A holnapi kombinációval elrajtol a 47. Alpesi Sí Világbajnokság, melynek két patinás franciaországi síterep, Courchevel és Méribel ad otthont az elkövetkező két hétben. Tizenhárom versenyszámban hirdetnek bajnokot és osztanak érmeket, hála az égnek, ismét szurkolók jelenlétében. A legtöbb esetben kiélezett, többesélyes viadalokra van kilátás, még ha a papírforma a nőknél Mikaela Shiffrin, a férfiaknál az Odermatt-Kilde páros éremhalmozását vetíti elő. Az alábbiakban a helyszínismertetőt követően szakáganként boncolgatjuk az esélyeket, s természetesen szólunk a magyar válogatottról is.

A helyszín: Courchevel-Méribel

A Nyugati-Alpok területére, a történelmi Savoya francia oldalára érkeznek a világbajnokság résztvevői. Változatos vidék ez, a mediterrán partvidék barátságos éghajlata a folyóvölgyekben messzire felnyúlik, pár kilométerrel arrébb (és főként: pár kilométerrel feljebb) viszont már ott láthatjuk az örök hó birodalmáig nyúló hegycsúcsokat. Évszázadok óta lakott területek, a síterepek fejlesztése viszont az elmúlt évszázad terméke. A Tarentaise-völgy síelésben betöltött jelentőségéről sokat elmond, hogy Courchevel és Méribel több más helyszínnel együtt a világrekorder “három völgy”, a Les Trois Vallées része, melynek egymással összekötött síterepei mintegy 600 km-nyi lejtőt foglalnak magukban, 18,5 km²-en. És, ha ez nem lenne elég, a Tarentaise-völgyön belül találunk még két hasonló nagyságrendű síterepet, a Paradiskit (Les Arcs-La Plagne) és az Espace Killyt (Val d’Isère-Tignes).

A szokásos francia szerénységgel a helyiek által a világ sífővárosának nevezett Courchevel 2017 óta hivatalosan önálló település. Előtte Saint-Bon-Tarentaise része volt, mígnem egy huszár- (vagy inkább testőr-) vágással Saint-Bon területével és La Perrière-rel együtt létre nem hozták új közigazgatási egységként Courchevelt. A régi település helyett tehát a síterep neve vált hivatalossá – adminisztratív apróság, ám jól jelzi, milyen késhegyre menő, már-mára Pajkaszeg-Pajkarét szintű gerillaharcok folynak ezen a vidéken azért, hogy melyik síterepé az elsőség az egyenlők között. Courchevel még az alpi síterepek mércéjével mérve is fiatal szülemény, 1942-ben születtek meg az első tervek a létrehozására. Precízen, szépen meg is épültek különböző tengerszint feletti magasságokban Courchevel 1300, Courchevel 1550, Courchevel 1650 és Courchevel 1850. Napjainkban a már korábban írt szerény megfogalmazásokon kívül saját repülőtér, 11 luxushotel és 7 Michelin-csillagos étterem jelzi, hogy főképp az egyszerű munkásemberek úticéljának szánják ezt a síterepet…

Közigazgatásilag Méribel nem önálló település, Les Allues része. A síterep elődjét egy apró falucska, Morel jelentette. A skót Peter Lindsay az 1930-as években indította meg a síterep fejlesztését. Az 1950-es évek óta sílift köti össze Courchevel síterepével. Napjainkban már 53 sílift üzemel a területen, és szolgálja ki a 2952 m és 1450 m közötti tengerszint feletti magasságban fekvő 76 sípályát.

Pályabemutató

A két rendező, a tavalyi világkupa-döntővel ellentétben, nem gyorsasági-technikai leosztásban osztozik majd a versenyeken, hanem nemek szerinti bontásban.  A méribeli Roc de Fer lejtő ad majd otthont minden női számnak, valamint minden parallel lebonyolítású versenynek, még a férfiak a courcheveli L’Éclipse nevezetű pályán állnak rajthoz minden klasszikus számban. A versenyekre mindössze 2-3 pályát zárnak majd le mindkét hegyen, mivel a VB egyébként a februári csúcsszezont érinti. Így pedig a pályarendszer 99%-a továbbra is a hobbisízők rendelkezésére áll majd.

A női versenyek a patinás Roc de Fer, magyarul vasérc /vas szikla pályán kerülnek majd megrendezésre. A pálya adott otthont a ’92-es albertville-i olimpia női számainak is, valamint a 2015-ös világkupadöntőknek. A pálya egyébként a hobbisízők számára is nyitva áll, ha valaki vállalja a 2,5 kilométeres, 500 méteres ereszkedésű fekete pálya kihívásait.

A lesikló rajtot viszonylag hosszabb egyenes, csúszó szakasz követi, egészen a szuper-G rajtig. Itt előbb jön az Angyalok bukkanója (Bosse des Anglais), ahol a lesiklók elrepülnek majd, míg a szuperóriás versenyzői majd tűzéstől függően, ugranak, vagy épp gyorsulnak a meredeken. Ezt követi egy felüljáró, ami alatt egy várhatóan nyitva is álló sípálya halad át. Majd érkeznek a versenyzők a traverz részre, aminek a kijáratában kap majd helyet az óriás-műlesiklás rajtja. A pálya ezt követően ide-oda kanyarog a hegyoldalban, ami a gyorsabb számok vonalvezetését teszi technikásabbá, valamint a fényviszonyokat is adott esetben nehezítheti a kacskaringózás.

A kanyargós rész után a versenyzők beérnek a Stadionba. Innen a célban várakozó szurkolók már teljes egészében követhetik a versenyzőket. Ez a pont egyben a szlalom rajthelye is. Alapvetően egy jelentősebb letörés van itt még pályában, aminek alapvetően a műlesiklásban és az óriásban lehet fontos szerepe. A célegyenest egyébként széltében kiszintezték, hogy a parallel pályái elvileg azonos lejtésen kerüljenek megrendezésre.

A férfi versenyekhez egy újonnan kialakított pályát, a L’Éclipse, azaz Napfogyatkozás lejtőt fogják használni. A név beszédes, a versenyzőket folyamatosan a fény-árnyék váltakozása fogja kísérni, a Col de la Loze hegyen található rajttól egészen a Méribelben található célig. A pálya alapvetően meredeksége miatt kiemelkedő, átlagos lejtése 30%, amely még a Streifet is meghaladja (igaz, a kitzi pályán található egy jó hosszú, szinte lapos szakasz a Karussel után). A lejtésnek köszönhetően a szervezők azt várják, a versenyzők akár 140 km/h-s sebességig is gyorsulhatnak majd.

Ismerkedjünk a L’Éclipse-szel amolyan Forma-1-szerű pályabejárással, elindulva a lesiklórajtból. A versenyzők pár másodperccel az elrugaszkodás után már el is emelkednek a hóról a Le Saut du Zénith, azaz a zenitről való elugrásról elnevezett ugratón. Jó idő esetén itt parádés képek készülhetnek, háttérben a Mont Blanc-nal. Valamivel lejjebb komoly, nagy ívű S-kanyarok következnek, az elnevezés alapján fenyőfákkal övezett pályarészen. A nehézséget itt az adja majd, hogy a kanyarkijáratok nem beláthatók.

A folytatásban jön a „Zsokék ugratója”, ahol akár 50 métert is repülhetnek majd a lesiklók. Az ugrató előtt indul majd a szuper-G is. Eddig inkább a nagysebességű, széles kanyarok, és ugratók dominálták a pályát, a féltáv után viszont váltás következik: innentől a meredekség okozza majd a legnagyobb kihívást. A pálya legmeredekebb pontja 58% lesz. Végül 2 perc kőkemény siklás után még egyszer utoljára a levegőbe kell emelkednie a lesiklóknak, a Bátrak ugratójában, mielőtt célba érnének.

Mivel a lesiklás kanyargósabb szakasza a pálya felső részén található, így a szuper-G már a pálya meredekebb szakaszain kerül majd kijelölésre. A pálya vége bővelkedik a meredekebbnél meredekebb szakaszokkal. Így várhatóan az óriás és a szlalom is igen meredek részeken kerül majd megrendezésre. Igaz, a tavalyi VK-döntőn ezt a részt technikai számokra még nem használták.

A világbajnokság versenyprogramja

	NŐK	FÉRFIAK
Február 6., hétfő	Alpesi összetett (11:00/ 14:30)
Február 7., kedd		Alpesi összetett (11:00/ 14:30)
Február 8., szerda	Szuper-G (11:30)
Február 9., csütörtök		Szuper-G (11:30)
Február 11., szombat	Lesiklás (11:00)
Február 12., vasárnap		Lesiklás (11:00)
Február 14., kedd	Csapatverseny, parallel (12:15)
	Parallel, egyéni, kvalifikáció (17:00)	Parallel, egyéni, kvalifikáció (17:00)
Február 15., szerda	Parallel, egyéni (12:00)	Parallel, egyéni (12:00)
Február 16., csütörtök	Óriás-műlesiklás (10:00/ 13:30)	Óriás-műlesiklás, kvalifikáció
Február 17., péntek	Szlalom, kvalifikáció	Óriás-műlesiklás (10:00/ 13:30)
Február 18., szombat	Szlalom (10:00/ 13:30)	Szlalom, kvalifikáció
Február 19., vasárnap		Szlalom (10:00/ 13:30)

NŐI ALPESI KOMBINÁCIÓ

Február 6., hétfő, (11:00/ 14:30)

A favorit: Mikaela Shiffrin

A „szakág”, amiben évek óta jószerivel csak a világversenyeken találkozunk, egynémely alacsonyabb rangú versenysorozatot kivéve egyáltalán nem rendeznek kombinációs versenyeket. A világ legjobbjaival kapcsolatban csak egyetlen támpontunk van: mit produkálnak szlalomban, ill. a gyors számokban. Ezek együtteséből az amerikaiak címvédőjét jelöltük elsőszámú esélyesnek. Mint alábbiakban látni fogjuk, amikor elindult lesiklásban, bőven az élmezőnyt gazdagította, szlalomban pedig nagyon maximum két ellenlábast lehet találni a rajtlistán.

