Markus Eisenbichler világbajnok lett a Bergiselen!

Órási izgalmakat, és kettős német győzelmet hozott a seefeldi világbajnokség első síugróversenye, amelyen Markus Eisenbichler szerezte meg az aranyérmet honfitárs Karl Geiger, valamint a nap talán legnagyobb meglepetését okozó Kilian Peier előtt!

Szinte tavaszias idő fogadta ma a mezőnyt a Bergiselen, hiszen hét ágra sütött a nap és a hőmérő higanyszála is bőven a nulla fölé emelkedett, aminek a leginkább talán a helyszínre kilátogató mintegy 11 ezer néző örült, hiszen a januári négysánccal ellentétben, amikor majd’ megfagytunk ezúttal kellemes versenynéző idő volt.

Az első sorozatban az első számottevő ugrást az ötödikként próbálkozó Jonathan Learoydtól (24.) láttuk, aki 116,5 méterrel egy ideig az élen is tudott maradni. A francia ugrót Ziga Jelar (118,5 m 22.) szorította le az élről, akit csapattársa, Peter Prevc (123,5 m 16.) váltott az élen, aki először ugrotta át a K-pontot a versenyen.

Viktor Polasektől (20.) láttunk ezután egy 120 méteres kísérletet, majd Daiki Ito (25.) ugrott 119 métert, ezzel mindketten biztosították helyüket a második körben. Az első osztrák ugró Philipp Aschenwald (18.) volt a mai napon, 120 méterrel be is jött rögtön másodiknak. Simon Ammann (17.) viszont hamar bejött a mayerhofni ugró elé, ugyanis 122,5 méternél landolt, ezzel második volt Prevc mögött.

Michael Hayböck (19.) ugrott ezután 122 métert, majd Junshiro Kobayashi (29.) 116-ot, amivel ők sem voltak veszélyesek Prevcra, így 30 ugrót követően továbbra is a szlovén vezette a mezőnyt.

A következő szép ugrás Richard Freitag (11.) nevéhez fűződött, aki 125,5 méternél landolt, ezzel át tudta venni a vezetést is. Nem marad el tőle sokkal Andreas Stjernen (13.) sem, ám a norvég 124,5 méterrel csak a második helyet tudta elfoglalni. Andreas Wellingernek (32.) viszont nem alakult jól a verseny, ugyanis csak 119,5 métert ugrott, ráadásul a talajfogása sem volt túl szép, így végül a német olimpiai bajnok még a második sorozatról is lemaradt.

Kilian Peier (1.) ugrását sokan vártuk kíváncsian, hiszen az edzéseken és a kvaliban remekelt a svájci, akinek legjobb eredménye a VK-futamokon eddig egy 7. hely volt. Ehhez képest most 131 métert repült, amivel természetesen vezetett is, és bár a legjobbak még hátra voltak, már sejthető volt, hogy legalább a dobogóért ugorhat majd a második sorozatban.

Daniel Huber (9.) sem ugrott egyébként ezt követően rosszat, 126 méterrel azonban így is csak második volt. Halvor Egner Granerud (116,5 m 33.) viszont a hirtelen beforduló hátszélben nem tudott jót ugrani, és végül nem is jutott tovább a második sorozatba. Evgeniy Klimovtól (15.) láttunk ezután egy 126,5 méteres kísérletet, majd Roman Koudelka (21.) landolt 120,5 méternél, amivel egyikük sem volt igazán veszélyes a vezető Peierre.

Nem így, Karl Geiger (4.), aki a svájcihoz hasonlóan 131 métert ugrott, azonban a kompenzáció és a stíluspontok miatt, csak a második helyre tudott bejönni. Markus Eisenbichler (2.) még ennél is közelebb járt, ráadásul 131,5 méterrel még nagyobbat is ugrott, ennek ellenére 8 tized ponttal lemaradva ő is a svájci mögé fért csak be a táblázaton.

Timi Zajc (8.) ugrott ezután 127 métert, amivel jó helyről várhatta a folytatást, ezzel együtt az élen állókra igazán nem volt vele veszélyes. Johann André Forfang (5.) 132,5 méteres ugrásában viszont talán lehetett volna több is, ha rendesen bele tud állni a telemarkba a norvég, aki gyengébb stíluspontjai miatt csak a negyedik helyre jött be.

Robert Johanssontól (10.) láttunk ezután egy 128 méteres repülést, majd Dawid Kubacki (11.) és Piotr Zyła (14.) ugrott egyaránt 128,5 métert, amivel mindannyian a középmezőny elejéből várhatták a folytatást. Stefan Kraft (5.) repült ezután 130 métert, amivel Forfanggal holtversenyben, a negyedik helyre jött be, majd Kamil Stoch (7.) következett, aki elsőre nem ugrott rosszat, ám a lengyel 128,5 méteres kísérlete nem volt annyira kiemelkedő sem, hogy az élen állókat igazán veszélyeztetni tudja vele.

Ezzel már csak Ryoyu Kobayashi (3.) ugrása volt hátra az első sorozatból, aki esélyeshez méltóan 133,5 méterrel a sorozat leghosszabb ugrását mutatta be. Igen ám, de a talajfogása nem sikerült túl szépre, így csak a harmadik helyről várhatta a folytatást, ami azt jelentette, hogy a meglepetésember Peier várhatta az élről a második sorozatot. A svájci mögött, egyébként Az Eisenbichler, Kobayashi, Geiger hármas 2,7 ponton belül volt egymáshoz képest, ami egy négyes csatát vetített előre a világbajnoki aranyéremért.

