Lefelé a lejtőn II/IV.: Tragédia! Hó esik a téli olimpián!

Borzalmas, előre nem látható, szörnyű időjárási körülmény készül tönkretenni a pekingi téli olimpiát. Egészen hihetetlen, hogy a téli játékokon megtörténhet ilyen borzalmas természeti csapás: esik a hó! A tragédia áldozatainak száma felbecsülhetetlen, egy hongkongi sílécet eltűntként tartunk nyilván.

El kell ismerni, túlzottan elnagyolt képet festettünk olimpiai előzetesünkben Peking és környéke éghajlati viszonyairól. Bizonyos szempontból mégis telitalálat volt az a megfogalmazás, hogy nagyjából a magyar viszonyokhoz hasonló helyzetre számíthatunk. Hát, telitalálat, hazánkban, főleg Budapesten gyakran tapasztalunk olyan fájdalmas töketlenkedést néhány hópehely lehullásakor, mint amit most Kínában. Mégis csak borzalmas, a legfelelősebb vezetők se számolhatnak azzal, hogy télen – havazik.

A kínaiak becsületére legyen mondva, az előző napok képei minden éghajlati diagramnál jobban alátámasztották, hogy ezen a vidéken nem túl reális veszély a hó. Szépen, előre eltervezetten műhóból felépítettek mindent. A pályák körül a csupasz hegyoldalak és a fagypont alatti hőmérsékletek együttese láttán mindenki nyugodtan várhatta a folytatást, hisz egyértelmű volt, hogy ezen a tájon emberemlékezet óta nem volt hóesés. Erre, tessék, pont a legrosszabbkor a Góbi-sivatag pora helyett egyszer csak megjelenik az első hópehely. Aztán a második, harmadik… A szervezők arca pedig alighanem ezzel párhuzamosan fehéredett el egyre jobban. A FIS előljáróké pedig akkor, amikor perceken át keresgették a hongkongi Jung Hau Cuen Adrian leoldott lécét, amelyet egyszerűen elnyelt a pálya szélén felgyülemlett hó. A kutatóexpedíció végül eredménytelenül zárult, a léc nem adott magáról életjelet, az olimpia hősi halottjának tekinthetjük.

A program villámgyorsan borul, nemcsak az alpesi sízők, de a félcsöves, izé, frísztájl félcső menők sem versenyeznek ilyen extrém körülmények között (nesze neked, extrém sport…).
Jelenleg várjuk, hogy a technikailag bizonyára remekül ellátott (na, ezt tényleg nem vitatjuk) és kiválóan képzett (hááát…) pályamunkások eltakarítsák a havat a férfi óriás-műlesiklás második futama előtt. A kérdés csak az: miért a két futam között jutott ez eszükbe? Helyi idő szerint 10:15-kor indult az első futam. Mi akadályozta, hogy kora hajnaltól a pályát takarítsák? Egy jó kis kommunista szombat aligha túlzott elvárás a Népköztársaságban, még vasárnap sem.

A mostani helyzet egy Rejtő-regény őszinte panaszát juttatja eszembe, amikor is az importált homokból felépített oázis megálmodója panaszkodik egy esőzés miatt: “Uraim, én bérelhetek légionistákat és alkalmazhatok pénzért arab zarándokokat, de mint önök is tudják: Afrikában az eső megfizethetetlen.” Szegény kínaiak is, hiába robbantottak pályákat a hegyekbe, és építettek fel gondosan műhóra egy egész olimpiát, arra hivatkozva, hogy itt annyi a hó, mint Szaharában az eső. Az időjárást nem lehet megfizetni… (Nem úgy, mint Simari Birknert, ezt az áljamaicai brit médiapojáca ma szánalmas első futamával fényesen bizonyította.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s