A legfőbb kihívó: Wendy Holdener

A kétszeres világbajnoknő, a két VK-győzelmével – ha minden igaz – a legeredményesebb kombinációs síző a jelenlegi mezőnyben. Párszor láthattuk idén Szuper-G-ben, nos, nem váltotta meg a világot. Nagy csalódás lenne, ha érem nélkül maradna, de Shiffrin ellen kétszeres extrára lesz szüksége.

A többiek:

Kevés sokrétű sízőt találni a nemrég ismertté vált rajtlistán. Olyanok, mint Goggia, Štuhec, Hütter, Gut-Behrami, Johnson, egész biztosan csak nyílt edzésként fogják fel a versenynapot. Gyaníthatóan nem nagyon vállalják már a szlalomot. Mowinckel, Curtoni, valamint talán Bassino egy másik csoportot alkotnak: ők rendelkeznek releváns műlesikló tudással, annyira azonban nem pengék, hogy reálisan éremért harcolhassanak.

Akik viszont igen, ők izgalmas versenyt keríthetnek a nyitónapra. Michelle Gisin a szám kétszeres olimpiai bajnoka, aki annak dacára simán érmet nyerhet, hogy gyötrelmes szezont síel. Ő azt a stratégiát követte, hogy folytonos versenyzéssel emelkedne ki a hullámvölgyből. A tapasztalata és a képességei adottak ahhoz, hogy két ütőképes menettel dobogóra álljon. Míg össze nem állt egy felvállalható olasz szlalomcsapat, Federica Brignone néhanapján bevállalta a stanglikerülgetést, s bizony többször pontot is szerzett a Világkupában. Az amerikai és a két svájci mellett ő lehet a negyedik, aki vérmes éremreményeket táplálhat. Az osztrákoktól jelen állapotában Siebenhofert nem gondoljuk tényezőnek, tavalyi lesikló EK-dobogói alapján Franziska Gritsch sokkalta inkább labdába rúghat. A franciák visszavonulás előtt álló klasszisának, Tessa Worleynak alighanem itt lesznek a legjobb esélyei éremre. A kanadaiak hagyományosan erősek kombiban, ha 4-6 évvel korábban lennénk, Gagnont az esélyesek közt tartanánk számon. Mostanság kizárólag gyors számokban indult, de aligha koptak el annyira a reflexek, hogy ne tudna vállalhatóan szlalomozni. Ugyanez érvényes Grenierre.

Meglepetést okozhat: Emma Aicher

A németek tehetségpalántája mind gyorsasági számokban, mind szlalomban többszöri VK-pontszerzőnek mondhatja magát. Ez már önmagában elegendő lehet egy erős TOP10-helyezés eléréséhez. Két éve már indult vb-n, a csapatban jegyzet bronzérme után a fokozott izgalom talán kizárható.

A legnagyobb hiányzó: Petra Vlhová

Az előző két vb-n egyformán ezüstérmet szerzett a szlovák klasszis, s elvileg ő vezeti a kombinációs rangsort. Mivel kevés gyorsasági edzést teljesített idén, két St. Moritz-i próbálkozása pedig finoman szólva sem volt önbizalomra okot adó. Így inkább visszalépett és a két technikai számra készül.

FÉRFI ALPESI KOMBINÁCIÓ

Február 7., kedd, (11:00/ 14:30)

A favorit: Loïc Meillard

Mivel a cortinai verseny óta mindössze az olimpián rendeztek kombinációt, így kissé vaktában lövöldözünk. Meillard mellett alalpvetően az szól, hogy mind szuper-G-ben, mind szlalomban igen jó formát mutat, mi több az egyetlen, aki mindkét számban szerzett idén dobogót. Ha maga mögött tudja a schladmingi győzelme óta őt sújtó kiesési hullámot, nehéz elképzelni, hogy ne ő lenne a szám bajnoka.

A legfőbb kihívó: Alexis Pinturault

Bár műlesiklásban a formája idén elég kopottas, azért az élvonaltól a lemaradása nem vészes, míg idei egyetlen dobogója épp szuper-G-ben született. Åre bajnoka a címvédésről 4 századdal maradt le, de mint a leginkább éremesélyes száma, várhatóan mindent megtesz majd, hogy megszerezze második egyéni VB-címét.

A többiek:

Mindenképp a címvédő Marco Schwarz-cal kell kezdeni a sort. Ahogy Pinturault esetében, úgy nála is halványabb a szlalomforma, de láttunk már tőle idén is kiemelkedőbb futamot. Emellett komoly önbizalmat jelenthet neki a wengeni lesikló 6. hely, de a szuper-G-re egyébként idén nem igazán hangolt. Osztrák az uralkodó olimpiai bajnok is. Johannes Strolz viszont idén alig fejez be versenyt, így a világbajnoki címe kisebb meglepetés lenne.

A gyorsszámosok közül évek óta Kildétől láthatjuk az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt. A norvég egyébként is Odermatt-tal külön kategóriát jelent szuper-G-ben, míg azt már korábban is láthattuk, hogy a második szlalomfutamban sem viselkedik elveszettként. Gyorssízők közül a pekingi bronzérmes Crawfordot érdemes még megemlíteni. Akik „középről” indulnak neki a versenynek, azok közül Caviezel, vagy Murisier lehet jó egy éremre. Ami viszont a nagy hír, hogy Odermattot (Davos 2018-as junior világbajnokát) is láthatjuk majd a rajtban. Szlalomban talán azóta sem láttuk versenyezni, így kérdéses, mire számíthatunk tőle. Könnyen lehet, hogy csak a későbbi szuper-G-re gyakorol majd.

A legnagyobb hiányzó: A kombinációs sízők

Igazából olyannyira nem rendeznek az utóbbi években alpesi összetettet, hogy nem igazán tudjuk, ki lehet hiányzó. A férfi mezőnyben jelenleg alig akad kimondottan kombinációs síző, mint anno Mermillod-Blondin, vagy Zrnčić-Dim. De az olyan, más számokban erős, egyébként klasszis kombimenők sem akadnak már, mint Kostelić, vagy Raich. Vagyis lehet lenne – Meillard, Caviezel, Pinturault, és mind több óriásban és szuper-G-ben erős síző van ismét a férfi mezőnyben – de a naptár nem ad lehetőséget arra, hogy ezeket a sízőket megismerjük.

Meglepetést okozhat: Szőllős Barnabás

A pekingi olimpia egyik legnagyobb bravúrja volt Szőllős Barnabás 6. helye kombinációban. Nem tudjuk még, pontosan kik indulnak majd a versenyen, de Barni mellett szól, hogy a VK-ban egyre többször indul a leglassabb és a gyors számokban is. Szuper-G-ben pedig Cortinán a pontszerzéstől is alig maradt el. Ilyen eredmények mellett adott a remény, hogy Szőllős Barnabástól ismét egy figyelemreméltó eredményt láthatunk majd.

NŐI SZUPER-G

Február 8., szerda (11:30)

A favorit: Lara Gut-Behrami

Csücskös, ám mégis határozott döntés. Habár mint látni fogjuk, az elit meglehetősen népes és a női szakágak közül talán a legkevésbé kiszámítható, s még csak nem is a szakági tabella éllovasáról van szó, kijelenthető, végső soron a regnáló világ- és olimpiai bajnoknőt kell legyőznie annak, aki aranyra pályázik Szuper-G-ben. Ő a diszciplína legeredményesebb még aktív sízője a Világkupában, s bár akadt idén egy rontott futama, s pár apró gikszere, legendásan erős megfigyelő- és helyzetfelismerő készsége, elsőrangú kanyartechnikája kiemeli riválisai közül.

A legfőbb kihívó: Federica Brignone

Szó, mi szó, nem a mostani Fede’ legerősebb szezonja, az immáron ismét az olasz csapat kötelékében síző klasszis januárra viszont már kezdte csillogtatni tudását. Előbb Szuper-G-ben, majd óriás-műlesiklásban. Sankt Antonban kiválóan szerepelt, meggyőző sikere után egy második hely ütötte a markát. Ez már az a színvonal, amit az előző három idényben képviselt: két szakági 2. hely, majd tavaly egy kis kristálygömb formájában. Technikája párját ritkítja, vagánysága közismert, ami ellene szól, az vb-fóbiája. Egyetlen érmet szerzett, azt is már 12 évvel ezelőtt. Aranyérme pedig még nincs nagy világversenyről.

