Lucas Pinheiro Braathen a délelőtti, a meredek-lanka átmenetre épülő futamon begyűjtött másodperces előnye kitartott a döntő körre, ahol bár akadtak nehezebb helyzetei, összességében simán húzta be az óriás-műlesiklás olimpiai bajnoki címét. Marco Odermatt mindent megpróbált másodjára, s bár a meredeken hengerelt, az űrsízés ezúttal is elmaradt. Korunk legnagyobb férfi alpesi sízője így arany nélkül távozik az ötkarikás játékokról. Loïc Meillard révén még egy svájci ünnepelhet a dobogón, miután a közbülső, hullámos részen világosan felülmúlta Thomas Tumlert. Legjobb norvégként McGrath az ötödik helyen zárt, megelőzve Anguenot-t és Kristoffersent. Az osztrákok csalatkoztak reményeikben, Brennsteiner nyolcadik helye volt ma a maximum. Schwarz és a legjobb délutáni futamidőt teljesítő Verdú fért még a TOP10-be. Úry Bálint másodjára is próbált kemény tempót diktálni. Végül a 32. helyen fejezte be élete első olimpiai versenyét. Szőllős Barnabás fájós háttal a 41. helyen zárt.

Bevezető

Az olimpia második hétvégéje – az alpesi síelők szempontjából – már a technikai számok képviselő képviselőiről szól. A sportág ötkarikás programjának alapeleme az a szakág, amit egyezményesen a síelés alapjának tekintik: innen kezdi minden gyerek, majd valamikor az ifjúsági és a junior-kor átmenetén döntenek, milyen irányba nyitnak. Avagy maradnak echte óriás-műlesikló specialisták, mint egykoron Blardone és Richard, vagy napjainkban Kranjec, Brennsteiner, vagy de Aliprandini. Az alpesi síelés ötkarikás bemutatkozásán még nem, négy év múlva, 1952-ben már ott volt az óriás. Azóta minden igazán nagy sínemzet adott olimpiai bajnokot. Kanada és a délszlávok maradtak ki a szórásból, legalábbis a férfiaknál. Duplázás, illetve címvédés egyetlenegy alkalommal történt: Calgaryban és Albertville-ben Alberto Tomba nyakába akasztották az aranymedált. 1998 óta – Ligety szocsi diadalát kivéve – a két alpesi nagyhatalom viadaláról szóltak a GS- versenyek, s a papírforma ma is valami hasonlót ígért, kiegészülve némi norvég (avagy brazil-norvég) behatással.

A topfavorit Marco Odermattnak nem lehetettek könnyű éjszakái a szerdai Szuper-G-t követően. A férfi alpesi síelés álló csillagjának nagyon nem alakult úgy ez az olimpia, miként elképzelte. Lesiklásban leszorult a dobogóról, csapatkombinációban a szaksajtó által tutira vett aranyérem helyett „csak” ezüstre futotta, szuperóriásban pedig szerzett ugyan egy bronzot, de a győzelemhez köze nem volt. Maradt így az óriás, amit címvédőként, a szakági VK éllovasaként és négyszeres bajnokaként várt. Általában a svájciaknak nem volt okuk bánkódásra, hiszen eddig minden férfi számot megnyertek. Nem úgy az osztrákoknak, akik egy csapatkombinációs ezüstöt kivéve eddig várakozások alatt szerepeltek. A lutrinak számító szlalom előtt bízhattak az óriásban, elvégre két indulójuk (Schwarz és Brennsteiner) nyert idén VK- versenyt, egy harmadik (Haaser) pedig világbajnokként érkezett Bormióba.

Az első futam

A fiúk a San Pietro- ugrató után kezdenek, vagyis egy roppant meredek szakasszal. A laposba való átmenet kulcsfontosságúnak tűnt, mint ahogy az is, mennyire tudnak következetes tempót menni. A laposabbat követő enyhén keresztirányú lejtésű szakaszon valamicskét megint meredekebbé válik a pálya.

Az elmúlt napok enyhébb időjárása mellett is megfelelően jeges volt a Stelvio óriás-műlesiklásban használt, alsó szekciója. Bízhattak benne a versenyzők, hogy időnek előtte vészteljesen nem használódik el a pálya. Miha Verdnik, a négy éve ezüstérmet szerzett Kranjec mestere tűzte a délelőtti futam pályáját. Összesen 56 kapu került a helyére, ezekből négy nem igényelt irányváltást. A fenti meredeken akadt néhány izgalmas kombináció, a folytatásban különösebben izgalmas nyomvonalról nem tudunk beszámolni. A látási viszonyok homályosak voltak.

