Egy, aki mindent vitt: Peter Prevc rekordokat döntött, és az összes nagy trófeát begyűjtötte a szezon során – Síugrás szezonösszefoglaló

síugrás összefoglaló

A múlt hétvégén befejeződött a síugró idény, így itt van az ideje annak, hogy egy kicsit összegezzük, és felelevenítsük a szezon történéseit. Cikkünkben természetesen kiemelt szerep jut Peter Prevcnak, aki kis túlzással kisajátította ebben az idényben a dobogó legmagasabb fokát, és olyan szinten emelkedett ki a mezőnyből, mint már régóta senki sem. De emellett azért szó lesz az évad egyik üde színfoltját jelentő fiatal norvég csapatról, egy legendáját egyre tovább építő „szamurájról”, illetve azokról is, akiktől többet vártunk előzetesen, egyszóval mindarról, ami az elmúlt négy hónap során, Klingenthaltól Planicáig a sáncokon történt.

 

Vajon gondolta-e volna valaki a 2010-es vancouveri téli olimpián, az akkor 17 évesen, első szezonjában egyéniben egy 7. és egy 16. helyet szerző Peter Prevcról, hogy 6 évvel később mindenki a hátát nézheti majd? A kérdés nyilván költői, hiszen azt, hogy ennyire domináns teljesítményt láthatunk tőle idén, azt még novemberben is kevesen láthatták előre. Persze az esélyesek közé azért oda lehetett őt sorolni, hiszen főleg a tavalyi és a tavalyelőtti évadban már egyértelműen a mezőny legjobbjaihoz tartozott, nem véletlenül távozott éremmel a 2013-as vb óta minden világversenyről, és lett második az összetettben kétszer is egymás után. E kettő közül az utóbbi kifejezetten emlékezetesre sikerült, hiszen 2015 márciusában a szlovén hazájában, Planicán csapott össze a nagy kristálygömbért Prevc és Severin Freund. Freund akkor hiába indult kényelmesnek látszó előnyből, a záróversenyen így is Prevc ugorhatott az összetett sikerért a végén, ám nem bírt az előzőleg hatalmasat repülő Jurij Tepessel, és bár Freunddal így is azonos pontszámmal végeztek, több győzelme miatt a németé lett a trófea.síugrás összefoglaló

A klingenthali szezonnyitó dobogója: Prevcra és Freundra előzetesen is számítottunk, a győztes Tandera nem annyira…

Ez akkor egy hatalmas elszalasztott lehetőségnek tűnt, ám Prevcék nem adták fel, és ha lehet az idei szezonra még inkább beleadtak mindent a felkészülésbe.

Az új szezon tehát Klingenthalban kezdődött, nem kifejezetten télies körülmények között, hiszen ha emlékszünk még, a szervezőknek csak üggyel-bajjal sikerült versenyzésre alkalmas állapotba hozni a sáncot. Végül szerencsénkre azért sikerült, az eredmények alapján pedig úgy tűnt, hogy minden folytatódhat ott, ahol márciusban abbahagytuk, hiszen a csapatversenyt a papírformát beváltva a németek nyerték, egyéniben pedig Prevc és Freund is ott voltak a dobogón, igaz, Daniel André Tande ekkor még mindenkit meglepve megelőzte őket, előre jelezve ezzel, hogy a norvégoknak is jó éve lehet, bár meglepő módon nem a tavaly remekül szereplő Fannemel, vagy a normálsáncon világbajnok Velta (ő egyébiránt annyira formán kívül volt, hogy szinte szerephez sem jutott), hanem a fiatalok tűntek erősnek.síugrás összefoglaló

Újabb norvég siker: Gangnes győzött Lillehammerben.

A nyitány után Kuusamo következett volna, ám végül a pocsék időjárás miatt itt egyetlen versenyt sem sikerült megrendezni, így végülis Lillehammerben jött el a folytatás, ahol ugyancsak sok gond volt a széllel, így végülis csak a normálsáncon tudtak versenyeket rendezni. Ezt főként a norvégok tudták kihasználni, legelsősorban pedig Kenneth Gangnes, aki ugyancsak meg tudta szerezni első győzelmét, de dobogóra tudott állni Johann André Forfang is. Eközben Freund a maga részéről ugyancsak nyert itt egy versenyt, ezzel rövid időre átvette a sárga trikót.

