Dreßen-kód: Csaknem 40 év után győzött újra német a kitzbüheli katlanban

Modernkori fénypontját éli a német lesiklás a jelenleg futó szezonban. Három mértékadó sízőjük szerepel rendszeresen a világ legjobbjai közt, egymást érik a dobogó közeli eredmények, a dobogók. A csúcsot ma érték el azzal, hogy Thomas Dreßen tiszteletére közel negyven év elteltével újra a német himnusz hangzott el a kitzbüheli lesiklás után. Pedig még azt sem lehetett mondani, hogy hibát hibára halmoztak volna a favoritok, Beat Feuz futama például minden gond nélkül megfelelt volna egy győztes menetnek. A dobogó harmadik fokára Hannes Reichelt állhatott fel. Ha így folytatja, hamarosan ő lehet minden idők legidősebb lesikló győztese. A norvégok ezúttal nem kaptak szót, Aksel Lund Svindal a 8., Kjetil Jansrud a 10. helyen végzett a Hahnenkammrennenen.


Hahnenkammrennen. Ez a német szó egy 1931-re visszatekintő hagyománnyal bíró versenyt jelöl. Eredetileg a klasszikus kombinációt hívták így, ám mióta ez a szép régi szakág leáldozóban van, s a reklámpénzek diktálnak, a lesikló futamot kezdték egyre többen így hívni. A legnézettebb helyszín, akár a kilátogatók számát, akár a televíziós közvetítések adatait nézzük. Helyi és világszinten ismert celebritások parádéja egyben.

Streif. Ez Kitzbühel lejtőjének a neve. A világ kétségkívül legnehezebb, egyben legveszélyesebb lejtője. Ami nem érhet véget egy-két súlyos bukás nélkül. Az edzések során ketten estek hatalmasat, a norvégok fiatalja, Stian Saugestad agyrázkódás mellett bokasérülést szenvedett. Az osztrák csapatot is érzékeny veszteség érte. A csütörtöki tréningen súlyos térd- és csuklósérülést szenvedett Max Franz, a remek formába lendült karintiai sportoló számára véget ért a szezon, így ki kényszerül hagyni az olimpiát is.

Hét elején még kevesen hittek volna benne, de végül is teljes pályát síeltek a mai lesikláson. A verseny elején borús idő fogadta a sízőket, idővel azonban mind több helyen felszakadozott a felhőzet, ami bizony előnyt biztosított a később érkezők számára.

Zielbereich der Streif in Kitzbühel

Hannes Reichelt (3.) nem is titkoltan arra készül, hogy 38 esztendős létére ő legyen minden idők legidősebb lesikló győztese a Világkupában, erre pedig nincs is alkalmasabb helyszín, mint Kitzbühel. Az osztrákok veteránja ennek megfelelően ment, ahogy a csövön kifért. Férfias munka volt, amit végigvitt, mert bár egy-két kanyarban megremegtek lécei, érdemi tempóveszteségről nem beszélhettünk. Ő maga is érezte, győzhet is akár ezzel a menettel.

Christof Innerhofer ezzel szemben rögtön veszélyeztette az osztrák alapidejét. Fent tizedekkel gyorsabb volt nála, s a záró szakasznak sem úgy vágott neki, hogy ne lenne esélye a vezetés átvételére. A Hausbergkantére fordító azonban nem sikerült gördülékenyre, ami kihatott a traverzre is, majd a célegyenesbeli megingásra. Jobb lába elvesztette a terhelést, amiből egy kiadós esés kerekedett. Kemény pillanatok voltak, de megúszta sokadik idei esését is.

Kjetil Jansrud (10.) alaposan kikapott az osztráktól, elsősorban a középső szakaszon dadogtak lécei, de a záró szakasszal sem lehetett elégedett, sok sebességet vesztegetett el a traverzen. Az alpesi átjárón milliméterek választották el a hálótól, Mauro Caviezel (14.) a kemény pillanatok után sem esett kétségbe, a norvég összevetésében például egész vállalhatóan szerepelt.

