Rávilágított a nap Laura Pirovanóra a szezon hajrájában: két, Val di Fassán aratott egyszázados győzelme után az élről várhatta a Világkupa-döntőt, és ma lábai nem remegtek meg, így győzelemmel hódította el meglepetésszagú, de maximálisan megérdemelt szakági elsőségét. A világ- és olimpiai bajnok Breezy Johnson részéről továbbra is várat magára az első Világkupa-siker; ma másfél tizeddel szorult a második helyre. Kira Weidle-Winkelmann állt még fel a napi dobogóra, a szezon szempontjából azonban ez nem valósult meg: Johnson két pontocskával előzte meg őt. Ariane Rädler négyszázaddal szorult le a napi TOP3-ról, de Emma Aichert így is megelőzte. Így tervei nem valósultak meg, és összetettben csak 95 pontra csökkentette hátrányát Shiffrinhez képest.

Az 1994-es olimpia alpesi síversenyeit idézte fel a Világkupa idei szezonfináléja. A gyorsasági versenyeknek Kvitfjell, a technikaiaknak Hafjell szolgáltatott otthont. A férfiak azóta is rendszeresen látogatták a Bernhard Russi elgondolásai szerint kialakított Olympiabakkent. 1996-ban és 2003-ban (ugyancsak Hafjellel közösen) már rendezett VK-döntőt. Az olimpiát Katja Seizinger nyerte meg, majd két évvel később a kétszeres vb-ezüstérmes Heidi Zurbriggen győzött Norvégiában. Azóta csak négy versenyt rendeztek a királyszámban, 2003-ban Renate Götschl, húsz év múlva Kajsa Vickhoff Lie, tavaly pedig Hütter és Aicher vitte a prímet. Tavalyelőtt csak szuperóriásban síeltek a lányok.

Nyílt csata bontakozott ki a lesiklók kristálygömbéért, mondhatjuk, hogy ebben a szakágban maradtak valódi kérdések a szezonzáróra. Papíron négyen pályáztak a szezonelsőségre, de Weidle-Winkelmann (85 pont) és a két évvel ezelőtti bajnok Hütter (92) elmaradása oly nagy volt, hogy csakis a győzelemben és a másik két rivális TOP15-ön túli eredményében bízhattak. Reálisan Pirovano és Aicher csatázott a glóbuszért. Az olasztól egy második hely is elegendő lett volna. Az is mellette szólt, hogy a fiatalabb német az összetettet tekintve nyerési kényszerben volt, amibe – mint Val di Fassán kiderült – benne vannak a hibák.

A rajtlista a nőknél is 24 főt számlált. A pontverseny legjobbjai közül Lindsey Vonn és Magdalena Egger hiányzott. Összetett pontjai jogán Alice Robinson csatlakozhatott volna a mezőnyhöz. Neve ott szerepelt a listán, végül mégsem indult el.

A lányok mintegy 500 méterrel rövidebb pályán, de egyazon lejtőn síeltek, mint a férfiak. Az időjárás természetesen nem fordult sokat szűk egy óra elteltével. Változóan felhős égbolt alatt, fagypont fölötti hőmérséklet mellett rendezték a szezonzárót.

Malorie Blanc (22.) nyitómenete például nagyobbrészt napsütésben valósult meg. Túlságosan erősen vette a kanyarokat, a Tommy-Moe-kanyarban erőteljesen kellett rásegítenie. Az extra kockázatvállalás hiányzott nála. Marte Monsen (23.) egy edzéselsőséggel a háta mögött kitörő magabiztossággal versenyzett. A sík szakaszra való átmenetnél kisodródott, amit a hullámoknál egy újabb követett. A traverznél is az volt az ember érzése, hogy nem kontrollálja léceit, s inkább a pálya vezeti oda, majd vissza. Elena Curtoni (21.) nem különösebben erős sebesség mellett, Monsenhez képest labilis ugratókkal együtt simán átvette a vezetést. Javára legyen írva, hogy az átmenetet ő sokkal lendületesebben síelte meg, mint az addigi két lány. Ester Ledecká (9.) egészen más kategóriát képviselt. Nagyságrendekkel gyorsabb volt végig, s jellemzően nyomvonala is rendben volt, bár volt néhány necces kapuvétele. A pálya középső szakaszán röviden elcsúsztak a sílécei, de a hullámnál az ugrást rendkívül jól oldotta meg.  Az 1.30-as előnyre érdemes volt odafigyelni, igaz, az első három menet nem volt mérvadó. Ilka Štuhec (17.) Ledeckához képest egy kicsit szélesebb ívet választott, de a síléceket szépen engedte. A Tommy-Moe-kanyarban azonban a szlovén túl sokáig állt a szélén, ezzel együtt befért a cseh mögötti hézagba.

