Szezonelőzetes I. (Alpesi síelés, nők)

Hét hónap elteltével, két hete Söldenben visszatértek a világ legjobb alpesi sízői a tévéképernyők elé. S ami talán még örömtelibb hír, a nézőközönség is ott lehetett már a lelátókon, a steril környezetet a megszokott buzdítás váltotta le végre. Különleges szezon vár ránk, s nem csupán az olimpiai játékok miatt. A versenynaptár kialakítása meghozta a sokak által várt egyensúlyt a gyorsasági és a technikai számok között, amivel kiegyenlítettebbé, s – valljuk be – igazságosabbá tették a Világkupát. A nőknél ádáz küzdelemre van kilátás a címvédő, ám edzőváltáson átesett Vlhová, az életét újra sínre helyező Shiffrin és az előző télen magasabb fokozatra kapcsolt Gut-Behrami között. De nem lennénk meglepve, ha az olasz kontingens valamelyik tagja, Brignone, s különösen Goggia emelné év végén magasba a nagy kristálygömböt. Alábbi előzetesünkben külön kitérünk a négy szakágra is.

Az esélyegyenlőség útján – a forradalmi versenykalendárium

Megvalósult az, amire már sokan vártak: végre harmonizálták a versenynaptárat. Idén valamennyi szakágban 9-9 versenyt rendeznek a tervek szerint, ehhez jön az egy szem parallel. Fontos fejlemény, hogy miközben az FIS előző vezetése által propagált parallel nem ver gyökeret a Világkupában, a kombináció – könnyen lehet – végleg eltűnik az alpesi síelésből.

A járványhelyzetre való tekintettel marad a tömbösített lebonyolítás, négy helyszínen is duplázni fognak a szakágak. A technikai számokat még nem keverik a gyorsaságiakkal, így fordulhat elő, hogy míg a november a szlalomosokról és óriás-műlesiklókról fog szólni, decemberben zsinórban hét futamon bizonyíthatnak a lesiklók. A legfurább helyzetben a szlalomosok lesznek, ők már január elejéig letudnak hét versenyt a kilencből, s az elkövetkező VK- startjuk csak két hónappal később lesz esedékes. A helyszíneket tekintve nincs nagy meglepetés. Visszatérnek szerencsére az észak-amerikai viadalok, a két ünnep között – páratlan évről lévén szó – ezúttal Lienz lesz a házigazda.

Forrás: Bluewin

Petra Vlhová, a címvédő

Milliószor elkoptatott közhelyet lobogtatunk, amikor sporttörténelminek nevezzünk Liptószentmiklós szülöttjének előző szezongyőzelmét. De kérdeznénk: mi mást tehetnénk, amikor egy 5 és fél milliós ország sportolója megfricskázta az ősi alpesi sínemzeteket, hogy az Egyesült Államokról ne is beszéljünk?! Szlovákia lassan harmincéves történelme alatt két elitsízőt küldött fel a sípályákra, a hírhedten peches Veronika Zuzulovának öt győzelem jött össze a Világkupában. A többiek nem váltották meg a világot. Szerény számításaink szerint mindeddig 10, azaz tíz szlovák alpesi síző próbált szerencsét a VK-mezőnyben. Harminc év alatt.

Kostelić és Maze nyomdokaira lépve harmadik szlávként emelhette kezébe a legnagyobb kristálygömböt az Alacsony-Tátrában nevelkedett sportoló. Kellett ehhez párját ritkító tehetség, eszement munkabírás és kiterjedt szponzoráció. Emlékezhetünk az eggyel korábbi idényre, aminek vége felé haladva egymást érték a fáradásból fakadó sérülések, s gyakorlatilag injekciókkal tudott csak lécre állni. Akkor elbukta azt a heroikus küzdelmet, egy évre rá már megkoronázták, ahogy az meg volt írva a számára. Tina Maze nehezen megdönthető pontrekordja után a „tökéletes” jelzőtől ódzkodnunk kell, mindenesetre annyi kijelenthető, hogy Vlhová szereplése nyomán felsejlett bennünk a példás összetett síelő karaktere. Gyakorlatilag minden egyes helyszínen elindult, szorgosan gyűjtögette a pontokat, és a lesiklást kivéve valamennyi szakágban dobogó állt legalább egyszer. (Ott sem múlt sokon a dolog.) Kizsigerelte testét a hőn áhított, nemes cél érdekében. Az időszakosan topformába emelkedett svájci lányok támadását visszaverve fényes győzelem lett a tél vége.

Elfelejtettünk ám egy fontos összetevőt megemlítenünk. Az edzőt. Livio Magonit, aki anno Tina Maze nevét helyezte a sporttörténelem aranylapjaira. A sportolót idézve: „Öt hihetetlen év telt el villámgyorsan. Felmásztunk egy hegy tetejére, amely öt éve még szinte megközelíthetetlennek ígérkezett. Szeretnék elnézést kérni hibáimért, de azt garantálhatom, hogy mindig 100%-ot adtam ki magamból.” Imígyen jelentette be Instagram-oldalán Vlhová döntését április elején, miszerint külön utakon folytatják.

Sokakat meghökkentett a hír, pedig volt már előszele. Bennfentes pletykák szerint múlt télen nagyon elmérgesedett a viszony Magoni és Vlhová családja között. Gyakoriak voltak a vulgáris megnyilvánulások, az edzések pedig az iszonyatos munka és a lelki kínok mellett inkább tűntek tortúrának, mintsem örömsízésnek. Az a bizonyos utolsó csepp a pohárban egy interjú volt, amit Magoni mester adott a legolvasottabb olasz sportlapnak. Abban az olasz lányokat és korábbi tanítványát, Mazét piedesztálra emelte, „gyémántokként” jellemezte tehetségüket, míg Vlhovát csak úgy emlegette, mint a „vasat”. Ami, vagy aki sokat kibír, s bizony formálni kell, ha jó munkát akarunk végezni vele. A szlovák sportsajtó kikezdte a mestert, előjött, hogy érzéketlen gépként kezelte a nemzet büszkeségét. Minden a szakítás felé vezetett.

