Visszafogott szereplés után a teljes műlesikló dobogót besöpörték az osztrákok. Marcel Hirscher hetedik világbajnoki aranyérmét szerezte, beérve ezzel az osztrákok korábbi legendáját, Toni Sailert. A második helyezett Michael Matt lett, míg Márco Schwarz dupla bronzéremmel fejezte be a világbajnokságot. A féltávnál még második Pinturault egy hiba miatt lecsúszott a dobogóról.

A versenyre sajnos ezúttal is rányomta bélyegét a puha hó. Ugyan az első futamban még -1°C fok volt, ami miatt az első harminc alatt csak lassabban romlott a pálya. Délutánra viszont fagypont fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Az első futamban kialakult nagy különbségek miatt viszont a végeredményben szerencsére nem láthattunk irreális előreugrásokat.

Az első futam pályáját svájci edző tűzte, és rögtön az előzetesen a három legnagyobb esélyessnek gondolt sízővel rajtolt el az első futam. Clement Noël (8.) a pálya kétharmadát tiszta sízéssel teljesítette, utána akadt csak egy megbillenése. Utólag azonban elmondhatjuk a szép menetnek a lassabb sebesség volt az ára. Henrik Kristoffersen (6.) valamivel agresszívabban rontott a pályának, a kockázatvállalás pedig kifizetődőnek bizonyult. Marcel Hirscher (1.) is a pattogós kezdés mellett döntött, bődületes tempóval sorjázta a kapukat, hiba nélkül. Ennek ellenére 1,70 másodperces előnye így is hihetetlennek tűnt…

Pinturault (2.) a pálya felééig tartotta Hirschert, utána azonban egy rontás miatt szedte össze fél másodperc körüli hátránya nagy részét. Tizenkét éve a báty nyert itt, most Michael Matton (4.) volt a sor. Az osztrák közel is síelt a kapuk tövéhez, de nem.volt elég gyors. Marco Schwarz (3.) is próbált közel maradni honfitársához, de a Pinturault mögött sűrűsödő mezőny élére tudott csak állni. Daniel Yule volt az első, aki bármely szektorban képes volt jobban síelni, mint Hirscher, de a tempó megbosszulta magát és elesett.

Manuel Feller (5.) ezúttal talán nem volt a legagresszívabb, de így viszont jó idővel célba is ért. Ramon Zenhäusern (12.) nagyszerű középső szakaszt síelt, de szinte ugyanott hibázott, mint Yule. Viszont ő egy megtántorodás után versenyben tudott maradni. Myhrer (10.) jól kezdett, de meglepetésre nem ment jól a lapos szakaszon. Nagy hiba nélkül is csak a hibázó Zenhäusern idejét tudta síelni. Ennek ellenére a közönség üdvrivalgással köszöntötte a célban. Felix Neureuthernek (11.) rögtön a rajt után nagyot kellett mentenie, és onnan sem tudta már összeszedni magát.

Manfred Mölgg (17.) a cél előtti letöréssel küzdött meg, emiatt a célban nem előzött meg senkit. Loïc Meillardra (7.) várt a feledat, hogy javítsa a svájciak eddigi hibáit. Szinte már elképzelhetetlen, de ő is épp ott hibázott, ahol két honfitársa, igaz a legkisebbet közülük. Így viszont a dobogótól messzebb került. Dave Ryding (20.) nem érzett igazán rá a pálya kissé széttűzött kapuira, leérkezésekor ő foglalta el az utolsó helyet. Az öt osztrák közül Chrsitian Hirschbühl (9.) ugyan a leggyengébben kezdett, de ő is beérkezett a 2,2 másodperc körül egyre csak sokasodók táborába, ráadásul annak inkább az elejére.

Az első reklámszünet után Victor Muffat-Jeandet (19.) érkezett, de a francia nagyon bizonytalan volt, ahogy hozzá hasonlóan nem jött igazán jól Sebastian Foss-Solevåg (15.) sem. Stefano Gross (13.) hosszú idő után elsőként igazán jól kezdett, de az alsó részén visszaesett valamelyest. Štefan Hadalin (39.), a kombináció ezüstérmese az első szektorban kaput tévesztett. De visszamászott, hogy legalább a legjobb hatvanba kerülve második futamot síelhessen. Julien Lizeraux jelentős késéssorozatba került, ott súlyos tizedeket kapott kapuról kapura. Kapura lépés miatt utóbb diszkvalifikálták.

Meglepetés sízőnek vártuk Albert Popovot, aki épp a világbajnokságra kapott jó rajtszámot. Nem kezdett rosszul, de kapura lépett. Giuliano Razzoli (14.) nagyszerűen kezdett, de a pálya végére kisebb nagyobb késések sora következett. Két horvát érkezett egymás után, de Elias Kolega (22.) biztonságit síelve mindössze Hadalint előzte meg, míg Istok Rodeš idei sokadik kiesését mutatta be. Két további norvég is továbbjutást érő futamot síeltek: Nordbotten (24.) és Nestvold-Haugen (17.). Dominik Stehle (21.) szintén jó idővel várhatta a folytatást, ahogy Aleksander Khoroshilov (16.) is. Mattias Hargin (25.) hazai közönség előtt a harmincban végzett, a horvát Matej Vidovič (35.) viszont azon kívül zárt.

Harminc feletti rajtszámmal hatan jutottak a legjobb harmincba. A legjobb közülük a kanadai Simon Fournier (23.) volt, míg a legmagasabb rajtszámmal a kvalifikációban indulási jogot szerző német, Alex Tremmel (27. 51-essel) jutott be. Rajtuk kívül Žan Kranjec (26.), Alex Vinatzer (28.), Juan del Campo (29.) és Filip Zubćič (30.) zártak még a harmincban.

Az előkészített pályán Filip Zubćič (26.) síelhetett elsőként, viszont hibázott, így teljes mértékben nem tudott élni a lehetőséggel. Schladming utén idén másodszor láthattuk második futamot síelni Juan del Campo-t (27.). A spanyol a biztos célba érést tartotta szem előtt. Az első igazán átütő időt Alex Vinatzer (19.) szállította, aki továbbra sem fogja vissza léceit. Ezúttal is bevállalósan síelt, nagy előnnyel állt élre. Anton Tremmel (25.) nem is tudta vele felvenni a versenyt.

Žan Kranjec (17.) ismét megvillantotta egyre kiválóbb szlalomtudását, a vezetést is át tudta venni. Mattias Hargin (20.) ezzel az idővel nem tudott konkurálni, a pillanatnyi dobogó volt számára elérhető. Jonathan Nordbotten (23.) viszont még ennyire sem tudott erősen síelni. Simon Furnier-t (24.) még sosem láthattuk második futamban a világkupában sem, ennek ellenére kezdetben bátran rontott a pályának. Elias Kolega (21.) már közel egy másodperces fórral rajtolhatott el, de teljes előnyét eladta az utolsó szektorig, ahol Kranjec egyébként is az egyik legjobban síelt.

A futam első kiesőjének hálátlan címét Dominik Stehle kapta, aki kaput tévesztett. Dave Ryding (9.) rontott első futam után ismét minden mindegy alapon rontott neki a pályának. Menete első felében még stabilan hizlalta előnyét, utána viszont hozott előnye alá kúszott vissza az óra pár századdal. Victor Muffat-Jeandet (16.) egy laposabb szakaszon rontott, ami az időkülönbségben meg is bosszulta magát.

Manfred Mölggnek (18.) sokáig az aktuális második hely könnyen elérhetőnek tűnt, de a pálya második felére nem tudott újítani, így a pillanatnyi dobogóról is lecsúszott. Korábbi világbajnoki bronzérmes Lief Kristian Nestvold-Haugen (40.) egy kaputévesztés után visszamászott még – talán a nagyszámban kilátogató norvég szurkolónak szólt ez a gesztus. Aleksander Khoroshilov (15.) hamar hátrányba került, de az nem nőtt tovább olyan tetemesen, így Ryding mögé érkezett meg.

A szünet alatti pályakarbantartás után elsőként jöhetett Sebastian Foss-Solevåg (12.), aki honfitársaihoz hasonlóan a nyitó szakaszon síelt gyengén, utána viszont jól síelt, az utolsó szakaszon még faragott is hátrányán. Giuliano Razzoli (22.) a lapos szakasz tetején megtorpant, a hiba miatt pedig a legjobb olasz címet sem tudhatta magáénak. Stefano Gross (10.) egész jól gazdálkodott háromnegyed másodperces előnyével, így sokáig az sem volt kizárt, hogy ő már megelőzheti Rydingot. Ramon Zenhäusern (5.) a pálya tetején közel sem vesztett annyit a pálya elején, mint a többiek, így még belefért egy apró tévesztés is a pálya alján ahhoz, hogy átvegye a vezetést.

