Különleges szezonra van kilátás a hölgyeknél, s nem csupán a koronavírus-járvány okozta váratlan fordulatok vélelme mondatja ezt velünk. Az összetett esélyesei közül egy sem tudhat maga mögött sérülésmentes felkészülést, a pontszám maximalizálása a szigorú elkülönítési szabályok miatt nehézkesebbé válhat. A fogadóirodák és a szakma háromesélyes küzdelemre számít, de meglepetésekre is fel kell készülni. A gyors szakágakban svájci-osztrák versenyfutás várható, óriásban olasz dominanciára van a legnagyobb esély, míg szlalomban Shiffrin és Vlhová ütközetei visszatérhetnek.

Járvány, korlátozások, világbajnokság – avagy mennyire fontos a Világkupa?

A járványhelyzet nyomán életbe léptetett intézkedésekről külön cikkben beszámoltunk már. A szigorú óvintézkedések megtették hatását Söldenben, a hírek szerint nem detektáltak új fertőzéseket a Világkupa-nyitánnyal összefüggésben. (Kilde Ausztriából hazatérve pozitív tesztet produkált, fertőzöttsége azonban nem feltétlenül hozható összefüggésbe a szezonnyitóval. Az összetett norvég címvédője azóta karanténban van, enyhe tüneteket mutat.) Ennek persze megvolt az ára. Szurkolók nélkül, steril környezetben rendezték az óriás-műlesiklást. Ez alighanem jó darabig így is folytatódik, a második hullám ugyanis mind aggasztóbb méreteket ölt az alpesi országokban. Például Olaszországban, a világbajnokság helyszínén.

Apropó, vb! Páratlan évbe hajló szezon csúcspontja mindig a világbajnokság. A formaidőzítés kulcsfontosságú kérdés ilyenkor, pláne egy lényegében decemberben elrajtoló idényben. Az ünnepek végeztével tisztábban látjuk, kik nyomnák végig csúcson a telet, s kik építenek inkább a fokozatos formába lendülésre.

Az olasz csapat parádés kezdése már előre jelezte, mire készülnek februárban hazai havon. A történelmi kristálygömb a zsebben, a betonerős névsor adott. Az elvárás pedig magáért beszél: a kilencvenes évek óta várnak vb-aranyra az olasz hölgyek. Ha ennek az az ára, hogy esetleg elmaradnak picit a tavalyi VK- eredmények, üsse kő!

Igen, az olaszoktól nem áll távol ez az attitűd, gondoljunk csak Winnerhofer, pardon, Innerhofer csodás vb-szerepléseire. Visszafogottabb itáliai szereplés megadhatja az esélyt Ausztriának, hogy kiköszörülje a csorbát, s visszafoglalja trónját a női összesített pontversenyben. Kezdésként már annak is örvendenének a Lajtán túl, ha előző téli két győzelmükre jócskán rá tudnának srófolni.

Eredményes télre készülnek a svájciak. A csapatban számos fiatal tehetség egészítheti ki a sokat próbált és sikeres rutinos magot. Rebensburg váratlan visszavonulása után a német szurkolók keserű szezonra számíthatnak. Mowinckel többszöri szalagszakadásból tér vissza, ez a norvég esélyeket nagymértékben növelheti.

A válogatottak közti összevetés presztízskérdés, de nézői szempontból mégis csak egyéni küzdelem az alpesi síelés. Így térjünk is gyorsan az összetett esélyeseire!

Federica Brignone, a címvédő

Az olasz alpesi síelés számos világklasszist adott a sportágnak. Meghökkentő módon női összetett bajnokot mégsem sikerült kinevelnie. Legalábbis tavaly márciusig állt ez a mondat.

Brignone öt éve lendült igazán bele, s vált ötszámos sízővé. Három idénnyel ezelőtt csaknem minden versenyét, amit befejezett, a TOP-10-ben zárt, továbbá három különböző szakágban sikerült győznie. Az aduászt mégsem benne, sokkal inkább Sofia Goggiában látták az olaszok, ezen olimpiai bronzérme sem változtatott lényegesen. Így érkeztünk el az előző télhez, ami meghozta az extázist Fede’ síelésébe. Öt győzelem, tíz pódium, egészen briliáns megbízhatóság. Valamennyi szakágban élete legjobbját nyújtotta. Kellett a végső diadalhoz Shiffrin hazaköltözése, Vlhová sérülése, az elmaradt ofterschwangi technikai hétvége, s persze a VK korai lezárása, de komoly kétségeink azért nem támadhattak, ami a győzelem jogosságát illette.

Felvetődik a kérdés, tartható-e ez a kegyetlenül erős iram? Mi a nemleges válasz mellett állunk. A hírek szerint Brignone nyári felkészülése nem volt zökkenőmentes, többi rövidke kényszerszünetet kellett beiktatni. Igaz, ebből sokat nem vettünk észre Söldenben, egy szinte tökéletes Bassinón kívül más nem tudta megelőzni.

Brignone ellen szól az FIS járványügyi protokollja. Tudniillik, nehezebb lesz az átjárás az egyes szakágak közt, pláne a lesikló csapatból a technikai válogatott felé, s fordítva. S itt ne a versenyekre gondoljunk először, a tömbösített lebonyolítás még akár kedvező is lehet; sokkal inkább az edzéslehetőségre! S ki tudja, mennyit szigorodnak még az előírások, ahogy belemegyünk a járvány csúcspontjába?

A versenynaptárban többségben lesznek a kétfutamos szakágak. Ez persze nem újdonság. Az egy-két, max. három kombináció helyett idén egyáltalán nem rendeznek alpesi összetettet a Világkupában, márpedig ez Brignone igazi vadászterülete. Óriásban dominálhat, a gyors számokban a fokozott edzésmunka mellett sem várunk hasonló pontszámot tőle. Mint később írunk róla, a rivális válogatottak jelentős előrelépésére számítunk idén.

Nagy világversenyről szerzett aranyérem még hiányzik vitrinjéből, ez is átírhatja a prioritásokat. Előbbi ellenérvek ellenére azonban fontos leszögezni, hogy egy tavaly látott Brignone elegendő lehet a címvédésre.

A favorit, Mikaela Shiffrin

Díszlépéssel haladt zsinórban negyedik összetett győzelme felé az amerikai klasszis. Január végén kereken 400 ponttal vezette a tabellát, nyugodtan kimondhatjuk, élő ember nem állította volna meg, ha végigsíeli a szezont. Különösen, ha a versenyek későbbi törlését is belevesszük.

Eztán kihagyott két hétvégét (Szocsiban végül töröltek mindent), majd érkezett a családi tragédia híre. Édesapja, egyben lelki mentora váratlanul elhunyt, Mikaela pedig anyukája oldalán visszatért a tengerentúlra. A gyász időszakában hallani lehetett olyan híreket, ködfátyolos kijelentéseket, miszerint könnyen lehet, hogy Shiffrin felhagy az élsporttal. Elteltek a hetek, s a fásult letargia helyét átvette a családi összetartás és a sport szeretetének a hangoztatása. Közösségi médiás felületein újjászületett Shiffrin, majd nyáron belevágott a felkészülésbe, mint szokott. Visszatalált a régi ösvényre. A szenvedély nem múlt el, a legfontosabb ember hiányában sem. Akinek személye összeforrt lánya sikereivel. (Egy éve szeretett nagymamája hunyt el.)

A nagyjából kéthónapos kihagyás után újra rákapott az alpesi síelésre, edzői szerint erősebben tért vissza Shiffrin a lejtőkre. A célok változatlanok: mindig, minden körülmények közt a csúcson teljesíteni; győzni, trófeákat gyűjteni. Végső soron pedig sporttörténelmet írni. Megdönteni Ingemar Stenmark rekordját. Még 20 győzelem választja el kettejüket.

A felkészülési időszak nem sikerült makulátlanra, s nemcsak a déli féltekés edzőtáborok elmaradására gondolunk. Ami egyébként az európai nemzeteket még károsabban érintheti a télen. Sokszor volt maródi, apró sérülései rendre megakasztották az edzéseket. A hírek szerint július óta nem végzett kapuk közti edzést. Söldent hátfájdalmai miatt kellett kihagynia. Krónikus bajról nincs szó, jelenleg fizioterápiával javítanak állapotán. A parallelversenyeket biztosan kihagyja, de reméli, hogy a Leviben esedékes dupla szlalomon már rajthoz állhat. A hideg idő beköszöntével Coloradóban mindenesetre belevágott a havas edzésekbe.

Félig-meddig visszatérő évről lévén szó, felvetődik azért a kérdés, mennyit vállal majd Mikaela? Különösen a gyors számokban. Februári visszalépése ellenére élete legerősebb lesikló idényét teljesítette. Egyedüli sízőként mind a négy fő szakágban győzött legalább egy alkalommal, megtestesítette a tökéletesen összetett sízőt. Verhetetlen, amennyiben maximalistán áll a dolgokhoz. A kihagyás éreztetheti hatását, de egy zseniről beszélünk. Azzal, hogy a riválisok nyári felkészülése is távol volt az optimálistól, oly komoly hátrányba nem került.

A kihívó, Petra Vlhová

Élete legjobb formájában síelte végig az előző szezont a szlovákok kiválósága. Szlalomban fej-fej elleni küzdelemre késztette Shiffrint, óriásban felvette a kesztyűt az olaszokkal, de a brutális javulás a gyors számokban volt leginkább tetten érhető. Korábban egyetlen pontot sem szerzett lesiklásban és Szuper-G-ben, igaz, nagyritkán szerepelt neve a startlistán. Ehhez képest mindkét számban bőven 100 pont fölött zárt, rendszeres beverekedte magát a TOP-10-be. Mondhatni, betört a legjobb lesiklók közé. Két kis kristálygömbbel gazdagodott, s csak a koronavírus miatt nem döntött pontcsúcsot.

A sorozatterhelés megviselte térdízületeit, a februári versenyekre csak injekcióval bírt kiállni. Vlhová extrán motivált sportember, Shiffrin távollétében pedig valós esélyként lebeghetett lelki szemei előtt az összetett győzelem. Soha nem tudjuk meg, mire lett volna képes, ha az enyhe idő, illetőleg a koronavírus miatt nem törölnek egy sor versenyt a naptárból. Tény, ami tény, végső soron Shiffrin január végi pontszámát sem sikerült felülmúlnia…

A túlterheltség hamar elillant, Vlhová kiváló alapozás után az alpesi gleccsereken csatolt újra léceket lábaira. Az új-zélandi, chilei edzőtábornak lőttek, felkészülése apró zökkenőktől, kényszünetektől eltekintve mégis eredményesen lezajlott. Saját elmondása szerint erősebben vág neki a feladatnak, mint tavaly. A söldeni kezdés felemásan alakult a liptószentmiklósi lány számára. Inkább pozitív az összkép, Vlhová egy ingatag futamot követően a 10. helyről várhatta a folytatást, hogy aztán a délután messze legerősebb idejével felzárkózzon a két olaszra.

Livio Magoni irányításával deklaráltan Szlovákia első Összetett VK- győzelme került célkeresztbe. Egyáltalán nem túlzó elvárás, mivel Vlhová még nem érte el a plafont. A gyorsasági számokban a tavalyi év rajtszámának a javításáról szólt inkább, óriásban pedig nagyritkán tudott két ütőképes menetet összehozni. Ha ebben változtat, jócskán növelheti esélyeit. Petra javára szólhat a járványhelyzet is. Olyan értelemben, hogy a buboréklét kedvére való, különösebben eddig sem szerette a médiát érintő és szponzori kötelezettségeket. Nos, ilyenből ezen a télen hiány lesz. Töprengős, tudatosan készülő versenyzőtípus, így előnyére válhat, hogy mostanság tényleg csak saját magára, fejlődésére fókuszálhat.

Bennük van az erő: a svájci különítmény

A helvét válogatott erejét jól példázza, hogy az előző idény nyolc legeredményesebbje közt négy svájcit találunk. Ehhez foghatót nagy régen produkáltak arrafelé.

Elsőként Wendy Holdenert illendő kiemelni. A 27 éves unteribergi változatlanul be van oltva győzelem ellen, ami legerősebb számát, a szlalomot illeti. Sőt, tavaly feltűnően sokat bizonytalankodott e diszciplínában, még a szezondobogóról is lecsúszott. Ellenben óriásban becsatlakozott a közvetlen elitbe, gyors számokban szintén élete legjobbját nyújtotta. Lesiklásban még csak hébe-hóba indult, Szuper-G-ben viszont rendszeres pontszerzésnek, sőt egy dobogónak is örülhetett. Előbbi három hölgy relatíve gyengélkedése is szükségeltetik hozzá, de egy jóval stabilabb szlalomozással beleszólhat az összetett pódium felállásába.

Corinne Suter mindkét gyorsasági kristálygömböt zsebre vágta tavaly, s a hírek szerint óriás-műlesiklásban is szeretne előrelépni. (Ott volt Söldenben, s jó fél másodperccel maradt le a 2. futamról.) Összetett 4. helye különösen impozáns, ha figyelembe vesszük, hogy addigi csúcspontszámát bő 400 egységgel sikerült feljebb srófolnia. Bár meglepődnénk, hogyha érdemleges óriás-és szlalomos eredmények nélkül fel lehet kúszni a szezondobogóra, a svájci sajtó esélylatolgatásában szerepel Suter neve.

Brignone és Shiffrin mellett akad még egy egykori összetett bajnok a mezőnyben. Lara Gut-Behrami lassan betölti 30. életévét (rohan az idő…), az egykori tinisztár és botrányhős (ha a svájci média sugallta képet vesszük alapul) mára lenyugodott. Egy felejthető és egy harmatos idény után tavaly új erőre kapott, elég csak a Crans-Montana-i duplázását említenünk. A söldeni rajt biztatóra sikerült, márpedig Laránál az óriás-műlesiklás mindig is perdöntő volt. Ha ott magabiztosan síel, ütőképes szokott lenni lesiklásban is. Október elején pár napot karanténban töltött, mivel focista férje szervezetében koronavírust találtak. Három negatív teszt után folytathatta az edzéseket.

A svájciak negyedik ásza, Michelle Gisin felemás szezont síelt az előző télen. Lesiklásban látványosan elbizonytalanodott, több hétvégét kihagyott, óriásban és szlalomban ugyanakkor nagyot lépett előre. Utóbbi szakágban öt TOP-10-helyezést ért el. Söldeni 4. helye élete legjobb VK- helyezése óriásban. Kezdésnek bizalomgerjesztő.

A többi olasz: Bassino és Goggia

Írtunk már ilyet cikkünkben, de Marta Bassino is élete szezonját hozta tavaly. Összetett pontjai számát megháromszorozta a korábbi éveihez mérten, az addig is betonerős óriás-műlesiklását még továbbtökéletesítette, a gyors számokban pedig szinte a semmiből élmenővé avanzsált. Öt szakágban szerzett dobogós helyezést. Az idénynyitón nyújtott teljesítménye önmagáért beszélt. Egy bitangul erős Brignonét sikerült aránylag simán megvernie. Nagy kérdés, mire helyezi a hangsúlyt: a vélt összetett esélyeire, vagy egy hazai havon elért GS- vb-aranyra?

Sofia Goggia üstökösként robbant be a köztudatba négy évvel ezelőtt. Összetett-3. hely, világbajnoki érmek, olimpiai bajnoki cím – ez volt szűk két év termése. Mindeközben eltörte bokáját, amit féléves kihagyás követett, majd idén januárban kártörést szenvedett. Ennek dacára tavaly előlépdelt a rangsorban, győznie is sikerült a Világkupában, s egykori sikerszámában, óriásban egy egész bíztató 6. hellyel nyitotta ezt az idényt. Elmondása szerint egyelőre lépésenként halad előre, versenyről versenyre tervez.

Mi a helyzet a többi nemzetnél?

Az osztrák nők történelmi mélypontra érkeztek tavaly: egyetlenegy síző sem került a legjobb 10 közé összetettben. A technikai és a gyorsasági csapat járványtól függetlenül is buborékban leledzik, nincs sportolójuk, aki legalább három szakágban érvényesülni tudna. A lesikló garnitúrából Schmidhofer és Venier, a technikai részlegből Liensberger szerencsés esetben összeszorgoskodhat annyi pontot, ami elegendő lesz a TOP-10-be kerüléshez, de ez messze van az igényektől.

Még ramatyabb a helyzet a franciáknál, reálisan csak Worley óriás-műlesikló dobogóiban bízhatnak a gallok. A német csapat teljesen tovatűnt. Rebensburg mellett Ackermann (leánykori nevén Geiger) is szögre akasztotta sícipőjét, akik pedig maradtak, Weidle kivételével nem ütik meg az élmezőny mércéjét. A norvégok visszafogott reményekkel várják Ragnhild Mowinckel visszatérését. A kétszeres olimpiai ezüstérmest 17 hónap kihagyás után látjuk újra a sípályákon. A svédek hiába várják Anja Pärson utódján.

A szláv nemzetek eredményes tél előtt állnak. Vlhová révén a szlovákok öröme borítékolható, de várhatóan a szomszédos cseheket sem kerülik el a sikerek. Ester Ledecká tavaly TOP-10-ben zárt összetettben, harcban volt a lesikló kristálygömbért. Söldeni pontszerzéséből ítélve idén háromszámos sízőként kell számításba vennünk. Nyilvánvalóan vérmes reményei vannak. A szlovénok bíznak Ilka Štuhec sikeres visszatérésében (két keresztszalag-szakadás után), valamint tehetséges szlalomosaikban.

Tengerentúlon nem ideális a helyzet. Az amerikai csapat Shiffrin dominanciájára épít, rajta kívül meghatározó sízőt is alig találni. Lindsey Vonn a kialakult helyzetet Shiffrin egoizmusának tudta be. Öngólszagú megnyilatkozás, szó se róla! A megmaradt kanadai szurkolók reálisan csak szlalomosaiktól várhatnak érdemi eredményeket.

Bármi előfordulhat, meg annak ellenkezője is (Lesiklás)

Fura belegondolni, hogy a közel- és távolabbi múltban a királykategória volt az a szakág, ahol előre borítékolni lehetett, kik nyerik a futamok döntő többségét, s viszik haza márciusban a kristálygömböt. Az évszázad elején az osztrák hölgyek dominálták a szakágat, majd beköszöntött a Lindsey Vonn fémjelezte korszak, a maga 8 szezongyőzelmével.

A kép ehhez képest annyira kusza, hogy azt sem lehet biztos lábakon megállapítani, hogy kiélezett, változatos évek várnak-e ránk a jövőben, avagy valaki hegemóniát alakít ki lesiklásban. Mindkét eshetőség benne lóg a levegőben.

Utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén  blogunk két szereplőben gondolkodunk. Az egyikőjük Sofia Goggia. Aki látta őt a 2016-ot követő két idényben lesiklani, bizonyára egyetért velünk abban, hogy már-már Vonn reinkarnációjaként hasított végig a lejtőkön. Nem kímélve léceit, önmagát, brutális kanyartempóval sokkolta a nézőközönséget és ellenfeleit. Igaz, nagyritkán tudott így végigmenni, hol komoly időveszteséget szenvedett, hol kiesett, hol belesérült, de ha célba ért, hatalmas fölénnyel tette azt. Habitusából aligha vesztett sokat térdsérülései után, kérdés, felszedett-e magára annyi rutint, hogy tudja már, hol a határ. Ha igen, akkor nem találhat legyőzőre. Hónapok múlva okosabbak leszünk.

Hasonló megfontolásból érkezik másik jelöltünk is: Ester Ledecká. Maga az élő sporttörténelem. Aki nem elégszik meg annyival, hogy ő minden idők messze legjobb síelő hódeszkása. Vagy hódeszkázó sízője. Ő bizony győzelmekért, aranyérmekért, kristálygömbökért, végső soron – ne legyenek kétségeink – az összetett elsőségért ruccant át az alpesi síelés világába. A gyors számokban van benne a legtöbb fantázia. Lejtőtől függetlenül pokolian gyors, épp technikai téren szorul némi képzésre. Az, hogy Söldenben elindult óriás-műlesiklásban, s nem is akárhogyan szerepelt, élünk a gyanúperrel, ráfeküdt a megfelelő kanyartechnikára edzői stábjával karöltve. A probléma eddig a fordulóknál volt: ritkán tudta tartani az ívet, rengeteg teret, így időt veszítve. Tavaly Lake Louise-ban végigvitte a tempót: győzött is. Ha hiányosságait orvosolni tudja, nehéz lesz őt legyőzni. Mert alapvetően egy őrült nőszemélyről van szó. Márpedig a múlt legeslegjobb lesiklói minden ilyenek voltak.

Térjünk viszont rá a másik alternatívára. Mi van, ha tartós fölényt senki sem bír kialakítani, ezáltal a kimértség kerül előtérbe? Márpedig, ha megnézzük az előző két idényt, azt látjuk, hogy hat, illetve hét különböző győztest avattak lesiklásban, a dobogón pedig 13, ill. 15 különböző síző ünnepelhetett. Ezek nagyon magas számok, jól jelezve, hogy a kiegyensúlyozottság elsőrendűvé kezd válni lesiklásban.

Corinne Suter például úgy nyerte a szakágit, hogy győznie csak egyszer sikerült és négy darab pódiuma sem számít rendkívülinek 8 futam leforgása alatt. A titok nyitja az, hogy egy szem 19. helyén kívül mindig a TOP-10-ben végzett, jellemzően a legjobb öt síző között. Ennyi elegendő volt a rendkívül szélsőségesen teljesítő osztrák, svájci és olasz riválisaival szemben. A szakértők remek kanyartechnikájának, sportolói intelligenciájának tudják be Suter tavalyi sikerét. 170 centis magassága, testfelépítése elvileg nem predesztinálná remek lesiklónak. Igaz, lassanként szakíthatnánk a régi berögződésekkel: a lesiklás mára nem a monstrumok, izomhegyek szakága, a technikai képzettségnek mind nagyobb súlya van.

A tavalyi bukdácsolás után komoly esélyt látunk az osztrák csapat tündöklésére. Éles a kontraszt az egy évvel korábbi idényhez viszonyítva: 1 győzelem a 6 ellenében, 4 pódium a 11-gyel szemben. Korrekt hétvégék után teljesen vak futamok következtek, olyan napok, amikor valamennyi ászuk betlizett. Ez felvetette a felelősség kérdését, történtek is átszervezések a VK- csapat háza táján. A csapat a rutinos világbajnoknőre épít, Nicole Schmidhofer jobban ráfeküdt a mentális felkészülésre, így hite szerint megerősödve vághat neki a vb-szezonnak. A fiatalabbak közül Stephanie Venier a viszonylag biztos dobogóvárományosból magasabb polcra helyezné magát, míg Nina Ortlieb megmutatná, múlt szezonbeli berobbanása nem amolyan Puchner-féle fellángolása, hanem hosszabb távon is lehet rá számítani. Ramona Siebenhofer szintén ringbe szállhat, ha másért nem, hát a vb-jegyért. Az is épp elég kihívást tartogat. Kíváncsian várjuk, mire lesz képes Cornelia Hütter? Többszöri súlyos sérülés után alighanem már karrierjének a folytatása is napirendre került. A fiatalabbak közül az Európa Kupa előző két kiírásának győzteseire, az elsősorban lesiklóként remeklő Elisabeth Reiseinger– Nadine Fest duóra lesz érdemes odafigyelnünk.

A svájci csapat szintén erősnek ígérkezik. Lara Gut-Behrami kettős győzelemmel zárta az idényt Crans-Montanán, 3 év elteltével győzött újra lesiklásban. Lara a szélsőségek embere, képességei elvitathatatlanok, de ugyanúgy ismertek azok a mentális gátak, amik csak nagyritkán engedik, hogy kihozza magából a maximumot. A harmadik X betöltése után akár újabb aranykorszak köszönthet rá. Magunktól ki nem találtuk volna, de jelenleg ő a világranglista éllovasa! Mint már szóltunk róla, Michelle Gisin januárra nagyon elvesztette a fonalat lesiklásban. Megremegtek térdei a lejtőkön, jól is tette, hogy nem forszírozta a dolgot. Az edzőtáborban állítólag újra rákapott a témára. Ha jó napot fog ki, Joana Hählentől is várható dobogó a télen. Gyatra évad után jelentős javulást vár a stáb Jasmine Flurytől.

Öldöklő küzdelem várható az olaszoknál a vb-csapatba kerülésért. A Fanchini- nővérek visszavonulásával sem lett szűkebb a lesikló keret, sőt, az óriás-műlesiklók megjelenése még inkább felpezsdítette a helyzetet. Brignone és Bassino kettőse aligha fog beleszólni a kristálygömbért vívott csatába, lévén el sem fognak indulni minden VK- futamon. (Brignonénél persze minden elképzelhető.) Viszont mindketten képesek egy-egy olyan eredményre, ami automatikus csapattagságot érhet Itáliában. A vérbeli lesiklók közül ki kell emelni a rutinos Elena Curtonit, aki élete telét síelte tavaly. Ugyanez mondható el, igaz, kissé mérsékeltebb kivitelben, Francesca Marsaglia kapcsán. Említetteken kívül még Nicol Delago állt dobogón az előző télen. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy azt az egy Zauchensee-i futamot leszámítva borzasztó hullámvölgybe került a dél-tiroli lány tavaly. Goggiaval együtt tehát hatan pályáznak a négyfős vb-keretbe.

Rutinszerűen mantráznunk kell Mikaela Shiffrin esélyességét is. Még ha a kristálygömbért aligha lesz harcban, elvégre sok helyszínt ki fog hagyni, de ahol ott lesz, felkúszhat a dobogó bármely fokára. Mint fentebb említést tettünk róla, Petra Vlhová is feljebb kerülhet a ranglétrán. Német részről Rebensburg visszavonulása komoly érvágás, különösen úgy, hogy már-már a jövő lesikló bajnokát látták benne hazájában. S mi is így voltunk ezzel. Hiányában Kira Weidle alkothat maradandót. Tavalyelőtti két pódiuma után jelentősen visszalépett, de a potenciál ott van benne. A teher nem kicsi, hiszen más német nőtől nem lehet várni VK- pódiumot, csakis tőle. A franciák sztárja Romane Miradoli, akinek lassan már kijárna egy dobogó. Tizenhatszor végzett a TOP-10-ben, nem egyszer közel az első helyekhez. A tengerentúlról Breezy Johnson érhet néhanapján fel a jobb pozíciókba. Az már esetében, pláne Laurenne Ross kapcsán kiderült, hogy nem ők váltják meg a jenki lesiklást. Ragnhild Mowinckel visszatérő szezont fut, meglepődnénk, ha pont lesiklásban alkotna maradandót.

Zárásként muszáj szólnunk a nagy túlélőről, az előző két világbajnokság győzteséről. Ilka Štuhec második súlyos bukása után már nem a régi arcát mutatta tavaly, de nem az a feladós típus, s tudjuk, milyen impozáns teljesítményre képes. Nem lennénk meglepődve, ha megint a vb-re tartogatná csúcsformáját.

A lesiklás és az „óriás” közt félúton. Na, de melyikhez közelebb? (Szuper-G)

A műértő szurkolók mellett már a versenyzőket is igencsak megosztotta az a tendencia, ami mindinkább jellemzi a szuperóriás-műlesiklásnak nevezett szakágat. Gondolunk itt arra, hogy bizonyos pályák nyomvonala olyannyira technikásra, kacskaringósra sikerült, hogy simán beillettek volna az óriás-műlesikló versenynaptárba. Ennek megfelelően a GS- specialisták térhódítása volt megfigyelhető a szakágban. Ha a győztes személyében ez nem is érződik, a dobogó összetétele többségében még vállalható is, de beleégett retinánkba számos futam, amit kínkeservesen tudtak csak végigcsúszni a lesiklók. Jelen posztban nem akarunk vitát nyitni, mennyire rossz, avagy épp előnyös ez a változás a szakág számára (lásd gyors technikai szám 1 futamban).

Tippelni különösen nehéz Szuper-G-ben, a tavalyi hat futamon hat különböző győztest avattak, a 18 dobogós pozíción pedig tucatnyi síző osztozott. Innentől fogva ember legyen a talpán, aki kitalálja, épp melyikük fog idén jó sorozatot kifogni. Na, de nem menekülünk a feladat elől, így, hát lássuk!

Bármekkora változáson is megy át a szakág, az esélylatolgatásban még mindig a lesiklással összevetve találjuk a legtöbb átfedést. Árnyalatnyi különbségeket azért fel lehet fedezni.  Két kiválósággal kevesebb lesz a mezőnyben, a már többször emlegetett Rebensburg mellett Tina Weirather is felhagyott a versenysporttal. A kétszeres szakági bajnok liechtensteini mellett a Fanchini- tesók, valamint Johanna Schnarf és a német Hronek hiányát is megérezhetik nemzeteik.

Nem tévedünk nagyot, ha úgy vélekedünk, hogy az olaszok, a svájciak és az osztrákok közt dőlhetnek el a lényegi kérdések Szuper-G-ben. Kezdjük Itáliával! Egyetlen olyan verseny volt, amin nem végzett a legjobb kettő közt legalább egy olasz. (Két kettős győzelemre is sor került.) A ranglistát Federica Brignone vezeti, a kristálygömböt lényegében banszkói kiesésével bukta el. Hozzászokott a tempósabb számhoz, habitusa és technikája összeért, így ha favoritot kell kijelölnünk, rá esne választásunk. Méltó ellenfélként említhetjük régi jó „barátnőjét”, Sofia Goggiát. Tavaly az összes dobogóját Szuper-G-ben jegyezte, s egyetlen győzelme is eme szakághoz passzol. Söldeni attrakciója alapján olybá tűnik, visszatalált a megfelelő technikára. Marta Bassino még jobb lehet, mint amit tavaly mutatott, kérdés, állandó szereplője lesz-e a startlistának. Gyanítjuk, igen. Elena Curtoni – egykori junior-világbajnokként – újabban kevésbé acélos Szuper-G-ben. Ettől még rejlik benne potenciál. A névsort itt is kiegészíthetjük a Delago- lányokkal, az említett Nicol mellett Nadiában is van kraft.

Svájci részről a VK- címvédő Corinne Suter duplázásra készül. Nem vennénk rá mérget, hogy pusztán a kiegyensúlyozottsággal révbe érhet idén. Előző szezonban minden egyes futamon a TOP-6-ban végzett, így három pódiummal és egyetlen győzelemmel is élen tudott ragadni. Lara Gut-Behrami kétszeres bajnoka volt egykoron e számnak, s még mindig ebben tűnik a legerősebbnek. Megingásait mérsékelnie kell, ha komoly céljai vannak. Megjárta a dobogót Joana Hählen, s nagy meglepetésre Wendy Holdener is. Utóbbitól kinézünk további formajavulást. Jasmine Flury anno futamot is nyert, idén nehéz dolga lesz, ha vb-keretbe szeretne kerülni.

Az osztrákok vakvágányra kerültek az előző télen, de februárra visszatértek a régi kerékvágásba. Nina Ortlieb futamot nyert, Schmidhofer ritmust talált, Venier pedig egész stabil teljesítményt nyújtott. Hármújukhoz felzárkózhatnak a lesiklásnál soroltakon túl Tippler és Puchner is. Kepeszteniük kell, mert egy „véletlen” elsülő láb, s könnyen partvonalon kívül találhatják magukat, még az ászok is.

Regnáló világbajnokként, s két évvel korábbi kristálygömbösként nyilván számításba kell vennünk Mikaela Shiffrint. Már csak azért is, mert február eleji távozásáig ő vezette a szakági tabellát. Nem maradhat ki a felsorolásból az olimpiai bajnok Ester Ledecká sem. Még úgy sem, hogy Szuper-G-ben felejtős szezont produkált. Technikája sokat fejlődött az edzéseknek hála, innentől fogva nagyot szólhat ő is. Nem érezzük vakmerőnek betippelni Petra Vlhová első Szuper-G-s dobogóját sem. A norvégok nagyon bíznak Ragnhild Mowinckelben. Sérülése előtt hozta a jó eredményeket, legalább ennyire idén is képes lehet. Középtávon kristálygömböt érhet tehetsége és munkabírása. Ha ő nem, akkor a legújabb üstökös, Kajsa Vickhoff Lie léphet szintet a felnőttek közt. A franciák részéről a Miradoli- Gauthier páros szerezhet értékes helyezéseket, nagyon-nagyon esetleg Marie-Michéle Gagnon részéről várhatjuk, hogy megcsillogtatja régen látott tudását.

Az esélyek boncolgatása végén szerepeljen ugyanaz a gondolat, mint amivel kezdtük. A Szuper-G alakulását nagyban befolyásolni fogja, milyen jellegű pályát állítanak elő az azzal megbízott mesterek. Ha olasz, vagy amerikai kézbe kerül ez a feladat, kétségeink ne legyenek, sok kanyar fogja szabdalni a nyomvonalat.

Ahol az összetett esélyesek egymással meccselnek (Óriás-műlesiklás)

Az óriásműlesiklás jó ideje az a szám, ahol mindenkinek helyt kell állnia, aki az összetettben csak egy kósza gondolat erejéig gondolkodik. A női mezőny kristálygömb aspiránsai pedig a Vonn-Riesch-éra vége óta rendre az óriás szakági esélyesei is egyben.

Nem volt ez máshogy tavaly sem: ugyan Federica Brignone ebben a szakágban egyértelműen lépéselőnyben volt riválisaival szemben, de ezúttal sem elképzelhetetlen, hogy akár a regnáló olimpiai bajnok Shiffrin, akár a világbajnok Vlhová lesz az, aki a szezon végén majd a tabella élén áll. Ráadásul feltörekvő csillagok is maguknak követelhetik a trónt.

A sort viszont mégis Brignonéval kezdjük, és nem csak a tavalyi szezon alapján. Fede számára egyébként is az óriás a klasszikusan legerősebb száma. Tavaly két versenyt nyert a hatból, ráadásul Söldenben is dobogón végzett. Korábbi szezonokban elsősorban a kiegyensúlyozottság hiányzott részéről. 1-1 győzelmet többször is hosszabb dobogó nélküli időszakok követtek. Ha azonban tovább tudja vinni tavalyi dobogós formáját, akkor a meglehetősen nívós mezőnyben idén is hamar felülkerekedhet ellenfelein.

Kihívókat azonban találni bőven. Kezdjük a sort Petra Vlhovával. A szlovák lány két éve Semmeringen villantotta meg először méregfogát, ami az óriást illeti. Abban a szezonban rögtön három győzelmet szerzett, tavaly pedig ugyan csak egyet, de ez is elég volt a szakági második helyhez. Ami viszont a felsorolásban is másodikká teszi, az az, hogy Söldenben is dobogóra tudott már állni. Esetében a kiegyensúlyozott eredmények még nincsenek meg a szakágban, ez lehet számára a kulcs.

Mikaela Shiffrin esetében nem tudjuk, hogy milyen formában tér majd vissza a mezőnybe. Tavalyi kihagyása után ezúttal egy kisebb sérülés is hátráltatta, ami miatt egyből hátrányba került a szakágban, mivel ki kellett hagynia Söldent. Azonban Shiffrin eddig mutatott professzionalizmusa azt mondatatja velünk, hogy ezúttal is ereje teljében térhet majd vissza, és ott lehet a szakági tabella elején. És bár óriásban is mindig a győzelmi esélyesek közé kell sorolni, kiemelkedni a legjobbak közül nem tudott eddig még úgy, mint szlalomban.

Azonban az összetett esélyesek mellett a szakági specialistákról sem feledkezhetünk meg. Élükön egyből Marta Bassinóval, aki Söldenben rögtön a győzelmet is megszerezte. Az eddigi trend az, hogy a szezon egy-egy szakaszában tud igazán formába lendülni. Azonban ennek eredménye tavalyig 1-1 dobogó volt, ezt viszont 2020-ban már 1-1 „elcsípett” győzelemre cserélte.

Bassino mellett Alice Robinsont kell még külön is kiemelni. Az új-zélandi lány nem kisebb szenzációval tört fel a dobogó tetejére, mint tette azt előtte majd’ egy évtizeddel Mikaela Shiffrin. Az előzőekben is arról beszéltünk, hogy az esélyeseknél a kiegyensúlyozottság lehet a kérdés, de ez Robinsonra hatványozottan igaz. Az új-zélandi a végletek embere. Egy győzelem után bármikor benne van, hogy a legjobb 15-ön kívül végez. Azonban 19 évesen még van ideje, hogy a legjobbak fejére nőjön, és akár rövid időn belül ki is emelkedjen közülük.

És hogy kik villanhatnak még meg? Zárjuk a sort a Tessa Worley vezette francia válogatottal. A francia a tavalyi szezonban kissé visszaesett, egy szezonközi sérülés is hátráltatta. Egyelőre Söldenben sem volt még korábbi szintjén, de ha visszanyeri régi formáját, akkor akár az előbb említett ötös sem érezheti magát biztonságban. Ha azonban Worley nem rázódik ismét vissza a legjobbak közé, akkora franciák bajban lehetnek. Bár Clara Direz tavaly nagyot fejlődött, a dobogót egyelőre nehéz elképzelni tőle, ahogy Coralie Frasse Sombat sem épp az, akit az esélyesek közé szokás sorolni.

Bár óriásban egyénileg nem épp a legkiemelkedőbbek, a szakában a svájciak rendelkeznek talán a második legerősebb csapattal. Wendy Holdenerről tudjuk, hogy épp jobb lábbal kel fel, akkor bármilyen szakágban eséllyel versenyez a dobogóért. Michelle Gisin is egyre inkább kezd a minden számban helytálló versenyzővé válni, mint Holdener. Számára épp ebből a szakágból hiányzik már csak dobogó. Lara Gut-Behrami korábban szakági győztes is volt, az utóbbi időben viszont a gyors számokra helyeződött nála a hangsúly.

A skandinávoknál jelenleg a norvégok rendelkeznek erősebb kerettel. Mina Fürst Holtmann tavaly már a dobogóra is felért. Míg Tviberg és Stjernesund is stabilizálták magukat a legjobb húsz környékén. Mindhármuk számára a további fejlődés, Holtmann esetében a rendszeres dobogószerzés lehet a cél. A svédek elsősorban Sara Hectorban bízhatnak. Valamint Estelle Alphandban, aki talán sérülés nélkül előrébb kerülhet a mezőnyben.

A szlovénok régóta erősek a számban. Bár Maze magasságában mostanában nem járnak, dobogós reményeik nekik is lehetnek. Meta Hrovat már két harmadik helyet tudhat magáénak. Ha nemcsak egy futamra tudja felhúzni magát, akkor akár gyakrabban is a legjobbak nyomába érhet. Tina Robnik csapatuk második legerősebbje, de néhány top10 eredményén nem tud már évek óta javítani.

Sok mindent elmond az osztrák válogatott jelenlegi szakági állapotairól, hogy lassan a sor végére érünk, és még csak most következnek. Legerősebbjük Stephanie Brunner, aki hosszú időn keresztül ostromolta a dobogót, mígnem sikerült neki. Tavaly azonban sérülés miatt nem versenyzett. Kérdés, vissza tud-e térni korábbi formájához. Reménységet fiatal szlalomosaik jelenthetnek még: Katharina Liensberger már mutatott bíztató jeleket, többek közt egy dobogót is. Mellettük Gritsch és Truppe lehet még, akik rendszeresen pontokat szállítanak a sógoroknak.

Óriás-műlesiklásban idén is nagy csatákat várhatunk, ahol a szakági versengés mellett a győzelemért folytatott harc az összetettben is hatványozottan számíthat majd. Ráadásul a szkági specialisták is ott sorakoznak, akik értékes pontokat és remek eredményeket is rabolhatnak majd Brignone, Shiffrin és Vlhová hármasától.

Legyőzhető-e valaha Shiffrin, ha teljes szezont fut? (Műlesiklás)

Szlalomban igazán könnyű dolgunk volt, ami a szezonelőzeteseket illeti. Tíz éve elég volt Marlies Schildet számba venni, majd azóta közel egy évtizede nincs kiélezett verseny Mikaela Shiffrin jóvoltából. Az amerikainak eddig két alkalommal akadt legyőzője az elmúlt 8 szezonban, legutóbb épp tavaly. Az is igaz viszont, hogy mindkét alkalommal, amikor legyőzőre talált, akkor a szezon egy részét valamilyen ok miatt kihagyta.

A címvédő: Petra Vlhová. A szlovák lány már jó ideje magasodik a mezőny fölé, néhány alkalommal Wendy Holdener tud csak felülkerekedni rajta – írhatnánk, ha Mikaela Shiffrin nem tud még egy fokozattal feljebb kapcsolni, és a szlovák lányra pár további tizedet ráverni. Tavaly azonban a szlovák lány két klasszikus helyszínen, Flachauban és Zágrábban is nyerni tudott, Shiffrin jelenlétében. Egyre többször szorongatta meg igen komolyan az amerikait. Shiffin idő előtti szezonzárásával pedig Vlhová könnyedén kaparintotta meg karrierje első kis kristálygömbjét.

Az elmúlt szezonok alapján az szinte biztosnak tűnik, hogy Shiffrint leszámítva csak időnként vehetik fel vele a versenyt a szlalomos hölgyek. Holdenerre is már rendre tizedeket vert tavaly szinte minden futamban. Kérdés azonban, hogy idénre még kiegyensúlyozottabbá tud-e válni, és képes lesz-e még többször nem csak egy futamban, hanem a teljes versenyen megelőzni Shiffrint.

Bár a tavalyi szakági győzelem az ölébe hullt, közel sem érdemtelenül (ahogy négy évvel korábban Hansdotter esetében is történt). Ha ebből újabb erőt tud meríteni, akkor Vlhová idén még izgalmasabbá teheti a számot, amit az elmúlt egy évtizedben szinte már a szezon kezdetekor is lefutottnak tekinthettünk.

A legnagyobb esélyes: Mikaela Shiffrin. Bár tavaly, édesapja tragikus halála miatt már február elején elutazott Európából, és így 7. szakági elsőségéről lemaradt, egyértelmű, hogy idén is őt kell legyőznie annak, aki kristálygömböt szeretne.

Bár nyilván komoly érzelmi törés érte tavaly télen, nem csodálkoznánk, ha még erősebben térbe vissza, így a legnagyobb esély továbbra is a másodperc feletti győzelmekre van. A nagyobb kérdés ebben az esetben is inkább az, hogy szezon elején szerzett kisebb sérülése milyen hatással lehet a formájára. Rekordok tekintetében már így sincs párja: 43 győzelmével most nyolccal a második Marlies Schild előtt jár, míg szakági címekben Vreni Schneiderrel egálban éllovas. Egyedül az önálló csúcstartás jöhet szóba. Onnantól már csak Lindsey Vonn egy szakágban szerzett legtöbb kristálygömbje (lesiklás: 2008-2013, 2014-2015) lehet egyedül cél.

Ha az iménti két hölgy végig jó formában versenyez, akkor csak kis eséllyel juthat tér másnak a dobogó tetején. A legnagyobb esélye, ahogy évek óta, Wendy Holdenernek lehet erre. 24 dobogós helyet szerzett győzelem nélkül, ez a maga nemében rekordnak számít. A svájcinak ilyen mutatóval kijárna már a győzelem. De tavaly úgy tűnt, műlesiklásban kezd eltávolodni Shiffrinéktől, dobogóra mindössze kétszer állhatott csak.

Anna Swenn-Larrson későn érő típusnak mondható, ha Shiffrinékkel vetjük össze. A svédek viszont épp Hansdotter visszavonulásakor „kaptak” egy újabb dobogóesélyes top szlalomost. Tavaly számos alkalommal került közel a dobogóhoz, kétszer fel is állhatott rá. Még egy kis kiegyensúlyozottsággal idén akár még több top3 eredményt is láthatunk tőle.

Katharina Liensberger lehet még az, aki több alkalommal is a dobogóra érhet. Az osztrák lány inkább a kiegyensúlyozottságával vált az osztrák válogatott legjobb műlesiklójává. Tavaly mindössze egy zágrábi harmadik hellyel is megszerezte a szakági dobogó legalsó fokát. Számára kulcs lehet idén, hogy ne csak a második futamban villantsa meg foga fehérjét, hanem már az első futamban is.

Liensbergerrel együtt az osztrákok rendelkeznek a legnépesebb válogatottal, bár a Schild, Zettel, Kirchgasser fémjelezte csapat már rég a múlté. Katharina Truppe tavaly kétszer állhatott dobogóra, míg a harmadik Katharina, Gallhuber sérülés után egyelőre nem találta formáját. Bernadette Schild idén tér vissza egyéves lábadozásból, nyilván ő is ismét a legjobbakkal szeretne majd meccselni. A rendkívül fiatal válogatottból Chiara Mair, Franziska Gritsch és még egy Katharina, Huber is vb helyért és további fejlődésért, esetleges dobogóért síel majd.

A svájciak Holdener mellett Michelle Gisinre számíthatnak. Míg előbbi tavaly épp a többi számban mutatott erősödés mellett esett vissza műlesiklásban, addig Gisin eredeti számában is végül megerősödött és végre dobogóra állhatott. Mellettük, ha nem is feltétlenül dobogós magasságban, Aline Daniothra és a tavaly a sérülésből nem túl sikeresen visszatérő Melanie Meillardra számíthatnak. Továbbá az Európa Kupában tavaly Elena Stoffel is már többször brillírozott.

Ha északra tekintünk, akkor mind a svédek, mind a norvégok bizakodva várhatják a szezont. A svédek a már említett Swenn-Larssonban bízhatnak elsősorban, de Emelie Wikström és Magdalena Fjällström is egyre javuló eredményeket szállítottak az utóbbi időben. A kérdés pedig idén is fennáll, hogy Estelle Alphand a híres apa nagy reménységű lánya marad-e, vagy eljön-e végre az áttörés. A norvégok viszont idén már nem számíthatnak eddigi ászukra, a nyáron visszavonult Nina Haver-Løsethre. Így most Kristin Lysdahlon és Mina Fürst Holtmannon a sor. Utóbbi esetében egyelőre nagyobb esélyt látunk, hogy idővel betöltheti Løseth helyét.

A kanadaiak hosszú ideje várnak az újabb dobogóra. Erin Mielzynski egy-egy futamra szokott mostanában már csak megvillanni. Laurence St-Germain és Roni Remme azonban már egy ideje vár arra, hogy átütő eredménnyel a legjobbak közé is berobbanhasson.

A norvégok mellett a németek is megfogyatkoztak idénre. Tavalyi legjobbjuk, Christina Ackermann visszavonult, így most Lean Dürrön és Marlene Schmotzon, és a szakági Európa Kupában tavaly győztes Jessica Hilzingeren Németország szeme. A szintén szebb napokat látott olasz válogatott is igen csonka: stabil pont jelenleg a már veterán Irene Curtoni. Mellette Federica Brignone is többször képes a pontszerzésre. Az új generáció azonban már a kapuban: Martina Peterlini és Marta Rosetti az EK-ben tavaly már rendkívül erős volt, és a világkupában is volt már figyelemre méltó futamuk.

A címlapon szereplő kép forrása: Yahoo! Sports