Kira Weidle-Winkelmann (3.) részéről egyetlen remény mutatkozott: élre kellett állnia! Megoldotta a kötelező feladatot. Csak fent maradt el párszázaddal Ledeckától. Az első átmenetet nagyon erősen vette, és rengeteg sebességet vitt magával a sík szakaszra. A Tommy-Moe-kanyar bejáratánál nagyon finoman fordult, de magasan jött ki, és rengeteg sebességet vitt a célvonal felé. Végsebessége etalon volt, amiatt szorult mögé Corinne Suter (6.). Ugratói kulturáltak, közbülső fordító kapui kissé szélesek voltak. Annyi kiderült, hogy Weidle futama messze nem volt foghatatlan. Nicol Delago (7.) például közel 4 tizedet gyűjtött össze a fenti két szektorban. A kulcs nála is a „Tommy Moe” volt, amit konzervatívabb léckezeléssel oldott meg, mint a német. Néhány századdal Suter mögé érkezett. Sofia Goggia (9.) még acélosabb felső szektorokat produkált, napi esélyét aztán a Russi-ugratónál herdálta el. Nagyon mélyre, csaknem combjára huppant. Nagy bravúr volt, hogy megfogta, még ha jelentős sebességvesztéssel is járt a bűvészkedés. Breezy Johnson (2.) a fenti csúszó szakaszon fölényesen haladt, és mivel nem tudta annyira elrontani a kulcskanyarokat, hogy 4 tizednél többet szedjen be az alján, átvette a vezetést a regnáló olimpiai és világbajnok.

Ezzel az egyik német kiszállt a kristálygömbért való harcból, de rögtön indult a másik. Emma Aicher (5.) sízése nem mutatott jól az edzéseken, s bizony kanyarívei ma is hagytak kívánnivalót maguk után. A csúszási részen felgyülemlett hátrányát lefelezte azért a kulcskanyarokban és a záró részen, de csak az aktuális harmadik helyre futott be. Nina Ortlieb (12.) középütt végig megküzdött a pozícióért, azzal, s néhány lesodródással sok sebességet vesztett. Aicher beérkezésével Cornelia Hütter (8.) sorsa eldőlt: csak a minél jobb napi helyezésért harcolhatott. Meg-megcsúsztak a lécei, a szűk fordítónál közel került a védőhálóhoz. A Tommy-Moe-nál elfordult a felsőteste – bizonytalan futam volt ez, nagyon.

Laura Pirovano (1.) részéről egy kilencedik hely is elegendő volt, amennyiben Aichert nem taszítják le a dobogóról. Egyáltalán nem taktikázott az olasz, ellenben minden egyes kanyart a határon teljesített. Már alaptempóban sem maradt el az amerikaitól, a hullámokon szépen lovagolt, ugratói szépen össze lettek rakva. Az egyik jobbosnál kicsit mélyre került (botja beakadt egy pillanatra a kapuba), de ez nem rendítette meg, a kulcskanyarokat remekül oldotta meg. Másfél tizeddel előzte Johnsont, s ami még lényegesebb, Aichert arrébb lökte – ezzel megnyerte a VK-t! Kajsa Vickhoff Lie (15.) nem tudta megismételni az erős edzéseken nyújtott teljesítményét. Több kisebb kicsúszással elkerülte ma az élmezőnyt.