A többiek:

Az olasz csapat Brignonén túl is veretes névsorral rendelkezik. Habár mostanság nem olyan acélos a kacskaringós vonalvezetéseken, folytonos sérülései miatt egyetlen VK-pontszerzése van idénről, Sofia Goggia megkerülhetetlen tényező Szuper-G-ben. A jó/rossz értelemben vett őrültség a szakág alapkritériuma. Elena Curtoni a Milka egykori üdvöskéjéből már-már homályba veszett a sikeresebb olaszok közt, tavaly aztán élete legjobb idényét tolta le, amit a mostani télre is átmentett. Egy St. Anton-i kisiklást kivéve mindig a legjobb hat között zárt. Medáliája még nincs. Marta Bassino az óriás-műlesiklás irányából közelíti a Szuper-G-t, de nem lehetett nem észrevenni, mennyit fejlődött csúszásban, száguldásban.

Jelenleg Ragnhild Mowinckel vezeti a szakági tabellát, s minthogy vérbeli világversenyes specialistával van dolgunk, ott a helye a favoritok közt. Éremből ugyan csak egyet gyűjtött, még négy évvel ezelőtt, jó észben tartani, hogy nem kevesebb mint tíz TOP10-helyezés áll neve mellett az előző vb-kről. Négy éve négy számban zárt a legjobb hatban. Az idegei rendben vannak.

Az osztrák lányok leginkább Szuper-G-ben dédelgethetnek aranyos álmokat. Cornelia Hütter – megannyi súlyos sérülés után – 30 esztendős korára mindösszesen második világbajnokságára utazott el. Nyolc éve éppen csak lemaradt a dobogóról, idén egész nyugodtan felérhet oda. Kockázatvállalása ingatag eredményekben nyilvánul meg: kétszer zárt másodikként ezen a télen, kétszer pedig kiesett. Mirjam Puchner szorgosan gyűjtögette a TOP10-eket, az elittempó azért hiányzott nála. Svájci részről nyilván kiemelendő még Corinne Suter, aki az előző vb-kről egy bronz-, ill. egy ezüstérmet szerzett Szuper-G-ben. A Lake Louise-i szezonnyitó óta azonban nem igazán volt versenyképes, cortinai bukása pedig megtörhette a szépségére oly kényes sportoló lelkületét. Joana Hählen összességében erős telet síel, de egy szem pódiuma inkább tűnik kifutott eredménynek. Michelle Gisin önmagához mérten nem fényes szezonja még Szuper-G-ben a legerőteljesebb, egy esetleges kombinációs érem után megjöhet önbizalma. A négy évvel ezelőtti világbajnok Mikaela Shiffrin kétszer állt rajthoz Szuper-G-ben idén: egy győzelem és egy hetedik hely a mérlege. Utóbbi esetben egy kevésbé erélyes szektoron múlt a dobogója. A hazaiak is reménykedhetnek, Romane Miradoli haladhat tovább a francia sízők nyomdokain. Soroljuk azokat, akik szinte a semmiből nyertek aranyat?

Meglepetést okozhat: Alice Robinson

Az új-zélandi egykori csodatini eleddig nem futotta be azt a karriert, amire sok szakember számított. Fő számában, óriás-műlesiklásban kiszorult a legjobb 15-ből, mintha a felnőttkor nehézségeivel, az európai léttel nem tudna megbirkózni. A változatlanul vagányul síelő, önmaga testi épségét nem kímélő sportoló Szuper-G-ben találta meg önmagát. Három TOP20-as eredményt mutatott fel idén, a még jobb helyezés egy-két elmért kanyaron ment el. Amennyiben például az időjárási helyzet változása megsegíti, húzhat váratlant a vb-n.

A legnagyobb hiányzó: Nicole Schmidhofer

Pusztán a neve miatt. 2017 világbajnoknője 2020 decemberi horroresése óta nem találja régi önmagát, ám a tavalyi szezonnal szemben, amikor tényleg csak elvétve szerzett pontot a Világkupában, a mostani télen két alkalommal is TOP10-ben zárt Szuper-G-ben. A szakvezetés azonban mégis csak Tippler mellett döntött.

FÉRFI SZUPER-G

Február 9., csütörtök (11:30)

A favorit: Marco Odermatt

Ikonikus párviadalra van kilátás a kanyargósabb gyorsasági számban. Bár a svájci gyakorlatilag már kezében érezheti a kis kristálygömböt, akkora az előnye, valójában ez Kilde cortinai rontásának köszönhető. Nincs ekkora különbség kettejük közt. Annyi elmondható, hogy a svájci kivételes technikai képességeit átültette 100 km/h-s sebességre, a bátor, támadós stílusból pedig eddig sem volt hiány. Mindahány futam végén dobogóra állt, hatból négyet megnyert. Jellemzően roppantszoros csatában, ami még inkább kiemeli „Odi” győztes mentalitását.

A legfőbb kihívó: Aleksander Aamodt Kilde

A tavalyi idény bajnoka, az olimpiai ezüstérmes, aki ezen a télen is remekül szerepel. Kétszer győzött, további két alkalommal dobogós helyen végzett, bormiói nyolcadik helye mellett az a cortinai kiesés éktelenkedik eredménylistáján. Presztízsértékkel bíró szakágról van szó, mert mint szezonelőzetesünkben írtuk, itt dőlhet el az összetett kérdése. Eszerint történnek az események idáig. A szám egyébként norvég (és osztrák) felségterületnek számít nagyon régóta, ehhez képest Kjusék óta vb-aranyuk sem volt.

A többiek:

Ha megúszósra vennénk a figurát, kiírnánk, hogy lásd a lesiklást. Nem ilyen egyszerű a dolog, a tűzés függvényében egészen új arcok keveredhetnek előre, s fordítva, láttunk már nem egy duplázást a világbajnokságokon. Erről Vincent Kriechmayr tudna mesélni, aki a mezőnyből egyedüliként fejtette meg a Vertigine ugratóit. Jött, látott, s győzött. Szuper-G-ben a szorgos pontgyűjtögetésben jeleskedett, mindössze egyszer végzett dobogós helyen. Nagy világverseny-specialista ő is. Daniel Hemetsberger cortinai pódiuma derült égből villámcsapásként ért sokunkat. Babinsky és Haaser részéről a csapatba kerülés is nagy szó, az ötödik szereplővel pedig lentebb külön foglalkozunk.

A svájci csapat három olyasvalakivel egészül ki, akiktől tényleg bármi kitelik. Stefan Rogentin wengeni pódiuma nevezhető lenne kicsúszott eredménynek, ha hektikus szerepléséből indulunk ki, de jó emlékezni, hogy legtöbbször csak egy-két túlvállalt kanyar miatt rekedt a középmezőnyben. Minden adott nála, ami a Szuper-G-hez szükségeltetik. Ugyanez érvényes a bormiói harmadik helyével kvalifikált Meillard-ra. A negyedik ember Caviezel lett – Murisier kárára.

Ha csak az olimpiáig tekintünk vissza, tudjuk, hogy a németek szeretnek és tudnak a zavarosban halászni. Baumann és Sander idei síelésében benne van egy meghökkentő eredmény, ugyanez mondható el Pinturault részéről. Fura ezt leírni, de a kombináció (no meg a parallel) mellett talán Szuper-G-ben van a legjobb esélye érmet szerezni hazai közönség előtt. Olasz részről Mattia Casse szereplése az év pozitív meglepetése, a főpróbán pedig Paris is igazolta, a csúcsformáját a vb-hez igazított. Kanada Szuper-G-ben megkerülhetetlen tényező. Kiemelten persze James Crawfordban van potenciál, de Brodie Seger, s a többiek is simán labdába rúghatnak – főleg, ha az időjárás is besegít nekik. Amerikai részről Ryan Cochan-Siegle neve adja magát, még ha az olimpiai bajnoki címről pár századdal lecsúszott sportoló önmagához képest gyengén teljesít a télen. Egyáltalán nem visszafogottan, de sok hibával.

Meglepetést okozhat: Marco Schwarz

Talán a mind több ifjú – nem osztrák – trónkövetelő hatására, talán a kombinációra való készülés gyanánt, a korábbi szlalomkristálygömbös idén fokozottan ráállt a gyors számokra, különösen Szuper-G-re. A váltás jól sikerült, rendszeresen bő terméssel gyűjtögette a pontokat, Cortinán egy 9. és egy 12. hellyel gazdagodott. Egy esetleges kombinációs címvédés után a csillagokat is lehozhatja az égről.

A legnagyobb hiányzó: Matthias Mayer

A háromszoros olimpiai bajnok, a Szuper-G előző két ötkarikás győztesének vitrinjéből már csak egy vb-érem hiányzott. Laikusként úgy érezhettük, hogy nagyon. A karintiai másként gondolta, a két ünnep között, a bormiói versenynap kezdetén, az ORF kamerái előtt azonnali hatállyal felhagyott az élsporttal. Úgy, hogy egy hónappal korábban még dobogóra állt Lake Louise-ban.

NŐI LESIKLÁS

Február 11., szombat (11:00)

A favorit: Sofia Goggia

A lesiklás bergamói királynője kiépítette maga körül a verhetetlenség mítoszát, ellenfelei is pontosan tudják, hogy ha egy darabban leér, őt legyőzni nem lehet. Gyorsasága, önpusztító vehemenciája olyan szintet képvisel, amit a többiek nem mernek, tudnak és akarnak bevállalni. Ennek negatív vonzataként nincs olyan szezon, amikor nem szed össze valami súlyosabb sérülést. Sípcsonttörés a hazai rendezésű vb előtt (oldallejtős vagánykodás közben), elülső keresztszalag-szakadás az olimpia előtt (majd pár hétre rá ezüstérem Pekingben), idén pedig kéztörés Cortina d’Ampezzón. Tizenhat Világkupa-győzelmének negyede ehhez a télhez fűződik, toronymagasan vezeti a tabellát. Ugyanakkor nem szerzett még vb-érmet lesiklásban, februárra pedig a jelek szerint méltó vetélytársat kapott.

