Ilyen nincs, s mégis van: Ester Ledecká személyében egy hódeszkás lett a Szuper-G olimpiai bajnoka

Az olimpia, sőt a modern alpesi síelés legnagyobb szenzációját hozta a hölgyek szuperóriás-műlesiklása. S ha nem akarunk nagy szavakat használni, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy pokolian jó versenyt. A nagy ászok egytől egyig elkövettek legalább egy durva hibát, avagy egyszerűen egy adott szektorban jócskán elmaradtak a nagyátlagtól. Ez utóbbi lett Anna Veith veszte, ő bukta el az aranyát egyetlen századdal a kígyótérről érkező vetélytárssal szemben. Lara Gut egy konkrét kanyarban sodródott le vészesen, az elsőként rajtoló Lindsey Vonn az utolsó fordulót vette igen-igen kövérre, míg Sofia Goggia túlvállalta magát. Aztán jött Ester Ledecká és a hódeszka kétszeres világbajnoka úgy odapörkölt a világ legjobb lesiklóinak, amire alighanem senki nem számított. Ha győznie sikerül kedvenc sportágában, sporttörténelmet ír az olimpiák, meg úgy általában a sporttörténetben. Veith ezüstérme sem sorolható a várt kategóriába, bár voltak biztató siklásai, a következetesség mintha hiányzott volna belőle idén. Tina Weirather harminc év után szerzett újra érmet Liechtensteinnek, az anyuka és a nagybáty révén ebből hét családon belül maradt.


Csak nem úsztuk meg a napot jelentős szélmozgás nélkül. Az előzetesen kiírt időpontban nem lett volna garantált a fair verseny, s minthogy a meteorológusok úgy számolták, egy órán belül helyreáll a világ rendje, a kedves szervezők úgy döntöttek, elhalasztják kicsit a kezdési időpontot. Az egyszeri európai szurkoló így kapott további szűk háromnegyed órát relaxálásra, csicsikálásra.

Az alpesi síversenyek közül mindegyik számban ki lehetett állítani egy egyértelműnek tűnő favoritot. A női Szuper-G volt a kakukktojás, itt olyan szinten megkuszálódtak a szálak idén, hogy az éremvárományos síelők körét két kezünkön nem tudtuk volna megszámolni. Arra persze senki nem gondolhatott, ami végül ma bekövetkezett…

Meinhard Tatschl révén osztrák edző tűzte a pályát, melynek 43 kapujából 38 volt fordító. Elmésen kombinálta az ugratókat a nyomvonalhoz, a lejtőn éppúgy voltak monoton, sebességgyűjtésre, illetve tartásra épülő részek, s olyan szakaszok, ahol a technikai skillek is érvényre juthattak. Mondhatnánk úgy is, minden osztrák indulónak igyekezett kedvezni.

A Szuper-G egyik különlegessége, hogy nem rendeznek előtte edzést, a sízők csupán a pálya széléről elemezhetik a nyomvonalat, de leginkább saját megérzéseikre, tapasztalatukra támaszkodhatnak. No, s persze leszűrhetik a tapasztalatot mások hibájából.

Az első rajtszám így tehát inkább átok, mint adomány. Lindsey Vonn (6.) példája igazolta ezt. Korrekt csúszást rakott össze az amerikai, agresszíven és tűpontosan tette kanyarba léceit, a középső szektorban utolérhetetlennek bizonyult. A legvégén, a célegyenesre fordítót azonban nagyon csúnyán elméretezte, alig tudott visszavergődni a nyomvonalra. Széttárt kezeivel éreztetni kívánta, már lemondott az aranyéremről.

Tessa Worley (28.) menete közben még nem volt oka aggódni, túl lassú volt végig a francia, két másodpercen túl zárt. Nyilván az óriás-műlesiklás számít legerősebb számának, de mai szereplése azért komoly csalódás, ő lett a leggyengébb francia. Vonn menetét alaposan beárazta Johanna Schnarf (5.), az amúgy remek idényt futó dél-tiroli előnye úgy emelkedett fél másodperc fölé, hogy az amerikai rontásának helyszíne még hátravolt. Ott azonban ő sem ment tökéletesen, szépen lefelezte így előnyét. Ezen úszott el az olasz érme, az utolsó időmérési pontnál még ő vezetett. (Abszolút összevetésben sem változik a helyzet.) Szintén késésbe keveredett a pálya végén Nadia Fanchini (12.), addig tartotta a lépést honfitársával, végül azonban a középmezőnyben ragadt.

