Stochi magaslatokban szárnyalt Rukán Ryoyu Kobayashi

Mégis mivel ünnepelhetné az ember első Világkupa győzelmét, hanem egy másodikkal? Ryoyu Kobayashi minden kétséget kizáróan a legboldogabb emberként utazhat el Finnországból, a tegnapi nap után a mai versenyt is meg tudta nyerni, méghozzá tökéletes versenyzéssel, sáncrekord beállítással és olimpiai bajnokokat meghazudtoló formával. Andreas Wellinger és Kamil Stoch több mint 20 pontos lemaradásban állhattak fel a dobogóra a japán fiú mellé!

A zaklatott hétvége után a mai kvalifikáció végül időben kezdődött meg, a versenyhez hasonlóan, ám így is voltak nagy nevek, akik végül búcsúzni kényszerültek. A tegnapi nap legjobb osztrákjának, Gregor Schlierenzauernek, a szezonban eddig nem éppen brillírozó Michael Hayböcknek és Simon Ammannak is hamarabb véget ért a vasárnapi program.

A verseny a 9-es beülőből vette kezdetét, az örökfiatal, Noriaki Kasai (38.) 121,5 méteres ugrásával. Nemsokkal utána Andreas Stjernen (50.) okozta a nap egyik legizgalmasabb és egyben legijesztőbb pillanatát. A norvég ugyanis megbillent az elugrás után, mindössze 83,5 méterig jutott, így hamar búcsúzni kényszerült.

A svájci Andreas Schuler (20.) 129 méterig repülve jó néhány versenyzőn keresztül vezette a versenyt. Nemsokkal utána Jarko Määttä (25.) 128 méteres ugrással örvendeztette meg a hazai közönséget, de ez az eredmény lassan homályba veszett, mivel az utána érkező Philipp Aschenwald (19.) még erre is rátett egy métert, és átvette Schulertől a vezetést. És ha már a kisebb csapatokról, név szerint a finn és svájci csapat ugróiról megemlékeztünk az imént, mindenképp érdemes kiemelnünk az ész Artti Aigrot (13.) is, aki 130 méteres ugrást mutatott be a sorozatban.

A szél, Kuusamohoz hűen persze ma is igyekezett megtréfálni a versenyzőket. Noha többnyire szembeszéllel volt dolguk a versenyzőknek, a verseny korai szakaszában időnként a hátszél is befújt. Ebbe a nem túl szerencsés helyzetbe került Kevin Bickner (49.) is, a körülményekben bekövetkezett változás pedig eléggé megzavarta a versenyzőt, az amerikaiak reménysége kénytelen volt tehát búcsúzni.

A nagy visszatérő Severin Freund (31.) 120 métere nem volt elég a második sorozatba kerüléshez, esetében viszont egyelőre a versenyekbe való visszarázódás a cél az elkövetkezendő időszakban. Ha már viszont a hiányzó formáról beszélünk, akkor Daniel André Tandét és Halvor Egner Granerudot is meg kell említenünk, akik ugyan épp becsúsztak a második sorozatba, de a 27. és 28. hely finoman szólva sem az, ahol a norvég ugrók lenni szeretnének.  A Freund után érkező Naoki Nakamura (9.) azonban 129,5 méterével átvette a vezetést a jó pár perc óta élen álló Aigrotól. A japán ugrása után néhány ugró megküzdött a sánccal és a széllel, ebből a gárdából talán Manuel Fettnert (21.) érdemes kiemelni, aki 124 méterig jutott. A honfitárs, Stefan Kraft (14.) formája úgy tűnik kezd visszatérni vagy inkább Kraft kezd újra ráérezni az ugrásokra, a kvalifikáció megnyerése után a versenyen remek ugrást mutatott be, ezúttal 128 méterig jutott, de csak a harmadik helyre jött be (Nakamura és Aigro mögé), ami a ranglistát illeti. Roman Koudelka (128,5m 11.) és Richard Freitag (126m 18.) ugyancsak jól kezdtek ma, 128,5 és 126 méteres ugrásaikkal bebiztosították helyüket a második sorozatra.

kuusamo7

A legjobb húsz versenyzőhöz érkezve Markus Eisenbichler (124,5m 22.) és Jakub Wolny (125,5m 17.) ugrásai voltak (ugrási sorrendben) az első igazán kiemelkedőek, esetükben azonban visszatért a szembeszél. A nyári GP-n kiválóan szereplő Daniel Huber (46.) ezúttal túlságosan is akarta a jó eredményét és belehibázott az ugrásba, 113,5 méterével bőven elmaradt még a pontszerzéstől is.

Aigro ugrása után végre újból láthattunk versenyzőt, aki megugrotta a 130 métert, ez a versenyző pedig Dawid Kubacki (10.) volt. Ám a lengyel ezzel az ugrással sem tudta megelőzni a még mindig élen álló Nakamurát. Antti Alto (33.), a hazaiak reménysége a múlt hétvégi jó eredmény után ma csak 120 méterig jutott, így ő is kénytelen volt búcsúzni.

Johann André Forfang (131,5m 11.) volt az első ugró, aki nemcsak megközelítette, de túl is ugrotta a 130-as vonalat, ám ez még mindig kevésnek bizonyult ahhoz, hogy átvegye a vezetést. Csapattársa, Robert Johansson (8.) a verseny addigi leghosszabb ugrását bemutatva, 134 méterig szállt és ezzel végül leváltotta az élen álló Nakamurát. A hektikus szerepléséről híres Domen Prevc (5.) tegnapi 4. helyét követően ma is összeszedetten versenyzett, 136,5 méterével gyorsan meg is előzte Johanssont.

kuusamo8

Ám a szlovén sem élvezhette sokáig a vezetést, mert az utána érkező Andreas Wellinger (2.) beszállt az első helyre, a szó szoros értelmében, ugyanis 136 méterével és átlag 19-es stíluspontjaival megelőzte a szlovént. Honfitársa, Karl Geiger (135m 7.) továbbra is jó formát mutat, ugyan Wellingerhez és Prevchoz hasonlóan 136-ig nem jutott el, és erős szembeszél miatt vontak is tőle néhány pontot honfitársa és a szlovén mögé jött be. A kialakuló élmezőnytől kissé elmaradt Timi Zajc (130m 14.), viszont a németek teljesítményét tovább fokozta Stephan Leyhe, aki 136,5 méterével végül a 4. helyen zárta a sorozatot.

Piotr Zyla 133,5 méterig jutva az akkori vezetőhöz, Wellingerhez képest, öt pontos hátrányt szedett össze, ő a 6. helyről várhatta a folytatást. Evgeniy Klimov (16.) kis túlzással élve wislai formájának csak az árnyékát mutatta ma, 129,5 méterével a legjobbaktól elmaradt.

Kamil Stoch (136,5m 3.) természetesen beszállt a mai buliba is, már ha élhetünk ilyen vulgáris kifejezéssel. A lengyel klasszis ma sem hibázott, 136,5 méterig repült, ám Wellingertől végül egy egész tizedponttal ígyis elmaradt. Az éllovas Ryoyu Kobayashi (140m 1.) ma tovább menetelt. Nagyon úgy fest, hogy a japán egy lépéssel a mezőny előtt áll, a sorozat legnagyobb ugrását bemutatva nyerte meg a sorozatot, ezzel 9 pontot vert az őt üldöző olimpiai bajnokokra.

Az első sorozat eredménye

kuusamo9

A második sorozat egy egészen jó ugrással indult, Kilian Peier (28.) 126 méterig jutott, ám az őt követő David Siegel (22.) 2,5 métert javítva Peier ugrásán jó néhány ponttal megelőzte a svájcit, és számíthatott rá, hogy pár hellyel feljebb lépeget majd a ranglétrán. Daniel André Tande (127,5m 24.) másodjára szintén javítani tudott, ám csak Siegel mögé került. Anze Lanisek (21.) révén az első 130 méteres ugrásra sem kellett sokat várnunk, így viszont Siegel máris elbúcsúzhatott a vezető pozíciótól. A szlovének újabb fiatallal hívták fel magukra a figyelmet ma is, Zak Mogel 134,5 méterével ma a 20. helyen végzett. Junshiro Kobayashi (18.) 133 méterével azonban gyorsan átvette a vezetést Mogeltől, de Kobayashi is gyorsan búcsúzott a szponzorfaltól, mert Manuel Fettner (133m 15.) alig két ponttal megelőzte őt.

Philipp Aschenwald (132m 16.) jó napot tudhat maga mögött, az osztrák néhány métert javított is a második sorozatban, így abszolút elégedett lehetett a szereplésével. Richard Freitag (133,5m 14.) a többi némettől kissé elmaradt az első sorozatban, másodjára azonban pompás ugrást mutatott be, igaz elég erős szembeszélben érte el mindezt, de a vezetést a remek zsűripontokkal kiegészülve át is vette. Jakub Wolny (134m 13.) pedig Freitagot fosztotta meg a vezető pozíciótól. A lengyel is kezdi megtalálni a formát és kezd felzárkózni a nagyobb nevekhez, és könnyen lehet, hogy ő lesz a következő lengyel csillag az élen. De úgy tűnik, Timi Zajc (135m 11.) is kezdi beverekedni magát a szlovén élvonalba, kiegyensúlyozott versenyzéssel ma is sok pontot gyűjtött.

Nem lehetett azonban ennyire felszabadult Klimov (125m), az orosz versenyző formájához képest kifejezetten rossz versenyt zárt, és végül csak a 26. helyen végzett. A nap osztrákja, Stefan Kraft (10.) másodjára 139 méterig jutott el, ami messze a sorozat addigi leghosszabb ugrása volt. Ugyan teljesen más szint, de ha már a nap legjeiről beszélünk, az észt Artti Aigro (128,5m) is megérdemli a virtuális tapsot tőlünk, hiszen két kiegyensúlyozott ugrással a 19. helyen zárta a versenyt.

kuusamo10

Ugyan a mai nap messze a legnyugodtabb volt a hétvégén, a szél a mai versenybe is beleszólt. A szembeszél kezdett megerősödni a verseny végére, Roman Koudelkától (130m 17.) már 11 pontot vontak.