Aksel Lund Svindal (8.) nagyon magasan teljesítette a „Mausefallét”, ami az alpesi úton mért sebességében, s pár tizednyi előnyében is megmutatkozott. A folytatásban minimális különbség feszült kettejük közt, az osztrák kétségtelenül a Hausbergkantén verte meg a norvégot, aki az arra fordító kanyarban kiesett ritmusából. Változatlanul hiányozni fog vitrinjéből a kitzbüheli lesikló siker.

Romed Baumann (31.) azt a fajta versenyképtelen menetet teljesítette, amit várni lehetett tőle. Reichelt sporttörténelmi pillanata két perc múlva szertefoszlott. Senki nem abszolválta oly magasan a traverzet, mint Beat Feuz (2.), senki nem volt képes olyan végsebességet produkálni, mint a svájci. Félelmetes összeszedettséggel, magasságban vette a kulcskanyarokat, s természetesen kondival is bírta.

Johan Clarey állt már dobogón Kitzbühelben, s ma is ördögien kezdett, az alpesi átjáró után fél másodpercre rúgott előnye. Ami a TV-közvetítésben nem látott szakaszokon tovaszállt, sőt a Lärchenschuss előtt másodpercre nőtt. A francia nem érte el a traverzet, az azt megelőző ugratót nem bírta egy lábbal megfogni, a hálóba csapódott. Szerencsésen, azonnal jelezte, megúszta ép bőrrel az esést.

Hosszas reparálás miatt megakadt a verseny, az újraindításkor pedig nem kisebb név feszült neki a pályának, mint a tavalyi győztes Dominik Paris (12.). Az edzések és a tegnapi Szuper-G tanúsága szerint sem tűnt a nap topfavoritjának, s bármennyire bíztak a csodában az olaszok, nem következett be. Már a nyitó szakaszon méretes hátrányt szedett össze, s igazából alig akadt olyan kritikus része a pályának, amit sziklaszilárd meggyőződéssel meghúzott volna. Az aktuális ötödik helynél több nem volt ma benne.

Patrick Küng (29.) próbálkozása teljesen reménytelen volt, a traverzet is bántóan mélyről sikerült csak bevennie. Peter Fill (9.) futama felemásra sikerült. Egyfelől a felső három szektorban rendre vezetett, még ha századmásodpercekkel is, s a végső traverzzel is meg lehetett elégedve. Az Alte Schneise vidékén ugyanakkor a kelleténél nagyobb rádiusszal kanyargott, össze is szedett bő egy másodpercet. Ott bukta el a dobogóesélyt.

Manuel Osborne-Paradis (23.) komolyabb veszélyhelyzet nélkül letudta a verseny ráeső két percét, ez már nála nagy szó. Matthias Mayer (34.) elképesztő agresszivitással vágott neki a pályának, az első ugratót senki nem tudta oly optimálisra húzni, mint ő. 25 századnyi előnye az alpesi átkelő után tovaszállt, a Mausefallén elkövetett térvesztés is hozzájárult ehhez. Nem szegték kedvét a történtek, a folytatásban is döbbenetes íveken próbálkozott, ennek böjtje a Hausbergkantén következett be. Nagyon mélyre került a keresztsíző részen, innentől fogva már a célba érkezést is becsületére kell mondanunk.

Steven Nyman (15.) nagy visszatérésének újabb, abszolút vállalható állomásaként értékelhetjük Kitzbühelt. A traverzeken meglátszottak azért a kimaradt síkilométerek. Adrien Théaux (13.) hátfájdalmai dacára becsülettel odatette magát, több szektorban jobb részidőket produkált a tabella éllovasánál. Épp az átkötő részeken fogyott el a koncentráltsága, több szögletesre vett kanyarban nyilvánult meg ez.

Amikor már úgy tűnt, nem lehet fokozni a publikum hangulatát, Vincent Kriechmayr (4.) egészen ördögi csúszása átszakította ezt a határt is. Világklasszis sízéssel indított az osztrák fiatalember, 8 tizedet közelítő előnnyel fordult a pálya utolsó harmadára. A durva túlzással csak átkötő részként emlegetett részen azonban tovaszállt a nagy előny, s hiába teljesítette viszonylag magasról a Hausbergkantét, 5 km/h-val alacsonyabb sebessége visszaütött. Pár századdal Reichelt mögé érkezett, a dobogó alsó fokára. Aleksander Åmodt Kilde (18.) neve mellé is zöld lámpa került a nyitószektorban, a folytatás már nem alakult a norvég szája íze szerint, a skandinávok dobogó nélkül maradtak. Boštjan Kline (33.) egy pillanatig nem konkurált az élmezőnnyel, végül a pontszerzés sem jött össze a szlovénnak.