A reklámszünet után Jacqueline Wiles (14.) célvonal felé vezető bejáratnál kicsit túl széles ívet választott, ami megfosztotta az előkelőbb helyezéstől. Ariane Rädler (4.) első lesikló dobogója négy századon múlt, Aichert ugyanakkor még egy pozícióval hátrébb lökte. A pálya felső szakaszán combos részidőket hozott. Szépen engedte a léceket, úgy, hogy szorosan követte a kapukat. Egyedül a Tommy-Moe bejárata tűnt visszafogottnak, igaz, a kimenet ott is rendben volt. Mirjam Puchner (13.) a középső szakaszon túl széles íveket választott. Nem csúsztatta túl a kulcsíveket, élhasználata volt a kelleténél szigorúbb. Január óta bizonytalanul mozgott. Nem Romane Miradoli (16.) ízlése szerinti a kvitfjelli lejtő, ennek megfelelően a csúszásra építő szakaszon sok időt vesztett. Az utolsó pontszerző helyre sorolt a francia. Allison Mollin (18.) részéről nagy bravúr volt, hogy 21 éves létére bekerült a VK- mezőny krémjébe. Testfelépítése nem idomult jól a lejtőhöz. Janine Schmitt (19.) a hullámoknál többször volt kénytelen korrigálni, Jasmine Flury (20.) pedig a keresztcsúszón sodródott nagyon szélre. A szezon utolsó lesikló futamát Nadia Delago (11.) teljesítette. Nem is rosszul, a sebességtartásra építő részeken volt különösen elemében.

Teljes eredménylista

Lara Pirovano harmadik győzelmét aratta a Világkupában, a harmadikat zsinórban. Úgy, hogy azt megelőzően dobogója sem volt. Breezy Johnson nyeretlenségi sorozata nem szakadt meg, 11. dobogóját szerezte, de az elsőség még mindig várat magára. Olimpiai és kétszeres világbajnokként ez példátlan szituáció. Kira Weidle-Winkelmann kilencedik Világkupa-pódiumát szerezte, a harmadikat ezen a télen. Ez eddigi legjobb idénye, talán a vb-ezüstérmet hozott 2020/2021-es évad konkurálhat vele.

Laura Pirovano február végi soldeui 9. helyezése után aligha gondolta volna, hogy akárcsak labdába rúghat a kristálygömbért való küzdelembe. Akkor az ötödik helyet foglalta el a tabellán, hátránya 70 pontra rúgott Aicherrel szemben. Ezután következett a két Val di Fassa-i győzelem, egyformán egy-egy százados különbséggel, továbbá Aicher rontott versenye (12. helyezés). Nem volt teljesen váratlan a mostani diadal, hiszen korábban kilencszer zárt a legjobb 5 között, idén pedig különösen kiegyensúlyozott szereplést láttunk tőle. Az olimpiai ötödik (SG) és hatodik helyezés után aztán végre megsütötte fejét a nap, s persze a szerencse is. Kellett hozzá a lesikló sztárok gyengélkedése és sérülése. A tény ettől még változatlan: Isolde Kostner, Sofia Goggia és Federica Brignone után negyedik olaszként hódította el a királyszám trófeáját a 28 éves trienti síző.

A szezondobogó második fokára Emma Aicher állt fel. Ehhez egy győzelem és két dobogó idén elegendő volt. Másrészről egy 10. és a fent említett 12. helyén kívül mindig a TOP6-ban végzett. Breezy Johnson az utolsó pillanatban surrant fel a pódiumra, ami Világkupa-szinten élete eredménye.

Összetettben szűkült a különbség, de nem a németek által várt mértékben. Aicher hátránya 95 pont Shiffrin mögött. Holnap szinte győzelmi kényszerben van a német, már amennyiben nem szeretné, ha a keddi szlalomon eldőljön párharcuk. A rajtlistán minden bizonnyal Shiffrin neve is szerepelni fog.

A címlapkép forrása: Il Fatto Quotidiano