Karl Geiger révén hazai győzelemnek örülhettek a szurkolók Willingenben. 150 méter feletti ugrásával könnyedén lépte át a második futamban Kamil Stochot és Ryoyu Kobayashit, akik ebben a sorrendben szintén a dobogón végeztek. Győzelmével Geiger a hétvégi kiírású Willingen Five-ban is átvette a vezetést a ma nullázó Eisenbichlertől.
A sűrű pénteki willingeni program után (a Titisee-Neustadt-i csapatverseny pótlása mellett a selejtezőt is rendeztek) szombaton rendezték az első egyéni versenyt. A hétvége 5 egyéni ugrásának összegéből vasárnap este összeáll majd a Willingen Five összetettje is. Ezt a verseny előtt a Markus Eisenbichler vezette, aki a pénteki kvalifikáció győztese volt.
A verseny elején, húsz ugró után Stefan Hula (14., 137,5 m) vezetett három szlovén előtt: Damjan (18., 132,0 m), Jelar (22., 134,5 m), Peter Prevc (24., 129,0 m) sorrendben. A huszonegyedik ugró azonban egyből meg is előzte a lengyelt, Daiki Ito (12., 134,5 m) egy 134,5 méteres ugrással vette át a vezetést. Ez azonban csak időleges volt. Az egyre jobb formába lendülő Simon Ammann (9., 138,5 m) az addigi leghosszabb ugrással, gyenge zsűripontjai ellenére is átvette a vezetést.
Az osztrákok közül Fettnernek () nem sikerült a második futamba kerülés, Hayböcknek (21., 128,6 m) viszont legalább ez az érdem felírható volt. Anze Semeničnek (28., 131,0 m) sokáig izgulhatott a bejutás küszöbén. A hazaiak örömére Richard Freitag (6., 144 m) ugrott elsőként 140 méter fölé, amivel sokáig az első helyet is magénak tudhatta. Jakub Wolny () gyengén ugrott, míg Junshiro Kobayashi (15., 136,5 m) a továbbjutók sűrűjében találta magát.
A zsűri harminc ugró után az addigi 17-es helyett a 16-os beülőt választotta a mezőnynek. Innen Antti Aalto (20., 136,0 m) és Yukiya Sato (27., 131,5 m) sem tudtak beleszólni a top helyezések alakulásába, utóbbi a továbbjutást is épp csak megugrotta. Domen Prevc () messze elmaradt bátyja teljesítményétől, pontot sem szerzett ma. A mezőny elejébe hosszú idő után ketten is befértek, előbb Kilian Peier (13., 132,5 m) ugrott jól (igaz, Ammannt ezúttal nem előzte meg), majd pedig Andreas Wellinger (11., 134,5 m) az aktuális dobogóra is felléphetett egy rövid időre. A németet nem sokkal később Evgeny Klimov (8., 138,5 m) szorította le onnan. Közben pedig Huber (12., 133,5 m) és Granerud (26., 128,0 m) is tovább tudott jutni. Mellettük azonban Roman Koudelka (23., 133,5 m) is csak a továbbjutásnak örülhetett ma, a jó helyezésnek nem.
Freitag vezetése hosszú ideig kitartott, de a németek nagy örömére onnan egy újabb hazai versenyző, a 16-os beülőből legmesszebb jutó Karl Geiger (3., 142,0 m) taszította le. A német öröm után egyből csalódást is láthattunk. A Willingen Five-ot vezető Markus Eisenbichler () a selejtezős győzelem után ezúttal csak 125,5 méterig jutott, amivel tovább sem jutott a második futamba. Nem sokkal később pedig a teljesen hazainak számító Stefan Leyhe () is egy ugrás után búcsúzott a versenytől.
Az élen álló két német mögé sorolt be a szlovén Timi Zajc (7., 140,5 m), szintén 140 méter feletti ugrással. Johann Andrá Forfang (10., 137,0 m) a közvetlen élmezőny mögött foglalhatott helyet. Honfitársa, Robert Johansson (16., 134,0 m) még ettől is elmaradt 3 méterrel. A németek kettős vezetését két lengyl tudta megtörni, előbb Dawid Kubacki (4., 144,0 m) mutatta be a nap második 144 méteres ugrását, majd Piotr Žyła (5., 142,0 m) is folytatta hétvégi remek szereplését, de Freitag elé még továbbra sem fért be egyikőjük sem.
