A lengyel sztori számomra az emberség diadala

Komoly vitákat és elemzéseket váltott ki a Négysáncversenyen a lengyel csapat körül kialakult történet. A lényeget szerintem mindenki tudja, és Adammalysza barátom is már leírta a véleményét róla. Bár az elemzése, a párhuzama, a levezetése és az aktuális szabályok miatti  következtetése is tökéletes, de én behoznék még egy szempontot, ami szerintem sokkal fontosabb annál, mint ami le van írva a szabályokban: ez pedig az emberség.

Aki ismeri a sztorit ezt a bekezdést gyorsan ugorja át, de hátha valaki lemaradt volna róla röviden: A lengyel Murankának pozitív lett a tesztje Oberstdorfban, erre a német járványügyi szabályok miatt kizárták a komplett lengyel csapatot, aki ezután óvtak. Az óvás beadását követően a komplett csapat – beleértve Murankát is – negatív tesztet produkált majd a kvalifikáció után a szervezők úgy döntöttek, ha a verseny délelőttjén is negatív lesz az egész csapat tesztje, akkor visszaengedik őket a versenybe… Miután ez történt, törölték a kvalifikációt és a KO rendszert és mind a 62 ugró indulhatott az első sorozatban.

Véleményem szerint tökéletes döntés született annak ellenére, hogy a hivatalos szabályzat szerint ezt aligha tehették volna meg. Adammalysza megkereste az összes kiskaput, és ha ő hiába nyitogatta, én meg se próbálom. Elhiszem, hogy ilyen szabály nincs, de mégis azt mondom: a döntés tökéletes.

És beszúrnám ide még azt is, hogy nekem meg éppen két személyes kedvencem, Hayböck és Johansson az eredeti rendszerben alighanem továbbjutott volna, így meg saját hibájuk és a körülmények szerencsétlen összjátéka miatt mindketten kiestek.

Az egész ugyanis számomra nemcsak a pénzről meg a nézettségről szól, sokkal inkább az emberségről, a tisztességről és a fair playről.

Nem tudom, hogy a csehek és a svájciak óvtak-e vagy sem Rukán vagy Planicán részben hasonló szituációban. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Voltam már olyan nemzetközi versenyen, ahol a magyar csapat nem tudta letenni az 1000 eurós óvási díjat – aminek a 80%-a sikeres óvás esetén visszajárt volna – mert nem volt ennyi pénzük rá. És persze érthető az is, ha ők némiképp súlytalanok a sportágban.

Máig eszembe jutnak Csapó Gábor világklasszis vizilabdázónak a szavai, akinek még 1994-ben ültem egy előadásán. Ez még a Kemény Dénes korszak előtt volt, szóval nem ezek volnak a legerősebb évei a sportágnak. Az olaszok viszont nagyon jók voltak, ők nyerték abban az évben a VB-t, és előtte a barcelonai olimpiát.

De nem csak a vízben voltak előttünk. Dudi ugyanis rávilágított arra is, hogy mi történt a parton.  Ha volt pl. egy fogadás, akkor az olaszok kiküldtek tíz embert, aki azt nézte, kit hívhatna meg egy italra, vagy kivel építhetne ki jó barátságot. Sportvezetőket, bírókat, támogatókat, versenytársakat. A magyaroktól meg kiment egy valaki, aki azt nézte, hogy őt ki hívja meg egy italra. Na aztán ebből jöttek azok a szituációk, amikor kritikus és kiélezett helyzetből az olaszok többször jöttek ki jól, mint mi. 

Hogy később ez is változott-e, vagy egyszerűen a vízben annyival jobbak voltunk azt nem tudom, de hogy a lengyel síugró sportdiplomácia, a versenyzők eredményessége, a szurkolói és szponzori háttér jóval erősebb, mint a cseheké vagy a svájciaké, az biztos. Így ugyan nem tudom ki és mennyit harcolt a korábbi hasonló eseteknél, de azt igen, hogy nagy szerencse, hogy itt és most ez éppen egy sztárcsapattal történt meg.

Rájuk ugyanis nagyobb figyelem szegeződik. Ettől függetlenül a FIS széttárhatta volna a karját és mutogathatta volna a szabálykönyvet.

De mégsem tette. Bevonta a csapatvezetőket és a hírek szerint az ő 100%-os egyetértésük mellett hozták meg a döntést. Naív lennék, ha azt hinném, hogy nem fordult meg bárki fejében, hogy ez olyan precedens, amit később az ő válogatottjának is kedvező lehet.  

De abban is biztos vagyok, hogy vitában nem a nézettség, vagy a lengyel hiszti, vagy a pénz volt a döntő szempont, sokkal inkább a Covid tesztek miatti hamis illúzió. Egy doppingügynél alighanem minden fekete vagy fehér, de itt? Hiszen minden hozzáértő orvos elmondja: a negatív teszt nem azt jelenti, hogy te nem lehetsz vírushordozó, ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag vagy nem vagy az, vagy nincs annyi vírus a szervezetedben, hogy azt a teszt kimutassa. Ettől még simán lehetsz tünetmentes fertőző, akinél pár nap múlva már jelez majd a teszt. Tudom, hogy ettől jobb nincs, ezért helyes, hogy tesztelik a sportolókat, de ettől még senki ne gondolja, hogy akinek negatív a tesztje, az 100%, hogy nem vírushordozó. A biztonság illúzióját tudjuk csak garantálni, a száz százalékos biztonságot aligha.

Ehhez jön hozzá a különböző országok különböző protokollja. Valahol ez is normális, hiszen mindenhol mások az adottságok és a pillanatnyi fertőződés, de nem egyszerű a helyzet, hiszen egy-két nap alatt változhatnak a szabályok, mi az, amihez éppen alkalmazkodni kell. Ha Murankát kizárják a pozitív teszt miatt, a többieket meg hagyják ugrani, akkor meggyőződésem, hogy nincs semmi vita. Talán még akkor se lett volna, ha történetesen Stoch vagy Kubacki kerül hasonló bajba. De ez a fajta kontakt kutatás, amit bármely országban alkalmaznak, meggyőződésem, hogy komolytalanná teszi az egészet. Ha 29 percig együtt ebédelünk, az még rendben van, ha 31 percig, akkor nem? És ha közben felálltam az asztaltól és kimentem WC-re? Akkor ketyeg az óra, vagy újra indul?

Amikor  mindenkinek a saját lelkiismeretére és pillanatnyi érdekeire van bízva, hogy mi az, amit bevall, és mi az, amiről megpróbál hallgatni, akkor óhatatlanul mindenki bizonyos mértékben hazudni fog. A masszőr nem gyúrta le rendesen a versenyzőt, csak 14 percig, a buszon mindenkin végig volt maszk….  Miközben azért láthatjuk a közvetítésekben: mindenki a létező legjobban próbál odafigyelni, hogy ne fertőzzön meg másokat. Valószínű ezt teszik a hétköznapokban is. De ettől még a nap 24 órájában belekeveredhetnek olyan szituációba, amire nincs életszerű szabály. És belefuthatnak akár éppen egy hibás tesztelésbe is.

Itt van szükségünk gyermekkorunkban a nagymamánktól ellesett bölcsességére, hogy eszünkbe jusson: mi is az a tisztesség, az emberség.

Ezt a mentőövet dobták oda a hétfői kvali után a csapatvezetők és a FIS a lengyeleknek: ha kedden reggel mindenki újra negatív, akkor lehet ugrani – ha meg nem, akkor meg el lehet ballagni. És ha lett volna egy pozitív eset is, Stochék aligha reklamáltak volna. 

Én ezért emelem meg a kalapom a szervezők és a csapatvezetők előtt, mert képesek voltak a szabálykönyv betűin túl látni. Ha ehhez a lengyelek kellettek, mert nekik van súlyuk – nos ez is benne van a pakliban. De akkor itt és most ők kitaposták a többiek számára is azt az ösvényt, amiről amíg itt a vírus már nem szabad letérni.

Ha maradnak ezen az úton, és marad ez a fajta emberség minden hasonló esetben, akkor nyert a síugrás. Ha nem, és kiderül, hogy a lengyelekel csak kivételeztek, akkor többet ártottak a sportnak, mintha ragaszkodtak volna a leírt szabályokhoz.

De talán ők ezt nálunk is jobban tudják.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s