Lara Gut (4.) határozottan húzta az íveket, minden kanyarja nem volt tökély, a végét viszont jól megnyomta, példásan rövid, épp ezért patent ugratójának hála 2 századdal átvette a vezetést. Megszokhattuk tőle, az arcáról minden érzés leolvasható. Márpedig húzta száját, tekerte fejét a svájci. Ő aranyéremért jött, érem nélkül távozott. Corinne Suter (17.) végig roppant bizonytalanul húzta az íveket, esélye nem volt jobb eredményre.

Tina Weirather (3.) kezdése koordináltnak volt mondható, kereste a tojástartást, amit masszívan meg is tudott tartani. A pálya vége is remekül sikerült neki, ott volt viszont az a középső, kanyargós szakasz, amit irtózatosan elrontott. A 20. legjobb részidőt teljesítette ott, többször kövérre vette a kanyaríveket, amit hiába kontrollált, így tartva meg sebességét, a pluszméterek nem váltak előnyére. Más kérdés, hogy egyetlen századdal így is befért Gut elé, akit a továbbiakban szinte minden célba érkező után mutattak, amint édesapjába támaszkodva sír, s csak sír tovább…

Három csalódást keltő menet következett. A szezon egyik szakági versenyét ő nyerte, azóta csak keresi akkor formáját Jasmine Flury (27.). De nem találta, miként ma sem. Rengeteg hibával síelt, különösebben nem erős tempó mellett rezegtek össze-vissza lábai, egyszer még terpeszállásra is futotta erejéből. Páratlan rajtszámmal indult Nicole Schmidhofer (18.), teljesítménye már egyáltalán volt az. Mintha későn melegedett volna bele a futamba, pocsékul nyitott, látványos hiba nélkül szedett be egy teljes másodpercet. Bár a liechtensteini vezető pozíciójára nem fejtett ki nyomást a világbajnoknő, a középső szektorban jegyzett 3 tizednyi javítás értékeltette, Weirather aranya még komoly veszélynek van kitéve. Tiffany Gauthier (22.) ambiciózus nyitányát hamar aláásta egy befékezés, amit még jó néhány kapun át cipelt magával.

Leérkezett az első tíz, de az érmesek még közel sem nyugodhattak meg, a reklámszünetet követő tízesben is akadt bőven veszélyfaktor, különösen persze a páratlan rajtszámot magukon viselőkre kell itt gondolni. Federica Brignone (6.) lomhább rajtját kárhoztathatja leginkább, aztán voltak nagyon biztató szektorai, kanyarvételei is precízek voltak. Nem úgy a pálya végi ugrató, szoros különbségről egyértelmű elmaradás lett ezért a büntetés. Igaz, Vonn-nal századra azonos idővel. Laurenne Ross (15.) kezdése szinten nem volt az igazi, méretes elmaradásán azonban jócskán fogott a liechtensteini gyönge szektorában, ám a végén ő sem volt eléggé pontos.

Sofia Goggia (7.) topkategóriás szintén teljesített a technikás részen, előnye túllépte a 2 tizeden. Nagyon neki állt a zászló, csakhogy eztán gondja támadt a súlypontjával, így irtózatosan elmért egy kisebb ugratót, minek következtében csak nagy nehezen fért be a soron következő kanyarba. A záró részen sem maradt le érdemben Weirathertől, de egy ekkora hibával nem lehettek érmes vágyai. Tempóban viszont ismét a mezőny fölé emelkedik, ha a három edzésen helyreáll önbizalma, nagyon nehéz lesz őt lesiklásban legyőzni.

