Pénteken fellobban a láng a milánói Giuseppe-Meazza-Stadionban, ezzel kezdetét veszik a XXV. Téli Olimpiai Játékok. Négy főbb helyszínre bontva, regionális alapon rendezik meg a versenyeket. Alpesi síelésben Cortina d’Ampezzo és Bormio lesz a házigazda. A hölgyeknél Lindsey Vonn és Federica Brignone nagy visszatéréséről szól minden, de azért Mikaela Shiffrin esetleges aranyhalmozása, az olasz csapat csillogása, illetőleg a svájci földbe állása is ott van az opciók közt. A férfiaknál Marco Odermatt dominanciáját várják sokan, ugyanakkor minden erős számában találni igazán ütőképes konkurenciát. A magyar színeket Tóth Zita és Úry Bálint képviseli a lejtőkön, rajtuk kívül természetesen a Szőllős- testvérek, Noa és Barnabás szereplését is kitüntető érdeklődéssel fogjuk figyelni. Alábbi előzetesünkben reményeink szerint minden lényegi szempontot érintettünk.
A kvótarendszerről
Kezdjük „ab ovo”: összesen 306 alpesi síző indulhat el az idei téli olimpián, fele-fele részben nő és férfi. Közülük 143 nőnek és 148 férfinak, tehát összesen 291 sportolónak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság biztosított elméleti helyet, a maradék 15 kvótát az FIS – egyfajta korrekcióként – továbbította a nemzeti szövetségeknek. Miután adott szövetség visszaadta az indulási lehetőséget. Így tettek a svédek. Elhibázott döntésüket azóta nyöghetik: gondoljunk csak a kimaradó Felix Monsén esetére, aki egy Hahnenkamm-Rennen-TOP10 után nézheti tévén keresztül az olimpiai lesikló versenyt. Vagy említhetjük a Világkupából is ismert, EK- pontszerző Kiara Derkset, akit a holland szövetség fosztott meg kiérdemelt kvótájától. Az APEX2100 nevű nemzetközi csapatban (ott szerepel Tóth Zita is) edződő lány indulási jogát Dél-Koreának adta át az FIS.
A linkre kattintva elérhető kalkuláció első két oszlopában nemzeti bontásban szerepel azon sportolók száma, akik teljesítették a különféle kritériumokat, az olimpiai szintet, azaz elvileg indulhatnának az ötkarikás játékokon. Többségük messze túlhaladja az amatőr színvonalat, még ha a ranglistás pontokkal lehet ügyeskedni, mint arról több olimpia előtt viták zajlottak.
Egy-egy nemzetnek azonban be voltak határolva a lehetőségei. Az elvi maximumot, vagyis a 22 (11 – 11) kvótát csak két alpesi nemzet, Svájc és Ausztria kapta meg, még a házigazda olaszoknak is nélkülözniük kell egy férfi sízőjüket. A nőknél még az Egyesült Államok rendelkezik maximális kvótaszámmal, ám a férfiaknál ők is csak 6-ot indíthatnak. A férfi technikai számokban domináns norvégok szintén eggyel kevesebbet nevezhetnek. A franciák – az FIS segedelmével együtt is – csupán 8 nőt és 7 férfit (!) küldhetnek az olimpiára, aminek több nagyszerű VK- síző esett áldozatául. Tíz fölötti létszámmal még egy nemzet rendelkezik, mégpedig Kanada: az 5 fiú mellé 8 lány került – az FIS hárommal emelte meg a juharleveles nők számát. A nagyobb válogatottak közül a németek 9, a szlovénok és a svédek 8-8, a horvátok, a finnek és a csehek pedig 6-6 sízőt küldenek a versenyekre. A szlovénok kvótaszámát a kvalifikációs időszak alapján határozták meg, így az teljességgel irreleváns, hogy sérülések okán a női csapatuk szinte megsemmisült. A többi mind törpecsapat, egy-kettő-három sízővel, e tekintetben a szlovákok és az albánok négy-négy sízője emelhető ki. Igen, az albánok – Colturi kiváló szereplése nyomán – további két női kvótát kaptak. Ott lehetett volna így a szintén olasz felmenőkkel rendelkező Chiara Di Camillo, aki átlagos FIS-versenyeken 10-20-30 másodperces hátrányokkal szokott célba érkezni. (Végül nem őt nevezték, hanem két ifistát.) A másik nemnél a brazilok profitáltak sokat Braathen sikeres szerepléséből. Úgy, hogy de facto az égvilágon semmi közük nincs Pinheiro sportpályafutásához.
A szakmai stáboknak tehát alapvetően fel volt adva a lecke, nevezetesen, hogy adott versenyszámban kik szerepeljenek a sztárok mellett. Jöjjön több specialista (akár a reményteljes csapatkombinációs szereplés okán), avagy a sokszámos sízőkre építsenek? Ehhez jön, hogy természetesen idén is versenyszámonként csak 4-4 síző rakható a rajtlistára nemzetenként. Újabb kérdés: megadják az esélyt annak, hogy a lesikló edzések után szelektáljanak? A fiatalítás kérdése is felvetődhetett többeknél.
Summa summarum: 86 nemzet képviselői vetélkednek egymással a lejtőkön. (A témában Rév Dániel és Szabó Gábor minden lényegi szempontot elmondott a Hóeke-podcast keretében.)
A női versenyek helyszíne:
Cortina d’Ampezzo
Általános információk:
Cortina d’Ampezzo Északkelet-Olaszországban, Veneto tartományban fekszik, a keleti Dolomitok szívében, mintegy 1220 méteres tengerszint feletti magasságban. A település az Ampezzo-medencében helyezkedik el, egy széles, napsütéses völgykatlanban, amelyet ikonikus dolomitcsúcsok vesznek körül. Földrajzi helyzete különösen látványos: északról a Cristallo-csoport, nyugatról a Tofane, délről a Sorapis, keletről pedig a Faloria–Croda da Lago hegylánc határolja.
Cortina környezetének egyik legfontosabb sajátossága a Dolomitokra jellemző kőzettani és tájképi különlegesség. A világos színű dolomitfalak meredeken emelkednek a völgy fölé, naplementében jellegzetes rózsaszínes árnyalatot kapva (az úgynevezett enrosadira jelenség). Ez a markáns, szinte szoborszerű hegyvilág nemcsak látványban, hanem a terep jellegében is eltér az Alpok más régióitól: a lejtők gyakran lépcsőzetesek, sziklákkal tagoltak, természetes teraszokkal.
Cortina különlegessége továbbá, hogy nem elszigetelt alpesi falu, hanem természetes átjáró több hágó irányába. A Falzarego-, Giau- és Tre Croci-hágók révén a környező völgyekkel és hegységekkel szoros kapcsolatban áll, ami történelmileg is fontos kereskedelmi és katonai útvonallá tette. Ez a nyitottság hozzájárult ahhoz, hogy Cortina már korán nemzetközi jellegű hegyi üdülőhellyé váljon.
A Olimpia delle Tofane jellemzői és pályabejárás:
A pálya története egészen 1956‑ig nyúlik vissza, amikor a Cortinában rendezett téli olimpián már a férfi lesiklás versenyeit itt tartották. Azóta folyamatosan fejlődött és vált a női világkupa‑versenyek rendszeres helyszínévé 1993 óta, emellett 2021‑ben a világbajnokságnak is egyik házigazdája volt.
A versenypálya központi karaktere a hosszú, meredek szakaszok és változatos technikai kihívások harmonikus egysége. A klasszikus lesikló‑profil — startmagasság kb. 2320 méter, célmagasság kb. 1560 méter, mintegy 760 méter függőleges eséssel és 2,4–2,6 km‑es teljes hosszúsággal — olyan terhelést ad a versenyzőknek, amely egyszerre követel nagy sebességet, stabil testhelyzetet és precíz ívvezetést, különösen a középső rész komplex szekcióiban és a végső sebességi zónában.
A lesiklás a Tofana-hegy oldalán, 2 320 méteres magasságban kezdődik, a híres Schuss-szakasszal, amely a pálya legmeredekebb része. Itt a lejtés eléri a 63–65%-ot, ami a női világkupa-lesiklók között is extrém meredeknek számít. A versenyzők már az első pillanatban magas sebességgel indulnak, és azonnal komoly testhelyzet-stabilitást és élszög precizitást igényel a gyors jobbos és balos ívek kombinációja. A balos ív fokozatosan átvezet a Duca d’Aosta-ugratóhoz, ahol a repülés hossza eléri a 35–40 métert, és a pontos érkezés kritikus a sebesség megtartásához.
A felső szakasz után a pálya a Gran Curvone és a Delta-kanyar felé halad. Itt már nem a meredekség, hanem a technikailag legösszetettebb ívek és terepváltozások jelentenek kihívást. A versenyzőknek folyamatosan változtatniuk kell a testhelyzetet, finomítani az élbevételt, miközben a sebességet magas szinten tartják. A középső szakasz zárásaként a Scarpadon következik, ahol a terep lépcsőzetes, íves és részben vak; itt a testhelyzet és a ritmus fenntartása döntő jelentőségű a további gyors szakaszokra való felkészüléshez.
Az alsó rész, a San Lorenzo és Bosco Alto szakaszok már kevésbé meredekek, de itt sem lehet „pihenni”: a versenyzőknek meg kell őrizniük a már felépített sebességet, miközben gyors, technikailag összetett kanyarokat teljesítenek. A pálya végső szakasza a Feleit és a célugrató, ahol a versenyzőknek a tempót és a koncentrációt egyszerre kell fenntartaniuk, hogy a célvonalnál a lehető legjobb időt érjék el.
A férfi versenyek helyszíne:
Bormio
Általános információk:
Bormio Észak-Olaszországban, Lombardia tartományban fekszik, közvetlenül az Alpok szívében, a Valtellina felső részén, nagyjából 1200 méteres tengerszint feletti magasságban. Földrajzi helyzete különleges: több jelentős alpesi hágó találkozásánál helyezkedik el, köztük a Stelvio-hágó, az Umbrail-hágó és a Gavia-hágó közelében. Ez évszázadokkal ezelőtt fontos átjáróvá tette Észak- és Dél-Európa között, és erősen meghatározta a város történelmi és kulturális karakterét.
A települést magas, meredek hegyekkel körülvett zárt völgy veszi körül, ami egyszerre ad festői alpesi látképet és sajátos mikroklímát. Bormio környezete nagyrészt nemzeti parkokhoz tartozik: a Stelvio Nemzeti Park közvetlen szomszédsága miatt a táj érintetlen, erdők, alpesi rétek, sziklás hegyoldalak és magashegyi patakok váltják egymást. Ez a természetközeli környezet nemcsak látványos, hanem a térség ökológiai értékét is kiemelkedővé teszi.
Környezeti sajátosság Bormióban a magas szintkülönbség rövid távolságokon belül. A völgyből nagyon gyorsan elérhetők a 3000 méterhez közeli csúcsok, ami erősen meghatározza az éghajlatot: a telek hidegek és havasak, a nyarak pedig viszonylag hűvösek, tiszta levegővel és nagy napi hőingással. Ez a klíma ideális a hegyi sportokhoz, ugyanakkor kevésbé „lágy”, mint például a Dolomitok keletebbi, naposabb részein.
Bormio egyik legkülönlegesebb természeti adottsága a termálforrások jelenléte. A mélyből feltörő, ásványi anyagokban gazdag meleg vizek már a római korban is ismertek voltak, és ma is meghatározó elemei a környezetnek. A hegyvidéki, gyakran zord táj és a természetes melegvizes fürdők kontrasztja ritka kombináció az Alpokban, és jelentősen hozzájárul Bormio egyedi hangulatához.
Összességében Bormio elhelyezkedése és környezeti adottságai klasszikus, „vadabb” alpesi karaktert adnak a településnek: kevésbé széles, barátságos völgyekkel, inkább meredek hegyoldalakkal, nagy szintkülönbségekkel és erősen jelen lévő természettel. Ez a környezet egyszerre teszi Bormiót sportos kihívások helyszínévé és olyan alpesi várossá, ahol a táj valóban uralja az emberi léptéket.
A Pista Stelvio jellemzői:
S akkor térjünk a Pista Stelvio lejtőre, amely 1982-es debütálása óta a Világkupa- naptár kultikus helyszínévé vált! A többi klasszikus lesikló pályához mérten rövid történelem dacára idén rendezi a harmadik világversenyt. Az 1985-ös, majd 2005-ös világbajnokságokat követően.
