Remek versenyt, egyben újabb magabiztos Loïc Meillard-győzelmet hozott a világkupadöntő férfi óriás-műlesiklása. A svájci a világbajnoki címe óta szárnyal, az első futamot megnyerve a másodikban mindössze századokkal elmaradva Marco Odermattal, fölényes, közel egy másodperces győzelmet aratott. A második helyre Odermatt tudott feljönni, aki a traverz végén megmutatta, miért is ő a mezőny talán legjobbja. Így dobogóval ünnepelte már korábban bebitzosított szakági sikerét. A harmadik helyet Henrik Kristoffersen őrizte meg, miután az első futamban még őt megelőző Braathen gyengébb második futammal visszacsúszott a negyedik helyre. Őket az osztrákok, Brennsteiner és az Odermatt-tal holtversenyben legjobb futamot síelő Schwarz követték.

A világkupa-döntő második felének kristálygömb szempontjából legkevésbé sorsdöntő versenye következett szerdán, a férfi óriás-műlesiklással. Bár Marco Odermatt zsinórban három megszerzett szakági címet követően, amiből tavaly a saalbachi szezonzárót leszámítva mindent vitt, idén kissé visszafogottan kezdett, már Hafjellben megnyerte a szakági világkupát. Pedig a szezont két kiábrándító kieséssel kezdte, amit viszont zsinórban 3 győzelem követett. Mindeközben Kristoffersen és Steen Olsen szorgosan gyűjtögette a pontokat, így a legutóbbi verseny előtt megvolt rá az esély, hogy a norvégok még beérik az összetett győztes svájcit. Végül Odermatt ugyan győzni nem tudott, de az igen gyenge napot futó Kristoffersenen rendkívül sok pontot hozott, így kettejük közt az olló olyan szélesre nyílt, hogy azt ma már nem lehetett lefaragni. Steen Olsen esetében pedig már egyenesen faragni kellett volna a hátrányból a szakági remények életben tartására, de ez számára sem sikerült Hafjellben.

Három hiányzóval együtt is népes táborral indult a szerdai óriás-műlesiklás. Nem vett részt a versenyen a már jó ideje sérült Gino Caviezel, a szalagszakadás miatt a szezon nagy részét kihagyó Alex Schmid és a Hafjellben megsérült Alex Vinatzer sem. Ott volt viszont a szakági világkupa 38. helyezettje, a junior-világbajnok Flavio Vitale, valamint négy 500 pontos összetett síző is vállalta a szereplést. Clèment Noël a Val d’Isère-i bukás dacára is megkockáztatta az indulást. Célja az volt, hogy eddigi egyetlen szakági pontját ma sokszorozza. Mellette jöttek a svájci lesikló fiúk is, hogy Odermattot a vállukra emeljék majd az ünnepléskor. Így Monney, von Allmen és Rogentin is rajthoz állt, előbbi kettő karrierje során először.

Mint azt tegnap a hölgyeknél megtapasztalhattuk, az óriás-műlesiklást valójában két lejtőn (Greyhawk és a Hemingway) bonyolítják le. A tűzőmesteri feladatokat délelőtt a horvát csapat edzője látta el. 51 kaput helyezett el, ezekből 49 volt fordító. Az időjárásra panasz nem lehetett, hiszen hét ágra sütött a nap, és még a szél sem okozott galibát. Igaz, a lejtők alapvetően nagy teret járnak be, a fény és az árnyék folyamatosan váltakozik lejtmenet.

Thomas Tumler (9.) tesztelte elsőként élesben a pályát. A rendszeres és éles irányváltásokkal tarkított pályával megküzdött a svájci, nem mindig találta a megfelelő ívet, vagy ha igen, akkor kompromisszumot kellett tennie érte. Ezzel együtt alig több mint kéttizeddel előzte meg őt Filip Zubčić (7.). A horvát szemre dinamikusabban, ám még inkább tisztátalanul síelt, ami előnyére szólt, az az energikusabb lankás szakasz. Alexander Steen Olsen korán kiszállt a szezondobogóért való küzdelemből. Az első méterektől kezdve szenvedett, mígnem az egyik ívváltáskor megakadt a léce, teste pedig teljesen kifordult. Csalódott dőlt el a védőháló árnyékában. Loïc Meillard (1.) alaposan beárazta az addigi meneteket. A másodpercet meghaladó differencia szemmel is indokolható volt. A pörgős pálya megfelelt kívánalmainak, tűpontos íveket hozott remek tempó közepette. Henrik Kristoffersen (3.) futamában akadtak biztató momentumok, ám a lankát követően bizonytalankodott párat, amitől elment sebessége. A második pozíciót fogta, de 6 tizedes hátrány birtokában. Lucas Pinheiro Braathen (2.) szűkösen, de befért a norvég elé. A szűk fordulók ízlettek habitusának, ám míg a felső szakaszon az etalon környékén haladt, alább már becsúsztak a hibák. Marco Odermattnál (6.) pedig egy méretes rontást jegyezhettünk föl. A szakági győztes határozottan és támadólag lépett fel, egy érintőre vett kapuvétel után egy nagyot kellett akrobatikáznia. Merőben szokatlan síelési hibák sorát követte, az meg, hogy így is másodpercen belül maradt, az már az Odermatt-faktor mellé jegyzendő fel.

Szisztematikus munkával kikerült az elitcsoportból Žan Kranjec (12.), s bizony ma sem szakította meg a rossz tendenciát. Teljesen formán kívül síelt, széles íveken és zaklatottan – törvényszerűen az utolsó helyre került. A stabil testtartásért harcolt az elejétől fogva Timon Haugan (13.), nagyrészt hiába. Futama inkább volt rossz értelemben vett küzdelem, egyáltalán nem uralta a lejtőt. River Radamus (18.) volt a versenynap egyetlen hazai sízője. Dicséretére legyen mondva, alaposan nekidurálta magát, ám egy korai belefékezéssel rögtön leírta esélyeit. Elsőként került valaki 2 s-en kívülre, nem is kevéssel. Luca de Aliprandini (7.) hozta magát, azaz mindenfajta megalkuvás nélküli, vad menettel jelentkezett. Dinamikája végig rendben volt, épp kicsúszott másodpercen kívülre. Az olaszhoz képest rendezettebben volt gyors Stefan Brennsteiner (5.), lüktető ívei egészen a középső szakaszig pontossággal párosultak. Ott azért túllőtt a célon, élhasználata keményebbre váltott, lécei egy pillanatra kereszteződtek. A céllejtőn megint erősen szűkre vette, így egy kevéssel befért Odermatt elé. Kevésbé ment délelőtt Patrick Feursteinnek (11.). Hozott egy középszert, a kellő vagányság hiányzott nála. Atle Lie McGrath (19.) meneteiben ez utóbbi nem volt hiánycikk, ma azonban tétovának tűnt. Nem engedte úgy léceit, így még Radamustól is kikapott. Thibaut Favrot (20.) pedig csaknem egy teljes másodperccel még tőle is elmaradt. Kanyarvételről kanyarvételre küszködött a ritmussal.

A reklámszünet Joan Verdú (4.) tett egy lépést a ranglistán való előrelépés, a 8-15-ös rajtszámok felé. A céllejtőt dobogóshoz illő módon oldotta meg, fentebb sem ment rosszul, ott az a néhány megbicsaklás kóstált pár tizedet. Akárhogyan is, az andorrai állt a dobogósokat követő üldözősereg élére. Eme feszes léchasználat és pontos nyomvonal egyáltalán nem jellemezte Leo Anguenot (16.) menetét. A fény-árnyékváltásra helyezett éles jobbosról például úgy lekésett, hogy majdnem kidobta a hegyről a kompresszió. Marco Schwarz (14.) menetére egy jelző passzol leginkább: következetlen. Voltak remekül meghúzott kanyarjai, csakhogy utána rendre jött egy-egy besokallás. Sam Maes (15.) domináns felső szakasza után szenvedett a laposon. Onnantól már csak a középmezőnyre volt jó. Luca Aerni belső síhiba okozta korai kiesése után a világbajnok Raphael Haaser (17.) vette birtokába a pályát. A felső meredeken még úgy-ahogy működtek a dolgok, aztán egyre nagyobb gondjai támadtak az időzítéssel. Csak a leszakadókhoz tudott csatlakozni. Anton Grammel (10.) erősen kezdett, a parallelre hajazó, ritmusos részen volt két kanyarja, ahol jobbat ment Meillard-nál. A TOP10-es pozíció miatt azért így volt oka örömre.

A junior-világbajnok Flavio Vitale nem húzta sokáig. Az ifjú francia túlbuzgó vehemenciával viseltetett, egyetlen megingással elvesztette súlypontját. Ezután már csak négy olyan futam maradt hátra, aminek létrejöttét sem igazán lehet mire vélni. Alexis Monney (22.) tolt néhány energikusabb kanyart, egyébiránt kiütközött technikai képzetlensége; Clément Noël (21.) – persze csak a saját szintjén – lötyögött egyet, s alig maradt el az 5 s-es hátrányt szerzett svájci lesiklótól; Franjo von Allmen GS- kirándulása néhány kapuig tartott; Stefan Rogentin (23.) előbbieknél épületesebb produktumát a céllejtőn rontotta el, ahol már tényleg a pályán maradásért küzdött.

A második futam pályáját osztrák edző tűzte. A kulcs egyértelműen az első és a második szektor határán, a traverz rész végét jelző kapukombináció volt. Itt egy hiba akár felfelé sízésre is késztethette a versenyzőket. Nehéz volt megtalálni az egyensúlyt, mekkorát fékezhet bele valaki, hogy tartani tudja a megfelelő ívet is, de sok tempót se veszítsen. A tökéletes megoldást nem a korai rajtolóktól láthattuk. Stefan Rogentin (19.) és Alexis Monney (18.) ugyanis 2 óra elteltével sem váltak szakági specialistákká. Clèment Noël már a pálya felső részén hibázott, és kiesett, így a mai nap 4 összetett jogán résztvevő sízője közül végül egy sem tudott pontot szerezni. Thibaut Favrot (16.) a friss pályán remekül síelt, a traverz végi részen láthatóan ráérzett az ívválasztásra. Sokáig nem is tudott itt nála senki jobban jönni.

Atle Lie McGrath (17.) épp ott, a kritikus kapunál hibázott nagyot, így nem tudta átvenni a vezetést. Raphael Haaser a szintén a felfelé tartó szakaszon hibázott, ami miatt letarolta a következő kaput. River Radamus (15.) a rajt utáni keresztcsúszón sokat eladott. Utána viszont sokkal jobban síelt, még is tudta előzni Favrot-t. A franciák láthatóan ráéreztek az osztrák tűzésre: Leo Anguenot (12.) ugyanis egy szinte azonnal kikorrigált hibával együtt is folyamatosan növelni tudta előnyét. Ahol a francia szinte ösztönösen mentett, ott Sam Maes túlcsúszott kanyarodás közben – kaputévesztés. A Haaser kiesését okozó trükkös kapu kiabált Marco Schwarz-cal (6.), de ezt leszámítva rendkívül dinamikusan, tisztán síelt. Így a hiba ellenére is az eddigi legjobb futamidővel állt az élre.

Timon Haugannak (8.) fent nagyon vissza kellett fognia léceit a versenyben maradáshoz. Bár közepén mutatta, lehet fogni fél másodpercet Scwarzon, utána jöttek az apróbb hátra-, és előrebillenések, így nem tudta átvenni a vezetést. Legfelül Žan Kranjec (7.) is kapott, de Schwarz hibájából ő is tudott némileg profitálni. Előnyét viszont a remek folytatással együtt sem tudta visszavenni. Messze nem ízlett annyira az osztrák tűzésű pálya Lukas Feursteinnek (11.), kissé darabos síelése miatt csúszott a pillanatnyi dobogósok mögé. Anton Grammel (10.) sem tudta a kritikus kaput az első szektor végén megsíelni, így végül csak annak örülhetett, hogy Feursteint egy századdal meg tudta előzni.

Thomas Tumler (13.) már pár kapuval a rajt után nagyot rontott, teljes 7 tizedes előnyét eldobta ott. Bár azt követően sokáig tapadt Schwarzra, a végén jött az újabb hiba, ami jelentős visszaesést jelentett. Fent túlságosan kifordult Filip Zubčić (14.) felsőteste egy hiba következtében, de a legjobbakkal szemben nemcsak itt, hanem kapuról kapura folyamatosan gyűjtötte be a századokat. Luca de Aliprandini (9.) ugyan felül igen jól síelt, utána viszont jöttek a kisebb hibák és a kádak is egyre jobban hátráltatták lent. Ő azért a dobogósok mögé befért, nem is nagy hátránnyal.

A keresztcsúszó szakasz végén lévő trükkös kapu eddig rendre kifogott mindenkin, kivéve Marco Odermatton (2.). A svájci teljesen egyedi ívet tudott megsíelni, és bár a meredekebb szakaszon maradt benne egy kevés, Schwarzcal azonos időt, azaz eddigi legjobb futamidőt tudott síelni. Stefan Brennsteiner (5.) a fenti trükkös kapunál jelentőset hibázott. A hirtelen jött másodperces hátrány kétharmadát viszont a remek tempónak és a precíz lécvezetésnek köszönhetően a célig lefaragta. Joan Verdú idén már többedik alkalommal hibázott jó első futamot követően. Ezúttal csak pár kapura telt tőle, aztán keresztbe fordultak lécei.

A kezdés Henrik Kristoffersentől (3.) remek volt, és a trükkös keresztcsúszó utáni is jól sikerült, alig került hátrányba. A meredekebb szakaszon viszont nem tudta kihasználni Odermatt bizonytalanságát, egy hiba miatt közel sem tudta azt a tempót, ami a hátrány visszafordításához szükséges lett volna. Lucas Pinheiro Braathen (4.) a nagyobb ív mellett döntött a kritikus kapuban, és bár így fékeznie nem kellett, így is jelentős hátrányba került. Bár utána sokat tudott zárkózni, csak Kristoffersen mögé fért be. Már csak Loïc Meillard (1.) volt vissza, aki a kritikus kapuban remekelt, utána pedig ismét másodperc fölé növelte előnyét. Végtelenül precíz sízése révén nem volt kérdés az újabb győzelem!

Odermatt zsinórban negyedik szakági győzelmét szerezte óriásban. Erre eddig mindössze Ingemar Stenmark és Marcel Hirscher voltak csak képesek. Igaz, utóbbi a hat címéből ötöt nyert zsinórban. Eddigi szezonsikereihez képest idén visszafogottabb a svájci győzelmi mérlege: „mindössze” 3 győzelmet szerzett idén. az viszont azért figyelemreméltó, hogy a két kiesést leszámítva minden alkalommal dobogón végzett idén. Eddigi 88 dobogós helyezésének közel felét, 42-t szerzett óriásban.

forrás: quepasamedia.com

Kristoffersen 7. alkalommal végzett a szakági pontverseny dobogóján, de azt csak egyszer, 2020-ban tudta megnyerni. Odermatt mögött harmadik alkalommal végzett a második helyen. Ma karrierje 95. dobogóját szerezte, ennek valamivel több, mint harmadát, 36-ot ünnepelhette óriásban. A viszonylag visszafogottabb szezonkezdet, és a szlalomon kívül a többi számban elmaradó erős eredmények után Meillard a szezon végére parádés formába lendült. Szezon előtti négy győzelméhez újabb hármat tett hozzá, ami pedig esetében kiemelendő, mindhármat az első futamot követően vezető helyről nyerte meg. A szlalom VB-cím, ami a már említett győzelmeket épp megelőzte, láthatóan hatalmas lökést adott számára. A mai győzelemmel az utolsó pillanatban fel tudott ugrani a szakági dobogóra is.

Nemcsak a szakági pontversenyben és a mai dobogón, de az összetett első három helyén is a fenti három síző áll. Meillard és Kristoffersen is immár 1000 pont felett jár, az viszont, hogy ki végez majd az összetett második helyén, majd csak a szlalom végeredményével válik világossá.

Csütörtökön a nők és a férfiak is parázs versenyt vívnak majd a szlalom kristálygömbért, ami mindkét nem esetében a szezonzáró viadal is lesz egyben. A férfiaknál épp a mai két dobogós, a hírek szerint közeli viszonyt ápoló Kristoffersen és Meillard vívják majd. Kiesésük esetén viszont még, kis eséllyel ugyan, de Noël is viheti a kristálygömböt.

Borítókép forrása: bluewin.ch