Alpesi sí férfi szezonösszefoglaló

A női mezőny visszatekintése után következzenek a férfiak! Ezúttal is bemutatjuk röviden a szakági és összetett bajnokokat, a számok idei meglepetésembereit, valamint csalódásait, és kiemeljük azt, aki a következő években a legjobbak közé kerülhet. Emellett röviden összefoglaltuk az Európa-kupa eredményeit, mivel az ott megvillanó sízők pár éven belül már a legjobbakkal csatázhatnak.

A férfiak összetettjében előzetesen arra számítottunk, hogy folytatódhat a tavalyi hármas csatározás Kilde, Pinturault és Kristoffersen közt. Kristoffersen hamar kiírta magát a csatából, viszont előbbi kettő ott folytatták, ahol abbahagyták. A svájciak fogadkoztak, Odermatt idénre már harcban lehet a nagy kristálygömbért, és decemberben egy ideig úgy tűnt, bizony komoly kihívóvá léphet elő. Időközben feltűnt a színen többek közt Cochran-Siegle, Meillard vagy az egy-egy számban különösen erős Zubčić, vagy Schwarz, akik ugyan az összetett elsőségért (még idén) nem szálltak harcba, de előkelő helyen álltak hosszabb-rövidebb ideig. Az osztrák gyorsszámosok viszont hamar kiírták magukat a játékból, Mayer és Kriechmayr tulajdonképpen be sem léptek az összetett versengésbe.

Kék – Pinturault, Piros – Odermatt, Zöld – Schwarz, Lila – Meillard, Világoskék – Mayer, Narancssárga – Kilde

Kilde januári sérülése azonban felborította az addigi rendet, mi is azt írtuk, Pinturault-t már csak egy sérülés választhatja el a végső győzelemtől. Óriásban elszenvedett világbajnoki kudarca utáni hullámvölgy, és Odermatt kései szárnyalása viszont kiélezetté tették a versenyt. Azt persze már nem tudjuk meg, hogy a gyorsszámokkal megnyerhette volna-e Odermatt az összetettet, Pinturault viszont bajnokhoz méltó befejezéssel végül megnyerte a nagy kristálygömböt.

Bajnok – Alexis Pinturault

Pinturault idén visszavett tavalyi nagy kockázatvállalásaiból, szlalomban nem űzte a dobogókat egyfolytában, de kiesések nélkül, stabilan hozta le a top10-es versenyeket, míg óriásban a teljes telet kiesés nélkül hozta le. Ráadásul több versenyen is csak a hátát nézte a mezőny, míg amikor Odermatt, Zubčić, vagy épp Faivre felülkerekedett rajta, akkor is folyamatosan a top5-ben tudott maradni. Szuper-G-ben is voltak megvillanásai, ha rajthoz állt, a top10 ott is benne volt, de ezt a regeneráció érdekében többször nem tette meg. A lesiklás továbbra is a „lyukas” száma, de ha jövőre terv szerint valóban visszatér a kombináció a naptárba, akkor a leggyorsabb számra nem is lesz szüksége minden bizonnyal ahhoz, hogy ő legyen, akit majd le kell győznie másoknak az összetettért.

Legnagyobb vesztes – Henrik Kristoffersen

Kristoffersen tavaly a végjátékra ugyan kissé leszakadt Kildétől és Pinturault-tól összetettben, de idénre közel 10 kg-mal több izommal tért vissza ősszel. Azt hihettük, hogy ez már a szuper-G-ben is pontszerzővé teheti, ehhez képest olyan mélyrepülésbe kezdett, amit rég láttunk tőle. Óriásban és részben szlalomban is tapasztalt jelentős visszaesése miatt a szuper-G-be végül bele sem fogott. Műlesiklásban „csak” stabilitását vesztette el, de két győzelmet is szerzett, óriásban viszont dobogót sem szerzett szakági címvédőként, és a top10-ek is csak időnként jöttek.

forrás: sportnewzs.bz

Legnagyobb meglepetés – Marco Odermatt

Ugyan a svájci sajtó fogadkozott, hogy Odermatt már idén ott lehet Kilde és Pinturault mellett, rajtuk kívül inkább csak azt várták, hogy Odermatt beletanul az összetettért sízésbe, de igazi tényezővé inkább majd jövőre válik. Végül a svájci remek évkezdés, majd egy kissé halványabb január után, fergeteges hajrát produkált, nem sok hiányzott, hogy már idén megnyerje az összetettet. Ha úgy vesszük, hogy ez volt a felkészülés, akkor nehéz feladat vár Pinturault-ra is, ha jövőre meg akarja verni. Ráadásul év végére Odermatt már nemcsak óriásban és szuper-G-ben remekelt, de lesiklásban is kezdett egyre inkább meghatározóvá válni.