A Stelvio főbb paraméterei: a rajt nagyjából 2250–2270 méteres magasságban található, míg a cél 1240–1250 méter körül helyezkedik el, ami mintegy 1000–1020 méteres szintkülönbséget jelent. A pálya hossza 3,2–3,4 kilométer között mozog a beállítástól függően, az átlagos meredekség pedig meghaladja a 30%-ot, miközben egyes kulcsszakaszokon a maximális esés eléri a 60–63%-ot.
Sportszakmai szempontból a Stelvio egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem homogén pálya, hanem markánsan tagolt, egymástól karakterében jól elkülönülő szakaszokból áll. A rajt utáni La Rocca- ugrató már a pálya elején magas sebességet és pontos testhelyzetet követel, mivel a versenyzőknek az érkezést azonnal ívbe kell fordítaniuk. Ezt követik a gyorsabb, diagonális részek, ahol a tempót fenn kell tartani, miközben a pálya természetes esésvonala folyamatos korrekcióra kényszerít. A középső szakaszokon – különösen a Fontana Lunga és a Carcentina környékén – a technikai ívezés kerül előtérbe, míg az alsó harmadba, a San Pietro- ugrató újra extrém terhelést ró a versenyzőkre, gyakran 100 km/h feletti sebességnél .
A Stelvio sajátossága, hogy a nagy sebesség és a technikai igény nem váltja egymást elkülönülten, hanem sokszor egyszerre van jelen. Ez azt jelenti, hogy a versenyző nem „pihenhet” hosszabb sikló szakaszokon, hanem végig aktív, erősen terhelt síelést kell fenntartania. Ennek következtében a pálya utolsó harmadában gyakran dőlnek el a versenyek, amikor a fáradás már érezhető, és a legkisebb technikai pontatlanság is jelentős időveszteséget vagy hibát okozhat.
A pálya sportértékét tovább növeli a környezeti tényezők hatása. Bormio zárt völgye és északi fekvése hideg mikroklímát eredményez, ami kemény, gyakran jeges pályafelületet biztosít. Ez tovább növeli az élezés, a terheléskontroll és a precíz ívvezetés jelentőségét, és magyarázza, miért számít a Stelvio „őszinte” pályának: kevéssé tolerálja a hibákat, és világosan megmutatja a technikai különbségeket a versenyzők között .
Összességében a Stelvio sportszakmai értelemben olyan versenypálya, amely a klasszikus lesikló értékeket – sebesség, meredekség, bátorság – a modern alpesi síelés technikai követelményeivel ötvözi. Nem véletlen, hogy a pályán rendre ugyanazok a nagynevű, fizikailag erős és technikailag kifinomult versenyzők tudnak nyerni, és hogy a Stelviót a szakma a lesiklás egyik valódi etalonjaként tartja számon. Elég legyen csak a triplázó Walchhofer és Hermann Maier nevét felemlegetni, a rekorder Dominik Parisról nem is szólva.
Lejtőbejárás:
A start után alig telik el egy pillanat, amikor a sízők két gyors irányváltással szedik fel a tempót, és rögtön ezt követi a legendás La Rocca- ugrató, amelyet a pálya egyik emblematikus momentumaként tartanak számon – itt a versenyzők akár 30 métert is repülnek, miközben a lendület már adott a folytatáshoz.
A La Rocca után a lejtő szűk, gyors szakaszra vált: a Canalino „Sertorelli” körülbelül 300 méter hosszú, nagyon dinamikus diagonális rész, ahol a versenyzők a sebesség további növelésére törekednek, miközben az ívválasztás és a sítechnika precizitása kulcsfontosságú.
A Canalino után nem sokkal a futam átmegy az úgynevezett Fontana Lunga íven, majd gyorsan jönnek az Ermellini kanyarok, amelyek már technikailag feszesebbek: nem elsősorban a meredekség vagy repülés a fő kihívás itt, hanem a folyamatos ívváltás és a sebességkontroll. Ez a rész fokozatosan vezeti át a sízőket a következő kritikus ponthoz, a Carcentinához, amely a pálya egyik leglátványosabb és legnehezebb technikai eleme: itt a terep ferde, kanyargós, és a sízőknek egyszerre kell gyorsan és rendkívül pontosan mozogniuk.
Miután a versenyzők túllépik a Carcentina szakaszt, rövid ideig “pihenhetnek” a Ciuk néven emlegetett valamivel síkabb részen, de ez a nyugalom csupán pillanatnyi, hiszen következik a pálya újabb emblematikus eleme, a San Pietro- ugrató. Itt a pálya újra meredekebbé válik, és az ugrás szélessége – több mint 40 méter – azt jelzi, hogy a sízők teljes sebességgel érkeznek, miközben a testhelyzetet és a lendületet is tökéletesen kell kontrollálniuk. A San Pietro a pálya legnagyobb sebességgel járó pontja, és innen lefelé sokszor már 100 km/h fölötti tempót tartanak a versenyzők.
A San Pietro után a verseny nagy része lefelé folytatódik, de itt már nem csak meredekség, hanem komplex ívvezetés vár a sízőkre: a pálya egy ellenlejtős, erdős szakaszon halad, ahol a nagy sebesség és a kanyargós terep együtt nehezíti a stabilitást – itt a technika kiemelten fontos, mert a pálya nem engedi a hibákat. A meredek falak és ívek együttese adja a verseny utolsó szakaszát, ahol a versenyzők már fáradt izomzattal, de továbbra is rendkívül magas koncentrációval próbálnak több mint 100 km/h sebességgel a végső ugratóig és a célvonalig eljutni. Végül a pálya az 1 245 méteres célban ér véget, amely a sístadionban található – sokak számára az a különlegesség, hogy a célszakasz elég korán látható már a rajt közeléből, ami ritkaság a lesikló-pályák között, és amely pszichésen is hat a versenyzőkre: tudják, hogy a végkifejlet még hosszú, de kézzelfogható közelségbe kerül.
Az olimpia tervezett programja
| Február 4. (szerda) | Férfi lesikló edzés | |
| Február 5. (csütörtök) | Női lesikló edzés | Férfi lesikló edzés |
| Február 6. (péntek) | Női lesikló edzés | Férfi lesikló edzés |
| Február 7. (szombat) | Női lesikló edzés | Férfi lesiklás (11:30) |
| Február 8. (vasárnap) | Női lesiklás (11:30) | |
| Február 9. (hétfő) | Női lesikló edzés (kombináció) | Férfi csapatkombináció (10:30/ 14:00) |
| Február 10. (kedd) | Női csapatkombináció (10:30/ 14:00) | |
| Február 11. (szerda) | Férfi Szuper-G (11:30) | |
| Február 12. (csütörtök) | Női Szuper-G (11:30) | |
| Február 13. (péntek) | ||
| Február 14. (szombat) | Férfi óriás-műlesiklás (10:00/ 13:30) | |
| Február 15. (vasárnap) | Női óriás-műlesiklás (10:00/ 13:30) | |
| Február 16. (hétfő) | Férfi szlalom (10:00/ 13:30) | |
| Február 17. (kedd) | ||
| Február 18. (szerda) | Női szlalom (10:00/ 13:30) |
Férfi lesiklás
Február 7., szombat, 11:30
A szakágról:
A lesiklást nemes egyszerűséggel „királykategóriaként” aposztrofálják, ami nem véletlen, ugyanis a bátor sportolók nem egyszer 150 km/h-s sebesség mellett, ívelt, vagy épp éles kanyarokon, ugratókon, kisebb huplikon egyensúlyozva szó szerint az életükkel játszanak. Mindemellett fokozott, s hosszan tartó koncentrációt igénylő műfaj, minekután a leghosszabb versenyszámról beszélünk, ami a szlalom után a második legrégebbi szakág. A lesikláshoz hatalmas testi és lelki erő, kitartás, ugyanakkor tökéletes síelő technika is szükségeltetik. Az időjárás alakulása alapjaiban befolyásolja egy-egy verseny végkimenetelét. De nem csak emiatt mondható el, hogy bár találni olyan sízőket, akik a VK-ban halomra nyerik magukat, ámbátor világversenyeken az éremhalmozás ritka jelenség. Sőt a meglepetés mindig benne van a pakliban.
A királykategóriában bizony sokszor beszakadt a jég a megkoronázásra váró királyjelöltek alatt, és váratlan trónkövetelő fejére került a korona. Hiába akadt sokszor egy-két topfavorit, az olimpiai álmot ritkán sikerült megvalósítania. No és a férfi lesiklás kevésbé híres arról, hogy egy-egy síelő messze a mezőny fölé nőne, ez a jelenleg futó mezőnyben sincs másként.
Talán az 1988-as Calgary-i olimpiáig kellene visszanyúlnunk az időben, ha egy topfavorit álmának beteljesülését szeretnénk felidézni, akkor és ott Pirmin Zurbriggen győzedelmesedett lesiklásban. Azóta olyan Világkupában nyeretlen outsiderek aratták le a babért, mint az osztrák Patrick Ortlieb, az amerikai Tommy Moe, a francia Jean-Luc Crétier, vagy a honfitárs, Antoine Dénériaz. Didier Défago és Matthias Mayer győzelme sem volt az a kiköpött papírforma, előbbi egy régi motorosnak számított a szakmában, aki nem volt a századok kegyeltje, az osztrák csak egy reményteljes tehetségként érkezett Szocsiba. Svindal pjongcsangi, majd Feuz pekingi sikerét pedig egy életmű megkoronázásaként is felfoghattuk.
A favorit: Dominik Paris
Amikor a statisztika teremtette papírforma és egy szentimentális tündérmese metszetre talál egymással. Paris a Stelvio toronymagas csúcstartója, hétszer győzött a Dolomitok jeges katlanjában, ebből hatszor lesiklásban. Igaz, 2021-es sikere óta még csak dobogóra sem állt ott. Közel a negyvenhez, többszöri sérülés, és megannyi nyűg, meg baj után erre az egy olimpiai futamra építette fel magát olyan szintre, hogy elhisszük neki, tényleg révbe érhet. A főpróba bíztatóra sikerült a crans-montanai dobogóval.
Három további TOP-esélyes:
Marco Odermatt:
Pusztán az idei formát alapul véve nyilván valamelyik svájcira kellene tenni a garast. Odermatt csak azért nem favorit a listánkon, mivel olcsó húzás lett volna három szakágban is oda helyezni. Pediglen a helyzet az, hogy Odi talán épp lesiklásban a legmeggyőzőbb idén. Olimpiai évad ide, ötkarikás legendai státusz oda, a svájci fiatalemberrel kapcsolatban az volt az ember érzése, hogy idén feltett sok mindent a királyszámra. Jelesül a Hahnenkamm-Rennen megnyerésére. Az a töprengő, bágyadt arckifejezés önmagáért beszélt. A Stelvión még nem adatott meg számára a győzelem, volt viszont két második helyezése.
Franjo von Allmen:
Val Gardena és Crans-Montana idei győztese, a regnáló világbajnok, aki a legutóbbi bormiói lesikláson másodikként ért célba – az idén különféle egészségi nehézségekkel bajlódó Alexis Monney mögött. 24 éves kora dacára érett lesiklónak számít, a csúszós szakaszok nagymestere (már termetéből fakadóan is), esetlegesen ingatag kanyartechnikáját extra bátorsággal képes kompenzálni. Ugratóinak a minősége azonban hagy némi kívánnivalót maga után, mint láttuk Wengenben is. Márpedig Bormióban nehéz győzni megfelelő légmunka nélkül.
Vincent Kriechmayr:
Az elmúlt 10 év messze legjobb osztrák lesiklója, kilenc Világkupa-győzelem került a neve mellé a királyszámban. Tekintetbe véve a sógorok gyorsasági csapatának nem túl fényes állapotát, nyugodtan írhatjuk, hogy a lienzi klasszis tartotta hátát a szakágnak. A kétszeres világbajnok alighanem jobban örülne, ha Bormio helyett újfent a 2021-es vb férfi lejtőjén, a Vertiginén rendeznék a versenyeket. Arra a lejtőre makulátlanul ráérzett. A Stelvio sem ellensége azért, 2022-ben ő nyerte a lesiklást. Egyetlenegy (wengeni) dobogója alapvetően nem helyezné a főbb esélyesek közé, ám világversenyeken nyújtott meggyőző teljesítménye annál inkább. Olimpiákon négyszer végzett a legjobb nyolc között, négy futam alatt – ez ütőképes produkció. Igaz, érmet eleddig nem nyert…
Meglepetést okozhat: Giovanni Franzoni
Egy olimpiai lesiklóversenyt hajlamos az ember a vénrókák vadászterületeként kezelni. Pediglen a korábbi 3x junior-világbajnok idén, a szemünk láttára cseperedett klasszissá. Aki egy wengeni dobogó után egy héttel megnyeri a Hahnenkamm-Rennent, egész nyugodtan ráfoghatjuk, hogy ő rendelkezik aktuálisan a legjobb formával. A közösségi médiafelületekből ítélve mára ő vált – Brignone és Goggia mellett – az olasz alpesi sícsapat ikonjává. Ez azonban súlyos teher egy huszonegynéhány éves sportolónak, ráadásul egy hazai olimpia előtt. Ez a körülmény indokolta a meglepetésemberi státuszt.