A sporttörténelmi első brazil téli olimpiai éremért csatolt ma lécet Lucas Pinheiro Braathen (1.). A rajtszámhúzáskor ő húzott talán a legszerencsésebben. Gyerekkori jó barátja követte őt a lejtőn. A tetejét szemre magabiztosan oldotta meg, a jó ritmus jól jött a laposra. A tökéleteshez közelítő menetet az alsó részre rakott trükkös kapunál dobta el. Atle Lie McGrath (8.) a fenti meredeken rögtön beszedett hét tizedet, amit megduplázott az átmeneten. A céllejtőn széles ívet választott, majd a cél előtt ismét kisodródott, keresztbe kellett állítania. Ugyanezt a nagyságrendileg 2 másodperces időkülönbséget gyűjtötte össze Henrik Kristoffersen (6.). A rutinos norvég igyekezte fokozni az iramot az alján, de ott sem jöttek a pontos ívvételek. A felső szakaszon kétszer is erősen LEsodródott, nagy hófelveréssel. Bár a meredekből való kijárata tiszta volt, összességében hosszabban maradt élen, mint Braathen. Marco Schwarz (18.) egy nagy látható hibát könyvelhetett el a meredek végén. A sebességért támadni kellett volna, az eleve hiányzott nála, túl egyenesen síelt, az a belefékezés nyilván nem hiányzott. Elmaradása már a 3 s-et közelítette. Egy osztrák elszállt.

Marco Odermatt (2.) igyekezett iramot menni, de ez sok késésben nyilvánult meg, a kanyarátmeneteken rendre megremegtek lécei. Az első átmenetnél kissé túlpörgette a mozgást, majd a lapos részen megcsúszott, de még meg tudta menteni a helyzetet. A relatíve erős sebesség a végén ért egy zöldülő szektort, így legalább másodpercen belül tartotta hátrányát. Loïc Meillard (3.) tisztább, néhol túl direkt íveket húzott a meredeken, a differencia hamar méretesre nőtt. Minden agilitása ellenére a brazil dinamikáját ő sem idézte fel, a laposon volt néhány kiszélesítése. Másféllel szorult a harmadik helyre. Stefan Brennsteiner (7.) a harmadik, enyhén meredek szektorban ment csak dobogóra érdemesnek. A felső meredeken sok volt a driftelés, nem talált ritmust, a laposon pedig nem pörögtek úgy lécei, mint azt szerette volna. Kerek 2 szekundum került a neve mellé.

Žan Kranjec (9.) nagyjából hasonlót nyújtott, mint az osztrák. Amikor már a szlovén sem tud labdába rúgni meredeksízésben, ott ítéletet kellett hirdetni: Braathen parádésan teljesített ott. Nézhetjük onnan is, hogy Kranjec alig több mint, fél másodpercre volt az érmes helyektől. Arrafelé kezdett sűrűsödni a mezőny. Thomas Tumler (4.) menete legalább következetes volt, mert azzal együtt, hogy a brazilnak kevésbé jól sikerült két-három kanyarban adott neki valamicskét, a rendkívül rossz szektorok elkerülték. Ő például 2 s-en belül maradt, befért a negyedik helyre. Sokakkal egyetemben Léo Anguenot (5.) is becsülettel pörgette léceit, csakhogy sok éles kapuvétellel járt ez együtt. Érdekes volt, hogy többeknél a tiszta átmenet ellenére kevés volt a dinamika. Timon Haugan (14.) futama a céllejtőn többször megbillent. Többször elveszítette a külső léce stabilitását, egy hullámnál pedig kisodródott, ezért keresztbe kellett állítania. Végül több mint két és fél másodperces hátránnyal zárt. Alex Vinatzer (11.) küzdelmes meneten volt túl. Diktálta az iramot, de többször lecsúszott az ideális ívről. A pálya felső részén még viszonylag jól tartotta magát, ám a céllejtőn kétszer is elemelkedett a léce. Emiatt kisodródott, lendületet vesztett, és jelentős időhátrányt szedett össze. Filip Zubčić (16.) számára nem kedvezett a felpuhult pálya, hiszen elsősorban kemény hóviszonyok között érzi magát otthon. A meredek szakasz kijáratánál elveszítette a sílécek stabilitását, ami további lendületvesztést okozott. Luca Aerni (21.) a meredek részen túl sokáig maradt élen, így nem tudta olyan hatékonyan kiengedni a léceit, mint Braathen. Az alsó szakaszon ugyan javított a ritmusán, ezzel együtt hátránya közelítette a 3 s-et. River Radamus (12.) a céllejtő bejáratánál elveszítette a sílécei stabilitását, és többször is enyhén kisodródott. Bár szorosan vette a kapukat, az instabil felső teste és az abból eredő kisebb megcsúszások miatt értékes tizedeket veszített. Senki meg sem tudta közelíteni a brazilt.

Megszokhattuk már, hogy a világbajnok Raphael Haaser (24.) csak az első reklámszünetet követően síelt. Teljes támadást kértek tőle, ebből semmi nem lett. Fent számos komoly korrekcióra kényszerült, amire ráment a sebessége. A középső részen egy ütést is kapott, ezt követően pedig már nem találta meg a megfelelő ritmust. Sam Maes egészen épületes meredeket követően egy hullámnál elemelkedett, elveszítette az egyensúlyát, és elvétett egy kaput. Ő volt a nap első kiesője. A síelőknek meggyűlt a baja a terepegyenlőtlenségekkel. A kádak (már a laposon is) a szűrt fényben nehezen beláthatók voltak. Fabian Gratz (10.) többször megbillentek a lécei, ami kisebb bizonytalanságot okozott, ám ennek ellenére végig harcosan síelt. A TOP10 jelen helyzetben dicsérendő volt. Patrick Feurstein (13.) hasonlóan, vagyis észszerű harciassággal viseltetett, s ha nem dobja meg lentebb egy pályahiba, megsíelte volna a német menetét. A síelésüket az átütő agresszivitásra építőknek nem kedvezett ma sem a lejtő állaga, sem pedig a tűzése. Alban Elezi Cannaferina (31.) teljesen kilátástalan helyzetben haladt lejtmenet (+ 5 s), szegény Luca de Aliprandini egy balos kanyarban túlságosan keresztbe állt, majd egy hullámnál bal léce pedig – komoly erőhatás híján – leoldott kanyarátmenet közben. Csalódottságát az mérsékelhette, hogy addig sem ment jól. Anton Grammel (15.) ugyanazon kanyarban szedett be egy ütést, de ő menteni tudott. Az ritmus visszaszerzéséhez időre volt szüksége.

Joan Verdú (19.) részéről a talajkontakt többször megingott, a megemelkedett lécekkel lehetetlenség volt erős tempót átvinni a lankára. A sérülésből visszatért Alexander Schmid (20.) kezdetben egészen jól állt, ám a céllejtőn egy pillanatra keresztbe kellett állítania a léceit. Eirik Hystad Solberg lett a második kieső. Túldöntötte léceit a felső meredeken, s már nem tudta megállítani kisodródását. A 2024-es junior-világbajnok Ryder Sarchett (29.) próbált távol maradni a kapuk tövétől, ezzel együtt a kádaktól. Ez a terv sem bizonyult kifizetődőnek, mivel egy zaklatott ívváltásokat kényszerült. Abszolút sikertelen futam volt, még botját sem sikerült dühében eltörnie. Fabian Ax Swartz (23.) pálya ritmusától jelentősen lemaradva síelt, észt kollégája, Tormis Laine (32.) mindezt még lassabb tempó mellett ismételte meg. Ő senkit nem előzött meg, s kicsúszott a legjobb harmincból. Andreas Žampa (17.) meglepően elemében volt a meredeken. Noha kiszélesítéssel oldotta meg a kanyarátmeneteket, a kulcsfontosságú sebességátvitel egész jól szuperált. Megelőzte Schwarzot és ott volt Zubčić nyakán. Tobias Kastlunger igyekezett bizonyítani, de a meredek kijáratán túlpörgette léceit, s nem bírt befordulni.