A legfőbb kihívó: Ilka Štuhec

Újjászületett a szlovénok kétszeres világbajnoka (2017 St. Moritz, 2019 Åre) a Kästle lécein. Egy négy évre visszamenő hullámvölgyből tért vissza a nemzetközi élvonalba, csaknem a csúcsok csúcsára. Azóta a mostani idényig hatszor zárt csak a TOP10-ben, a dobogó pedig elérhetetlen volt számára. Hatból ötször a legjobb öt között zárt idén, kétszer – Goggia mögött – a második helyet szerezte meg, a vb-főpróbán pedig a győzelem is összejött 2018 után újból. Egyre közelebb került Goggiához. Christl Cranz és Annemarie Moser-Pröll után harmadik sízőként lehetne a királyszám háromszoros világbajnoka.

A többiek:

Illendő ezt a blokkot a címvédővel kezdeni, még ha Corinne Suter finoman szólva nincs jó passzban. Pedig az idény még úgy kezdődött, hogy ezúttal is a 28 éves olimpiai bajnok lesz Goggia elsőszámú kihívója, hiszen mindháromszor dobogón végzett. Aztán januárra megszakadt valami, az a bizonyos cortinai bukás, a ronda arcsérülés pedig egész biztosan nem tett jót a lelkizős alkat hírében álló sportolónak. Gut-Behrami csak egy-egy alkalommal képes dobogó közelbe kerülni a leggyorsabb számban, elmondása szerint egyre többet agyal egy esetleg bukás következményeként. Felettébb biztató, hogy Cortinán kétszer is kevéssel csúszott le a dobogóról. Joana Hählen és Jasmine Flury teljes outsiderként utazik a vb-re, az ötödik csapattag személye majd az edzéseket követően fog eldőlni Gisin és Nufer között.

Az osztrákok lányok nem a stabilitás szobrai, bár azt többen igazolták, hogy egy-egy nap elsülhet a lábuk. A felfelé ívelő tendencia Stephanie Venier, a kvalitások Cornelia Hütter, a négy TOP10-helyezés Mirjam Puchner, a legjobb VK-helyezés Nina Ortlieb mellett szólhat. Az éremszerzés mellett a totális betli is benne van a pakliban. A németek két szereplőben bízhatnak. Kira Weidle a jelen arca, az előző három versenyből kettőt dobogón zárt; de nem zárható ki teljesen, hogy a jövő, vagyis Emma Aicher már jövő héten beköszön egy meglepetéssel.

Az olasz csapatból abszolút éremeséllyel érkezik Elena Curtoni, tekintettel arra, hogy egy kivétellel valamennyi futamát a TOP10-ben fejezte be, emellett volt két dobogója, közte a Sankt Moritz-i győzelme. Már most több pontot gyűjtött lesiklásban, mint bármelyik szezonban összesen, s mellette szól az is, hogy Goggia árnyékában csekély elvárás övezi őt. Laura Pirovano és Nicol Delago került még beválogatásra, a nagyon gyenge szezont síző Nadia Delago olimpiai bronzérmes létére otthonról figyelheti az eseményeket.

Érdemes lesz fokozottan figyelni az amerikai csapat szereplését. Breezy Johnson futamról futamra lépdelt előre, ha nem is feltétlenül eredményesség, inkább bátorság és pontosság tekintetében. Isabella Wright a vérbeli sötétló, ha pedig Mikaela Shiffrin rajthoz áll a királyszámban, nem szabad kivenni az esélyesek közül. A télen négyszer vett részt lesikláson, a hetedik helynél nem adta alább. S nem mellékesen ő nyerte meg a tavalyi főpróbát a VK-szezonzárón. Igaz, márciusban a mostani férfi lejtőn síeltek a csajok.

Meglepetést okozhat: Kajsa Vickhoff Lie

Habár Ragnhild Mowinckel rendre ott settenkedett a legjobb tíz között, ide nem őt, hanem a két évvel síp- és szárkapocscsonttörése után dobogóra állt 24 éves tehetséget delegáljuk. Cortináig nem alkotott maradandót lesiklásban Lie, örült, ha szerzett egy-két pontocskát. A Tofanán azonban visszaszerezte azt a tulajdonságot, amiből a jó lesiklót faragják: a félelemérzet hiányát.

A legnagyobb hiányzó: Ester Ledecká

Két éve mindkét számban századokon múlt az éremszerzés, az előző télen pedig olyan versenyképes szezont tolt végig, mint soha korábban. Az egyedülálló, kétféle sportágban bezsebelt olimpiai aranyérem valami hasonlót szeretett volna elérni a februári világbajnokságokon. Az egyik nyári edzésen aztán kulcscsonttörést szenvedett. Kétszeri műtét után sem került olyan állapotba, hogy sílécre álljon, hódeszkán azonban állítólag megpróbál még e télen visszatérni.

FÉRFI LESIKLÁS

Február 12., vasárnap (11:00)

A favorit: Aleksander Aamodt Kilde

Gyakran ráeszmélünk, hogy egészen más egy teljes szezonon keresztül dominánsan szerepelni, illetőleg a „derbi napján” sziporkázni. Hihetetlen, hogy az elmúlt nyolc év egyik legmeghatározóbb sízőjének még csak érme sincs világbajnokságokról. Négy éve került ehhez a legközelebb, három számban jutott a legjobb hat közé. Az előző vb-ről keresztszalag-szakadás miatt lemaradt, amint felépült, a lesiklás egyeduralkodójává vált. Nyolc Világkupát nyert kb. másfél szezon alatt, szinte minden legendás lejtőn. Idén ötszörös győztes, csak valami fatális dolog foszthatja meg az újabb kis kristálygömbtől. Az első kitzbüheli futamot kivéve – amikor a traverz bejáratán majdnem horroresésbe keveredett – nem adta alább az ötödik helynél, két esetet nem számítva dobogós.

A legfőbb kihívó: Vincent Kriechmayr

Cortina d’Ampezzo kétszeres világbajnoka, a címvédő, az ember, aki Kildén kívül még versenyt tudott nyerni lesiklásban. Szám szerint hármat. A sportember, aki a „derbi napján” teljesít csúcs közelben. Ha nem egy rezzenéstelenül kimért vérprofiról lenne szó, tonnányi teherről írnánk, elvégre ha ő nincs, szégyenszemre nyeretlenek lenne az ÖSV-válogatott a Világkupában, s bizony könnyen lehet, hogy rajta áll, eljátsszák-e egyáltalán a vb-n a „Hegyek országát”. Kriechmayr híres extravagáns megoldásairól, no meg arról, hogy képes úgy győzedelmeskedni, hogy legfeljebb egy igazán ütőképes szektort hoz össze. Kérdés, idén ez elegendő lesz-e?

A többiek:

Matthias Mayer visszavonulásával mind mennyiségben, mind pedig minőségben megfogyatkozott az osztrák csapat. Emlékezhetünk, hogy a csúcsok csúcsán, vagyis a kitzbüheli hétvégén csupán hatan startoltak el. Bár Lake Louise óta nem állt dobogón, Daniel Hemetsberger rendelkezik olyan kvalitásokkal, amikkel esetleg odaegerészheti magát a pódium környékére.

A svájciak közül Marco Odermatt szorongathatja meg leginkább a két fő esélyest. Négyszer állt dobogón, s a balul sikerült első kitzbüheli futamot leszámítva a hetedik helynél rosszabbul nem szerepelt. Noha egy született zseniről beszélünk, akit könnyen lehet, hogy az évtized végéig nem lehet majd leszorítani az összetett éléről, mégis csak felvetődik a kérdés, mennyiben fogta meg az, amit átélt a Kanadai-kanyarban?! Úgy pszichésen, de a meniszkuszsérülés utóhatásairól sem szabad elfeledkeznünk. Ha ez nincs, a tendencia alapján orrontanánk, hogy a sok dobogó épp a vb-n hozná meg a sorsszerű aranyérmet. A helvétektől Niels Hintermann szép csöndben megérkezett a legjobbak közé. Merthogy aki egy héten belül így teljesít Wengenben, majd Kitzbühelben, őt leírni dőreség lenne.

Dominik Paris rettenetesen formában kezdte az idényt, még a számára oly kedves Dolomitokban sem tért vissza a régi kerékvágásba. A sajtó egy része már visszavonulását pedzegette. Januárban aztán átszakadt benne valami, visszatért vehemenciája, a cortinai Szuper-G-n pedig eredményessége is. Habár lesiklásban a pénteki kitzbüheli lesikláshoz kötődő 5. hely az idei legjobbja, a vb-n odaérhet az érmes helyekre. A nagyöreg Christof Innerhofer és a tél kellemes meglepetése, Mattia Casse, avagy a kitzbüheli 2. helyével a szezon szenzációját bemutató Florian Schieder szerezhet kellemes perceket az olaszoknak.

