Ki söpör le kit? – Nagy curlingkörkép az Európa-bajnokság előtt

Szombaton startol a nemzetközi curlingélet egyik legkiemelkedőbb tornája, az Európa-bajnokság, amely ugyan a legnagyobb csapatok számára ebben a szezonban csak a harmadik helyen áll a fontossági listán az olimpia és a világbajnokság után, ám mégsem engedheti meg magának senki, hogy elkönnyelműsködje az előttünk álló hetet, elvégre az esetleges A csoportos kiesést, ezáltal a közeljövő nagy tornáiról való lemaradást kockáztatja.

Az Eb otthona idén a Svájc észak-keleti részén található St. Gallen, ahol népes mezőny gyűlik össze november 17. és 25. között, hiszen szokás szerint a férfi és a női mezőny A és B csoportos küzdelmeit is egyszerre rendezik, ami azt jelenti, hogy összesen 46 válogatott veszi birtokba a mérkőzések lebonyolítására kijelölt két csarnokot. Következzen az esélylatolgatás a két A csoportos torna résztvevőivel, vagyis azokkal a nemzetekkel, akik lehetőséget kaptak az idei Európa-bajnoki cím elhódítására – köztük a magyar női válogatottal.

anna sidorova

Anna Sidorova

Gigászasszonyok harca

A női curling Eb-k 1975 óta íródó történelmében toronymagasan Svédország a legeredményesebb nemzet, a 42 tornából ugyanis 19 alkalommal ők diadalmaskodtak, és további 14-szer ott voltak a dobogón – azaz összesen csak kilenc évben szorultak le róla. Az örökranglista azonban (amin mai szemmel nézve némi meglepetésre a németek állnak a második helyen, 8 sikerrel) kevésbé számít az esélylatolgatásnál, sokkal inkább a nemzeteket az adott évben képviselő kvartettek múltbéli teljesítménye alapján lehet felrajzolni az erőviszonyokat.

Oroszország

Az oroszok például éppen egy olyan nemzet, amely nem azzal a felállással érkezik most St. Gallenbe, akik tavaly megnyerték az Európa-bajnoki címet. Esetükben viszont ez nem jelent hátrányt, hiszen egészen kivételes helyzetben vannak. A világ legnagyobb országának női válogatottját évek óta az Anna Sidorova által vezetett kvartettel azonosítják, ám 2016 rendhagyó év volt náluk, miután hallatlan módon a megingathatatlannak hitt Sidorováék elveszítették a nemzeti válogatót, így egy nemzetközi porondon újoncnak számító csapat, Victoria Moiseeváék képviselték hazájukat az Eb-n. Ám nem a jelenlétük volt a legnagyobb meglepetés, hanem az, hogy ha már ott voltak, első neki futásra megszerezték a bajnoki címet is, bizonyítva mindenki számára, hogy az országban nem csak egy válogatott üti meg a világ legjobbjainak szintjét. Idénre aztán „visszaállt a rend”, ismét Sidirováék vannak itt, esélyük pedig szemernyit sem csökkent: ők lettek ugyanis a bajnokok a két évvel ezelőtti Eb-n ugyanilyen felállással, a skip és a csapat két másik tagja pedig már a 2012-es győztes különítménynek is tagja volt. Mi több, az elmúlt négy világbajnokságon is egyaránt dobogón végeztek, ami páratlan teljesítmény, és amikor a magyar válogatott tagjait megkérdeztük, kit tartanak a végső győzelem fő esélyesének, közülük is legtöbben Oroszországot említették.