Előbújt eközben a napocska a fátyolfelhők rengetegéből, de nem csupán ennek tulajdonítható Thomas Dreßen (1.) slusszpoénja. Az Alte Schneise környékét mesterien síelte meg, s bár a traverzre érve vesztett előnyéből, a keresztsízést pedig tán mélyebben oldotta meg, mint a többiek, de ez sebességén nem érződött, így általános elképedésre letaszította a trónról Feuzt. S ezzel még nem volt vége a német parádénak! Andreas Sander (6.) tizedekkel követte honfitársát, mi több, a Hausbergkantére menet még annyi sem volt köztük, pechére a nehezét követően hibázott, túlcsúszott a kék vonalon, ami egy elvesztegetett dobogóhoz vezetett.

A ranglista legjobbjai után sem állt meg az élet, mi tagadás, Jared Goldberg rendszeresen gondoskodni szokott arról, hogy lekösse figyelmünket. Egy nem különösebben jó menet végén, a traverzen esett egy jókorát az amerikai, percekbe telt, míg kiszedték a hálóból. Saját lábán síelt le a célba, így elvileg megúszta nagyobb gond nélkül.

Két nagyon fiatal svájci igazolta, megértek arra a szintre, hogy rajthoz álljanak a Streifon. Ez elsősorban Gilles Roulin (26.) produktumára érvényes, mást ne mondjunk, három vb- és olimpiai érmes, ill. bajnokot utasított maga mögé. Gian Luca Barandun (40.) érezhetően tartott a lejtőtől, de hozzá kell gyorsan tennünk, ő még sosem rajtolhatott ennyire alacsony számmal a trikóján. Martin Čater (47.) több helyütt alaposan túlvállalta magát, rezgett a léc nála, nagy fegyvertény már az is, hogy egyáltalán elérte a célvonalat.

Aki ekkor azt hitte, elcsendesedett a verseny a dobogós helyeken, nagyot tévedett. Marc Gisin (5.) közel fél másodperccel állt jobban a felső nehéz szakaszt követően, s a záró traverz előtt is ott állt néhány század a neve mellett. A mélyebb keresztsízés és az ott elvesztegetett sebesség sokat jelentett, elmaradt a dobogótól. Bánja kánya, gondolhatná, ezzel a kitzbüheli TOP-6-tal alighanem jegyet váltott Dél-Koreába. Pár hónapja mi sem állt távolabb ennél a valóságtól.

Maxence Muzaton (16.) abszolút vállalható sízést mutatott be. Ahol kellett, kicsit visszafogta magát, de nem úgy, hogy az visszavesse a futottak még kategóriába. Christian Walder (21.) is az új generáció képviselője, az ifjú osztrák egészen vállalható menettel debütált kvázi a Streifen. Bryce Bennett (28.) inkább ésszel ment, mint erővel, pontosabban a lejtő végéhez érve igencsak óvatosra vette a figurát.

Josef Ferstl (20.) helyzete igencsak pikáns volt. Dreßen az ő édesapjának, Sepp Ferstlnek csaknem 40 évvel ezelőtti győzelmét ismételte volna meg, már ha a fiú nem okoz egy még nagyobb meglepetést. Nos, nem maradt a Ferstl- család kezében a legutóbbi német diadal Kitzbühelben, Josef a középmezőny derekára bírt csak felkapaszkodni. Az első harmincast Guillarmo Fayed (42.) nyögvenyelős menete zárta. A spanyol-francia kettős állampolgárságú síző ezzel alighanem búcsút inthet olimpiai álmainak. A reklámszünet előtt még leengedtek egy másik franciát, s milyen jól tették… Volt, hol még vezetett Brice Roger (7.) , s bár a pálya utolsó harmadában mintha elfogyott volna a szufla, a másodpercen belüli hátrány, s többek közt a norvégok legyőzése önmagáért beszélt. Ő lett a nap legjobb francia lesiklója.