Felix Neureuther belehibázott a rajtba kicsit, utána viszont agresszíven támadta a pályát, folyamatosan közel maradt a svájcihoz, de végül 3 század Zenhäusern javára döntött. Ráadásul utólag kikockázva láthattuk, hogy egy vertikális kapura rálépett, így kizárták. Az olimpiai bajnok Andry Myhrer (13.) a világbajnokság utolsó hazai sízését mutatta be, viszont nem tudott olyan agresszív lenni, mint imént Neureuther. Ennek ellenére ismét kitörő üdvrivalgással búcsúzott tőle az årei közönség. Christian Hirschbühl (11.) hamar elvesztette teljes előnyét, ráadásul volt apróbb bizonytalansága is, ráadásul a pálya aljában sem tudott faragni.

Nyolc síző volt még hátra – ebből négy osztrák (!). Előbb azonban még vissza voltak hárman. Elsőként Clement Noël (7.) érkezett, aki belehibázott a pálya felső szakaszába, ráadásul fél másodpercről majdnem teljesen vissza is tudott zárkózni a záró szakaszon. De ez még nem a francia világbajnoksága volt. Loïc Meillard (14.) bíztatóan kezdett, utána viszont rendkívül visszaesett, így nem sokáig volt esélye a legjobb svájci címre sem.

Henrik Kristoffersen (8.) sem tudta megcélozni a dobogót, de a záró szakaszon még megcsillantotta tudását egy nagyobb faragással. Manuel Feller (6.) bevállalós sízésének jellemzően még inkább nem kedvez az elhasználódott pálya, hamar elvesztette teljes előnyét. Végül viszont kicentizte, de nem vette át a vezetést. Michael Matt (2.) nagyszerűen kezdett, nem Zenhäusernnel versenyzett, hanem a dobogót támadta. A pálya állapotáról árulkodott, hogy a tizenharmadik legjobb futamidővel is nagyszerű, dobogóesélyes futamról beszélhettünk…

Marco Schwarz (3.) nem tudott konkurálni Matt nyitányával. A pálya aljára feltámadt ugyan, de 11 század hátrány így is maradt a végére. Alexis Pinturault (4.) a fenti szakaszon hibázott ugyan, de így is növelni tudta előnyét. Az arany lebegett a szeme előtt, de megbillent és szinte a kiesés széléről hozta vissza. Az osztrák győzelem ezzel már biztos volt, a kérdés csak az volt, Hirschernek, vagy Mattnak hívják-e. Marcel Hirscher (1.) nagyszerűen kezdett, onnan pedig csak 1,3 másodperces előnyét kellett beosztania a célig. Ennek megfelelően biztonsági sízésre váltott, a szokottnál messzebb húzta az íveket a kapuk tövétől. Előnye felét megtartotta a célig.

Marcel Hirscher szlalomban aratott sikerével beérte az osztrákok legendás sízőjét, Toni Sailert. Mindkettejük 7 világbajnoki címet számlál. Bár Hirschernek is 7 világbajnoki címe van, ebből 5 egyéni, kettőt csapatban nyert. Igaz, Sailer 1956-ban szerzett három aranyérme lényegében olimpiai aranyak mellé jártak, ekkor ugyanis az olimpiai bajnoki címekért a FIS világbajnoki érmeket is osztott párhuzamosan. Minden egybevetve, ha eddig kétségünk lett volna, Marcel Hirscher a sportág egyik legnagyobbja. Lehet neki szurkolni, vagy épp nem, de az íródó sporttörténelmet láthatjuk futamai alatt.

Az osztrák csapat lehengerlő teljesítménnyel feledtette eddigi halványabb világbajnoki szereplését. Az első arany mellett egyből a teljes dobogót elfoglalták. Hasonlóra világversenyen utoljára a torinói műlesikláson került sor. Akkor szintén az osztrákok söpörték be a dobogós helyeket, Raich, Herbst, Schönfelder sorrendben. Ezúttal Michael Matt és Marco Schwarz tették teljessé az osztrák örömöt. Előbbi bátyja 12 éve ezen a lejtőn lett másodszor világbajnok, Michael pedig olimpiai bronza mellé most egy világbajnoki ezüstöt szerzett. Marco Schwarz az idei világbajnokságon második bronzérmét szerezte.

A világbajnokság véget ért. A női és férfi mezőny szlalomosai kedden ismét rajthoz állnak Stockholmban. Az Årehoz közeli helyszín miatt a legtöbb kvalifikált versenyző vállalta is a versenyzést. Ezután a nők Crans-Montanán, a férfiak Banskoban versenyeznek majd a hétvégén.

Borítókép forrása: nachrichten.at