A múlt hét közepén rendezett óriás-műlesiklásokon a lányoknál Ludovica Righi hódította el az aranyérmet, megelőzve svéd és osztrák ellenfelét, míg a fiúknál fél másodperces előnnyel győzött a szlovén Miha Oserban egy norvég és egy osztrák vetélytárssal a dobogón osztozva. A magyarok közül Bányai Attila már a technikásabb számban is igazolta, hogy remek formának örvend.
Múlt csütörtökön tartották a lányok második versenyszámának, az óriás-műlesiklásnak a két futamát. Délelőtt német, másodjára pedig olasz edző állította össze a nyomvonalat, melyek egyformán 54 kapuból (51 fordítóból) álltak. Ennek ellenére éles kontraszt volt megfigyelhető a két tűzés között, mást ne írjunk, több mint 10 másodperccel (!) gyorsabb futamot lehetett teljesíteni délután.
Ami az erőviszonyokat illeti, a korosztály legjobbjai egy kivétellel mind jelen voltak a megmérettetésen. A kakukktojás természetesen a TOP50 környékén szereplő Lara Colturi volt, aki ugyebár mindkét kronplatzi Világkupa-fordulón vaskos pontmennyiséget vágott zsebre.
Az előzetes esélylatolgatások egy átlagos VK-versenyre emlékeztettek, a favoritok közt olasz, német, norvég, francia és svájci versenyzőket találtunk. No, meg osztrákot, de ez már kevésbé VK-kompatibilis tényező.
Az első két futamot hazai síző teljesítette délelőtt Sofia Amigoni (14.) nem engedte úgy léceit, mint kellett volna, ennek megfelelően a dinamikus kanyarvételekkel operáló Ludovica Righi (1.) több mint másfél másodperccel vette át tőle a vezetést. Az amolyan titkos esélyesnek tartott Sylvester-Davik-nővérek nem tettek ki magukért az első futamban, Pia (15.) és Madeleine (12.) egyformán a középmezőnybe került, mégpedig jelentős időhátránnyal. A legerősebb svájciként számon tartott Sina Fausch (6.) magabiztos, ám lassabb ritmikájú menettel másodpercen túli hátrányt szedett össze. A szlalom bajnoknője, Leonie Raich (2.) elsősorban kiváló végtempójának hála nagyon közel tudott maradni az éllovashoz. A 9 százados differencia jelképesnek tűnt.
Az „ifjúsági ranglista” (ilyen egyébként hivatalosan nem létezik) legelőkelőbb jelenlévő sportolója, a francia June Brand (10.) csúfondárosul elrontotta első futamát. A felső rövidke szakaszon több ívtévesztése volt, a folytatásban sem tudott konkurálni az olasz éllovassal, de úgy általában az élmezőnnyel sem. Pediglen Righit a lejtő első harmadában bőséggel lehetett verni, német oldalról Katharina Lechner (4.), majd egy másik hazai versenyző, Tatum Bieler (3.) igazolta is ezt. A fent összeszedett pártizedes előny persze nem tartott ki a végéig, de a dél-tiroli leányzó például négy tizeden belül tudott maradni. Nála jó fél másodperccel gyengébben teljesített Moa Landström (5.), a svéd ívváltásai nem mindig voltak tökéletesek. A hátralévő németek közül Christina Leitner középszerű szektor után búcsúzott, Laila Illig (13.) és a masszívan éremesélyes Jana Fritz (8.) pedig egyszerűen kevés energiát tolt sízésébe. A folytatásban még a remek kezdése után hibázgató Laura Huber (17-essel a 9.) és Nadine Hundegger (21-essel a 7.) került a TOP10-be. Egy svájci és egy osztrák lányról van szó egyébként.
Ami a magyarokat illeti, a 87 fős mezőny középső harmada volt tőlük a realitás. Négyen indultak, közülük hárman folytathatták, Körtvélyessy Dóra sajnos a szlalom után óriásban sem szerzett helyezést. A többiek közül Kovács Blanka (59-essel a 47.) és Szeghalmi Fanni (57-essel a 48.) között nagyjából egy másodperc döntött. Egyikük sem ment tisztán, de legalább becsülettel odatették magukat. Harmati Virág (69-essel az 57.) jelentősen elmaradt kettejüktől, igaz, a második futamban időkülönbségekből kiindulva bizonyára nagyot ronthatott délelőtt.
Forrás: Race ski magazine
Délután a másodikként rajtolt Sara Kongsholm (17.) összesen tucatnyi pozíciót javított, köszönhetően a legjobb futamidőnek. Amikor az első tizenöt leért, már a dobogó közelében sem volt a svéd lány, az éllovas ekkor a lengyel Magdalena Bando (13.) volt. A legjobb tízre fordulván kettős norvég vezetésre állt a verseny, mégpedig a testvérpár révén: Madeleine (7.) vezetett bő öt tizeddel Pia Sylvester-Davik (9.) előtt. A dobogó harmadik fokát ekkor a már említett Amigoni (10.) birtokolta.
Brand (12.) javítási kísérlete merő görcsösségbe csapott át, így már célba érésekor eldőlt, nem szerez érmet kedvenc számában. A svájci Huber (6.) különösebb kétség nélkül átvette ugyan a vezetést, ám az a bizonyos átütőerő hiányzott síeléséből. Teljesítménye a végén egy nagyobb fékezést bemutató Fritz (8.) ellen még elégnek bizonyult, az amúgy párszázados fórral kezdő Hundegger (3.) ellen a legkevésbé sem. Az osztrák lány alig-alig maradt el a délutáni etalontól, a kockázatvállalása szinte makulátlan sízéssel párosult. Érmes reményei ennek dacára inkább csodaszámba mentek, hiszen háromnegyed másodperces hátrányt hozott magával délelőttről.