Érthető módon nagyon pörgették az eseményeket a szervezők. Giovanni Franzoni (26.) nagyon nem tudott alkalmazkodni a nem VK- szintű körülményekhez. Csak annak örvendhetett, hogy harmadik olaszként nem búcsúzott (közel járt hozzá), illetőleg esélye volt a TOP30-ra. Christian Borgnæs (22.) a meredek-lanka átmenetet jó ritmusban hajtotta végre, így az osztrákból lett dán megúszta 3 s környékén. Az utolsó nagy név, a szlalomban éremesélyes Eduard Hallberg belső léce megcsúszott, a lejtő szűkülő részén esett ki. Mint sokan mások. Tiziano Gravier (24.) egy stabil, egészen korrekt menettel talán először tette le névjegyét a legjobbak közt. Andrej Drukarov (25.) előhúzott valamit régebbi, VK- pontszerző formájából, ami jó pályát ért neki délutánra.

Innentől fogva a legjobb harmincba kerülés volt a reálisan elérhető cél a sízőknek. Jesper Pohjolainen (38-assal a 30.) teljesítette a limitet, ami esetében 4.85-ös hátrányt jelentett. Követte őt a sorban még az ausztrál Harry Laidlaw (39-essel a 28.), másoknak már nem sikerült a bravúr. Úry Bálint (40-essel a 33.) egy pálya végi megingást kivéve technikailag tiszta menetet rakott le élete első olimpiáján. A tempó persze elmaradt a VK- mezőnyétől, a meredeken pedig távol maradt a kapuk tövétől. A TOP30-tól 8 tized választotta el. Szőllős Barnabás (43-assal a) a tegnapi edzésen csúnyán meghúzta a vállát, így az utolsó pillanatig kérdéses volt, el tud-e indulni. Végül elrajtolt, de láthatóan féltette fájó testrészét, a kapukat nem merte támadni. 9.40-nel ért célba.

50-60-as rajtszámok környékén már az egzotikus országok képviselői vették birtokukba a lejtőt. A trópusi országok sízői valójában persze az alpesi országok lakói, ennek volt betudható, hogy mindenki belefért a 20 másodperces hátrányba, a szaúdi, a hongkongi és az eritreai indulót kivéve pedig ott sorjáztak 15 s környékén. A tűzés nem okozott akkora problémát, jellemző, hogy az eddig említetteken kívül a lesikló Kyle Negomir, valamint egy olasz marokkói, valamint egy szingapúri esett ki. Célba ért Lasse Gaxiola (56.) is. A 18 esztendős mexikói a rekorder, hetedik olimpiáját teljesítő Sarah Schleper gyermeke.

A második futam

Délután Helmut Krug, a svájci válogatott vezetőedzője vette kezébe a tűzőmesteri pálcát. A várakozások szerint egyenesebb, jóval haladósabb nyomvonalat álmodott a lejtőre. Heves havazás bonyolította a helyzetet, az elején indulókra testálódott a hókotrói szerepkör.

Pohjolainen (27.) nyitómenete mutatta be a pályát, amiből kiderült, hogy Krug egy plusz lendület erejéig oldalra terelte középütt a sízőket, no meg az, hogy nagyságrendileg 7 másodperccel ment jobbat, mint délelőtt. A havat letakarította az ideális ívről, ennek megfelelően az aktívabb Sarchett (25.) simán előtte maradt. Ladlaw (29.) két jókora rontással együtt a biztonságra helyezte a hangsúlyt, Gravier (26.) a meredeken megbillent egy pillanatra, futama egyébiránt stabilnak volt mondható. Franzoni (24.) teljesítette kötelességét, azaz átvette a vezetést. Közel sem ment tisztán, a dinamikusabb, direktebb pályatűzés már érzékelhetően jobban idomult képességeihez. Ám hiába volt tetemes az előnye, királysága pünkösdire sikerült, rögtön Drukarov (23.) megelőzte őt. Pedig a litvánnál is akadtak lécemelkedések, de az javára volt írandó, hogy mindent megtett, hogy minden kanyart maximális lendülettel síeljen. Haaser (19.) az addigi legjobb futamidővel simán élre állt, különösen a lejtő közepén, a ritmusos fordulóknál ment erőteljes és szűk íveken. Ax Swartz (22.) ugyanott többször túlkanyarodott, időbe telt, míg stabilizálta léceit. A svéd után jött a mezőny egyetlen dánja. Borgnæs (20.) két szektoron át bátran engedte léceit, ami meglepően nagy előnyt eredményezett. A céllejtőn egy hullámnál azonban kissé kisodródott, és keményen kellett dolgoznia a lécek élének megtartásáért. Így lecsúszott az első helyről.