Újabb legenda született a királykategóriában (Lesiklás)

A bajnok: Beat Feuz

A nyugat-svájci kiválóságot anno Didier Cuche protezsáltjaként ismerte meg a sportvilág. Kitzbühel hajdani királyát ma érte be Feuz, immáron ő is négyszeres szakági győztes a királykategóriában. Ráadásul zsinórban húzott be négy kristálygömböt, amire korábban csak Franz Klammer volt képes, még az 1970-es években. Minden idők legeredményesebb férfi lesiklója szám szerint öt idényben bizonyult legyőzhetetlennek.

A konkurencia jövőre sem lesz kevésbé acélos. Az osztrákok újabb, s újabb ütőképes sízőt nevelnek ki, eközben a kétszeres ötkarikás bajnok Mayer és a februári vb-n duplázó Kriechmayr még mindig nem ért fel a plafonra. Parisnak pedig visszatérő szezonjában is voltak felvillanásai. De Feuz ellen ez is édeskevés volt. Hét futam alatt ötször állt pódiumon, a Streifen kétszer győzött. A rosszabb futamai is hatodik és tízedik hellyel záródtak. Emellé társult a vb-bronzérem. Bár a sógorok nagyot hajráztak, még az elmaradt idényzáróval együtt sem érték volna utol. 34 évesen is ereje teljében a helvét, a formahanyatlásnak az előszelét sem érezni rajta.

A legnagyobb meglepetés: Johan Clarey

Minden idők legidősebb VK- dobogósa túl a negyvenen sem eresztett le, sőt helyezést tekintve idén zárta legjobb szezonját. Közel volt az a szakági dobogó, ami nem csoda, elvégre egy kivételtől eltekintve mindig a TOP-10-ben végzett. A csúcsokat Kitzbühelben döntögette, a második futamon igen kevésen múlt karrierje első Világkupa-sikere. Nyilatkozatai fényében kitart a pekingi olimpián túl is, tervei szerint a hazai rendezésű világbajnokságon akasztaná szögre síléceit.

A legnagyobb csalódás: Kjetil Jansrud

Tíz éve nem volt példa arra, hogy a 2019-es világbajnok száz egység alatt fejezze be az idényt lesiklásban. Grödeni negyedik helye kifutott eredménye volt, egyébként távolkerült az élmezőnytől. A tíz közé sem verekedte be magát ezen felül. Ennek hátterében minden bizonnyal családalapítása áll. Apaként messze nem akar annyi mindent kockára tenni, mint korábban. Nem lennénk meglepve, ha Peking után visszavonulna.

A jövő nagy ígérete: Henrik Røa

A lesiklók nem érnek fel idejekorán a felnőtt elitbe. Røa 25 évesen jutott el odáig, hogy bemutatkozzon a Világkupában. Az ezer sebből vérző, megtizedelődött norvég csapat legjobbjává nőtte ki magát. Kitzbühelben volt egy masszív versenye, a világbajnokságon pedig 10. helyen zárt. Még lehet legalább tíz jó éve a bizonyításra.

Újra osztrák felségterület lesz a rövidebb gyors szám? (Szuper-G)

A bajnok: Vincent Kriechmayr

Anno kifejezetten az osztrákok javaslatára született meg a szuperóriás-műlesiklás, ez a különlegesen átmeneti szakág. Bár világversenyeken sorjáztak az érmek, kristálygömbökkel az ezredforduló idején gazdagodtak szép számban. Egész pontosan egyhuzamban hét szezont nyertek sízőik. Azóta az idén visszavonult Hannes Reichelt évadsikere, s ennyi. A norvég dominanciát hozó szakágban 13 év telt el, mire ismét a sógorok örülhettek.

Kétszeresen is, hiszen Kriechmayr a világbajnoki címet is behúzta a trófea mellé. Két győzelem, négy dobogó, egy ötödik hely. Elismerésre méltó statisztika. Kilde kidőlése éppúgy kellett az aránylag sima sikerhez, mint Odermatt kései formába lendülése. 30 évesen tehát beérni látszik a linzi lesikló, az osztrákok hagyományosan erős szereplése a közeljövőben is várható lesz Szuper-G-ben.

A legnagyobb meglepetés: Marco Odermatt

A hatszoros junior-világbajnok berobbanására már az előző idényben sor került, egy-egy helyszínen igazolni tudta a benne rejlő potenciált. Idén pedig már stabilizálni is tudta magát ezen a magas szinten. A valamivel visszafogottabb decemberi versenyek (két kilencedik és egy 13. hely) után három dobogó következett. Testfelépítése, kompetenciái a Szuper-G uralkodójává tehetik akár már jövőre is a svájcit.

A legnagyobb csalódás: Adrien Théaux

A 2015-ös vb-bronzérmes francia pocsék szezont tudhat maga mögött. Lesiklásban is messze elmaradt a várakozásoktól, a rövidebbik gyors szakágban pedig még nagyobb mélységeket élt meg. Mindössze kétszer szerzett pontot Szuper-G-ben, legjobbja a szezonnyitón elért 14. helye, még Val d’Iséreből.

A jövő nagy ígérete: James Crawford

Kanada jó néhány kiváló lesiklót adott már a sportágnak. A tengerentúlon lezajlott egy generációváltás, ami bizony alaposan meglátszódott a válogatott eredményességén. Kicsúsztak legjobbjaik a TOP-30-ból, lassanként az volt meglepő, ha egyáltalán pontot szereztek. Crawford hat alkalommal gyűjtött egységet. A csúcsot Kitzbühel, az ott Szuper-G-ben kihozott hatodik pozíció jelentette, amit egy parádés kombináció követett a vb-n. Az élről indulva épp csak lecsúszott az érmes helyekről. Ott síelt volna Lenzerheidén, ha megrendezik a záró versenyt.

Gigászok csataterévé vált a szakág (Óriás-műlesiklás)

A bajnok: Alexis Pinturault

Minden idők egyik legszínvonalasabb évadját produkálta az idei óriás-műlesiklás. Ha csak a pontszámokra tekintünk, úgy tűnhet, mintha hárman kiemelkedtek volna a mezőnyből. Minőségi menetre viszont úgy 12-15 további síző képes volt, minek hála mind a tíz versenyt élvezettel nézhettük végig.

Az összetett győztese kerek 700 pontot zsákolt be óriásban. Minden egyes alkalommal a TOP-5-ban fejezte be az aktuális viadalt, négyszer győzött, ötször állt dobogóra. Alta Badián és Adelbodenben félelmetes formában síelt, s bár a vb-kudarc látványosan megrendítette őt hitében, tetejében a szerencse sem állt melléje (századokon bukott el 70 pontot közvetlen riválisán), a végére azért a rutin érvényesült. Pinturault kiteljesedett idén, maximálisan rászolgált a kis kristálygömbre. Ami örömteli, hogy mind Odermatt, mind Zubčić szakági győzteshez illő formában síelte végig a telet, s már most látszik, kik lesznek azok, akik a jövőben meghatározó specialistává válhatnak. Szóval megnyalhatjuk mind a tíz ujjunkat!

A legnagyobb meglepetés: Stefan Brennsteiner

Már a Hirscher- korszak vége felé erősödtek a hangok Ausztriában, hogy nagy baj lehet zsenijük visszavonulását követően óriás-műlesiklásban. Eljutottak odáig a sógorok, hogy egyetlenegy sízőjük sem maradt a világranglista legjobb 15 sízője között. Leitingert a sérülések kiszipolyozták, Schwarz egyértelműen ráállt a szlalomra (vb-érmet azért begyűjtött idén), Feller pedig inkább a kiesők listáját gazdagította. A 29 éves salzburgi sportember lassanként a visszavonulását fontolgatta, mert a várt áttörést csak nem akart összejönni. A Gran Risán jegyzett 8. helyén kívül ez a jelenlegi télen sem változott meg. A sikertelen vb után aztán nagy huszárvágást könyvelt el: élete első (két) dobogója, egy 4. és egy 5. hellyel.

A legnagyobb csalódás: Henrik Kristoffersen

Az előző szezon győztese, a két évvel ezelőtti világbajnok első teljes VK- szezonja óta nem szerzett ilyen kevés pontot óriásban. A telet világelsőként kezdte, a végére kizuhant a legjobb hét közül. Dobogóra véletlenül sem állt, legjobb eredménye a Söldenben szerzett ötödik pozíció. A TOP-10-ben mindösszesen ötször végzett. Menetei hol enerváltak, hol görcsösek voltak. Lehet ezt fogni a GS-t körüllengő nagy polémiára, ti. a szakág begyorsítására, de felesleges. Egy életre beleég retinánkba, miként Kristoffersen rendre menekült a kamerák elől…

A jövő nagy ígéretei: A norvég srácok

A norvég csapat „öregebb” tagjai is szépen hozzák az eredményeket, de már a tinédzserkorból épp csak kilépett generáció is helyet követelt magának. Lucas Braathen és Atle Lie McGrath pályafutása kiskoruk óta párhuzamosan zajlott. Előbbi többszörös junior-vb- érmes és EK- győztes, utóbbi pedig megnyerte előző idényben az Európa Kupa összesítését. Braathen már az előző télen megmutatta a benne rejlő potenciált, amikor több TOP-10-es eredményt közt befigyelt egy kitzbüheli negyedik pozíció szlalomban. A mostani évadot tökéletesen kezdte: megnyerte a söldeni óriást! Bár eztán mintha elvitte volna kicsit a nagy siker, Adelbodenben ismét összekapta magát. Hetedikként zárt, de a célarénában rosszul esett, elszakította oldalsó térdszalagját. McGrath rendszeres pontszerzőként kezdte a szezont, a csúcs számára Adelbodenben jött el: másodikként végzett. Ugyanazon nap, pár órával barátja előtt jött a szezont lezáró ínszakadás.

Hirscher után is maradt klasszis műlesiklós Ausztriában (Szlalom)

A bajnok: Marco Schwarz

Két év után visszakerült Ausztriába a szlalom szakági elsősége. Schwarz tehetsége egészen fiatalkorában kiviláglott, de a sérülések rendre megakasztották fejlődésében.

Őrült szezon volt ez a mögöttünk hagyott. 11 versenynap, 7 győztes, tucatnyi dobogós. Január derekán látható volt már, az viheti el a kristálygömböt, aki képes stabilizálni jó eredményeit. A 25 éves Schwarz márpedig tökéletesen végrehajtotta ezt a feladatot. Mindig célba ért (a vb-t leszámítva…), rendre a legjobb tízben, hétszer dobogóra állt, két alkalommal győzött. Amikor kellett, akkor taktikusan is tudott versenyezni, ha a szükség úgy kívánta, begyújtotta a rakétákat. Makulátlanul kontrollálta az eseményeket, de nehéz dolga lesz a címvédés során.

A legnagyobb meglepetés: Sebastian Foss Solevåg

A huszonévei végén járó norvég régóta tagja a bő értelemben vett műlesikló élmezőnynek, de sosem volt az a tipikus nyerőember. Egészen idáig. Flachaun életében először győzni tudott a Világkupában, s egészen a szezon végéig kiegyensúlyozottan szerepelt, harcban volt a kristálygömbért, vagy legalábbis a szakági pódiumért. Már az önmagában nagy szó, hogy legyűrte házon belül Kristoffersent, világbajnoki címe pedig bearanyozta ezt a vélhetően kissé kifutott szezont.

A legnagyobb csalódás: Daniel Yule

Karrierje lépcsőről lépcsőre araszolt felfelé. Két, harmadikként zárt szezon után adódott a következő fokozat: a kristálygömb elhódítása. Nos, ebből semmi nem valósult meg. Harmadannyi pont csorgott a kasszába, mint az előző két tél alatt. A plafont két hetedik hely jelentette a Világkupában, a vb-csapattagság egy hajszálon múlt. Cortina d’Ampezzón meghálálta a belé fektetett bizalmat. Ötödikként, legjobb svájciként fejezte be a versenyt. Ám ez még nem garancia arra, hogy hasonlóan harmatos VK- szezon után kiutazhat az olimpiára…

