Rendkívül izgalmas versenyt hozott a nők utolsóelőtti éremcsatája, az óriás-műlesiklás. Mikaela Shiffrin egy némiképp óvatosra vett egy nagy rontással sújtott menettel söpörte be a világbajnoki címet, a hetediket karrierje során. Federica Brignone gyengébb kezdését okolhatja a courcheveli dupla elmaradásáért, az ezüstös olasz mellett Ragnhild Mowinckel szaporította tovább érmeinek a számát. A címvédő Lara Gut-Behrami mindkét futamának végét elrontotta, döntően ott ment el a dobogó, esetleg a vb-cím esélye. Tessa Worley napja tragikus végkifejlettel zárult, hiszen azok után, hogy a hazaiak kedvence némi meglepetésre délelőtt ereje teljében síelt, a mindenről döntő futam legvégén – a részidők fényében alighanem 3. vb-címének kapujában – kiesett. A magyar lányok mindegyike a legjobb ötven között végzett, Tóth Zita – elsősorban erősebb délutáni futamával – a szép 40. helyet tudta megszerezni. Szőllős Noa sajnos délelőtt kiesett.
A világbajnokság vége felé járva elérkezett a technikai számok specialistáinak az ideje. Elsőként a nők mutathatták meg magukat óriás-műlesiklásban. Mind a 114-en, kvalifikációt ugyanis nem tartottak e számban. Ami az időjárást illeti, habár a múlt heti sarkvidéki levegő már tovatűnt, s kicsit fagypont fölé szökkent a hőmérséklet, a szervezők kitettek magukért, kompakt, strapabíró pályát sikerült összerakniuk, ami alapja volt a mai fair versenynek. Egyfajta tv-közvetítési forradalomnak lehettünk szemtanúi azzal, hogy a világon elsőként már nemcsak szektoronként, hanem jószerivel méterenként figyelhettük, miként alakulnak az időkülönbségek az épp síző, illetve a vezető sportoló között.
Népes szurkolótábor váltott jegyet a mai napra, gyakorlatilag megteltek a lelátók. Ez nem csoda, hiszen Pinturault kombinációs aranyérme után reálisan ma várhattak a franciák győzelmet. A délelőtti nyomvonalat ráadásul francia edző tűzte, meglehetően lüktetőre alakítva, szépen nyújtott kanyarokkal. Tessa Worley (2.) nyitómenete első blikkre sem tűnt rossznak. Szűk nyomvonalakat húzott, a letörést eszményi módon oldotta meg, ezt betudhatjuk a hazai pálya előnyének. A végére sem csökkent tempója, ő pedig egy hetyke vállrándítással, nagy örömmel fogadta a közönséget – az érzelmek nem ragadták el, valóban erős alapidőt állított fel. Az olimpiai bajnokot például máris kiszórta a képletből. Sara Hector (7.) menete ambivalens volt: szemre nagy lendülettel, energiával haladt, a stopper mégsem ezt mutatta. A titok nyitja: döcögtek kanyarjai, több esetben bele-belefékezett, nem tudta kellő stabilitással tartani az íveket. Noha a végén fogott valamicskét a francián, így is csaknem másodperces hátrányból várta a folytatást.
Mikaela Shiffrin (1.), aki épp tegnap jelentette be, hogy kvázi azonnali hatállyal szakított sikeredzőjével, Mike Day-jel, lomhább rajtot vett, a lankásabb részre viszont remek tempót mentett át. Noha az igazán meredek kanyarokban elmaradt picit a franciától, végtempóban szokás szerint verhetetlennek bizonyult. Sokatmondó volt, amint a 12 százados differencia láttán a francia stáb Worley-val az élen örömködött. Az aranyesély életben maradt. Petra Vlhová (9.) esetében erről szó sem volt. Az átütőerő hiánycikk volt, kanyarkimenetei több helyütt kiszélesedtek, így pedig a következő forduló sem sikerült optimálisra. Kereken egy másodpercet kapott Shiffrintől – innen visszaút nem lehetett. Lara Gut-Behrami (4.) szép magasról, Worley színvonalán oldotta meg a meredeket, ám gyakorlatilag azon nyomban, mihelyst zöldült az eredményjelző, kilendítette egyensúlyából az egyik érintőre vett kapu. Az a fél másodperc nem fért bele. Marta Bassino (13.) nagyot ment Szuper-G-ben a ritmusos kanyarok szakaszán, így ma ott volt az esélyesek közt. Ma azonban egyáltalán nem érzett rá a ritmusra, pechére épp a lanka előtt jött a legnagyobb hiba. Federica Brignone (3.) golyóként robbant ki a startállásból, előnye azonban nem tartott ki a végéig, talán a túlzottan direkt ívek miatt.
