Kilde pokolian nehéz pályán valósította meg a csaknem tökéletes sízést, és verte nagy fölénnyel az egyébként szintén meggyőzően teljesítő Matthias Mayert. A hazardírozás magasiskolája volt a mai verseny, melyből Beat Feuz is kivette részét. A szakág címvédője pazar mentéseivel rászolgált az újabb dobogóra, amivel sporttörténelmet írt. Soha korábban nem állt dobogón ennyiszer férfi lesiklóm a Világkupában. Odermatt a 15. helyen zárt.
Többismeretlenes egyenletté vált a mai lesiklás megtippelése. Beaver Creeken hagyományosan remekül mennek a norvégok, az utóbbi két futamot viszont Beat Feuz nyerte meg a Golden Eagle-n, idén pedig eddig Marco Odermatt és az osztrákok tűnnek meggyőzőbbnek.
Kjetil Jansrud tegnapi bukása sajnos nem múlt el következmények nélkül. A 36 éves veterán térdében – hazája szövetségének beszámolója szerint – sérültek a belső oldalszalagok, valamint a keresztszalag, de ennek súlyosságára csak az oslói kórházban jövő héten esedékes tüzetes vizsgálatokat követően derül majd fény.
Enyhén szeles, ragyogóan napos időben, a célban fagypont környéki hőmérséklet mellett vette kezdetét a verseny. S random széllökésekkel. Johan Clarey (18.) ígéretéhez híven elrajtolt a mai napon, miután az edzésen elszenvedett huppanása után a két Szuper-G-t inkább elmulasztotta. A mezőny doyenje éles formában tette dolgát. A Daron Rahlves nevét viselő ugratónál egy pillanatra mélyre került, de kiegyensúlyozta valahogy magát, a folytatásban nyújtott sízésén pedig nem látszódott a hiba hatása. Igaz, az energia mintha hiányzott volna a franciából. Ryan Cochran-Siegle (6.) szűk ívekkel kezdett, ami egyetlen szektort kivéve a francia fölé emelte. Különösen a záró szakaszon ment nagyságrendekkel jobbat. A hattizednyi előny a nagyobb nevekkel szemben sem tetté esélytelenné.
Beat Feuz (3.) bődületes tempót diktált, csak az a fránya kiegyensúlyozottság hiányzott ezúttal is belőle. A felső szektorban meglovagolta az egyik kaput, de észnél maradt, nem esett ki a ritmusból. Utóbb két másik túlugrást is elkövetett, így bár élre állt, messze nem volt elégedett. Martin Čater (13.) a lejtő feléig vezetett a svájcival szemben, ami azért sokatmondó volt, azzal együtt is, hogy a szlovén valóban bátor, életerős sízést mutatott meg.
Várható volt tehát, hogy a végig topsebességgel száguldó Mattias Mayer (2.) lelöki a svájcit az élről csak az időkülönbség volt kérdéses. A Golden Eagle-ugratóról való leérkezését nem tanítják az iskolákban, háromnegyed s-es fölényéből így is megmaradt a fele. Daniel Hemetsberger (8.) rakétaként hasított végig a felső traverzen, kéttizednyi előnye azért megmutatta, fent is fogható Mayer. A laposabb részen azonban nem sikerült átmentenie tempóját, így még az amerikaitól is kikapott. Vincent Kriechmayr (9.) szintén zöldülő szektorral nyitott, de a lankás szakasz előtt egy túlcsúszással elbukta győzelmi, sőt dobogós reményeit is. Nils Allegre (44.) rendre elszúrta a kanyarok bemeneteit, jellemzően a pályán maradással volt elfoglalva. A traverz előtt például összekuporodva fordította magát menetirányba.
Ami érdekes, az utolsóelőtti szektorban alig-alig maradt el Mayertől, vagyis nem volt szabad biztosra venni a 2007-et követő első osztrák lesikló győzelmet a „Ragadozómadáron”. (Akkor Michael Walchhofer győzött.) Dominik Paris (5.) kezdi szebbik arcát mutatni, mert bár Mayer legerősebb szektorában ő is tehetetlen volt, például nem tudott eléggé magasan maradni keresztcsúszás közben, de annyira résen volt, hogy a végén egyetlen századdal letaszítsa a dobogóról Cochran-Sieglét. Otmar Striedinger (21.) sokat korrigált az ugratók után, tojástartása szintén nem tűnt túl stabilnak. Allegrén kívül mást nem sikerült megelőznie.
Romed Baumann (23.) két Szuper-G-s nullázás után mit sem vesztett ambícióiból. Kegyetlenül bekezdett, ám hiába nyitott topszektorral, ha a pokoli meredeken beszedett egy teljes másodpercet. Benne volt a kraft az osztrákból lett németben, de csak nem tud összerakni egy kompakt menetet. Urs Kryenbühl (16.) visszatérő szezonja jó úton halad, stabil sízéssel erős helyezéssel zárta a napot. Max Franz (25.) menetén érződött, hogy hátfájdalmakkal küszködik. A passzázson nehézségek árán tudta pályán tartani magát. Az Allegre-mentes mezőny végét ő bérelte ki.