Viktoria Rebensburg (10.) küzdelmes sízése hátrányt szült odafent, majd hiába ment harmonikusan a középső szektorban, a zárás nála sem sült el jól. Anna Veith (2.) középszerű felső szektorok után (fél másodperces hátrányról) poraiból feltámadta, akár egy főnixmadár. Bődületes tempóban, nagyon laza íveken robogott végig az ominózus szakaszon. Nem kevesebb, mint hét tizedet osztott ki ott Weirathernek, s minthogy ugratójára sem lehetett panasz, 1 tizeddel élre állt. Nagy volt az öröm, a papíron veszélyes sízők száma igencsak be volt korlátozva. De azt is látni kellett, távolról sem volt verhetetlen az osztrák menete.

Michelle Gisin (9.) példának okáért 4 tizeddel volt jobb nála, ám hiába volt a topsebesség, a kellő pontosság egyre jobban hiányzott sízéséből. Azzal pedig, hogy elkalimpálta a záró ugratót, hirtelen távolkerült az érmes helyektől. Talán az erősödő szél is közrejátszott abban, hogy Ragnhild Mowinckel (13.) valamivel kevesebb előnyt szerzett odafent, amit egy küzdelmes szektorral gyorsan leadott. A végén ő is lesodródott, az újabb éremről ő is lemondhatott. Tamara Tippler (21.) esélyeit egy ormótlanul vett kövér ívvel hamar sutba vágta, ez a hiba alighanem fejében ragadt, a folytatásban már nem tudott tudásához mérten teljesíteni. Sokat elárult Veith menetének első harmadáról, hogy Cornelia Hütter (8.) két nagy fékezéssel együtt is alig-alig maradt el tőle. A honfitárs topszektora persze ekkor még hátravolt, ott pedig nem rúghatott labdába, már a tempóhiány végett sem. Fél tizeddel kapott ki a Vonn- Brignone kettőstől. Romane Miradoli (19.) kevésbé koordinált felső szektorának dacára vezetett, de édes mindegy volt, teljesen kiesett ritmusából, bőven másodpercen túl zárta a futamot. Az meg, hogy egy éppen TOP-20-as eredményével ő lett a legjobb francia, az legyen a gallok baja…

Az újabb szünet idején bevágott képekből olybá tűnt a tévénézőnek, a lesikló elit kivétel nélkül elkezdte önmagát okolni egy-egy méretes hibájáért. Egymással és edzőikkel kommunikálva próbálták reprodukálni a történteket. Ekkor már Veith arcára sem volt ráírva a kicsattanó öröm, bizonyára újranézték felső szakaszát, s érezte, túl sokat lehet még ott fogni rajta.

Kira Weidle személyében megtörtént az első kiesés a mai napon. A fiatal német eleve izgatottan kezdett, így valahol törvényszerű volt, hogy egy késve vett kanyar kijáratában túldöntötte léceit. Jennifer Piot (20.) álmoskás kezdését középen igyekezett kompenzálni, mindhiába, egy sor kaput jókora késedelemmel tudott csak megoldani. Kanadai lesiklóból hármat is neveztek az olimpiára, sok sót azonban nem tudtak megenni. Valerie Grénier (23.) rendre túlméretezte a nyomvonalat, míg Candace Crawford (29.) egy tökutolsó időeredménnyel keserítette a juharleveleseket. Lisa Hörnblad (24.) beleadott mindent, a fiatal svéd ideje még jött el, de egész biztosan hallani fogunk róla.

Ismert Világkupa-indulókból még akadt néhány, de jószerivel senki fia nem gondolta volna, hogy történhet még bármi változás a tabella elejében. Még Thomas Bach NOB- elnök is úgy érezte, át kell adnia gratulációit a jövendő olimpiai bajnoknak. Tévedett, ő csak eztán érkezett lejtmenet…

Ester Ledecká (1.) csúszása ígéretesen indult, zöldült a stopper neve mellett. Igaz, akadtak széles kanyarvételei, de belőlük rendre jól jött ki, fékezés nélkül irányba tudta állítani léceit. Amint Veith atomszektorát követően is pár századdal jobban állt, benne volt a pakliban egy teljesen váratlan érem lehetősége. Mély ugratója után erre se vettünk volna mérget, erre fel felvillant az az egy század a javára. Egészen döbbenetes szenzáció ez, még maga az érintett sem tudta mire vélni a helyzetet, a kameraman világosította fel, bizony ő az olimpiai bajnok. Elmondása szerint, amit mi is megerősíthetünk, míg a szakági legjobbak a teher nyomása alatt hibázgattak, ő „minden mindegy” alapon mert kockáztatni.