Maryna Gaşienica-Daniel (8.) energikus, de mégis túlontúl konszolidált menettel jelentkezett. Leért, előkelő pozícióban, a másodperces csoport (Hector és Vlhová) környékén. Coralie Frasse Sombet (10.) hasonló dimenzióban síelt, nem meglepő módon a lankás átkötőn és a legvégén bukott rengeteget az éllovason. Valérie Grenier (30.) hektikus futamot rakott össze. Pocsékul kezdett, majd két parádés szektorral folytatta, 3 tized körüli hátránynál aztán gyakorlatilag lenullázta sebességét. Megbillent egy balos kijáratában, a következő jobbosért majdhogynem le kellett állnia. Ana Bucik (11.) csak a végére pörgött fel igazán, ezzel együtt Bassinót például megelőzte. Thea Louise Stjernesund (14.) valamit nagyon nem talált meg a kanyarokban, másfél másodpercet kapott, ment tehát a középmezőnybe. Ricarda Haaser lehetett volna a kombinációs bronz után az osztrákok csodaembere, meg egyébként is ő volt papíron a legmagasabban rangsorolva. Gyönge kezdés után belerongyolt az egyik piros kapuba, szerencséjére léce azonnal leoldotta, így nem történt csúnyább dolog.
Ragnhild Mowinckel (5.) az elitcsoporton kívülről, pechesen magas rajtszámmal síelt. Vérbeli erősízést mutatott be, így nem egy kövér kapuvétel és egy lejtő végi megakadás ellenére bőven lőtávolon belül maradt héttizedes elmaradásával. Alice Robinson (28.) erős Szuper-G-s futama után megint csalódást okozott. A pálya feléig beszedett csaknem egy szekundumot, s a rá jellemző látványos hibák csak ezután követték egymást. Paula Moltzan még a reklámszünet után került sorra. A keddi, amúgy aranyérmet hozó csapatparallelen éppúgy bal kezét (3 ujja bánta) törte, mint egy éve a pekingi olimpián. Becsületből elvállalta a mai napot, de egykezes megindulását és a látványosan távolságot tartó kapuvételei láttán sok értelme ennek nem volt. Nem mellékesen bemutatott egy 180 fokos fordulatot a bukótérben, még jó, hogy nem lett nagyobb baja.
Michelle Gisin (27.) hozta az idén megszokott formáját, a top-30-ért megy – nagy hiba nélkül. Wendy Holdener (15.) egész korrekt futamot ment, a végére fogyott el nagyon. A TOP30 sereghajtói között sok klasszist találtunk, Katharina Liensberger (26.) ilyetén szereplése nem keltett visszhangot. A totálisan bizonytalan, frusztrált osztrák lány után felüdülés volt látni Mina Fürst Holtmann (6.) topkategóriás menetét. A végén persze ő is megkapja a magáét, de különösen a meredeken nagyon merész, egyszersmind pontos volt. Bejött közvetlenül Mowinckel mögé. A negyedik svájci búcsúzott, Andrea Ellenberger amúgy egészen bíztató részidők után csúszott el. Franziska Gritsch (15.) a harmadik szektorban nagyokat bele kellett fékeznie, egyébiránt hozta azt, amit vártunk tőle: legalább honfitársait megelőzte.
A parallel újdonsült világbajnoka, Maria Therese Tviberg (25.) klasszikus számban egyelőre képtelen áttörésre, Camille Rast (12.) legalább hozott egy nagyátlagban jó színvonalat. Nina O’Brien (21.) zaklatott menete után Julia Scheib (18.) igazolta, megérte őt nevezni erre a számra, Truppével szemben. A kétmásodperces időintervallumban sűrűsödött a helyzet, idekerült szép sorban Estelle Alphand (17.), Asja Zenere (20.), Neja Dvornik (19.) és Clara Direz (23.) is, akárcsak két harmincon túl indult tini, Britt Richardson (32-essel a 22.), valamint Zrinka Ljutić (36-ossal a 24.).
