Szezonelőzetes II. (Alpesi síelés – férfiak)

A Marcel Hirscher fémjelezte korszak végeztével a Világkupa történelmének egyik legszorosabb versenyfutását láthattuk az előző idényben. Végig háromesélyes maradt a kristálygömbért folyó csata, nagy kár, amiért a koronavírus itt is közbeszólt, s már március elején pont került az egész végére. A szakvélemények erre a szezonra is hármas csatára számítanak. A címvédő Aleksander Aamodt Kilde továbberősödne óriás-műlesiklásban, Alexis Pinturault stabilizálná szlalomját, míg Henrik Kristoffersen a két technikai szakágra építve szándékozik felülni végre a trónra. Alábbiakban rövid bevezetőt követően az összetett főbb esélyeseit, s a főbb nemzeteket tekintjük át, ezt követően pedig szakáganként értékeljük ki, mi várható ezen a télen.

Forrás: Global Times

Sűrűsödnek a gomolyfelhők a VK felett (Pár szóban a járványhelyzetről)

November elején, női előzetesünkben még mi is túlontúl optimistán vélekedtünk a Világkupa ügyében. Az FIS szerint minden adott volt a zökkenőmentes lebonyolításhoz, sőt néhány prominens még a szurkolók visszatérését is pedzegette.

Ehhez képest most, 2-3 hét elteltével egészen más hangulat uralkodik az alpesi síelés háza táján. Számos internetes portál már a sícirkusz összeomlásáról értekezik. Rettenetes hírek érkeznek Olaszországból, a lombardiai régióban napjában dönt újra, meg újra csúcsokat a koronavírus-járvány, a helyi egészségügy a katasztrófa közelébe jutott. Nem sokkal üdvösebb a helyzet német, francia, vagy épp osztrák földön sem. A dél-tiroli helyzetet ismerő szakértők jelenleg nem tartják valószínűnek a decemberben esedékes grödeni és Alta Badia-i VK- versenyek megrendezését, sőt kétségesnek vélik a februári világbajnokságot is. Úgy vélik, a kormány hamarosan további szigorításokra készül, minek következtében aligha lehet ekkora formátumú sportversenyt tartani.

Franciaországban szintúgy erősödhetnek a korlátozások, s minthogy a tartományi jelleg kevésbé dominál a galloknál, Val d’Isére, s környékének szigorú rendtartása sem akadályozhatja meg a december eleji versenyek törlését. Sokan így vélik. Svájcban valamivel jobb a helyzet. Minthogy Adelbodenben és Wengenben január derekán nem érkezik oly sok turista, a szegregált versenyrendezést megoldhatónak ítélik. Garmisch-Partenkirchenben viszont sokan kivitelezhetetlennek tartják azt, hogy buborékszerűen elkülönítsék a Világkupa szereplőit a hobbisízőktől, a helyiektől. Ausztriában is egymást érik a korlátozó intézkedések, lassanként mindenfajta nem életfontosságú szolgáltatást blokkol az állam, a hétköznapi munkavégzésen túl majdhogynem a kijárási tilalom irányába tart az ország.

Északról pedig más sportágak kapcsán is döbbenetes hírek érkeztek a napokban. A részint Norvégiában, részint Dániában megrendezendő kézilabda EB szervezői előre lekötötték, hogy egyetlen pozitív teszteredmény maga utána vonhatja azt, hogy a komplett csapatot – kvázi – kizárják a tornáról. Ha ebből indulunk ki, a tél végi skandináv síversenyekkel is lehetne problémák.

Rengeteg a kérdőjel per pillanatban, a háttérben bizonyára több vészforgatókönyv van készülőben. A várva várt vakcina hozhat csak jelentős változást. Mi azért bízunk benne, hogy nem törlik a teljes szezont, s láthatjuk a világ legjobbjait heti rendszerességgel. Merthogy kiélezett csatára készülhetünk.

Forrás: Skiweltcup.tv

A címvédő: Aleksander Aamodt Kilde

Kevesen gondolták volna, hogy tizenegy évvel Aksel Lund Svindal második összetett győzelme után újabb norvég síző kezébe kerülhet a nagy kristálygömb. A papírforma inkább azt ígérte, hogy Marcel Hirscher rendíthetetlen uralmát követően azon két klasszis közt dől el a végső elsőség sorsa, akik jogosan élték meg kárhozatként az elmúlt éveket. Konkrétan azt a tényt, hogy életük legjobbját hozva sem volt érdemi esélyük az osztrákkal szemben.

Ehhez képest jött Kilde, s meglepte a világot! Az egykori junior-világbajnok és Európa Kupa-győztesről azt eddig sem mondhattuk el, hogy nyeretlen kétéves lett volna. Nyert korábban három VK- versenyt, négy éve pedig elvitte a teljes idényt Szuper-G-ben. Míg világversenyeken nem vitézkedett igazán, hosszabb távon több potenciál rejlett benne, a stabilitására több szakértő felhívta a figyelmet egy éve ilyenkor.

S lám, nekik lett igazuk! Olyanra még sohasem volt példa a VK történetében, hogy valaki egyetlenegy napi sikerrel felérjen az összetett élére. Az az egyetlen győzelem is a szezon vége felé, február közepén következett be Saalbachban. Dobogóinak száma fél tucat: ez sem eget rengető adat. A másik annál inkább: decembertől fogva minden olyan versenyen a TOP-10-be verekedte magát, amin elindult és célba ért. Legyen az bármelyik szakág, lesiklástól a kombináción át óriás-műlesiklásig. Eközben riválisai botladoztak, sokkal több hibát vétettek a kelleténél. Legerősebb számaikban különösen.

A „Mi lett volna, ha…?” típusú okfejtésektől ezúttal tartózkodnánk. Talán megtartotta volna előnyét összetettben, talán nem. De az sem a véletlen műve, hogy háromszámos sízőként csúcsra ért.

Söldenben nem alkotott maradandót, kiesett az első futamból, de jó visszaemlékezni, hogy tavalyi 21. helyezése sem vetítette előre a folytatást. Nem az ő lejtője a Rettenbach. További párhuzam, hogy vélt riválisai sem sziporkáztak, a dobogóról mindkettejük lemaradt.

Reálisan nézve kicsit „egyszer volt Budán kutyavásár” érzete van az embernek. Annyi bizonyos, hogy Kildének el kell kezdenie győzni, szorgosabban kell gyűjtenie a pódiumokat a gyors számokban, ha címet akar védeni. Emellett újabb szintlépésre lesz szüksége óriás-műlesiklásban, a rendszeres élmezőnybeli helyezés idén kevés lehet. S eközben bíznia kell a szlalomos elitben, hogy tavalyhoz hasonló mértékben megizzasztják majd Kristoffersenéket, elvéve tőlük rengeteg értékes pontszámot.