Kanadaiakra mindig oda kell figyelni lesiklásban, emlékezzünk csak Guay, Kucera, Osborne-Paradis, s társainak közelmúltbeli eredményességére. Az ügyeletes csodagyerekük James Crawford, aki négy TOP10-helyezés, közte két dobogó után kevésnek találtatott a két kultikus helyszínen, ami bizony könnyedén kizökkenthette önbizalmából. Amerikai részről a betegsége előtt masszívan szereplő Travis Ganong és a nagy berobbanásra mindig kész Ryan Cochran-Siegle kelthet komolyabb visszhangot.

Meglepetést okozhat: Johan Clarey

Eredményessége okán legalább egy blokkal feljebb is kiköthetett volna a francia. Amiért idekerült, annak oka életkorában keresendő. Január elején töltötte be 42. életévét, ilyen korban versenysíelni sem szoktak az urak, nemhogy Világkupa-dobogóra állni, mint tette ezt a Streifen. Összesen tízszer állt dobogóra a VK-ban, van egy-egy ezüstérme vb-ről és olimpiáról. Egy fényes pályafutás utolsó állomása, méltó megkoronázása lenne egy hazai lejtőn bezsebelt aranyérem. A vélt magánéleti válság a jelek szerint nem hatott negatívan eredményességére.

A legnagyobb hiányzó: Beat Feuz                                        

Mindent elért, amire alpesi síző képes lehet. Minden idők egyik legnagyobb lesiklója olimpiai és világbajnokként, 13 lesikló VK-siker, négy kristálygömb tulajdonosaként vonult vissza. A Streifen, ahol zsinórban háromszor koronázták meg.

CSAPATVERSENY

Február 14., kedd (12:15)

Idén is 2-2 női férfi versenyzővel, és maximum 1-1 tartalékversenyzővel felálló parallel formátumban rendezik az alpesi csapatversenyt. Mivel a világversenyek mellett évi egy csapatversenyt rendeznek, így az erőviszonyok nehezen meghatározhatók, de általában a nagy alpesi sínemzeteket érdemes felsorolni.

A címvédők a norvégok, ráadásul igen széles merítésből válogathatnak a versenyhez – eleve 5 szlalomosuk lesz a VB-n a férfiaknál. Az olimpiai bajnokok az osztrákok, ahol szintén népes csapat áll majd rendelkezésre. Viszont az egyébként is több szempontból mélyponton lévő Ausztria épp óriásban küzd az egyik leginkább férfi, női fronton egyaránt. Ettől függetlenül akár az aranyat is elhozhatják. A szám elleni fricskával felért, amikor tavaly a VK-döntőre Svájc csupa olyan junior sízőt nevezett, akik az egyéni számokra nem szereztek kvalifikációt. A junior-világbajnok csapat pedig meg is vert mindenkit. Erre most nem lesz lehetőségük, de a számos óriás-műlesiklóval rendelkező válogatott szintén erős lehet.

Németországot a parallel miatt kell mindenképp kiemelni. A németek hagyományosan jól teljesítenek ebben a szakágban, így egy Dürrel, Straßerrel, Schmiddel felálló csapat bármikor küzdhet az aranyért. A házigazda Franciaország mellett az szólhat, hogy hazai közönség előtt minden bizonnyal kevésbé lesz szempont egyes sízők pihentetése. Azaz nem kizárt, hogy a válogatottjuk legjava (Worleyvel, Pinturaultval) szerepel majd a csapatban. Az olaszok mellett az szólhat, hogy férfi vonalon szinte biztos sikeréhes fiatalokat vonultatnak majd fel, míg a női vonalon tapasztalt, eredményes óriás-műlesiklókat vethetnek be. A fiatalos hév viheti előre a svédeket is, olyan húzónevekkel, mint Hector, vagy Jakobsen. Az amerikaiak valamivel tapasztaltabb, de szintén sikeréhes versenyzőkre (Moltzan, Radamus) építhetnek majd.

NŐI ÉS FÉRFI PARALLEL

Február 15., szerda (12:00)

A hagyományos számokkal ellentétben a parallelversenyeket nem a beharangozóban megszokott bontásban hozzuk most el. Ennek egyik oka, hogy egyrészt nem rendeztek ilyen jellegű versenyt már másfél éve, másrészt nem tudjuk még, pontosan kik fognak odaállni a rajthoz, 1-2 nappal a jóval fontosabb óriás-műlesiklás előtt. Összességében viszont az óriás-műlesiklóktól várhatjuk az éremcsatát, kiegészülve 1-2 szlalomossal.

A női parallel esélyesei:

Ez az a szám, ahol két címvédő is van – Bassino és Liensberger. Előbbi címvédésére jó esély lehet, utóbbi esetében igen nagy meglepetés lenne akár egy érem is. Bassino mellett Brignone is jó fogadás lehet, amennyiben elindul. Shiffrin, vagy Vlhová nevezése nem kis meglepetés lenne, de ebben az esetben egyből a fő esélyesek közé lépnének elő.

Ha jó napot fog ki, akkor akár Worley szállíthat a hazaiaknak egy érmet. Az amerikaiak Shiffrin távolmaradása esetén is ütőképesek lehetnek, mind Moltzan, mind O’Brien jó sansszal indulhat majd. A svájciak elsősorban Holdenerben bízhatnak, aki parallelben az egyik legjobb a női mezőnyben.

A férfi parallel esélyesei:

A címvédő Mathieu Faivre, viszont a francia akkor élete formájában teljesített. Az akkori kvali győztes Meillard a 3. helyen végzett – nála az a kérdés, hogy a sűrű programjába egyáltalán beillesztik-e ezt a versenyt is ötödiknek. Ha nem, akkor a svájciak Caviezelben, vagy Murisierben bízhatnak. Szlalomosaik a parallel óriás bevezetése óta nem villognak már. Komoly esélyesek lehetnek a németek, Schmid és Straßer. Mindketten jó formában síelnek ráadásul parallelben igen ütőképesek.

A norvégok parallel óriásban többször is jól szerepeltek már. A kérdés az, kiket neveznek, de McGrath komoly esélyes lehet. Braathennél a műtét utáni lábadozás lehet a fő kerékkötő. Windingstad lehet még szintén egy esélyük, de akár Steen Olsent is bevethetik. Osztrák részről az a valószínű, hogy a szlalomosokat vetik majd be – Gstrein és Pertl már állt helyt hasonló formátumban, egy éremre bármikor jók lehetnek. Esélyes lehet még Radamus, vagy épp a két évvel ezelőtti ezüstérmes Zubčić.

NŐI ÓRIÁS-MŰLESIKLÁS

Február 16., csütörtök (10:00/ 13:30)

A favorit: Mikaela Shiffrin

A számok magukért beszélnek: nyolcból öt győzelem az idei szezonban. Ennyire talán még sosem volt domináns óriásban az amerikai, ráadásul szakágtól függetlenül ismét élete formáját mutatja. Ha nem jön el az a blokk számára, mint tavaly az olimpián, akkor nehéz elképzelni, hogy bárki meg fogja közelíteni őt Franciaországban.

A legfőbb kihívó: Lara Gut-Behrami

A Shiffrint követő élmezőny igen szoros, de talán a címvédő svájci lehet az elsőszámú kihívó. A korábbi nagy versenyeken vett pechszériája Cortina óta a múlté. A formára, és mindenekelőtt az önbizalomra nem lehet panasz.

A többiek:

Ahogy az előbb is írtuk, a Shiffrin mögötti mezőny rendkívül szoros, ráadásul igen népes. Az amerikai esetleges hibája után, majd’ egy tucat hölgy pályázik eséllyel a bajnoki címre. Elsőként mindenképp az olaszokkal kell kezdeni a sort. Bassino egész évben dobogóért síel, míg Brignone formája szépen épült a VB közeledtével. A hazaiak Worleyben bízhatnak, de a kétszeres világbajnok messze van korábbi kimagasló eredményeitől az idén.

Vlhová bármikor meg tud villanni, ráadásul formáját a világbajnokságra hegyezte ki. A tavaly remeklő Hector idén kevésbé kiemelkedő, de az olimpiai bajnoktól egy érem egyáltalán nem lenne meglepetés. Női fronton a kanadaiak egyetlen valamirevaló éremesélye épp óriásban van, Grenier révén. A kérdés csak az, egyszeri villanás volt-e Kranjska Gora-i győzelme. A norvégok részéről Mowinckel a legjobb esélyük óriásban (is), ráadásul a forma felfelé ívelése szemmel látható az utóbbi hetekben. A következő kategóriába is írhatnánk, de maradjunk most annyiban, hogy Moltzan, vagy épp Robinson érmes helyezése  kisebb meglepetés lenne.

Meglepetést okozhat: Maryna Gasienica-Daniel

Gasienica-Daniel a lengyel alpesi sísport jelenlegi egyetlen reménysége, amihez mérten helyt is áll hétről-hétre. Idén háromszor végzett a top10-ben. A kérdés az, mikor fog egy jobb eredmény az egyébként viszonylag stabil sorból kifutni. A fő problémát a két futambeli konstans teljesítmény jelenti nála. Amint ezt megcsinálja, akkor a dobogó is cél lehet – ki tudja, talán épp a világbajnokságon.

A legnagyobb hiányzó: Meta Hrovat

A szlovének még mindig csak 24 éves reménysége sérüléssorozatok után októberben döntött úgy, hogy visszavonul a versenyszerű alpesi sízéstől. Hrovat karrierje alatt 4 alkalommal végzett a dobogón, ráadásul minden alkalommal nehéz, meredek, technikás lejtőkön. A stabilitást nem tudta megteremteni, valamint a könnyebb pályákon kevésbé volt ütőképes. Komoly tehetség hiányzik így a világbajnokság (és egyébként bármilyen VK-verseny) mezőnyéből.

