Őrült versenyen Kubacki a világbajnok a normálsáncon!

Kettős lengyel győzelem született a férfiak normálsáncos versenyén Seefeldben, de hogyan!? A változékony körülményeknek köszönhetően nem mindennapi forgatókönyvet írt az élet, Dawid Kubacki ugyanis szinte hihetetlen módon a 27. helyről ugrott az élre a második sorozatban, megelőzve a szintén hátulról előretörő Kamil Stochot. A bronzérem Stefan Krafté lett, miközben Ryoyu Kobayashi hiába vezetett az első kör végén, a megerősödő hóesés miatt lelassuló nekifutónyom sokan másokkal együtt az ő esélyit is keresztülhúzta.

Az a verőfényes tavaszi idő, ami az elmúlt napokat jellemezte Seefeldben mára már nem tartott ki, menetrendszerűen megérkezett a meteorológusok által ígért csapadékos idő Ausztriába, így eleinte havaseső később nedves hó nehezítette a versenyzők dolgát. A körülmények tehát nem voltak épp ideálisak, ezzel együtt pontban négykor megkezdődhetett a küzdelem a világbajnoki aranyért.

Az első sorozat a kilences beülőből kezdődött, a verseny elején harmadik ugróként Filip Sakala (6.) ugrott 93 métert, ami sokáig az etalont jelentette a többiek számára, olyannyira, hogy még a próbasorozatban második norvég junior világbajnok, Thomas Aasen Markeng (7.) sem tudta megelőzni, ő ugyanis csak 92 méterig jutott. Dmitriy Vassiliev (24.), aki Noriaki Kasai hiányában a mezőny legidősebb ugrójává lépett elő a világbajnokságon, nem sokkal később 92,5 métert repült, ám mivel nem csinált telemarkot, nem volt vele veszélyes Sakalára.

A cseh versenyzőt végül a tizenkilencedikként ugró Ziga Jelar (3.) szorította le az élről, aki 95,5 méternél landolt, majd Peter Prevctól (5.) láttunk egy 94,5 méteres kísérletet, amivel bejött a második helyre. Mivel igazán nagy ugrásokat eddig nem láttunk, és egyébként is befújt némi hátszél, a zsűri a mezőny felénél két beülővel feljebb vitte a versenyzőket, majd nem sokkal később még egyel feljebbről, a 12-es kapuból folytatódhatott a küzdelem. Philipp Aschenwald (20.) ugrott a módosítás után 91 métert, majd Simon Ammann (22.) 93-at, azonban a kompenzáció miatt nem voltak veszélyesek a vezető szlovén duóra. Ezután Michael Hayböck(14.), bár fél méterrel ugyan túlugrotta Ammannt, de ő is csak a hatodik helyre fért be. Yukiya Satotól (16.) láttunk egy 92 méteres ugrást, majd Richard Freitag (19.) repült 93,5 métert, amivel ők is a középmezőnybe érkeztek meg.

Andreas Stjernen (7.) 96,5 méterrel viszont negyediknek tudott bejönni, majd következett a nagysánc bronzérmese, Kilian Peier (4.), aki 98,5 méterrel bejött Jelar mögé a második helyre. Daniel Huber (10.) ugrott ezek után 97 métert, Evgeniy Klimov (35.) viszont, aki a selejtezőben a legjobbak között volt, ezúttal csak 92 métert ugrott, így meglepetésre kiesett, de mint kiderült nem volt ezzel egyedül ma a favoritok közül.

Roman Koudelka (21.) is csak 93,5 méterig jutott ezek után, majd Stephan Leyhe (9.) landolt 96,5 méternél, amivel a hetedik helyre tudott ekkor bejönni. Az első ugró, aki a K-pontot átrepülte a versenyen, a Bergiselen ezüstérmes Karl Geiger (2.) volt, aki kereken 100 méterrel át is vette a vezetést. A nagysáncos világbajnok Markus Eisenbichler (25.) viszont nem követte a csapattárs példáját, mindössze 91 méterig jutott ugyanis, ezzel épphogy bekerült a második sorozatba. Timi Zajc (50.) még ennél is nagyobbat rontott, 80 méterrel ugyanis a mezőny legvégére került, mint ahogy Johann André Forfang (84,5 m 45.) sem tudott mit kezdeni a megerősödő hátszéllel, így ő sem került be a második sorozatba.

Robert Johansson (12.) előtt változtatott is a zsűri, így a bajuszos norvég már a 13-as kapuból indult, ahonnan 97,5 métert repült, ezzel tizedik volt a pillanatnyi rangsorban. Következett Dawid Kubacki (27.), aki az ígéretes edzésteljesítmény ellenére csak 93 métert ugrott, ezzel úgy tűnt – és ekkor vélhetően nem volt ember, aki ne így gondolta volna – elszállnak az esélyei az éremszerzésre. Piotr Zyła (33.) sem remekelt egyébként, sőt, 90,5 méterrel ő is a nagynevű kiesők táborát gyarapította.

A világbajnoki címvédő és a tegnapi kvalit is megnyerő Stefan Kraft (10.) viszont tulajdonképpen kihozta azt, amit lehetett a kedvezőtlen körülményekből és 93,5 méterrel bejött kilencediknek, holtversenyben Daniel Huberrel. Az utána következő Kamil Stoch (18.) viszont kifogta a legnagyobb hátszelet az egész sorozatban, ehhez képest a 91,5 méteres ugrása mondhatni nem is volt rossz, csak hát a tizennyolcadik helyről igencsak távolinak tűnt a dobogó, nem véletlenül volt bosszús a kapitány, Stefan Horngacher is, hiszen pillanatnyilag úgy tűnt, nem maradt éremesélyes ugrója a folytatásra.

A VK-éllovas Ryoyu Kobayashi (1.) viszont odatette magát, 101 méterrel megelőzte Geigert és 2,1 pontos előnyből várhatta a folytatást, a józan ész tulajdonképpen kettejük csatáját vetítette előre a második körre. A vezető páros mögött viszont tele volt meglepetéssel a tabella, a Jelar, Peier, Prevc, Sakala négyesből, akik a 3-6. helyet foglalták el az első kör után, előzetesen egyedül a svájcit tippeltük volna a legjobbak közé, de figyelemre méltó volt Markeng 7., és Casey Larson 12. helye is. Ő egyébként a 6. Filip Sakalához hasonlóan úgy állt ennyire előkelő helyen, hogy a VK-ban még sosem került a legjobb 30 közé…

Az első sorozat eredménye

A zaklatott első kör után mindenesetre nekivágtunk a másodiknak, de ha valaki azt hitte volna, hogy ennél jobban már nem tud feje tetejére állni a világ másfél órán belül még egyszer, akkor tévedett, ugyanis az élet egy egészen furcsa forgatókönyvet írt a mai estére. A verseny egyébként immár a 16-os beülőből zajlott, ami a körülményekhez képest egy jóval reálisabb választásnak tűnt, mint az első sorozatban. Ennek köszönhetően Jarkko Määttä (19.) mindjárt 98 méterrel nyitott, majd Stefan Hula (12.) rögtön elérte a 100 métert is – ez ugye az első sorozatban mindössze két ugrónak sikerült. A 27. helyről előtörni igyekvő Dawid Kubacki (1.) 104,5 méterrel azonban hamar átvette a honfitárstól a vezetést, de ha valaki ekkor azt mondja neki, hogy ezzel világbajnok lesz, alighanem még bolondnak nézi.

Ez azonban nem egy átlagos verseny volt, és miután a vizes hó egyre csak szakadt, ami miatt az állandó lombfújós tisztogatás ellenére folyamatosan lassult a nyom, az a helyzet állt elő, ami inkább az alpesi sízőknél jellemző, hogy egyszerűen nem volt érdemes a sorozat végén próbálkozni, hiszen hiába jött valaki ugyanabból a beülőből, a sebessége közel sem volt már olyan jó. Ez volt Kubacki szerencséje és az első körben jól ugrók pechje.

