Kiváló versenyt hozott a szezon első óriás-műlesiklása a férfiaknál, a Beaver Creekben megrendezésre került viadal végén Stefan Luitz állhatott fel a dobogó tetejére, miután a legeslegutolsó szektorban 4 tizeddel verte a szakág, s a modern kori alpesi síelés csúcsát, vagyis Marcel Hirschert. A harmadik helyezett személye legalább ekkora meglepetés, Thomas Tumler a 21. helyről küzdötte fel magát ilyen magasságokba – egy hellyel arrébb taszítva például Henrik Kristoffersent. Tette mindezt 48-as rajtszámmal, svájci síző legutóbb lassan 8 esztendeje végzett pódiumon óriásban.
Frissítés! Az FIS utólag diszkvalifikálta a versenyről a győztes Luitzot, mivel a két futam közt nem megengedett módon oxigénmaszkkal utánvételezett magának levegőt a 3000 fölötti magasságban. Bár ez az eljárás a WADA nyilvántartása szerint már nem minősül doppingnak, a Nemzetközi Sí Szövetség változatlanul szabályellenesnek ítéli meg. A németek fellebbeztek, aminek nem adtak helyt az illetékesek. Amennyiben a Nemzetközi Sportdöntőbíróság nem törli el rendelkezésüket, akkor Hirscher nyerte a Birds of Prey-t, megelőzve Tumlert és Kristoffersent.
Frissítés 2.0! A CAS végül elutasította az FIS érvelését, s jogerősen visszaadta a győzelmet, s az azzal járó pénzjutalmat Luitznak egy március közepi határozat értelmében. Értelmezésük szerint az oxigénmaszk nem minősül doppinghasználatnak, a német szabályszerűen győzött. Egyben javasolták az FIS szabályalkotóinak a vonatkozó passzus korrigálását.
Kellemetlen, ám rendre megismétlődő fejlemény, hogy a szezon első óriás-műlesiklására egészen december elejéig várnunk kell. Idén sem volt ez másként, Söldenben sajnos nem voltak adottak az időjárási körülmények a sportszerű versenyrendezéshez. Na, persze Beaver Creeket sem úsztuk meg csendben, mármint szélcsendben. A programcsere eredményeképp egy sprintlesiklással és egy többé-kevésbé sportszerű Szuper-G-vel hangoltunk a hétvége csúcspontjára.
Merthogy a Birds of Prey királyszáma kétségtelenül az óriás, a szakág, melyben korábban öt alkalommal győzedelmeskedett a hazaiak ásza, Ted Ligety. Nyilatkozata optimistán csengett, állítása szerint évek óta nem készült fel ekkora elánnal a téli szezonra. A szombati szereplése mindenesetre tényleg bizakodásra adott okot, magas rajtszámmal is simán befért a pontszerzők közé. A javuló időjárás közreműködésével, azt meg kell hagyni.
A világ sportszeretői azonban Marcel Hirscherre voltak inkább kíváncsiak, aki egy újabb sikerrel behúzhatná hatvanadik VK- győzelmét.
Az első futam történései
Starthely: 3152 m
Cél: 2721 m
Szintkülönbség: 431 m
Tűzőmester: Jean-Michel Agnellet
Kapuk száma: 60 – 55 fordítóval
Francia tűzésű nyomvonalon hálás feladat elsőként lesiklani, márpedig ez adatott meg Victor Muffat-Jeandet (8.) számára. Összeszedett, bátor pályát síelt, jó alapidővel adta meg az alaphangot. A fényviszonyokra ezúttal nem lehetett panasz, elő-előbújt a nap a fellegek közül, a szél sem zavarta a sízők dolgát, a mínusz 11 fokot is el lehetett viselni. Manuel Feller önmagát kergette újabb hibába, a letörés után késésbe került, s már nem bírta menetirányban tartani léceit. Alexis Pinturault (7.) egészen a célvonalig tartotta jó másfél tizedes előnyét, ott azonban mindössze 4 századdal világított a zöld jelzés neve mellett.
Žan Kranjec (9.) menete épp fordított módon alakult, elvégre erős kezdés után súlyos tizedeket szedett be a meredeken, hogy azt vállalható mértékre csökkentse a célig. Marcel Hirscher (2.) tanári meredeket mutatott be: elegáns volt, mégis kegyetlen, végtempója pedig addig nem látott méreteket öltött. Kiosztott laza 7 tizedet, szintlépés történt, mint vártuk. Egészen más technikával síelt Henrik Kristoffersen (3.), jóval magasabbról vette a kanyarokat. A meredeken még az osztráknál is erősebbnek bizonyult, a végén azonban beszedett mintegy két tizedet. A differencia 2 század: megint róluk szólt a nap! Merthogy bármennyire nyomatta becsülettel Matts Olsson (6.), képtelen volt ugyanazokat az íveket meghúzni, mint az előtte induló két klasszis. Ezzel együtt gond nélkül befért a harmadik helyre, egy méretes túlcsúszással együtt.
Loïc Meillard (4.) vagánysága kamatozódott, mert bár a lejtő végi tempója nem konkurált Hirscherével, például a meredeket jobban síelte nála egy hajszállal. Új síző került az üldözők élére. Újabb fiatalember, nevesítve Stefan Luitz (1.) igyekezett úrrá lenni a kihíváson. S milyen jól tette?! Ördögi meredek után egy jól megválasztott ívvel tempóban maradt, s másfél tizeddel megelőzte a szakág egyeduralkodóit. Kiváló verseny körvonalazódott. Mathieu Faivre (11.) nem kontrollálta kellőképp léceit, egy túlcsúszás alkalmából fenékről kellett felállnia. Senkit nem előzött meg. Egymást váltották a sereghajtó pozícióban a franciák, Thomas Fanara (20.) indiszponált menete csaknem két másodpercet jelentett a célig.
- Forrás: ap/ap
Ted Ligety (12.) következett, aki egy interjújában „nappalinak” nevezte a lejtőt, utalva, mennyire ismeri minden porcikáját. Nos, az ebből eredő fölényt nem láthatták szurkolói, erőlködős kanyarvételei szinte kódolták a begyűjtött súlyos tizedeket. Sokáig kellett várni az első olaszra, de minek… Luca de Aliprandini (34.) sízése alapján úgy éreztük, mintha most kezdené megtanulni a lejtő specifikumait. Úgy lett tökutolsó, hogy a franciáktól is beszedett egy jó másodpercet. Manfred Mölgg (5.) azért kitett magáért, rutinból végigtolta a pályát, alig szorult öt tizeden kívülre. Leif Kristian Nestvold-Haugen (a házasodás utáni névváltás egy másik formája) (14.) két szektorig még pariban volt, egy megingás elég volt ugyanakkor, s csak a középmezőny derekát erősítette. Így érkeztünk el az első szünetre.
Visszatérőt üdvözölhettünk újra a versenypályákon, Philip Schörghofer (24.) a teljes tavalyi idényt kénytelen volt kihagyni. Becsülettel odatette magát, de kanyarjai nem volt eléggé stabilak. Tommy Ford (19.), majd Alexander Schmid (16.) sem tudott csatlakozni az üldözőbolyhoz, egy fokkal elégedettebb lehetett Gino Caviezel (14.), a remek formának örvendő lesikló, Mauro öccse. Riccardo Tonetti (10.) sízésén érződtek a már leért társak instrukciói, épp befért az aktuális TOP-10-be. Ryan Cochran-Siegle (17.) túlzottan tisztelte a lejtőt, amerikai sízőtől ritkán látható ez a fajta visszafogottság. Flip Zubčić (40.) zárta az újabb blokkot, egy nagyobb rontás után dicstelenül, hiszen elsőként került valaki 3 másodpercen túli hátrányba. Gyorsan elsomfordált a tekintetek elől, érezte, ennyi volt a mai napnak.
Reklámszünet után már a négy szekundumot ostromolta az előző vb ezüstérmese, Roland Leitinger (52.). Elia Zurbriggen (22.) – kinek jól cseng a neve – biztosította második futamát, Fritz Dopfer (11.) pedig egy biztató menettel alig szorult ki a legjobb tíz közül. Harmincas rajtszámig még Stefan Brennsteiner futamában volt meg az átütőerő, kár, hogy a letörésnél túldöntötte léceit.
Épp befért a második futamban Kjetil Jansrud (30.), a továbbiakban Adam Žampa (26.), Johannnes Strolz (27.), az amerikai Brian McLaughlin (18.), valamint Dominik Raschner (27.), Rasmus Windigstad (29.) és Thomas Tumler (21.) kvalifikálta magát délutánra – amerikai idő szerint.
A második futam történései
Starthely: 3152 m
Cél: 2721 m
Szintkülönbség: 431 m
Tűzőmester: Frederic Perrin (francia)
Kapuk száma: 58 – 55 fordítóval
Délutánra sem változott az időkép, vagyis napsütésben, kutyahidegben folytatódott a verseny.
Az első tíz versenyzőt követően Thomas Tumler (3.) vezette a versenyt, aki azt a Windigstadot (11.) utasította maga mögé, akit addig megközelíteni sem nagyon tudtak a többiek. Egyebek mellett Jansrud (28.) sem, nem élt a szűzpálya előnyével, csupán a célba becsordogáló Schörghofert (29.) tudta maga mögött tartani. Fanara harmatos menete után Ford (15.) némiképp életet lehelt a fagyoskodó közönségbe, legalább egy aktuális dobogós helyre be tudott férni. McLaughlin (18.) nagy harcban volt vele, de a meredeken egyértelműen alulmaradt. Zsinórban a harmadik amerikai volt soron, Cochran-Siegle (22.) pedig kevésnek találtatott, csak nem tudta stabilan megtartani belső síjét. Schmid (17.) zárta az első blokkot, méghozzá egy kövér ívekben bővelkedő menettel.