FÉRFI ÓRIÁS-MŰLESIKLÁS

Február 17., péntek (10:00/ 13:30)

A favorit: Marco Odermatt

Az egész világbajnokság legegyértelműbb képlete: csakis Odermattot múlik, hogy Carlo Janka győzelme után 14 évvel újra svájci síző győz-e óriásban. Egy-egy futamban még csak-csak, de két menetben egyszerűen lehetetlen megverni az olimpiai bajnokot. Na jó, az első Alta Badia-i versenynapon ketten is megtették, de kellett ehhez „Odi” elhibázott délelőtti futama. Délután megint elpáholta a többieket, s csupán egyetlen tizeddel kapott ki a győztestől. A schladmingi villanyfényes viadalt pedig sérülés miatt hagyta ki. Négyszer győzött, jellemzően ellenállhatatlan sízéssel. Neki tényleg tökmindegy, miféle filozófiával készült a tűzés, vagy épp milyen állagú a lejtő. Nincs nála jobb, komoly szenzáció lenne minden tabella, melynek élén nem ő szerepel.

A legfőbb kihívó: Henrik Kristoffersen

Pjongcsang ezüstérmese és 2019 világbajnoka pedig mindent megtett annak érdekében, hogy leküzdje a domináns Odermattot. Négyszer állt dobogóra, az ötödik helynél nem adta alább, de mindez édeskevés volt. Könnyen megeshet, hogy bár amúgy magabiztosan veri a világot, de „Odi” ellen súlyos tizedeket fog beszedni. Hirscher-féle lécek ide, meg oda.

A többiek:

Az Odermatton túli világban fantasztikus izgalmakra van kilátás, hiszen a sízők egymást ösztökélik mind magasabb színvonalra. Ott van például a TOP6 kirobbanthatatlan tagja, Žan Kranjec, aki elsőrangú stabilitását három dobogóval tudta fokozni. Az olimpiai ezüstérmestől egyébiránt nem nagyon láttunk idén két patent futamot, jellemzően vagy az ő szintjén rontott menetet tett a lejtőre, vagy hatalmas mentést mutatott be a nagy lendület közepette. Ha összeáll minden, elcsípheti a norvégokat. Merthogy Kristoffersen mellett az egyik Alta Badia-i győztes, a vakbélműtét után ki tudja milyen formában visszatérő Lucas Braathen, a szélsőségesen szereplő McGrath, valamint a 2022-es junior-világbajnok Steen Olsen sem nyeretlen kétéves. Pedig mindannyian szemtelenül fiatalok.

Versenyképes a svájci különítmény. Odermatt hiányában Loïc Meillard végre megvalósította azt, amit sokan vártak tőle: klasszikus szakágban VK-versenyt tudott nyerni. A kombináció miatt a gyorsasági számok felé kacsintgató helvétnek időbe telt, míg újra rátalált az óriásra, de a januári versenyek egyértelműen igazolták, csatába szállhat az érmekért a vb-n. Gino Caviezel formaidőzítése nem képezi kérdés tárgyát, formája felfelé ível, míg Murisier inkább a sötétló kategóriába sorolandó. Ausztriában összeszedték magukat óriás-műlesiklók. Két dobogósuk, Schwarz és Feller eléggé hektikus típusúak, ami az idényt illeti, napjuk válogatja, mire képesek. Brennsteiner formája szintén bizakodásra ad okot. A pár éve még a franciákról szólt az óriás-műlesiklás (mínusz Hirscher és Kristo), erre mostanra egy kivétellel eltűntek a mezőny sűrűjében. Aligha a hazai lejtő fog ezen változtatni. Az utóbbi idően Filip Zubčić mutatott valamit tudásából, ettől még nem került az esélyesek közé.

Meglepetést okozhat: Alexis Pinturault

A szakág egyik emblematikus alakja nem állt idén dobogóra, de azért csak ott sunnyogott az első öt-hat síző között. Apránként és alapjaiból építette fel/újra sízését, s nem lehet nem észrevenni, miként emelkedik ki a hullámvölgyből. Egy-két fogaskerék csikorgott még az igazán nagy eredményhez, talán odahaza megszerezheti harmadik érmét a szakágban.

A legnagyobb hiányzó: Victor Muffat-Jeandet

Hosszú kimaradás után tért vissza a Világkupa vérkeringésébe, a kezdeti tapogatódzások után egy-egy futam erejéig érződött, megtalálta a megfelelő egyensúlyt, meri támadni a pályát. Amikor már tényleg a TOP10 kapujába kerül, Adelbodenben egy csúnya esés következtében agyrázkódást és térdsérülést szenvedett. Nem maradt már, mint az újabb rehabilitációs időszak. Kár, mert kombinációban halvány éremreményei is lehettek volna.

NŐI SZLALOM

Február 18., szombat (10:00/ 13:30)

A favorit: Mikaela Shiffrin

Három szűk esztendő után visszafoglalta trónját a szlalom királynője. Két futammal a vége előtt, január végén bebiztosította hetedik kis kristálygömbjét Vermont büszkesége. Fergeteges idényt produkált azok után, hogy múlt télen frusztráló olimpiai szereplést követően „csak” az összetett elsőségben talált vigaszt találni. Ami a sportot illeti. Kildével való kapcsolata betonszilárdságú hátteret képez ahhoz, hogy jelenleg tényleg csak a rekordokkal versengjen. A vb kapcsán ez az ötödik műlesikló aranyérem, amivel túlhaladhatja az 1930-as évek ikonját, Christl Cranzot. Habár szlalomról beszélünk, ahol mindig, minden tizedmásodpercben ott liheg az ember nyakán a kiesés veszélye, s azért topformájában sem maradt veretlen az amerikai, magától értetődő módon ő a zárószám topfavoritja. Öt versenyt nyert a kilencből, emellé három 2. és egy 5. helyet gyűjtött be. Utóbbit Killingtonban, az első helyről fordulva rontott futamot. Shiffrin ereje abban áll, hogy képes ugyanolyan intenzitással végigdarálni egy komplett pályát, sőt annak végén még egy lapáttal rá szokott tenni a ritmikára. Két apró kérdőjel vele kapcsolatban: 1. hajlamos – a maga szintjén – „ellazsálni” a délelőttöt, 2. az edzői stáb megérzése, a nyomvonal kielemzése nem mindig egyezik megérzéseivel, ilyenkor jellemzően a szakemberekre hagyatkozik. Ez a kettő adhat némi esélyt a többieknek.

A legfőbb kihívó: Petra Vlhová

Az olimpiai bajnoknő, a szakág kétszeres szezongyőztese, aki világbajnokságokról egy ezüst- és egy bronzéremmel gazdagodott, csak ami a szlalomot illeti. Vagyis a vb-cím még várat magára (óriás-műlesiklásban ugyebár győzött négy éve). Néminemű motivációs válságot vél felfedezni a sportsajtó a szlováknál, ami nyilatkozataiban, gesztikulációjában és esetenként sízésében is megnyilvánul. A vb közeledtével azonban mind élesebbé vált a liptószentmiklósi sportoló, a legnagyobb pénzdíjjal rendelkező flachaui versenyt például simán behúzta. Egy kivétellel valamennyi versenyt a legjobb négy között zárta, öt dobogója elismerésre méltó. Egy a bökkenő: a főpróbát, a második csehországi versenyt rettenetesen elszúrta – kvázi hazai közönség előtt. Névleg a kevés gyorsasági edzés miatt lépett vissza a kombinációtól, a hírek azonban lelki gondokról szólnak. Annyi szent, a topkategóriás Shiffrint egyes egyedül neki van esélye legyűrni.

A többiek:

Habár a tabella mást mutat, a női szlalom élmezőnye az előző 5-10 évhez képest besűrűsödött. Nincsenek már azok a gyakran többmásodperces különbségek, mint hosszú szezonokon keresztül. A remény, hogy belátható távolságon belül van a dobogó, vagy épp a győzelem, sokakat extrán motivál. Példának okáért Lena Dürrt. A bajor kiválóság élete szezonját síeli. Bár Killingtonban és Zágrábban betlizett, amúgy nem lehet levakarni a dobogó környékéről. Négyszer végzett TOP3-ban, s ami a legfontosabb, a második Špindlerův Mlýn-i szlalomon, a vb előtti utolsó viadalon legyőzte Shiffrint. Aki nem hibázott, kifejezetten erősen ment mindkét futamában. 10 év után tört meg a jég Dürrnél, ami akár a 2009-es bajnok Maria Riesch örökébe repítheti.

A másik jégtörő Wendy Holdener, aki többtucatnyi „sima” dobogós hely után végre győzni tudott szlalomban, rögtön kétszer is. Igaz, a szezon eleji dupla óta nem érezni rajta azt a kérlelhetetlen tüzet. Vagy a fiatalok erősödtek fel? Akárhogyan is, Csehországban visszatért a dobogóra, s alighanem csalódott lenne, ha a vb-n leszorulna onnan. Az ötödik VK-győztesünk Anna Swenn Larsson. A 31 esztendős svéd kétszer állt dobogón a killingtoni sikerén kívül, ezen felül flachaui kiesését nem számolva valamennyi esetben a TOP6-ban végzett. Annyi bizonyos, a vb-n nem engedheti meg magának, hogy csak egy élvonalbeli menetet repesszen.

