Szoros első futamot követően a felerősödő hóvihar nem akármilyen felfordulást hozott a Palisades Tahoe- szlalomon. Alexander Steen Olsen 12 helyet javítva nyerte karreierje első versenyét. Ehhez viszont kellett az is, hogy nagyjából 30 perces videózás után a zsűri hivatalosan is megerősítse AJ Ginnis kapura lépését. Timon Haugan révén kettős norvég győzelem született, míg a harmadik helyen a 22 helyet előre lépő Albert Popov, illetve az első futam után még vezető Clèment Noël osztoztak.

A szombati óriás után a szlalomosok versenyével folytatódott a Palisades Tahoeban. A versenynek külön pluszt adott, hogy az andorrai világkupadöntő előtt ez volt az utolsó műlesiklás, így egyrészt a finisbe fordult a kis kristálygömbért folyó versengés, másrészt a nap végén a tabellán legjobban álló 25 síző kvalifikál csak az utolsó versenyre. A szakági pontverseny élén Lucas Braathen állt a versenyt megelőzően, 36 ponttal Yule és 41-gyel Kristoffersen előtt. Azaz a két ellenfél nullázása, vagy hatalmas hibája esetén akár ma is megkoronázhatta volna a szezonját Braathen. Mellettük még valami nagyobb csoda folytán Zenhäusern, Feller és Meillard reménykedhetett abban, hogy a mai verseny után visszaverekszi magát a szakági esélyesei közé. Ami a 25 közé kerülést illeti, Aerni és Gross voltak azok, akik nem érezhették magukat biztonságban. A 77 ponttal a verseny előtt épp a 25. helyen álló Aernit Read, Kolega, Matt, Zubčić és Holzmann próbálta kipöckölni az andorrai nevezési listáról.

 A lejtő a naptár kisebb esésű pályái közé tartozik. Ehhez a svájciak edzője ráadásul egy nem túl technikás, relatíve egyenes vonalvezetésű tűzést álmodott meg az első futamra. Ez szinte magában is hordozta, hogy kis különbségek várhatók majd. Az idő egyébként nem volt túl barátságos, folyamatosan szakadt a hó a futam alatt. Ráadásul komolyan fújt a szél is, olyannyira, hogy a szokásos piros célkaput sem tették ki a szervezők a célvonal fölé. Szerencsére a hőmérséklet jócskán fagypont alatt maradt, így a sok friss hó miatt lazább pálya sem romlott túlságosan.

Loïc Meillard (6.) nyitotta az estét (európai idő szerint legalábbis). Egy-egy kisebb bizonytalanságot lehetett mindössze felfedezni a menetében, a kérdés ilyenkor mindig a gyorsaság. Henrik Kristoffersen (7.) szintén szemre tetszetős menete alapján pedig azt mondhattuk, a svájci sebessége nem volt rossz, három század volt köztük csak a végén. Daniel Yule (2.) a kis kristálygömbért is reális eséllyel pályázott, ennek megfelelően is hajrázott. A pálya alján talált gyorsasága révén ugrott az élre. Manuel Feller (8.) talán egy kicsit szögletesen kezdte futamát, ott kapott elsősorban.

Linus Straßer (3.) lendülete egy pillanatra sem tört meg, nagy tempóval próbált élre törni, de a záró laposon meglehetősen sokat kapott. Lucas Braathen (20.) rendkívül idegenek tűnt, ami másodperc feletti hátrányán is bőven meglátszott. Ramon Zenhäusern (9.) a középső bujkálós kapukon tudta cdak tartani a lépést honfitársával. Alexis Pinturault (10.) a VB kombinációján is megvillanó jó szlalomformáját vette elő. A mezőny pedig vele is egyre sűrűsödött: annak ellenére, hogy csak 4 tized volt a hátránya Bratthenen kívül senkit nem előzött meg. Alex Vinatzer (17.) viszont nem épp bronzérmes menetében mutatott teljesítménnyel rukkolt elő. Ezúttal nagy akarása több hibába torkollt. Marco Schwarz (20.) eleve nem tűnt nagyon gyorsnak, a végén pedig nehezen találta a ritmust.