Aerni (18.) nagyon kerek és sima futamot mutatott be a felső szakaszon, majd túl élesen, szinte egyenes vonalban próbált rá némely kanyarra, ezzel együtt sebessége kitartott annyira, hogy szorosan élre álljon. Schmid (13.) érdemi lendületvesztés nélkül csúszta le menetét, a megfelelő ritmika pedig kielégítő sebességgel párosult. Az addigi legjobb futamidőt, így a svájcit is megelőzte Verdú (10.). Kottázni lehetett a különbséget a délelőtti futamhoz képest: a sízők élvezték munkájukat, szinte kivétel nélkül engedni merték léceiket. Az andorrai tempója a céllejtőre hagyott egy kicsit alább, ezt használta ki a felső meredeken ismételten bizonytalan Schwarz (9.). Az osztrák egyetlen századdal állt a tabella élére. Žampa (21.) próbált megint vadul síelni, de ez a délutáni tűzésnek nem állt jól. Egyszerűen kevés tempót vitt magával a lankára, így ő volt az első nagyobb visszaeső. Zubčićnak (14.) az elemek mellett saját síszemüvegével is meggyűlt a baja, amit két kanyar közt kénytelen volt lehúzni. Onnantól az addig vezető hellyel kecsegtető futama érthető módon nem nézett ki jól.

Tizenöt sízőt követően Schwarz révén osztrák vezetésre állt a verseny. Verdú és Schmid állt ekkor a virtuális dobogón. A reklámszünet ideje alatt – minden pályamunkás segítsége dacára – nem gyorsult a pálya, főleg úgy, hogy mintha fokozódott volna a zápor. Grammel (15.) nagyon bátran kezdett, és az első átmenetnél rendkívül direkt módon vitte át a lendületet. A céllejtőn többször is kisodródott, így a TOP3-ra nem volt esélye. A látási viszonyok romlása nagyobb hangsúlyt helyezett a sízők ösztöneire. Haugan (11.) a felső szakaszon nagyon tiszta és kontrollált futamot mutatott be. Bár nem volt annyira látványos, mint előtte más versenyzőké, a norvég síző szépen engedte futni a léceit. A céllejtőnél neki sem jöttek az optimális ívek, még peche is volt, így 2 százados hátránnyal csak a harmadik helyre futott be. Hiába győzködték teljes tempóra, Feurstein (16.) a lehető legszorosabb ívet keresése közben rendre lecsúszott. Hasonló mértékű visszacsúszást produkált Radamus (17.). A felső szakaszon nagy dőlésszögekkel síelt, de a kapuk körül széles íveket vett, ami miatt értékes tizedmásodperceket veszített. A harmadik szektoros remekléssel semmire nem ment. Ketten estek ki ezután zsinórban. Vinatzer nagyon szoros íveken, egész erős dinamikával haladt. A kicentizett menet aztán nem tartott sokáig: nem tudta korrigálni belső lécének a megcsúszását, s elvétett egy kaput. Gratz szintén középütt, a meredekről leérve vesztett teret, a belső léchiba nem engedte, hogy meghúzza a következő ívet. Kranjec (12.) a meredeken harcban volt a vezető helyért, csakhogy sokat hagyott középen, így leszorult az egymást századokkal követő dobogósoktól.

A legjobb nyolcast megelőzően változatlanul Schwarz vezette a versenye, a hozzá hasonlóan 9 helyes javulást produkált Verdú, valamint a peches Haugan előtt. McGrath (5.) futama felemásra sikeredett. A laposra vezető banánkapukat, valamint a záró kanyarokat remek íven teljesítette, a meredeken azonban sokat benne hagyott. Az új éllovast ennek megfelelően két tizeddel verte az elején Brennsteiner (8.). Mégis inkább csak honfitársával volt versenyben. A nyújtott kanyarokat túlsíelte, azok a kiszélesítések egy csapásra elvették előnyét. Kristoffersen (7.) a céllejtő bejáratáról lekésett. Túl direkt íven haladt egy kapuhoz, emiatt éleket kellett váltania, és veszített a lendületből. Anguenot (6.) elrontotta a kezdést, szinte felkenődött az első kapura. Ahhoz képest egész tisztességes meredeket síelt, és egészen a végéig harcban volt az első helyért. Tumler (4.) pazarul oldotta meg a meredeket. kiválóan kezdett, a felső szakaszt szinte síneken haladva síelte végig. Az első meredek átmenetnél azonban elemelkedett, és kicsit kisodródott, így veszített néhány tizedet. Ennek ellenére gyorsan visszatalált a ritmusba, s bekéredzkedett a dobogóra. Ám nem engedték fel oda…