Forrás: Archyde

Alexis Pinturault, aki talán a favorit

A legendás Jean-Claude Killy utódjaként kezelte őt a francia szakma, még azelőtt, hogy egyáltalán megcsodálhattuk sítudását először a Világkupában. Vitán felül a 2010-es évek meghatározó sízőjévé nőtte ki magát, 29 győzelme önmagáért beszélt, főleg, ha azt nézzük, mennyi diadalt bukott el apróságok miatt. Megsínylette Hirscher csúcséveit, szemmel látható frusztrációt okozott számára, amint a csúcsforma is alapos verést eredményezett. Mára pedig lassan eléri a 30. életévet, s azon kapja magát az ember, hogy a szinte jelentéktelennek számító kombinációs kristálygömbökön és kevésbé jelentős két vb-aranyon (kombiban és csapatversenyben) kívül nem nyert semmit. S itt jönnének a közhelyek: az „idő vasfoga”, no meg a „feltörekvő fiatalok”. Szóval olyan sok ideje már neki sincs…

De idén eljöhet végre! A kulcskérdés nem más, mint a szlalom. A versenynaptár leggyakoribb szakágáról van szó. Nagyritkán győzedelmeskedik benne, dobogóra is elvétve álldogál. Még nagyobb gond, hogy egy-egy versenyképes futam után (vagy épp előtte), vagy elviszi a lendület, s döntő hibát vét, vagy egyszerűen koncentrációs gondjai támadnak. Adott pálya tűzése nagymértékben determinálja, mit várhatunk tőle, a sorozós kapukat például az elit szintje alatt veszi, de a ritmusváltásokkal is akadtak gondjai. A fejlődés azért érződik teljesítményén: tavalyelőtt annyi pontot gyűjtött szlalomban, mint korábban két évadban szokott, tavaly pedig végre győzött is egyszer – csaknem 6 év elteltével. Az irány jó, de újabb szintlépés szükséges.

További hátrány, hogy míg a gyors számokban – igaz, a nőkétől enyhébb mértékben – nagyrészt előre kalkulálható kör osztozkodik a jobb helyezéseken, addig szlalomban, s óriás-műlesiklásban egyre kiegyenlítettebbé válik a küzdelem az élbolyban. Vagyis a szakági specialisták fontos pontokat rabolnak az összetettért harcoló társaiktól. Különösen óriásban ezt nem engedheti meg magának Pinturault. Továbbmegyünk: 8 szezondobogóval zárt tél után épp itt az ideje kristálygömböt szereznie végre GS-ben!

Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt közöljük, hogy az előbbiek megvalósulása esetén Pinturault viheti az összetettet. Ám ez nem tűnik bizonyosságnak, így máshonnan is kelleni fognak a pontok. Az egy szem kombinációval sokra nem fog menni, így muszáj lesz nagyot alkotnia Szuper-G-ben. A tavalyi éve remekül sikerült e téren, soha korábban nem hozott olyan erős pontátlagot. A tempós kanyarokra ráérzett, nincs még egy olyan technikai síző, aki ilyen fizikummal, bátorsággal bírna.

Mindent összevetve stabilabb szlalommal, nullázástól mentes óriással és tavaly látott Szuper-G-vel Pinturault minden bizonnyal révbe érhet márciusban.

Forrás: AP News

Henrik Kristoffersen, a kihívó

Ha Pinturault esetében frusztráltságról beszéltünk, akkor miként jellemezzük a norvég zseni lelkiállapotát az előző években?! Hirscherrel való csatáit még hosszú időn át emlegetni fogjuk, a 2014-2015-ös szezon pedig nyugodtan az alpesi síelés történelmének aranylapjaira illeszthető. Ám Henrik már kevésbé élvezte minden momentumát, a tévéközvetítéseken is átjött csalódott kínlódása egy-egy kevésen elbukott napi győzelemkor. Ő a 2010-es évek második legkiválóbb szlalomosa, a mindenkori listákon Stenmark és Tomba előzi meg csak.

Hirscher távoztával mindkét technikai szakágat behúzta, de tegyük szívünkre kezünket, egyik sem volt kifejezett diadalmenet a részéről. Kifejezhetnénk magunkat úgy is, hogy ha rendeznek még egy-egy versenyt, könnyen elbukhatta volna mindkettőt. Az óriás-műlesiklás az egész mezőnyt tekintve hektikus idényt hozott, minek végén Henrik egyetlen győzelemmel is élen tudott ragadni. Szlalomban szintén a relatíve kiegyensúlyozottság döntött mellette, de valljuk be, a látottak fényében két másik síző meggyőzőbbnek tűnt nála. Minden bizonnyal a nagy tét, az esélyesség terhe okozhatta azokat a rá korábban nem jellemző hibákat, amik egymást érték a télen. Kérdés, a duplázás után elszabadulhat-e a régi Kristoffersen? Azért ne feledjük, még mindig csak 26 éves…

A járványhelyzet őskáoszba fullaszthat minden papírformát, de jelen pillanatban úgy fest, csúcsformát kell nyújtani Kristoffersennek, ha bele akar szólni az összetett kérdésébe. Először is minden adódó lehetőségeket meg kell ragadnia Pinturault legyőzésére, legyen az szlalom, vagy GS. Emellett bíznia kell a többi specialistában, hogy kettejük közé kerüljenek. A söldeni startból ítélve nem lesz könnyű dolguk, mert továbberősödött a konkurencia.

Múlt télen belekóstolt kicsit a Szuper-G-be is, s bár sok pontot nem gyűjtött, nem tűnt elveszettnek tojástartásban sem. Nem kizárt, hogy viszontlátjuk olyan helyszíneken, ahol adott (Kitzbühel, Lenzerheide), vagy utána következő hétvégén (Val d’Isére) technikai versenyeket rendeznek. De a mérleg nyelve nem a gyors számban fog eldőlni ilyen, vagy olyan irányba, arra mérget vehetünk.

Forrás: EN 24 World

Valamennyi szakágban ütőképesek – a svájci válogatott

Betonerős kerettel vág neki a szezonnak Svájc, akár a gyorsasági, akár a technikai számokat nézzük. Nem volt ez másként egy évvel korábban sem, a tél mérlege pedig: két kristálygömb, hét győzelem. S nem utolsósorban egy pazar mutató: minden szakágban szereztek dobogós helyezés a helvét urak. Eljött, hát, a pillanat, s 11 év elteltével beszállhatnak végre az összetett elsőségért zajló csatába is?

