Lefelé a lejtőn II/V.: Magyar szó

Újabb kis szösszenet, ezúttal a magyar nyelv (túlzó) védelmének jegyében egy rendhagyó összefoglaló a napról. Azaz, hogyan versenyzett ma Bő János és Jó Laura, no és mit várhatunk Pinttúró Elektől. Hisz ha őszinték akarunk lenni, néha az egyenes tükör, vagyis a szuper-G pontok, vagy épp a rájderek stílusos tripla-dupla-csavart-szimplája sem hangzik sokkal jobban.

Bizonyára egyre élemedettebb korom a magyarázat arra, miért is idegesít annyira, amikor valaki magyarul beszél, mégis kevésbé értem, mintha angol lennék. Itt vannak a csodás extrém rájderek, akik mindig stílusos, ám megjegyezhetetlen nevű trükköket mutatnak be, de persze az élet minden területére igaz ez a jelenség. (Az már engem minősít, hogy a pontozásos sportágak iránti viszolygásom miatt az egyetlen “trükk”, aminek a neve megragadt a memóriámban, a poénokból ismert duplán leszúrt riccberger tripla luccal letakarva.) Legyünk hát igazán görbe a tükör: fordítsuk visszájára ezt a folyamatot, és nézzük, hogy hangzana magyarul ez a téli olimpia. De úgy magyarosítva, hogy arról Verne Gyula vagy Lincoln Ábrahám se merne álmodni, Kazinczy pedig inkább visszavonulna Széphalomra…

A mai napunk csúcspontja tehát a magashegységi hólécezés lesiklószáma volt, melynek versengése a vártnál talán kevesebb nőt és leányt érintett. A nemes versengést a Helvécia zordon bércein edzett Suti Karina nyerte meg, megelőzve a taljánok nagy kedvencét, Godzsa Zsófiát. Zsófia esetén ez is nagy szó, hisz a tudós felcserek minden, tudására és gyógyfőzeteire szükség volt, hogy ficamodott térdének épségét helyreállítsák. A harmadik helyen Delágó Nágyja végzett, aki muszka keresztneve ellenére szintén a talján nemzet szülöttje. A negyedik helyet a sváb Vájdli Kira kaparintotta meg. A labanc indulók közül Kunyhói Kornélia érte el a legjobb időt, míg Hétudvari Ramóna vagy Tipli Tamara csúnyán eltűnt a mezőnyben. A versengők első tucatjába került a galloktól Bal Laura, a helvétek nagy esélyese, a káprázatos-óriásműlesikláson diadalmaskodó Jó Laura viszont nevéhez méltatlanul siklott ma a lécein. Az újvilági indulók legjobbika döbbenetünkre Készpénzes Kíli lett, megelőzve Sífrigy Mikaélát, kit talán már sokak által várt frigye foglalkoztatott Kilde Álmodt-Sándorral. Régi jó vend ismerősünk, Stuhec Ilka sem képes már lépést tartani a legjobbakkal, Bucka Anna pedig ma nem volt ott a viadalra jelentkezők között. A déli félgömb legjobbja Kis Gréta lett. A csehek három sízője a mezőny hátsó felén végzett, ehhez Lédeczki Eszter részéről egy nagy hiba kellett, Új Terézia és Novák Borbála viszont bánatfakasztóan lassúnak bizonyult. A tótok éke, Oláh Petra el sem indult, hazautazik a Tátra hófödte magaslatai közé, ahol fájós lábát jó liptói túróval (és tátrai teával) gyógykezelhetik.

A hóléclövészetben ma négyfős csapatok egymást váltó viadalára került sor, melyet emberpróbáló versengésben a vikingek négyese nyert, Légrejd, Bő Tarja, Bő János és Krisztiánfi gyorsaságának köszönhetően. A hódeszkások nagy levegőbeugrását Utczai Anna nyerte Karintiából, valamint a házigazdákat képviselő Szú, aki a férfiak versenyében a fagyos Kanadából érkezett Papagáj Maxot is megelőzte. A hólécugrás és hólécfutás együttesét Grabák György nyerte, pedig olyan szép nevű indulók is voltak a mezőnyben, mint az ámerikai Jó Gáspár, az elzászi Malomvölgyi Lőrinc vagy a lett Borvári Márkus. A kéthajtós jégkocsik (ne keverjük se a szánkóval, se a bordaszánnal!) versengését a burkusok nyerték, Frigyes Ferenc és Márgis Torszten, pedig ott volt a mezőnyben a kanadai Tavasz Kristóf, a Trinidád szigetéről érkezett Barna Elek, vagy az ámerikai Templomi Vadász is. A jégmétázók csapatai is mérkőztek ma, ennek részleteitől eltekintünk.

A holnapi napon a magashegységi hólécesek műlesiklása következik, melynél számos esélyes vetődik szemünk elé. A fülledten trópusi brazil vért a viking hűvösséggel ötvöző Baráti Lukács, északi honfitársa, Kristóffy Henrik, a germán Strázsás Linusz, a galloktól Karácsony Kálmán és Pinttúró Elek, a talján Vincze Elek, vagy a labancok indítottjai, Fickó Manó és Fekete Márkus. A svédek Jakabfi Krisztiánban bízhatnak, a helvétek közül Július Dániel vagy Tízházi Ramón siklása érhet legtöbbet, de akár a bolgárok Papp Bercije is odaérhet. Hogy külső behatásra, vagy önnön lelkiismerete szavára, azt nem tudhatjuk, de szerencsés módon nincs ott a rajtlistán és így nem csúfolhatja meg újból az olimpiai eszmét a magát jamaikainak és hólécesnek hazudó Sándor Benő.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s