Dominik Paris nyolcadszorra győzött Kvitfjellben, ezzel Kjetil Jansruddal megosztva ő az Olympiabakken királya. Az olasz titka ma is hibátlansága volt, amivel 7 századdal felül tudta múlni Vincent Kriechmayrt, s begyűjtötte karrierje 26. VK- sikerét. A dobogóra még Raphael Haaser fért fel. A TOP6 további sorrendje: Monney, Franzoni, Rogentin. Marco Odermatt ma finoman szólva nem (sem) szerepelt jól, 19. helyével nem szerzett pontot. A sorozatban negyedik szakági elsőségét már múlt hétvégén megszerezte.
A lillehammeri Világkupa-döntő a mai nappal búcsút int Kvitfjellnek, hiszen a technikai számoknak kedden és szerdán – akárcsak az 1994-es téli olimpián – a közeli Hafjell ad majd otthont. Az ötkarikás játékokon Markus Wasmeier győzedelmeskedett Szuper-G-ben (és óriás-műlesiklásban). Azóta (pontosabban az előző évi főpróba óta) rendszeresen ellátogatnak a férfiak az Olympiabakkenre. A lejtő királya egyértelműen Kjetil Jansrud, aki összesen hatszor, szuperóriásban ötször diadalmaskodott rajta. A jelenlegi mezőnyből Dominik Paris szerepelt itt a legjobban, s minthogy öt siker gazdája, egy újabbal beérhette volna a helyi hőst. Egy éve is ő győzött szuperóriásban, ehhez jött a tegnapi, huszadik lesikló sikere. Kriechmayr 2024-ben húzott be egy versenynapot.
A zárófutamra nem maradt a kérdés, hiszen a két elmaradt courcheveli versennyel Marco Odermatt bebiztosította sorrendben negyedik szakági elsőségét. A szezondobogóért viszont komoly csatára volt kilátás, hiszen a 24 pontos előnyben lévő Kriechmayr mögött három ponton belül követte egymást egy hármas (Babinsky, Haaser, Franzoni sorrendben), de von Allmen, vagy akár Rogentin is beleszólhatott még a dolgokba.

Úgy hozta a sors, hogy teljes mezőny gyűlt össze kora délután a startházban. A TOP25 mindegyike egészséges, így természetesen nem hagyták ki a zárást. Bár bejelentés nem született róla, sejteni lehetett, hogy Christof Innerhofer ma búcsúzik el a versenysíeléstől. A startlista végén Victor Haghighat, a franciák újdonsült junior-világbajnoka foglalt helyet.
A három előfutó közt síelt Aleksander Aamodt Kilde, a szakág korábbi kétszeres szezonbajnoka után Marte Monsen révén térképezték fel a pályát a szakemberek. A pálya nyomvonala megemlékezett a nőivel, amit egy olasz-amerikai edzőspáros állított össze. Érdekes volt megfigyelni, mennyire bizonyul megfelelőnek a férfi mezőnyben az a tűzés, ami a nőknél izgalmasnak számított.

Lukas Feurstein (19.) adta meg az alaphangot. Az első hullámnál kissé kisodorta a pálya, az elkövetkező kanyart nagyobb keresztezés nélkül be tudta venni. A céllejtő bejáratáról ez már nem mondható el. A „próbababa” futamából lehetett tanulnia a többieknek. Alexis Monney (4.) jócskán többet vállalt, közel másfél másodperccel állt élre. A felső szakaszon szépen lendületben síelt, az átmenetnél jóval közelebb haladt a kapuhoz, mint Feurstein. Ahol az osztrák hibázott, ott jóval direktebb ívet választott. Christof Innerhofer (18.) szép szűken oldotta meg a felső szakaszt. A traverz kijáratánál kissé túl erősen csúsztatta meg a síléceket, majd a céllejtő előtt megcsúsztak lécei, így szélesítenie kellett. Egy századdal előzte Feursteint. Az ünneplés elmaradt a célban, így megeshet, látjuk még versenyezni a veterán olaszt. Fredrik Møller (7.) kezdése biztatóra sikerült, csakhogy előbb a keresztcsúszót szélesítette ki, majd a Tommy-Moe-nál húzott a kelleténél direktebb ívet. Ott rendre túlgondolták a dolgot a fiúk, Mattia Casse (9.) is sok sebességet herdált el ott. Egyébként vonalvezetési gondjai voltak fentebb is.

Giovanni Franzoni (5.) már az élcsoportból startolt el. Fent harmonikusan oldotta meg a hullámokat, később párszor megdobta a pálya. Az egyenetlenségek egyre nagyobb gondokat okoztak. Visszatérve az olaszra, a Tommy-Moe-t remek lendülettel, precíz íven teljesítette, így bár megbillent a végén, a céllejtő is dinamikusra sikeredett. Raphael Haaser (3.) acélos futammal állt az élre. A kulcskanyarokat szűken, kellő lendülettel oldotta meg, érdemi rontást pedig nem lehetett feljegyezni nála. Szűk 3 tizeddel verte Monney-t. A verseny ezen szakaszában négy osztrák váltotta egymást a lejtőn. Marco Schwarz (8.) sokat bizonytalankodott. Fent meg-megcsúsztak lécei, középütt túlpörgette azokat, lentebb pedig már engedte úgy futni őket, mint kellett volna. Vincent Kriechmayr (2.) rendkívül elkapta a fonalat az olimpiát követően. A céllejtőn történt egy kisodródás, de ez elsőrangú végtempójának volt köszönhető. Egyébiránt tökéletesen idomult a kihívásokhoz, s további 3 tizeddel szorította lejjebb az etalont. Az utolsó osztrák szerepelt a leggyengébben.

Stefan Babinsky (22.) a tavasziasabb hóviszonyok sújtotta részen elvesztette léckontrollját. Miután ütést kapott, egy belső síhibát követően kellett bemutatnia egy akrobatikus mozdulatot. Franjo von Allmen (10.) futama az első átmenetnél lényegében véget ért. Kilökte a lendület, és csak jókora korrekcióval bírt pályán maradni. Eltűnt az üldözőbolyban, de még mindig jobban járt, mint Jan Zabystřan (24.), aki a puhuló havon nem találta a ritmust, rendre direkt íveket húzott a kulcskanyarokban. Dominik Paris (1.) szinte tökéletes futamot valósított meg. A hullámokat remekül kirugózta, a sebességtartásra építő Beugen- szakaszt a határon síelte végig. A végén kellett egyet korrigálnia, de ez remek tempójának volt köszönhető. 7 századdal előzte meg Kriechmayrt. Stefan Rogentin (6.) stabil, hibamentes, de visszafogott menete után Marco Odermatt (19.) zárt az élcsoportot. Indiszponáltan. Az első ugratónál teljesen kivágódott, megcsúszott támaszléce. Onnantól fogva érthetően nem erőltette túl a dolgot. Még pontszerzése sem volt kőbe vésve.

A reklámszünet után Ryan Cochran-Siegle (12.) az első átmenetnél vesztette el a jó eredmény esélyét. Mint oly sokan, egy pillanatra elvesztette külső lécét, onnantól már hiába próbálta újraépíteni tempóját. Nils Allegrè (16.) küszködött a léceivel, hol a külsőt csúsztatta ki, hol a belsőt döntötte túl. De legalább ő is, majd Guglielmo Bosca (12.) is igyekezett adagolni a sebességet. Tíz körüli helyezésük nem rossz ahhoz mérten, hogy a mindinkább szikrázó napsütésben sokat puhult a pálya. Daniel Hemetsberger (23.) lécei az első átmenetnél keresztezték egymást. Az esetet újabb kiszélesítések követték. Adrian Smiseth Sejersted (11.) nagyságrendileg kihozta a legtöbbet a körülményekből. Próbálta engedni léceit, amik párszor megcsúsztak ugyan, de összességében nem vesztett velük sok lendületet. Ezzel dőlt el, hogy Odermatt ma pont nélkül marad. Matthieu Bailet (15.) küzdelme sikerrel zárult, az ő szintjén egy TOP15 becsülendő eredmény. A kanadaiak legendásan jól szoktak szerepelni a kvitfjelli lejtőn. Ezt ma nem igazolták. Cameron Alexander (21.) az utolsó szektorig még akár a legjobb 10-re is pályázhatott, ám a céllejtőn sok teret vesztett; James Crawford (25.) pedig önbizalomtól mentes menetével senkit nem előzött meg. Már a felső, csúszós szakaszon is sok időt bukott. Alighanem várta ezt a pillanatot: lezárult ez a számára kudarcos szezon. River Radamus (17.) technikai képességeit ismételten fitogtatta, és csak a romló pálya miatt nem szerzett pontot. A Beugen- szakaszon még Parist is felülmúlta néhány századdal, csakhogy a hullámokkal fent is, lent is meggyűlt a baja. Két századon múlt a TOP15. Simon Jocher (14.) a középső szakaszt kifejezetten erősen síelte, s mivel nagy hibája másutt sem volt, ez elegendő volt a pontszerzésre. A mindössze 18 esztendős Victor Haghighat (26.) mozgásán érződött tapasztalatlansága. Kulturált íveket húzott, s csupán 3 tizeddel kapott ki a szakág korábbi világbajnokától, Crawfordtól.


Dominik Paris megszerezte 26. győzelmét a Világkupában, amivel beérte a férfi örökranglista 15. helyét elfoglaló párost, Franz Klammert és Ivica Kostelićet. (A nőket is beleértve pedig Michela Figinit és Tina Mazét.) Szuperóriásban hatodik alkalommal vitte a prímet. Kvitfjellben nyolcadszorra diadalmaskodott, ezzel Jansruddal holtversenyben vezetik a helyi dicsőséglistát. Vincent Kriechmayr 43. alkalommal állt fel VK- dobogóra, szuperóriásban huszonötödik ízben. Raphael Haaser nyolcadik pódiumát jegyzi, mindegyiket Szuper-G-ben.

A nem valami szép zárás ellenére Marco Odermatt kétségtelen fölénnyel húzta be sorozatban negyedik szezonelsőségét szuperóriásban. Bár csak kétszer győzött és egy további dobogót jegyzett idén, sokkalta stabilabb teljesítményt nyújtott, mint bárki más. A mai szereplésén kívül mindig a TOP5 közt végzett, azaz dobogóra érdemes menettel jelentkezett. Ma megszokott egy 30-versenyes széria, melynek során mindig a legjobb 7 közt végzett. A két gyors számban egymás után harmadszor duplázott. Zurbriggen, Maier, Eberharter és Svindal megállt kettőnél. A szezondobogó második fokára Vincent Kriechmayr állhatott fel, miután egy győzelme mellé további két pódiumon jegyzett fel idén. A harmadik helyért vívott küzdelemből Raphael Haaser került ki győztesen, főként három harmadik helyének köszönhetően.



A címlapkép forrása: CBC