A legnagyobb hiányzó: Cyprien Sarrazin
A korábban egy VK- szinten megbízható, de nem élvonalbeli óriás-műlesiklóként ismert gap-i síelő a 2023/2024-es szezonban robbant be, mint lesikló. Győzött Val Gardenán, majd egy wengeni SG-s diadal után duplázott a Streifen. A csodálatos esztendő aztán kis híján tragédiával végződött. A Bormióban tartott lesikló edzésen oly nagyot bukott, hogy agyvérzéssel kellett műteni. Felépülése fokozatosan valósult meg, jelenleg már havas edzéseket is képes végezni.
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Dominik Paris | Ryan Cochran-Siegle | Franjo von Allmen |
| fegabor | Ryan Cochran-Siegle | Franjo von Allmen | Dominik Paris |
| #raczoli# | Marco Odermatt | Dominik Paris | Franjo von Allmen |
McDave: Paris és a Stelvio nálam két egyenértékű tulajdonnév. Annyit letett ő már ezen a lejtőn, hogy januári állapotát elnézve én simán kinézem belőle az aranyos karrierzárást. Kelleni fog ehhez von Allmen hibája, például a San Pietro- ugratóról való érkezés közben. A svájci ismételten a határokat fogja feszegetni, de egy nagy rontással eldobja az elsőséget. Egy Dolomitokban rendezendő olimpián egyszerűen nem tudom elképzelni tengerentúli érmes nélkül a lesiklást. A kanadaiak most nincsenek egyben, a jenkik közül pedig az egészéves forma alapján esett RCS-re a voksom.
fegabor: Szinte minden világversenyen van egy amerikai-kanadai meglepetésfaktor, gyenge világkupaszezon után is. Cochran-Siegle idén nagyon hullámzó, de Crans-Montanán villantott, és ha nem ő, akkor majd Bennett hoz a semmiből Bormióban érmet. Von Allmen egyértelműen az olimpiára hegyezte ki formáját, tavalyi VB-címe jelezte, nem retten meg a nagy versenyek téthelyzetétől. A bronzhoz szerintem indoklás sem kell, írjuk egymás mellé a helyszínt és a nevet: Stelvio, Dominik Paris…
#raczoli#: Odermatt továbbra is bárhol bármikor az első hely esélyese. Lesz pár napja kipihenni magát és félre tenni a Kitzbühelben elvesztett aranyérmet. Az a tapasztalat, sítudás és motiváltság, ami neki van, azzal nem rendelkezik senki. Dominik Parisnál senki nem ismeri jobban a Pista Stelvio-t. Abszolút hazai környezet, a napnál is világosabb, hogy már a szezon előtt az olimpiára készült, ami vastagon megmutatkozik a teljesítményében. Franjo von Allmennek az erőssége egyben a gyengesége is. Sebessége a világ elitjébe tartozik, ami jól működhet a Stelvion, de néha túlságosan is bevállalós, ami olyan hibákhoz vezet, amivel súlyos századokat lehet veszteni. Ha ezt rendbe teszi fejben, akkor semmi nem menti meg az olimpiai dobogótól.
Női lesiklás
Február 8., vasárnap, 11:30
Ami a férfiaknál szóba került, azt a hölgyek kapcsán is leírhatjuk, nevezetesen több nagyágyú arany nélkül maradt az ötkarikás versenyeken. Kiemelhetnénk itt az elmúlt negyed évszázadból Isolde Kostnert, Renate Götschlt és – persze csak lesiklói minőségében – Anja Pärsont. Ugyanakkor az urakkal ellentétben itt nem az outsiderek villongtak, jellemzően egy-egy rutinos versenyző örömsízését láthattuk olimpiákon. A fruskáknak nem termett babér. Na, jó, Katja Seizinger azért erős kivételt képez a szabályban…
A kilencvenes évek német fenoménja óta nem történt címvédés az olimpiákon, pedig a szakág valaha volt legeredményesebb úrnője, Lindsey Vonn is síelt azóta. Szocsiban holtverseny alakult ki az élen, Michelle nővére, Dominique Gisin és Tina Maze osztozkodott a bajnoki címen, miközben Miklós Edit a magyar sísport legnagyobb sikerét felmutatva a 7. helyen végzett. Goggia pjongcsangi sikerével igazolódott a papírforma, s tulajdonképpen Suter 4 évvel ezelőtti diadala is várható volt – Goggia csodaszámba menő felépülése mellett.
A favorit: Lindsey Vonn
A lesiklás királynőjénél minden összevág: a történelem, az aktuális forma, a riválisok minősége. Míg tartott (első) fénykora, köztudomású volt, hogy amennyiben nem sokall be a férfisílécek vonzásában, nem zúdul rá a lavina, két lejtőn őt legyőzni nem lehet: az egyik Lake Louise, a másik a Tofana. Tizenkétszer nyert Világkupa-versenyt Cortinán, ennek felét lesiklásban. Már múlt szezonbeli visszatérése, pláne dobogója csodaszámba ment, de akkor mit mondjunk erre a télre?! Valamennyi futamon dobogón zárt, a két legnehezebb lejtőn megszorítani sem lehetett. Az esélyesség terhéről beszélni nála dőreség, figyelembe véve az elmúlt két évben történteket. Az akaraterő diadala, amit véghez vitt azzal, hogy 6 év szünet után, 40 évesen visszatért az élsportba. S miként idén leuralta a mezőnyt. No, talán ez valahol a mezőny kritikája is.
(Crans-Montanán történt esése után láthatóan fájlalta lábát, de edzői stábja szerint a szokott módon készül az olimpiára. Keddi lapzártánkig egy svájci lapértesülést találtunk, miszerint Vonn megúszta csontzúzódásokkal, így ott lehet az olimpián. FRISSÍTÉS! Keresztszalag-szakadást is szenvedett, de ennek ellenére nem mondott még le az olimpiáról.)
Három további TOP-esélyes:
Sofia Goggia:
Az évad csalódása. A második St. Moritz-i futamon elért harmadik helyén nem állt dobogón, jó néhányszor annak közelében sem végzett. Nem találta meg idén léceivel az összhangot, hol sebességproblémákkal küszködött, hol kanyarmunkája hagyott kívánnivalót maga után. Sok volt a zaklatott, indiszponált futam tőle. Talán az, hogy az ikonjával kell versenyeznie, ezt hozta ki belőle? Mindezzel együtt ismerjük Goggiát, ő az, aki csonttörés után pár héttel elutazott Pekingbe, s ott majdnem megvédte címét. A Tofana különösen kedves szívének, négyszer győzött itt lesiklásban, az utóbbi négy futamból három végén ő énekelhette a himnuszt a pódium tetején.
Emma Aicher:
A Svédországban született, de apja nyomán német színekben versenyző klasszisnövendék a 2025-ös esztendőben berúgta az ajtót a felnőttek közé. A női mezőny leginkább sokoldalú sízője, akivel kapcsolatban nyugodtan kijelenthető a cseh VK- hétvégén szerzett óriás-műlesikló TOP10-e után, hogy gyakorlatilag minden számban képes elitteljesítményre. Testfelépítése mindenre alkalmassá teszi: ha kell, ágyúgolyóként zuhan át a tojástartásra építő szakaszokon, ha kell, megmutatja egy-egy nyújtott kanyarban lélekjelenlétét, a szűk fordítóknál pedig technikai tudását. A groteszk személyiség mögött ráadásul egy kötélidegekkel rendelkező élsportoló, egy stratéga ölt testet. Ha nem, akkor a kétszeri dobogós Kira Weidle-Winkelmann okozhat szép emlékeket a németeknek.
Cornelia Hütter:
Negyedik olimpiájára készül Graz büszkesége, ám ahhoz képest, hogy az osztrák amazonok korszakának lezárulta óta – vagyis nagyjából az elmúlt egy évtizedben – ő a legeredményesebb hazai lesiklónő, az ötkarikás játékokon eddig nem jött ki számára a lépés. Nagyon nem. Pedig ott volt a tűz közelében: háromszor is a legjobb nyolc között végzett, az áttörés azonban mindeddig váratott magára. Az idei szezonja meg sem közelíti a két évvel ezelőttit, amelynek végén magasba emelhette a királyszám kristálygömbjét. Karácsony előtt ugyan megnyerte a val d’Isère-i futamot, azon túl azonban dobogóra sem állt.A Tofanán öt TOP10-es helyezést gyűjtött össze lesiklásban. Karrierjéhez mérten hosszú ideje egészséges, és bár számszerűen most nincs a csúcson, a rá jellemző kimértség és temperamentum harmonikus elegyével végre kijöhet számára a lépés.
Meglepetést okozhat: Kajsa Vickhoff Lie
A norvég női alpesi síelés utolsó mentsvára nem élete szezonját teljesíti. Az altenmarkti csonkaversenyen hozott egy második helyet, egyébiránt statisztikája messze áll a konzisztenciától. Ugyanakkor imádja a cortinai lejtőt. Az előző két futamot egyformán a második helyen fejezte be, a 2021-es vb-n pedig – akkor még az áttörésre váró juniorként – ötödikként zárt. Igaz, Szuper-G-ben. Ha nem ő, akkor a lejtő ötszörös VK- dobogósa, az idény végén visszavonuló kétszeres világbajnok Ilka Štuhec válthatja jutalomjátékát éremre.
A legnagyobb hiányzó: Magdalena Egger
A junior-világbajnokságok legeredményesebb sízője (6 arany, 9 érem), a korábbi kétszeres EYOF-győztes vorarlbergi tehetségnek időbe telt, míg berobbant a Világkupa vérkeringésébe. Az ÖSV szigorával szemben sokáig külön, családi csapatban készülő sportoló a nyáron tért vissza teljes értékűen a válogatott keretbe. Az idényt december derekán egy Világkupa-dobogóval nyitotta, és utána is voltak erős momentumai. A zauchensee-i lesiklás azonban mindent kettétört: jobb térdében elszakadt a keresztszalag.
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Lindsey Vonn | Kira Weidle-Winkelmann | Sofia Goggia |
| fegabor | Sofia Goggia | Lindsey Vonn | Emma Aicher |
| #raczoli# | Sofia Goggia | Emma Aicher | Breezy Johnson |
McDave: A Tofana Vonn lejtője. Ha kellően egészséges ahhoz, hogy elindítsák, akkor nem látom azt a mostani mezőnyből, aki megfoghatja. A tévedés jogát természetesen megtartom. A kulcskanyarok egyikében, például a Deltában jön az a Goggia- hiba, ami aranyérembe fog kerülni. Sőt, szerintem be fér férni kettejük közé legalább még egy résztvevő. A két német közt vacilláltam, végül a rutin mellett döntöttem. Weidle félelmetesen összeért idén, ha nem láttam volna Vonn dominanciáját, olimpiai bajnoknak jelölném őt.
fegabor: Az olaszok legnagyobb sanszát szerintem Goggia aranyra váltja – bár a tippem a hétvégén még ezüstben állt meg, de Vonn bukása révén az amerikai klasszisnak “be kell érnie” az ezüstérmemmel – “Goggia-style”-ban. Aicher bármelyik számban odaérhet, az óriást kivéve, és szerintem nem is egyszer látjuk majd a dobogón!
#raczoli#: A hazai pálya és tapasztalat mindenképp Sofia Goggia mellett szól. Egész biztos bizonyítani akar hazai közönség előtt, amire sítudása függvényében masszív dobogóesélyes, de inkább aranyérem esélyes lehet. Emma Aicher egy nagyon fiatal és tehetséges német síző, aki elképesztően stabil eredményeket szállít idén. Joggal pályázik az olimpián is dobogóra. Breezy Johnson a legvakmerőbbek közé tartozik, aki óriási sebességet tud felépíteni. Ha az ebből adódó megingásokat vissza tudja szorítani, akkor lehet esélye érem szerzésre.
Férfi csapatkombináció
Február 9., hétfő, 10:30/ 13:00
Hosszú halódás után kimúlt az alpesi síelés non plus ultrája, a kombináció. A sportág háza táján nagyot fordult a világ a 21. században, napjainkban már nem a sokrétűségé, hanem a specialistáké a világ. Egy-egy utolsó mohikán még feltűnik (jelenleg épp Aicher, illetve Schwarz), de a versenynaptár bővülésével alighanem nekik is orientálódniuk kell majd az egyik irányba. A nézőközönség felé nyitás jegyében életre hívott parallel szakág – a teljességgel komolytalan, szakmai körökben a sikerlistán meg sem említendő csapatversennyel egyetemben – szintén befuccsolt, így jött szinte a semmiből az ún. csapatkombináció ötlete. A 2023-as junior-vb sikere (?) után az FIS tavaly a felnőtt világbajnokságon is bevetette ezt a versenyformát, melynek lényege annyi, hogy egy lesikló specialista lesiklik, majd egy szlalomspecialista szlalomozik, végül kettejük eredményét összesítik.
Esélyek?
A többi versenyszámnál alkalmazott rovatoknak itt nincs sok értelme. Leginkább azért, mert előzetesen alig vannak fogalmaink arról, kik állnak majd rajthoz. Minthogy nem vittek ki szlalomost, Kanada, illetve a világbajnokságon negyedik helyezett Egyesült Államok vélhetően nem indul idén.
A vb-n 37 páros szerepelt, közülük mintegy tucatnyi már pusztán azért sem ismételhet az olimpián, mert egyik-másik tagjuk nem kapott kvótát. Így a két tengerentúli nemzeten kívül a svéd, a spanyol, a szlovák és a szlovén alpesi síelés sem képviselteti magát ezen az eseményen – ami finoman szólva is méltatlan helyzet. A svájci, az osztrák, a francia és vélhetően az olasz válogatott négy-négy egységet indíthat. A párosítás várhatóan a kvázi erősorrendet követi majd: az adott nemzet legjobb lesiklójához a legerősebbnek vélt szlalomost rendelik, a másodikhoz a másodikat, és így tovább.
Svájcnál így összeállhatna Marco Odermatt és Loïc Meillard „csapata”, amely toronymagas esélyesnek számítana. Loïc tavaly Franjo von Allmen oldalán nyert világbajnoki aranyat, így ha létrejön az álompáros, a kétszeres világbajnok vélhetően Tanguy Nef társaként is éremért harcolhatna. Az osztrákok tavaly csúnyán fejre álltak hazai közönség előtt. Vincent Kriechmayr és Manuel Feller kettőse adott esetben felállhat a dobogóra, minden más felállás esetében ez már kevésbé tűnik reálisnak. A franciák is joggal reménykedhetnek: Nils Allègre stabilitása és Clément Noël klasszisa együtt akár az aranyat is magában rejtheti.
A norvégok bivalyerős szlalomcsapattal érkeznek Bormióba, a probléma inkább a lesiklókkal van. Adrian Smiseth Sejersted nincs százszázalékos állapotban, kitzbüheli bukása után kérdéses, mire lesz képes – ha egyáltalán rajthoz áll. Møller rövid, Kilde hosszú kényszerszünet után még mindig a formáját keresi. Ha azonban bármelyikük másodpercen belül marad, Kristoffersenék helyzete nem lesz teljesen reménytelen. Az olaszok Alex Vinatzerben és társában bízhatnak. A kérdés inkább az, hogy Dominik Paris vagy Florian Franzoni kerül-e az egyetlen igazán versenyképes szlalomosuk mellé.
A “sötét ló” kategóriába sorolhatjuk a finneket. Elian Lehto nagyot lépett előre, ráadásul a Dolomitokat úgy ismeri, mint a tenyerét. Ha csúcsformáját hozza, egy szokásos vad menet mellett Eduard Hallberg akár szenzációt is okozhat. És persze az sem kizárt, hogy minden borul, és outsidereket látunk a dobogón. Ki gondolta volna például egy éve, hogy Rogentin és Rochat párosa világbajnoki bronzérmet szerez?
Női csapatkombináció
Február 10., kedd, 10:30/ 13:00
Esélyek?
A tavalyi világbajnokságon 26 párost neveztek. A kvótások listáját elnézve még az is megeshet, hogy ezt a számot az olimpián meghaladják.
A férfiaknál taroltak a svájciak Saalbachon, idén valami hasonlóra van kilátás a nőknél az olimpián. Csak épp amerikai részről. A legtöbb sírajongó alighanem arra kíváncsi, hogy összeáll-e vajon Mikaela Shiffrin és Lindsey Vonn párosa? Ha igen, topesélyest nem kell tovább keresnünk. Ide nem is kell külön magyarázat. Egy éve aktuálisan legjobb amerikai lesiklóként Breezy Johnson szerepelt és nyert aranyérmet Shiffrin oldalán. Az éremre Paula Moltzan társaként szintén komoly esélyei lennének. Wiles és Hurt, illetőleg Cashman (vagy Wright) és O’Brien kettőse sem tűnik reménytelen esetnek.
Az ezüstérmes svájci „csapatból” Gut-Behrami hiányzik, az elsőszámú helyettes személye képlékeny. A VK- pontversenyben a korábbi összetett Európa Kupa- győztes Janine Schmitt áll a legelőrébb (a 19. helyen!), pár ponttal megelőzve az olimpia előtti utolsó hétvégén életjelet mutató Malorie Blanc-t. Az olimpiai címvédő Corinne Suter pedig mindösszesen az ötödik a svájci listán. Esetükben nyilván a lesikláson tapasztalt forma fog dönteni. Akárki is kerül az 1-es számú „csapatba”, ő Camille Rast oldalán masszív éremeséllyel fog rendelkezni. A másodikszámú jelöltnek sem kell majd aggódnia, mert az egyéni kombinációban, valamint a csapatversenyben rendre extrán jól teljesítő Wendy Holdener is ideális társnak tűnik.
Az olaszoknál bivalyerős lesikló csapat utazik Cortina d’Ampezzóba, csakhogy hozzájuk mérhető szlalomost mindeddig nem sikerült kinevelniük. A szezon egyik kellemes meglepetése, Lara Della Mea azért megfelelhet az elvárásoknak, minthogy a határozottan erősebb óriás-műlesikló formája mellett szlalomban is begyűjtött két TOP8-as helyezést. Az osztrákoknál még képlékeny minden, talán ők is a lesikló verseny végeredményét igazítják a csapatösszeállításhoz. Az 1)-es csapat szlalomosa biztosan Katharina Truppe lesz. Bárki is kerül melléje, ők ketten harcba szállhatnak az érmekért. A többi duónál erre már nem vennénk mérget. A franciák Miradoli – Chevrier párosa okozhat kellemes meglepetést. A németekre még inkább érdemes lesz odafigyelni. Jessica Hilzingert sajtóhírek szerint a csapatkombináció miatt nevezték az olimpiára, úgy tűnik tehát, hogy két „csapattal” készülnek a németek. Ami azért fura, mert nem vagyunk meggyőződve arról, hogy Emma Aicher és Lena Dürr párosa ütősebb lenne, mint mondjuk Weidle-Winkelmann és Aicher duója. Az érem persze mindkettő felállásban benne van.
Férfi Szuper-G
Február 11., szerda, 11:30
A nyolcvanas években – rossz nyelvek szerint az osztrákok unszolására – teremtették meg ezt a különleges, átmeneti szakágat. Létjogosultsága felől mostanra nem maradt fenn kétség. Adott egy bőven percen túli, begyorsított óriás-műlesiklás, avagy kanyarokkal szabdalt lesiklás. Ki honnan közelíti meg ugyebár? Edzésre nincs lehetőség, itt tényleg a sízők helyzetfelismerésén van a fókusz, no és persze az sem mindegy, a kijelölt tűzőmester milyen irányba kívánja elvinni a nyomvonalat.
Osztrák sugallatra hozták létre a nyolcvanas évek folyamán, férfi fronton mégis norvég hegemóniát hozott eddig a technikai száguldás terepe, a szuperóriás-műlesiklás. A háromszoros olimpiai bajnok Kjetil André Aamodt után Vancouverben Svindal, Szocsiban némi meglepetésre Kjetil Jansrud nyert. Meglepetést persze leginkább azért jelentett, mert honfitársától, Svindaltól vártuk volna a norvég sikert… A skandinávok nagy sorozatát Mayer szakította meg Dél-Koreában, majd négy évre rá Pekingben címet védett Karintia büszkesége.
A favorit: Marco Odermatt
A szám világbajnoka toronymagasan vezeti a Világkupát, minekután egyedüliként nyert két versenyt, illetve állt négyszer dobogóra. Amikor pedig épp nem, akkor sem adta alább az 5. helynél. Négy éve Pekingben megérezte az esélyesség terhét, hiszen bár óriás-műlesiklásban olimpiai bajnokká lett, Szuper-G-ben a nagy kockázatvállalás közepette hibázott és kiesett. Erős a konkurencia, a versenyszám pedig jellegénél fogva hektikus. Néhány dolog azért Odermatt mellett szól. Jelenleg kevesen vannak a mezőnyben, aki a lesikló tudást (szilárd tojástartás és léckezelés, masszív kondíció, bátorság) ilyen jól tudja ötvözni az óriás-műlesiklás technikai skilljeivel. Vagyis aki gyorsulási zónában, tempós kanyarokban, illetőleg éles kanyarokban is ütőképes. Tetejében Odermatt remekül olvassa a pályát, ami edzéslehetőség nélkül kulcsfontosságú képesség.
Három további TOP-esélyes:
Giovanni Franzoni:
A győzelmi, vagy dobogós esélyesek köre bőséges, és persze a lesiklást követően erősen repetitív. A wengeni szuperóriás győztesét, a januárra szinte ihletett formába lendült olasz fiatalembert Szuper-G-ben is komolyan számításba kell venni. Öt éve e szakágban is megverte a junior-mezőnyt, majd egy esztendővel később szakági EK- győztessé avanzsált. A hosszú, nyújtott kanyarok mesterének tekinthető, ha nem lesz jeges a hóminőség, nem nagyon van olyan tűzési filozófia, amivel zavarba lehetne hozni.
Raphael Haaser:
A világbajnoki ezüstérmes, aki idén egyértelműen szuperóriásban szállítja a legjobb eredményeket. Eleve, a tavalyi kitzbüheli versenyen elért második helye óta volt egy rontással egybekötött gyöngébb versenye és a livignói kiesés; egyébiránt – egy grödeni 10. helyet kivéve – nem tudott a legjobb ötön kívülre szorulni. Dobogón az észak-amerikai túra óta nem állt, de minden egyes versenyen ott volt a tűz közelében. Az utolsó két versenyen dobogón végzett Babinsykvel, vagy a Beaver Creek-i győztes Kriechmayrrel szemben, aki mintha elvesztette volna a fonalat a GS- kanyarokban, nálunk ő a legfőbb osztrák esélyese a számnak.
Franjo von Allmen:
Háromversenyes pódiumszériával érkezik az olimpiára a helvétek ifjú klasszisa. Némileg árnyalja a képet, hogy Livignio nem ütötte meg a VK- színvonalat, a két klasszikus lesikló lejtőn rendezett szuperóriásokat pedig érdemes fenntartásokkal kezelni, merthogy pár, mérsékelten belassított kanyart kivéve nagyban nem térnek el a királyszámtól. A berni fiatalember esélyeit nagymértékben meg fogja határozni a tűzés mikéntje. Olasz edző látja majd el a nyomvonal kialakítását, ami nyilvánvalóan nem fog elmenni végletesen a technikai irányba. (Amennyiben német csapat híján az olaszok veszik át a csapatkombináció szlalomfutamának a tűzését, akkor a norvégokhoz kerül a Szuper-G. Lényegtelen, mivel ők is egész biztosan a lesiklás irányából közelítenék meg a feladatot.)
Meglepetést okozhat: James Crawford
A szám 2023-as világbajnoka igencsak visszafogott idényt síel, a Birds of Preyen szerzett hetedik helyezés óta a TOP10 környékén sem járt. Nincs ott neve a ranglista legjobbjai közt. Ugyanakkor – mint az a kanadaiaknál amolyan hagyomány – a világversenyekre rendre felszívja magát. Pekingben például kombinációs bronzérme mellé szerzett egy 4. helyet lesiklásban, egy hatodikat Szuper-G-ben. Ha választani kell, akkor épp a váratlansága miatt a Szuper-G-ben tesszük oda a meglepi kategóriába.
A legnagyobb hiányzó: Aleksander Aamodt Kilde
… mármint a régi önmagát idéző, valóban versenyképes Kilde hiányzik. A norvégok korábbi összetett Világkupa-győztese négy éve két éremmel távozott Pekingből, majd néhány héttel később mindkét gyorsasági számban megnyerte a pontversenyt. Egy évvel később lesiklásban ismételt, majd a vb-arany(ak) reményében piszkosul jó formában vágott neki a januári klasszikusoknak. Az adelbodeni bravúrdobogót azonban egy héttel később követte az a nagyon súlyos sérülés a wengeni lesiklás során (vállficam, szalagszakadás, vádliideg-sérülés). A rehabilitáció hosszú és gondterhelt volt. Visszatérése már önmagában hatalmas szó. A Beaver Creek-i 11. helyezés jelentette idén a plafont, az elittel szemben egyelőre (?) versenyképtelen. Hátfájdalmai sem segítik a dolgát, de az olimpiai részvételről természetesen esze ágában sem volt lemondani. FRISSÍTÉS! Kedd este bejelentette Kilde, hogy nem indul el az olimpián, egyszersmind részéről befejezettnek tekinti ezt a szezont.
| McDave | Marco Odermatt | Vincent Kriechmayr | Raphael Haaser |
| fegabor | Marco Odermatt | Giovanni Franzoni | Stephan Babinsky |
| #raczoli# | Marco Odermatt | Vincent Kriechmayr | Stefan Babinsky |
McDave: Nálam ez a legbiztosabb tipp, ami a férfi versenyeket illeti. Bár Kriechmayr megint itt-ott megfejti a pályát, de Odi ellen ez sem lesz elegendő. A bronzérmessel inkább azt a várakozásomat akartam érzékeltetni, hogy szerintem az osztrákok sok érmet fognak szerezni ezen az olimpián, de olimpiai bajnokuk nem lesz alpesi síben. Haaser idei futamaiban egyébként nagyon összeért a lesikló és a GS- tudás.
fegabor: Odermatt idén láthatóan a gyors számokban mozog otthonosabban, így tőle most nem címvédést várok óriásban, hanem aranyat szuperóriásban. Franzonival folytatott párharcát pedig most lesiklás helyett itt várom, de az olasz szerintem alulmarad. Szuper-G-ben idén nagyon betaláltak az osztrákok, egy-egy dobogót folyamatosan összeraknak. Közülük viszont Babinskyt érzem most a jolly jokernek – bár Haaser, Kriechmayr vagy Schwarz is ugyanennyire állhatna itt.
#raczoli#: Marco Odermatt, ugyanaz mint előbb. Ne tévesszen meg senkit Vincent Kriechmayr hullámzó formája. Szuperóriás-műlesiklásban például második a szakági ranglistán, és összességében is ebben a számban megy neki jobban idén. Ő az, akinek olyan stratégiai érzéke van, hogy ha csak egy futamra kell felkészülni, akkor a pályát milliméter pontosan fel fogja térképezni, és egész éjszaka a legoptimálisabb ívválasztáson fog gondolkozni. Ha fel tudja építeni a szükséges sebességet, még előrébb is végezhet. Stefan Babinskyról évek óta tudni, hogy megvan a tehetsége, de idén robbant be igazán, meg is jöttek az eredmények. Pont ez az önbizalom az, amivel egy kicsit előrébb jár a többieknél.
Női Szuper-G
Február 12., csütörtök, 11:30
„A nők szuperóriás-műlesiklása hagyományosan kiélezett versenyeket szokott hozni az olimpiákon. Kiszámíthatatlanságban idén sem lesz hiány, megtippelni sem lehet, kinek jön ki legjobban a lépés.” Írtuk a pjongcsangi olimpiát megelőző felvezetésünkben, pedig gondolni se mertünk arra, hogy az aranyérmet egy hódeszkás nyakába akasztják. Ester Ledecká példája mutatta meg igazán, miért nehezen jósolható a Szuper-G, pláne a női mezőnyben. Kevés az igazán sokrétű síző, aki tűzéstől függetlenül bármikor képes villantani. Emellett mondjuk ki bátran, ritka élmény hibátlan szuperóriás-műlesiklást látni, innentől fogva egy jól elkapott, őrült menettel szinte bárki megtréfálhatja az úgynevezett favoritokat. A címvédő Gut-Behrami hiányában, a bizonytalan svájci és hektikus osztrák válogatottal idén minden korábbinál benne van a meglepetés a versenyszámban. Vagy nem…
A favorit: Sofia Goggia
A szakág nyolcszoros futamgyőztese és az idei szezon listavezetője. Az eddigi négy futamból háromszor dobogóra állt, emellett egy hatodik helyezést is szerzett. Ha csak a szuperóriást nézzük, Cortina d’Ampezzóban Goggia eddig nem volt különösebben eredményes: mindössze egyetlen pódium szerepel a neve mellett. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni síelésén az óriás-műlesikló edzések megszaporodásának jótékony hatását. Kanyarjai kisimultabbak, mint valaha, és kevésbé árulkodnak arról, hogy a határon síel. Csakhogy kutyakemény a konkurencia.
Három további TOP-esélyes:
Lindsey Vonn:
Ahhoz képest, hogy az „A Nagy Visszatérés” nevű projektben Vonn edzői stábja csupán éles edzésként tekintett a szuperóriásra, ott sem játszott statiszta szerepet. Sőt, két dobogót is összeszedett, Sankt Moritzban pedig mindössze nyolc századon múlt a harmadik hely. Crans-Montanában az előző napi bukása miatt nem tudta tovább gyarapítani pontjait, ennek ellenére harcban áll a kristálygömbért. Amennyiben sikeresen szerepel lesiklásban, ez a versenyszám örömsízést hozhat.
Romane Miradoli:
Élete szezonját futja összességében a hadsereg kötelékében élsportoló specialista. Sankt Moritzban századokon múlt, hogy nem szerezte meg pályafutása második Világkupa-elsőségét, majd január derekán ugyanez történt Tarvisióban is, csak éppen a dobogó esetében. Hazai lejtőjén, az O.K.-n egy kisebb hibát vétett, ennek ellenére a TOP10-ben zárt, a crans-montanai főpróbán pedig nyilvánvalóan nem akart kockáztatni az olimpia előtt. Cortinában az elmúlt években jó eredményeket ért el: 2023-ban ötödik lett, egy évvel később pedig pódiumra állhatott. A Tofanán rendezett világbajnokságot keresztszalag-szakadás miatt volt kénytelen kihagyni.
Ester Ledecká:
A 2018-as olimpiai bajnoknak egyetlen esélye lesz az előttünk álló ötkarikás játékokon alpesi síben. A lesiklást és a hódeszkások parallel óriás-műlesiklását ugyanis egy napon, két különböző helyszínen rendezik meg, Ester pedig érthetően azt a versenyszámot választotta, amelyben kétszeres címvédő. Így maradt számára a Szuper-G. Fokozatosan építette fel formáját – számos nyűggel-bajjal küzdött –, decemberben még nem mutatott jól, januárban azonban már bizakodásra adtak okot az eredményei. Tarvisióban dobogóra állt, Crans-Montanában pedig visszaköszönt korábbi, fergeteges kockázatvállalása. Cortina ugyanakkor még adós neki: a 2021-es világbajnokságon kétszer is úgy végzett a negyedik helyen, hogy mindössze századok választották el az éremszerzéstől.
Meglepetést okozhat: Malorie Blanc
Gut-Behrami és Michelle Gisin kiválásával, valamint a sérülésekkel bajlódó Suter hiányában roppant nehéz helyzetbe került a svájci gyorsasági válogatott. Generációjuk legjobbjai nélkül jó darabig a fasorban sem voltak, a TOP10 is elérhetetlenné vált számukra. Korábban is felvetődött az a disztópikus kép, hogy bajnokaik hiányában kiderülhet: meztelen a király. A két évvel ezelőtti junior-világbajnokság legjobbja sem tudott vezérré válni, sőt, önmagát is alulmúlta. Egészen a főpróbáig. Crans-Montanában szó szerint a semmiből nyerte meg élete első Világkupa-versenyét. Ez önmagában is hatalmas meglepetés volt, de immár nem tűnik teljesen lehetetlennek, hogy hazai lejtőin kívül is képes legyen hasonlót produkálni.
A legnagyobb hiányzó: Lara Gut-Behrami
A novemberi edzőtáborban szenvedett súlyos térdsérülést a szakág eddigi legeredményesebb Világkupa-sízője, a címvédő. Korábban hatszor győzött a Tofanán, ebből ötször szuperóriásban, köztük a 2021-es világbajnoki aranyérmét is ott szerezte meg. Vitán felül a versenyszám topfavoritja lett volna, így azonban könnyen lehet, hogy pályafutása ilyen méltatlan módon ért véget. Netán kivárja még Crans-Montanát? Nélküle mindenesetre hirtelen sokesélyessé vált a küzdelem.
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Emma Aicher | Sofia Goggia | Cornelia Hütter |
| fegabor | Emma Aicher | Sofia Goggia | Alice Robinson |
| #raczoli# | Sofia Goggia | Alice Robinson | Romane Miradoli |
McDave: Nincs itt Lara, Fede számára pedig egyetlen gyors futam kevés lesz a visszarázódáshoz. Így napi forma és tűzés kérdése. Goggiánál itt is látok egy sorsdöntő hibát, az ezüstöt a szurkolói énem adta neki. Úgy gondolom, Aicherben megvan minden skill, ami szükségeltetik a szuperóriáshoz. Pofátlan és általában precíz, technikás és jól csúsznak a lécei. Az osztrák lesiklók ezt az olimpiát sem zárják érem nélkül. Hütter egy felejthető lesiklás után összerántja magát, és kerekké teszi pályafutását.
fegabor: Aicher mellett kissé a személyes szimpátia is szól részemről, a klasszikus sokszámos sízők mindig kiemelt figyelmet kapnak nálam. Három számban is dobogóra érhet, a kombinációban pedig a páros bármelyik tagjaként megállja a helyét. Az aranyat most mégis szuper-G-ben érzem, de nem lepne meg, ha ő lenne a legnagyobb éremhalmozó alpesi fronton idén. Goggia viszi a házigazdák lendületét, ami itt ezüstöt érhet, míg Robinsont most inkább a gyorsabbik számban érzem az utóbbi hetek alapján egy fokkal esélyesebbnek az éremre.
#raczoli#: Sofia Goggia, ugyanaz, mint fent. Robinson hullámzó teljesítményt nyújt és gyakran küszködik önbizalomhiánnyal. Ami miatt mégis a toronymagas esélyesek közé tartozik, az az elképesztő vakmerősége és az ezzel párosuló sebesség. Ha ez egyszer megvan, akkor gyakorlatilag legyőzhetetlen. Romane Miradoli egy fokkal megfontoltabb és nagyon pontos íveket tud húzni. Ez nem jár a századok vesztésével, akkor bárkit képes megszorítani.
Férfi óriás-műlesiklás
Február 14., szombat, 10:00/ 13:30
Az óriás-műlesiklás az ötvenes években került a versenyprogramba, de előzményei visszanyúlnak a századelőre. Lényegében a szlalomból nőtte ki magát, annak gördülékenyebb, s a távolabb tűzött kapuk okán gyorsabb változata. Innen ered hivatalos elnevezése: Giant Slalom. A kompromisszumok szakága, mert muszáj támadni, érintőre venni a kapukat, ugyanakkor a besokallás súlyos időveszteséggel jár, tetejében balesetveszélyes. A szakág jellege megköveteli a specialistákra jellemző tudást. Bár a modern sízés megköveteli a sokoldalúságot, a nyers valóság megmaradt. Nem nagyon lehet két lovat egyszerre megülni. Vagyis aki egy másik szakágban élre tör, óriás-műlesikló tudománya szép lassan kezd visszaesni.
Az alpesi síelés alfájaként emlegetett szakág kevés meglepetést tartogatott az olimpiákon. Adott korszak legjobbjai (Sailer, Killy, Thöni, Stenmark, Tomba, Maier, Raich, Ligety, Hirscher) begyűjtöttek legalább egy aranyérmet maguknak. Nem volt ez másként 4 éve sem, amikor Odermatt – igaz, a vártnál szorosabb csatában – legyőzte Kranjecet. Itt kevésbé lehet belenyúlni az eredménybe egy-egy extravagáns tűzéssel, így jellemzően ki szokott jönni a tapasztalat, a technikai tudás nyújtotta előny, no meg a jobb forma. Persze az alpesi síelés nem egy fedettpályás sport…
A favorit: Marco Odermatt
Az olimpiai címvédő, a 3 évvel ezelőtti világbajnok, aki minden bizonnyal zsinórban fogja elhódítani a szakági kristálygömböt. Odermatt nem annyira domináns óriásban, mint azt megszokhattuk tőle azon évadokban, amikor az volt a kérdés, meg tudja-e nyerni az összes állomást. Ennek okát fentebb fejtegettük már: többször edzett a lesiklóknál. Ezzel együtt csak nyert háromszor (közte rekordot állított fel Adelbodenben), és a Copper Mountain-i kiesését kivéve mindig a TOP6-ban zárt. A Gran Risán történtek vetnek csak fel kérdőjeleket. Ott bizony kihúzták Odermatt méregfogát, hogy alaposan belassították a legendás lejtőt, amin a svájciak klasszisa végig szenvedett (értsd hatodikként végzett). Az olimpiai versenyen szlovén és svájci edző látja majd el a tűzőmesteri feladatokat, így ez a probléma aligha fog megismétlődni. Hacsak Kranjeccel nem történik addig valami, és edzője helyett így nem az amerikaiak mestere, mint tartalékos, állít össze nyomvonalat délelőtt…
Három további TOP-esélyes:
Henrik Kristoffersen:
Nem lehet esélylatolgatást készíteni óriás-műlesiklásban norvég nélkül. Ha a stabilitást (Haugan), vagy a nyers sebességet (McGrath) előtérbe helyeztük volna, másra esett volna választásunk. Így maradt az olimpiai rutin, Pjongcsang ezüstérmese. Négy TOP10-helyezést további két 11. pozíció követte idén, úgy, hogy zömmel a második futamban alkotott maradandót.
Lucas Pinheiro Braathen:
A győzelem még várat magára, ám az előző három helyszínen, három ikonikus – Schladming idővel az lesz – lejtőn, három gyökeresen eltérő követelményrendszer közepette mindössze egyetlen pozíció választotta el az üdvösségtől. Söldeni kiesése óta nem szorult ki a TOP10-ből, formájának drasztikus javulása pedig számszerűen is igazolható. Könnyen elképzelhető, hogy Brazília első téli olimpiai érmére nem kell a szlalomig várni.
Loïc Meillard, vagy Stefan Brennsteiner:
Itt most egy kicsit csalunk. Schladming előtt egyértelműen az osztrákot jelöltük volna a TOP3-ba, a planai „jégkatlanban” azonban akkora kontraszt mutatkozott kettejük teljesítménye között, hogy tanácstalanok maradtunk. Ráadásul figyelembe kell venni: ennyire extrém jeges pálya nem várható az olimpián. A svájci formaidőzítése egyértelműen a világversenyre volt kihegyezve. A szezon elején még nem volt versenyképes, karácsony előtt viszont már futamot nyert, majd az újév első versenyén, Adelbodenben is igazolta javuló formáját. Schladming első blikkre nem tűnik mérvadónak, mégis az: visszaigazolta Loïc harciasságának visszatérését. A technikai hibák eltűntek – ezt leginkább a szlalomozásán lehetett tetten érni –, amit kiválóan kamatoztathat óriás-műlesiklásban is. Brennsteiner eközben pályafutása legjobb időszakát éli. Bár még hátravan két versenynap, már most megdöntötte egyéni rekordját pontszámban és dobogós helyezésekben, többször is vezette a tabellát. A januári futamok nem sikerültek jól, ám nem szabad megfeledkezni a tavalyi schladmingi versenyek óta futó kilencversenyes sorozatáról, amely során mindig a TOP6-ban végzett.
Meglepetést okozhat: Alex Vinatzer
Ide kívánkozna valamelyik francia fiú, netán az idén különösen éles Radamus is, döntésünk mégis egy olaszra esett. A hazaiak elsősorban gyorsasági versenyzőikben bízhatnak, legyen szó nőkről vagy férfiakról; a technikai szakágakban ugyan bőséges a merítés, ám nem feltétlenül versenyképes. Ha azt keressük, kiben van benne igazán a „Nagy Nap” lehetősége, akkor a dél-tiroli fiatalember mindenképpen idekívánkozik. Beaver Creekben pályafutása során először állt dobogóra a szakágban, emellett négy TOP8-as helyezéssel nyitotta az idényt. Az utóbbi három versenye nem sikerült fényesre, ez azonban elsősorban kíméletlen kockázatvállalásának volt betudható – kiesések, súlyos hibák. Ha viszont minden összeáll, reális esélye lehet egy éremre.
A legnagyobb hiányzó: Alexis Pinturault
Túlzás nélkül állíthatjuk, minden idők legnagyszerűbb sízőinek egyike marad távol az olimpiától. A korábbi háromszoros világbajnok, összetett VK- győztes, háromszoros olimpiai érmes deklaráltan utolsó szezonját kezdte meg, méghozzá azzal a céllal, hogy ott lehessen negyedik olimpiáján. A jelenlegi kvótarendszerben nem szólt mellette, hogy múlt évtől kizárólag óriás-műlesiklásban indult, de az igazsághoz tartozik az is, hogy már nem tudott igazán versenyképes maradni. Francia összevetésben is a negyedik-ötödik lett a sorban, majdani búcsúfutamát pedig minden bizonnyal 30-on túli rajtszámmal fogja teljesíteni. A VK- győzelmi örökranglista TOP10-ének oszlopos tagját szívesen megnéztük volna még egyszer, de sajnos telnek az évek…
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Lucas Pinheiro Braathen | Marco Odermatt | Henrik Kristoffersen |
| fegabor | Lucas Pinheiro Braathen | Marco Odermatt | Marco Schwarz |
| #raczoli# | Marco Odermatt | Lucas Pinheiro Braathen | Loïc Meillard |
McDave: Igen, bevállalom, szerintem megverik Odermattot óriásban! A fáradtság, mint érv, nyilván jogos volt Schladmingban, de nem fedi teljesen a valóságot. A lesiklás erőltetése meglátszott GS- formáján. Viszont csak két kitűnő futammal fog sikerülni a trónfosztás Braathennek. A harmadik helyért sokszereplős történet lesz, Kristoffersen egy a tét súlyához mérten patent menettel 3-4 helyes javítással felkúszik a dobogóra.
fegabor: Sokat gondolkoztam, hogy Meillard legyen-e trónfosztó, de végül úgy döntöttem, legyen 3 második hely után épp az olimpián meg Braathen első brazil óriás-győzelme. Odermatt ugyan idén kissé dadogósabb volt fő számában (idén talán ez a jelző meg sem állja a helyét), de van akkora klasszis, hogy pár gyengébb verseny mellett az érem meglegyen. Schwarz esetében inkább az az érv szól, hogy szerintem egy érmet össze fog hozni Bormióban. Bár nem lenne meglepő a szuper-G sem, én most az óriás mellé teszem a zizijét.
#raczoli#: Marco Odermatt, egyértelmű. Két kapu között senki nem vált olyan gyorsan élt, mint ő, és a lapos szakaszokon még akkor is talál sebességet, amikor már senki más. Ha nem lesz fáradt, és ezt ki tudja használni, akkor simán megver mindenkit. Braathen és Meillard is nagyon összeszedett formát mutatott az utóbbi versenyeken. A brazil egy fokkal jobban tud koncentrálni a kiélezett helyzetekben és jobban uralja a sebességet a jegesebb pályákon, mint a svájci. Meglátjuk Cortina mennyire lesz jeges februárban…
Női óriás-műlesiklás
Február 15., vasárnap, (10:00/ 13:30)
Mint a bajnokok listájából kiderül, óriás-műlesiklásban a korszakos zsenik nem maradtak arany nélkül. Talán Torinóig kell visszamennünk, amikor egy totális outsider, Julia Mancuso lepte meg a világot. Az megint más kérdés, hogy a szakágat érintő erőviszonyok olyannyira képlékenyek szoktak lenni, hogy igencsak bőséges élmezőny vág neki a mindenkori olimpiának éremszerzési eséllyel. Négy éve egy kellemetlen sok szezonon át tartó szenvedős időszakot követően Hector csúcsra ért Pekingben. Nem volt az annyira váratlan, elvégre nem sokon múlt, hogy az évad végén a kis kristálygömböt is kezében tartsa.
A favorit: Julia Scheib
E tekintetben is bátran jelölhetjük favoritnak a stájer hölgyet. 2018 junior-világbajnokát gyerekkora óta komoly tehetségnek tartották hazájában, ám a Világkupában jó darabig nem tudott érvényesülni. Térdsérülések sora, koronavírusfertőzés, mi egyebek hátráltatták. Idén azonban valósággal ledózerolja a (két nagy klasszisát azért nélkülöző) mezőnyt. Volt ugyan két kiesése (a Mont-Tremblant-i első futamról kevésbé tehetett, elvitte egy durva széllökés), egyébiránt a második helynél hátrébb nem végzett, négy győzelme pedig masszív dominanciára vall. A stájer hölgy tetejében nem az az izgulásra, megilletődöttségre (nem volt még olimpián) hajlamos fajta. Ridegen precíz, szenvedélyesen gyors és elsőrangúan technikás.
Három további TOP-esélyes:
Sara Hector:
Az olimpiai címvédő, négy dobogós helyezés tulajdonosa, a csehországi főpróba győztese. A svédek specialistájának formája határozottan felfelé ívelő, emellett a meredek, jeges lejtők nagy mestereként ismert. Hector az idei szezonban (egy kiesést és a söldeni kezdést kivéve) rendre a TOP5-ben zárt az óriás-műlesikló versenyeken, ami azt mutatja, hogy a tempót és a precizitást egyszerre tudja hozni. Az olimpia előtt a svéd klasszis már bizonyította, hogy képes kezelni a nyomást, és a gyorsasági számokból átemelt tapasztalatait is sikerrel kamatoztatja a technikai pályákon.
Camille Rast:
Habár főként szlalomosként ismerjük, Vétroz büszkesége számos alkalommal bizonyította, hogy a másik technikai számban is képes lehengerlő teljesítményre. Junior-világbajnoki érme, Európa-kupa-futamgyőzelme és kétszeri svájci bajnoki címe mellett alkalmanként a Világkupában is beverekedte magát a TOP10-be. Ez a szezon óriás-műlesiklásban is áttörést hozott: a visszafogott söldeni rajtot leszámítva minden alkalommal a legjobb ötben zárt. Az egy napi siker és a három dobogó – olimpiai szemüvegen keresztül – már nem is tűnik olyan lényegesnek. Lehetséges, hogy nem képes olyan elvetemülten haladni, mint néhány riválisa, de tőle hatalmas rontást nem láthatunk. A többiek hibáira pedig mindig vércseként csap le – ebben egészen biztosak lehetünk.
Mikaela Shiffrin:
A cortinai világbajnokság ezüstérmese, ahol csak a csúcsformának örvendő Gut-Behrami tudta megelőzni. A 2024-es killingtoni fájdalmas bukása után időbe telt, míg egyáltalán rajthoz mert állni óriásban. A következő áttörés sem ment simán, ám az újévben már elkezdett gyorsan haladni. Az agresszív ívkezelés harmonikus mozgással kezdett párosulni, így az utolsó versenyen visszatért a dobogóra. 2018 olimpiai és 2023 világbajnoka kész arra, hogy Hanni Wenzel és Ingemar Stenmark után (1980, Lake Placid) ő legyen a harmadik síző, aki mindkét technikai számban olimpiai bajnokságot nyer egyazon évben.
Meglepetést okozhat: Alice Robinson
Ha karácsony előtt kellett volna megírni ezt a cikket, minden bizonnyal az új-zélandi lett volna az óriás-műlesiklás topfavoritja. Rendíthetetlennek tűnt a tengerentúlon, és akkoriban úgy látszott, hogy a gyorsasági számokra való fokozott átjárás nem gyöngíti, inkább erősíti alapszámát. Pokolian gyors volt kanyarátmeneteknél, technikáját pedig nem sínylették meg lesikló edzések. Aztán jött a semmeringi pacsmag, és villámcsapásként teljesen elvesztette a fonalat. Azóta három nullázás – köztük egy kilátástalanul gyenge első futam a főpróbán – és egy számára komolytalan 13. helyezés fémjelzi az olimpiai felkészülést. A tarvisiói bukása sem tett jót az önbizalmának. Faramuci módon épp egy szuperóriásra, Crans-Montanában teljesített futamára építhet az olimpia előtt.
A legnagyobb hiányzó: Marta Bassino
A parallel és a szuperóriás korábbi világbajnoknője fokozatosan vesztett teret eredeti, őt VK- győztessé emelő számában. A világranglistán kiszorult a legjobb 15 közül, az előző szezonban a dobogó környékén is ritkán végzett. Nagy célokkal vágott bele az újabb felkészülésbe, ezt tette semmissé a Val Senalesben tartott edzőtáborban történt sípcsonttörése.
(Essék itt még szó a másik nagy visszatérőről. Federica Brignone brutális sérülésből épült fel olyan szintre, hogy már két Világkupa-versenyt is bevállalt január végén. Kronplatzon pedig egészen jól mozgott, hatodikként zárt. Az áprilisi OB-n törte szanaszét a lábát, az a sérülés a mezőny egy jó részének egy teljes idény kihagyását, ha nem karrierzárást jelentett volna. Fede igazi legenda és példakép, s most már nem csak eredményei és sportszerű viselkedése okán. Ám az, hogy megszerezze negyedik olimpiai érmét, pláne, hogy hazai lejtőn olimpiai bajnokká koronázzák, az már több lenne, mint egy tündérmese.)