Ha igen, akkor ez kétségkívül Marco Odermatt révén valósulhat meg. Az engelbergi sportiskolában pallérozódott, még mindig csak 23 esztendős fiatalembert hatalmas tehetségként tartják számon hazájában. Nem csoda, hiszen egy hatszoros junior-világbajnokról beszélünk, aki két éve a szlalomot kivéve valamennyi szakágban aranyéremmel gazdagodott. Erősségei az EK-ban, majd a Világkupában is megmutatkoztak. Óriás-műlesiklásban és Szuper-G-ben megjárta már a pódiumot, utóbbiban egy éve decemberben élete első győzelmét is behúzta. Meniszkusz-sérülése után rekordgyorsasággal visszatért, ami kifizetődött. Egyéni pontrekordot döntött. A söldeni idénynyitón nyerőemberként dominált, szép második hellyel nyitotta a szezont.

Minden valószínűség szerint a GS legjobbjai közt találjuk majd év végén, s akkor még visszafogottan írjuk le várakozásainkat. Amint hozzáidomul fejben és testileg a kőkemény felnőtt lesikló pályákhoz is, erős háromszámos sízőként Carlo Janka nyomdokaira léphet. Erre talán idén még nem kerül sor.

Esélyeit jócskán átírhatja, hogy a hétvégi parallelre készülődve két társával (Meillard és Murisier) együtt pozitív tesztet produkált, ami kötelező karantént, ezáltal edzéskihagyást von maga után.

Beat Feuz zsinórban negyedszer vinné el a lesiklók kristálygömbjét, Mauro Caviezel szintén a címvédés reményében edzette végig a felkészülési időszakot. A technikai számokban minden korábbinál veretesebb a konkurencia házon belül. A vb-kerettagság mellett itt is kijöhet egyik-másik sízőjük számára a lépés. Különösen szlalomban a Yule- Zenhäusern duó számára. Meillard pedig összetettben érhet el újabb TOP-10-helyezést. A svájci tévénézők valamennyi futamon dobogóért szoríthatnak.

Forrás: Der Standard

Talán az összetett dobogó elérhető – Ausztria

Közhely, Marcel Hirscher visszavonulása pótolhatatlan veszteség az osztrák alpesi síelésnek. Ezt a beláthatatlan űrt nehéz releváns eredményekkel eltűntetni, de jó azért leszögezni, hogy a sógoroknál azért maradtak még nyerőemberek.

Essék szó elsőként kétszeres olimpiai bajnokukról. Mattias Mayer – ha csak a pontokat nézzük – élete VK- idényét húzta le lesiklásban és Szuper-G-ben, eltűntetve azok kételyét, akik szerint csak egy-egy futamra tudja felszívni magát. Emellett kombinációban is erőre kapott, sőt ennek folyományaként állandó pontszerzővé vált óriás-műlesiklásban. Ennek pedig már a fele sem volt tréfa, egy dicséretes összetett negyedik hely lett érte jutalma. A további előrelépés erősen kétséges, ám messzemenőkig nem lehetetlen küldetés. A bűvös 1000 pont túllépése elvárható tőle, minden más pedig majd kiderül.

Vincent Kriechmayr szintén kacsintgat az óriás felé, igaz, kevesebb eredménnyel. Két egymás utáni ötödik helyezés után az elsőszámú osztrák kitüntető címe lebeghet inkább szemei előtt. Marco Schwarz kiváló junior-éveket követően a jövő nagy osztrák reménységévé avanzsált, amit számos alkalommal igazolni is látszott. Hirscher árnyékából kitűnni azonban nehéz feladat, erre tett rá egy lapáttal 2019 februári súlyos térdsérülése. A visszatérés nehézkesre sikerült, s arra sem vennénk mérget, hogy ez a VK- idény tervei szerint fog alakulni. Hosszabb távon sok spiritusz rejlik benne, akár a gyors számokban is felveheti a versenyt az összetettesekkel. Nyugati szomszédjaink annak is örvendenének, ha ő, vagy a kicsi Matt néhanapján pódiumra állhat, illetőleg óriás-műlesiklásuk végre elhagyja a jelen történelmi mélységeit.

Forrás: Skiweltcup.tv

Egy röpke körkép a többi nemzeti csapat háza tájáról

Kis túlzással az olaszok szezonja Kitzbühelben, Dominik Paris tréningen elszenvedett bukásával ért véget. Addig úgy tűnt, kristálygömbig viheti valamelyik gyors szakágban. Operációja után aztán kiderült, félmeztelen a király. Mármint az olasz férfi alpesi síelés. Az ifjú Alex Vinatzer szereplése bizakodásra adhat okot, de azért az a kilátások szürkeségét igazolja, hogy Itáliában még mindig Manfred Mölggtől várnak csodákat…

A franciák részéről Pinturault mellett akad még egy potenciális kristálygömbös. Sőt, sok szakértő Clément Noëlt tartja a szlalomos idény legnagyobb esélyesének. Külön öröm gall részről, hogy tulajdonképp valamennyi szakágban találni egy-két pódiumreménységet. A németeknél ellenben kínosan cudar a helyzet. Világszintű sízőből egy, vagy maximum kettő akad keretükben. Győzelmet, tán dobogót is reálisan csak Thomas Dreßentől várhatnak. Ha lécgondjai megoldódnak, esetleg Luitz okozhat még örömet.

Északon egyértelműen a norvégok emelkednek ki. A két összetett esélyes mögött adott egy visszaesőben, talán kiöregedőben lévő Kjetil Jansrud. A négyszeres szakági győztest persze botorság lenne leírni, még ha összetett szempontjából aligha rúg labdába. Versenyképes sízőt minden szakágban találni, elég csak a söldeni győzőre, Lucas Braathenre gondolni. A svédek André Myhrer visszavonulásával szomorú évekre számíthatnak.

A délszlávok az óriás-műlesiklásban képesek egyelőre élvonalbeli teljesítményre, a horvát Zubčić és a szlovén Kranjec akár a kristálygömbért is harcba szállhat. Akárcsak a tengerentúlon Tommy Ford. Ő az USA legnevesebb férfi alpesi sízője, rajta kívül csak Travis Ganong küzdhet nagyritkán a dobogóért.

Forrás: Inside The Games

Feuz beállítja Franz Klammer rekordját? (Lesiklás)

Az osztrákok legendája az 1970-es években zsinórban négy alkalommal hódította el a királykategória megnyeréséért járó kristálygömböt. Azóta a triplázás többeknek összejött, de a zsinórban bezsebelt négy elsőség sem Heinzernek, sem Alphand-nak, sem pedig Eberharternek nem sikerült. (Didier Cuche két dupla formájában fejezte be karrierjét négy elsőséggel.)

