A Kostelić-család után is van horvát alpesi sí: Zubčić győzött Japánban

A tavaszias körülmények is segítették Filip Zubčićot ehhez a bravúreredményhez, annyi szent. De meg kell hagyni, élete messze legjobb futamát síelte délután, minek hála a hibát hibára halmozó élmenők mindegyikét maga mögé tudta utasítani. A dobogó másik két fokára sem a papírforma szerint elvárható személy állt. Marco Odermatt rövid kihagyása utáni visszatérése nem volt valami fényes, ehhez mérten nagy meglepi volt mai második helye. A harmadik pozíciót pedig az erős szezonkezdet óta vakvágányra került Tommy Ford szerezte meg. Az összetettért vetélkedő hármasból megint Kilde örülhetett a leginkább, 6. helyének hála megőrizte vezető helyét a tabella élén. Kristoffersen nyert helyzetből meg kellett elégednie az ötödik hellyel, míg Pinturault teljesen szétesve visszacsúszott délután a 15. helyre.


A koronavírus miatt törölt kínai versenyek hiányában sem kellett lemondania a hajnalozásról az alpesi síelés legelhivatottabb rajongóinak. E hétvégén Juzava Néba fogadta a technikai sízőket. A síkomplexum helyszíne a Honsú szigetének északi részén elhelyezkedő középkategóriás japán város, Niigata.

A jelentős távolságok miatt természetszerűen nem alakult ki mamutmezőny, összesen 55 fő csatolt sílécet a mai napon. Köztük négy alig ismert japánnal. Aki számít a szakágban, természetesen mind elindult a szezon hatodik óriás-műlesiklásán.

Niigata éppúgy a mérsékelt övben található, és szintén télvégét járja, mint például hazánk. S nem utolsósorban ugyanúgy enyhe február köszöntött be a térségbe, a hőmérő higanyszála már kora délelőtt bőven túlhaladta a fagypontot, közelítette a 10 Celsius-fokot. Ez az alpesi mércével mérve kifejezetten puha pályával kombinálva nehéz feladat elé állította a szervezőket, mint ahogy a sízőket is.

Forrás: La Dauphiné Libéré

Az első futam pályáját Bernd Brunner, a német csapat edzője állította össze. Összesen 55 fordító kaput tűzött a mester. A délelőtt után Henrik Kristoffersen (1.) meggyőző, kétharmad másodperces előnnyel vezette a versenyt. Jó dinamikával, végig meggyőzően síelt, igazából kérdést nem hagyott a többieknek. A norvég örömöt Leif Kristian Nestvold-Haugen (2.) újfent meggyőző teljesítménye csak tovább fokozta. A rőtszakállú első indulóként állított fel olyan alapidőt, amit a honfitárson kívül más nem tudta felülmúlni.

Apró kihagyása után először alkotott maradandót Marco Odermatt (3.). A közeljövő potenciális összetett esélyese egy nagyobb kitérés ellenére dobogós pozícióból várhatta a folytatást. Mindössze négy századdal előzte meg a legjobb franciát. Mathieu Faivre (4.) kissé lomha kezdés után a meredekre pörgött fel igazán. Ezt követően mindenki más szekundumot meghaladó hátrányt gyűjtött be délutánra. Gino Caviezel (5.) általában a második futamban szokott villogni, ezúttal keményebben odatette magát elsőre.

Forrás: L’Équipe

Ami az összetett másik két esélyesét illeti, elmondható, hogy bár Kristoffersentől alaposan elmaradtak, egész jó pozíciót vívtak ki maguknak. Alexis Pinturault (6.) és Aleksander Aamodt Kilde (8.) időeredménye közt nem volt egy tizednyi eltérés, a listavezető norvég tehát ismét igazolta, háromszámos sízővé lépett elő. Éppúgy, mint a francia. Kettejük közé befért még Lucas Braathen (7.), az ifjú norvég 17-es rajtszámmal kvalifikált ilyen szép helyre. A legjobb tízet Victor Muffat-Jeandet (9.) és Tommy Ford (10.) neve tette teljessé – ők ketten már a másfél másodperccel elmaradók táborát vezették fel.

A szakági éllovas Žan Kranjec (11.) alaposan elszúrta első futamát, nem talált rá a tűzés ritmusára. Illetőleg, Japánról lévén szó, nem feledkezhetünk meg az akklimatizáció kérdéséről, mint a teljesítmény nagyban befolyásoló faktort. A délszlávok közül Filip Zubčić (12.) lehetett valamivel elégedettebb. Már csak azért is, hogy egy neccesre vett kapu után egyáltalán célba tudott érni.

A szakág két (egykori) nagyhatalmát képviselte eztán egy-egy síző a listán. Marco Schwarz (13.) és Luca de Aliprandini (14.) eltérő felfogásban síelt. Az osztrák folyamatos ritmustalansággal küzdött, míg az olasz a fene nagy lendület miatt rendre besokallt. Utóbbi már átlépte a 2-es hátrányt. A nagyobb nevek közül Ted Ligety (17.) a középmezőny derekát célozta be, több nem is volt délelőtti sízésében. A pályaromlásnak is betudható, hogy mindösszesen ketten jutottak tovább harmincon túli rajtszámmal. Igaz, Adam Žampa (24.) a 31-es, Dominik Raschner (30.) pedig a 34-essel került a pontszerzés küszöbére… Az osztrák 3,75-ös elmaradással éppen bekerült a TOP-30-ba.