A jövő nagy ígérete: Alex Vinatzer

Tehetségekben nincs hiány a szlalomosok közt. Meillard és Pertl is egész nyugodtan szerepelhetne e kategóriában. A svájci már rég túllépett az apró felvillanásokon, az osztrákot pedig vb-ezüstérmesként fura lenne ideskatulyázni. Maradt a 21 esztendős olasz fiatalember, aki még mindig csak próbálgatja határait. Szezonja keretbe lett foglalva, hiszen két-két élvonalbeli verseny közt csak a kiesések sorjáztak (volt egy ötös szériája), illetőleg messze elmaradt tudásától. Befigyelt egy dobogó, két negyedik és egy nyolcadik hely, a hazai rendezésű vb-n egy pozícióval szorult le az érmes helyekről. Még némi tapasztalatot magára kell erőltetnie, s hosszabb távon is harcba szállhat a legjobbakkal.

Európa-kupa

Összetett

A nőkkel ellentétben a férfiaknál a gyors számokból is sikerült bőven versenyt rendezni, így az összetett Európa-kupa győztese a lesiklásban 2., szuper-G-ben 4., óriásban is pontokat szerző osztrák Maximilian Lahnsteiner lett. A teljes osztrák dobogót letarolták az osztrákok, a minden szakágban pontot szerző, de elsősorban szintén a gyorsabbik háromban helytálló Raphael Haaser végzett a második helyen, míg technikai síző, az óriásban szakági győztes Dominik Rascher lett a harmadik. Mögöttük két svájci, a szuper-G legjobbjai, Stefan Rogentin és Ralph Weber végeztek, majd a lesiklás bajnoka, Victor Schuller következett.

Lesiklás

A lesikló rajtlista elejében kevésbé ismerősen csengő nevek végeztek. A francia Victor Schuller még VK-pontszerző sem volt, de junior VB-ről is mindössze egy öt évvel ezelőtti óriás bronza van. Az összetettben győztes Max Lahnsteiner idén a saalbachi lesikláson indulhatott el először világkupán, egyből egy pontot szerzett. A harmadik helyezett amerikai, Erik Arvidsson a már említett 2016-os junior VB szakági bajnoka, idén két versenyt nyert.

Szuper-G

A szuper-G tabella élén ismerős neveket taláunk, Stefan Rogentint és Ralph Webert sem kell bemutatni a rendszeres VK-nézőknek, minden gyorsasági versenyen rajthoz állnak. A francia Roy Piccard-t is többször ott találjuk a legrangosabb versenyek rajtlistáin is, de ő egyelőre az EK-ban vitézkedik elsősorban. Nyert versenyt az EK összetett győztese, Maximilian Lahnsteiner is, valamint két további svájci fiatal, Josua Mettler és Lars Rösti is.

Óriás-műlesiklás

Amennyire akadozott az osztrák óriás-műlesikló keret az utóbbi időben, annyival mentek jobban az EK-ban. A szakági címet Dominik Raschner szerezte meg, de az osztrákok VK- szezonját mentő Stefan Brennsteiner is nyert versenyt. A szakági legjobbak egyébként is rendszeres VK- résztvevők közül kerültek ki, ami részben annak is köszönhető, hogy a versenyek ritkán ütköztek világkupa-versenyekkel, az ottani nagyobb szünetekben rendezték a legtöbbet. Így a legjobbak közt találjuk a svájci Semyel Bissiget, a norvég Timon Haugant, a német Julian Rauchfusst, vagy épp az olasz Hannes Zingerlét is.

Műlesiklás

A szakág a britekről szólt idén. Szép jövő vár rájuk, Ryding után is. Billy Major két győzelem mellett a szakági összetettet is megnyerte, míg mellette Laurie Taylor is nyert versenyt. Major mögött a német Anton Tremmel végzett másodikként, míg a svájci B-kerettag, rendszeres világkupázó Marc Rochat a harmadik. Nyert versenyt a világkupában is megvillanó, junior-világbajnok Benjamin Ritchie, de a VK-ra készülő Clement Noël is.

A következő napokban továbbra is jelentkezünk még visszatekintőkkel, és egyéb alpesi sí tartalmakkal, így ugyan közeleg az április, de továbbra is kövessetek minket itt az Blogon, valamint Facebook-oldalunkon is.

Borítókép forrása: lejsl.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s