Máris az esélyesek közt kell számon tartanunk a mezőny két csodatinédzserét. Hanna Aronsson Elfman a szám friss junior-világbajnoka, aki mára betagozódott az elitbe, rendre a legjobb tíz környékén fejezi be a versenyeket. A VK-ban a ranglistára, a minél jobb rajtszámokra gyúrt, ezért tudatosan nem tolta meg mindkét futamát teljes erőbedobással. Ezúttal nem lesz mit védenie. Zrinka Ljutić egészen más habitus. A juniorok 2022-es legjobbja hektikus szezont fut. Háromszori kiesésén túl volt két rontott futama, ám ha leér végletekig kockázatvállaló menetei végén, a legjobbakkal is képes konkurálni. A vb főpróbáján például megszületett első dobogója. Vagy érmet szerez, vagy kiesik – előzetesen így látszik a képlet.

Ők lennének azok, akiket egy vállrándítással elképzelnénk éremmel a nyakukban. A második sorban szerepelnek azon sízők, akiknek ehhez extrára és előbbiek betlijére is szükségük lenne. Paula Moltzan állt már dobogón, emellé öt TOP8-as helyezést szorgoskodott össze. A kiesés benne van sízésében, négyszer nullázott. Leona Popovićot az újhullám kiragadta a megbízható középmezőnyös síző szerepéből. Ljutić jelenléte sokat dobott a rijekai lány mutatóin, ötször szerepelt a TOP10-ben, s ami még fontosabb, a vb közeledtével lett mind jobb. Szlalomban megkerülhetetlenek a szlovénok. Belőlük igazán csak Ana Bucik maradt hírmondónak. Láttunk tőle egy-egy ütőképes futamot, a tökéletes nap eddig elmaradt, noha Zágrábból például volt egy 5. pozíciója.

Hiába formálták át az alapjától kezdve az osztrák technikai szakágat, rettenetes idényük van nyugati szomszédunknak. Katharina Truppe killingtoni dobogója volt a csúcs, de az inkább kifutott eredmény, azóta inkább csak esik-kel. A legnagyobb ígéretük Franziska Gritsch, aki a Covid-mizérián (nem oltatta be magát, így gyakorlatilag két szezonja kiesett, ami a világversenyeket illeti) túllépve több kiváló második futammal vétette észre magát. Ő az a mosolygós sötéthajú lány, aki félórákat üldögélt a szponzorszéken. Négy TOP10-helyezéséből a legjobb az utolsó versenyen született egy 6. hely formájában. Holdeneren kívül a svájciak is gyöngélkednek, sem Gisin, sem Rast, sem pedig a Stoffel kárán meglepetésre beválogatott Danioth nem esélyes jó szereplésre.

Érdemes lesz még odafigyelni Emma Aicherre, akit egy csalódást keltő junior-vb-t követően nem nyom semmilyen teher, így talán jobban képes érvényesíteni tehetségét. Stjernesund és a kanadai lányok igazi sötétlovak. Ördögi vagánysággal síelnek, de eddig nagy ritkán tudták nagy hiba, avagy kiesés nélkül lehozni futamaikat.

Meglepetést okozhat: Katharina Liensberger

A címvédő, olimpiai bajnok és egykori szakági győztes vorarlbergi lányt a nyugalom, a stabilitás élő szobraként skatulyáztuk be. Ő volt az, aki nélkül nem lehetett elképzelni a dobogót, vagy a környéki pozíciókat. Volt például egy 21 versenyből álló sorozata a legjobb nyolc között. Ehhez képest idén flachaui 6. helye a legjobbja. Sízése teljesen kilátástalanná vált, egyszerre frusztrált és lassú. Tanácsadói, vélhetően szülei nagy bakot lőttek Livio Magoni edzői szerződtetésével, a szöszke osztrák a szakadék szélére került. Bravúros fordulat lenne onnan visszatérni.

A legnagyobb hiányzó: Andreja Slokar                                

Idekerülhetett volna a kirívóan sérülékeny olimpiai bronzérmes Katharina Gallhuber, mi mégis inkább a tavalyi szezon során a nemzetközi elitbe – meglehetősen későn, 24 évesen – berobbant szlovén úrilányt, Andreja Slokart jelölnénk e rovatba. Elsősorban azért, mivel a tavalyi VK-finálén ő győzedelmeskedett szlalomban. Akkor úgy tűnt, éremeséllyel várhatja a vb-t is. Egy komoly térdsérülés miatt a teljes idényt kikényszerült hagyni.

FÉRFI SZLALOM

Február 19., vasárnap (10:00/ 13:30)

A favorit: A norvégok

Nehéz lett volna egyértelműen választani a novéok közül, így nem tettük. Az eddigi 8 verseny felét nyerték meg. Természetesen elsősorban Henrik Kristoffersenre és Lucas Braathenre gondolunk. A kettős egymásnak adogatta idén a szakági vezetést. Ha célba érnek, nehéz lesz bárkinek versenyre kelni ellenük. A kérdés épp a célba érés: mindketten többször estek már idén ki, nem egyszer elvitte őket a hév. Baathen esetében a vakbélműtét jelenthet még plusz kérdőjelt.

A legfőbb kihívó: Daniel Yule

A fenti két norvégon kívül az egyedüli, aki idén duplázott szlalomban: a két igazán jeges, madonnai, és kitzbüheli szlalomot nyerte meg. Mellette szól, hogy viszonylag kiegyensúlyozott, amivel a szakági tabellán is beférkőzött Braathen és Kristoffersen közé. Ami viszont inkább előbbiek mellett szól, az az, hogy idén Yule is hajlamos volt a nagyobb rontásokra. Viszont az mezőnyben az egyik legjobban birkózik meg a téthelyzetekkel. Igaz, nagy világversenyről még ezzel együtt sem rendelkezik éremmel.

A többiek:

Csak az illendőség kedvéért kezdjük a sort a címvédő Sebastian Foss-Solevåggal. A norvég egyetlen valamirevaló eredménye viszont épp a courcheveli 5. helye volt. Így azért inkább lenne meglepetés, mint papírforma, ha két év után egyáltalán ismét dobogóra állna. A hazaiak Clément Noëlben bízhatnak leginkább. Schladmingban győzött, és a hétvégén is remek első futamot síelt. Azonban az utóbbi két szezonban szinte alig tud versenyt befejezni, ezúttal is ez jelentheti a legnagyobb kihívást számára.

A norvégok mellett a svájciak rendelkeznek a legnépesebb esélyes kerettel. Yule mellett ott van Zenhäusern, aki talán a szlalomosok jelenlegi legjobb formájának örvend, egyben az utolsó VB előtti verseny győztese. Meillard szintén eséllyel pályázhat a győzelemre, de egy éremre mindenképp. Az osztrákoknál még kérdéses, kik alkotják majd az ötfős csapatot, de igazi éremesélye elsősorban csak Fellernek van. Igaz, épp az utóbbi 1-2 hétben látszik az eddigi nagyszerű forma alábbhagyni. Schwarz, Gstrein, vagy épp a két évvel ezelőtti ezüstérmes Pertl érme már nagyobb meglepetés lenne.

Straßer az, aki még az idei szezonban rendre a dobogóesélyesek közt szerepelt. Támadó stílusában minden alkalommal benne van a dobogó, a kérdés, hogy a VB lesz-e az a verseny, ahol akár annak tetejére is felállhat majd. Ryding már eddig is rendre bővítette a brit sísport hírnevét, eredménylistájáról már csak egy világversenyen szerzett érem hiányzik. Kisebb eséllyel még a dobogón láthatjuk Vinatzert, Salát, esetleg Jakobsent, vagy Popovot.

Meglepetést okozhat: Aleksander Steen Olsen

2022 junior világbajnoka mindkét technikai számban, ez már önmagában is odafigyelést igényel. Az ifjú norvég viszont tavaly a világkupa-döntőn élt a medálokkal együtt járó szabadkártyával, és rögtön pontszerzéssel nyitott, a szakágak legjobbjai közt. Idén magas rajtszámmal is rendre előkelő helyezéseket ért el. Nem kizárt, hogy a VB lesz az a hely, ahol még egy szinttel feljebb tud kerülni.

A legnagyobb hiányzó: Timon Haugan

Az, hogy fentebb ódákat zengtünk a norvégokról, az oka annak is, hogy a legnagyobb hiányzó is norvég. Azzal együtt, hogy Foss-Solevåg címvédőként nem igényel külön helyet a csapatban, így is nehéz volt a szakvezetés dolga. Braathen, Kristoffersen, és McGrath helye biztos volt, és a jobb eredmények minden bizonnyal Steen Olsen felé fogják billenteni a mérleg nyelvét. Így a szakági tabella 17. helyezettje várhatóan nem fér majd be a keretbe.

Forrás: Szőllős Péter

A MAGYAR SPORTOLÓK

Figyelem! Mivel a Magyar Sí Szövetség egyelőre nem nevezte meg az utazó keretet, ezért az alábbiakban a “papírformát” közöljük.