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Sara Hector | Julia Scheib | Federica Brignone |
| fegabor | Julia Scheib | Paula Moltzan | Britt Richardson |
| #raczoli# | Julia Scheib | Camille Rast | Sara Hector |
McDave: Hector címvédését vizionálom. A többi nagy esélyes vagy nem tudja megfelelően kezelni az olimpiai éremesély terhét (Scheib, Rast), vagy a nagy lelkesedésük döntő hibákat fog eredményezni (Shiffrin, Robinson). Komoly darálásra számítok, két csúcsfutam kell az aranyhoz. A kiemelkedő ötösből (hatosból) az teszi külön halmazba Hectort, hogy neki már van ötkarikás aranyérme. Még két-három verseny, és Shiffrint tettem volna az aranyra, de jelenleg úgy érzem, még nem kellően stabil óriásban. Ha nem esik ki, Scheib nálam biztos érmes. Brignone engem kellően meggyőzött Kronplatzon ahhoz, hogyha páran hibáznak, ő dobogóra fog állni.
fegabor: Scheibtól várom, hogy viszi hátán az osztrák csapatot, és az esélyességhez felnőve, a VK-éllovas elhozza az aranyat is Cortináról. Moltzan mellett a vagány stílus szól, ha nem esik ki, akkor a két technikai számból el fog tudni hozni egy érmet. Richardson inkább az abszolút fekete ló a teljes tippemben, de ha mindenképp egy nagy meglepetést kellene ellőni valahova, akkor mindenképp a tavalyi junior-világbajnok első felnőtt dobogójára tennék.
#raczoli#: Talán az egyetlen szám, ahol osztrákot mondhatunk aranyéremre esélyesnek. Ő pedig Julia Scheib. Nagyon pontosan veszi a kapukat, amihez a kellő sebesség is megvan. Ha nem esik ki, akkor képes két jó futamot összerakni a taktikai felkészültségének is köszönhetően. Camille Rast hasonló kvalitásokkal bír, de néha túl sok kockázatot vállal. Ennek ellenére kettőjük közül várható a legnagyobb csata aranyéremért. Aki ebbe beleszólhat, az nem más, mint Sara Hector. Megvan a kellő sebessége és ha elkapja a ritmust, akkor ritkán kerül késébe a kapuvételeknél.
Férfi műlesiklás
Február 16., hétfő, 10:00/ 13:30
A szakágban van a legkisebb különbség a kapuk között, amik inkább hasonlítanak egy lecsapható botra, ami gyors irányváltást tesz szükségessé. Amennyiben a tűzőmesterek nem bírnak magukkal, éles fordulókkal teszik nagyon nehézzé a pályát, ahol a szimpla technika édeskevés, valóságos virtuozitás szükséges ahhoz, hogy tetemes időveszteség nélkül leérjenek a célba. Tűzéstől és a pálya aktuális állapotától függően vesztett helyzet nem nagyon létezik, a második futamban akár 1 másodpercen túli hátrányból is fel lehet érni a csúcsra, egy-egy kamikaze- menet busásan kifizetődik. A kiesés pedig a pillanat törtrésze alatt bekövetkezhet. Ám aki tud, az egy-egy bravúrmentés alkalmából is tud.
Az alpesi síelés alapköve, a kiszámíthatatlanság netovábbja. Itt minden más versenyszámnál jobban meghatározó a tűzési filozófia; az, hogy adott síző milyen lábbal kel épp fel, a rajtszámról nem is beszélve. Soha senki nem nyert két olimpiát szlalomban, a két érem is csak három sízőnek (Gustav Thöni, Tomba és Raich) adatott meg. Meglepetésekben sem volt hiány, gondoljunk csak a szinte újonc Razzoli 2010-es sikerére, vagy az olimpiai csapatba oldalágon épp csak bekerült Strolz pekingi ezüstérmére.
A favorit: Atle Lie McGrath
A sporttörténelmi statisztikákhoz jön a férfi szlalom általános színvonalnövekedése, és elképesztő kiegyensúlyozottsága. Ezen a télen is jószerivel egymásnak adták a piros mellényt a fiúk, új arcok tűntek fel a dobogón, miközben a „nagy öregek” is igazolták versenyképességüket. Nincs tehát kimondott favorit idén sem az olimpiai bajnoki címre, de hogy ne tűnjünk megúszósnak, jelöljük meg a szakági Világkupát aktuálisan vezető sízőt! McGrath nyert két versenyt (Alta Badia és Wengen), ezekkel együtt volt öt dobogója idén. A többiek mögötte kullognak ezen statisztikák szerint. Mégis csak egyetlen ponttal vezeti a szakági tabellát, ennek oka pedig természetesen az, hogy három helyszínen is nullázott, kétszer a második futamban, dobogós esély mellett. Az elemi gyorsaság adott nála, és még csak azt sem lehet mondani rá, hogy zaklatott sízést mutatna be. Jellemzően egy-egy konkrét ívet rontott el, konkrét sízési hibákat vétett. Ha ezeket leküzdi, az éremre feltétlenül jó lehet. De hogy az aranyra?…
Három további TOP-esélyes:
Lucas Pinheiro Braathen:
A norvég utánpótlásból kiemelkedő, de két éve már brazil színekben versenyző extravagáns klasszis győzelemmel kezdte a szezont Leviben, az újabb napi siker azóta várat magára. Az alpesi lejtőkhöz érve előbb tízedikként zárt, majd egy Val d’Isére-i másodikfutamos kiesés után nem lehetett őt kizárni a TOP5 közül. Dobogóra csak egyszer állt, de ez a fajta konzisztencia mégis roppant veszélyessé teszi az olimpián. Ha óriásban már alkot egy érmet, már a lelki teher sem fogja nyomni a vállait.
Clément Noël:
Az olimpiai címvédő, a 15-szörös VK- futamgyőztes specialista, aki idén még bőven harcban áll a kristálygömbért. A szokottnál stabilabban síel (odahaza kiesett, Gurglban szorult csak ki a TOP10-ből), egy győzelme mellé további három pódium került. Ami ugyanakkor óvatosságra intheti rajongóit, hogy említett négy versenyen kívül nem került közel a dobogós helyekhez. A változó hóviszonyokkal nehezen tudott megbirkózni. Pekingben ő már bizonyított, idén nincs miért feszélyeznie magát.
Henrik Kristoffersen:
26 szakági győzelmével a mezőny messze legeredményesebb szlalomosa. Az olimpiák eddig nem a szája íze szerint alakultak, műlesiklásban például még Szocsiból van egy bronzérme, négy éve a 2. helyről, az outsider Strolz mögül mutatott be egy egészen csapnivaló délutáni futamot. Idén rendkívül hektikusan teljesít, rá tényleg igaz, hogy napja váltogatja, mikor, s miként szerepel. Négyszer állt dobogóra, Schladmingban pedig megszerezte ötödik diadalát. Volt ugyanakkor négy, vagy Kitzbühellel együtt inkább öt felejthető versenye.
Meglepetést okozhat: Eduard Hallberg
A mezőny egyik leggyorsabb embere, de bármikor benne van a kiesés meneteiben. Gurglban győzelmi, Schladmingban dobogós esély mellett hibázott délután. Levi pódiuma még magyarázható volt a hazai lejtő előnyével (igaz, 29-es rajtszámmal alkotott), ám azóta Madonnán egy tized választotta el az elsőségtől, s volt még három TOP8-as helyezése. Finn férfi alpesi síelő még sosem nyert érmet ötkarikás játékokon. Az jó ómen, hogy Tanja Poutiainen szintén egy olaszrendezésű olimpián hozott ezüstöt, épp 20 éve.
A legnagyobb hiányzó: Alexander Steen Olsen
A kétszeres junior-világbajnok az elmúlt három esztendőben évenként egy-egy győzelmet szerzett a Világkupában, túlzás nélkül beverekedte magát a szűk elitbe. Elsősorban óriás-műlesiklásban. A söldeni idénynyitó előtti héten hazautazott térdfájdalmaira hivatkozva. Decemberben derült ki, hogy a krónikus sérülés miatt nem síelhet ezen a télen, így kénytelen lesz kihagyni az olimpiát.
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Linus Straßer | Atle Lie McGrath | Fabio Gstrein |
| fegabor | Clément Noël | Henrik Kristoffersen | Atle Lie McGrath |
| #raczoli# | Atle Lie McGrath | Lucas Pinheiro Braaten | Timon Haugan |
McDave: Nagyon komoly csillaghullásra számítok, erről az egyről vagyok meggyőződve. A nagyobb esélyesek közül egyedül McGrathot várom az érmesek közé, ő is az élről fog eggyel visszalépni. Az osztrákoknál már-már hagyomány a meglepetésérem szlalomban, erre a szerepre a Kitzbühelt kivéve gyatrán teljesítő Gstrein alkalmas választás. A bajnoki címre egy olyasvalakit választottam, akinek a neve csak a bő esélyesek körében szerepelt, tudásától mégis joggal elalél a sportszakma.
fegabor: A férfiaknál ugyan számtalan esélyes van az idei szezon alapján, én most közülük a rutinos rókák sikerét várom, rögtön címvédéssel. Kristoffersen szerintem erősen megy, ahogy tette azt Schaldmingban is, de a fiatal erők sem maradnak le a dobogóról. Utóbbiak közül sokat gondolkodtam a Rassat-Hallberg-McGrath hármason. A francia esetében szerintem benne van, hogy elizgulja, Hallbergnél kevésbé, de ő nem egyszer túl tudja tolni egyébként is, így McGrath lett a “befutó” a bronzra.
#raczoli#: A fiatal norvég elképesztő formába lendült, s amikor koncentrál, bizony rendkívül keveset hibázik. Nagyon jól érzi, hogy az adott pálya mekkora élhasználatot kíván és ahhoz mikor kell több vagy kevesebb sebesség. Tudja ezt Braathen is, de gyakrabban követ el ívválasztási hibákat, amivel súlyos századokat veszít. Timon Haugan hónapok óta hátfájásokkal küzd, de ez a pályán nem sokszor mutatkozik meg. Ha fejben rendbe teszi, hogy most csak két menetet kell jól összerakni, és az orvosi stáb is kitalál valamit a fájdalmai enyhítésére, akkor a sebessége és sítudása alapján a TOP3-ban a helye.
Női műlesiklás
Február 18., szerda, (10:00/ 13:30)
A hölgyeknél szintén nem találunk kétszeres olimpiai bajnokot, az ellenben többször igazolódott, hogy az erős, adott esetben lehengerlő Világkupa-évad sem garantálja a sikeres olimpiai szereplést. Merthogy hiába nevezték egykoron szlalomkirálynőnek, Marlies Schildnek például soha nem adatott meg, hogy a dobogó tetejéről énekelhesse az osztrák himnuszt. Pedig háromszor is zárt pódiumon. A 21-szeres VK- győztes Erika Hesstől egy harmadik helyre futotta, Perrine Pelen és Pernilla Wiberg számára ennyi sem adatott meg. A lányoknál gyakrabban remegnek meg a lábak, főként délután, többek közt emiatt történhetett meg 4 éve, hogy a nyolcadik helyről nyert olimpiai bajnokságot Vlhová.
A favorit: Mikaela Shiffrin
Itt papíron nincs semmi kérdés. A Világkupa-rekorder (úgy szlalomban, mint összességében), a szám négyszeres világbajnoka és 2014-es olimpiai bajnoka idén sem hagyott kétséget afelől, ki a szlalom királynője. A nyolc versenynap végén hétszer felcsendült az amerikai himnusz a tiszteletére, a kakukktojás Kranjska Gora volt. Na, ott sem ő, sem a szakértők nem értették, hogyan kaphatott ki. Közhely, de szlalomban tényleg egy apró félresikerült mozdulat kieséshez vezet. Ilyet Shiffrintől ritkán láttunk, a legutóbb talán pekingi összeomlása alkalmából: mindkét technikai számot elsőfutamos kieséssel fejezett be, s végül érem nélkül távozott a Távol-Keletről. Tény, ahhoz képest, mekkora világnagyságról beszélünk, ötkarikás érmekkel nincs kidekorálva a vitrinje. Szlalomban még tinédzserként győzött Szocsiban, négy évre rá már csak negyedikként zárt. Ha idén nem ő viszi el a pálmát, lassan elkezdhetünk „olimpiafóbiáról” beszélni. Az ő szintjén.
Három további TOP-esélyes:
Camille Rast:
Az újév első szlalomversenyén szinte mindenki biztosra vette Shiffrin szezonbeli hatodik sikerét, miután az amerikai egy beleköthetetlen űrmenet végén célba vágódott. Az egyetlen kivétel Rast volt, aki a biztonság kedvéért néhány századdal még az etalont is felülmúlta. Az amerikai arca nem igényelt pszichológiai elemzést. A svájci lehet az egyetlen, aki reálisan megszorongathatja a fenomént. Az is megkockáztatható, hogy egy-egy futam erejéig bármikor benne van ez a mutatvány. Na de két futamon?!… Ilyet nem látni gyakran. Ráadásul az is ritkaságszámba megy, hogy valaki egy Világkupán elért második hellyel ne tudjon TOP10-en belüli ranglistapontot szerezni. Meglátásunk szerint Rast egyetlen valódi esélye egy parádés első futamos vezetés, amellyel esetlegesen felidézheti Shiffrinben a pekingi emlékeket.
Wendy Holdener:
A rutinos helvét egészen más kávéház, az olimpiai éremre ugyanakkor megvan az esélye. Pjongcsangi ezüst-, majd pekingi bronzmedáliája után a harmadikat gyűjthetné csak szlalomban. Másutt reménye nem nagyon van. Idén mindig a legjobb nyolc között végzett, s bár csak egyszer állt dobogón, több esetben minimális időkülönbséggel szorult csak le onnan. Főként a második futamokkal voltak gondjai.
Paula Moltzan:
Innentől kezdve igazán nehézzé válik a jóslás. A meredeken felfelé ívelő forma Truppe, a jéghideg profizmus Swenn-Larsson, a fiatalos lendület pedig Aicher mellett szólna. Mi azonban ezúttal a nyers gyorsaságot helyeztük előtérbe a szempontok között. Moltzan élete szezonját futja szlalomban: két második futamos kiesése is dobogó közelségében érte, egyébként pedig szinte képtelen volt a TOP8-on kívül végezni. A kulcshibák benne vannak a sízésében – nem véletlen, hogy eddig csak egyszer állt dobogón –, de ha erősorrendet állítunk fel, neki bizony ott a helye az éremvárományosok között.
Meglepetést okozhat: Lara Colturi
Az első öt szlalomversenyen négyszer végzett dobogón, karácsonyig pedig még úgy tűnt, ő lesz Shiffrin első számú üldözője. Kecses, tankönyvbe illő technikája mára kellő vagánysággal ötvöződött. Három elsőkörös kiesése figyelemre méltó, ám aligha fogja feszélyezni az olasz származású albán tinédzsert. Lelki erejét jól mutatja flachaui szereplése, ahol a középmezőny sűrűjéből zárkózott fel a legjobb második futammal. Érzésünk szerint az olimpián is a délután hozhatja meg számára az áttörést.
A legnagyobb hiányzó: Katharina Liensberger
A pekingi ezüstérmes, az öt évvel ezelőtti világbajnok (épp Cortinán!) és Világkupa-győztes klasszis épp kezdett kilábalni aktuális mélységeiből, és stabilizálni szlalomozását, amikor egy óriás-műlesikló edzésen súlyos sérülést szenvedett: jobb térdét gyakorlatilag helyben hagyta. Szakadt ott minden, sípcsontján törés keletkezett. A hír különösen kellemetlen volt nyugati szomszédainknak, hiszen így erősen benne van a pakliban, hogy 2002 óta először érem nélkül maradnak az osztrák hölgyek szlalomban.
(A címvédő Petra Vlhováról illik néhány gondolatot ejteni, még ha csak zárójelben is. A szlovák lány Liptószentmiklósról indulva felküzdötte magát arra a szintre, hogy minden idők legnagyobbjával éveken keresztül kard-ki-kard csörtéket vívjon, és számos fontos pillanatban legyőzze. A 2024 januárján, a miatta életre hívott jasnái VK- versenyen, óriás-műlesiklásban jött az a súlyos sérülés, ami mindent megváltoztatott. Tavaly november óta kezdett el aktívabban síelni, pár hete jelentette be, hogy az orvosi konzílium engedélyezte számára a terhesértékű munkát, és majd a szlalomverseny előtt 48 órával tárja nyilvánosság elé, valóban rajthoz áll-e az olimpián. Akárhogyan is dönt, az a nyolcadik csoda lenne, ha bármilyen szinten fel tudná venni a küzdelmet a legjobbakkal.)
| Olimpiai bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | |
| McDave | Mikaela Shiffrin | Camille Rast | Lara Colturi |
| fegabor | Mikaela Shiffrin | Camille Rast | Katharina Truppe |
| #raczoli# | Mikaela Shiffrin | Paula Moltzan | Camille Rast |
McDave: Tutira nem illik fogadni, mégis megteszem. Nincs olyan mentális blokk, vagy egyéb körülmény, amivel Shiffrin aranyérme veszélybe kerülne. Rast egy külön egyszemélyes kaszt a mezőnyben, az ezüsttel kihozza a helyzetből a maximumot. Colturi pedig szép csendben összehozza Albánia első téli olimpiás érmét.
fegabor: Shiffrin a szlalom királynője, de 12 éve nem nyert olimpiát és 7 éve világbajnokságot a számban. Ennyiszer nem lehet mellélőni, pláne egy ilyen erős szezonban. Ha mégis valaki megint megviccelné, az ebben a szezonban Rast lehet, így került ezüstérmes pozícióba. Az osztrák szlalomosok mindig tudnak meglepetést okozni, elég Gallhuberre, vagy Liensbergerre gondolni korábbról. Most egy Kathinak kell jönnie a sorban.
#raczoli#: Shiffrinről nincs mit írni. TOP1 aranyérem esélyes, bárhol, bármikor. Tanítani való, ahogy mély kádakban is milliméter pontosan veszi a kapukat gyors sebességgel. Ezt a mai napig csak nagyon kevesen és nagyon ritkán tudja bárki is reprodukálni. Ebben a szezonban például senki. Meglepetés lenne, ha ez épp az olimpián lenne másképp. Aki ezt a szintet meg tudja közelíteni, az csapattársa Paula Moltzan. Nem ugyanabban a dimenzióban játszanak, de Moltzan is nagyon hamar nagyon jó ritmust képes felépíteni, amihez gyorsaság párosul néha kiesésekkel fűszerezve. Rastnak néha vannak gondjai az ideális ív megtalálásával, de ha két jó futamot egymás után felmutat, akkor nem kérdés a dobogó.
Akikért különösen szurkolunk
| Lesiklás | Szuper-G | Óriás-műlesiklás | Szlalom | |
| Tóth Zita | 57.82 (909.) | 21.50 (93.) | ||
| Úry Bálint | 24.28 (198.) | 23.49 (194.) | ||
| Szőllős Noa | 21.95 (93.) | 23.28 (147.) | ||
| Szőllős Barnabás | 34.55 (145.) | 33.92 (172.) | 26.16 (249.) | 26.86 (316.) |
Tóth Zita
A nőknél régóta nem kérdés Tóth Zita elsőbbsége a magyar mezőnyben. OB- címeinek a számát lassan már talán ő maga sem tudja követni, a két technikai számban gyermekkora óta kiemelkedik a honi közegből. Szlalomban pedig évek óta a világranglista legjobb 100 sízője közt szerepel a neve. A legfrissebb listán épp a 93. helyet foglalja el (21.50-es FIS-pontszámmal). Két éve az APEX2100 nevű nemzetközi csapat kötelékében készül a versenyez a Vasas síelője. Ez határozottan meglátszik fejlődésén, hiszen mára megkerülhetetlen tényezővé lépett elő az Európa Kupában. Idén minden egyes versenyén pontot szerzett, valamennyiszer a TOP20-ban végzett. Legjobb eredményét ismét Ahrntalon érte el, ahol tízedikként zárt. Az évad eddigi csúcseredménye azonban kétségtelenül a Világkupa-pontszerzése volt Leviben. Kétfutamos versenyszámban ilyet magyar sízőtől nem láttunk. Az újabb bravúr elmaradt, igaz, romló pályaviszonyok közepette 60-on túli rajtszámmal kutyakemény az ember dolga. Zita felkészülését az újévi időszakban egy ritka fülprobléma nehezítette. A chamonix-i EK- hétvégéből ítélve szerencsére túllépett a megpróbáltatásokon. Az olimpiai szereplést megelőzően még két EK- verseny vár Zitára. Az előző olimpián a 40. helyen fejezte be a szlalomversenyt.
Úry Bálint
Az újabb vezetőváltáson átesett Magyar Sí Szövetség elnöksége méltányosan döntött január elején, amikor Úry Bálintot jelölte az olimpiára. A Fullsport SE sportolója leginkább Richard Leitgebbel küzdött meg a kerettagságért. Az osztrák származású korábbi Universiade- bajnok mellett szólt jobb ranglistás helyezése, és Világkupákon való szereplése, Bálint mellett pedig… lényegében minden más. Még azzal együtt is, hogy a déli feltekén, egész pontosan az Ausztrál-Új-Zélandi Kupában elért remek eredményeit, többek közt győzelmét (20.66-os FIS-pontszám) nem tudta megismételni Európában. Egy híján húsz versenyéből csak hétszer teljesített két futamot, harminc ranglista pont alá pedig egyszer, a Gaalon megrendezett magyar NC- versenyen sikerült kerülnie. Akkor is óriásban. December folyamán hat Európa Kupán is szerepelt Bálint, ezek közül a zinali 40. helye (óriás-műlesiklás) említést érdemel. A kiérdemelt olimpiai szereplés remélhetőleg kihozza Bálintból azt, amit például az előző télen láttunk tőle. Mindkét technikai számban elindul, és külön említésre méltó, mennyit fejlődött az elmúlt egy-másfél év során óriásban.
Szőllős Noa
Bár most már jó ideje izraeli színekben versenyeznek, magától értetődő természetességgel fogunk szurkolni a Szőllős- testvéreknek.
A testvérhármas legfiatalabb tagja, a 23. születésnapját a mai napon ünneplő Szőllős Noa éppúgy karriertörténeti mérföldkőhöz érkezett, mint Zita. A Nivelco sportolója azok után gyűjtötte be első Világkupa-pontjait Kranjska Gorán, hogy a két ünnep közt századok választották el attól, hogy a borzasztó állapotú semmeringi lejtőn bejusson a második futamba. Flachaun egyébiránt szintén kivívta a folytatás lehetőségét, de a kicentizett, és amúgy TOP15-várományos menete végén kiesett, így a második pontszerzés elmaradt. Bár ranglistán előkelőbb helyet foglal el óriás-műlesiklásban, továbbá szezonbeli eddigi egyetlen dobogóját is ezen számban szerezte (Magyar NJC, Gaal), nála is egyértelműen a szlalom élvez prioritást, s abban mutat erősebb formát. Az Európa Kupa valamennyi állomásán pontot szerzett, a hó végi Chamonix-i szlalomokon egyenesen két TOP10-helyezés került a neve mellé. A szakági pontverseny 14. helyét foglalja el. Az olimpia előtt Noára is vár még az újabb EK- forduló. A kétszeres ifjúsági olimpiai érmes sportoló ott volt már Pekingben is. Akkor Szuper-G-ben a 34., szlalomban a 41. helyen végzett. Idén a TOP30-at tűzte ki célul. A két technikai számban fog indulni.
Szőllős Barnabás
Szőllős Barnabás lesiklásban vívta ki a Világkupa- indulás lehetőségét. Elindult Val Gardenán (60. és 51. hely), valamint két évvel a Mausefalle-n történt horrorbukását követően bevállalta a Hahnenkamm-Rennent is (51.). Barni minden egyéni számban rajthoz fog állni. A január folyamán nem kevesebb, mint 13 éles versenye volt, ezek közt volt két dobogós helyezése (Koralpén 3., Gaalon 2. helyen zárt óriásban), valamint több értékes helyezése. A három 25 körüli FIS- pontszám bizakodásra adhat okot óriás-műlesiklásban. Barnabás ott volt, és kiválóan szerepelt a pekingi olimpián, hiszen minden egyes számában a legjobb harminc között végzett. A fő attrakció az alpesi összetettben szerzett 6. helyezése volt, de azért óriás-műlesikló 22. és szlalomos 23. helyét sem érheti rossz szó. Finoman szólva. Írnunk sem kell, hogy Barni minden egyéni számban el fog rajtolni.
HAJRÁ MAGYAROK!!!
Síparadicsom Blog 
“Cortina – Milánó 2026 (Olimpiai előzetes)” bejegyzéshez 3 hozzászólás