Nos, Beat Feuz minden várakozás szerint jó eséllyel pályázik arra a bizonyos negyedikre. Előző három idényben többnyire jelentős pontkülönbséggel verte ellenfeleit. Ennek titka baromi egyszerű: egyszerűen nem lehetett őt levakarni a dobogóról. Előző idényben két versenyt kivéve mindig a pódiumon ünnepelt, a két kivétel a garmischi Kandahar és Kvitfjell volt, de azon lejtőkön sem adta alább 6., ill. 4. helynél. Feuz egy elképesztően sokrétű lesikló, akinek minden, hogy Wengen, vagy épp a Streif poklán kell síelnie, vagy épp a monotonitás, esetleg az ugratók jelentik adott lejtő specialitását. 33 éves, tehát még mindig egészen jó korban van, gond nélkül lehet még néhány erős éve.

Sima diadalmenetre azért senki ne számítson, mert ott lesz a mezőnyben az a síző, aki két éve csak egy hajszállal maradt el Feuztól. Ő Dominik Paris. Aki Wengen után csupán néhány ponttal szorult a svájci mögé a szakági tabellán. Hazai lejtőn ellenállhatatlanul síelt, s bizony valós veszélyforrásként számoltak vele, mígnem a Hahnenkammrennent megelőző egyik edzés véget ne vessen idényének. Keresztszalag-szakadás miatt természetesen nem volt számára folytatás, s valljuk meg, ha nem Parisról beszélnénk, egy ilyen súlyos sérülés utáni visszatéréstől nem várnánk csodákat. Tőle azonban minden kitelik, egy megtestesült „Superman”, egy őrületes energiabomba, aki nem ismer sérülést, félelmet, csak egyetlen dologra koncentrál. Arra, hogy saját határait mindinkább kiterjessze. A hiányzó edzéskilométereit pedig – az észak-amerikai versenyek hiányában – gond nélkül pótolhatja novemberben.

Forrás: World Today News

A harmadik esélyes a bajor lejtőkről érkezik. Thomas Dreßent két éven belül másodjára választották az „Év Sízőjének” Németországban. Méghozzá teljesen megérdemelten, hiszen a mögöttünk hagyott télen három győzelmet szerzett lesiklásban, márpedig erre rajta kívül más nem volt képes. A chilei edzőtábor esetében is elmaradt, sőt, mivel Ausztriában él barátnőjével, a német VK- csapattal se nagyon tudott együtt edzeni. A koronavírus alaposan felforgatta felkészülését, igaz, így még több energiát tudott fektetni a fizikális edzésre, illetőleg technikájának tökéletesítésére. Annyi bizonyos, hogy ha a kristálygömböt vette célba, idén nem férnek bele olyan szintű mélységek, mint amiket a Birds of Prey-en, illetőleg Kitzbühelben átélt.

Épp a németek klasszisa emelte ki egy interjúban, hogy bitangerősnek érzi az osztrákokat. Matthias Mayer rátalált a győztes útra immáron a Világkupa keretében is, lassanként lejtőtől függetlenül odakerült a közvetlen élbolyba. A kétszeres olimpiai bajnok állítólag töméntelen kilométert pakolt új léceire az elmúlt hónapokban, s sokat fejlődött kanyarsebességben. Vincent Kriechmayr legfőbb célja, hogy az előző idényben tapasztalt, talán lécváltása nyomán jelentkezett erőlködős sízését hátrahagyva visszataláljon régi lazább stílusához. Max Franz visszatérő éve nem sikerült túl fényesre, le is fokozták az A-keretbe. Ellenben az örökifjú Hannes Reichelttel, aki továbbra is a nemzeti csapat kötelékében készülhet. Talán utoljára. Az osztrákok az évtized eleje óta várnak újabb lesikló VK- győztesre, nem kizárt, hogy ezen a télen nem lesz hiábavaló a vágyakozás.

A norvégokkal ezúttal is komolyan számolni kell lesiklásban. Aleksander Aamodt Kilde élete szezonját síelte a királykategóriában, ami kezdetben a stabilitásban nyilvánult meg, de februárra érkezvén a dobogók is jöttek egymás után. Végül csak egy hajszállal szorult le a TOP-3-ról, s ha címet akar védeni összetettben, muszáj lesz még eggyel magasabb szintre lépnie. Az ország utolsó szakági győztese mintha kezdene kikopni a világelitből. Kjetil Jansrudot persze badarság lenne leírni, pláne egy világbajnoki idényt megelőzően. Az újdonsült apuka odahaza készült az idényre, s állítása szerint kicsattanó formában érzi magát, s hatalmas rutinjával bizony célba vette a kristálygömböt mindkét gyors számban.

Forrás: Teller Report

A svájci csapat veretes névsorral bír. Carlo Janka tavaly végre mintha visszatalált volna a régi kerékvágásba, esetében az a kérdés, ősz elején összeszedett hátsérüléséből, s pár hetes kihagyása után mennyire sikerült maximumra pörögnie. Mauro Caviezel topkategóriás lesikló idényt síelt, mint ahogy a Hintermann- Kryenbühl is jelezte, egy-egy jól sikerült futammal odaférkőzhetnek a lista elejére.

A franciák veteránjai még mindig hozzák magukat. Bár januárban lesz 40, Johan Clarey változatlanul ott van a közvetlen elitben, mi több, az előző télen – többek közt két dobogójának hála – egyéni pontrekordot ért el. Adrien Théaux egy bukás következtében nem síelte végig a szezont, de ő sem az a morfondírozó figura, biztosan odateszi magát idén is. A gallok a jelek szerint ahogy érnek, úgy lesznek egyre jobbak. Ez a pályafutás rajzolódik ki a harmincasok közé nemrég megérkező Maxence Muzaton kapcsán is. A fiatalabbak közül Matthieu Bailet és Nils Allegre már ott kopogtat az ajtón. De ötjük közül egy biztosan lemarad a vb-ről.

Lesiklásban soha nem szabad leírni az amerikaiakat, még ha jelenleg nem is köröttük forog a világ. Legnagyobb ászuk jelenleg Travis Ganong. Gyakori sérülései megakasztották fejlődésében, mostanság csak egy-egy jó nap telik tőle, összességében ritkán szerepel a rangsor elején. Bryce Bennett őrült stílusával együtt mintha gyorsaságát, magabiztosságát is elvesztette volna. Ryan Cochran-Siegle remek idényt síelt múltkoriban, akármelyik szakágát nézzük. Bode Miller óta tudjuk, lehet jó óriás-műlesiklóból is mértékadó lesikló. Steven Nyman már benne van a korban, de egy-egy megvillanás még tőle is várható.

Szomorú, de Cook és Osborne-Paradis visszavonulásával a kanadai lesikló csapat szinte teljesen lekerült a térképről. Esetleg Benjamin Thomsen alkothat maradandót a juharlevelesek közül. Visszatérve az öreg kontinensre, népes kerettel vág neki az idénynek az olasz és a német csapat. Előbbieknél a hosszú ideje gyengélkedő Christof Innerhofer összekaphatja magát a vb-szezonra, a szakemberek még a Casse- Buzzi párostól is várnak szép eredményeket. A német csapat természetesen Dreßenre épül, de azért Baumann, vagy épp Sander részéről is megjöhet egy-két fellángolás.

Forrás: World Today News

Szuper-kiszámíthatatlan, mi lesz idén! (Szuper-G)

Hét év norvég dominanciája után minden teljesen megborult szuperóriás-műlesiklásban. Jellemzően öt-hat síző verseng a szakági elsőségért, egyesek újonnan csatlakoznak az elithez, mások kicsúsznak onnan, majd újra visszatérnek. Ezért is nehéz az esélyeket latolgatni a szezon elején.

Mint azt a hölgyeknél már leírtuk, érezhető egyfajta tendencia, sportszakmai irány, melynek keretében a Szuper-G-t mindinkább egy hosszúra nyúlt, tempósabb óriás-műlesiklássá változtassák. Tegyük hozzá, magának a szakágnak a neve épp erre engedne következtetni: szuperóriás-műlesiklás. Más kérdés, hogy az elmúlt lassan 40 évben nem ezt az irányt követte a szakág.

A férfiaknál ezzel együtt még mindig összemosódik a lesikló és a Szuper-G- mezőny krémje. Kevés olyan óriás-műlesiklót találni, aki átnyergelt a köztes műfajba, míg a lesiklást jegeli. Az egyetlen kivétel Alexis Pinturault. A franciák klasszisának győzelme is van, igaz, azóta eltelt már bő hat esztendő. A tavalyi éve összességében remekül sikerült, a törölt futamok ellenére beállította pontcsúcsát. Állandó résztvevője volt a TOP-10-nek. Benne van a levegőben, hogy idén növelni tudja dobogóinak számát.

De ha esélyeseket keresünk, három másik nemzet háza táján kell szétnéznünk. Kezdjük Svájccal, már csak azért is, mert onnan került a szakág tavalyi győztese. Elcsépelt közhely, de Mauro Caviezel sikerét egyértelműen kiegyensúlyozottságának köszönheti. Futamot nem sikerült nyernie, egész pályafutása során egyet sem, ugyanakkor három pódiuma és további erős helyezése mégis élre helyezték. Igaz, ami igaz, a 3 pontos előny tudatában a szerencsét is fel kell emlegetnünk. Nem lennénk meglepődve, ha idén nem ő, hanem inkább Marco Odermatt küzdhet meg a kristálygömbért. Beaver Creeken futamot nyert, majd jött Alta Badia, s a bő egyhónapos kényszerszünet. Ha a karantén nem veti vissza nagyon, esélyessé nőheti ki magát. Beat Feuz stílusától mind távolabb került a Szuper-G, így meglepő lenne, ha beleszólhatna a dolgokba.

Az osztrákok hagyományosan remekelnek ebben a számban, s tavaly sem múlt sokon, hogy Vincent Kriechmayr révén ünnepelhessenek a szezon végén. A linzi sportoló karrierje eddig pechesen alakult, hiszen az előző három idényben egyformán másodiként zárt Szuper-G-ben, mint ahogy a legutóbbi vb-n is az ezüstérem jutott neki. „Vincy” mind jobban ráfeküdt az óriás-műlesiklásra, ami bizonyos kifizetődhet a gyors számokban is. Egyedüliként neki sikerült dupláznia a múlt télen. Olimpiai bajnokként Matthias Mayer is a favoritok közé tartozik. Tavaly pontrekorddal zárt, lényegében egyetlen rosszul sikerült futam miatt került picit hátrébb a tabellán. Hannes Reichelt túl a negyvenen még mindig a mezőny tagja. Elnyűhetetlen, 12 évvel szakági győzelme után még mindig lehet benne egy-két nagy dobás.

Forrás: Hahnenkamm

A norvégokról badarság lenne megfeledkezni, elvégre együtt négy kristálygömböt birtokolnak. Ebből Kjetil Jansrud gyűjtött hármat. Hektikusabb telet síelt, mint szokott, mert bár versenytempója változatlanul elitkategóriás volt, a döntő hibák nem kerülték el. Gyakorta egy-egy elfuserált kanyarvétellel zuhant a középmezőny sűrűjébe. Aleksander Aamodt Kilde szintén nyert egy versenyt tavaly, a kevesebb mint 30 pontnyi különbség nüánszokon múlt. Idén könnyen fordulhat a kocka.

Az olasz csapat kötelékéből Dominik Paris emelkedik ki. Hazudnánk, ha azt írnánk, hogy emlegetett kitzbüheli balesetéig öles léptekkel haladt a szakági címvédés felé, de annyi bizonyos, még bőven versenyben volt a kristálygömbért. Keresztszalag-sérülésből nehéz visszatérni, pláne, ha a kanyargósabb Szuper-G-ről van szó. Ha ő nem, Mattia Casse okozhat még meglepetést Itáliából, aki karrierje messze legjobb idényét hozta múlt télen.

Érdemes még figyelni a németekre. Elsősorban Thomas Dreßent kell kiemelni, a maga két dobogójával világosan jelezte, hogy komolyan kell őt venni Szuper-G-ben is. Rajta kívül Andreas Sander is fix résztvevője lehet a TOP-10-nek. Amerikai részről Travis Ganong okozhat meglepetést.

Forrás: Taiwan News

Tumultus az élen, idén is sokesélyes marad az óriás? (óriás-műlesiklás)

A koronavírus március elején sajnos idő előtt vetett véget a szakági négyes csatának. Hirscher visszavonulása nemcsak az összetettet, de a technikai szakágakat is nyitottá tette. Igaz, arra előzetesen nem számítottunk, hogy Pinturault és Kristoffersen mellett még ketten is hasonló szinten tudnak síelni a szezon során. Szokás szerint a szezon elején idén is nagy számban lesz óriás, karácsonyig terv szerint már négy versenyen is túl lesznek. További négyet rendeznek a szezon záró szakaszában, a világbajnokság után. A köztes időszakban viszont csak január elején Adelbodenben versenyeznek, ezúttal viszont kétszer!