A lengyel tűzijátékot követően Stefan Krafttól (17., 134,5 m) egy igen gyenge ugrást láthattunk. Az osztrák a top10-től pontszámra nem maradt el sokkal, de az élmezőnytől 20 pontos volt a lemaradása. Ami nem sikerült Kubackiéknak, az sikerült Kamil Stochnak (1., 144,5 m), nevezetesen átvette a vezetést a németektől. A világkupa címvédője fél méterrel 144,5 méterre javította a nap legnagyobb ugrását is. Már csak a VK éllovas Ryoyu Kobayashi (2., 144,5 m) volt hátra, aki a pontosan akkorát ugrott, mint előtte Stoch, de kompenzációban elmaradt tőle 3 ponttal.
A második futamban újra visszatért a mezőny a 16-os beülőbe, továbbra is stabilan kitartott a hátszél. A junior világbajnok Thomas Aasen Markeng (27., 134,0 m) első pontszerzése alkalmából egyből több pontnak is örülhetett jó második ugrásának köszönhetően. A szél viszont Philipp Aschenwald (16.) ugrására épp megfordult, így történhetett meg, hogy 145,5 méterrel nem tudta megelőzni Granerudot (14., 144,0 m).
Két korábbi verseny győztes, Peter Prevc (20., 139,0 m) és Roman Koudelka (26., 135,0 m) sem tudtak az élre állni, az élen álló kettős pedig tovább menetelt előre a ranglistán. Meg tudták még előzni Žiga Jelart (25., 135,5 m) és Michael Hayböcköt (24., 135,5 m) is, amivel tíz ugró után továbbra is Granerud-Aschenwald sorrend volt az élen.
Az enyhülő hátszél miatt a 17-esről a verseny során másodszor is a 16-os beülőre váltott a zsűri. Az első hely közelébe egészen Stefan Kraft (11., 139,0 m) ugrásáig nem jutott senki, az osztrák azonban egyből át is vette a vezetést, de a nagy ugrás másodjára is elmaradt. Előtte ugrott még Antti Aalto (18., 133,5 m), Daniel Huber (21., 133,5 m) és Jernej Damjan is (23., 126,5 m), de mindhárman visszacsúsztak. Robert Johannson (17., 136,5 m) másodjára sem talált bele az ugrásába, nem úgy Junshiro Kobayashi (12., 140,5 m), aki kihasználta a pillanatnyi szélcsendet, de Kraftot ő sem tudta megelőzni.
Stefan Hula (22., 129,0 m) 130 méterig sem jutott el, amivel jelentősen visszacsúszott a ranglistán. Kilian Peier (8., 145,5 m) másodjára remekül ugrott, jelentős előrelépésben bízhatott, főleg annak fényében, hogy közvetlenül előtte igen szoros volt a mezőny. A svájci hamar a legjobb tízbe is beverekedte magát, ugyanis az utána érkező Daiki Ito (13., 140,5 m) és a másodjára gyengén ugró Andreas Wellinger (19., 134,0 m) sem fértek a közelébe.
A zsűri időközben még eggyel lejjebbre, a 15-ösre módosította a beülőt. Forfangnak (10.) innen egy 139,5 méteres ugrás sem volt elég a vezetéshez. Peier pedig még tovább javított vezetésén, igaz, a következőnek talán annyira nem örült… Simon Ammann (15., 133,5 m) ugyanis másodjára nem kapta el úgy az ugrás fonalát, ezzel pedig több helyet is visszaesett. A beülőmódosítás és a hozott előny elég volt Klimovnak (7., 143,0 m) ahhoz, hogy egy Peierénél valamivel rövidebb ugrással is átvegye a vezetést. Timi Zajc (9., 136,0 m) ezúttal 140 méter alatt maradt, amivel nem tudta megtartani pozícióját.