Vlhová összetett győzelmét kiváló szlalomozása alapozta meg (jobb egérgombbal nagyítható)

Míg Magoni visszatért a szlovén csapat kötelékébe, Vlhová egy másik nagynevű edzővel szerződött. Mauro Pini anno Lara Gutot indította el a sikerek útján, majd pedig Mazével is együttdolgozott. A hírek szerint már egy évvel ezelőtt is tárgyalásokat folytattak egymással, de akkor az anyagiakban nem sikerült megegyezniük. Pini nagy motivátor hírében áll, s talán pont rá van szüksége a sok-sok munkába belecsömörlött Vlhovának. (A szlovák nem oly extrán egoista és önfejű, mint Gut, s családja volt egykoron, így az akkori torzsalkodások talán nem fognak náluk feltűnni.)

Közösségi médiája tanúsága szerint újra élvezni kezdi a síelést, az újszerű edzésfilozófiának hála újabb erősségeire derült fény. Ezek mennyire lózungok, csak hónapokkal később derül ki. Ami tény, a kifejezetten rühellt söldeni gleccseren még soha nem ment ennyire meggyőzően. Dobogóval startolt, s amennyire mi meg tudjuk ítélni, sízése kevésbé tűnt erőltetettnek, több megfontoltság szorult bele.

Vlhová motiváltságával probléma nem lehet, elvégre élete első olimpiai érme, győzelme került célkeresztjébe, mint ahogy a Világkupában is címvédésre készül. Úgy tippeljük, hogy a tavaly bezsebelt 1400 pont a jelen szezonban is elegendő lehet. Az alap egy stabil szlalomos forma, ami magában foglalja Shiffrin mind gyakoribb megverését. Ha ezzel egy kiadós előrelépés párosulna óriás-műlesiklásban, akkor a gyors számok tekintetében elegendő lenne a nagyátlagot hoznia. Az idénynyitó azért rávilágított arra, hogy még ezek teljesültével sem érdemes nagy tétekben a szlovákra fogadni…

Forrás: Eurosport

Mikaela Shiffrin, a favorit

… ugyanis az amerikaiak sztársízője minden jel szerint újból csúcstámadásra készül!

Szinte hihetetlen, hogy már évtizednyi Világkupa-múltról írhatunk vele kapcsolatban. Azóta behúzott hat kristálygömböt szlalomban, a múlt évtized derekára pedig megérkezett óriás-műlesiklásban is a közvetlen elitbe. 2016-tól kezdve már a gyors számokat sem hanyagolta, nem véletlen, hogy akkortájt csak az volt a kérdés, mekkora előnnyel nyeri az összetettet. Lindsey Vonn (82) női és Ingemar Stenmark (86) abszolút rekordja megszűnt délibábként létezni. Tök nyilvánvaló volt, hogy Shiffrin rövid úton lehagyja őket.

Az élet sajnos közbeszólt. Tavaly februárban elhunyt első edzője, nagy mentora: az édesapja. A lelki törés mértékét részletezni kár, közismert volt, hogy Shiffrin az apa segedelmével építette fel verhetetlenségének mítoszát. Nehéz dolog hirtelen a magunk urává lenni. Ez, aztán a járvány miatt elmaradt edzőtáborok, s hátfájdalma okán tavaly egy egészen más Shiffrint láthattunk a pályákon. Így is átlépte az ezer pontos határt, nyert három versenyt, gyakori vendége volt a pódiumoknak. Végül négy érmével ő lett a vb legszorgalmasabb sízője.

A tavaly év a visszatérésről, az erőgyűjtésről szólt. Hiába a korai idénykezdet, Sölden megmutatta, idén ismét a kérlelhetetlen Shiffrinre kell készülnie ellenfeleinek. A lelki pluszt a magánéleti örömök szolgáltatják. Nem titok, nyár óta egy párt alkotnak Aleksander Aamodt Kildével. Ami egyiknél a lelki megrázkódtatás, a másiknál a testi sérülés.

Shiffrin, mint négyszámos síző (jobb egérgombbal nagyítható)

Bár konkrétan ez nem hangzott el a szájából, Mikaela célja egyértelműnek látszik. Helyreállítani nimbuszát és visszavenni az elsőséget a nők között. Ennek jegyében mind többet edzett gyors számokban, s ha minden lesikláson nem is fog elstartolni, Lake Louise-ban ott lesz a rajtlistán. A Szuper-G-ben vérmes reményei vannak, emellett régóta fáj a foga az óriás-műlesiklás trófeájára, az pedig magától értetődő, hogy vissza akarja venni a szlalomkirálynői címet. Az megint más kérdés, hogy pontosan kitől is?…

Nagyjából egy hónap múlva tisztábban fogunk látni. Amennyiben Leviben visszatér az önkívületi szinten síző Mikaela, illetőleg a tengerentúli lesiklásokon igazolni fogja optimizmusát, akkor tényleg csak az lesz a kétséges, utoléri-e Vonnt márciusig. Tucatnyi győzelem választja el kettejüket.

Forrás: GlückspPost

Lara Gut-Behrami, a (legfőbb) kihívó

Az előző idény kellemes meglepetését az áprilisban a harmadik x-ét is betöltő svájci sportoló szolgáltatta. 2017 óta kereste önmagát. Nem mentek úgy az edzések, mint korábban, a magánéleti nyugalom mintha egy kicsit kiölte volna belőle az ösztönösséget. Persze a sokasodó apró sérülések sem segítették. Eltelt egy olimpia és egy vb érem nélkül, mint ahogy a Világkupában is csupán fellángolásai voltak. Ez beindította a svájci sportsajtót, a bulvárt, újabb csámcsogni valót szolgáltatva a trolloknak.

Majd szinte varázsütésre minden megváltozott. Na jó, az edzőváltás azért kellett hozzá! Élete második legerősebb VK- szezonját produkálta, tette mindezt úgy, hogy nyilvánvalóan a világbajnokságra élesítette csúcsformáját. Januárig csak halódott, inkább csak határait feszegette. A legjobb 10-en kívül találtuk nevét a tabellán, nyilatkozatai mégis erőtől sugárzók voltak. Hatszor győzött, ezzel beállítva legjobbját, ami öt éve nagy kristálygömbhöz segítette. A Világkupában már-már Vlhová valós riválisaként kellett kezelnünk. A gyorsasági számokban élete formájában síelt, Szuper-G-ben valósággal leiskolázta a mezőnyt. De ami igazán szembetűnő volt, az óriás-műlesiklásában beállt fejlődés. Gyakorlatilag annyi történt, hogy átvitte rövidebb lécekre a lesiklásban működőképes csúszási technikáját. A dolog a vb-n csúcsosodott ki, amikor is senki nem tudott akkora kanyartempóban siklani, mint ő. Így jelenleg már kétszeres világbajnokként tekinthetünk rá.

Söldeni produkciójából ítélve, ott fogja folytatni idén, mint ahol márciusban abbahagyta. Dübörög benne az önbizalom, a motiváció. A cél egyértelmű: olimpián is letenni végre a névjegyét! Mind a három számában. A versenynaptár reformja, a tény, hogy immáron a versenyek több mint 75%-ában vaskos pontokért szállhat harcba, egyértelműen az ő malmára hajthatja a vizet.

Forrás: Lindsey Vonn Facebook-oldala

A „gyémántok”, avagy az olasz válogatott

A kalendáriumot érintő változások legnagyobb nyertesei a talján lányok lehetnek. Merthogy többszámos sízőik közt – Federica Brignone kivételével – nem találni olyasvalakit, aki VK- szinten életképesen tudna szlalomozni.

Az összetett 2020-as győztese mély krízist élt meg az előző télen. Az esélyesség terhe és az olasz szövetséggel vívott csatája mellett ebben szerepet játszott sokak kimondatlan vélekedése is, miszerint Fede’ szezongyőzelme a körülmények szerencsés összejátszásának volt inkább köszönhető. S eleve csak egy kifutott évről beszélünk. Saját bevallása szerint nem érezte komfortosan magát a versenyeken, frusztráltsága kezdte kiölni magából a sízés szeretetét. Nyeretlenül, négy VK-dobogóval és egy rendkívül pocsék hazai világbajnoksággal zárta a szezont. Nem volt kérdéses, eljött a váltás ideje: a felkészülést az olasz csapattól elkülönülve, bátyja edzésmódszereivel, gyakorlatilag családi vállalkozásban vitte végig. Meglépte tehát azt, ami Gutnak, Fenningernek, Mazénak, illetőleg Vlhovának már bejött. Elsőkörben két fő számára (SG és GS) fókuszálna, de karácsony közeledtével a másik két szakágban is kipróbálná magát.

Sölden jókora pofonként ütött vissza az olaszok számára. Brignone egy rendkívül ingatag, bizonytalan menet után a másodikban bukott. Egyik kedvenc lejtőjén ez bizony komoly csalódás. Marta Bassino, a szakági címvédő még legalább tarthatja magában a lelket azzal, hogy fél pálya erejéig tartani tudta az önkívületi napot kifogó Shiffrint. A rontás mindenkiben benne van, a vagányság pedig nem kopott ki belőle a két tél között. Piemont büszkesége egyéni pontrekordot állított fel tavaly, akár kedvenc számát, akár az összetettet nézzük. A négy VK-siker után egy rontott futammal a vb-cím elúszott, igaz, parallelben némileg kárpótolni tudta magát. Érezhetően fejlődött a gyors számokban, elsősorban Szuper-G-ben lépett előre nagyot. A tojástartásra építő nyomvonalak nem a kedvencei, lesiklásban rendre emiatt intett búcsút a jobb eredményeknek. Benne van az 1000 pontos határ átlépése, de ez aligha idén fog megvalósulni.

Sofia Goggia a sötét ló. Az FIS újfajta megközelítése egyértelműen neki kedvez a leginkább. Lesiklásban emberi számítások szerint legyőzhetetlen, amennyiben hibátlanul és a szokott vagánysággal gyilkolja le magát a célig. Kanyartechnikáját ugyanakkor kikezdte a sok sérülés. Inkább fejben esett szét, a szűk rádiusztól Söldenben is tartózkodott. Hiába lett a legjobb olasz, bőven tízen kívül zárt. Tudvalevőleg ő a FISI (az Olasz Télisport Szövetség) kiskedvence, s minthogy benne látják Compagnoni örökösét, sok mindent elnéznek neki. Mentalitásának hű lenyomata volt a február eleji eset, amikor is a vb főpróbáján, Garmischban, egy oldalsó lejtőn bohóckodva szenvedett csonttörést a térdében. Tehetségében határozottan benne van egy összetett győzelem, háromszámos sízőként, egy domináns szakággal erre meg is van minden esélye. Csak nőjön már be végre a feje lágya!…

Forrás: Swiss Ski

Kórház a svájci főhadiszálláson

Csapatszinten talán még az olaszokat is felülmúlja erősségében a svájci különítmény. Négy regnáló olimpiai és/vagy világbajnokkal a fedélzeten joggal optimista a szurkoló. Peking előtt durván 100 nappal mégsem felhőtlen a jókedv Helvéciában. Sérülések és betegségek miatt három ászuk sem tudott teljes edzésprogramot végig vinni a felkészülési időszakban.

Michelle Gisin pazar szezont zárt márciusban. Az összetett dobogó egy dolog, az, hogy januárban még ő tűnt Vlhová legnagyobb kihívójának, egy másik. Azzal, hogy Kranjska Gorán dobogóra állt óriásban, Vreni Schneider óta ő lett az első síző, aki ezt öt szakágban is be tudta mutatni a Világkupában. S nem utolsósorban: végre-valahára összejött az első VK- siker, a semmeringi szlalomon. A két technikai számban sikerült az áttörés, eközben a gyorsasági diszciplínákban is sorjáztak a TOP-10-helyezések. A vb az egy szem bronzéremmel már csalódással ért fel. A baj a nyári évszakban találta meg: elkapta az ún. csókbetegséget, annak is a durvább variánsát. Láz, levertség, szemirritáció, hangulatingadozás kísérte végig felkészülését. Söldenben már el tudott rajtolni, igaz, napszemüveg nélkül egy tapodtat sem mehetett. Pozitivitását azonban nem hagyta el, készül az olimpiára.

Wendy Holdener menetrend szerint lesérül idénykezdet környékén. Ezúttal a konditeremben esett rosszul, s törte el sajkacsonját mindkét csuklójában. Decemberig aligha tér vissza a sípályákra. Nagy kár, mivel előző sérülése után úgy január derekára hozta fel magát a szokott szintre. Erősen kétséges, mire viszi idén. Corinne Suter Zermatton szenvedett komoly zúzódásokat egy bukást követően. A lesiklás világbajnoknője pedig jó úton haladt afelé, hogy a két tempós szakág mellé felvegye repertoárjába az óriás-műlesiklást is. Innentől kezdve nyilván az olimpia szerepel inkább célkeresztjében.

Forrás: Ester Ledecká honlapja

Mi a helyzet a többi nemzetnél?

Egy éve így fogalmaztunk előzetesünkben: „Az osztrák nők történelmi mélypontra érkeztek tavaly: egyetlenegy síző sem került a legjobb 10 közé összetettben.” No, a helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Katharina Liensberger személyében újabb világklasszissal gyarapították az alpesi sízést sógoraink. Bámulatos kiegyensúlyozottsággal tudta le a szezont, hiszen egyetlenegyszer szorult le a dobogóról szlalomban. Kétszeres világbajnok, szakági győztes, ráadásul óriás-műlesiklásban is szintet lépett. Az összetett 5. helye önmagáért beszélt, felülmúlnia nehéz lesz, különösen arra való tekintettel, hogy nem tervezi szélesíteni számai körét. Egyelőre.

A franciák várhatóan még mélyebbre kerülnek idén. Régen rossz, amikor egy harmincon túli egyszámos klasszisban, nevesítve Tessa Worleyben van minden bizodalmuk. A német csapat szinte teljesen tovatűnt a reflektorfényből, Lena Dürr meglepően szép szereplését aligha ismételi meg idén.

A szlávok háza táján lényegesen jobb a helyzet. S nem csupán a szlovákoknak van oka bizakodásra. Ester Ledecká kezdi letenni voksát az alpesi síelés mellett, minek eredményeként a ritka fellángolásokat stabil szereplés váltotta fel. Mi több, a gyors számok után kezd kacsintgatni az óriás-műlesiklás felé. Eljön majd elég hamar az az idő, amikor már kristálygömbökért is harcolhat. A szlovén nőknél berúgta az ajtót egy szupertehetséges nemzedék. Meta Hrovat és Andreja Slokar munkáját, mint már említettük, immáron Livio Magoni fogja vezetni. Az évtized közepére beszállhatnak az összetettért zajló meccsekbe.

A skandinávoknál hosszabb távon megbízható, többszámos sízőt nem találni, mint ahogy a tengerentúlon sem tolonganak az ászjelöltek Shiffrin oldalán. Egy személyt még azért ki kell emelnünk. Alice Robinsonban minden adott, ami a jövő nagy bajnokává teheti. Primer szakága, az óriás-műlesiklás mellé felvette a Szuper-G-t, s bizony amikor elindult, nem maradt pont nélkül. Idén a hírek szerint lesiklásban is aktivizálja magát. Nem lepődnénk meg, ha TOP-10-ben zárná a telet.

Forrás: Stol.it

Adott a favorit, de sok hiba nem fér bele (Lesiklás)

Két évvel ezelőtti visszavonulása után nem kellett sokat találgatnunk, ki lehet Lindsey Vonn örököse a királykategóriában. Sofia Goggia junior-korszakában sem a visszafogottságáról volt ismeretes, 2016 óta aztán Világkupa-szinten is megbizonyosodhatunk habitusáról. Káprázatos kanyartempójával külön ligát képviselt. Úgy teszi be ilyenkor léceit a szűk rádiuszra, mint senki más, s ezzel bizony önmagát is veszélybe sodorja. Az amerikai példakép hozzáállása tükröződik tehát stílusán, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy éveken keresztül csak nagyritkán tudott hibátlanul célba érni. Méretes rontások kísérték sízését, gyakorta kieséssel zárult kalandja. Hiába a sok sérülés, nem látszik, hogy új alapokra helyezné síelésről alkotott véleményét. Sőt az előző télen mintha sikerült volna stabilizálnia meneteit, ami maga után vonta, hogy gyakorlatilag hülyére verte a mezőnyt. Zsinórban négy győzelmet jegyzett lesiklásban, toronymagasan vezette a szakágit.

Majd jött a már említett felelőtlenség, amivel egy tutinak tűnő vb-aranyt bukott el, s kis híján a szakágim elsőséget is kivették kezéből. Goggia sportolói énjét méltóképp jellemezi, hogy míg mások a nyugodt rehabilitáció útján lépdelnének, ő bekockáztatva az olimpiai indulást, hajlandó lett volna kéztörése után egy hónappal rajthoz állni a VK- finálén. Soha nem tudjuk meg, hogy ilyen körülmények közt mire lett volna képes. Az időjárás kisegítette őt.

Csűrhetjük, meg csavarhatjuk a kérdéskört, a helyzet tükörsima. Goggia a mezőny legjobb lesiklója. Élteti az adrenalin, és mint egyik interjújában kimondta, űzi a félelem. Amit ha le akar győzni valaki, muszáj végletekig feszíteni a cérnát. Nála a körülmények nem játszanak, legyenek a lejtőviszonyok akármilyenek, amennyiben odateszi magát, felülmúlni őt szinte esélytelen. Az ő dimenziójában viszont hatványozottan jelen van a hibafaktor, annyi bizonyos, hogy sok botlás, kukába dobott futam nem fog beleférni.

Forrás: Sport.ch

Merthogy a svájciak kíméletlenül következetes profizmussal le fognak csapni minden lehetőségre. Corinne Suter kiegyensúlyozottságát már többször megénekeltük a blogon. 2019 januárja óta – a világbajnoksággal együtt – huszonegy teljesített lesiklásból három kivétellel mindig a TOP-10-ben végzett. Tizenhétszer a legjobb hatban zárt. Márpedig a stabil 50-80 pontok néha többet hoznak a konyhára, mint az alkalmankénti győzelmek szélsőséges eredménylista mellett. Suter testméretei (170 cm, vékonynak mondható testalkattal megspékelve) igazolják, korunk lesiklása már nem feltétlenül az izomemberek szakága, sőt a technikai képzettséggel sok mindent lehet ellensúlyozni.

Lara Gut-Behrami sem az az égimeszelő, ehhez képest fiatalkora óta megkerülhetetlen tényező lesiklásban. Már amikor a mentális blokk nem üti agyon futamait. A edzések gyümölcsözően hatnak hétvégi teljesítményére. Amint elkapja a fonalat, kihozza magából a maximumot. Előző két ízben duplázott a hétvégén, innen nézve előnyös, hogy Lake Louise-ban és Crans-Montanán is két-két lesiklást rendeznek. A maradék négy helyszínből pedig három kedvencei közül való.

A svájci csapatból is csupán négyen kvalifikálhatnak Pekingbe, ilyen szempontból is érdemes lesz figyelni őket. Ahogy átcsoportosította erőforrásait az óriásra, úgy esett vissza lesiklásban Michelle Gisin. A maradék két helyre így nagyobb eséllyel pályázik a jókora hullámvölgyből szép lassan kikászálódó Jasmine Flury, valamint Priska Nufer és Jasmina Suter kettőse, akik életük legjobb telét síelték tavaly.

Forrás: Archyde

Továbbra sincs rózsás helyzetben az osztrák válogatott. Két szezonnal ezelőtt parádéztak nyugati szomszédjaink, ehhez mérten éles kontrasztként hatott a 2019 decemberétől kezdődő periódus. A gyorsasági szakágat érintő, elhamarkodott átszervezések éppúgy közrejátszottak a kudarcsorozatban, mint a többszöri sérüléshullám, vagy épp a koronavírus. Akárhogyan is, mind több hétvégét zártak terített betlivel. Tehetségeik csak nem tudtak betörni a felnőttek közé. Két sízőjükben volt minden reményük az előző télen, erre csőstül jött a baj: Nicole Schmidhofer minden létező térdszalagját elszakította Val d’Isére-ben, január derekán pedig Nina Ortlieb keresztszalagja lett oda. Világ- és olimpiai bajnokuk kitartását példázza, hogy immáron havon edz, mégis furán venné ki magát, ha tőle várnák a csodákat az ÖSV potentátjai. Christine Scheyernek a benne rejlő talentumot nagyritkán volt alkalma igazolni a Világkupában, térdsérüléseinek se szeri, se száma. Az előző télen – talán az utolsó szalmaszálat kihasználva – Tamara Tippler vitte a prímet az osztrák csapatban, a szőkeség mellett még Ramona Siebenhofer ment meglepően erős szezont. Stephanie Venier ellenben pocsékul szerepelt, amiben állítólag a posztcovid tünetek is közrejátszottak. Cornelia Hütter két éve szerzett legutóbb pontot lesiklásban, karrierjét alaposan megtépázták a sérülések. Egyelőre szponzorjai és a szövetség még a pártját fogja, de az idő már nem neki dolgozik… Új seprűként az előző Európa Kupát megnyerő Lisa Grill jöhetett volna számításba, de februári lábszártörése után nem forrt össze rendesen sípcsontja, így a komplett szezont ki fogja hagyni.

Bő keretből gazdálkodnak az olaszok is, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy Itáliában az új nemzedék is kezdi fitogtatni erejét. Laura Pirovanóra gondolunk itt elsősorban, aki már többször közel járt a pódiumhoz. Biztosra vehető, hogy idén áttöri ezt a gátat. A régi motorosok közül Elena Curtoni egy-egy versenynap erejéig el képes kapni a fonalat, Francesco Marsaglianak pedig inkább Szuper-G-ben vannak eredményei. Brignone gyaníthatóan elsőkörben óriás-műlesiklását igyekszik rendbe hozni, túl sokat aligha látjuk lesiklásban. A Delago- testvérek, Nadia és Nicol ezidáig nem igazán váltották be a beléjük fektetett bizalmat.

Forrás: Wright Training

A tinédzserkorúak közt állítólag találni néhány reményteljes tehetséget, ettől még az olimpiai évadban még mindig csak Kira Weidle szállíthatja a biztató futamokat német részről. Ütőképes csapat formálódik a norvégoknál, pechükre súlyos sérülésekből sincs hiány a házuk táján. Ragnhild Mowinckel talán az olimpia környékére visszatérhet arra a szintre, mint ahol 2018-ban tartózkodott, a február végén horrorisztikus esést elszenvedő Kajsa Vickhoff Lie részéről a lassú visszarázódáson túl többet várni jelenleg dőreségnek látszik.

Amerikai részről ez lehet az egyetlen szakág, ami nem Mikaela Shiffrinről fog szólni. Bár ki tudja? Ha a Lajos-tó mellett megízleli a siker ízét, láthatunk még csudás dolgokat tőle. (Vlhovához hasonlóan.) A jenki lesikló sport legújabb üstököse Breezy Johnson, aki az előző idényt négy, zsinórban jegyzett harmadik hellyel kezdte. Tette mindezt úgy, hogy tengerentúli versenyeket a járványhelyzet miatt nem rendeztek. A tél végére mintha fejben picit elfáradt volna, mindenesetre jöttek a blőd hibák tőle. Ez a szakági TOP-3-ába került.

Ha sötétlovat keresünk, egyből eszünkbe juthat a csehek sztárja, Ester Ledecká. Fura szezont futott tavaly. Egyetlen dobogóján kívül kevés topkategóriás menetet láthattunk tőle lesiklásban, sőt ezúttal jobban megosztotta erőforrásait két sportága közt, így nem is utazott el minden egyes versenyhelyszínre. A „vihar előtti csend” sejlik fel előttünk, mintha a nyerőkártyákat Peking környékére akarná tartogatni. Tudjuk, ő egy jó értelemben vett őrült, aki több kínkeserves kanyarvétellel is képes olimpiát nyerni. Míg más ilyenkor jobb esetben a kiesés torkából visszaporoszkál a pályára. Na, de ez már egy másik szakághoz tartozik.

Forrás: RTL

A papírforma kizárja az izgalmat (Szuper-G)

Hozzá kell szoknunk ama tendenciához, hogy a szuperóriás-műlesiklásként ismert szakág egyre inkább amolyan meghosszabbított GS-ként üzemel. Egyre kevésbé kacskaringósabb lesiklásként. Ennek megfelelően újabban az óriás-műlesiklók terepévé vált ez a diszciplína. Az alpesi sízés alapszámában érvényesülő síző Szuper-G-ben sem vall szégyent, amennyiben technikáját át tudja ültetni hosszabb lécekre. Míg előző évadelőzetesünkben sötétben tapogattuk az esélyeket, ezúttal könnyebb dolgunk van.

