A klasszikus szombat-vasárnap helyett már ma, azaz pénteken elkezdődött az erőltetett menet a síugróknak. Még a tavalyi szezon elején ugyanis elmaradt egy futam a szél miatt Finnországban, és hát hol máshol pótolták azt a srácok, mint Janne Ahonen országában. A legenda fia is bemutatkozott – de csak az edzésen, a versenybe nem jutott be – a nap azonban elsősorban az osztrákokról szólt. Nézzük mi is történt a versenyen.
Különös izgalmak nélkül követték egymást az ugrók Lahtiban az első sorozatban, a hetes beülőből nagyjából hasonló szélmentes időben hajthatták végre a gyakorlataikat annak a reményében, hogy bejutnak a második körbe. Erre a 22-es rajtszámmal induló Stefan Hubernek lett először jó esélye, 125 métere ugrását sokáig csak Eisenbichler tudta lemásolni. Közben elbúcsúztunk a lengyel Wolnytól, a hosszú idő után újra VK szereplő Freund pedig ahogy a múlt héten, most sem tudta beverekedni magát a második körbe. De kicsúszott a két norvég Haare és Pedersen is, sőt az egyre jobb formát mutató és hazai pályán nagy reményekkel induló finn Aalto is belehibázott. Ennél is rosszabbul járt Junishiro Kobayashi, akit a nem megfelelő ruhája miatt kizártak a versenyből.
A korábbi győztesek közül Hayböck (127 m) jelezte ugrásával: neki ez továbbra is a kedvenc sáncai közé tartozhat. A hétvégére visszatérő Daiki Ito (122 m) gond nélkül továbbjutott, miként a nagy nevek közül Schilerenzauer (120 m) és Ammann (121.5 m) is hozta a stabil teljesítményt, így az első harminc ugró után az ő nevük mellett is megjelent a Q betű. Az első várakozók viszont hamar fellélegezhettek, mert sem Paschke, sem Domen Prevc nem jutott be azonnal a második körbe – a szlovénnek két embert kellene csak megelőzni – és Johansson is csak a pillanatnyi hetedik helyet csípte el, de annyira kicsi volt a különbség a mezőnyben itt, a még bejutó Hörl és a mögötte hét pozícióval álló Boyd-Clowes között alig 2 pont volt a differencia.
A kvalifikáción jól ugró Schmid (123 m) és Zajc (125.5 m) egyaránt bíztatóan kezdett, de Lanisek (124.5 m) teljesítménye is remek, ő egyébként 56 pontot hozott a zsűritől, ami az eddigi ugrók közül a legmagasabb – ugyanakkor továbbra is Hayböck állt az élen, de most jöttek a valódi esélyesek. Közülük Forfang és Zyla azonnal el is vesztette a reményeit – Klimov és D. Prevc lépett előre így a sorban, a norvég és a lengyel pedig kiestek a versenyből. Tande (124.5 m) viszont bejelentkezett a dobogóért, és feljött az osztrák listavezető mögé a másodiknak.
Az ebben a szezonban első sikerét arató Y. Sato (124 m) és Leyhe (122.5 m) jó tíz pontos hátrányt szedett össze Hayböckhöz képest, és úgy tűnt kicsúsznak az első körben a TOP 10-ből. Az éllovasok közül Lindvik (121 m) és Ryoyu Kobayashi (122 m) is mérsékelten ugrott, Stoch (126.5 m), Kubacki (127. 5 m), Geiger (128.5 m) és Kraft (129.5 m) viszont azt játszotta, hogy az előző ugrásra mindenki rápakolt 1-1 métert. Hayböckkel együtt ők végeztek az első öt helyen. Különösen a VK éllovasa teljesített nagyszerűen, így majdnem négy pont előnnyel várta a folytatást
Az első sorozat végeredménye ITT
A második sorozatban Klimov (123 m) állt sokáig az élen, aki egészen Peter Prevc (121.5 m) billegő ugrásáig őrizte ezt a pozíciót, de a szlovén végül két tizeddel jobb volt nála. Az első tizest Schlierenzauer (118 m) zárta, aki várhatóan visszacsúszik majd Ammannhoz (116 m) hasonlóan – a 7-es beülőből, továbbra is jól koordinálható szélviszonyok mellett hasonló ugrásokat produkáltak a versenyzők, mint az első sorozatban.
Robert Johansson (126 m) viszont pontokban rápakolt Prevcre egy tizest, és miután szoros a verseny ez akár 5-6 hely előrelépést is hozhat a norvég számára. Ezt pár perc után már tényként közölhettük, hiszen Ryoyu Kobayashi (123 m) tudta egyedül megközelíteni a norvégot Aschenwald (127 m) ugrásáig. Ekkor már csak 14-en voltak fent a toronyban. A második turnusból Schmid (125 m) és Cene Prevc (120.5 m) ugrott még jól, utóbbi talán meglepetésre a családi versenyt is megnyerte, és akár beférhet a holnapi csapatversenyben is a szlovén csapatba.
Eisenbichler (119.5 m) nem tudta megismételni az első sorozatban nyújtott teljesítményét, Stefan Huber (126 m) pedig élete eredményét hozta, hiszen most még csak megtartotta a vezető pozíciót, és ha valaki belehibázik, akár még előbbre is juthat. Az élen persze nem állt sokáig a fiatal osztrák, Lanisek (128.5 m) ugyanis jócskán megelőzte, majd Timi Zajc (126 m) is, így most két szlovén állt az élen. Az utolsó norvég jött ekkor, Tande (128 m) és most már az ő nevével kezdődött a rangsor, egyben az is biztossá vált, hogy a dobogóhoz minimum 128 méteres ugrás kell majd.
Stochnak (127.5 m) ez nem sikerült, így a pillanatnyi harmadik helyre csúszott vissza, majd a cápatámadás is eredménytelen volt, Hayböck (124.5 m) éppen két honfotársa, Huber és Aschenwald közé csúszott vissza. Karl Geiger (130.5 m) viszont a verseny leghosszabb ugrásával jelezte: az összetett VK is érdekli, nemcsak a mai nap, míg Kubacki (126 m) magasan repült de hamar földet ért, így Stoch mögé sorolt be. Már csak Stefan Kraft volt fent a toronyban, aki imponálóan versenyzett ma, így a németek már gratulálhattak az edzői pódiumon az osztrákoknak. Kraft (129.5 m) végül 5 pontot különbséggel nyert Geiger és Tande előtt, s azzal, hogy négy osztrák is a TOP 10-ben végzett Ausztria jó eséllyel várja a holnapi csapatversenyt. Leginkább a szlovének és a németek szorongathatják meg őket.
Síparadicsom Blog 