit az élete első Világkupa-pontjait szerző Landström (25.) szépen kihasznált. A fiatal svéd lány után O’Brien (19.) már egy más szintet képviselt. Jóval több kockázatot vállalt, részéről egy remek eredményre volt szükség ahhoz, hogy a továbbiakban az első 30 rajtszám közül kapjon. Az utolsó kapuknál gondjai akadtak, esetében időben jött a célvonal. Sola (26.) menetéből, különösen a lankás átkötőn hiánycikk volt a dinamika. Minthogy a kamera előtt mosolyra állt a száj, vélelmezzük, hogy a pontszerzés szerepelt tervei közt. Aronsson Elfman (24.) a záró meredek átmenetén mélyre került, ott súlyos tizedeket vesztett, de még mindig jobban járt, mint Bocock (30.), aki egyértelműen túllelkesedte a futamát. A lapos részen kellett fékeznie, így ment a lista végére. Egy fokkal jobban járt Raich (29.), mert ő az alsó letörésnél vesztette el egyensúlyát. Onnantól meg kellett kínlódnia a zárószektorral. Lamure (20.) hozta délelőtti konszolidált, a lankán kifejezetten pattogós sízését. Mivel a záró szektoron sem voltak nagy gondjai, csak hajszállal kapott ki – két futam alatt – O’Brientől.

S akkor elrajtolt Szőllős Noa (28.)! Okos, megfontolt menettel egyértelműen a biztos pontszerzés lebegett szemei előtt. A felső meredek és a lankás rész egész mutatósra sikerült, de érezhetően nem támadta úgy a kapukat, mint délelőtt. A céllejtőnél volt néhány túlcsúszása, de azok is inkább a következő kanyarulat letutizása miatt történtek. Maga mögött tartotta Raichot és Bocockot, pontszerzése gyakorlatilag biztosra volt vehető. (A 108%-os határ reálisan nem fenyegette.)


Noa a 13. Világkupa-rajtján érkezett el újabb karriertörténeti mérföldkőhöz. 23 évesen megszerezte önmaga és Izrael első Világkupa- pontjait. A 6 évvel ezelőtti ifjúsági olimpián kaptuk fel a fejünket eredményeire: kombinációban ezüst- szuperóriásban pedig bronzérmet akasztottak a nyakába. A 2022-es junior-világbajnokságon négy számban került a legjobb 20 közé. Óriás-műlesiklásban a hetedik, kombinációban a 9. helyen végzett. Azóta az Európa Kupában pallérozódott, a 2023. decemberi zinali versenyen a TOP10-ben végzett óriás-műlesiklásban. Idén négyszer került a pontzónába, főként már szlalomban voltak erősebb versenyei.
Chevrier (22.) részéről fent volt egy elrugaszkodás a talajtól, időbe telt, mire újra ritmust tudott találni. Hiába síelte az addigi legjobb záró szektort, az aktuális dobogótól elmaradt egy kevéssel. Valleriani (18.) nem védett semmit, nagyon sokat vállalt. S bár voltak kövér kapui, a lendületet szépen átvitte a záró letörést követő szakaszra is. Átvette a vezetést az olaszok reménysége. Az olimpiai indulásért muszáj volt támadnia Christennek (23.). Ez nála kevésbé sült el jól. A céllejtőn sok volt a kiszélesítés, mind több élt használt. Tisztább élnyomást láthattunk Huber (16.) előadásában, s bár a lenti letörést egy kicsit lekéste, a problémát megoldotta. Átvette a vezetést, de nem sokáig maradt az élen. Merthogy Dürr (11.) érvényesítette a papírformát, vagyis az addigi legjobb futammal simán élre állt. Másodjára megtalálta a megfelelő ritmust, és azt nagyobb hibák nélkül sikerült végig vinnie. Gallhuber (21.) túlzottan széles íveket húzott, öt pozíciós veszteségnél tartott per pillanat.

Tizenöt sízőt követően Dürr vezette a versenyt Huber és Valleriani előtt. Noa 2 és fél másodperces elmaradással a 13. helyet foglalta el. Hurt (13.) ismételten remekelt a céllejtőn, az oda való átmenet előtt, még a lanka végén kellett egy nagyobbat korrigálnia. Mintha egy vájatnál ütést kaptak volna lécei. Lényegében ott ment el elsősége. Alphand (17.) igyekezett lendületesen haladni, ám ez mindinkább erőlködésbe csapott át. Középen kissé elcsúsztatta kanyarjait, a céllejtő vége pedig annak ellenére volt dadogós, hogy sok élt használt. Az olasz szlalomosok meglepően jó passzban vannak. Peterlini (10.) már a felső meredeken elemében volt, a céllejtőnél pedig minden korábbinál acélosabban teljesített. Mivel a lankán elmaradt tőle tempóban, Meillard (12.) nem jelentett veszélyt az olasz vezető helyére. Kár, mert egyébként mert támadni, meredekei egész tisztára sikerültek. Pláne bánhatja Hector (14.) azt a két-három, nyújtottra tűzött stanglit, ahol egy késés következtében eldobta a számára megfelelő eredmény lehetőségét. Csupán az ötödik helyre futott be. Ģērmane (7.) egészen pazar menettel rukkolt elő! Ahol kellett, szűk élhasználattal csúsztatta léceit, ahol arra volt szüksége, ott ritmusosan darálta le a stanglikat egymás után. Az addigi legjobb futamidővel, érdemi rontás és leginkább gyönge szektor nélkül gyakorlatilag bebiztosította újabb TOP10-helyezését. Öhlund (15.) valami hasonlót próbált összerakni. Sikertelenül, pedig a felső meredek erősre sikeredett. Középtájon egy jobb forduló közben megcsúszott a belső léce. Szinte újból kellett indulnia, ehhez képest a pillanatnyi 7. hely hízelgőnek látszott. Ehhez kellett, hogy a lett lányhoz mérhető céllejtőt síelt.

Swenn-Larsson (9.) korán elherdálta előnyét, a negatív tendencia a céllejtőn hagyott alább, ahol konkurált az éllovassal. Ott volt leginkább fogható Ģērmane, amit Della Mea (6.) fényesen igazolt. A felső testét szó szerint az ívekre dobálta, oly dinamikát ölt menetébe. Hiába volt egy durva kiszélesítése, ami után fékeznie kellett, lendületét nem vesztve megismételte a lett lány futamidejét. Aicher (8.) topidővel nyitotta menetét, s a lankán is tartotta a ritmust. A céllejtőn azonban elfogyott a muníció, sízése egy pillanat alatt csapott át kompromisszumosba. Csak a harmadik helyre volt így érdemes. Truppe (5.) léceit felül rövid időre megdobta a pálya, kissé túl keményen terhelte az éleket. Ezután azonban szépen visszavette a lendületet, különösen a meredek szakaszon hagyta jól futni a léceket. Kitartott előnyéből másfél tized. Ezzel kiszorította Ljutićot a TOP7-ből.

Moltzan (4.) a felső két szektorban súlyos tizedekkel múlta felül az osztrákot, és mivel a letörést is remekül oldotta meg, a kérdés nem is a vezető hely átvétele volt. Hanem az, hogy tud-e nyomást helyezni a dobogósokra? A céllejtőnél már nem ment minden flottul, de így is megsíelte a legjobb futamidőt. A másik két kolleginával holtversenyben. Mégsem ő, hanem Holdener (3.) biztosította be dobogóját. Már a lankán erősebb volt az amerikainál, s onnantól fogva, hogy szinte egálból érkezett a céllejtőre, várható volt, hogy élre áll. Írnunk se kell, hogy az addigi legjobb futammal.

Na, nem mintha nagy jelentőséggel bírt volna mindez, mert a hátralévő párbaj két résztvevőjétől úgyis azt várta mindenki, hogy megint kiemelkednek a mezőnyből. Shiffrin (2.) rendkívül támadóan kezdett, és a kisebb hibák sem zökkentették ki a ritmusból. Az amerikai a kapukra a lehető legdirektebb íveket választotta, többször kissé kisodródott, de végig lendületben maradt. 1,69 másodperces előnnyel futott célba – kitörő örömmel! Egy komplett másodpercet verve mindenki másra délután, ezzel hatalmas nyomást helyezett Rastra (1.), de elbírta a svájciak klasszisa! A világbajnok hasonló agresszivitással kezdett, mint Shiffrin, annyi különbséggel, hogy nem sodródott ki annyira. A svájci versenyző gyönyörűen hagyta futni a léceket, alig szállt fel a hó mögötte, négy kapuval a vége előtt volt egy kitérése. A letörést megelőző szakasz bizonyult döntőnek, összességében 4 századdal délután is ő volt a gyorsabb.



Camille Rast negyedik győzelmét aratta a Világkupában, és duplázott az újévnyitó hétvégén. Mint bevezetőnkben említettük, 43 évet vártak a svájciak az újabb Kranjska Gora-i (női) szlalomsikerre. Rast ezzel megszakította Mikaela Shiffrin győzelmi szériáját, ami így megállt hatnál. Csak szlalomban 95. alkalommal állt fel dobogóra. Wendy Holdener valóban imádja a Podkoren-3-as lejtőt, a mai már az ötödik dobogója itt. Igaz, győznie nem sikerült, ilyetén hűen mutatja be a helyszín az egész pályafutását. 39. VK- pódiuma során csupán kétszer sikerült nyernie.
Mai veresége dacára természetesen simán vezeti a szakági tabellát Shiffrin, s adott esetben már a két hét múlva kedden Flachaun megrendezendő következő szlalomon bebiztosíthatja kilencedik kis kristálygömbjét. Ami az összetettet illeti, ambivalens a helyzet. Úgy fest, hogy az óriás-műlesiklásban kétszer nullázott Robinsont, a gyorsasági számokban nem eléggé domináns Goggia, valamint a mind ingatagabb Aicher nem fog Shiffrinre veszélyt jelenteni. Másrészt Rast – kétszámos sízőként is – tényezővé nőheti ki magát, amennyiben óriásban nagyobb pontkülönbséggel fogja verni az amerikait.
A hölgyek jövő héten Altenmarkt- Zauchensee-n folytatják egy gyorsasági hétvégével, majd utána következő héten jön egy újabb hasonló Tarvisión – közte a flachaui szlalommal.


A címlapkép forrása: Szőllős Péter