Skócia

Tudván, hogy Skócia a curling hazája, és mindkét nem válogatottjai folyamatosan az élvonalba tartoznak, nem kicsit megdöbbentő, hogy a skót hölgyek mindösszesen kétszer ülhettek fel Európa trónjára a történelem során. Először még a bajnokság legelső évében, 1975-ben, legutóbb pedig 2011-ben az azóta helyét az ország elsőszámú csapataként ellentmondást nem tűrően bebiztosító Eve Muirhead-féle alakulattal. Kétségtelenül ez Skócia valaha volt legerősebb válogatottja, elvégre Muirhead és szinte a kezdetek óta meglévő, azóta csak kisebb változásokon átesett csapata zsinórban tizedik alkalommal képviseli hazáját a kontinenstornán, ráadásul 2010 óta, vagyis az elmúlt hét alkalommal kivétel nélkül mindig érmes pozícióban végeztek. Az egyetlen arany tehát egyáltalán nem tükrözi jól, hogy mennyire megkerülhetetlen alakja a mai curlingéletnek Skócia. Bár a nemrég még pimaszul fiatalnak titulált alakulat mára már hatalmas tapasztalatot halmozott fel, a hajrában, döntő pillanatban hajlamosak hibázni – tőlünk viszont az lenne a hiba, ha nem a három legfőbb esélyes között tartanánk őket számon.

hasselborg

Anna Hasselborg

Svédország

Az Eb legsikeresebb nemzete tavaly esett át egy nagy fiatalításon, az Anna Hasselborg által irányított csapat még új jövevénynek számít a legmagasabb európai- és világporondokon, mindazonáltal az előző szezonban máris megsüvegelendő produkcióval mutatkoztak be, jelezve, hogy képesek lesznek folytatni a nagy elődök által megkezdett utat: a vb-n negyedikek, az Eb-n pedig másodikat lettek, miután a döntő legvégén hibáztak. Edzőjük az előző svéd sikercsapat negyedik dobója, Maria Prytz, akinek figyelő szemei mellett a lehető legjobb kezekben vannak, és érem nélkül minden bizonnyal csalódottak lesznek.

 

Svájc

A házigazdák virágkorukat élték az utóbbi öt évben: ebben az évtizedben még csak 2014-ben jött össze az Eb-siker, viszont eközben világbajnokságot 2012 óta négy alkalommal is nyertek, ráadásul három különböző csapattal. Nos, egyikük sem az, amely kvalifikálta magát az idei Európa-bajnokságra. Mirjam Ott mostanság inkább már edzősködik, de a rutinos Binia Feltscher-féle, és a fiatal Alina Pätz-féle különítmény is alulmaradt a nemzeti bajnokságban Silvana Tirinzoni csapatával szemben. Aggodalomra persze ettől még egyáltalán nincs ok az alpesi országban, a most 38 éves Tirinzoni neve is az évszázad kezdete óta ott forog a nemzetközi köztudatban, sokszor épp csak egy hajszállal maradt le a rendkívül erős hazai mezőnyben arról, hogy ő képviselhesse Svájcot az Eb-n. Vb-n már háromszor, Eb-n csak egyszer, 2007-ben járt. Mostani csapattársai nála eggyel fiatalabb generációt képviselnek, így nem könnyű megítélni, mire lehetnek képesek, viszont a végső győzelmükön épp annyira nem kell majd meglepődnünk, mint egy csendes 7. helyen.

 

Dánia

A rendszerint hullámzóan teljesítő Dupont testvérek, Madeleine és Denise visszatérnek, ám a korábbiakhoz képest egészen új csapatot szerveztek maguk köré, csak hogy még nehezebb legyen megítélni, milyen produkció várható tőlük ezúttal. A híres testvérpárnak Eb-ről és vb-ről is vannak már ezüst- és bronzérmeik szép számmal, ezek a dobogós helyek azonban kivétel nélkül az előző évtizedből valók, így most is nagyobb az esélye, hogy lemaradnak a rájátszásról, mint hogy ott lesznek. Beszédes, hogy a magyarok is a legyőzhető ellenfelek közé sorolták őket a blogunknak adott interjúban.

 

Csehország

Anna Kubeskováék néhány éve jutottak el abba a pozícióba, amire Palancsa Dorottyáék is vágynak: némi ingázás után immár állandó résztvevőnek mondhatják magukat az A csoportban, tavaly pedig újabb szintet lépve eljutottak a rájátszásig, noha az érem végül nem jött össze, negyedikek lettek. Most is a legjobbakkal való lépéstartás lesz a céljuk, viszont még ügyelniük kell, mert ha az erős mezőnyben néhány nem várt vereség is becsúszik, akár a kiesőzónába is sodródhatnak.

muirhead

Eve Muirhead

Németország

Egy másik csapat, amely egy testvérpár köré épül: a skip Daniela Jentsch és Analena Jentsch alakulata a 2000-es évek eleje után mostanság vált ismét Németország elsőszámú együttesévé, a vb- és Eb-szerepléseik során viszont eddig nem tudtak kitörni a középmezőnyből, egy évvel ezelőtt hetedikek lettek.

 

Olaszország

Diana Gaspari talán már maga sem tudja számon tartani, hányszor képviselte hazáját ilyen-olyan formációk skipjeként a világversenyeken, ahhoz viszont egyedülálló manőverezésre lehetett szükség, hogy a tíz Eb-részvétel során szinte mindig az érmek és a kiesőhely között tudjon maradni. Érdemeit persze nem szabad elvitatni, és említést követel egyetlen igazán kimagasló tornája 2006-ból, amikor egészen a döntőig menetelt, ahol az oroszok elleni vereség után második lett. Az akkori ezüstérmes csapatból viszont mára már csak ő maradt itt.

 

Magyarország

A Magyarországot harmadszor, önmagukat másodszor az Eb elitjébe kvalifikáló Palancsa Dorottyáékról sok mindent meg lehet tudni a róluk készített interjúnkban. A legmagasabb osztályban való bennmaradás már eredményes szereplésnek lenne elkönyvelhető, és könnyen vb-részvételt is vonhat maga után.

 

Törökország

Nem a magyarok, hanem a törökök a torna igazi meglepetéscsapata, az ország most először szerepelhet a kontinens legjobb tíz különítménye között, ráadásul a 21 éves Dilsat Yildiz révén ők rendelkeznek a legfiatalabb skippel is. Nincsenek különösebb elvárások velük szemben, reálisan a bennmaradás lehet a számukra elérhető legnagyobb siker.

3353-3600_wide

Silvana Tirinzoni

 

Megállíthatók-e a svédek?

Ellenben a nőkkel, a férfiaknál beszélhetünk egy egyértelműen domináns csapatról, amely ezúttal is fő esélyesként érkezik a tornára.

 

Svédország

Niklas Edin csapata csak egyetlen személyi változáson esett át az elmúlt három évben, amelyek során ellenállhatatlanul besöpörték az Eb-diadalt, így háromszoros címvédőként érkeznek a tornára. Edinnek és a harmadik dobóként játszó Oskar Eriksonnak ráadásul már öt aranyérme van a 2009-ben és 2012-ben győzedelmeskedő csapat tagjaként, ami nemcsak a jelen, de minden idők legnagyobb curlingesei közé emeli őket. A kérdés tényleg az: sikerülhet-e megállítani őket bárkinek? A kihívók mezőnye mindenesetre volt már erősebb is, mint idén.

 

Norvégia

A tarka nadrágjairól, szimpatikus karaktereiről, na meg a világ élvonalához tartozó játékáról elhíresült Thomas Ulsrud-féle norvégok az utóbbi idők második legsikeresebb európai válogatottjának számítanak, ám Edinék már nem egyszer állították meg őket az utolsó pillanatban, a döntőben. Nem elhanyagolható tény azonban, hogy a 2010-ben és 2011-ben Európa-bajnoki címig jutó Ulsrudék éremgyűjteménye a leggazdagabb a mezőnyben, a közönségkedvenc skip már 11 alkalommal állt a dobogón, és egészen hihetetlen módon az elmúlt évtizedben, 2007 óta minden egyes Eb-n az első három között végeztek. Minden adott egy újabb Edin-Ulsrud párharchoz, ami jelenleg a férfi curling El Clasicójának számít.