Kellemetlen meglepetésként is csak két kiesőt tudunk kiemelni, Thomas Tumlert (34.), illetőleg Ryan Cochran-Siegle-t (36.) Érdekesség, hogy Clément Noël (37.) kipróbálta magát óriásban, s összességében nem is vallott szégyent.

——————————————————————————————————-

Helyi idő szerint délelőtt egykor Marko Pfeifer, az osztrákok edzője tűzte pályán folytatódott a küzdelem. Már az első futam során nagy különbségek alakultak ki az elején és a hátrébb startolók közt. A tavaszias időjárás természetesen még nehezebbé tette a helyzetet délutánra, amit a növekvő erejű szél csak továbbfokozott. A nyomvonalat vállalható színvonalon tartották a japánok, attól egy-két méterre viszont hóemberépítésre alkalmas állagú hó leledzett csak a felszínen.

Raschner három kapuig húzta csupán, beleszáguldott a teljesen védtelen akadályba. Fabian Wilkens Solheim (26.) ért le így elsőként. A végén ő is közelebbi kapcsolatot létesített egy stanglival, onnantól addig sem jelentős sebességét is elbukta. Giovanni Borsotti (24.) rögtön átvette tőle a vezetést. Energikus stílusa egy sor széles ívben jelentkezett. Erik Read (22.) egy fokkal konszolidáltabban mozgott a meredeken, ennek köszönhetően előzte be az olaszt. Riccardo Tonetti (27.) szakította meg a sort, ti. rém körülményes futamával nem előzött meg senkit az addigiak közül.

Forrás: EN 24 News

Borsotti vehemenciáját még értette az ember, elvégre ilyen időjárási helyzetben nyílhat meg igazán az esély egy-egy bődületes előrelépésre. De ehhez támadni kell! Roland Leitinger (13.) mert rizikót vállalni, ami másodpercen túli előnyben gyümölcsöződött. Az osztrák szállította a délután második legjobb idejét, s egy jó darabig meg sem tudták közelíteni futamát. Két futam viszonylatában Žampa (17.) szépen tartotta őt, a szlovák tőle ritkán látható koncentrált sízéssel jelentkezett. Alexander Schmid (20.) maradt hírmondónak a német csapatból. A meredeken több életerős fékezést bemutatott, amik felettébb látványosak voltak a fröcskölő hó miatt. Cyprien Sarrazin (28.) szörnyen zaklatott sízése során egy alkalommal a bukóteret is megjárta. Ez ott és akkor végzetes fejlemény, a célba érők közt utolsóként zárta a napot.

Cédric Noger (18.) mozgását túlzott kimértség jellemezte, Manuel Fellert (21.) ez persze a legkevésbé sem jellemezte. Végső soron érdemi időkülönbség nem mutatkozott kettejük közt. Justin Murisier több késve vett kanyar után komoly hátrányt szedett össze. A záró szakaszon aztán túldöntötte léceit, így még a célba érés sem sikeredett. Trevor Philp (25.) rendre tisztes távolságba tartotta a kapukat, a pluszméterek érződtek elmaradásán. Különleges körülmények közepette sokat számít a rutin. Ted Ligety (11.) kellő rizikóval, ugyanakkor ésszel síelt, minek hála néhány század kitartott fórjából. Matts Olsson (23.) sízése, ahogy haladt lejtmenet, úgy vált mind rendezetlenebbé. A szebb napokat is látott svéd ma sem kecmergett ki a negatív spirálból.

Ligety, Leitinger, Žampa első hármassal fordultunk tehát a délutáni lista második felére. Thibaut Favrot (8.) rögtön korrigált ezen az álláson. Pár korrigálással együtt tartotta a kompressziót, s végig ritmusban maradt. Élete legjobb VK- helyezése lett érte jutalma, már ami a klasszikus versenyeket illeti. Luca de Aliprandini (10.) küzdelmes meneten volt túl, a kisebb megingásokat technikával ügyesen kozmetikázta. A franciát így azonban nem tudta megfogni. Eztán több perces megszakítás következett. Részint a pályát kellett gondozni, részint az erős szélben kicsavarodott kis zászlócskákat kellett stabilizálni.

Forrás: Japan Today

A mókás jelenetsor után Schwarz (13.) startolt el. A táv felébe nem lehetett belekötni, egy méretes túlfordulás azonban megakasztotta lendületét, így elmaradt a várt előrelépés. Leitingerrel holtversenyben zárt, ez volt ma a plafon osztrák részről. A horvátok az utóbbi időben ennyivel is megelégedtek volna. Ez idáig! Filip Zubčić (1.) ugyanis valami egészen brutális pályát rakott össze délutánra. A másodperces előnyt nem a Mikulás hozta össze. Kiváló meredekével alapozta meg fölényét, hogy aztán végsebességben ismét köröket verjen a konkurenciára. A délután legjobb futama az övé volt, de így sem tűnt reálisnak a dobogó, pláne a győzelem. Aztán mégis csak felért a csúcsra!

Forrás: US Ski Team

Žan Kranjec (9.) nemcsak az etalon viszonylatában ment gyérebben, jellemzően Favrot-tól is kikapott. Búcsút inthetett szakági elsőségének. Tommy Ford (3.) már komolyabb ellenfélként jelentkezett. A néhanapján az ifjúkori Ligety-t idéző jenki egész biztosan abszolválta a meredeket, így gyakorlatilag nulláról fordulhatott a záró szakaszra. Ott aztán a nagy akarásnak nyögés lett a vége, oly mélyre került, hogy alig tudott kanyart húzni. Aligha gondolta volna, hogy a másodpercen túli hátrány dacára dobogón zárja a napot. Victor Muffat-Jeandet (7.) csak kevéssel szorult az amerikai mögé. Vele ellentétben valamivel egyenletesebben szedte össze hátrányát. Így nézett tehát ki a Top-3, amikor már csak a délelőtt legjobbjai voltak hátra.

Aleksander Aamodt Kilde (6.) becsülettel beleállt a pályába, máshogy nem  is lehetett érdemleges pozíciót szerezni délután. A végére nőtt meg a hézag, a harmadik helyre azért besorolt, ami roppant fontos volt az összetett szempontjából. Braathen (16.) csúnyán túlfordult a meredek zárásán, ez a hibája pedig a lankán mért tempóján is meglátszott. Alaposan visszaesett, akárcsak az őt követő Pinturault (15.). Érintőre vett kaput térvesztés követett: a meredeken ment el a francia versenye. A stabil léctartás persze nem volt könnyű feladat ekkortájt, a kapuk tövében megjelenő kádakról nem is beszélve. Mégsem csupán ezen múlt, hogy a továbbiakban köze nem volt senkinek a horvát idejéhez. Caviezel (12.) is besokallt a letörésnél, s folytatásban sem tartotta az iramot.

Forrás: EN 24 News

Faivre (18.) elejétől fogva megszenvedett a pályával. Hamar odalett előnye, az első bukóteres akciótól kezdve pedig csak a visszacsúszás mértéke maradt kérdéses. Marco Odermatt (2.) nyolctizedes előnyből gazdálkodott. Az utolsó szektoridőnél is maradt belőle egy kevéske, a zárás előtt aztán jött egy túlfordulás. Igaz, anélkül se tűnt valószínűnek, hogy megfossza a horvátot élete első dobogójától.

Már csak két norvég volt hátra, de egyikőjük sem rúgott labdába, legalábbis ami a győzelmet illette. Leif Nestvold-Haugen (4.) egy alapvetően vállalható meredeket rontott el egyetlen megingással. A végére egyszerűen elfogyott a tempója, pár századdal még Fordtól is kikapott. Henrik Kristoffersennek (5.) másfél másodperces előnye ismeretében egy középszerű, mondjuk 15.-16. legjobb menet is belefért volna. Ehhez képest a célba érők közt csupán Sarrazin ment nála gyengébbet délután. Fent megfelezte fórját, a meredeken inkább elemében volt, de a záró szakaszon híján volt minden dinamikának. A századok sem voltak barátai: négy századdal jobb idővel dobogós, így viszont Haugen is elébe került.

Részletes eredménysor

4

Forrás: Skionline.ski

Filip Zubčić mai sikere nem volt mindennapi, elvégre hosszú-hosszú idő elteltével hangzott el újra a horvát himnusz alpesi síversenyen. Lassan hét esztendeje történt, hogy Ivica Kostelić utoljára felállhatott a pódium tetejére. Írhatnánk úgy is, hogy Zubčić az első horvát alpesi síző, aki a Kostelić- famílián kívül győzni tudott kiemelt kategóriás versenyen. Mivel mai sikerén túl is remek idényt fut, egyebek mellett megjárta az adelbodeni dobogót is, jó eséllyel pályázik még a kristálygömbre is.

Marco Odermatt negyedik, Tommy Ford pedig második dobogóját jegyzi a Világkupában.

5

6

A szakágit változatlanul Kranjec vezeti, de három versennyel a vége előtt még minden nyílt óriás-műlesiklásban. Az összetettért vetélkedő triászból egyértelműen az ezer pontos határt elsőként átlépő Kilde szája íze szerint alakultak a dolgok: egyfelől Kristoffersen alig tudott hozni rajta valamit, másrészről Pinturault-val szemben jócskán megnövelte előnyét, ami immáron bőven meghaladja a 100 egységet. Ha Henrik legalább másodikként zár a holnapi szlalomon, átveheti a  vezetést, de annyi bizonyos, nem kerülhet Kilde rossz helyzetbe a hinterstoderi hétvége előtt.

A címlapon szereplő kép forrása: Gol.hr – Dnevnik

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s