Egy szezonnal korábban hat futamon hat különböző győztest avattak, az előző télen hét helyszínen ötöt egy ember nyert meg. Lara Gut-Behrami tükörsimán húzta be harmadik szakági elsőségét, emellé jött a világbajnoki aranyérem. Az edzőváltás megtette hatását: úgy növelte kanyarsebességét, hogy eközben mérsékelni tudta megingásait. Csúszásait elnézve úgy tűnt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne 100 km/h-s sebesség mellett rezzenéstelen íveken száguldozni a lejtőn lefelé. Lindsey Vonn hegemóniája idején nyerték a szakágit ily meggyőző teljesítménnyel. Szemlátomást elemében van Lara, s csakis klasszis produktummal lehet megakadályozni őt a negyedik kristálygömb felé vezető úton. Simán benne van, hogy a rekordmennyiségű, 9 futamból álló szezon végén pontrekordot fog dönteni. Courchevelt kivéve ugyanis valamennyi helyszínen nyert már Szuper-G-t, van ahol többször, Garmischban például négyszer is. (A VK- finálénak otthont adó síterepen pedig nem rendeztek még ilyen versenyt.)

Lévén Szuper-G-ről van szó, a kihívók névsorát két irányból közelíthetjük meg. A lesiklók közül az előző télen trónfosztásra került Corinne Suter köphetne bele honfitársa levesébe. Sérülése miatt azonban épp a felkészülés legfontosabb periódusában, a finomítási fázisban érte hátrány. Erősen kétséges, hogy december közepére újra formába lendül. Márpedig addig már négy futamon túllesznek a hölgyek. A kanyarprecizitásra több hangsúlyt fektető Ester Ledecká szintén potenciális jelölt. Olimpiai bajnokként nyilván címvédésre készül, s az előző tél igazolta, hosszabb távon is képes fenntartani élességét. Győzelmén túl háromszor végzett a hatodik helyen, a vb-n pedig kevés választotta el a dobogótól.

Forrás: Slate

Irigylésre méltó a helyzet az olaszoknál, de csak szurkolói szempontból. Pokoli küzdelem várható már az olimpiai csapatba kerülésért is. Az óriás-műlesiklók, vagyis Brignone és Bassino egyértelműen átvették az irányítást Szuper-G-ben. Előbbi messze ebben a szakágban szerepelt a legjobban, lévén testfelépítéséhez kiválóan harmonizál. Minthogy stabilitásról azért nem beszélhettünk, esélye nem volt Lara megszorongatására. Curtoninak a kanyargósabb nyomvonalak egyre kevésbé fekszenek, míg a Szuper-G- specialistaként kezelt Marsaglia itt is kezdett halványulni. Márpedig Goggia visszatérésével, illetőleg a fiatalok előre törésével könnyen mindketten partvonalon túlra kerülhetnek.

Alkalmi fellángolásokon túl sok babér nem terem az osztrákoknak a 80’-as években épp a javaslatukra létrehozott szakágban. Hihetetlen, de jövőre lesz már másfél évtizede annak, hogy Renate Götschl révén utoljára szakági győztes avattak. Az élete szezonját futó Tippler két dobogóján kívül kevés értékelhető futamot tudunk említeni a sógornőktől, ami az előző szezont illeti. Scheyer mellett az ifjabbak, vagyis az EK-összetett nyerő Elisabeth Reisinger, valamint Nadine Fest alkothatnak maradandót a télen.

Maximális létszámmal üzemel a svájci válogatott is, valós érmes reménnyel viszont csak Gisin várhatja az idényt. Az előző szakági Európa Kupát megnyerő Jasmina Suter talán még az, aki berobbanhat a köztudatba. Eleddig (jobb híján) Tessa Worley hozott egy-egy bravúreredményt a franciáknak. Idén eljöhet a váltás ideje, Tiffany Gauthier szemlátomást megtalálta a helyes irányt gyors számokban. Shiffrin hiányában terített betlit dobott asztalra az amerikai team. Mikaela aktivizálni fogja magát gyors számokban is, ami könnyen kellemetlen hírré válhat a többiek számára. Emlékezhetünk a cortinai vb-re, amin úgy szerzett bronzérmet, hogy annak előtte bő egy éve nem szerepelt Szuper-G-ben. Az sem zárható ki, hogy végül ő lesz Gut-Behrami elsőszámú üldözője. A norvégokról fentebb már írtunk: ígéretes, fiatal csapat, de sok a sérülés. Meglepődnénk, ha Mowinckel dobogókért küzdene. Azon kevésbé, ha Robinson tenné ugyanezt.

Forrás: SciareMag

Itt dőlhet el az összetett (Óriás-műlesiklás)

Az óriásműlesiklás jó ideje az a szám, amiben mindenkinek helyt kell állnia, aki az összetettben akár csak egy kósza gondolat erejéig gondolkodik. A női mezőny kristálygömb aspiránsai pedig a Vonn-Riesch-éra vége óta rendre az óriás szakági esélyesei is egyben. Shiffrin berobbanása szlalomban következett be, hogy aztán GS-sikereivel egymás után vigye el a legnagyobb trófeákat. Brignone az óriásra építve nyert összetettet, mint ahogy Vlhová sem lett volna azzá, aki, ha a lüktetőbb technikai számban nem kezdi el megvetni lábát.

A címvédő, egyben az előttünk álló idény favoritja Marta Bassino. Négy versenyt nyert az előző télen, ötször állt dobogóra, így viszonylag simán hozta el a szakágit. Technikája eleve párkát ritkította, fejben pedig nagyon hamar rá tud érezni adott nyomvonalra. A felszedett izmok hatására teherbírására sem lehet már panasz, minden gond nélkül végigzakatolja futamait. Nem kenyere a rontás, e téren Söldenben csalódást okozott, igaz, míg ki nem esett, dinamikájában nem lehetett visszaesést felfedezni. Nem mutat jól a százpontos elmaradás, de a szezon hosszú.

Október végén erődemonstrációt láthattunk Mikaela Shiffrin tálalásában. Hét év elteltével győzött újra a söldeni gleccseren, mégpedig két jószerivel beleköthetetlen menettel. Végsebességével tavaly sem volt probléma, épp csak sorjáztak nála a korábban ritkán látott hibák. A nyitányon újra a régi Shiffrint láthattuk, kérlelhetetlen volt, különösen a meredeken. Ha ezt a szintet hozza a továbbiakban, nem lehet megfogni.