A lengyel után egyébként Markus Eisenbichler (7.) is jelentősen javítani tudott az első sorozatos eredményén, 102,5 méterrel be is jött a lengyel mögé másodiknak. Simon Ammann (12.) is elérte ezt követően a 100 métert, amivel bejött a harmadik helyre. Philipp Aschenwald (4.) repült ezután 103,5 métert, ami a második helyhez volt elegendő az osztráknak, a végelszámolásnál pedig éppen hogy lemaradt vele a dobogóról, majd ugyanekkorát ugrott ezt követően Richard Freitag (103,5 m 5.) is, amivel harmadiknak tudott bejönni.

Kamil Stoch (2.) ugyan csak 101,5 méterig jutott a második sorozatban, némi kompenzációval viszont ez a távolság is elég volt neki a második helyhez. Michael Hayböcktől (9.) láttunk ezután egy 100 méteres ugrást, amivel hetediknek jött be, majd a meglepetésemberek egyike, Casey Larson (28.) következett, aki csak 88 métert ugrott és visszacsúszott a mezőny végére, de nem tudott élni az eséllyel jóval rutinosabb Robert Johansson (16.) sem, aki mindössze 95 méterig jutott.

Daniel Huber (21.) is csak 94 métert repült ezek után, Stefan Kraft (3.) viszont 101 métert repült, amivel bejött harmadiknak, ezzel tulajdonképpen kialakult a dobogó, hiába voltak még fent kilencen is a toronyban. Stephan Leyhe (6.) ugrott ezután 99 métert, amivel bejött hatodiknak, az utána következő versenyzők: Markeng (95 m 20.), Stjernen (92,5 m 25.), Sakala (85 m 29.) és Prevc (93 m 24.) egytől egyig rontottak az egyre nehezebbé váló körülmények között. Még Kilian Peier (98 m 10.) is visszacsúszott valamelyest, pedig a negyedik hely a szünetben még jó kiindulási alapnak tűnt egy újabb éremszerzéshez. Dawid Kubacki viszont ezzel már biztosan dobogós volt, a lengyelek pedig talán ekkor kezdték felfogni, hogy mi is történik éppen.

Miután pedig Karl Geiger (92,5 m 18.) és az első sorozat legjobbja, Ryoyu Kobayashi (92,5 m 14.) sem bírt az elemekkel a csapattársak már a vállukon vitték körbe a 28 esztendős zakopanei ugrót, hiszen bármilyen hihetetlen a 27. helyről győzni tudott, ezzel Adam Małysz és Kamil Stoch után ő lett a lengyel síugrás harmadik egyéni világbajnoka! Az ezüstérem ráadásul Kamil Stoch nyakába került, aki a val di fiemmei arany után második érmét nyerte egyéniben, a bronzérmet pedig az osztrák szurkolók örömére Stefan Kraft szerezte meg, aki a csapatban megszerzett ezüst után így ismét dobogóra állhatott a világbajnokságon.

Végeredmény

HelyVersenyzőOrszág1. sorozat2. sorozatPontszám
1.Dawid KUBACKI93,0104,5218,3
2.Kamil STOCH91,5101,5215,5
3.Stefan KRAFT93,5101,0214,8
4.Philipp ASCHENWALD91,0103,5214,4
5.Richard FREITAG93,5103,5211,3
6.Stephan LEYHE96,599,0210,6
7.Markus EISENBICHLER91,0102,5210,5
7.Yukiya SATO92,099,0210,5
9.Michael HAYBÖCK93,5100,0208,5
10.Kilian PEIER98,598,0207,4

Részletes eredmények

A világbajokság síugró programja szombaton a vegyescsapat-versennyel zárul.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s