Nestvold-Haugen (12.) előnye már öt tizedre rúgott, de nem volt kellően precíz ahhoz, hogy meg is őrizze azt. Ha nincs az a mélyre kerülés a letörésnél, ő lehetett volna Tumler elsőszámú követője. Caviezel (13.) kövér kapukkal operált, nem igazán talált ritmust, ami megnyilvánult az időkülönbségben. Magasabb hangerőre kapcsolt a tribün, hiszen Ted Ligety (8.) következett. Jöttek azok az emblematikus bevetődések a kanyarokban, csak épp nem tudta úgy átmenteni tempóját, mint hőskorában. Esélye nem volt a svájcival szemben. Faivre (7.) szurkolói is csak a lejtő feléig reménykedhettek, merthogy jött a letörés, s egy ritmustörés, ami uszkve fél másodpercet jelentett hátrányban. Dopfer (24.) vérmes reményeit még a nehezebb részek előtt sutba vágta, onnantól a kármentésről szólt minden métere. Tonetti (8.) már csaknem egy teljes másodpercet hozott délelőttről, de ez is kevésnek bizonyult. Kevés volt a vehemencia a Golden Eagle előtt, s a meredeken is inkább a havat tolta léceivel. Ligety-vel párban állt ekkor a virtuális dobogó harmadik fokán. Kranjec (26.) az első kapuk egyikén meglátogatta a bukóteret, innentől nem volt kérdés, eltűnik a süllyesztőben.
Az első futam legjobbjait megelőzően tehát komoly meglepetésre Tumler vezette a versenyt Faivre előtt. Más kávéház ez, igaz, épp Muffat-Jeandet (10.) példája igazolta, az átlagon felüli bátorság nem mindig szokott nyerő lenni a Birds of Prey-en. Csépülte a pályát izomból, de rengeteg hibával járt ez a mutatvány. Kissé cizelláltabb stílusban, de végső soron ugyanezt láthattuk Pinturault (14.) menetében. A mélyről vett kapuk meglátszottak sebességén, bő két másodpercet kapott az éllovastól. Nagy betli ez, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét pályát francia edző tűzte.
Matts Olsson (6.) bicskája nem tört bele a pályába, azzal együtt sem, hogy a feléig ő is leadta temérdek előnyét. A meredeken új erőre kapott, így legalább a második pozícióra be tudott sorolni, egyetlen századot vert Faivre-re. Alaposan megkínlódott a nyomvonallal Mölgg (16.), egymást érték az egyensúlyvesztések, alaposan hátraesett. Meillard (5.) minden korábbinál jobban megszorongatta honfitársát, patent felső rész után aztán az ő előnye is eltűnt, a végére pedig sebessége is tovaszállt. Kettős svájci vezetésnél érkezett az első futam TOP-3-a.
Az igazi szenzáció csak aztán következett, hogy Henrik Kristoffersen (4.) sem bírt a 21. helyről általános megdöbbenésre dobogóra álló svájcival. Eladott egy másodpercet két szektor alatt, s bár szemre újítani tudott a letörést követően, a lendülete hamar alábbhagyott, ez pedig ma kevésnek bizonyult Tumler ellen.
Marcel Hirscher (2.) ismét bemutatta, miért is ő a világ legjobbja évek óta! Többet kockáztatott, mint bárki más, majd amint jött egy megbillenés, amint hozzáért a jobbos kapuhoz, a másodperc törtrésze alatt menetirányba állt. Kár túlmagyarázni, szűk 4 tized kitartott előnyéből.
Ez egyben azt is jelentette, megmaradt az esély Stefan Luitz (1.) számára a győzelemre. A VK- körforgásba igazán ma visszatérő német pedig élt a sansszal! A kissé darabos meredek után szintet lépett, s megmutatta, miként lehet 20 másodperc alatt mintegy 4 tizedet verni Hirscherre. Már ez az utolsó tagmondat igazolja győzelme jogosságát.
Kiválóan kezdte az előző telet a német alpesi síelés legnagyobb ígérete, Stefan Luitz mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban dobogóra tudott állni kedvenc számában, óriás-műlesiklásban. Aztán jött az a keresztszalag-szakadás a Gran Risán, amire ráment teljes idénye, így az olimpia is. Leviben tért vissza, s már ott lehetett érezni, ott fogja folytatni, mint ahol abbahagyta. Élete első győzelme a mai.
Hirschernek tehát nem jött még össze a mágikus 60. győzelem, ám ez aligha várat magára sokáig. Thomas Tumler korábban egyetlenegyszer zárt a TOP-10 közt, világversenyeken februárban debütált, az olimpián viszont elsőszámú szakágában, vagyis Szuper-G-ben nyújtott feledhető teljesítményt. Óriási szenzáció ez az eredmény, már csak azért is, mert 2011 februárja, tehát lassan nyolc esztendeje nem állt dobogón svájci síző óriás-műlesiklásban. (Carlo Janka Kranjszka Gorán.)
A svájci és a norvég csapat remek összteljesítményt nyújtott, ellenben az osztrákkal, akik Hirschert kivéve a futottak még helyeken végeztek, már aki sikeresen abszolválta közülük mindkét futamot.
A címlapkép forrása: CBC
Síparadicsom Blog 