EasyCapture5

Niklas Edin (bal szélen) és Thomas Ulsrud (középen) figyelik a kő érkezését a 2016-os Eb-döntőn

Svájc

A második köveket dobó skip, Peter de Cruz és együttese az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy komolyan számoljon velük a világ. 2014 óta minden évben szereztek egy érmet Eb-n vagy vb-n, már csak a dobogó legfelső foka hiányzik számukra. Kérdés, hogy ezúttal oszt-e számukra lapot a két skandináv csapat, vagy az utánuk következő érában bontakozhat majd csak ki igazán a fiatal svájci gárda.

 

Skócia

A skótok számára ez az Eb kimondottan az olimpiára való felkészülés jegyében telik. A Kyle Smith által vezetett, pár éve még juniorszinten remeklő fiatal csapatot pár hónapja megnevezték Nagy-Britannia olimpiai delegáltjaként, és ez lesz számukra a főpróba, a mindenek felett álló cél ugyanis a koreai éremszerzés. A csapattagokat végignézve ismerős vezetékneveket láthatunk, ugyanis a skót női curling alfájának és ómegájának számító Eve Muirhead két öccse is itt játszik. Thomas Muirheadet harmadik dobóként, Glen Muirheadet pedig egyelőre tartalékjátékosként nevezte meg a csapat.

 

Németország

Az utóbbi három évben már Alexander Baumann csapata képviseli Németországot a világtornákon, és bár különösebb siker eddig nem jött össze számukra, az A csoportos bennmaradásra mindenképpen elvárás velük szemben, lévén több náluk gyengébbnek tartott, tapasztalatlanabb alakulat is tagja idén az élvonalnak.

 

Ausztria

A hosszú időn át B ligásként számon tartott osztrákok tavaly kerültek fel a legjobbak közé, és egy küzdelmesen kivívott 8. hellyel sikerült is megragadniuk. Sebastian Wundererék valószínűleg boldogok lennének, ha ezt idén is megismételnék, esetleg megfejelnék a vb-részvétellel is, ami a 7. helytől már garantált.

 

Hollandia

Jaap van Dorpék 2015-ben voltak ott először az A csoportban, a visszaesést követően pedig tavaly ismét kvalifikáltak a legjobbak közé. Miután az elitcsoport megszokott résztvevői közül többen, a csehek, a dánok és a finnek is a B csoportra lettek kárhoztatva az idei évre, valaki akár az outsidernek tűnő alakulatok közül is elérhet kimagasló eredményt.

retornaz

Joel Retornaz

Olaszország

Joel Retornaz neve Olaszországban egybeforrt a férfi curlinggel, amikor a 2006-os hazai rendezésű olimpia csoportkörében legyőzték a későbbi bajnok Kanadát, azóta pedig gyakori résztvevői a nagy tornáknak, még ha többnyire ők is csak nézhetik a fő esélyesek érmekért folyó csatáit.

 

Oroszország

A hölgyekkel ellentétben a férfiaknál eddig nem rajzolódott ki egyértelműen a zászlóvivő csapat kiléte az oroszoknál, és a különböző próbálkozóknak eddig még nem is termett érem. Bár az idénre is benevezett Alexey Timofeev különítménye tavaly már minden korábbinál közelebb került ehhez, hiszen eljutottak a legjobb négyig, ott viszont aztán a svédektől és a svájciaktól elszenvedett vereség után a nyakukba végül semmit nem kaptak, be kellett érniük a főszponzor által felajánlott sajttal.

 

Szlovákia

Az év abszolút újoncai, idénre léptek fel a legjobbak közé a hollandokkal együtt, nekik viszont ez most sikerült első alkalommal az ország története során. Mivel viszont riválisaik feléről elmondható, hogy eddigi előmenetelük alapján nem tartoznak az éremesélyesek közé, a zavarosban halászva akár a szlovákok is elcsíphetnek egy bennmaradást érő 8. helyet.

  1. Az osztrák skip Sebastian Wunderer
    Jo összeállítás az eroviszonyokrol!

    Kedvelés

    Válasz

    1. Jaj, köszi, jól beírtuk két csapathoz is ugyanazt a nevet. 🙂 Javítva.

      Kedvelés

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: