Julia Scheib győzelmét hozta a második tremblanti óriás-műlesiklás. Az osztrák tegnapi elsőfutamos kiesését feledtette, különösen úgy, hogy Alice Robinsont egy céllejtőn elkövetett hibája folytán a legjobb második futamot teljesítő Sara Hector is megelőzte. Így az osztrák hátránya csak 12 pont az új-zélandival szemben. A negyedik helyen holtverseny alakult ki Rast ew Shifrrin között, míg hatodikként Moltzan zárt, 12 helyes javítással. Ljutić, Stjernesund, Della Mea, Dürr lett a TOP10 további sorrendje.

Bevezető

Mont- Tremblant egy 10 ezres városka a Québec- tartományban található Laurentian-hegységben. A térség szerteágazó módon elégíti ki a sportkedvelők igényeit. A síközpont mellett a kerékpárosok, a túrázók, a golfozók, a vadvízi kajakosok éppúgy megtalálják a környéken a sportolási lehetőséget, nem is szólva a helyi Ironman- viadalról, vagy az egykori F1-es pályáról.

A síterep nem valami hatalmas, alig több 300 hektárnál, tengerszint feletti magassága pedig meglepően alacsony, csupán 875 méter. A klíma azonban kompenzálja a magasságot, az arrafelé megszokott mínusz 20 fokos fagyok konzerválják a havat. Már ha épp esik, tavaly épp ennek hiánya, valamint a szokottnál jóval enyhébb hőmérséklet okán törölték mindkét versenyt. Mivel egyébként Észak-Amerika legnagyobb hóágyúrendszerét működtetik.

Mt. Tremblant 1983-ban rendezett először Világkupát, akkor is és azóta is nőknek. A lesikláson Laurie Graham révén hazai siker született, óriás-műlesiklásban pedig a francia Anne Flore Rey vitte a prímet. A VK- versenyeket előbb váltásban vette át Panorama és Lake Louise párosa, majd csakhamar a Lajos-tó partja állandó helyszíne volt a versenynaptárnak. Egészen 2022-ig. Két éve – tartós szerződéssel a zsebben – Tremblant szervezte már a kanadai versenyt. Mindkét óriást Federica Brignone nyerte meg, a szintén maródi Gut-Behramit, ill. Vlhovát megelőzve. Shiffrin mindkétszer harmadikként zárt.

A Flying Mile egy nem különösebben hosszú, 320 szintkülönbségű, alapvetően egyenes jellegű lejtő. Lejtése azonban nem monoton, vannak benne letörése, görbületek, technikailag igényesebb részek. A pálya közepi meredek, a „rövid fal” kemény próbatétel, onnantól a végéig hullámvasútszerű profil jellemzi, ami a végén ismét meredekbe torkollik. A lejtő teteje kifejezetten lankás. A stabil léctartás kiemelt jelentőséggel bír.

Az első futam

Farkasordító fagy köszöntött a térségbe éjszaka, ami kitartott a délelőtti futam kezdetéig. Az égbolt változóan felhős képet festett hajnalban, de a rajtra előbújt a nap. A pálya állapota természetesen makulátlan volt. A norvégok edzője haladósabbra tűzte a pályát.

Thea Louise Stjernesund (12.) nagyobb hiba nélkül letudta a lejtőt, egyedül a céllejtőre érkezve mutatott be egy nagyobb elfékezést. Más kérdés, hogy itt-ott óvatosabbra vette a figurát. Sérülése óta szemmel láthatóan bizonytalanabbá vált Paula Moltzan (18.) sízése. A letörésnél megint lecsúszott az ideális ívről, majd megakasztotta egy hupli. Az alján feljött negyed másodpercre, ami főként a norvég menetét jellemezte. Nem keltett meglepetést Alice Robinson (1.) tetemes előnye. Elejétől fogva brutális tempót diktált, amit pár kesztyűs korrigáláson kívül makulátlanul lehozott. Kicsattanó volt az önbizalma, ám az előző két lány nem volt még mértékadó.

A letörésnél példának okáért nála is több dinamikával haladt tova Julia Scheib (2.). A két és fél tizedes előnye elillant a célig, mégis, az osztrák hátránya nem volt több 16 századnál. A középső rész hullámán megemelkedtek lécei egy pillanatra, az a térvesztés fájt sokba. Zrinka Ljutić (14.) kezdése ígéretes volt, a meredek elején sem voltak nagy gondjai. A lapályos rész kezdetén beragadt az egyik kapuba, ami komoly lendületvesztéssel járt. Két századdal még a norvégtól is kikapott. Lara Colturi (11.) pedig ugyanekkora előnnyel került a virtuális dobogó alsó fokára. Nyoma nem volt nála a tegnap délelőtt indiszponáltságnak. A meredeken túlnyúltak a csúszási fázisok, végtempóban pedig nem vette fel ritmust az első kettővel. Sara Hector (7.) parázs elánnal vágódott a meredeklejtőre. Jó hír, hogy kiesés közeli helyzetek nélkül tartani tudta dinamikáját, rossz, hogy a céllejtőn sok teret vesztett. A héttizedes hátrány hízelgő volt. Kiütközött, kinek lesz kedvence a lejtő, kinek nem.

Szombati harmadik helye után még többre vágyott Valérie Grenier. Századokra volt az éllovastól, amikor a céllejtőre érve egy pillanat alatt elvesztette lécstabilitását. Teljesen kifordult testhelyzettel búcsúzott a versenytől. Tisztes megoldással oldotta meg az első letörést Mikaela Shiffrin (6.), majd szép szűk kanyarvételekkel élre állt. A laposon az addigi legjobbat nyújtott, a céllejtőn viszont ívválasztásai túl direktre sikerültek. Pár századdal, de így is élre állt az amerikai. Sokáig nem tartózkodott ott, mert honfitársa, Nina O’Brien (3.) agresszívebb léckezelése kifizetődött. A céllejtőre több lendülete maradt, kerek 2 tizeddel került a honi legenda elé. Tegnap ügyesen halászott a zavarosban Maryna Gaşienica-Daniel (14.), ma rendre ritmust tévesztett. A stanglik után zárta le a kanyarmozdulatokat, mindezt tette a lapos végén.

Britt Richardson (8.) léceit a letörésnél megdobta egy hupli, ezzel együtt kanyaríven maradt. Jól ment összességében, a céllejtőn beszedett háromnegyed szekundum ellenére 5 tizedre volt a dobogós helytől.  Camille Rast (5.) középütt elcsúszott belső lécén, ezzel együtt nem vesztett sok lendületet. A céllejtő remekül szuperált nála, csak az első kettő ment nála ott dinamikusabban. Nem Lena Dürr (9.) lejtője a „Flying Mile”, ezzel együtt a laposig egész jól tartotta magát. Az ottani direkt ívek nem kedvezték sebességátvitelének. Mina Fürst Holtmann (16.) futama több szempontból problémás volt. Hol a kellő lécterhelés hiányzott, hol túl sok élt használt. Egyáltalán nem érzett rá a dolgokra, csak Moltzant előzte meg a célba érkezettek közül. Jellemző a pálya egyszerűségére, hogy ő is másfél másodpercen belülről várta a folytatást.

A reklámszünet utána síelt Wendy Holdener (17.). Passzívan, de markáns hiba nélkül. Reménytelenné nem vált az ő sorsa sem. Sofia Goggia (19.) magabiztosságát aláásta már a felső szakaszon. A letörésnél majdnem összeértek lécei, így jókora testmunkával tudta csak kanyarba állítani azokat. A lapályra tempóhiányba került, így ha századokkal is, de az utolsó helyre sorolt. Katharina Liensberger (22.) örökölte meg bő tizeddel eme dicstelen pozíciót. A pálya egyenetlenségei összenyomták, ami megtörte a mozgását. Nem talált ritmust. Még ő sem szakadt le a középmezőnyről, nem az úgy az utána következők. Emma Aicher (36.) külső léce a meredek szakasz kijáratánál megcsúszott, emiatt kicsúszik az ívből és sok sebességet veszít. Három másodperccel maradt el Robinson mögött. Nehéz helyzetbe kormányozta magát a szombati verseny meglepetésembere, Estelle Alphand (39.). A svéd versenyző túlzottan a belső lécre helyezte a súlyát, majdnem megcsúszott, és csak nagy nehézségek árán maradt a pályán. Stephanie Brunner (10.) a rá jellemző agilitással támadta a meredekre tűzött kapukat. Nem ment minden zökkenőmentesen, a köztes letörésnél például megcsúszott a külső léce, viszont a céllejtőn remek lendülettel haladt le. Nála is jobban ment ott Asja Zenere (4.). A remek formának örvendő olasz lány Scheib szintjén tolta ott. A középen bemutatott direkt kapuvételei nem okoztak bajt, egy századdal befért Rast elé – a negyedik helyre!

Clara Direz (12.) kedveli a lejtőt, a tegnapival együtt két toperedménye fűződik Mt. Tremblanthoz. A meredek szakaszon erősen megemelte a pálya – szinte „feldobja”. A francia versenyző szinte repülve érkezett a következő kapura. A várhatóan szelektívebb második futam előtt nem volt kilátástalan helyzetben. Ana Bucik Jogan (30.) tegnap kiesett a meredek tetején, ma nagyon óvatosra vette ott a figurát. A lankán késésbe került, csak a tuti kiesőnek számító Aicher-Alphand kettőst előzte meg. Lara Della Mea (21.) Goggia szintjét hozta, akárcsak tegnap délelőtt. A meredek szakasz kijáratánál túl egyenesen érkezett a kapuhoz. Emiatt nagyon keményen kellett élre tennie a lécet, és sok lendületet veszített. Elisabeth Bocock szolgáltatta a következő „déja vu” érzetet. Ezúttal korábban, de ismét kiesett. Megcsúszott a belső léce. Franziska Gritsch (33.) a lankára érkezve késésbe került, a tabellán a mérleg nyelve pozícióját örökölte meg. Nina Astner (41.) a sereghajtó pozícióban nem reménykedhetett tovább, az itt-ott nagyon zaklatottan síelő Madeleine Sylverster-Davik (23.) már jóval nyugodtabb lehetett, akárcsak a harmincadikként startolt Ilaria Ghisalberti (26.). Az olasz futama kiegyenlített volt, elkerülte a nagy bakizást, de sehol nem volt erős.

A folytatásban még hatan kvalifikáltak, a fele közvetlenül az utolsó kereskedelmi szünet után. A svájciak két továbbjutóval gazdagodtak, Vanessa Kasper (31-essel a 28.) és Sue Piller (36-ossal a 20.) mellett a svéd Hilma Lövblom (32-essel a 28.), a német Fabiana Dorigo (33-assal a 23.), valamint két osztrák, Victoria Olivier (37-essel a 25.) és Viktoria Bürgler (41-essel a 26.) készülhetett a második futamra. Camille Cerutti (42-essel a 31.) és Giorgia Collomb (35-össel a 31.) 5 századdal szorult le a 2.58-as időhátránytól, azaz a továbbjutásról.

A második futam

Délután Colturi- papa vette kezelésbe a lejtőt, az első sejtésünket a nagyjából 3 másodperccel gyorsabb futamidők igazolták: még haladósabbra sikerült a második nyomvonal, pedig az elsőre sem volt panasz e tekintetben.

Bucik Jogan (26.) szemre most, negyedszerre teljesítette a legszebben a meredeket. Hamar kiderült ennek oka: lassan ment a szlovén. Kasper (19.) jócskán többet kockáztatott, ívei sem volt olyan rosszak. Lövblom (18.) ebben a szezonban először jutott második futamba, ehhez képest nem óvatoskodott: kihasználta a friss pályát, agresszívan támadott, és három tizeddel átvette a vezetést. Ghisalberti (27.) a meredekben erősen megcsúszott, majd a lankás részre érve teljesen lekerült az ideális ívről, keresztbe kellett tennie a léceket. Ment a lista végére. Bürgler (25.) nem reszkírozta élete első VK- pontjait, mindent alárendelt a biztonságnak a 3x junior-vb-érmes tehetség. Az osztrákok másik nagy reménysége, Olivier (22.) a laposon rossz ívet választott, emiatt sok időt veszített. Sylvester-Davik (21.) támadó szellemiséggel állt rajthoz, de középen elvesztette a ritmust, az őt követő Dorigo (23.) a meredek kezdetén vétett nagy hibát, ami több kanyaron át hátráltatta meg. Kár volt, mert Raphael Haaser kedvese egyébként jó futamot ment. Liensberger (14.) valamivel stabilabb sízést mutatott be, amivel átvette a vezetést, de inkább hozott előnyének hála. Della Mea (9.) lekopírozta szombati produktumát, vagyis délután tudott még egy sebességi fokozatba kapcsolni. Két kisebb hibát vétett, ettől még erős idővel állt élre. Pillert (28.) a lejtő közepén úgy megdobta egy hullám, hogy szinte megállt. Pozitívum, hogy az első VK- pontokat újabbak követték egy hétvégén belül. Mint az tőle elvárt, kockázattal haladt lejtmenet Goggia (11.), ám a meredekre nem tudott idejében felpörögni, így megint kikapott pár századdal honfitársától.

Még mielőtt azt hihettük volna, a szombati verseny ismétlését nézzük, Moltzan (6.) világossá tette, néha van új a nap alatt. Kegyetlen ritmust talált, végre először a hétvégén, a letörésnél, a meredeket hibátlanul abszolválta. Megszületett a mérvadó alapidő, ami a szoros első futamot alapul véve tetemes előrelépést vont maga után. Holdener (24.) rossz ritmusban érkezett a laposra, majd a céllejtőn a karjával belesodródott egy kapuba. Célba ért, érthetően csalódottan. Egész jól kezelte a letörést Holtmann (17.), hogy aztán a laposon eldobja a jó szereplés esélyét. Majdnem elcsúszott a belső síjén a norvég.

Tizenöt sízőt követően Moltzan vezette a versenyt egy nagyon ígéretes menettel, mögötte két olasz, Della Mea és Goggia foglalt helyet. Ljutić (7.) inkább biztonsági nyomvonalat választott, az a bizonyos utolsó kockázat hiányzott menetéből. Az olaszokat azért maga mögött tartotta. Gaşienica-Daniel (16.) látványosat driftelt a letörésnél, mihelyt túl nagy élterheléssel fordult a meredekre. Az ott beszedett félmásodperces hátrányt a későbbiekben sem bírta ledolgozni. Stjernesund (8.) stabil futamot teljesített, ám hiányzott belőle a magabiztosság. A célban frusztráltnak tűnt, előző hétvégi formájából kiindulva bizonyára többen bízott. Direz gondjai a meredek elején kezdődtek, s hamar véget is értek. Rosszul vett egy huplit, majd dühösen távozott. (Akkortájt nem nézett ki úgy, hogy egész előkelő helyezés kerül a neve mellé.) Finoman síelte meg édesapja pályáját Colturi (15.). Jól kezelte a terepátmeneteket, könnyedsége érthető volt, hiszen egyszerűen kevés volt a sebessége. Sok pozíciót vesztett az albán. Brunner (20.) kapcsán agilitásban ezúttal sem volt hiány, csakhogy nem nagyon találta a jó íveket. Ő is visszább esett. Dürr (10.) a meredek nyitányát megint passzívan síelte. A két olasz közti kétszázados „hézagot” foglalta el, ami a listán akkor az ötödik helyet jelentette. Maradjunk annyiban, madarat nem lehetett volna fogatni a némettel.

Már csak a legjobb nyolc volt vissza, de változatlanul Moltzan állt a tabella élén. Ami érdekesebb volt, hogy a többiek még csak meg sem nagyon tudták őt közelíteni. Nem a délutáni futam tekintetében, úgy összességében sem. Richardson (12.) nagyságrendekkel aktívabban haladt a meredeken, mint előtte Dürr. Mégsem tudott elég sebességet vinni a lankára, mint ahogy sem ment igazán. Ma nem volt sok oka a kanadai nézőknek örömre. Hector (2.) ismételten parázs dinamikával támadta a kapukat, s minthogy ezúttal kompakt futamot rakott össze, nem ért senkit meglepetésként, hogy a Moltzant meghaladó futamidő kilenctizedes előnyt jelentett a svédnek. Ezzel nemcsak a dobogóra, a győzelemre is bejelentkezett az olimpiai bajnok!

Shiffrin (4.) a pálya kétharmadáig remekül tartotta a svéd tempóját, csakhogy a céllejtőn sokat vesztett. Egész pontosan épp azt a 6 tizedet, amivel kikapott Hectortól. Óvatosabb kezdés után Rast (4.) megtalálta a ritmust, a pálya alján kifejezetten jól síelt, ezzel egalizálva párharcát Shiffrinnel. A nagy esély kapujában némiképp megilletődött Zenere (13.) egyáltalán nem bírta tartani a legjobbka tempóját. A bántó az volt, hogy sehol sem, a 23. futamidő sokatmondó volt. O’Brien mindent egy lapra feltéve élete első VK- győzelmére hajtott. Sokáig nem bírta az irdatlan tempót, a letörést követően egy ütésnél teljesen megfordult, és kiesett. Mértékadó, hattizedes előnye birtokában sem taktikázott Scheib (1.). Szombati figyelmetlenségéből történt kiesése után meg akarta mutatni remek formáját. Sikerült, a meredeken rendkívül szűk íven suhant át, azt pedig lehetett tudni, hogy a céllejtőn nagyon ütőképes lesz. Mindössze 3 századdal ment rosszabbat Hectornál, vagyis Robinson (3.) felköthette a gatyát. Acélosan kezdett, ám a meredek ezúttal nem volt valami combos tőle, a lapályon elkövetett rontása után pedig csak az volt a kérdés, hogy a svédet maga mögött tudja-e a tartani. Bár mindent beleadott, ez sem sikerült. Az újabb dobogó speciel nem volt kétséges.

Részletes eredménylista

Julia Scheib a söldeni idénynyitó után győzött újra a Világkupában. A negyedik dobogójánál tartó egykori junior-világbajnok október végén egy hosszú negatív szériát tört meg az osztrák válogatott berkein belül, azóta pedig kiderült, nem egy jól elkapott nap volt csupán, komolyan kell vele számolni a kristálygömbért való vetélkedésben. Sara Hector 25. pódiumát jegyzi, ebből hármat szlalomban, a maradékot óriásban érte el. Alice Robinson változatlanul nagyon kiegyensúlyozott: söldeni 8. helye óta a ceremóniák állandó résztvevője, a mostanival kereken a 20-diknál jár. A szakágiban ő és Scheib némi előnyre tett szert, de hosszú még a szezon.

A hölgyek a következő két hétvégében lesiklásban és Szuper-G-ben mérik össze tudásukat, a következő óriás-műlesiklást a két ünnep közt Semmeringen rendezik.

A címlapkép forrása: Le Dauphiné Libéré