Nizhny Tagil következett ezután, ahol Freund és Prevc is nyert egy-egy versenyt, ám míg a szlovén 2. lett a „nem győztes” futamán, Freund csak 12., így Prevc magára húzhatta a sárga trikót. Ekkor azonban még mindig inkább úgy tűnt, hogy a tavalyi nagy csata visszavágóját látjuk, hiszen honnan is gondolhattuk volna, hogy Prevc formája még csak ezután teljesedik majd ki igazán. Engelbergben, a Négysáncverseny előtti utolsó hétvégén aztán látványos erődemonstrációval vált a turné fő esélyesévé Prevc, mármint Peter, mert hogy ezt legkésőbb innentől kezdve mindig hozzá kellett tennünk, tekintve hogy a hétvége szenzációját eközben a fiatalabbik öccse, az évad nagy felfedezettjének tekinthető 16 esztendős Domen szolgáltatta, aki a szombati versenyen 2. lett a bátyja mögött, ezzel a VK történetében először állhatott testvérpár a pódiumon.

síugrás összefoglaló

Peter után Domen Prevc is berobbant a világelitbe.

Következhetett tehát a Négysáncverseny, amelyre Prevc bivalyerős formában érkezett. Mégis, az oberstdorfi nyitányon hiába lógott ki felfelé a mezőnyből az edzéseken, majd még az első sorozatban is, a második kör végén a változékony szél úgy keverte a kártyákat, hogy abból végül a nagy rivális, Severin Freund került ki győztesen, és ünnepelhetett 13 év után hazai sikert az oberstdorfi publikum. Prevc elé ráadásul még Hayböck is befért, így a sárga trikós csak a 3. helyről várhatta a garmisch-partenkircheni folytatást.

síugrás összefoglalósíugrás összefoglaló

Oberstdorfban még Freund volt elöl…

Az újévi versenyen kevésbé volt szerepe a szélnek, így jobban érvényesülhetett Prevc formája, aki ezen a napon több, mint 12 pontot vert a 2. Gangnesre, és csaknem 16-ot a 3. helyet azért elcsípő Freundra, így Ausztriába már ő utazhatott turné-éllovasként.síugrás összefoglaló

… az újévi versenyen aztán jött Prevc.

Az innsbrucki Bergisel-arénában már a próbasorozat is izgalmakat hozott, Prevc ugyanis, aki bevallottan nem nagyon kedveli ezt a sáncot, jó alaposan elrontotta a „főpróbát” (habár a mondás, miszerint ez azt jelenti, hogy jó lesz az „előadás” később itt is beigazolódott), míg Freund hiába ugrott nagyot, a talajfogásnál bukott, és bár saját lábán távozott, a hátát azért beütötte, aminek utóhatásait még hetekkel később is érezte.síugrás összefoglaló

A Bergiselen újra a sárga trikós győzött.

Mindenesetre így lehetett izgulni, hogy élesben vajon megremeg-e ezek után valamelyik favorit, ám végül egyikük sem tette, viszont lényeges, hogy Prevc ismét nyerni tudott, ezzel még inkább biztosnak látszott az előnye a bischofshofeni finálé előtt. Ez végül elég sima lett, Prevc ismét nagy előnnyel nyert Freund előtt, míg a 3. helyet Hayböck szerezte meg, aki ezzel a turné összetettjében is feljött a dobogóra. Prevc ezzel karrierje első igazán nagy trófeáját szerezte, ám mint később kiderült ekkor még csak egy nagyszerű sorozat kezdetén jártunk.

síugrás összefoglaló

Négysánc-dobogó Prevccal, Freunddal és Hayböckkel.

síugrás összefoglaló

A következő nagy megmérettetésre nem is kellett sokat várni, hiszen alig másfél héten beül került sor a kulmi sírepülő világbajnokságra, ami előtt még Willingenben is beiktattak egy versenyhétvégét (a győztest gondolom, mondanom sem kell). A világbajnokság egyébként Prevc szempontjából a legszorosabb csatát hozta az idényben, és az egyetlen győzelmét, amelyen legalább egy kicsit lehet vitatkozni is. A szlovén klasszis ugyanis, bár egyértelműen a legerősebbnek tűnt továbbra is, abszolút méltó ellenfelére talált Kenneth Gangnesben, aki a kétnapos egyéni verseny első napja után bár minimális előnnyel, de még vezetett is Prevc előtt.

síugrás összefoglaló

Gangnes közel járt, de végül Bad Mitterndorfban is Prevcé lett az arany.

Másnap a 3. sorozatban Prevc 244 méterrel sáncrekordot repült, amit viszont csak nehezen tudott megállni, míg Gangnes ettől kicsit elmaradva 238,5 méterig vitorlázott.

Az utólagos polemizálás alapját itt az jelentette, hogy bár Gangnes érkezése is elég mélyre sikerült, összességében nem tűnt rosszabbnak Prevcénál (sőt), ennek ellenére a szlovént jobb pontokkal jutalmazták a bírák (ha norvég olvasatból nézzük, felpontozták, más kérdés, és a Prevc-tábor joggal érvelhet is vele, hogy persze a stílusnál nem csak ez számít, és nyilván a zsűri is mérlegelhette, hogy annál a távolságnál mennyi realitása volt egy szép talajfogásnak). Ezzel 3 ugrás után Prevc volt az első, egy esetleges válaszra pedig Gangnesnek már nem volt lehetősége, ugyanis az erős szél miatt a 4. sorozatot végül törölték. Még szerencse, hogy másnap a csapatversenyben bőven kárpótolhatták magukat a norvégok, ugyanis a Gangnes, Tande, Forfang, Fannemel négyes toronymagasan nyerte az aranyat Németország és Ausztria előtt.síugrás összefoglalósíugrás összefoglaló

A sírepülő vb egyéni dobogósai (1. Prevc, 2. Gangnes, 3. Kraft), illetve a győztes norvég csapat.

Ezt követően Zakopane volt soron, így természetesen kicsit több figyelem irányult a lengyelekre. Rájuk is fért, mert egyébként kevés említésre méltó eredményt tudtak idén felmutatni, és különösen Kamil Stoch teljesített mélyen a képességei alatt, a többiek pedig (hiába futott önmagához képest jó évet Stefan Hula, vagy az új felfedezett Andrzej Stękała) nem tudták igazán helyettesíteni a világ- és olimpiai bajnok klasszist. Ekkor még nem tudtuk, de néhány héttel később Łukasz Kruczek hivatalosan is bejelentette, hogy a szezon végén távozik a kapitányi posztról, utódját pedig éppen néhány nappal ezelőtt nevezte meg a szövetség, a bennfentesek által már korábban is nagy esélyesnek tartott Stefan Horngacher személyében.síugrás összefoglaló

A lengyelek elsőszámú kedvence idén messze járt attól a formától, ami korábban a csúcsra repítette.

Na de vissza Zakopaneba, ahol a szombati csapatversenyen kevésszámú idei sikereik egyikének örülhettek az eredménytelenség ellenére is kitartó lengyel szurkolók, ugyanis a csapat 3. lett Norvégia és Ausztria mögött. A szurkolók másnap is reménykedtek ugyan egy újabb szép eredményben, ám az igazán nagy siker ezúttal elmaradt (Stoch 8. helye így is az egyik legjobb volt az idényben). Nem így az osztrákoknak, akik ezidáig nem nyertek még versenyt a szezon során, Lengyelországban viszont Kraft és Hayböck révén kettős győzelmet arattak. Prevc eközben egy 3. hellyel növelte tovább előnyét az összetett élén.síugrás összefoglaló

A tavalyi négysánc-győztes Kraft idei egyetlen győzelmét ünnepelhette a Wielka Krokiewen.

Tehette, hiszen Freund hátfájdalmai miatt ezt a hétvégét kihagyta, Sapporóban pedig hiába tért vissza, csak asszisztálhatott a két Prevc és a hirtelen feltámadó Robert Kranjec teljesítményéhez, akik a szombati versenyen megszerezték az első három helyet Szlovéniának. Freund ugyan utólag számolgatva talán odaférhetett volna a közelükbe, ám a második ugrása végén elesett, így csak a 10. helyen végzett, a VK-címvédés lehetősége pedig immár 379 pont hátrányban kezdett végleg eltávolodni tőle. Igaz, másnap a szél útját állta Prevc esetleges újabb sikerének (helyette Fannemel aratott meglepetés-győzelmet) és Freund is tudott néhány pontot faragni a hátrányán, az összkép azonban érdemben nem változott.síugrás összefoglaló

A norvég kirándulás a szlovénoknak feküdt leginkább, Vikersundban Kranjec is újra megízlelhette a győzelem ízét.

síugrás összefoglaló

Nagy sánc, nagy repülés…

Az ezután következő egyhetes „norvég turnén” aztán tovább folytatódott a szlovénok sikerszériája, a Holmenkollenen ugyanis nyerni tudtak csapatban is. Egyéniben ugyanakkor nem avattunk ezen a hétvégén győztest, ugyanis akkora köd szállt a sáncra, hogy a pontozóbírók sem láttak szinte semmit az ugrásokból, és lényegében a videós távolságmérés is használhatatlan volt. A tetejébe még a szél is viszonylag erős volt, így a zsűri végül törölte is a versenyt, pótlásként pedig Vikersundba írtak ki még egy fordulót. Előtte még Trondheimben rendeztek egy hétközi fordulót, ahol Prevc ismét megállíthatatlan volt, majd jött a sírepülő hétvége Vikersundban 3 újabb szlovén győzelemmel, Kranjec-Prevc-Prevc elosztásban. A harmadik napon egyébként a világcsúcs is egészen elérhető távolságban volt, ugyanis Andreas Stjenen és a győztes Prevc is 249 métert ugrott (igaz, utóbbi letette a kezét), ám végül Fannemel 251,5-es rekordja csak túlélte valahogy a hétvégét.