AJ Ginnis (4.) teljesítményére továbbra sincsenek szavak. A pálya felső részén valósággal szárnyalt, és bár ottani bő 3 tizedes előnye a célig nem tartott ki, így is újabb remek futammal rukkolt elő. Kristoffer Jakobsentől (28.) ezúttal hiányzott a szokott vagányság, ez viszont nem a várt stabilitást, hanem gyenge időt hozott. Clèment Noëlt (1.) rég láttuk igazán mosolyogni a célban, most viszont volt rá oka. Különösen a pálya közepén magasodott ki a mezőnyből, amivel át is vette a vezetést. Tommaso Sala (11.) gyengébbnek tűnő kezdést követően érzett rá a pálya dinamikájára, amivel a fél másodperces hátrányig tartó élmezőny végéhez csatlakozott. Nem sikerült mindez az egyébként jó kanyarvételekkel nyitó Dave Rydingnak (18.). Az angol elvesztette lendületét, így ő a másodperces hátránnyal beérkezők közé csatlakozott.

Fabio Gstrein (18.) zárta rajtszám alapján a jelenlévő legjobb 15 (jelen esetben 16) sorát. Az osztrák is a másodperces társaságba csatlakozott, ahogy a reklámszünet után Adrian Pertl (24.) is. Utóbbi annak is végére, amihez talán a szünet alatt lehulló hónak is lehetett köze. Sebastian Foss-Solevåg (13.) formája, ha nem is gyorsan, de egyre inkább visszatérni látszik. Ma is összeszedett, és egész jó tempójú első futamot láthattunk tőle. Timon Haugan (4.) a pálya felső részén remekül vitte nagyszerű sebességét kapuról kapura. Féltávnál volt egy nagyobb megbillenése, de még így sem nőtt 2 tized fölé a hátránya! Alexander Steen Olsen (12.) ha az előzőhöz fogható fergeteges futamra nem is, egy igen erős első futamra szintén képes volt.

Albert Popov (25.) nagyon szép kanyarvételekkel síelte végig a pályát, de a szél jelentősen lelassította a pálya végén. A viszonylag egyszerű tűzés mellett egészen Marc Rochat-ig kieseőt sem láthattunk. A svájci viszont megbillent és átesett egy stanglin. Filip Zubčić (26.) túl sok használt a kanyarokban, amin sok sebességet vesztett. Sebastian Holzmann (15.) remekül kezdett, és ugyan a végére kissé odalett a lendület, így is remek kiindulással várhatta a folytatást. Luca Aerni (37.) rendkívül sokat hibázott, elsőként került két másodpercen kívülre. Ezzel megnyitotta a szakági tabella 25. helyére ácsingózók előtt az utat, hogy jegyet váltsanak a Vk-döntőre. Michael Matt (29.) lehetett volna az egyik ilyen síző, de egy nem sokkal acélosabb futammal épp csak megtartotta a lehetőséget.

Johannes Strolz (23.) egy viszonylag közepes futamot síelt, Stefano Gross (16.) viszont mindent megtett azért, hogy védje andorrai rajtolást érő helyét a tabellán. A helyére (és Aerni helyére) ácsingózók közül eggyel rögtön kevesebben is lettek: Erik Read (31.) kereken 2 másodperces hátránya az első, már nem továbbjutást érő helyet jelentette. Samuel Kolega (22.) viszont egész jó kiinduló helyzetben volt ahhoz, hogy akár be is férkőzhessen a legjobb 25-be. A folytatásban már alig-alig akadt továbbjutó menet. Az első 30 rajtoló közül csak ketten nem jutottak tovább, valamint Rochat esett ki. Így összesen hárman örülhettek még. A leginkább Istok Rodeš (14.), aki majdnem egy másodperc alá is befért, köszönhetően remek kezdésének. Továbbjutott még Billy Major (27.) és legkésőbb Juan del Campo (46-ossal 30.).

A második futam pályáját bolgár edző tűzte, valamivel technikásabbra, mint tette azt a svájci mester az első futamban. Juan del Campo (27.) nyitotta a késő esti versengést, de a vezető helyét rögtön át kellett adnia Michael Mattnak (24.), aki viszont ahhoz nem síelt elég jól, hogy andorrai helyét biztosítani tudja. Az első igazán komoly futamot már Kristoffer Jakobsentől (14.) láthattuk. Az agresszivitás, amit hiányoltunk az első futamban, ezúttal megvolt, nagy előnnyel ugrott az élre. A kérdés csak az volt, meddig tud ezzel a menettel az igen szoros mezőnyben előre ugrani. Ennek fényében volt igen értékes Billy Major (18.) menete, aki szintén alig védekezve kis híján megelőzte a svédet. Filip Zubčić (20.) másodjára is küzdött a pályával, nehéz volt elképzelni, hogy meglesz neki az andorrai indulás szlalomban is.