Az első sorozat eredménye

A második sorozat Mackenzie Boyd-Clowes (118,5m 27.) ugrásával vette kezdetét, majd utána következett Junshiro Kobayashi 132 méteres repülése, a japán ezzel a 29. helyről egészen a 17. helyig lépdelt előre. A hazaiak első képviselője a második sorozatban Manuel Fettner (24.) volt, aki 122,5 méterig szállt, ezzel végül sokat nem tudott javítani. Daiki Ito a 20. helyre jött fel 126 méteres ugrásával, az utána ugró Vladimir Zografski ugyan nem volt rossz, de a bolgárt végül a ruha nem megfelelősége miatt kizárták a versenyből, így csak a 30. lett. Ito után egy másik japán, Yukiya Sato (124m 21.) is képes volt javítani. Az első tízes csoportot Roman Koudelka 120,5 méteres ugrása zárta, aki valószínűleg ennél a 22. helynél bizonyára szebb eredményre vágyott a szezon korábbi versenyei után.

A második tízes csoportban láthattuk Michael Hayböcköt, aki 125,5 méteres ugrásával végül a 14. helyen zárta a versenyt. Utána következett Philipp Aschenwald, akinek szereplése a világbajnokságon talán már önmagában pozitív meglepetés a korábbi évek teljesítménye után, de a fiatal osztrák ma is bebizonyította, hogy miért került be a csapatba, 128 méterig szállt és ezzel a 13. lett. Simon Ammann 126 méterig repült, végül a 15. lett, de a nap végén mégis ünnepelhetett – igaz, nem saját eredménye végett. Peter Prevc 122 méteres ugrásával a 16. lett, a szlovén látott már szebb napokat is, de azok után, hogy nemrég még a willingeni verseny második sorozatára sem tudta kvalifikálni magát, ez a mai top húszas eredmény még előre lépésnek is tekinthető.

Evgeniy Klimov (18.) második ugrása nem sikerült túl jól, 121 méterével néhány helyet visszaesett, akárcsak Piotr Zyla (121m 19.). A nap alighanem legnagyobb negatív meglepetése Andreas Stjernen (102m 29.) volt, aki most már nem először mutatott be hasonló „megbillenős” ugrást az utóbbi időben, úgy tűnik, a norvégnál fejben vagy technikailag még mindig nem stimmel. Ezzel szemben Richard Freitag látszólag teljesen maga mögött hagyta a tavalyi innsbrucki botlását a Négysáncon, ugyanis 129,5 méterig szállt és a 9. lett. Dawid Kubacki 125,5 méterével végül a top 10-be nem tudott bejönni, a 12. lett.

Az utolsó csoportot Robert Johansson (8.) kezdte meg 129 méterével, őt követte Daniel Huber (11.) 125,5 méteres szereplése. Timi Zajc (124m) első felnőtt világbajnokságán az előkelő 10. helyen végzett. A lengyelek legjobbja ma is Kamil Stoch volt, 129,5 méteres ugrása eleinte úgy tűnt, hogy akár szebb eredményre is elég lehet, mint ez az 5. hely, azonban az utána ugrók páran még ennél is messzebbre ugrottak, így a lengyelnek nem sikerült végül dobogóra állnia. És ugyanez igaz Stefan Kraftra is, aki a lengyelhez hasonlóan, talán kicsit csalódottan zárhatta a versenyt, ugyanis „csak” a 6. lett, de mindkettejük esetében elmondható, hogy nagy eséllyel pályáztak nemcsak egy éremre, hanem a legszebb éremre. Johann André Forfang (125,5m) lett ma a norvégok legjobbja ezzel a 7. hellyel.

A negyedik helyről érkezett Karl Geiger, aki 130,5 méterig repült, és eksztázisban várta, hogy vajon elég lesz-e ez a dobogóra, végül azonban egészen gyorsan választ kapott erre a kérdésre, mert Ryoyu Kobayashi ma nem a legjobb napját fogta ki, 126 méterig szállt, amivel csak Geiger mögé tudott bejönni. Az tehát biztossá vált, hogy egy német már lesz a dobogón, de még fent volt a soron következő Markus Eisenbichler, aki alighanem a helyszínen lévők egyik legnagyobb kedvence volt, a tömeg ugyanis euforikus állapotba került a német 135,5 métere után – és ne legyen kétségünk afelől, hogy Eisenbichler is hasonló állapotban volt.

Pláne Killian Peier ugrása után. A svájci nem izgulta el a másodikat sem, 129,5 méterig szállt, amivel ugyan a versenyt nem nyerte meg, de bejött a harmadik helyre, Geiger mögé… és meg is rohamozták a csapattársak, és úgy ünnepelték, mint a németek Eisenbichlert, az „örök másodikat”, aki ma végre kitört ebből a szerepből és életében először nyert versenyt, méghozzá az egyik legfontosabbat karrierje során. Ezzel elmondhatjuk, hogy a dobogóra három olyan ember állhatott fel, akiknek mind fülig ért a szája, és mi mást is szeretne látni az ember, különösképpen egy világbajnokságon, mint három elképesztően boldog embert, aki úgy ünnepelte saját és egymás(!) eredményét, mintha legalább mindhárman bajnokok lettek volna!

Végeredmény

HelyVersenyzőOrszág1. sorozat2. sorozatPontszám
1.Markus EISENBICHLER131,5135,5279,4
2.Karl GEIGER131,0130,5267,3
3.Kilian PEIER131,0129,5266,1
4.Ryoyu KOBAYASHI133,5126,5262,0
5.Kamil STOCH128,5129,5259,4
6.Stefan KRAFT130,0126,5256,1
7.Johann André FORFANG132,5125,5250,9
8.Robert JOHANSSON128,0129,0248,9
9.Richard FREITAG125,5129,5248,7
10.Timi ZAJC127,0124,0245,5

 

Részletes eredmények

A világbajnokság programja vasárnap a csapatversennyel folytatódik!

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s