Kira Weidle érdekes módon elindult óriás-műlesiklásban, de ő és Hilzinger nem látta meg a célvonalat, a három fős német küldöttségből ez egyedül Emma Aichernek (39-essel a 32.) sikeredett. Innentől fogva a 3-4 másodperc környéki hátrány volt a jellemző, egyebek mellett Tilley (34-essel a 34.), a bulgáriai olasz Bertani (38-assal a 40.), a lengyel Luczak (40-essel a 36.), az amerikai Hensien (41-essel a 29.), a finn Pykalainen (42-essel a 35.), vagy épp Jelinková (43-assal a 33.), Sola (45-össel a 37.) és Miradoli (46-ossal a 31.) ütötte meg ezt a kategóriát.
Valahova ebbe a körbe vártuk a 44-es rajtszámmal induló Szőllős Noát, az izraeli színekben síző magyar lány azonban nem bizonyult stabilnak a kanyarokban, az egyikben megcsúszott és elfeküdt a jégen. 46. részidő után a második szakaszon búcsúzott.
A mezőny elkövetkező részében az európai alsóközépkategória képviselte magát. Például ukrán, holland, belga, luxemburgi és dán síző trappolt le a lejtőn – igencsak nagy szórással. (A sorba beékelődött a férje jogán jó ideje mexikóiként síző egykori amerikai specialista, Sarah Schleper. A veterán sportolót kizárták.) A túlnyomó részt szlalomra edző Tóth Zita (56-ossal a 49.) nem mente élete futamát, sokat bizonytalankodott, Hozmann Szonja (63-assal a 47.) ennek és önmaga masszívabb teljesítményének hála mintegy két tizeddel elébe került. Junia Brigitta (73-assal a 58.) és Majtényi Hanna (74-essel a 59.) a várakozások szerint nagy harcban voltak egymással, s a továbbjutást jelentő első 60. hely környékéért. Kettejük közt mintegy három tizedet mértek, de ami fontosabb, mindkettőjük folytathatta. Sima liba volt, közel másodperces előnyről beszélhetünk a 61. hely viszonylatában. Meg kell említeni, hogy olyasmire még sosem volt példa a magyar alpesi síelés történetében, hogy egyszerre négyen kerüljenek technikai szám második futamába. Ez mindenképp nagyszerű teljesítmény, úgyhogy emeljük kalapunkat, lányok!
A későbbiekben természetesen sorra kerültek az egzotikus sínemzetek képviselői. Lesíelt többek közt kínai, iráni, kirgiz, ciprusi, koszovói, libanoni és hongkongi (amatőr) síző. A legtöbbet a haiti Celine Marti (113-assal a 93.) kapta, közel egy percet.
A délutáni programot nem várt módon Grenier (20.) nyitotta, rajta kívül még világ- és olimpiai bajnokok sora szerénykedett ennyire hátul. A kanadai egyébként csupán három századdal előzte Miradolit, ennyin múlt tehát, hogy tökéletes pályán, s nem csak harmincat követően startolt el. A szinte teljes hosszában megvilágított pályán másodjára megmutatta, miként szeretett volna menni délelőtt. A negyedik legjobb idővel talán valamivel jobb hangulatban fordulhat a VK-szezon zárására. Hensien (23.) lelkesen rendezetlen menete után következett a délután legerősebb időeredménye. Alice Robinson (15.) tizenhárom helyet lépett előre „mindent bele” típusú futamával. Kérdés csak az, mikor tud végre két ilyet összerakni egyetlen áldott nap? Gisin (28.), majd Liensberger (24.) ugyanazt a vergődést mutatta be, amit már kellemetlen látni. Nem találták sem a tempót, sem a megfelelő lécfogást. Egy hangyányival jobban merte engedni léceit az egyébként roppant agresszív, jeges lejtőn Tviberg (19.) és Direz (16.), kettejük közt pedig Ljutić (17.) csúszta meg eddigi legjobb GS-pályáját, amit tévén nyomon lehetett követni.