Bryce Bennett (22.) meggyűlt a baja a kompresszióval, vagyis gyakran megszűnt a kapcsolat léce és a pálya jégrétege között. Márpedig így a sok vállalás nem fizetődött ki. Andreas Sander (20.) is megkapta a maga másodpercét fent, aztán viszont levadászott két tizedet hátrányából, ami egy aktuális TOP-10-helyezésre jó volt. Chirstof Innerhofer (14.) rögtön kilökte onnan. Végig határon síelt a dél-tiroli, teljesítményével önmaga is meg volt elégedve. Marco Odermatt (15.) vagánykodott ma is egyet. Direkt íveinek hála csupán 5 tizednyi hátrányt szedett össze, aztán a bukkanókból nem jött ki jól, pillanatnyi megrogyásain azért hamar úrrá tudott lenni. Egyetlen századdal, de szekundumon belül maradt. Hosszú idő elteltével Mathieu Bailet (29.) volt az első, aki zöldülő nyitószektorral jelentkezett. A végletekig feszítette a húrt, a fenti traverze előtt, majd a Golden Eagle-ugratónál is kísértette a sorsot. Bravúrmentésekkel megúszta az esést mindkétszer.
Aleksander Aamodt Kilde (1.) tegnap rátalált sérülése előtti formájára, ma pedig olyat síelt, mint soha korábban. A mezőnyből elsőként (és utoljára) a felső szakaszok után is jobban állt Mayernél. Patikamérlegen kimért, tökéletes íveket húzott, a felső lankás részen remek tempót diktált, az ugratók pedig tankönyvbe illők voltak. 66 századdal adta át a múltnak Mayer etalonját. Az osztrák elismerően megtapsolta, mert ez ellen a csúszás ellen tényleg nincs ellenszer. Travis Ganong (24.) rendre lemaradt a kanyarok csúcspontjáról, de őszintén szólva az amerikai menete közben is Kilde járt az ember eszében…
Dominik Schwaiger (11.) megkínlódott a kegyetlen körülményekkel, mégpedig sikeresen. Négy éve ugyanitt szállította legjobb VK- eredményét, ma sem választotta el sok a TOP-10-től. Felix Monsen sokadik mélyről vett kanyarját már nem élte túl, oldalára dőlve fejezte be szereplését. Daniel Danklmaier (11.) fokozta az amúgy is pazar osztrák csapatteljesítményt. Féltávig a dobogóért is versenyben volt, a végére talán elfogyott belőle a koncentráció. Jared Goldberg (36.) rodeós sízésével idegállapotba hozta a hazai szurkolókat, ennél többre nem volt képes. Stefan Rogentin (28.) rossz felfogásban síelt, Henrik Røe (47.) folytatta mélyrepülését, míg Boštjan Kline (17.) ment egy megbízható pályát. Benne volt a levegőben még pár meglepetés, ehhez „csupán” egy brahis, s csaknem tökéletes menetre volt szükség. Matteo Marsaglia (4.) kis híján összehozta ezt, szűk két tized választotta el attól, hogy kilenc év után újra dobogón ünnepelhessen. Maxence Muzaton (27.) kimért csúszása után Niels Hintermann (7.) sűrítette tovább a bő élmezőnyt, a svájciak magasembere a visszafogottabb kezdést kárhoztatja csak.
Harmincon túl Adrian Smiseth Sejersted (30.) szintén közelkerült a pódiumhoz, legalábbis a lejtő feléig közel volt Feuzhoz. A végére viszont nagyon belassult. Josef Ferstl (35-össel a 26.) után Steven Nyman (36-ossal a 18.) mutatta be, maradt még benne spiritusz. Abszolút legjobb nyitószektor után azért elmaradt az igazi szenzáció. Pontot szerzett még James Crawford (48-assal a 30.).
Aleksander Aamodt Kilde nyolcadszor győzött a Világkupában, egyszersmind kiegyenlítette sikereinek számát a két gyorsasági szakág között. Matthias Mayer 20. alkalommal állt dobogóra lesiklásban, ezzel megerősítette vezető helyét a szakági pontversenyben. Beat Feuz pódiumainak száma elérte a negyvenkettőt (42), amivel végleg beírta magát a lesiklás legnagyobbjai közé. Soha senki nem zárt ennyiszer a TOP-3-ban, ami a királykategóriát illeti.
Holnap újabb lesiklást rendeznek a Birds of Preyen.
A címlapkép forrása: The Edwardsville Intelligencer
Síparadicsom Blog 