„Hihetetlen! Amikor befejeztem, úgy hittem, valami hiba történhetett. Talán hibázott az időmérés, netán kaput tévesztettem. A szezon előtt azt a célt tűztem ki magam elé, hogy mindkét sportágban elindulhassak az olimpián. Az éremszerzést csak későbbre tartogattam…”

Ezek után nehéz volt megszólalni, de a verseny azért még folytatódott. Alice McKennis (16.) egészen vállalható menettel jelentkezett, Breezy Johnson (14.) harcias stílusa egy fokkal még jobban kamatozódott. Roni Remme (37.) sem öregbítette tovább a kanadai lesiklás hírnevét, mint ahogy Maruša Ferk (25.) enervált sízését sem rakhatta ki az ablakba.

Harmincon túlról némi meglepetésre szerepet követelt magának Petra Vlhová (32.). Ahhoz mérten, hogy még életében nem indult Világkupán gyors számban, egész kulturált menettel jelentkezett. Alexandra Coletti (30.) ütős kezdés után halmozta a hibákat, így például az őt követő Maryna Gąsienica-Daniel (26.) is megelőzte őt. A lengyel alpesi síző eredménye minden dicséretet megérdemel. Barbara Kantorova (35.), vagy ha jobban tetszik, Kántor Barbara szereplése tisztes helytállásnak minősíthető, igaz, az ausztrál Greta Small (31.) jócskán közelebb került a középmezőnyhöz. Katerina Paulathová (33.) ott végzett, ahol cseh lesiklók szoktak végezni nagy világversenyeken. Noelle Barahona (39.) a mezőny végére került, az alapvetően technikai számokból ismert Tina Robnik (34.) legalább közvetlen vetélytársait maga mögé tudta utasítani.

Elérkeztünk az egzotikumokhoz, akik persze egytől egyig szinte egész évben havon vannak, s jellemzően valamelyik nagy síországban élik mindennapjaikat. Sarah Schlepernek (41.) speciel még VK- dobogói is voltak amerikaiként, Dél-Koreában mexikói színekben próbált szerencsét. A belga Kim Vanreusel (40.) után Sabrina Simader (38.) is megelőzte őt. Utóbbi Kenya első alpesi sízőjeként került be az annalesekbe, egyébként egy kenyai felmenőkkel rendelkező osztrák lányról van szó. A bosnyák Elvedina Muzaferija (42.) senkit nem tudott megelőzni, igaz, Schlepertől csupán néhány század választotta el. A román Ania Monica Caill (36.) kellemes meglepetésre többeket faképnél hagyott, a belorusz Maria Skanova visszalépése miatt az ukrán Olha Knis (43.) síelte meg utoljára a pályát.

Káprázatos verseny volt hatalmas szenzációval a végén. Egy-egy század döntött csupán az arany-, illetve a bronzérem sorsáról, és hiába maradt el csak fél tizeddel a harmadiktól, Schnarfnak meg kellett elégednie egy ötödik pozícióval.

A verseny részletes statisztikája

tabella.png

Ester Ledecká mai sikerére szavakat nehéz találni. Ő egy másik sportág, a hódeszka többszörösen koronázott királynője, deklaráltan arra készült, hogy parallelben megjavítsa szocsi 6. helyezését, s mondjuk egy éremmel gazdagodjon. Kétszeres világbajnoka a sportágnak, 2015-ben szlalomban, két évre rá óriás-műlesiklásban lett a világ legjobbja. Még egyszer leírjuk, snowboardban. Emellett ő nyerte a parallel szakág Világkupáját az előző két idényben. A jelenleg is futó szezonban öt győzelme van és toronymagasan vezeti a pontversenyt.