Sina Fauscht (5.) még szinte egálról beelőzte, az amúgy roppant agilis Landström (2.) már át is kellett adnia az elsőséget. Ekkor még négyen várakoztak fent a legjobbak közül. Lechner (4.) a végén szúrta el az érmét, többször megtört ritmusa, ezzel együtt lendülete. Minden bizonnyal ott bukta el a bronzhoz szükséges másfél tizedet. Bieler középszerű, Raich viszont topkategóriás nyitószakasz után búcsúzott – egy kanyarkiszélesítés és egy klasszikus túldöntött léc miatt. Érthető módon Righi (1.) visszafogottabb arcát mutatta, tetemes előnyének egy részét pedig meg is sikerült tartania. Volt tehát minek örülnie a kilátogató olaszoknak.
A magyar lányok sorrendjében változás következett be, hiszen Szeghalmi Fanni (39.) egy korrekt, 37. legjobb második futammal szőrmentén fordítani tudott Kovács Blankán (41.). Szűk három tized döntött kettejük közt. Mint már szóltunk róla, Harmati Virág (47.) sokkal jobban ment délután, Blankától mintegy két másodperccel maradt el. Mindhárman a legjobb ötvenben zártak.
Másnap, vagyis előző hét péntekén tartották meg a fiúknak kiírt óriás-műlesiklást. A pályák nyomvonalát finn, illetve norvég edzők állították össze. Ezen a nap nem volt szembeötlő különbség a két tűzés között, ami a futamidőket illeti. Egészen erős mezőny gyűlt össze, a nagyobb nevek közül csupán a legjobb ifista FIS-ponttal rendelkező, amúgy a junior-vb-n is bizonyított Flavio Viateli hiányzott. Az meg, hogy óriásban norvég, francia, osztrák és svájci sízők csatáznak az érmekért, nem túl meglepő fejlemény.
A nyitómenetet Emile Baur (10.) hozta össze, a szlalombajnok francia tűrhető nyitószektor után nem találta az íveket, s gyakorlatilag kiszállt a győzelemért folytatott küzdelemből. A német Lukas Krauss (4.) sima hat tizeddel ugrott a lista élére, de ez sem volt elegendő a harmadikként indult szlovén fiatalemberrel szemben. Miha Oserban (1.) minden szektort megnyerve toronymagasan nyerte az első futamot. A helyzetre jellemző, hogy kizárólag a 8-assal érkezett Rasmus Bakkevig (2.) tartotta őt másodpercen belül, mi több, alig kapott öt tizedet. A többiek gyakorlatilag már délelőtt lemondhattak az aranyéremről. A dobogó harmadik fokát egy futamot követően Moritz Zudrell (3.) birtokolta. Az osztrákok tehetsége 12-es rajtszámmal ment kifejezetten erősen, igaz, a lejtő második felén eléggé zaklatottá vált mozgása. A háromszoros junior-világbajnok Hanna Aronsson Elfman öccse, Filip (5.), az osztrák Asaja Sturm (6.), valamint a svájci Giuliano Fux (8.) került egészen közel a pódiumhoz. A papírformának megfelelően.
Alig-alig estek ki a fiúk, ezért különösen nagy fegyvertény volt Bányai Attila (26-ossal a 18.) szereplése. A másnapi EYOF-győztes visszafogottabb kezdés után TOP10-es zárást produkált, így alig kapott két és fél másodpercet. A többi magyar az elvártak szerint teljesített. Vass Dániel (65-össel az 51.) nyolc, Szabó-Szélyes Szilárd (70-essel az 50.) kilenc másodperces hátrányt szedett össze.
Délután nem záporoztak a jelentős előrelépések, a rekorder a svájci Jack Spencer (14.) a maga hatpozíciós javításával. Bányai Attila (19.) eggyel hátrébb esett, miután a 22. számú futamidőt síelte másodjára. Összesített hátránya 3 és fél másodpercre rúgott a győzteshez mérten. A legjobb tíz sízőt megelőzően skandináv hármas vezetésre állt a viadal, Brevik (9.) vezetett az izlandi Hauksson (10.) és a norvég Lunder (13.) előtt. Baur (11.) bíztató kezdés után komoly ritmustöréseket produkált, a harmadik helyről nyilván lemondhatott az újabb éremről. Hazai részről Franzelin (6.) rendesen kitett magáért, hiszen hozott előnyén felül extrán megküldött pár kanyart, ám ez is kevés volt az érdemi előrelépésre. Rögtön Fux (5.) lelökte az élről, a szép stílusban síző svájci srác a sokat hibázó osztrák Sturmot (8.) még simán átugrotta, de a dobogóról sok-sok tizedet elválasztotta.
Aronsson Elfman (12.) rontott futama után Krauss (7.) révén már belevágtak az éremcsatába a fiúk. A németek utolsó esélye egy kisodródással pecsételte meg sorsát. Moritz Zudrell (3.) megcsillogtatott valamit a benne rejlő potenciálból. Megsíelte a legjobb délutáni futamot, érdemi hiba nélkül. A tetemesnek mondható elmaradása mellett azon okból kifolyólag nem fényesítette érmének minőségét, mivel Bakkevig (2.) és Oserban (1.) lábai sem remegtek meg, csupán pár századdal mentek nála rosszabbat. Innentől fogva teljesen nyilvánvaló a norvég ezüst- és a szlovén aranyérem.
A másik két magyar fiú helyezésében egymás mellett végzett. Vass Dániel (48.) öt és fél, Szabó-Szélyes Szilárd (49.) hét másodpercet kapott délután. Elmondható tehát, hogy mindhárom magyar a legjobb ötven közt zárt.
A címlapkép forrása: L’Adigetto
Síparadicsom Blog 