Richardsont (21.) nagyon elvitte a fiatalos lendület. Sokat kockáztatott, nagy szó volt, hogy leért egyáltalán. Az új-zélanditól O’Brien (11.) vette át a vezetést, ami nem csoda, lévén egyetlen századdal ment nála rosszabbat. A két évvel ezelőtti vb-n látott vadóc menet volt az övé, ezúttal viszont túl hátulról kellett volna felzárkóznia. Zenere (22.), majd Dvornik (27.) érthetően sokat vállaltak, lévén nem igazán volt mit védeniük. A sok-sok döcögős kanyarulat meglátszott időeredményeiken. Scheib is jóval ambiciózusabb attitűddel fogott rajtot, mint délelőtt. Tulajdonképp hozta januárban látott vadóc második menetét, csakhogy ezúttal nem fűzte be magát mindegyik kapuba… Alphand (26.) elejétől fogva bizonytalanul tette dolgát, ment hát a lista végére.
Forrás: The Herald Journal
A második blokk elején egy holtversenyt kellett eldönteni két alpesi ország reprezentánsa között. Holdener (18.) érthetően nem törte annyira össze magát egy esetleges TOP10-ért, Gritsch (12.) pedig inkább a pontos ívekre fókuszált, ami elmondása szerint nem volt a legjobb ötlet, mert így sok időt vesztett a kanyarokban. Bár TOP10-en kívül zárt, de legalább minden idők legrosszabb osztrák szereplése kapcsán nem ez a nap fog előjönni a statisztikák tudorainak fejében. (1987-ben egy bizonyos Sylvia Eder 16. helye volt a plafon.) Stjernesund (8.) bátor, rakkolós futama már a tényleges éremcsata nyitószegmense volt. A meredekkel nem volt gondja, másútt viszont több teret vesztett a kelleténél. Ezt használta ki a délelőtt nagy vesztese, Marta Bassino (5.), aki pár század híján a délután legjobb idejét síelte. A lankás átkötőt parádés tempóban oldotta meg, s mint látni fogjuk, ez olasz sajátosság volt. Az eleje már kevésbé volt acélos, innentől fogva reális éremesélyről nem lehetett beszélni. Az elithez képest középszerű meneteit mindig atombiztosan teljesítő Rast (14.), vagy a kövér íveket húzó Bucik (25.) persze nem konkurált a Szuper-G bajnoknőjével, mint ahogy a közönség által hajtott Frasse Sombet (9.) sem igazán tudott mit kezdeni vele a már említett lankásan kanyargó szakaszon. Még a reklámszünet előtt Vlhová (7.) vette birtokába a pályát, akiből elejétől fogva hiányzott az abbéli meggyőződés, hogy ma bármi sikert elérhet. A maga szintjén tompán és erőtlenül síelt, igaz, az aktuális második helyet azért simán megcsípte.
Gaşienica-Daniel (10.) megannyiszor ott kóricált a dobogósok mögötti sorban, hogy akár el is jöhetett volna ma az üdvözülés pillanata. Nem így történt, a lengyel lány markánsabb élhasználattal sok tempót vesztett kanyarodás közben, így a random TOP10-en kívül többre nem volt képes. Hector (13.) bántón fogalmatlan menettel mutatkozott, totál ritmustalan volt végig, az első harmincból alig valakit vert meg délutáni futamával.
Forrás: Blick.ch
A norvégok percei következtek. Előbb Holtmann (6.) pakolt oda kegyetlenül, miközben tudjuk, tőle két erős futamot egy nap ritkaság látni. Volt egy nagyobb korrigálása, amin sokat vesztett, de Bassino mögötti pozícióba csak odaért. Mowinckel (3.) remek rajtjával megalapozta, elsőrangú meredeksízéssel pedig világossá tette pillanatnyi elsőségét. Négyen voltak fent, de reménykedhetett egy éremben. Gut-Behrami (4.) gyakorlatilag lekopírozta délelőtti produktumát: közepes lendülettel nyitott a svájci edző tűzte pályán, remekül tette léceit a meredeken és az átkötős tempójával sem volt különösebb gond. A hajrában aztán még többet akart, aminek pillanatnyi kifordulás lett a következménye. A tempóvesztés eredményeként kilenc századdal kikapott a norvég lánytól. Ennyin múlt az érem, a rendkívül csalódott Lara „elsz*rt két hétről” beszélt az övéinek, a dögkeselyűket idéző svájci médiamunkásoknak pedig szűkszavúan válaszolt.