No, de visszatérve az alpesi síeléshez, itt sem elveszett gyerek a 23 esztendős prágai lány. 2016 februárjában mutatkozott be a Világkupában, a miheztartás végett rögtön két pontszerzéssel nyitott Garmisch-Partenkirchenben. 19 rajtjából mindössze hatban nem jött össze a pontszerzés. Legjobb eredménye egy egészen kiváló hetedik hely a szezonindító Lake Louise-i lesikláson, emellett még kétszer szerepelt a TOP-15-ben. Egy a sportággal csak nemrég megismerkedő sportolótól ezek hallatlanul nagy eredmények.

Ám ez mind lesiklás, Szuper-G-ben nem voltak ilyen eredményei. A ranglista 128. helyét foglalja csak el, két 19. hely volt legjobbja a Világkupában. Még csak világverseny-specialistaként sem közvonalazhatjuk, a tavalyi Sankt Moritz-i vébén egy kombinációs 20. hely eddigi legjobbja, Szuper-G-ben egy karcsú 29. pozícióra volt csak képes. Persze már az is hihetetlen, hogy egy idényen belül két sportág világbajnokságán induljon valaki.

Két apró adalék. Hódeszkás edzője ősszel arra kérte Estert, hogy engedje el legalább a Szuper-G-t , ott úgysincs sok esélye, közben pedig veszélyezteti hódeszkás célkitűzéseit. Edzőjével szakított ezt követően. Ma pedig nem saját lécével, hanem a Mikaela Shiffrintől kapott kölcsönlécével versenyzett. Ezt persze felhozhatjuk a győzelem mellett érvként is.

Tudtuk, irgalmatlanul nagy talentum Ledecká, akinek nagyapja anno két érmet is jegyzett olimpiákról a csehszlovák jégkorong-válogatott tagjaként. A szimpla pontszerző helyeket sem érdemes lesajnálni, elvégre halvány fogalmunk nincs, milyen körülmények (szél, pályaerózió, stb.) közt érte el azokat. Idei versenystatisztikák boncolgatása közben annyit azért megtudtunk, hogy gyakran egy-egy szektor, vélhetően egy-egy méretes rontás miatt nem végzett sokkal előrébb.

Az se véletlen, hogy az osztrák lesikló lányok elképedve figyelték az olimpiát megelőző alpesi edzéseken, mennyire jó formába lendült, micsoda fékevesztett bátorsággal bír. Ám akármennyire magyarázzuk a témát, a tény ettől még tény marad. Egy hódeszkás verte kenterbe (na, jó, egyetlen századdal) a komplett lesikló mezőnyt, ez pedig nagyon kínos rájuk nézve. Kérdés, innentől melyik irányba futtatja ki pályafutását? Annyi bizonyos, hogy a Google az „Ester Ledecká” beírása után már a „ski” alternatívát kínálja fel…

Nem mellékesen Ledecká szerezte a cseh alpesi síelés első aranyérmét olimpián, éremből is egy darabot szereztek eddig, Olga Charvátová 1984-ben szerzett bronzot lesiklásban, még Csehszlovákia színeiben.

Anna Veith sztorija se semmi. Még ha nem is jött össze a címvédés, egyszersmind a zsinórban negyedik osztrák aranyérem, két évvel ezelőtti súlyos sérülése után mostanra vitán felül visszatért az élmezőnybe a Szocsiban még Fenninger néven győztes salzburgi lány. Szocsiból volt még egy ezüstérme óriásban, ezek mellett háromszoros világbajnok, hatszoros vb-érmes, az Alpesi Sí Világkupa kétszeres győztese.

30 év elteltével örvendeztették meg sportolói olimpiai aranyéremmel a kicsiny alpesi törpeállamot, Liechtensteint. Tina Weirather mai bronzérmével kilencre nőtt érmeiknek a száma. Ebből négyet Hanni Wenzel, az anyuka, kettőt pedig Andreas Wenzel, a nagybácsi szerzett. A Weirather- família részét képezi az apuka, Harti is. Ő olimpiákon kevésbé volt eredményes, viszont világbajnokságot és VK- t nyert lesiklásban.

A képek forrás: zimbio.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: