Mikaela Shiffrin nyerte meg a flachaui szlalomot, a női naptár legnagyobb pénzdíjú versenyét, miután a második futamban is jobb volt egy kevéssel honfitársánál, Paula Moltzannél. A hazaiak Katharina Truppe dobogójának örvendhettek, aki két századdal tartotta maga mögött Camille Rastot. Holdener, Swenn-Larsson, Hector, valamint a legjobb második futamot teljesítő Colturi zárt még a legjobb nyolc között. Szőllős Noa ígéretéhez híven ezúttal elment a végletekig, amit három TOP15-ös szektoridő fémjelzett. No, meg a látottak. Sajnos a vége előtt nem sokkal idejekorán fűzött be egy stanglit, így kiesett. Ezzel együtt ismételten megmutatta magát a nagyérdeműnek.
Bevezető
Flachau egy népszerű, mintegy 3000 lelket számláló alpesi üdülőfalu Salzburg tartományban, a Pongau régióban. A település elsősorban a síelésről híres, mivel a Ski amadé sírégió része, amely Ausztria egyik legnagyobb összefüggő síterülete. A teljesség igénye nélkül beletartozik Altenmarkt, Zauchensee, Schladming, Reiteralm, Bad Gastein, vagy az inkább az északi síelésből ismeretesebb Ramsau. Flachau magyar történelmi kifejezéssel élve inkább egy mezővárosként fogható fel: különösen családbarát, sok síiskola, gyerekpálya és oktatóprogram működik itt. Nyáron Flachau túrázásra, hegyi kerékpározásra és kirándulásra is kiváló lehetőségeket kínál az Alpok festői környezetében.
A település híres szülöttjei a hódeszkában Világkupa- és vb-győzelmeket szerzett Riegler-nővérek, de természetesen össze sem mérhető ismertségüket a Herminatoréval. Hermann Maier egyebek mellett két olimpiai és három világbajnoki címig, valamint 54 Világkupa-elsőségig vitte pályafutása során. A Világkupa versenypályája is az ő nevét viseli. Magát a hegyoldalt egyébiránt Griessenkar néven emlegetik, az FIS élő eredménykövető rendszere is ezt a megnevezést preferálta idén. Maga a „Griessen/ Grießen” szó a durva kavicsos törmelékkel ellátott lejtő megnevezése az alpesi szlengben, a „Kar” szó pedig egy katlan jellegű hegyoldalt jelöl a német nyelvben.
A pálya elsősorban szlalomversenyekre szolgál, ezért nem extrém meredek, viszont technikás: a lejtés változó, több ritmusváltással és hullámmal, ami nagy pontosságot és tiszta íveket követel a versenyzőktől. A hófelületet világkupa-versenyek idején különösen keményre készítik elő, ami tovább növeli a nehézséget. A pálya különlegessége, hogy esti megvilágítás mellett rendezik rajta a női világkupa-szlalomot, ami ritka az alpesi síversenyek között, és erős atmoszférát ad az eseménynek. Nem mellékesen ez a legnagyobb pénzdíjazással bíró verseny, a győztes 70 ezer eurót vághat zsebre, a TOP30 között pedig összesen csaknem 200 ezret osztanak szét.
1993-ig vezet vissza a helyszín VK- történelme, akkor még szuperóriást tartottak. Az első szlalomot 2001-ben rendezték: akkor és egy évre rá Janica Kostelić vitte a prímet. A mai formájában 2010 óta zajlik a megmérettetés, azóta minden nagy klasszis nyert itt: Marlies Schildtől kezdve Poutiainenen, Rieschen, Zuzulován át Hansdotterig. S persze Mikaela Shiffrin is, szám szerint ötször (2013, 2014, 2018, 2021, 2024). Fő riválisa a háromszori győztes Vlhová volt, de a liptószentmiklósi klasszis ma sem állt rajthoz, és egyre kevésbé valószínű, hogy visszatér még valaha a Világkupába. Tavaly Camille Rast győzött, ám akkor még nem kellett megküzdenie a későbbi világbajnoknőnek Shiffrinnel. Nem úgy egy az újév első hétvégéjén: Kranjska Gorán parádés versenyen a svájci idén először megfogta az amerikait.
Négy versennyel a Szlalom VK vége előtt az amerikai masszív, 218 pontos előnnyel vezetett Rast előtt, magyarán volt rá matematikai esély, hogy már ma behúzza kilencedik szakági kristálygömbjét. Ha már glóbusz, a címvédő Ljutić idei gyatra szereplésével kiérdemelte, hogy immáron nem az elitcsoportból startoljon. A hazaiak oldaláról nagy vérveszteség Liensberger hiánya.
Az első futam
Felemás időjárás uralkodtak az előző órákban Flachau környékén. Míg tegnap heves havazás zúdult a térségre, amiből estére eső kerekedett, mára pedig már fagypont fölé kúszott a hőmérő higanyszála. A lejtőt jegesre alakították a rendezők, így bízni lehetett abban, hogy strapabírónak fog bizonyulni.
Az első futam pályáját a horvátok edzője állította össze. Vertikális kombinációkban bővelkedett a pálya, elejétől fogva darálni kellett a megfelelő ritmusért, minthogy extrém meredeknek nem mondható a lejtő.
Wendy Holdener (5.) nyitómenete stabilnak, szépnek volt mondható. A kérdés csak az volt, mennyire bírt elegendő tempót vinni fordulóiba? A választ megadta rögtön Katharina Truppe (3.), miután minden szektorban gyorsabb volt a svájcinál. Összességében közel félmásodpercet osztott ki Wendynek, minekután szemre is határozottabban tette be lécei csőrét a hullámokat követő ívekre. Lena Dürr (13.) lassan, de határozottan kezdi elveszíteni a fonalat. Már a fenti szektorban összegyűjtötte azt a hátrányt, ami a sereghajtó pozícióhoz kellett. Az első átmenete nem sikerült: a sílécei szétcsúsztak, a középső szakaszon összepréselődött, a lendület a sík résznél hiányzott, majd túl sokáig állt a éleken, így több mint két másodperces hátrányt gyűjtött össze.
Lara Colturi (16.) sem jelentett veszélyt az osztrák elsőségre. Középütt felpörgött mozgása valamicskét, majd a záró szektor elején durva késésbe bonyolódott, minek végén úgy kellett visszakecmeregnie a pálya széléről. Ahhoz képest, hogy a lapályos részen gyakorlatilag újra kellett indulnia, nem kapott 3 tizedet Dürrtől. Ez a német menetéről mindent elmondott. Paula Moltzan (2.) jó szokása szerint feszegette a határokat, eredményesen. Volt, hogy 3 tizeddel állt jobban, s minthogy rendíthetetlennek tűnt, benne volt a pakliban egy nagyobb előny. A legnagyobb hullámot követő, nyújtott fordulón besokallt, de ügyesen korrigált. Élre állt mintegy másfél tizeddel. Némi meglepetésre Camille Rast (4.) ellen nem kellett izgulnia. Hol mintha túltolta volna az élhasználatot, hol pedig az ívváltásai akadoztak. Arról a bizonyos harmadik hullámról ő is lekésett. Konszolidáltabb, tisztább munkát végzett ugyanott Mikaela Shiffrin (1.) – nyilván Moltzan tanácsainak megfelelően. Döntően emiatt került élre, szűk 2 tizeddel. Az alsó két szektorban nem kegyelmezett, Rasttal szemben majdnem 8 tizedes volt az előnye.
Emma Aicher (7.) a felső szakaszon kicsit sokáig állt az éleken, a középső részt viszont szépen teljesítette, a cél előtti szakaszon röviden még élezett. A másodpercen belüli hátránnyal elégedettnek tűnt. Sara Hector (8.) egy stabil, de nem kellően gyors menettel jelentkezett. Jellemző, hogy bár közvetlenül Aicher mögött végzett, hátránya mégis csaknem elért a 8 tizedet. Cornelia Öhlund jól indult, ám az első hullámnál kisodródott, majd a következő kapunál nagyon mélyre került. Valósággal kivágódott a pályáról, ő is búcsúzott. Laurence Saint-Germain (12.) teste az első hullámnál összenyomódott, a középső szakaszon a belső lécére dőlt, ezzel együtt maga mögé utasította Dürr és Colturi kettősét. Mélanie Meillard (31.) személyében elsőként teljesített valaki futamot percen túli időeredménnyel. A felső szakaszon nagyon nem találta a ritmust a svájci lány, a síléceit többször keresztbe állította, a középső részen is szélesen haladt, így több mint négy másodperces hátránnyal zárt. Ő már izgulhatott a továbbjutásért. Ekkor még nem sejtettük, hogy mi fog múlni időeredményén… Anna Swenn-Larsson (5.) az első átmenetnél szorosan ment a kapukhoz, a középső szakaszt is egész jól teljesítette, de kétszer megcsúszott a külső lécével. Megfelelően rápörgött a pályára, nem kapott többet 8 tizednél. Zrinka Ljutić (21.) vesszőfutása tovább folytatódott. A felső szakaszon túl széles íveket tett a horvát, a középső hullámnál kisodródott, így csak Meillard-t előzte meg. Abszolúte nem képes ritmust találni pályától és lejtőtől függetlenül, ami már komoly sportlélektani mélységeket feltételez nála. Katharina Huber (16.) sem tudott igazán lendületbe jönni, de ez nála más helyzet. Ő legalább szorosan ment a kapuk mellett, csakhogy túl keményen élezett.
A reklámszünetet követően startolt Marion Chevrier (28.) már a TOP15-be kerülést tűzhette ki célul, amihez feltétlenül meg kellett ma vernie St-Germaint. A kapuktól ehhez képest távol haladt a francia, így bár hibátlanul ért célba, hiányzott nála a dinamika. A lettek büszkeségénél nem, viszont ma nem húzta sokáig. Dženifera Ģērmane a fenti meredek szakaszon esett egy komolyabbat. Benne volt a sérülés, de gyorsan talpra állt, megtett pár lépést, majd léceken távozott a helyszínről. Lara Della Mea (19.) a középső hullámoknál többször hibázott, de kantolással tudta menteni futamát. Hanna Aronsson Elfman féltávon túl egy belső síhiba folytán búcsúzott. Katharina Gallhuber (10.) beszedett ugyan 2 másodpercet, ám ez a jelenlegi női mezőnyben elegendő volt a TOP10-hez. A felső szakaszon teljesített a legjobban a korábbi olimpiai érmes, a középső hullámoknál korrigálnia kellett. Martina Peterlini (20.) ugyanott többször kisodródott, elvesztett egy kis tempót, de így is biztosan kvalifikálta magát a döntőbe. Eliane Christen (9.) a többször emlegetett hullámnál kényszerült korrigálni, de nem vesztett vele sok időt. Sőt, eggyel hátrébb szorította Gallhubert.
A harmadik szegmenset nyitó Marie Lamure (11.) a középső szakaszon tudta csak felvenni igazán a ritmust, de a síléceit sikerült felszabadítania, azaz gördülékenyebbé tette idővel mozgását. A francia nagyot ment a hullámokon, Lisa Hörhager (14.) épp ott vesztegette el idejének jó részét. TOP15-ös pozíciója persze így is remeknek volt mondható – olimpiai szemüvegen keresztül is. Ana Bucik-Jogan (18.) a karrierje vége felé haladva ismét nyugodtan versenyzett, a 3 másodpercen belüli hátrány azért nem mutatott rosszul. Caitlin McFarlane (22.) ezúttal egészségesen volt agilis, főként azok után, hogy a negyedik kapunál máris kissé felemelkedtek lécei. A továbbjutás megvolt. Amit a francia megúszott, azt Ando Asza nem. A japán hölgy hamar kibillent egyensúlyából. Natalie Falch (24.) a középső szakaszon többször szétcsúsztatta a síléceit, a hullámok előtt kénytelen volt keresztbe állítani azokat. Az első harmincasból még ketten voltak vissza. Estelle Alphand (15.) jól kezdett, az első átmenetnél szorosan ment a kapukhoz, de a cél előtti hullámnál összenyomódott, veszített a lendületéből, de jó kiindulási pozíciót harcolt ki magának. Amelia Josephine Hurt elvesztette az irányítást lécei felett a középső részen, megcsúszott. Egy látványos hanyatt esés lett a vége.
Magyar szempontból felettébb ígéretesen alakultak az események harmincon túl. A sok kiesés (76 indulóból összesen 45-en értek célba, kettőt pedig kizártak) és a nagyobb nevek hibái, avagy visszafogott teljesítménye (Leona Popović a 34. helyen kiesett) azt eredményezte, hogy 4 másodperc körüli hátránnyal is tovább lehetett kerülni. A november végi sérüléséből visszatért Ali Nullmeyer (32-essel a 25.) érvényesítette a papírformát, mint ahogy Aline Höpli (36-ossal a 27.) továbbjutására is lehetett számítani. Arra már kevésbé, hogy a december derekán még a Távol-Keleti Kupán duplázó Nika Tomšič (38-assal a 26.) életében először kvalifikált. Nina O’Brien (43-assal a 23.) vastagon megugrotta a 4 másodperces időhatárt, Aline Danioth (45-össel a 29.) viszont csak kevéssel került szorult alá.
Ezt követően egymást érték a kiesések: a 48-as és a 63-as rajtszámosokkal bezárólag csak öten értek célba. Életképes időt pedig csak Franziska Gritsch (55-össel a 33.) tudott felmutatni. Említett intervallum végén startolt el Tóth Zita (63-assal a 37.). A fülbetegségéből részben felépült, karácsony óta szinte csak szárazedzéseket folytató Vasas-sportoló a gyengébb kezdés után biztatóan mozgott, Meillard-tól, azaz a továbbjutó helytől kerek 8 tized választotta el. Hilzinger nyakán volt, a sérülés után visszatért Chiara Pogneaux-t (73-assal a 39.), az EK- dobogós Bianca Bakke Westhoffot (49-essel a 40.), valamint Dubovskát (47-essel a 41.) megelőzte – hogy csak a célba ért nagyobb neveket említsük.
A slusszpoén azonban megint hátra volt. Szőllős Noa (71-essel a 30.) egy stabil, nagyobb hibáktól mentes, mégis rajtszámához mérten gyors menetet rakott össze. Az alsó hullámokon kifejezetten jó iramot diktált, annak köszönhette, hogy 6 századdal beelőzte Meillard-ot (milyen már ezt leírni?), s Kranjska Gora után újfent készülhetett a második futamra! Semmeringen 9 századon múlt a dolog, ma visszaadta a sors.
A második futam
A második futamon az amerikai válogatott szlovén edzője, Žan Špilar kapta meg a tűzőmesteri feladatokat.
Szőllős Noa Kranjska Gorán – külön nekünk címzett üzenetében – előirányozta, hogy a szlovéniai lejtővel ellentétben ezúttal többet bele fog adni a második menetben. Könnyű dolga éppenséggel nem volt a felzárkózás tekintetében, mivel a kettővel előtte álló ellenfele már fél másodperccel volt előtte, a 21. helyen álló Ljutić pedig már egy teljes szekundummal ment nála jobban az első futamban. Azért ez a mondat is jól hangzik, nemde?
Noa betartotta szavát: irgalmatlanul bekezdett, úgy ment egész stabilan a felső meredeken, hogy „voll gázon” haladt. Az alsó hullámokhoz érve ismét szórt egy TOP10-es szektoridőt, így ha nagy időkülönbségek miatt nagy előrelépés nem is, de egy fejbiccentésre érdemes futam mindenképp ott volt a levegőben. Sajnos a cél előtt nem sokkal korán befűzött egy kaput, így végig pengeélen táncoló futama kieséssel végződött. Ennek ellenére, vagy éppen ezért minden elismerésünk, Noa!
A svájci csapat állandó tagjának, Daniothnak (25.) példának okáért köze nem volt Noa részidőihez. A középső szakaszon többször oldalirányban kidobta a pálya. Finoman szólva nem uralta a lejtőt. Chevrier (19.) a felső meredekben keresztbe állította a síléceit, ami sebességvesztést eredményezett, ezt követően azonban javult a ritmusa. A középső szakaszon szűkebb vonalat választott, ami hatékonyabb volt Danioth futamához képest. Századra azonos időt síelt másodjára Höpli (18.), aki a meredek kijáratát tisztábban oldotta meg, majd az első sík részen tudatosan csökkentette a sebességet a pontosabb ívvezetés érdekében. Egy rövid túlpörgés ellenére a hullámos szakaszon stabil vonalat tartott, amivel átvette a vezetést. Noa futamideje – a három szektoridő alapján – nagyjából a francia-svájci lánypár szintjét ütötte meg. Azaz TOP15-ös! Tomšič (23.) biztonságra építő futamot teljesített, mondhatni lehajolt a pontokért. Nullmeyer (21.) a középső szakaszon rövid ideig hátradőlt, emiatt kissé kisodródott, azonban a cél előtti hullámokat kontrolláltan oldotta meg. Falch (17.) futamában a felső részen fellépő elemelkedés nem okozott jelentős veszteséget, mivel a meredek szakasz kijáratát nagy nyomással és jó iránytartással oldotta meg. Időlegesen vette csak át a vezetést, O’Brien (13.) támadó szellemű futamának ugyanis addig nem volt párja. Elment a falig, így több helyen hátra dőlve érkezett a kapukhoz. A meredek kijáratánál ugyanakkor sikerült megtartania a sebességet, és az alsó szakaszon már gördülékeny, hatékony síelést mutatott. McFarlane (19.) futama is egészen nagy nagy intenzitással indult, a meredek szakasz kijáratánál összenyomódott, a sík részen pedig a túl hosszú élen tartás rontotta a ritmust. Ljutić (24.) egészen mély válságot él át: már a felső szakaszon kisodródott, keresztbe állított sílécekkel korrigált, majd a pálya további részén sem tudott tiszta íveket húzni. Csupán két célba érőt bírt megelőzni a szakág tavalyi bajnoka…
Peterlini (16.) erőteljesen kezdett, de egy rövid összenyomódás után a cél előtti szakaszon túl széles vonalat választott, így nem tudta maximálisan kihasználni a futamában rejlő potenciált. Della Mea (11.) a felső részen – mondhatni, Noát követve – hipergyors kapuváltásokkal operált, a középső szakaszon pedig egy direkt kapuvételt technikailag magas szinten oldott meg, minimális lendületveszteséggel. Nem sokon múlt, hogy folytatni tudja TOP10-es sorozatát. Bucik-Jogan (15.) futamában a túlzott keresztbeállítás dominált, ami megakadályozta a ritmusfelvételt, ugyanakkor a kontrollált célba érkezés biztosított maradt. A második kör legerősebb futama Colturi (8.) nevéhez fűződött. Az albán-olasz lány a felső szakaszon tudatosan kerekebb vonalat választott, a sík részen jelentkező ritmusváltásokat pedig stabil testhelyzettel kezelte, még hátradőltebb pozíciókban is. Egész fölényes volt a hullámokon. A futam első felét Huber (10.) zárta, aki az első hullámnál rendkívül szoros kapuvételt választott, majd egy kisebb korrekció után tiszta, stabil ívekkel fejezte be a menetét.
Az első tizenöt sízőt követően tehát Colturi neve állt a lista élén, Huber és Della Mea előtt. Alphand futama a sík szakaszon ért véget idő előtt, ahol befűzött. Már nem az első alkalom nála idén, hogy jó pozícióból nullázik „délután”. Hörhager (14.) egész ígéretesen kezdett, ám a második hullámon hátradőlt, a harmadiknál pedig kisodródott, ami fokozatos sebességvesztést és jelentős hátrányt eredményezett. Dürr már a felső szakaszon instabil helyzetbe került, éppúgy, mint az első futamban, keresztbe állította a síléceit, majd a sík részen majdnem elveszítette az egyensúlyát, végül nem sokkal később befűzött. St-Germain (22.) már fent lecsúszott az ideális vonalról, teljes keresztbeállítással kellett korrigálnia, ami gyakorlatilag eldöntötte a futamát. A célvonal után ráadásul elesett, egyik síléce kioldott. Nem mellesleg egy melles eséssel zárta menetét. Lamure (12.) tisztán kezdett, de a középső szakasz hullámain hátradőlésbe került, sodródni kényszerült, ennek ellenére kontrollált futással ért célba. Gallhuber (26.) már a felső részen elveszítette a tapadást, majd a sík szakaszon élre ragadt, teljesen megállt, így bár befejezte a futamot, a lendület és az eredmény is elveszett. Senkit nem előzött meg. Christen (9.) az olimpiai remények érdekében kifejezetten támadó felfogásban síelt, a középső szakaszon rendkívül direkt kapuvételeket választott. Ez nagy tempót hozott, ám a céllejtőn kénytelen volt visszavenni, ami megakadályozta, hogy átvegye a vezetést.
Amikor már csak a legjobb nyolc várakozott a startházban, változatlanul Colturi állt a tabella élén. Mögötte nyolcszázaddal Christen következett, aki minthogy végül a TOP10-ben zárt, elvileg teljesítette az olimpiai szintet. Ekkortájt Huber foglalta el a harmadik helyet.
Hector (7.) nagy hátradőléssel versenyzett, ami különösen a középső szakaszon jelentett kockázatot, de a kritikus pontokon sikerült elkerülnie a keresztbeállítást. Ha a végét simábban oldotta volna meg, akár még Colturi futamidejét is lepipálhatta volna. Aicher pergős, meglehetősen stabil menettel haladt a vezetés átvétele felé. Egészen addig, míg a Noát hátrányosan érintő hullám előtti huppanón is kaput nem tévesztett. Holdener (5.) a felső meredekben stabil volt, a ritmusváltásokat pontosan kezelte, bár az utolsó hullámnál kissé túlpörgött, ami némi sebességvesztést okozott. Simán élre állt, dobogós reményekről mégsem lehetett szó, mivel Hector futamidejétől elmaradt. Swenn-Larsson (6.) skalpját azért még levadászta. A felső részen erősebben keresztbe állította a síléceit a svéd, viszont a sík átmenet jól sikerült, a záráson pedig szabadon futtatta a léceket. Holtversenyről indultak, a végén 2 tized döntött a svájci javára.
De nem ő lett hazája legjobbja. Rast (4.), bár betegséggel küzdött, ennek ellenére rendkívül tisztán síelt a meredeken, nagy sebességet vitt tovább. Egy hullámnál rövid elemelkedés történt, de kiváló élhasználattal tartotta a legszűkebb vonalat. Nála az első és a harmadik, az osztrákok utolsó mentsváránál a második és a negyedik szektor szuperált. Truppe (3.) futamában a felső szakaszon többször megcsúszott a külső léc, ezzel elveszítette az addigi előnyt, ugyanakkor a középső rész ritmusváltásait technikailag kimagaslóan oldotta meg, és az utolsó hullámon hagyta futni a síléceit. A végét kivéve oda-visszaugráltak a fél másodpercek kettejük közt. A végén 2 század döntött az osztrák javára.
Innen nézve Moltzan (2.) részéről kötelező feladatnak tűnt a vezetés átvétele. Az első átmenetet mély nyomban teljesítette, a sík részen azonban nem tudta ugyanazt a lendületet felépíteni, mint az előtte haladók. A zárószektor bejáratánál enyhe sodródás jelent meg, de ez még belefért a hatékony vonalvezetésbe. Szóval nem volt ez egy olyan menet, amitől félteni kellett volna Shiffrint (1.). Az első átmenetnél rövid időre hátradőlésbe került, ezt azonnal korrigálta. A sík szakaszon maximális húzással gyorsított, az alsó részen pedig teljesen hibamentes, letisztult síelést mutatott. Vagyis sok kérdést ma sem hagyott.
Egyelőre úgy fest, hogy Kranjska Gora csak a statisztikai hibahatár rovatba kerülhet bele. Mikaela Shiffrin ott folytatta, ahol Semmeringen abbahagyta. Visszatért a győzelem útjára. Szám szerint 107. győzelmét aratta a Világkupában, szlalomban pedig újabb kerek számhoz érkezett, a hetvenedikhez. Döbbenet… Az, hogy a 7/6-os mutató mellett még nem dőlt el a szakági pontverseny, köszönhető Rastnak, aki két 10. hely mellett nem tudott a negyedik helynél hátrébb végezni. Az már meglepetés lenne, amennyiben a januári végi Špindlerův Mlýn-i verseny után nem hirdetnének évadbajnokot szlalomban. Paula Moltzan nyolcadszor állt fel dobogóra, idén pedig harmadízben – két óriás-műlesikló pódium után. Említésre méltó még, hogy leszorította Robinsont az összetett TOP3-ából. Katharina Truppe nagyon konzisztens idén: a gyöngébb levi kezdés után mindig a legjobb hét között végzett. Ez az első idei dobogója, összességében pedig a hatodik.
A Világkupa-sorozat pörög tovább, a hétvégén – az olimpiai rendező Cortina d’Ampezzo helyére beugorva – Tarvisio rendez gyorsasági versenyeket.
A címlapkép forrása: NBC News
Síparadicsom Blog 