Válogatottunk gerincét fiatal, még junior-, ill. ifikorú versenyzők alkotják. A közhely érvényes, elsődleges cél a tapasztalatszerzés, hogy a majdani olimpiai kvalifikációs időszaknak nagyobb eséllyel vághassunk neki, ezáltal több alpesi síző szerezhessen kvótát hazánknak, mint Pekingben. Húzóembereink persze most is akadnak, tőlük látható előrelépést, szépen mutató eredményeket vár el a szakvezetés.

Ranglistás helyezése miatt Tóth Zita csapatunk egyik alappillére. A Vasas sportolója még mindig csak 20 éves, de már megjárt három junior-világbajnokságot, két éve pedig elindult a Cortina d’Ampezzó-i felnőtt vb-n, ahol mindkétszer kiesett ugyan az első futam során, ugyanakkor ambiciózus, s egyáltalán nem esetleges csúszásai után mégis elégedetten biccenthettünk fejünkkel. Pekingben aztán olimpikonná lett, s szlalomban jegyzett 40. helyével egyáltalán nem okozott csalódást. Nem mellékesen előbb Söldenben, majd Zágrábban rajthoz állt a Világkupában is. Zita életvitelszerűen síel, célba vette a Világkupa-pontszerzést. Ő az a fajta síző, aki nem elégszik meg csak a célba éréssel, tőle vagány menetekre kell számítani. Ott lebeg előtte a kiesés réme, idei EK-szereplései során ez jutott ki neki, másrészről ha leér, remek eredményeket, FIS-pontokat ér el. Habár egy picit visszább csúszott a szlalomos ranglistán, de jelenleg is ott szerepel a legjobb 100-ban. Hatszor állt dobogón különféle FIS-versenyeken, nagy bravúrral és kis szerencsével bekerülhet a legjobb harminc közé szlalomban.

Forrás: Magyar Sí Szövetség

A fiúknál két ifjú tehetség bontogatja szárnyait. Óriás-műlesiklásban Úry Bálintnak lehetnek vérmesebb reményei. A két évvel ezelőtti banszkói junior-világbajnokság ifjúsági kategóriájának bajnoka, összesített 20. helyezettje tavaly 30-dikként zárt a juniorok közt. Sankt Moritzban két elsőkörös kiesés került a neve mellé, igaz, ami igaz, ő sem az a biztonsági típusú síző, igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a lehetőségekből. Óriásban stabilan tartja a 40 FIS-pont körüli teljesítményt, a legfrissebb ranglistán immáron bőven a legjobb 500 közt találjuk a nevét. A vb-t megelőző utolsó, kronplatzi FIS-versenyen felállhatott a dobogó harmadik fokára, utóbbi három alkalomból rendre 40 pont alatt teljesített, két esetben pedig megcsípte a 30 pontos határt.

A várakozások szerint szlalomban Trunk Tamás viszi a prímet. Az elmúlt egy évben minden idegszálával a FIS-pontjainak javításával foglalkozott. Mégpedig kifejezetten eredményesen: bőven 60 ponton túli eredményét óriásban 48.00-ra, szlalomban 36.42-re javította. Sorra döntögette rekordjait FIS-pontok terén, emellett négyszer győzött, volt további két dobogója ezen a télen. Legutóbb január végén és február elején Dél-Koreában versenyzett, a feltörekvő helyi sízők és egy 30 pont körüli norvég fiú ellen két elsőséget szerzett, ami komoly fegyvertény, még ha egy-egy hiba folytán a további pontjavítás nem valósult meg. Tomi sem az az óvatos duhaj, az eredményességet nem célba éréssel méri.

Forrás: Trunk Tamás

A Magyar Sí Szövetség „lapzártánkig” nem publikálta a csapat névsorát, a fenti három sízőn kívül minden más csak találgatás. A Magyar Nemzetközi Bajnokságról szóló posztjuk szerint a „legeredményesebb versenyzőink a felnőtt vb-n folytatják”. Mivel a legjobb ranglistás helyezéssel rendelkező magyar automatikus induló, és információink szerint a 6 óriás-műlesikló és 4 szlalomversenyen elért legjobb százalékos eredmény (a győztestől mért elmaradás arányszáma) válogatják be versenyszámonkénti 3-3 sízőt az illetékesek. A következő három bekezdés tehát merő spekuláció.

Habár óriás-műlesiklásban is szép sorban javítja pontjait, ezen a vb-n a két gyors számban érheti el a legjobb eredményeket Bányai Attila. Újdonsült EYOF-aranyérmesünk lesiklásban (73.38) és Szuper-G-ben (61.83) is bekerült a legjobb négyszázba. A távlati cél az Európa Kupás tapasztalat gyűjtése, a mostani vb csak egy állomás a felnőttlejtők megismerése és adaptálása útján. Abban speciel biztosak lehetünk, hogy támadósra veszi a figurát a sí mellett vitorlázásban is eredményes sportolónk. (Szlalomban megelőzte Kékesit az NC-n, így ő elvileg biztos induló.)

Óriás-műlesiklásban – az Úry mögötti – második helyezést Kékesi Márton szerezte meg, így elvileg ő indulhat a vb-n ebben a számban. Ez a mostani lesz a hatodik felnőtt világbajnoksága, két éve érte el legjobb helyezését: szlalomban 25-dikként zárt.. Megjárt két olimpiát, Pjongcsangban végigsíelte a teljes programot, Pekingben a két technikai számban szorult ki éppen a TOP30-ból. Ha minden igaz, Marci és Attila nevezve lett Szuper-G-ben.

Hozmann Szonja felnőtt olimpikon, szerepelt a pjongcsangi ötkarikás játékokon. Óriás-műlesiklásban a 49. helyen végzett, illetőleg tagja volt a 9. helyen végzett magyar parallelcsapatnak, vagyis síelhetett az olimpiai bajnok svájci válogatott ellen. Azóta sajnos a sérülések akadályozták fejlődését, idén azonban sorra javította pontjait, szlalomban elért kronplatzi 9. helyezése kifejezetten bíztató. Óriás-műlesiklásban Junia Brigitta végzett Zita mögött a Nemzeti Bajnokságon, így vélhetően ő is szerepelhet majd a vb-n. Brigi a 42. helyet szerezte meg ugyanezen számban a januári Universiadén. Idei fejlődése alapján Majtényi Hanna is rászolgálna a vb-indulásra, amire óriás-műlesiklásban azért jó esélyei kínálkoznak.

Forrás: Szőllős Péter

Bár izraeli színekben versenyeznek, mi mégis szurkolunk a Szőllős- testvéreknek, már csak azért is, mert már másodjára indulnak el mind a hárman egy világbajnokságon. Már az első is a sporttörténelem lapjaira kívánkozott.

Hatodik világbajnokságára készül a hármas legidősebb tagja, Benjamin. Legjobban két éve szerepelt, akkor mindkét gyors számban a 34. helyen, kombinációban pedig a 21. pozícióban végzett. Ezen a télen sorra gyűjtötte a TOP10-helyezéseket a két technikai számban, illetve december derekán megnyert két lengyelországi versenyt. A négy klasszikus szakág közül szlalomban a legjobbak a pontjai (35.18), mellyel bőven az első négyszázban foglal helyet. Óriásban pedig nemrég döntött egyéni rekordot.

Barnabás harmadízben indul a felnőtt vb-n, legutóbb Cortina d’Ampezzón emlékezetes módon négy számban is a legjobb harminc között végzett. A legjobbját kombinációban érte el, akkori 13. helyét tavaly Pekingben egy szenzációs 6. helyezéssel múlta felül. Az olimpián az összes számban teljesült a TOP30. Idén bizonyára még magasabbra került a léc, amit nem kevesebb, mint tizenegy Világkupa-starttal készített elő. A gyors számokban nem lehetett nem észrevenni a nemzetközi középmezőnyhöz való felzárkózást mind bátorságban, mind kanyarsebességben, mind pontosságban. Legutóbb a Tofanán már a pontszerzéstől sem választották el mérföldek. Szlalomban viseltes pályán komoly esélyei nem voltak, egyéb FIS-rendezvényeken viszont már alánézett a 30 pontos határnak. Jelenleg 28.65-re áll, amivel épp csak kicsúszott a TOP200-ból. Nagyjából ugyanezt a pozíciót tartja Szuper-G-ben. Kombinációban újabb figyelemfelkeltő eredmény van a láthatáron, közelmúltbeli kisebb betegsége remélhetőleg nem húzta keresztbe számításait.

A legkisebb testvér, a 20. születésnapját a napokban betöltött Noa megvetette lábát korosztályában. Két ifjúsági olimpiai érem után az előző évben két TOP10-helyezést szerzett a junior-vb-n óriásban és kombinációban. (A Sankt Anton-i seregszemle nem a tervek szerint alakult, GS-ben jegyzett 25. helyezése azért többet érdemel holmi legyintésnél.) Azóta szépen helyt állt az olimpián, megjárta a semmeringi Világkupát, pontjait pedig öles léptekkel javítgatja. Háromszor állt dobogóra a télen, legutóbb egy kronplatzi FIS-versenyen, amin több VK-szinten ismert síző lécet csatolt. Szlalomban (32.13) és Szuper-G-ben (60.10) a legjobb kétszáz környékén tanyázik, óriás-műlesiklásban (28.71) pedig jelenleg a 139. helyet foglalja el. De facto ott várható a legértékesebb teljesítmény, a holnapi kombinációban pedig a legszebb helyezés. Noa egyébiránt minden számban a 25-30 közé várja magát.

A címlapkép forrása: FIS-Ski