A legfőbb esélyes és címvédő – Henrik Kristoffersen: a norvég a Hirscher-éra vége felé egyre nagyobb figyelmet szentelt az óriásnak, hogy megverhesse nemesisét, mely szlalomban az utóbbi években sokszor még nehezebben sikerült. Világbajnoki címet is ennek köszönhetően sikerült szereznie. Azonban tavaly az összetettet is elsősorban itt vesztette el. Rendkívül hullámzó teljesítményt mutatott, ami a dobogókat illeti. Szakági címet inkább annak köszönheti, hogy a top10-ben meg tudott ragadni akkor is, amikor a dobogóról épp ismét leszakadt. Rossz ómen lehet viszont söldeni szereplése, ahol a dobogóról ismét lemaradt. Szerintünk azonban korábbi dobogós formáját megtalálhatja, akkor pedig nehéz legyőzni őt a szakági versengésben.

Forrás: Alexis Pinturault Official

A legnagyobb rivális – Alexis Pinturault: a francia ugyan tavaly a lesiklást leszámítva minden szakágban dobogókért tudott harcolni, legjobb száma viszont egyértelműen az óriás (ha az alpesi összetettet nem számítjuk, ahol szinte legyőzhetetlen az elmúlt években). Az összetett szempontjából ezért számára kulcsfontosságú lehet, hogy legyőzze Kristoffersent. Ha ez sikerül, az akár egyből a kis és a nagy kristálygömböt is jelentheti számára. Tavaly azonban egy jó szereplést szinte mindig egy top10-en kívüli eredmény követett, ami miatt végül a norvég mögé szorult. Ezúttal Söldenben köztes versenyt síelt: dobogóra nem állt, de tízen kívülre sem szorult. Lehet, hogy idén inkább egy kiegyensúlyozottabb, mintsem egy hektikusan, minden második versenyen győző Pinturault-t láthatunk?

Tavaly is megszorongatták már ketten a nagyokat, és ha Kristoffersenék idén sem tudnak egyértelmáen a mezőny fölé emelkedni, akkor egy még népesebb tábor várhat rájuk, akik a szakági győzelemre ácsingózhatnak. A söldeni eredmények legalábbis ezt vetítik előre. A tavalyi versengésben sokáig úgy tűnt, Žan Kranjec viccelheti meg az esélyes duót. Adelbodeni győzelmével egy klasszikussal bővült repertoárja és a szakági vezetést is átvette. A második felvonásra azonban elhalványult az addigi topforma. Idén ezt kell korrigálni, ha nemcsak győzelmeket, hanem kristálygömböt is akar. Filip Zubčić épp fordított szezont futott: a február-márciusi zárásra szívta fel magát igazán, és első dobogója után rögtön első győzelmét is megszerezte, a szakági cím pedig mindössze 36 pontra volt. Ugyanaz vonatkozk rá is, mint Kranjecre, nemcsak ez egyik félszezont kell jól teljesíteniük. Söldent azonban mindketten várakozáson alul kezdték, de idő a forma korrigálására még van számukra.

Forrás: CBC

A délszlávok mellett további trónkövetelők is bejelentkezhetnek. Norvég részről kezdjük rögtön a söldeni győztessel, Lucas Bråthennel, aki már tavaly is megcsillant egy-egy futam eredjéig. Most úgy tűnik, teljes versenyeket képes tökéletesen lehozni. A nagyobb kérdés az, hogy a mindössze 20 éves, egy év tapasztalattal rendelkező síző képes-e ezt a teljes szezonban. Ha nem, az összetett alakulásába így is beleszólhat, ha értékes pontokat rabol honfitársától és Pinturault-tól. A népes norvég válogatott tagja az összetett címvédő Aleksander Aamodt Kilde is, aki tavaly rengeteget fejlődött is roppant stabilan síelt óriásban. Számos alkalommal maradt le épphogy a dobogóról, de ha folytatja jó szereplését, akkor csak idők kérdése, mikor sikerül ebben a szakágban is top hármas helyezést elérnie. Továbbra is az első győzelmet üldözi Leif-Kristian Nestvold-Haugen, akit eddig rendre a közvetlen esély rettentett meg a második futamokban. Értékes pontokat gyűjthet még Windingstad és Solheim is.

A franciák már évek óta hagyományosan erős óriás kerettel térnek vissza minden télen. Vélhetően idén is többször láthatunk majd szép eredményeket nemcsak Pinturault-tól, hanem Victor Muffat-Jeandet-től és Mathieu Faivre-től is, akik szinte miden szezonban legalább egy dobogót elcsípnek. Tavaly nem szerepelt rosszul a veterán Cyprien Sarrazin sem, valamint Thibaut Favrot is megvillanhat. A hírek szerint pedig az eddig csak szlalomban induló, és ott rendkívül sikeres Clement Noёl is gondolkodik, hogy kipróbálja magát az eggyel gyorsabb szakágban is.

Forrás: Sport.ch

Bár Svájc hagyományosan nem óriásban számított a leggyengébbnek, a 2010-es években sok örömre itt sem lehetett okuk. Az évtized végére viszont, csakúgy, mint műlesiklásban, itt is felépítettek egy széles bázison alapuló, erős fiatal csapatot. Vezérük Marco Odermatt, aki számára azért is lehet kiemelten fontos az óriás, mert a hírek szerint az alpesi ország benne látja a következő összetett aspiránsukat. Óriásban pedig közvetlenül is pontokat rabolhat Pinturault-éktól. Rendre dobogóesélyes a svájci, egyelőre még a két futamra vonatkozó kiegyensúlyozottságon kell csiszolnia, hogy ne csak dobogókat, hanem győzelmeket is elkezdhessen stabilan szállítani. Másik komoly nevük Loïc Meillard, aki viszont nem a gyors számokkal, hanem szlalommal kombinálja az óriást repertoárjában. A tavalyi formahanyatlást kell maga mögött hagynia, és akkor visszatérhet a dobogóesélyesek, sőt, a dobogósok közé is. Mellettük Gino Caviezel a harmadik erő, harmadik stílussal – ő ugyanis szakági specialistának számít. Söldeni első dobogója önbizalmat adhat neki a folytatásra. Mellettük olyan, inkább ritkábban egy jó futamot síelőkben bízhatnak, mint Noger, Tumler, vagy Murisier.

Az amerikaiaknál tavaly óta már Tommy Fordot kell megemlíteni, mint elsőszámút. Két dobogója közül az egyik egy győzelem volt hazai havon. Emellé viszont kevésbé jó versenyek is társultak, amik eddig megakadályozták, hogy a szakági versengésbe bele tudjon szólni. Továbbra is versenyzik az óriás legendás alakja, Ted Ligety. A stabil top15 várható tőle mostanában, de egy dobogó még szép epizód lenne tőle karrierje vége felé. Mellettük Ryan Cochran-Siegle szállíthat még értékes pontokat. A kanadai szomszédok pedig két, inkább egy-egy futamban már nagyot alakító sízőnek szurkolhatnak, Erik Read és Trevor Philp személyében.