Remekelt a világbajnoknő is. Lara Gut-Behrami századokkal szorult az amerikai mögé az idénykezdeten, mondhatni átmentette vb-formáját. Előző télen a gyors számokban gyűjtögette pontjai zömét, január végére találta meg a ritmust óriásban. Azóta pedig abszolút elitszintet képvisel benne, hosszú idő elteltével. A vagányság és az ész, a sebesség és a technika esetében áll talán össze a legharmonikusabban. Nagy fejtörést fog okozni a specialistáknak.

Forrás: Skionline.ski

Petra Vlhová fontos pontokat kasszírozott óriásban, még úgy is, hogy érezhetően visszább csúszott a ranglétrán. Két szezonnal ezelőtt három győzelmet jegyzett, sőt megnyerte a világbajnokságot, azt követően csak behúzta a szakági második helyet, tavaly viszont két dobogót követően eltünedezett a TOP-10-ben. Igaz, finoman szólva nem imádja Söldent, de a jeges pálya mindig is kedvezett neki. Pár hét, s okosabbak leszünk vele kapcsolatban.

Federica Brignone egyelőre keresi önmagát. Ő is ott folytatta, mint az előző télen abbahagyta, akárcsak Gut. Épp ellentétes előjellel. Roppant bizonytalanul, egyszerre tompán és izgágán sízett Söldenben. A vége nem is lehetett más, mint kiesés. Ez volt már a harmadik e naptári évben, úgy, hogy az előző négy esztendőben csupán hatszor nullázott. Annyi bizonyos, előbb klasszikusan legerősebb számában kell rendbe raknia magát, onnantól fogva már könnyebb lesz kikászálódni a gödörből.

Alice Robinson december elsején lép be a húszasok közé. Hatalmas tehetség, két évvel ezelőtti berobbanására sokan emlékszünk. Szponzorként megszerezte magának az energiaitalosok támogatását, stábja pedig gyakorlatilag Lindsey Vonn egykori különítményéből verbuválódott. Az új-zélandi lány ugyanakkor a végletek embere, egy (vagy jobb esetben két) fenomenális menet képes nagyon elveszni. Tavaly is nem egyszer kiszorult a legjobb tízből. Sölden szintén igazolta kétarcúságát. A délutáni futamban igazolta klasszisát, ha úgy képes teljesíteni a továbbiakban, beleszólhat a szakági vetélkedésbe.

Forrás: Laola1

A svájci csapatból Michelle Gisin vitte a prímet óriásban tavaly, ha a teljes szezont nézzük. Mint már szó volt róla, az ötödik szakágában is feljutott a dobogóra. Ez hatalmas fegyvertény még úgy is, hogy a szezon derekára azért visszább esett. Egészségi problémáival erősen kétséges, hogy hasonlókat virít majd idén. Wendy Holdener középszerű, felejthető idényen van túl, s a jelek nem azt mutatják, hogy előre lépésekre lehet képes.

Az osztrákoknál nem irigylére méltó a helyzet. A visszavonult Eva-Maria Brem bő 4 és fél évvel ezelőtt jasnái diadala óta nyeretlenek óriás-műlesiklásban, tavaly pedig dobogós helyezést sem szereztek a Világkupában. A mentsvár a vb volt, ahol Katharina Liensberger meglepetésre bronzéremmel gazdagodott. Kanyartempóban sokat lépett előre, söldeni negyedik helye több mint bíztató. A stáb célja egyértelműen az, hogy a szlalom után óriásban is felépítsék a szöszke vorarlbergit, ami a benne rejlő potenciált illetően jogos elvárás lehet. A szakági specialistából egyet találni a csapatból. Stephanie Brunnert csak nem törték meg a sérülések, sokadjára kalapálta össze magát. Bár végül csúnyán hátraesett, első söldeni futamával igazolta, van benne spiritusz. Truppe a szlalom, Siebenhofer a gyors számok felől közelíti meg az óriást, de a szurkolók jobban örülnének annak, hogyha végre már egy ígéretes fiatal is megcsillogtatná tudását.

Már több mint 10 éve küzd a legjobbak közt Tessa Worley. Ezen időszakra három gyöngébb szezon jutott, egyébiránt nem volt olyan hétvége, amikor ne kellett volna vele számolni. Három dobogót, közte egy győzelmet jegyez tavalyról, a TOP-10-ből pedig szinte nem lehetett kirobbantani. Stabilitásából Söldenre sem vesztett sokat, még ha a vaskos pontszerzésnél többre nem is futott tőle. Francia részről Clara Direz okozhat még kellemes perceket.

Forrás: NewsBeezer

Rebensburg óta nagy bajban vannak a németek. Az utánpótlásból csak nem tudott kiemelkedni olyasvalaki, aki a felnőttek közt is ütőképesnek számítson. Jelenleg az a helyzet, hogy egyetlen sízőjük sincs a ranglista első harminca közt, ami azért kínos fejlemény. Kelet-Közép-Európa ellenben virágzásnak indult. Gondolunk itt kiemelten Maryna Gaşienica-Danielre, a lengyelek büszkeségére, aki a teljes ismeretlenségből két idény alatt eljutott az elitbe. Többször közel volt a történelmi dobogóhoz, s még ha Söldenben nem is villogott, erre idén már minden esélye meglesz. A szlovénok – immáron Magoni mesterrel a kormány mellett – veretes csapattal képviseltetik magukat. A múlt télen kétszer dobogóra álló Meta Hrovat mellett a rutinos Ana Bucik, valamint a szupertehetség Andreja Slokar is minden bizonnyal rendre az elejében fog végezni.

A skandinávoknál felemás a helyzet. Svéd részről Sara Hector pocsékul kezdett Söldenben, de minthogy egy szélsőséges sízőről beszélünk, ebből messzemenő következtetéseket dőreség lenne levonni. A norvégok gyöngén szerepeltek tavaly. Mina Fürst Holtmann megközelíteni sem tudta előző idénybeli formáját, Mowinckelről nem is szólva. Ehhez mérten felüdülés volt látni Maria Therese Tviberg söldeni ötödik helyét, s az azt eredményező bátor sízését. Az öreg kontinensről még a holland színeket képviselő Adriana Jelínková érdemel külön említést. Szintlépés volt a javából, amit tavaly leművelt. A semmiből már bekopogtatott a TOP-10-be, amikor is történt az az esés Kranjszka Gorán. A cseh származású síző azóta gőzerővel készül a visszatérésre.