Brignone (2.) lagymatag kezdését kárhoztatja, de azt nagyon, mert azt követően nagyot alkotott a lankán, s a meredeken sem hagyott sok fogást menetén. Egy tizeddel élre állt, az éremszerzés tehát részéről biztossá vált. Worley tetszetős, dinamikus fordulókkal teljesítette a lejtő 90%-át, fix éremszerző pozícióban aztán beütött a krach: késésbe került, túldöntötte léceit. Fokozni kívánta a tempót, benézte a pályaszakasz ritmikáját. Könnyen lehet, hogy a harmadik vb-cím kapujában… Shiffrin (1.) a franciához hasonlóan széles íveken, de remek tempóban kezdett, megduplázva előnyét már 6 tizeddel járt Brignone előtt. Az olasz csúcsszektorában gyakorlatilag visszaállt a kezdeti időköz, simának tűnt a dolog. Aztán jött egy rossz, kiszorított kanyarvétel, egy megtorpanás, majd az a shiffrini torpedó, amit rajta kívül más az utolsó kanyarokban nem tud bemutatni. Így, s csak így tudott nagy hibája ellenére világbajnokságot nyerni. Mint a lenti kép is bizonyítja, ezen ő maga is meglepődött.
A rajtlista másik fele még hátra volt, róluk még pár szóban. Miradoli – talán a Worleyval történtek láttán – indiszponáltan kezdett, nem ért célba, akárcsak kicsivel később Tilley, Luczak és Sola. Aicher (31.) igen, bár neki gyakorlatilag újra kellett indulnia a bukótérből, ezért Jelinková (29.) és Pykalainen (30.) is megelőzte. A magyar lányok közül Hozmann Szonja (43.) nagyjából ugyanolyan frekvenciával síelt, mint délelőtt, Tóth Zita (40.) viszont nyelt egy nagyot, és úgy volt vele, most bátran engedni fogja a léceit. Csak 5.45-t kapott Robinsontól délután, amivel kérdés nélkül visszavette a legjobb magyar címet. Junia Brigitta (48.) és Majtényi Hanna (49.) párharca késhegyre ment, délután Hanna volt gyorsabb egy századdal, összességében 31 század Brigi mellett döntött. Summa summarum, mind a négy magyar lány a TOP50-ben végzett a világbajnoki mezőnyben, ami azért komoly csapatteljesítmény. Csak így tovább szlalomban!
Forrás: The San Diego Union-Tribune
Mikaela Shiffrin lelkéről méretes kőtömb került le azzal, hogy az olimpiai kiesési sorozatot az idei évre is áthozta, már ami a kétfutamos versenyszámokat illeti. Egy agyonnyert kombinációs aranyat dobott a kukába az utolsó akadályok egyikében. A negatív spirál ma bezárult, megszületett az amerikai klasszis hetedik világbajnoki címe, s minthogy neki eggyel több ezüstérem jutott, egyszersmind megelőzte Anja Pärsont az örökranglistán, melynek felkúszott a 4. helyére. Amennyiben a szombati szlalomon akárcsak egy ezüstöt begyűjt, Goitschel és Hirscher párosát megelőzve már csak Christl Cranz maradna előtte. Ami az óriás-műlesiklást illeti, zsinórban negyedik vb-jét szerez érmet e szakágban.
Forrás: The Press Democrat
Federica Brignone egy lassan beinduló, nem túl eredményes szezont koronázott meg a világbajnokság helyszínén. Kombinációs aranyérme után – kellemetlen légúti megbetegedése után/mellett – kedvenc számában is megcsípett egy érmet. A 2011-es garmischi vb után zárt újra a dobogó harmadik fokán óriásban a szám kétszeres olimpiai érmese és korábbi kristálygömböse. Ragnhild Mowinckel felemásan síelt idén, de mindenképp benne volt a potenciál. Szuper-G-ben kevés választotta el az éremtől, ma pedig a négy évvel ezelőtt kombinációban szerzett bronza mellé gyűjtött egy újabban. Míg vb-ken bronzlány, olimpián az ezüst az ő színe, Pjongcsangban az óriás mellett lesiklásban állt fel a dobogó második fokára. Norvég síző egyébként legutóbb 1999-ben végzett a legjobb három között óriásban, akkor Andrine Flemmen másodikként zárt Alexandra Meissnitzer mögött.
Holnap a férfiak óriás-műlesiklásával folytatódik a világbajnokság. Örömteli tény, hogy a kvalifikációs versenyt megnyerő Szőllős Benjamin mellett két magyar indulónak szurkolhatunk. Úry Bálint a 8., Kékesi Márton a 25. helyen szerzett jogot a főfutamon való indulásra.
A címlapkép forrása: AFP
Síparadicsom Blog 