A legjobb 20 versenyző után Johann André Forfang (9.) állt az élen, aki a nagy szembeszelet hasznosítva egészen 137,5 méterig szállt. Robert Johansson (7.), Krafthoz hasonlóan, a 139 métert célozta meg, és a nagy levonás ellenére is maga mögé utasította Forfangot. Ám ezután jött a tűzijáték, a két norvég ugrása után ugyanis szinte mindenki a 140-es vonalat ostromolta. Karl Geiger (8.) esetében ugyan kicsit enyhült a szél, ígyis 138 méterig repült, de a vezető helyet nem sikerült megkaparintania. Piotr Zyla (5.) 139,5 méterével az addigi(!) legnagyobb ugrását bemutatva 6 ponttal előzte meg Johanssont, és izgatottan várhattuk vajon a legjobb öt versenyző, mit fog produkálni ezek között a szélviszonyok között.

Ám a szél olyannyira megerősödött, hogy a verseny első sorozatának legjobb szereplőire várnunk kellett. Domen Prevcot (4.) ezúttal a várakozás sem zavarta meg, 142,5 méterig repült, és ugyan -14,9 pontot vontak tőle, így is sikerült az első helyre bejönnie. Prevc esetében viszont kérdés, hogy hosszabb távon mennyi ideig lesz képes megőrizni ezt a formát, vagy végre felnőtt a feladathoz, hogy fejben is felvegye a versenyt a legjobbakkal. Stephan Leyhe ettől a Prevc ugrástól elmaradt, 137,5 méterével összességében véve a 6. helyen zárt, amivel a múlt heti dobogós helyezés után teljes mértékben elégedett lehet.

Leyhe elmaradt, Kamil Stoch (3.) viszont überelte Prevc mutatványát, és 144 méterig repült, ezzel több mint 10 ponttal át is vette a vezetést. Az utána érkező Andreas Wellinger (2.) esetében már 147 métert mutatott a kijelző ahhoz, hogy az élre kerüljön, de az olimpiai bajnok meg is közelítette ezt a szinte már lehetetlennek tűnő távolságot. A 145,5 méteres csíknál ért földet, és még ezen a ponton is megcsinálta a telemarkot, így a zsűritől joggal érdemelte ki a 19,5-es pontszámokat. A kérdés már csak az volt, hogy vajon ez az ugrás elég volt-e ahhoz, hogy ledolgozza 9 pontos lemaradását Kobayashival szemben.

kuusamo6

Hideharu Miyahira bízva ugrójában, úgy határozott, hogy nem egy, hanem két beülővel lejjebbről engedi el Ryoyu Kobayashit, amivel a japán ugró már +16,5 pontos kompenzációval indult. Noha egy 135-136 méteres ugrás már elég lett volna ahhoz, hogy behúzza második győzelmét, Kobayashi nem állt meg itt. 147,5 méterig repülve, majdnem kiugorva a stadionból, beállította a sáncrekordot, és olyan szinten elverte a mezőnyt – 22 pontot adott Wellingernek –, hogy még az edzője is meghajolt előtte. Sőt a felvételek alapján még néhány könnycseppet is elmorzsolt Kobayashi teljesítményét látva. Ám nemcsak az edző, de Andreas Wellinger is elismerően tapsolt a japán versenyző ugrása után, aki ezzel egy második trófeával ünnepelte a tegnapi első győzelmét. Ezek után kíváncsian várjuk, mivel tud majd előrukkolni Oroszországban a fiatal japán.

Végeredmény

Hely Versenyző Ország 1. sorozat 2. sorozat Pontszám
1. Ryoyu KOBAYASHI 140,0 147,5 310.4
2. Andreas WELLINGER 136,0 145,5 288.4
3. Kamil STOCH 136,5 144,0 285.4
4. Domen PREVC 136,5 142,5 274.8
5. Piotr ZYLA 133,5 139,5 274.0
6. Stephan LEYHE 136,5 137,5 268.9
7. Robert JOHANSSON 134,0 139,0 268.0
8. Karl GEIGER 135,0 138,0 267.4
9. Johann Andre FORFANG 131,5 137,5 264.8
10. Stefan KRAFT 128,0 139,0 264.3

Világkupa összetett

Hely Versenyző Ország Pontszám
1. Ryoyu KOBAYASHI 260
2. Kamil STOCH 190
3. Piotr ZYLA 145
4. Stephan LEYHE 135
5. Andreas WELLINGER 133
6. Karl GEIGER 106
7. Evgeniy KLIMOV 105
7. Timi ZAJC 105
9. Domen PREVC 100
10. Robert JOHANSSON 83

Részletes eredmények
VK összetett
Nemzetek kupája

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s