Meillard (3.) keményebben használta éleit a felső meredeken, mint Tumler. Nála a középső, hullámos rész sikerült remekre, ott kompenzálta a fent leadott tizedeket. Nem volt kétséges, hogy élre állt, de nagy nyomást sem fejtett ki Odermattra (2.). A Világkupa összetettjének éllovasa a lejtő feléig aranyra érdemes menetet mutatott be. Elment a határig, külső lécei rendre megindultak, középen Meillard már jobb volt nála. Megvolt a biztos ezüstérem, ugyanakkor az az űrmenet nem valósult meg, amivel esetleg megingathatta volna Braathen (1.) hitét. Pinheiro teljes kockázatot vállalt a meredeken, ott, ahol délelőtt lényegében megnyerte az olimpiát. Merthogy akadt noha néhány nehéz helyzet, kiszélesítés, egyszer majdnem kanyarban maradt a léce. A történelmi aranyérmet veszély mégsem fenyegette.

A dobogósok gyors köszöntése után még korántsem ért véget a verseny, hiszen 43 sporttárs még fent várakozott. Elezi Cannaferina a reménytelen helyzetben sem adta alább, határozottan jobb volt, mint a délután első négy futamának szereplője. A fiatal francia lécei azonban középtájon összeakadtak, esés lett a vége. Laine (29.) megelőzte az ausztrál fiút, az észtek nemzetközi csapatban készülő sízője után került sorra Úry Bálint (32.). Amikor mutatta a kamera, ismét kellő lendülettel és szép pozícióban teljesítette a kanyarokat. Fentebb történhetett egy rontás, ami miatt hiába került időlegesen a TOP30-ba, sajnos két dél-amerikai, mégpedig a chilei Tomas Holscher (30.), valamint a brazil Giovanni Ongaro (31.) is elébe került. Utóbbi olasz születésű sportoló. Szőllős Barnabás (41.) fájó háttal sem mondta le a részvételt, s tartotta pozícióját, vagyis senki nem előzte meg délután.

Kiesett egy izlandi, így összesen 69 versenyző teljesítette a két futamot. Gaxiola az 53. helyen (+23.08), a hátsó traktusban találunk madagaszkári franciát, kínait, örményt, thait, iránit, kirgizt, Svájcban élő dél-afrikai britet, valamint ciprusit, san marinóit, kenyait. Az utolsó helyen az eritreai (kanadai) Shannon Abeda végzett 31.30-as elmaradással.

Részletes eredmények

Lucas Pinheiro Braathen junior-vb-érmesként (érdekes módon Szuper-G-ben) és EK- győztesként robbant be 5-6 éve a Világkupa vérkeringésébe. A 2022/2023-as évadot megnyerte szlalomban, majd közvetlenül a soron következő söldeni idénynyitó előtt bejelentette, hogy felhagy az alpesi síeléssel. A háttérben a norvég szövetség tevékenysége állt. Tudniillik, lejárató kampányt indítottak feltörekvő fiataljukkal szemben (kapzsinak és önzőnek titulálták), valamint marketing szempontjából is heves ellentétek alakultak ki. A visszavonulásból végül egyéves szünet kerekedett, egy évvel később viszontláthattuk őt. Immáron brazil színekben, édesanyja hazáját képviselve érte el sikereit. Szlalomban harcban áll az újabb kristálygömbért, óriásban ugyanakkor konstans formát talált december végén: azóta háromszor végzett a dobogó második fokán. Ért a mai siker. Brazília első téli olimpiai (arany)érme!

Marco Odermatt nem tudta tehát megvédeni címét. Mint az már többször előfordult, az aktuális szezon domináns szereplője a világversenyen nem képes akkorát domborítani. Pekingi győzelme után idén két ezüst- és egy bronzérmet vihet haza. Loïc Meillard-nak még lesz egy dobása szlalomban. Bormiói mérlege eddig egy ezüst csapatkombinációban, majd ma egy bronz óriásban. 1972-ben fordult elő, hogy két helvét állt dobogóra olimpiai GS-en, akkor Gustav Thöni előzte meg a Bruggmann- Mattle párost.

Holnap a nők vetélkednek óriás-műlesiklásban, míg hétfőn a férfi alpesi síelők számára véget ér az olimpia. Egy teljesen kiszámíthatatlan szlalommal.

A címlapkép forrása: CNN