Az osztrákoknál Hirscher visszavonulása után rögtön a szakági történetük legrosszabb szezonja következett, egyfajta hidegzuhany gyanánt. Manuel Feller nem tudta hozni eddigi bevállalós sízését, és a világbajnoki érmes Roland Leitinger sem volt még a dobogó közelében sérülése után. Mellettük csak a szlalomos Marco Schwarz, valamint a gyorssíző Matthias Mayer szerzett viszonylag rendszeresebben pontokat. Mellettük Stafan Brennsteiner lehet még második futamos több alkalommal is. Vincent Kriechmayr pedig Söldenben szerzett karrierje során először pontokat óriásban, bár neki alighanem ez inkább egyfajta puhatolózás lehet az összetett irányába.

A németek pár éve még igen erős kerettel rendelkeztek, mostanra elsősorban Stefan Luitz-cal és Alexander Schmiddel számolhatnak, valamint azzal, hogy sikerül javulniuk még, hogy stabil top10-es versenyzők legyenek, akik néha napján a dobogóért is harcolhatnak. Olasz részről Luca de Alpirandinit érdemes megemlíteni, aki bármikor képes egy őrült futamra. Mellette Borsottit és Tonetti lehetnek még rendszeres résztvevői a második futamoknak. A svédeknél pedig már nem beszélhetünk stabil pontszerzőről, miután Matts Olson a szezon végén visszavonult.

A nőkhöz hasonlóan várhatóan a férfiaknál is az óriás lesz az a terep, ahol az összetett esélyesek közvetlenül is egymásnak feszülhetnek. A Kristoffersen-Pinturault párharc nem magától értetődő, mivel kérdés, hogy a fiatalok mennyire szólnak majd bele a szakági küzdelembe. Vagy hogy a kissé tapasztaltabbak, mint Odermatt utól tudja érni az élmezőnyt, amivel nemcsak a szakégi cím, hanem az összetett felé is tehetne egy határozott lépést.

Forrás: Red Bull Content Pool

Kiemelkedik-e valaki a szlalomos hármasból? (műlesiklás)

Marcel Hirscher utolsó éveiben visszavette az uralmat a szakágban Henrik Kristoffersentől, visszavonulásával azonban rég látott kiélezett küzdelem folyt tavaly a szakág kis kristálygömbjéért. Semleges szurkolók ennek folytatásában reménykednek, de nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a Kristoffersen-Noël-Yule hármasból valaki kiemelkedik, és letarolja az idei szezont.

Ami a naptárat illeti, a szlalomosok programját tovább sűrítették a szezon közepén. Míg december 21-ig a szlalomspecialistákat nem is láthatjuk versenyezni, addig utána szűk másfél hónap alatt 9 versenyt rendeznek, a szezonbeli 11-ből. Emiatt az idei szezont még inkább meghatározhatja a januári forma. Akár egy kisebb sérülés is teljes szezonos kihagyást jelenthet egy-egy versenyzőnek.

Lássuk az esélyeseket! A címvédő – Henrik Kristoffersen: bár Hirscher visszavonulásával azt várhattuk, a norvég egyeduralmat építhet ki, több gyenge eredmény is becsúszott a számos dobogó mellé. Így csak két pontos előnnyel lett a tavalyi legjobb. Bár szlalomtudása nem kopott meg, némi hektikusság továbbra is megvan sízésében. Ráadásul többen is a fejére nőttek, így idén nem biztos, hogy két ponttal maga mögött tudja tartani a többieket. A tapasztalat viszont egyértelműen mellette szól, tudja, hogy kell kristálygömböt nyerni. Egy biztos, az idei legjobbnak őt kell legyőznie.

Az elsőszámú esélyes – Clement Noёl: már a 2018-as olimpián megvillant, amikor majdnem érmet nyert, azóta pedig meredeken ível tovább a francia pályafutása. Az előző szezonban mindössze két pont hiányzott a szakági elsőséghez. Ugyan 3 versenyt is nyert, kiesései megbosszulták magukat a végelszámolásnál. Rendkívül gyors síző, a kulcs esetében sokkal inkább az lesz, vissza tudja-e fogni magát? Egy bizonyos Marcel Hirschernek tíz éve sikerült a dupla vagy semmit mentalitáson túllépni, a francia Noёl lehet a következő?

A legnagyobb kihívójuk – Daniel Yule: a hatalmasat fejlődő svájci szlalomcsapat elsőszámú sízője tavaly már nem csak egy-egy versenyre tudta felszívni magát, hanem több hétvégén át is hatalmas sízéseket láthattunk tőle. A hagyományosan nehéz lejtőkön rendszeresen jól szerepel már évek óta. Ugyan a legfölényesebb győzelmeket talán Yule szerezte tavaly, de a rákövetkező versenyeken nem volt ritka egy-egy tízen kívüli eredmény sem, vagy épp egy kapura lépés. Ugyan ezek után ismét a tabella élén tér vissza, de ennyi elszórt pont idén sem fér bele a kis kristálygömb elnyerésébe.

A műlesiklásban évek óta rendkívül népes a szezonbeli dobogósok tábora. De a dobogó tetejére is szinte minden alkalommal, jó eséllyel pályázik a fenti hármason kívül még számos síző. Esetükben sokszor a stabil jó szereplés, vagy a sok stabil, de kevés dobogós helyezés a probléma, ami miatt a kis kristálygömbért nem, csak a napi sikerért lehetnek harcba.

Kezdjük a sort a svájci válogatottal! A svájciak, akik évekig top30-as versenyzőt is ritkán tudtak rajthoz állítani, 4 év alatt a legnépesebb dobogóesélyes válogatottat építették ki. A svájciak Achilles-sarka volt a szakág, amit jól jelez, hogy Yule már a harmadik győzelmével is a legsikeresebb szlalomos hazája történetében. Mellette az évek alatt Ramon Zenhäusern, a mezőny legmagasabb szlalomosa vált a második számú sízővé. Győzelemmel és számos dobogóval rendelkezik. Alkata pedig a laposabb szakaszokon többször is a mezőny fölé emeli, de az előző szezonban többször hibázott bele jó futamokba, így emiatt nem léphetet fel a legjobbak közé tartósan is. Mellettük Tanguy Nef szolgáltatta a legnagyobb szenzációt tavaly, aki amerikai tanulmányait befejezve első teljes szezonját futotta, aminek végén már csak egy kevés választotta el a dobogótól. Loïc Meillard tavaly összességében nem volt túlzottan meggyőző, de ha ismét visszatalál formájához, akkor akár többször is dobogón láthatjuk majd. Mellettük pedig még Sandro Simont, Reto Schmidiger és Marc Rochat is megpróbál majd beférkőzni a négyfős világbajnoki keretbe. A korábbi húzónévtől, Luca Aernitől már ennek a legkisebb esélye is komoly meglepetést okozna.

A norvégoktól már megszokhattuk, hogy törekszenek a minél nagyobb merítésű szakági válogatottak felépítésére, ahol egy-egy versenyző kiesése nem okoz hosszútávon visszaesést. Ezt úgy tűnik, lassan műlesiklásban is sikerül elérniük. Henrik Kristoffersent már írtunk, de tavaly nem sokon múlt, hogy az ifjú norvég, Timon Haugen is győzni tudjon. Év végére már remek rajtszámokat szerzett, kérdés, ezt idén mennyire tudja kamatoztatni. Sebastian Foss Solevåg tavaly ugyan dobogóra épp nem tudott állni, de a mezőny egyik legkiegyensúlyozottabbjának bizonyult. Általában akkor mozog a leginkább komfortosan, ha nem közvetlenül a győzelemért síel. Ha ezt levetkőzné, talán a rég üldözött győzelem is meglenne. A söldeni győztes Lucas Bråthen szintén javulhat még szlalomban: eddig nyolcszor indult a szakágban világkupán. Hat kiesés mellett egy negyedik és egy hatodik helyet szerzett. Mellettük még Jonathan Nordbottentől várhatjuk azt, hogy rajtszámot javítva újra stabilizálja magát a legjobb tizenötben.

A franciáknál Noёl mellett Alexis Pinturault számít a legjobb szlalomosnak. A tavalyi évben sokat javult, karrierje elején síelt legutóbb ilyen jól a leglassabb szakágban, hazai havon győzni is tudott. A szakági kristálygömbre esetében ugyan nem látunk sok esélyt, de az összetetthez fontos pontokat gyűjthet, akár rabolhat is Kristoffersen elől. Szintén jobb formát mutatott Victor Muffat-Jeandet is, aki egy-egy dobogós szereplésben reménykedhet. A veteránok is képviseltetik magukat Julien Lizeraux és Jean-Baptiste Grange is tovább síel még idén.

 Az „olasz frontra” tekintve egyszerre láthatjuk a feltörekvő fiatalságot, és a Matt-Kostelić-féle éra egyik utolsó képviselőjét is. Myhrer visszavonulásával már csak Manfred Mölgg (és a francia Lizeraux és Grange) maradtak. Bár gyorsasága egyre kopik, technikai tudása még rendre megvillanhat. A veterán osztagot erősíti még Stefano Gross, aki tavaly egy kissé meglepetésszámba menő dobót szerzett, hosszú szünet után. A fiatalokat Alex Vinatzer vezeti, aki a dél-tiroli gárda másik dobogóját szerezte tavaly. Rettentő sok potenciállal rendelkezik, esetében is a fiatalokra jellemző hévet kell majd leküzdenie. Simon Maurberger szintén képes egy-egy jobb futamra, de a dobogó tőle talán még messzebb van.

Az osztrákok Hirscher visszavonulásával látványosan omlottak össze tavaly. Pedig két éve úgy tűnt, hogy a vezéralak mögött egy népes, tehetséges fiatalabb generáció is felnőtt már. De nemhogy a hirscheri űrt, de a személyükhöz fűzött reményeket sem tudták beteljesíteni tavaly. Marco Schwarzot elsősorban sérülés hátráltatta, dobogót is szerzett. Ő lehet idén az elsőszámú. Michael Matt viszont csak árnyéka volt önmagának, ahogy Manuel Feller is. Utóbbi már az eszeveszett bevállalós sízést sem mutatta mindig, ráadásul őt is sérülés hátráltatta. Elsősorban fejben kell összeszedniük magukat ahhoz, hogy visszatérjenek a dobogóra, amire két éve még szinte minden versenyen eséllyel pályáztak. Gyengélkedésük közben egy még fiatalabb generáció is megérkezett tavaly: Adrian Pertl és Fabio Gstrein is többször megvillantották méregfogukat, előbbi pedig még egy dobogós helyet is megcsípett. Hasonló eredmény még idén is meglepetés lenne tőlük, de elképzelhetetlen egyáltalán nem.

Az előbbiek mellett pedig még mindig akadnak olyanok, akik egy-egy versenyen villanva, a top10-be, kisebb-nagyobb meglepetés mellett a dobogóra is odaérhetnek. A szláv sízők közül erre a legnagyobb esélye a tavaly ismét magára találó, jeges meredekeken parádézó Aleksandr Khoroshilovnak lehet. A veterán orosz tavaly dobogóra is állhatott, ez idén sem elképzelhetetlen. Szerkesztőségünkben régóta titkos tipp a bolgár Albert Popov, aki két éve parádés futamokkal hívta fel magára a figyelmet. Tavaly visszább esett, de idén ismét visszatérhet a második futamok fekete lova. Štefan Hadalin szlalomosból lassan kombinációs sízővé vált, onnan dobogója is van. A világkupában idén már nem rendeznek kombinációt, így csak műlesiklásban vadászhatja a pontokat. A két éve 3 sízővel is berobbanó fiatal horvát válogatottat tavaly mintha megbénította volna a nagyobb esélyesség. Rodeš, Kolega és Vidović is kicsúszott a legjobb 30-ból, legjobbjuk a nem szakági specialista Zubčić volt, nem elképzelhetetlen, hogy idén is ő lesz legjobbjuk.

A pár éve még jobb napokat is látott németek tavaly ismét reményt kaptak, idén pedig már év elejétől is jó rajtszámokkal küzdhet majd a legjobbakkal az eddig inkább parallel specialistaként ismert Linus Straßer. Myhrer visszavonulásával a svédeknek Kristoffer Jakobsenbe kell helyezniük bizadalmukat. Míg újabb meglepetéseket idén is egy belga okozhat, a tavaly már top10-ben is végző Armand Marchant személyében.

Bár láthatjuk, hogy a dobogóesélyesek tábora igen bőséges, a legesélyesebb hármasnak elsősorban egymásra kell figyelnie. A számos dobogóaspiráns azonban értékes pontokat rabolhat bármelyiküktől, egy-egy síző pedig minden bizonnyal győzelmeket is elhalászhat majd Kristofferesenék elől.

A címlapon szereplő kép forrása: L’Est Républicain

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s