A tengerentúlon is akadnak feltörekvő sízők. A kaliforniai Nina O’Brien például a cél előtt bukta el vb-érmét, a Világkupában pedig több dobogóvárományos menetet láthattunk tőle. Többek közt Söldenben is, ahol egy 9. hellyel melegített a szezonra. A szakemberek vérmes reményeket táplálnak feléje. A kanadaiak reménysége, Valérie Grenier élete legjobbjával kezdett, kíváncsian várjuk a folytatást.

Forrás: Ski Racing Media

Korszakos triász küzdelme a trónért (Szlalom)

Az előző tíz évben mind a tíz ujjunkat megnyalhattuk, miközben a női műlesiklás aktuális fordulóját követtük nyomon. Előbb Shiffrin verhetetlenségi mítoszát csodáltuk meg hétről hétre, majd azért tapsolhattunk, hogy sok-sok munkával Vlhová méltó riválisává nőtte ki magát. Tavaly pedig megérkezett Marlies Schild utódja, s rögtön meg is nyert mindent.

Katharina Liensberger egymásodperces fölénnyel lett a szlalom világbajnokává, pár nappal a parallelben elhódított (holtversenyes) cím után. A Világkupában pedig olyan szintű kiegyensúlyozottságot láthattunk tőle, ami tényleg csak kevesek dicsősége. Kilenc versenyből nyolcszor dobogón zárt, az a bizonyos kakukktojás egy szégyenteljes negyedik pozíciót jelent Jasnáról. A szezon végéig ott volt a két nagy nyomában, hogy aztán amikor igazán kellett, a legvégén, két győzelemmel behúzza a kristálygömböt. Úgy megy a stanglik közt, mintha zsinóron húznák, a kínlódás legkisebb jele nélkül.

Forrás: News – TASR

Mikaela Shiffrin csupán hét pódiumot számlált tavalyról, nagyjából ennyi különbség adódott kettejük közt. Önmagához mérten több döccenés jellemezte meneteit, vagy pontosabban kevésbé hatékonyan tudta korrigálni hibáit. Avagy mondhatnánk úgy is, hogy ami korábban még simán belefért, jelenleg egy-két pozíciós veszteséggel jár együtt. Újra éhes a sikerre, a cél pedig nyilvánvaló: a harmadik olimpiaik bajnoki cím mellé megdönteni a rekordot, ami a szakági elsőségek számát illeti.

Petra Vlhová apránként jutott el arra a szintre, hogy előbb Shiffrin méltó vetélytársává legyen, hogy aztán mind gyakrabban le is tudja győzni őt. A 2019/2020-as szezon végén ő emelte fel a kristálygömböt. A lendület pedig kitartott az előző télre, elvégre senki nem nyert annyi versenyt, szám szerint négyet, mint a szlovák. Csakhogy ezen felül egyetlenegyszer állt dobogóra, így annak ellenére sem védte meg címét, hogy a legjobb nyolcból egy helyszínen sem csúszott ki. Márciusi nyolcadik és hatodik helyével bukta el a végső sikert.

Minden bizonnyal ők hárman vívnak majd ádáz harcot a szezonért és az olimpiai aranyéremért. Mindenki más (akár több) másodpercnyi különbséggel követi triójukat, s erősen kétséges, hogy bárki változtatni tudna eme helyzeten. Akik képesek lehetnek erre, azok a svájciak. Összesen hét pódiumot gyűjtöttek tavaly, ebből négyet Michelle Gisin, hármat Wendy Holdener szerzett. Előbbinek a két ünnep közti versenyen még a VK- győzelem is összejött, ez ugyebár Wendynél továbbra is várat magára. 27 pódium, 0 siker az ő Világkupás mérlege. Egyikőjük sincs jelenleg jó passzban, Holdener decemberig nem állt rajthoz, míg Gisin valós esélyét a két hét múlva esedékes dupli levi hétvége alapján már jobban fel tudjuk mérni. Mélanie Meillard ifjúsági olimpiai bajnokként eleddig nem igazán tudott érvényesülni a felnőttek közt. Ha egészséges marad, ő lehet a helvétek legújabb üstököse, kiegészülve a korábbi junior-világbajnok, még mindig csak 22 éves Camille Rasttal.

Forrás: SkiActu.ch

Osztrák részről egészen masszív kis csapat állt össze mostanra. Komoly harc zajlik már edzéseken is, ami bizony sok apró sérüléshez vezet, mint arról Katharina Truppe példáján többször megbizonyosodhattunk. Az előző télen Chiara Mair stabil TOP-10-es sízővé nőtte ki magát, amit megfejelt egy szép 6. helyezéssel Cortina d’Ampezzón. A többi fiatal fejlődése viszont mintha megakadt volna, a helyi szakemberek jóval többet vártak Franziska Gritsch és Katharina Gallhuber duójától. Talán az olimpia közeledtével összekapja magát Pjongcsang bronzérmese.

Harminc évesen élete szezonját síelte tavaly Lena Dürr. Soha annyi pontot nem gyűjtött egy tél alatt a német, tette mindezt úgy, hogy igazán csak januárra kapta el a fonalat. A norvégoknál a Løseth- testvérek távozásával sem állt meg az élet, sőt, Kristin Lysdahl a középszerűségből tavaly megvetette lábát a legjobbak közt. Mellette Riis-Johannessen és alkalmanként Holtmann is labdába tud rúgni. Kellemes meglepetésre nagyon összeszedte magát szlalomban Sara Hector, a további előrelépésre azért nem mernénk fogadni.

A szlovénokra szlalomban is érdemes lesz figyelni, Andreja Slokar lehet a szezon legnagyobb durranása. A szép cseh műlesikló hagyományokat Martina Dubovská vitte tovább. Gyanítjuk, a maga részéről örülne, ha a TOP-10-ben stabilizálni tudná magát. Curtoni visszavonulásával az olasz csapat elvesztette utolsó szlalomspecialistáját, mint ahogy a franciáknál sincs tele a padlás VK- szintű sízővel. Még mindig a veterán Nastasia Noens-től várják az eredményeket. A tengerentúlon a Mielzynski- St-Germain-féle kanadai duó mellett Paula Moltzan lehet az, aki egy-egy kiemelkedő nappal felhívja magára a figyelmet.

A címlapon szereplő kép forrása: Skiweltcup.tv

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s