Albert Popov (3.) minden kis trükkjét ismerhette edzője pályájának, ráadásul láthatóan mindezt kamatoztatta is. Egy apró hátrabillenést leszámítva hiba sem csúszott szélsebes menetébe, de ez utóbbi is inkább gyorsította, mintsem komoly időveszteséget jelentett volna. A második futam első kiesője Adrian Pertl volt, aki egy szektor után lépett kapura. Johannes Strolz (17.) egy balos fordítóban hibázott nagyot, keresztbe forduló lécei jelentősen lelassították. Samuel Kolega (11.) versenyben volt azért, hogy karrierje során először VK-döntőn vehessen részt. Ezt szem előtt tartva síelt, nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy átvegye a vezetést. A pontversenyben pedig végül ő lökte ki Aernit.

Lucas Braathennek (7.) javítania kellett, hogy a szakági versengésből ma ne jöjjön ki rosszul. Láthatóan most sem voltak meg a kötélidegek, kétszer is belehibázott a futamba. Jól mutatja tehetségét, hogy így sem sok hiányzott a vezetéshez. Marco Schwarztól (15.) hiányzott a lendületes sízés, ami miatt folyamatosan kapta az újabb tizedeket. Dave Ryding (16.) sokáig versenyben volt azért, hogy akár a vezetést is átvegye, de a záró laposra rettentően lelassult, így viszont jelentősen visszacsúszott. Fabio Gstrein (8.) technikájára nem lehetett panasz, szépen vezette a léceit. Egy kis kockázat viszont hiányzott ahhoz, hogy az élre állhasson. Alex Vinatzer (28.) belerontott a felső meredek szakaszba, majd a pálya végén túlságosan hátra billent, ami miatt a levegőbe is repült. Gyorsan felpattant viszont, és folytatta futamát.

Stefano Gross (26.) szinte ugyanott billent meg, ahol az előbb Vinatzer nagyot rontott. Ugyan a rutinos olasz így csak lelassult, de ez is sokba került számára. Sebastian Holzmann (23.) az első futam alapján remek helyzetben volt, hogy komoly eredményt érjen el, de a német sokat hibázva került egyre nagyobb hátrányba. Nem tudta kihasználni a hasonlóan jó eredményt Istok Rodeš (22.) sem. A horvát már fent kibillent az egyensúlyából, ezt követően pedig nem találta a ritmust. A pálya láthatóan azért kezdte kissé megadni magát, Sebastian Foss-Solevågnak (19.) már közel 8 tizedes előny sem volt elég ahhoz, hogy egyáltalán csak veszélyt jelentsen Popov vezető helyére. Ráadásul az egyre sűrűsödő hóesés miatt a soron következő sízők egyre kevesebbet látták a pályából.

A körülményekkel együtt még nagyobb bravúr, hogy Alexander Steen Olsen (1.) egy rendkívül összeszedett menettel teljesítette a pályát. A norvég remek tempóban kerülgette a kapukat, és ha volt is 1-2 kisebb hibája, azokat rögtön korrigálni is tudta. Tommaso Sala (9.) sokkal szebb, összeszedettebb menettel rukkolt elő, viszont mindez nem tartott ki a célig. A lapos szakaszon emelkedett a levegőbe bal lába, és vesztett így jelentős sebességet. Alexis Pinturault (12.) remekül kezdett, utána viszont lelassult, hamar látszott, nem lesz esélye a vezetésre. Ramon Zenhäusern (6.) rendre jól síel mostoha körülmények közt, és ezúttal sem volt másképp. Jó úton volt a vezetés felé, de a laposon kétszer is nagyot rontott, amiben közel 1 másodperc maradt benne.

Manuel Feller (13.) viszonylag jó kezdés után került távol két kaputól is, ami rendkívül lelassította a végére. Henrik Kristoffersen (5.) agresszívan síelte a meredeket,  és sokáig úgy tűnt, meglehet a vezetés, de pár kapuval a vége előtt késésbe került. Loïc Meillard (21.) a meredek után eladta minden előnyét, majd pedig egyre csak lassult tovább. AJ Ginnis hihetetlen rodeót mutatott be. Vagy háromszor is majdnem elrepült, de közben eszeveszett tempóban síelt. Végül egy század maradt meg előnyéből a célban. Viszont a kérdés ott lebegett, rálépett-e az egyik stanglira a görög. Hasonlóan nagyot kockáztatott Timon Haugan (2.) is. Sokszor volt a kiesés határán, de remek sebessége révén végül csak századok hiányoztak a vezetéshez.

Linus Straßer (10.) összeszedetten síelt a pálya közepéig, utána viszont jöttek a szokott apró bizonytalanságok, és jelentősen hátracsúszott. Daniel Yule (24.) akár a szakági pontverseny élére is ugorhatott volna, ezzel szemben teljesen szétesett a sízése. Hamar eladta a teljes előnyét, majd végül jelentősen elmaradt a rivális norvégoktól is. Clèment Noël (3.) a pálya felső részén stabilan tartotta magát, de előnye közel sem volt megnyugtató. A pálya végén tőle is jött azonban két késés, ami miatt nem tudta megnyerni a versenyt.

Ami viszont ezután következett egészen egyedülálló közjáték volt. A sűrű havazás és a felverődő friss hó miatt a kameraképekből nem lehetett pontosan látni, hogy Ginnis rátaposott-e a kérdéses kapura. Így viszont hosszas tanácskozás következett, hogy vajon kizárják-e a görögöt. Közel fél órányi videózás után született meg a döntés, amit egyébként az ismétlésekből már verseny közben is sejthettünk, Ginnis kapura lépett, azaz Steen Olsen lett a győztes!

Forrás: Ski-nordique.net

A 21 éves Alexander Steen Olsen esetében az volt a kérdés, mikor szerzi meg karrierje első dobogóját a világkupában. Panorama két technikai számának tavalyi junior-világbajnoka egyből top10-es pontszerzéssel robbant be a legjobbak közé. Azóta további 4-szer végzett a legjobb 10-ben, ebből háromszor szlalomban. Szinte sorsszerű, hogy Steen Olsen épp azzal a Timon Haugannal osztozott a dobogón, aki a junior világbajnok miatt majdnem lemaradt a courcheveli VB-ről. Haugan legutóbb 2020-ban, Chamonix-ban végzett második helyen, akkor épp első dobogóját ünnepelte. Albert Popov 4 éve Kitzbühelben és Schladmingban, magas rajtszámmal elért top10-es helyezéseivel betonozta be magát a legjobb 30-ba. Azóta szorgosan gyűjtögette a pontokat. Tavaly a VK-döntőn már majdnem megvolt a dobogó, végül közel egy évet kellett erre várnia. Legutóbb Peter Popangelov végzett bolgár színekben dobogón, közel 40 évvel ezelőtt. Clèment Noël karrierje során a 20. alkalommal végzett a dobogón, idén mindez harmadszor sikerült az olimpiai bajnok franciának.

A szakági pontversenyben Kristoffersen minimálisan, de csökkentette hátrányát Braathennel szemben, most 32 pont a két norvég közt a különbség. Yule második futamos rontása révén, jelenetős, 65 pontos lemaradásba került, így neki a az első két hely egyike, és a norvégok rontása is kell majd a szakági győzelemhez. Meglepetésre van egy negyedik “pályázó” is a kristálygömbre, Ramon Zenhäusern, de őt inkább csak a matematika miatt írjuk ide – lemaradása 99 pont Braathen mögött. A 25. hely körüli csatában végül Kolega szerezte meg az utolsó továbbjutó helyet, így Aerni lemaradt a VK-döntőről. Ugyanígy nem síelhet szlalomot Andorrában Zubčić, Matt, vagy épp Strolz sem.

A sízők még egy hétig az Egyesült Államokban maradnak, péntek este Aspenben az első lesiklást rendezik. A szlalomosok viszont legközelebb már csak a VK-döntőn állnak rajthoz.

Borítókép forrása: sportal.it