Az utolsó hatos már 10 ponton belül volt Stoch-hoz képest, így adott esetben győzelmi reményeik is lehettek. Richard Freitag (6., 140,0 m) újabb jó ugrással tett tanúbizonyságot javuló formája mellett – a németek legnagyobb örömére. A vezetést viszont csak egy pillanatra tudta magához ragadni. Érkezett ugyanis Piotr Žyła (4., 141,5 m), aki az ugrás elején bizonytalannak tűnt ugyan, de így is kellően messzire repült ahhoz, hogy nagy előnnyel ugorjon az élre. Dawid Kubacki (5., 141,5 m) méterre azonosat ugrott iménti honfitársával, mindezt viszont sokkal kisebb hátszélben, így a két lengyel helyet cserélt egymással.
A végjátékra kisebb szembeszél is érkezett. Ezt használta ki Karl Geiger (1.) is, aki messzire elugrott a mezőnytől, egészen 150,5 méterig. Ez a távolság sok volt Ryoyu Kobayashinak (3., 143,0 m), aki egyébként már ismét szembeszélben volt kénytelen ugrani. Kamil Stoch (2. 144,5 m) kereken 6 méterrel kisebbet ugrott, mint Geiger, igaz, ezt gyenge hátszélben. Azonban a kompenzációs pontok sem voltak elegendők a német hatalmas ugrásával szemben, csak a második helyet szerezte meg.
Karl Geiger karrierje második győzelmét aratta, az elsőt szintén az idei szezonban, Engelbergben szerezte. Kamil Stochnak nem sikerült a szezonban harmadikként tripláznia egyéni versenyeken, két győzelem után ezúttal a második helyre szorult. Ryoyu Kobayashi mai harmadik helyével már 15 dobogós helyezést számlál a szezonban, ebből 10 győzelmet. Mindkét szám japán rekord. Az összetettben a japán továbbra is megnyugtató, 411 pontos előnyt élvezhet Stochhal szemben.
Végeredmény
| Hely | Versenyző | Ország | 1. sorozat | 2. sorozat | Pontszám |
| 1. | Karl GEIGER |  |
142,0 | 150,5 | 311,1 |
| 2. | Kamil STOCH |  |
144,5 | 144,5 | 307,1 |
| 3. | Ryoyu KOBAYASHI |  |
144,5 | 143,0 | 304,7 |
| 4. | Piotr ZYLA | |
142,0 | 141,5 | 297,9 |
| 5. | Dawid KUBACKI | |
144,0 | 141,5 | 297,0 |
| 6. | Richard FREITAG | |
144,0 | 140,0 | 291,4 |
| 7. | Evgeny KLIMOV |  |
138,5 | 143,0 | 289,2 |
| 8. | Kilian PEIER |  |
132,5 | 145,5 | 285,5 |
| 9. | Antti AALTO |  |
140,5 | 136,0 | 280,8 |
| 10. | Johann-André FORFANG | |
137,0 | 139,5 | 280,2 |
Világkupa összetett
| Hely | Versenyző | Ország | Pontszám |
| 1. | Ryoyu KOBAYASHI | |
1520 |
| 2. | Kamil STOCH | |
1109 |
| 3. | Stefan KRAFT |  |
991 |
| 4. | Piotr ZYLA | |
903 |
| 5. | Dawid KUBACKI | |
789 |
| 6. | Robert JOHANSSON | |
691 |
| 7. | Johann André FORFANG | |
644 |
| 8. | Timi ZAJC | |
632 |
| 9. | Stephan LEYHE | |
619 |
| 10. | Karl GEIGER | |
594 |
Willingen Five
| Hely | Versenyző | Ország | Pontszám |
| 1. | Karl GEIGER | |
465,0 |
| 2. | Ryoyu KOBAYASHI | |
463,1 |
| 3. | Piotr ZYLA | |
458,6 |
| 4. | Kamil STOCH | |
454,9 |
| 5. | Timi ZAJC | |
441,1 |
| 6. | Evgeny KLIMOV | |
437,0 |
| 7. | Dawid KUBACKI | |
436,4 |
| 8. | Stefan KRAFT | |
434,4 |
| 9. | Kilian PEIER | |
429,7 |
| 10. | Johann-André FORFANG | |
424,2 |
