Nyakunkon az olimpia, de még négy verseny erejéig a Világkupáé lesz a főszerep. Holnap, azaz kedden előbb a hölgyek kronplatzi (munkából élők számára lehetetlen időpontban megtartott) óriás-műlesiklása, illetve a férfiak hagyományos schladmingi éjszakai szlalomja került megrendezésre. Szokott előzetesünkben, naná, hogy kitérünk a kvótahelyzet körül kialakult botrányra.
A keddi program:
A helyszín: Schladming
A helyszín: Schladming Schladming 6000 lakosú városka Stájerország Liezeni járásában, az Enns-völgyben. Északra a Dachstein mészkőtömbje, délre a jobbára kristályos és metamorf kőzetekből álló Alacsony-Tauern emelkedik, igaz, épp a Schladmingi-Tauern területén mészkőcsúcsokat is találunk. Schladming nagymúltú városnak nevezhető, épp a Tauern bányakincseinek köszönhetően: már a XIV. században is több ezer bányász termelte ki az itteni ezüstöt, rezet és ólmot. 1525-ben a schladmingi bányászok nagy szerepet játszottak az itteni parasztfelkelésben, melynek bukása a város lerombolásával járt. Csak a XX. században kapta vissza városi rangját. Ekkorra a bányászat kora már lehanyatlott, helyét átvette a síturizmus. 1908-ban megalakult a helyi télisport egylet, 1953-ban pedig az első sífelvonó. A várostól délre található a legismertebb síterep, a Planai. A szomszédos három heggyel, a Hauser Kaiblinggal, a Hochwurzennel és a Reiteralmmal együtt 167 km-nyi sípályát foglal magában.
Schladming históriája:
A Planai 1973-ban kapcsolódott be a Világkupa vérkeringésébe, elsőkörben még mint lesikló lejtő. A kilencvenes évektől vált a naptár alapelemévé a Nachtslalom.
Több világbajnokságot rendeztek a lejtőn, az 1982-es természetesen a svéd fenoménról, Ingemar Stenmarkról szólt.
Nem maradhat el múltidéző Alberto Tomba nélkül. Az olasz klasszis kétszer győzött Schladmingban a 90’-es években.
Benjamin Raich volt sokáig a lejtő csúcstartója a maga 4 sikerével. A hangulat már 1999-ben is libabőrös volt.
Szintúgy négyszer nyert itt Marcel Hirscher, csak több dobogóval előzte meg a közkedvelt honfitársat. 2018-as sikere nem csak azért volt rendkívüli, mert az öt évvel korábbi vb óta nem tudott hazai közönség előtt ünnepelni, hanem azért is, mivel akkor érte be a Herminatort VK- sikerek tekintetében. Karrierje egyik legjobb menete.
Amennyiben Henrik Kristoffersen megnyerné a holnapi versenyt, egyedüliként állna öt sikernél. Nem ő a fő esélyes, de lássuk be, amit eddig ez a szezon nyújtott nekünk, már semmin nem lepődnénk meg.
A helyszín: Kronplatz (Plan de Corones)
Kronplatz valójában nem egy település, csak egy hegytömb, és az azon létrehozott síterep neve. Valójában Bruneck (Brunico) város környékén járunk Dél-Tirolban, de a síterep érinti Enneberg és Olang településeket is. A Plan de Corones területe földtani szempontból is számos érdekességet rejt. A Déli-Alpok északi határvidékén járunk, még a Pragsi-Dolomitok területén, de szemközt már a Keleti-Alpok főgerince húzódik. Az alpi hegységképződéskor ez a sáv élte talán a legmozgalmasabb életet, nem véletlen, hogy itt még az Alpokra oly kevéssé jellemző vulkanizmussal is találkozunk. A Plan de Corones valójában egy nagy kiterjedésű vulkáni tömb, melynek tetőszintjét egy fennsík foglalja el.
A környéken a földtörténeti óidő első felében, a kaledonida hegységképződés időszakában kialakult gneiszes-fillites kőzetek is felszínre bukkannak. Épp csak dolomitra ne számítsunk, bármennyire is azt hihetnénk a földrajzi fekvés alapján. A kevésbé meredek lejtők lehetővé tették erdőségek kialakulását, de mára ezeket Kronplatz nagy részén kiirtották, helyüket legelők foglalják el. Na és persze sípályák, sokszor ugyanott, csak téli-nyári váltásban. Kronplatz fiatal síterepnek nevezhető, több sikertelen kísérlet után az 1960-as években indult csak meg az infrastruktúra kiépítése. Az 1980-as évekre a legnagyobbak közé emelkedett, a fejlesztések azóta is tartanak. Jelenleg már 114 km-nyi, teljes egészében hóágyúzható sípálya várja a látogatókat.
Kronplatz históriája:
Újsütetű, ám valahol ésszerű elképzelés volt az FIS részéről, hogy Olaszországnak is adjon végre egy technikai VK- versenyt állandó jelleggel. Így jött szóba Kronplatz, ahol idén rendezik meg az ötödik óriás-műlesiklást.
2017-ben Federica Brignone révén rögtön hazai siker született, mégpedig egy kifejezetten izgalmas versenyen
Egy évre rá az azóta visszavonult olimpiai bajnoknő, Rebensburg aratta le a babért Mowinckel és Brignone előtt.
Három évvel ezelőtt Shiffrin vitte el az elsőséget, meggyőző versenyzéssel, míg tavaly két második hely után végre a siker is összejött Tessa Worley számára.
Botrány a láthatáron: a kvótahelyzetről
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a takarékossági intézkedései közt alaposan megnyirbálta egyes sportágak olimpiai keretlétszámát. Ez az alpesi síben annyit jelent, hogy a négy évvel korábbi 320 helyett idén tizennéggyel kevesebb, 304 síző indulhat el az olimpián. Ez még nem is verte volna ki a biztosítékot a legnagyobb sínemzeteknél, még ha az eddigi 14 helyett maximum 11 síző kiválogatása is nehézségeket teremtett, különös tekintettel a nemek közti egyenjogúságra. Nevezetesen a 304 kvóta minden körülmények között 152 férfi és 152 női sportolót jelent.
Az sem újdonság, hogy a nagy világversenyekre csak egy meghatározott FIS- pontszám alatt lehet indulni. Ez a bizonyos határ gyorsasági számokban alacsonyabban van, vagyis nehéz nehezebb elérni, ellentétben a szlalommal, amiben mindig népes mezőnyök szoktak összegyűlni.
Az első változás, ami több nemzeti szövetséget érzékenyen érintett, az ún. báziskvóták rendszere. Eszerint valamennyi NOB-tag előtt adott a lehetőséget, hogy delegáljon egy-egy női és férfi sízőt az olimpiára, amennyiben ők megfelelnek bizonyos alapkritériumoknak. Jószerivel ez annyit jelent, hogy láttak valaha havat, s megfelelő edzettségi állapotban vannak, illetőleg benne vannak a világranglista első 4000 sízője közt. Természetesen nyitni kell (nyitni kell?) az egzotikus országok felé, a probléma ott van, amikor ezzel 79 kvótát elfoglalnak. A kvóták mintegy negyedét!
Ehhez jönnek azok a kvóták (nemenként maximum 2 darab), amelyeket a világranglista legjobb 30 sízője jogán osztogatnak a nemzeteknek. A kettő akkor jár, ha egy adott sportoló két különféle számban is a legjobb harminc között teljesít. A fennmaradó kvótákat ranglisták alapján osztották ki.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy e kvótarendszert mindaddig nem kísérte zúgolódás a leginkább érintett osztrák, olasz és francia szövetségek részéről, míg mindannyian közel maximális indulóval számolhattak. Addig például a skandináv és a kanadai sízők szívtak csak, de velük kevésbé foglalkoztak a mostani hangadók. Mígnem január derekán rendeztek két furcsa versenyt Liechtensteinben…
Már az megér egy misét, hogy mi a frászkarikát keresi egy „junior nemzeti bajnokságon” a 42 éves argentin milliomos hobbisíző, Cristian Javier Simari Birkner és a lassan 64 életévében járó Hubertus von Hohenlohe, de ezen lépjünk is túl. Mivel mindösszesen 10 fős mezőnyök gyűltek össze, a helyezésen túl az egymással szembeni időkülönbségek is számítottak, ez alapján számolja ki a rendszer az FIS-pontot. Tudniillik: tényleg nagyon elverjük a gyengébbeket, ill. mennyire tudjuk megszorongatni azokat, akik elvileg jobbak nálunk. Külön érdekesség, hogy az egyik versenynaptól 7 síző valamiért visszalépett. Egyebek mellett indiai, kelet-timori és zöld-foki szigeteki sportolók. Ami azért ciki, mert elvileg a Zöld-foki szigetek nemzeti és junior-bajnokságát rendezték volna az alpesi törpeországban.
A probléma ott van, hogy egyes sportolók, pl. a második nap az argentin, messze tudása alatt szerepelt, ezzel jelentősen megdobva a jamaikai DJ és a mexikói gróf pontszámát. Előző napon pedig többeknél igencsak vontatott sízést írtak le a szemtanuk, ami a második futamokat illeti. Ezzel egy marokkói, egy ghánai és egy szaúdi sízőt küldve ki az olimpiára. A sokkalta jobbak kárára…
Így jutottunk el odáig, hogy Ausztriának 20 kvótája maradt (11 nő, 9 férfi), a franciák (7 nő, 9 férfi) és az olaszok (9 nő, 7 férfi) pedig 16 indulóval számolhatnak. Vagy mégsem? Az ÖSV felszólította a Nemzetközi Sí Szövetséget, hogy a különféle freestyle-szakágakban üresen maradt, tehát fel nem használt, szám szerint 11 kvótát csoportosítsák át az alpesi síbe. Ha ez nem valósítható meg, követelik az inkriminált versenyek felülvizsgálatát, végső soron azok ignorálását.
Friss hír, hogy az osztrákok 2 további kvótát kaptak, így Svájc mellett ők maximális, 22 fős létszámmal utazhatnak Pekingbe.
Kis színes a social médiából:
A nap örömteli híre, hogy Kjetil Jansrud felépülése jóval felülmúlta a várakozásokat, így ott lehet Pekingben:
Ha már olimpiai indulók, Sofia Goggia indulása egyelőre kérdéses, vasárnapi bukása miatt. Mikalea Shiffrin is megosztotta erről gondolatait egy tegnapi Instagram storyban:
Míg a női mezőny Cortinán állt rajthoz, addig Petra Vlhová otthon, a Tátrában kapcsolódott ki, és edzett közben a kronplatzi versenyre:
Térjünk még ki Nagy-Britannia sporttörténeti pillanatára is! Daniel Yule (aki anyai ágon skót, apain angol nemzetiségű), posztjában egyrészt gratulált egyik legjobb barátjának és rendszeres edzéspartnerének, egyben felhívta a királyi család figyelmét arra, hogy Rydingnak ezért lovagi cím is dukálhatna (jegyezzük meg, a brit közvetítésben hallani lehetett, ahogy az eredményhirdetésre váró Kristoffersen rá is kérdezett, hogy Ryding szerint vajon a királynő is kiabálva drukkolt-e a tv előtt, majd Braathennel beszélgettek, hogy vajon a norvég királyi pár nézte-e őket élőben):
Síparadicsom Blog 