Kitzbühelben nem ritka jelenség, ha bőven harmincon túlról egészen alacsony helyezési számmal zárnak a sízők. Így tett az olaszok képviseletében Emanuele Buzzi (44-essel a 11.), mást nem mondjunk, megverte Parist, s nem sokon múlt az sem, hogy ő legyen a legjobb olasz a Streifen. Szintén nagyot alkotott a kanadaiak roppant hullámzóan teljesítő sízője, Benjamin Thomsen (51-essel a 19.). Pontot szerzett még az osztrák Daniel Danklmaier (38-assal a 30.), a francia Nicolas Raffort (40-essel a 25.), az amerikai Wiley Maple (45-össel a 22.) és Thomas Biesemeyer (46-ossal a 16.), a sérülésből visszatérő Matteo Marsaglia (49-essel a 24.), valamint a finn Andreas Romar (52-essel a 27.). Patrick Schweiger esett csak ki a hátralévők közül, de információnk szerint ő sem szenvedett komolyabb sérülést.

A verseny statisztikája

Kevesek által várt magasságokat ostromol manapság a német lesiklás. Megannyi TOP-10-helyezés, élvonalbeli futam mellett két dobogó is kijutott a germánoknak. Erre a tendenciára tette fel a koronát ma Thomas Dreßen, aki 1979 óta, tehát csaknem 40 esztendő után először tudott győzni német lesiklóként Kitzbühelben. Legutóbb ez Sepp Ferstlnek jött össze, mint fentebb kitértünk rá. A garmisch-partenkircheni fiatalember pár hónappal múlt csak 24 esztendős, Franz Klammer óta nem győzött a Streifen ilyen fiatalon síző. Két vb-ezüstöt jegyző junior-korszakot egy kimagaslónak épp nem nevezhető Európa Kupás időszak követett, 2015 óta indult el gyakrabban Világkupa-versenyeken. Megjárta a tavalyi világbajnokságot, de a nagy előretörés idén következett be számára. Harmadik helyen végzett a Birds of Prey-en Lake Louise-ban, de feltétlenül idesorolandóak ötödik helyei, amik Bormióban és Wengenben születtek meg.

Beat Feuz kísérletet tett a lesiklók álomduplázására, nevezetesen arra, hogy egy héten belül győzedelmeskedjen Wengenben, majd Kitzbühelben. Ez legutóbb olimpiai bajnok honfitársának, Didier Défagónak jött össze. 29. alkalommal állhatott fel a Világkupa dobogójára. Hannes Reicheltnél ez a szám a 44-es, a hőn áhított második kitzbüheli győzelem még várat magára.

Holnap a Ganslernhangra terelődik a figyelem, egy a szlalomosok körében nem kevésbé nagy jelentőséggel bíró versenyre kerül sor.

Végeredmény

Hely Versenyző Hátrány
1. Thomas Dreßen (GER) 1:56,15
2. Beat Feuz (SUI) +0,20
3. Hannes Reichelt (AUT) +0,41
4. Vincent Kriechmayr (AUT) +0,46
5. Marc Gisin (SUI) +0,68
6. Brice Roger (FRA) +0,74
7. Andreas Sander (GER) +0,93
8. Aksel Lund Svinal (NOR) +1,12

Lesikló világkupa:

Hely Versenyző Ország Pontszám
1. A. L. Svindal Norvégia 452
2. B. Feuz Svájc 442
3. T. Dreßen Németország 265
4. K. Jansrud Norvégia 264
5. D. Paris Olaszország 254
6. M. Mayer Ausztria 216
7. H. Reichelt Ausztria 183
8. V. Kriechmayr Ausztria 175

Összetett világkupa:

Hely Versenyző Ország Pontszám
1. M. Hirscher Ausztria 874
2. H. Kristoffersen Norvégia 800
3. A. L. Svindal Norvégia 666
4. K. Jansrud Norvégia 665
5. A. Pinturault Franciaország 588
6. B. Feuz Svájc 536
7. M. Mayer Ausztria 470
8. P. Fill Olaszország 406

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: