Megszületett Brazília első Világkupa-győzelme alpesi síben! Lucas Pinheiro Braathen az élről indulva egy nagyobb mentéssel együtt kezében tartotta a dolgokat, és bő háromtizeddel maga mögött tartotta a szokottnál passzívabb Clément Noëlt. Az olimpiai bajnok mögött a hazaiak nagy örömére Eduard Hallberg végzett a dobogó harmadik fokán. Tanja Poutiainen 2013-as 3. helye óta vártak az újabb pódiumra a finnek. Naná, hogy Leviben valósult ez meg. Laurie Taylor a legjobb délutáni futammal karriercsúcsot ért el, megelőzve Haugant és a szintén egyéni rekordot felállító Paco Rassat-t. Ryding, Amiez, Matt és Gstrein zárt még a TOP10-ben. A szakági címvédő Kristoffersen csak a 13., a vb-aranyérmes Meillard csak a 14. helyen végzett, míg az erős söldeni nyitány után Schwarznak meg kellett ma elégednie egy 19. helyezéssel. Richard Leitgeb nem fejezte be az első futamot.

Bevezető

A lappföldi Leviről már írtunk a tegnapi, történelmi magyar pontszerzést hozott verseny kapcsán. A férfiak 2006 óta utaznak fel a sarkkör környékére, az első versenyt még Benjamin Raich nyerte Larsson és Rocca előtt. Azóta Jean-Baptiste Grange, majd a jelenleg is aktívak közül Henrik Kristoffersen (2014, 2019) duplázott. A helyi legeredményesebb az a Marcel Hirscher (2013, 2016, 2018), aki immáron holland színekben síel, ám egy tegnapi posztja szerint nemhogy esetleg egy hét múlva Gurglban, de ebben a naptári évben sem látjuk már versenyezni. Levi sokáig mindkét nemnek rendezett egy-egy szlalomot, a koronavírus-járvány következtében éveken át a férfiak kihagyták Finnországot. Tavaly tértek vissza, akkor Clément Noël vitte a prímet, megelőzve Kristoffersent és Meillard-t. A norvégok szakági címvédője két sikere mellett további négy dobogót szerzett itt, így ő számított a verseny elsőszámú esélyesének.

Az időjárásra panasz nem lehetett, felhő nem takarta a halványuló napsugarakat, a hőmérséklet pedig nem érte el a mínusz 10 fokot sem. A rajtlista lélekszáma megfelel annak a ténynek, hogy az idény első műlesiklásáról van szó. A 81 fős listán találtuk 67-essel Richard Leitgebet, aki az egy évvel korábbiakhoz hasonlóan Dél-Amerikában készült fel az idényre. Igaz, kevésbé acélos eredménysorral, a kontinentális kupasorozatban ezúttal meg kellett elégednie egy dobogós hellyel. Ezzel együtt ő áll a legjobban a magyarok közül a ranglistán, vagyis jelenleg ő számít olimpiai indulónak. E tekintetben az az Úry Bálint látszik kihívónak, aki Új-Zélandon győzedelmeskedett a helyi kupában.

Az első futam

A helyi idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődött nyitófutam pályáját a horvátok egyébként szlovén trénere, Pavel Grašič állította össze. A 69 stangliból három kivételével mind fordító volt.

A világbajnok adta meg az alaphangot. Loïc Meillard (10.) tiszta, koordinált sízést mutatott be, ami nem tűnt jó ómennek, hiszen Levi az a helyszín, ahol egy visszafogottabb habitussal könnyen kieshet az ember. Jellemzően másfél másodperc környéki elmaradással lehet itt kvalifikálni. A kisebb rontogatások még csak-csak belefértek, a hajtűben elkövetett megingás, valamint az alsó lankán Atle Lie McGrathtól (6.) beszedett 3 tized már kevésbé. Sokkal lendületesebb volt ott a fiatal norvég. Timon Haugan (3.) kegyetlenül bekezdett fent, csaknem félmásodperces előnyt épített fel a letörésig. Voltak egyensúlyingadozásai, de a lényegi kérdés ma az volt, ki mennyire engedi léceit. Ő nagyon engedte, így lényegében a célig kitartott fenti fórja.

További félmásodpercet faragott a legjobb időből Lucas Pinheiro Braathen (1.). A titok nyitja a brazilnál az volt, hogy egyszerre tudott lendületes és precíz maradni a meredeken. Meillard hátránya már 1.32 volt. Elsőként az előző idény legjobb osztrák szlalomosa, az életében először ma az elitcsoportból rajtoló Fabio Gstrein (7.) nem tudta átvenni a vezetést. Inkább a tiszta vonalra törekedett, az elszántság hiányzott belőle. Másodpercen túlra szorult a tiroli.  Clément Noël (2.) a letörést követő kapukig még jobban állt az éllovasnál. Ott kis híján búcsúzott, de hamar korrigált, így négytizedes elmaradásával végső soron versenyben maradt. A szakági címvédő Henrik Kristoffersen (9.) kevésbé. Nem találta a megfelelő lendületet, szenvedett a dinamikával, így csak Meillard-t előzte meg.

Miután nyomott egy legjobb második szektort, Linus Straßer (4.) problémái a meredeken jelentkeztek. Dadogtak lécei, de összességében biztatóan szerepelt első versenyfutamán a HEAD-lécekre való váltás után. Dave Ryding (11.) tempóhiánnyal küszködött, így nem előzött meg senkit. Igaz, csak pár századdal szorult a világbajnok mögé. A lista végére új név került, Tanguy Nef (14.) közel másfeles elmaradását nem az alacsony sebesség, inkább az akadozóbb kanyarulatok sora indukálta. Az alapvetően lapos pálya nehéz feladat elé állította a mezőny kisnövésű sízőit, mint például Albert Popovot (22.). Igazán begyorsulnia nem sikerült, így éppen csak sikerült 2 s-en belül maradnia. Ez Leviben veszélyzóna. Abszolút rossz attitűddel síelt Manuel Feller (23.). A két szezonnal ezelőtti szakági bajnok agresszív léckezeléssel, ritmikai gondokkal, a meredek végére késéssel esett be a célba. Ekkortájt ő volt a lista legvégén. Tisztább íveket húzott Steven Amiez (8.), mégpedig egész tisztes dinamikával. Négy gyöngébb futam után a francia megint élversenyzőhöz méltón teljesített. Samuel Kolega (11.) bánhatja futamát, mert bár a meredek tetejét remekül elkapta és a végén hozott valamicskét az éllovason, a hajtűben elkövetett belefékezéssel sokat vesztett. Rydinggal holtversenyben épp befért az akkori TOP10-be. Daniel Yule (29.) alaptempója sem volt versenyképes, a jeges hóval nagy küzdelmet folytatott. Rosszkor, rossz helyen, a meredek végén hibázott nagyot, így elsőként került valakit 2 s-en kívülre. Ez már több volt, mint kiesőgyanú. Az elitcsoport végeztével meglepően nagyon különbségek alakult ki. Braathen közel öttizeddel állt az élen, két favorit, Meillard és Kristoffersen pedig lényegében kiszállt a győzelemért folyó csatából.

Az első reklámszünet után egy olyasvalaki startolt el, akinek papíron feküdhetett volna ez a rakkolós lejtő. Kristoffer Jakobsen (44.) azonban szemre is rondán síelt, a letöréstől a meggyőződés is elhagyta a svédet. 2.75-s elmaradással ő már csomagolhatott. Aktívan kereste a minél gyorsabb íveket Benjamin Ritchie (20.). A letörést követő topszektora után több volt menetében, de a meredek végén kiesett egy pillanatra a ritmusból. Zöldülő szektorral nyitott Alex Vinatzer. A meredek teteje még úgy-ahogy működött, akadtak azért gondjai a balansszal. Ő lett az első kieső, miután egy szélesről vett kaput követően megemelkedtek lécei, s nem tudott befordulni a következő ívre. Rutinosan, vagyis hol okosan, hol túlontúl megfontoltan haladt a meredeken Victor Muffat-Jeandet (25.). Szemre nem lehetett belekötni a francia menetébe, ugyanakkor a közel 2 s-es differenciával nem vehette biztosra továbbjutását. Minthogy csak Jakobsen előzte meg, Dominik Raschner (35.) gyakorlatilag befejezte mai szereplését. A meredeken nem érzett rá a megfelelő élhasználatra. Filip Zubčić (18.) alapvetően kiegyensúlyozottnak volt mondható, a két szélső laposon tapasztalt tempója különösen jó volt. Neki izgulni valója nem maradt, nem úgy Armand Marchant-nak (33.), aki igazán csak a meredek második felétől tudta felvenni a ritmust.

A harmadik szegmens előtt tisztán látszott, hogy 2 másodperc környéki hátránnyal bajos lesz a továbbjutás, de a pálya kondíciójának függvényében még a „másfelesek” sem dőlhettek hátra. Paco Rassat (13.) egy ötversenyes kiesési széria után igyekezett javítani. Fürgén szedte lábait, az eredmény egy kulturált menet lett. A rajtlistán mind hátrébb eső osztrákok közül Johannes Strolz (28.) túl sok teret, így időt vesztett a meredeken, Michael Matt (16.) ellenben egy igazán tempós nyitószektort követően felért az első tízes nyakára. A sérülésből visszatért Tommaso Sala (37.) egyelőre nem mutatkozott versenyképesnek, a szebb napokat látott Adrian Pertl (32.) egyáltalán nem érzett rá a meredek ritmusára. Marco Schwarz (17.) csúszása jóval többet ígért, mint ami lett belőle. A meredek végén komoly lendületet vesztett, így hátránya túlszaladt a másfél szekundumon. Eljött a házigazda finnek ideje! Eduard Hallberg (5.) számára érthetően nem volt ismeretlen a lejtő, betéve tudja annak minden momentumát. Ritmusgondjai nem voltak, egyedül a hajtűben volt egy kisebb megtorpanása. A második legjobb zárószektor pedig nyilván sokat nyomott a latba: másodpercen belüli hátránnyal feljött az ötödik helyre! A finoman szólva halovány svájci szereplést Luca Aerni (53.) sem javította. Sőt, a rutinos síző a tökutolsó helyre sorolt, csaknem 3 és feles hátránnyal.

Akkor még több mint félszázan várakoztak a startházban, a szükséges limitidőt elérni mégis csak keveseknek sikerült. A britek örvendhettek, hiszen hárman kvalifikáltak, ráadásul mindannyian a TOP20-ba. Laurie Taylor (32-essel a 15.) és Billy Major (34-essel a 19.) után a dél-tiroli Tobias Kastlunger (38-assal a 23.), aztán Sam Maes (39-essel a 29.), a norvég Eirik Hystad Solberg (49-essel a 27.), Kojama Jóhei (54-essel a 21.), s végül legmagasabb rajtszámmal, életében először az amerikai Cooper Puckett (69-essel a 26.) készülhetett a második futamra. A limitidő végül 2.15-nél húzódott, ezt Yule és Maes produkálta. A kiesők közt találjuk a sérülése után visszatért AJ Ginniszt (31-essel a 43.), és a lejtőn papíron mindig esélyes Ramon Zenhäusernt (35-össel a 41.). Richard Leitgeb két felejthető szektort követően kieséssel zárta első idei Világkupa- futamát. Késésbe került, lécei katapultáltak.

Második futam

Thierry Meinet révén svájci edző alkotta a nap második nyomvonalát. Csodát alkotni férfi szinten eme lejtőn nem lehet, itt-ott talán egy fokkal lendületesebb pályát tűzött a svájci mester. Az időjárás érdemben nem változott helyi idő szerint délután kettőre.

Az első induló századra azonos idővel rajtolt el. Egyértelműen Yule (22.) ment jobban, a délelőtti két markáns hiba ezúttal elkerülte. Túlzás lenne azt állítani, hogy maximalizálta lehetőségeit, pár helyet így is feljebb tudott lépni. Maes (25.) lábai alatt jobban dadogtak a lécek, Strolz (24.) pedig a meredek bejárata után esett ki csúnyán a ritmusból. Az első igazán veretes meredeksízést Solberg (17.) tálalásában láttuk. Így a relatíve lomhább felső lapos is belefért. Puckett (26.) főként a biztos pontszerzésre fókuszált, igaz, két életerős lapos szakasszal helyezte keretbe futamát. Inkább a meredeken tartalékolt. Délelőtti kimértsége nem köszönt vissza Muffat-Jeandet (20.) második csúszása alkalmából. Bátran engedte léceit, befért a norvég mögé. Fellernek (11.) ki kellett köszörülnie a délelőtti csorbát, ennek mentén nagyságrendeket javult lécstabilitása (talán elvakszolták az első menetet). Kisebb megingásokkal együtt folytonosra sikeredett a meredeke, végül az addigi legjobb futammal került az élre. Kastlunger (12.) rögtön bizonyította, hogy azért messze nem ment verhetetlent az osztrák. A századok küzdelméből a dél-tiroli került ki vesztesen. Popov (23.) nem tudott újítani, Kojama (28.) pedig sajátosan rángatozós technikával küzdött meg előbb a minél több pontért, majd a puszta életben maradásért. Egy túlfordulás után mm-eken múlt kiesése. A lista végére sorolt japán helyett Ritchie lett a második futam első kiesője. A vadóc amerikai féltávon lépett stanglira. Feller vezető helyét Major (27.) nem veszélyeztette. A brit sportoló fokozatosan herdálta el jó alaptempóját, és eltűnt a süllyesztőben. Mutatósan, ugyanakkor túl sok éllel abszolválta a meredeket Zubčić (18.), ennek megfelelően a horvát az aktuális TOP3-tól is elmaradt. Az osztrák vezető hely biztossá vált, ami a délutáni program felét illeti. Két honfitárs ugyanis Feller pozícióját. Határozatlan meredekével Schwarznak (19.) az első helyre nem volt esélye, Matt (9.) viszont kiválóan építkezett kockázatvállaló délelőtti produktumára. Másodjára stabilabbnak mutatkozott, és az utolsó kapuknál történt bizonytalanságok ellenére néhány század kitartott hozott fórjából.

Féltávnál kettős osztrák vezetésre állt a verseny, Matt és Feller mögött Kastlunger állt a harmadik helyen. Solberg nyolc pozíciót javított per pillanat. A két osztrák egyike sem ment makulátlanul, Matt fent, Feller lent teljesített acélosabban. Ki kell ezt írnunk magunkból, ugyanis Taylor (4.) gyakorlatilag ötvözte kettejük erősségeit, mi több, érdemi ritmustévesztés sem kísérte csúszását. A héttizedes előny a legjobb második futammal kiváló ajánlólevél volt egy TOP10-helyezéshez. Határozottan érkezett a letöréshez Nef (21.), ám nem sokkal később nagyot kellett mentenie a külső lécével. Nyomvonala a folytatásban sem volt az igazi, jelentősen visszaesett. Rassat (6.) felvette a kesztyűt a brittel, összességében azért nem az elkésett hajtűkanyarulaton múlt az első hely sorsa. Benne volt a pakliban, hogy rögvest két szigetországi áll a tabella élén. Ryding (7.) meredeke rendben volt, a végére fogyott el az impulzus, így egytizeddel a francia mögé érkezett. A skóttal holtversenyben fejezte be délelőtti szereplését Kolega (16.). Ezúttal nem működött a fölső lapos a horvátnál, onnantól fogva csak a kármentés mértéke volt kérdés tárgya. A középső szegmenset a regnáló vb-aranyérmes és a szakági VK- címvédő zárta. Meillard (14.) kezdése határozottabban kezdett, mint elsőre, de így sem érkezett magabiztosan a meredekre. Elmaradt a várakozásoktól, csak Kastlungerék mögé sorolt be. A másik nagyágyú egyetlen századdal szerepelt jobban. A teljes blamát egy vállalhatóbb alsó szakasszal kerülte el Kristoffersen (13.), meredeksízése az ő szintjén csapnivaló volt.

A legjobb nyolc sízőt megelőzően két brit neve szerepelt a virtuális dobogón, Major és Ryding között Rassat foglalt helyet. Amiez (8.) bátran vállalkozott, hiszen tudta, csak ebben az esetben teljesülhet a bravúr, vagyis a pódium. Sok volt a rontás menetében, egy fenti hullámon kitértek lécei, a hajtűfordítónál pedig szélesebb ívet kellett vennie. Az első három helyezett személye nem változott Gstrein (10.) célba érkezésével sem. A fenti laposon gyorsabban síelt, a letörés is tisztesre sikerült. A meredek második fele azonban rettentően bizonytalanra sikerült, így nemhogy az aktuális második helyet nem fogta meg, még Matt-tól is kikapott. Utóbbi lett a nap legjobb osztrákja.

McGrath nagy célokkal vágott bele futamába. A letörés után nem sokkal kapura lépés lett a vége kicentizett kanyarvételeinek. Megszokott látványos, érdemi időveszteség nélküli rontásával nyitotta futamát Hallberg (3.). A középső szektorban otthagyott félmásodpercet, de ez nem szegte kedvét, sőt a záró szektorban nyomott egy topkategóriát. Rég nem hallott ováció Leviben, az akkor hatodik legjobb futamidő halvány dobogóreményeket sejtetett. Ugyanakkor a meredek első felében sokat hagyott Hallberg. No, nem Straßernek (15.)… A német rendkívül pocsék meredekkel még a legjobb tízből is kiszorult.

Haugan (5.) futama után eldőlt az egyik dobogós pozíció. A legendásan hidegvérű norvég fent még növelni is tudta előnyét, csakhogy a hajtűnél nem sikerült megoldania a súlypontáthelyezést. A soktizedes korrigálásra még ráment két-három kapuja. Innen nézve már az nagy szó volt, hogy legalább Rassat-t maga mögött tartotta. Noël (2.) kezdése kevésbé volt combos, ellenben a nagyobb hibák is elkerülték. Nem ment rendkívülit, inkább volt stabil. A bő négytizedes előnye birtokában Braathen (1.) dolga nem volt oly nehéz. A feladat annyi volt, hogy korrekt ritmusban célba érjen. A hajtűnél megúszott egy necces helyzetet, egyébiránt kontrollálta menetét. Nem volt kétséges a győzelme. Persze a két térdre ereszkedett teátrális szertartás sem maradhatott el.

Részletes eredménylista

Lucas Pinheiro Braathen hatodik sikerét aratta a Világkupában, a negyediket szlalomban. Először ért fel a dobogó tetejére brazil színekben. Másként fogalmazva Brazília csatlakozott azon nemzetek közé, amelyek győztest tudtak delegálni az Alpesi Sí Világkupába. Clément Noël 29. alkalommal állt pódiumra. Eduard Hallberg pedig először. Az óriás-műlesiklás két évvel ezelőtti junior-vb-érmese kapcsán tudni lehetett, hogy komoly potenciál rejlik benne, Leviben aztán pláne. Finn alpesi síző legutóbb 13 esztendeje állt dobogóra. 2013 januárjában, Flachauban Tanja Poutiainen zárt a TOP3-ban. Ami a finn férfiakat illeti, még messzebbre kell visszamennünk az időben. Kalle Palander a 2007-es Alta Badia-i óriás-műlesikláson győzedelmeskedett, szlalomban pedig egy hónappal korábban, Reiteralmon zárt másodikként.

A jövő hétvégén Gurglban folytatódik a VK- sorozat. Formabontó módon szombaton a férfiak kezdenek.

A címlapkép forrása: Ski Racing Media