Máshol is számolják az olimpiai pontokat?

„Jászapáti Petra a második pontszerzőnk” – írtuk tegnap. És persze a teljes magyar sajtó hasonló szalagcímekkel hozta le korcsolyázónk eredményét, ahogy egy héttel előtte Liu Shaolin Sándor 5. helyét is ilyen szavakkal adták hírül. De a MOB honlapján is megtaláljuk az aktuális ponttáblázatot, a hagyományos éremtábla mellett. Viszont ha körbenézünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, esetleg a nemzetközi sportsajtó háza táján, akkor hasonlót nem találunk, ott elsősorban az éremtáblázatról beszélnek. És akkor az amerikai különcködésről nem is beszéltünk…

Előszeretettel hangoztatjuk téli olimpiákon, hogy egy-egy sportolónk (2006 óta a rövidpályás gyorskorcsolyázók) pontszerző helyen végzett. Ez persze érthető, hiszen a Regőczy-Sallay jégtáncpáros óta nem szerzett magyar sportoló érmet téli olimpián. Így hát természetes, ha a dobogó környéki eredményekre is büszkék vagyunk – és természetesen büszkék is lehetünk! De mégis mi az a pontszerző hely?

Először kezdjük egy kicsit távolabbról: ha a nyári olimpiákra gondolunk, ott a magyar sajtó is folyamatosan ismerteti az éremtáblázatot, és azon belül a Magyarország által elfoglalt helyezést. Ezt a módszert használja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is, számítása pedig nem túl bonyolult: először aranyérmek száma szerint sorba állítják a résztvevő nemzeteket, majd a holtversenyeket az ezüstérmek, ezután pedig a bronzérmek oldják fel. Ha továbbra is azonos az érmek alapján egy helyezés, akkor egyszerűen az ábécé dönti el a sorrendet. De miért nem a negyedik, ötödik, hatodik; azaz ún. a pontszerző helyek?

NOB_éremtábla

A 2018-as Téli Olimpia hivatalos honlapjának éremtáblázata (febr. 19) (forrás: pyeongchang2018.com)

A válasz valójában pofonegyszerű: mert ezt a fajta pontszámítást valójában csak a Magyar Olimpiai Bizottság használja. Lényege, hogy az első helyért 7 pont jár, majd 5-4-3-2-1 pontokat adnak egészen a hatodik helyig. A pontrendszernek valójában a sportági pénzek elosztásakor van lényege. Ezek alapján kapnak a sportági szövetségek támogatást. A helyzetet bonyolítja, hogy ezt a rendszert csak a szövetségek pénzosztásakor veszik figyelembe, a sportolók a 7-8. helyekért is kapnak juttatást. Így például 2014-ben Miklós Editet az utolsó pillanatban leszorította a 6., pontszerző helyről Lotte Smiseth Sejersted. Ennek ellenére Edit is részesül az olimpiai eredmény után járó ösztöndíjból, ami még hetedik helyéért is járt.

Hogy a helyzetet bonyolítsuk, a MOB teljes pontszerzések alapján kalkulált listát közöl az aktuális olimpián szereplő országok eredményei alapján. Így a MOB honlapján (és a magya Wikipédián) is megtalálhatjuk az országok pontversenyes rangsorát jelenlegi és korábbi olimpiákról.

MOB_ponttábla

A Magyar Olimpiai Bizottság ponttáblázata (febr. 19.) (forrás: olimpia.hu)

De ha nemzetközileg nem használják ezt a rendszert, akkor miért ír folyamatosan a magyar sajtó, és egyébként mi is, folyamatosan pontszerzésekről? A válasz tulajdonképpen pofonegyszerű: dobogóért hazánk téli sportolói ritkán küzdenek, a pontszerző 4-5-6. hely viszont könnyen megragadható, jól eladható, csakúgy mintha azt írnánk, hogy „dobogón végzett!”. Egyszer valaki elkezdte ezt használni, aztán megragadt a magyar köztudatban.

Emellett azért is hasznos, mert akadnak sportok (a havas-jeges sportágak mellett nyáriak is), ahol a magyar dobogó elérhetetlennek, vagy ritkának számít. Így egy top10/top6 is nagy szenzációnak számít. A pontszerző kifejezéssel pedig ennek adhatunk valamiféle keretet. Hátulütője, hogy túlságosan is szűk fogalom. Maradjunk Miklós Edit példájánál: sokszor előkerült, hogy épp lemaradt az olimpiai pontszerzésről, holott hetedik helye szinte ugyanakkora bravúr volt, mintha a hatodik helyen végzett volna. Semmit nem von le az értékéből az az egy helyezés. Különben is, ha a MOB például az első hét helyért adna pontokat, ahogy azt saját hatáskörben könnyedén megtehetné, akkor ez a kérdés fel sem merült volna. Tehát ne csak a pontszerzésnek, hanem a sízők és gyorskorcsolyázók remek eredményének örüljünk!

Egyébként szóba került már bizonyos fórumokon a pontverseny kiterjesztése a nyolcadik helyig. Mivel például úszásban is nyolcas döntőket rendeznek, ezért furcsán hat, hogy a döntőbe jutás még „semmit sem ér” (dehogynem – ez is nagy teljesítmény), addig, ha két embert megelőz, akkor már elért egy pontszerző helyet. Egyenes kieséses sportágaknál pedig az is előfordul, hogy az éremosztókon kívül nem rendeznek helyosztókat, így valójában 5-8. helyig nincs rangsorolás. Akkor most pontszerző, vagy nem? Ezt a furcsa ellentmondást is feloldaná a nyolcas rendszer.

De csak mi, magyarok használunk ilyen általunk kreált táblázatokat, amire a világ többi része furcsán tekint (vagy épp nem is hallott róla)? A válasz nem. Sőt, valójában itthon még ennek ellenére is jellemzően a klasszikus éremtáblázatokban gondolkodunk. A pontszerzés inkább az egyéni teljesítmény értékmérője marad. Ezzel szemben a világ egyik legnagyobb (sport)nagyhatalmában, az Egyesült Államokban egyértelműen az alternatív táblázat hódít. Olyannyira, hogy ott a NOB féle arany-ezüst-bronz rangsort is háttérbe szorította saját értelmezésű rendszerük.

NBC_éremtábla

Az NBC amerikai hivatalos közvetítő éremtáblázata (febr. 19.) forrás: nbcolympics.com)

Amerikában ugyanis a sajtó előszeretettel használja az érmek összesített száma szerinti rangsort. Azaz nem tesznek különbséget az érem színében, egyszerűen összesítik azokat és felállítanak egy rangsort. Meg kell jegyezni, hogy ezt csak 2008 óta űzik széles körben. A peikingi nyári játékokon ugyanis Barcelona után először végzett volna a klasszikus rangsor szerint második helyen az USA csapata. A házigazda Kína ugyanis 51 aranyat szerzett, míg az USA „csak” 36-ot. Ezt nehezen tűrte a tengerentúliak fából vaskarikát csináltak: kitalálták, hogy igazságtalan az érmek közt különbséget tenni az éremtáblázaton, számítson csak az összesített számuk. Így már az USA vezetett Kína előtt 110-100 arányban. Micsoda megoldás!

Emellett persze időről-időre egyéb alternatív táblázatok is megjelennek. Ilyenek a GDP-re, vagy lakosságszámra vetített rangsorok is. Többek közt a Bloomberg is kiszámolja, hogy 100 milliárd dollár bruttó hazai termékre hány érem jut. Itt jelenleg Liechtenstein vezet Tina Weirather bronzérmével, a lenti táblázatban is szereplő Norvégia előtt. Az egymillió lakosra jutó érmek számában szintén Liechtenstein, Norvégia a sorrend. A különböző táblázatokat sokszor szokás egy-egy rendszer, hatalom, vagy egyszerűen csak sportfinanszírozási modell önigazolására használni. Azt már láthatjuk, hogy lényegében mindenki talál magának olyan számítási módot, amivel jó színben tüntetheti fel magát.

Bloomber_táblázat.jpg

A Bloomberg lakosságszámra és GDP-re kalkulált adatai (febr. 19.) (forrás: bloomberg.com)

Legyen az pontszerzés, alternatív, vagy klasszikus éremtábla, ne ezt használjuk értékmérőnek. Egyszerűen csak szurkoljunk kedvenceinknek. Minden bizonnyal a döntő pillanatban az ő fejükben sem az jár, hogy esetleges sikerükkel majd két helyet lép hazájuk az éremtáblán. Ettől függetlenül érdekességnek mindenképp jó.

  1. […] Az olimpiai pontszámításról írt Gábor kollégánk egy kis okfejtést. Érdemes beleolvasni. […]

    Kedvelés

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: