A norvég egyensúlyozott a legügyesebben a kádasodó céllejtőn, amivel egyrészt a 6. helyről fordulva megnyerte a szlalomot, másrészt a 10. helyre visszaesett Noëllel szemben tisztesnek mondható, 77 pontos előnyre tett szerint a szakági tabellán. Két versennyel az idény vége előtt. A Van Deer-lécmárka örvendhet, hiszen Timon Haugan (+0.17) végzett a második helyen. A dobogó harmadik fokáról egyetlen század döntött Feller (+0.23) javára, a világbajnok Meillard részéről így nem fértek bele a céllejtőn elkövetett durva rontások. Nef zárt az ötödik, a 20 helyet előreugrott Muffat-Jeandet pedig a hatodik helyen. Richard Leitgeb az első futam korai szakaszában kiesett.
Kranjska Gora a jugoszláv idők óta szerepel a Világkupa versenynaptárában, a 80’-as évektől kezdve rendszeresen. A mostani mezőnyből győzött itt Kristoffersen (2015), Matt (2017), Zenhäusern (2019), s legutóbb Noël (2021).
Tucatnyi szlalomversenyből a tizediket rendezték meg a mai napon, a kis kristálygömbért pedig kiélezettebb nem is nagyon lehetne a küzdelem. Kristoffersen 3 apró pontocskával előzi Noëlt, és reálisan még a világbajnok Meillard is beleszólhat a trófeáért folytatott csatába.
Habár hétágra sütött a nap Kranjska Gorán, a lejtő bizonyos részei árnyékban voltak. A fény-árnyékviszonyok váltakozása mindig is kiemelt fontossággal bír a szlovéniai lejtőn. A horvát edző ráadásul izgalmas, több ritmustöréssel tarkított nyomvonalat álmodott a Podkorenen. Linus Straßer rögtön fent bizonytalankodott egyet, majd a trükkös részen el is búcsúzott a folytatástól. Egyszerűen nem fért bele ott a késés, eldobta a piros stangli, kettővel később esélye nem volt. Atle Lie McGrath (4.) egészen a legmeredekebb részig stabilnak tűnt, ott azonban ő is megszenvedett, de valahogy túlélte a nehéz helyzetet. Loïc Meillard (1.) tudatosan állt a kihíváshoz: a felső szektorokat megnyomta, technikailag tökéletes sízéssel már 6 tizednél tartott előnye. A ritmustörésnél megfogta léceit, bízva abban, hogy ami elmegy a réven, azt visszakapja a vámon. Két tizeddel élre állt.
Henrik Kristoffersen (6.) túlzottan konszolidáltnak tűnt, az extra lendület hiányzott, tetejében a sok kövér kapu sem tett jó időeredményének. Az a 6 tized soknak tűnt. Clément Noël (5.) a felső lankán hibázgatott, passzív is volt, ami tizedekbe került. A meredek már jól, de nem átütően sikerült, valamicskét fogott a végén Meillard-on, 4 tizedről várta a folytatást. Manuel Feller (6.) tűrhetően kezdett, ám az első meredek végeztével széles kanyarvételt kellett tennie, amire ráment a köztes szakasza. Kristoffersennel századra azonos idővel fogott célt. Timon Haugan (2.) jó szokása szerint alaposan megnyomta a délelőtti futamot. Szorosan tartotta végig az éllovast, nagyobb hiba nélkül abszolválta a meredeket, a zárószektorban pedig topidőt síelt. 5 századon múlt az első hely, ami nála alighanem jó hír, figyelembe véve, mennyiszer bukott nagyot délután az élről.
Samuel Kolega (11.) egyáltalán nem tudott felpörögni az edzője tűzte pályán. Feszülten síelt, túlgondolta a kvázi hazai körülményeket. Tanguy Nef (3.) jócskán felszabadultan tette a dolgát, s bár voltak apró megingásai, a ritmika végig üzemelt, a meredek alján például jócskán fogott honfitársán. Alig több mint 2 tizeddel szorult a harmadik helyre. Albert Popov (8.) elvileg jó lehetett volna a szlalomnaptár egyik legmeredekebb szakaszán, de ma valahogy nem álltak össze a dolgok. Csak a horvátot előzte meg. Daniel Yule (21.) jókora belefékezésekkel kezdte a lejtő nehéz részeit, az önbizalomhiány ezúttal 2 s-es elmaradásban jelentkezett. A lapályos részen történt belefékezés megpecsételte Steven Amiez (10.) sorsát, a korrekt meredek csak veszteségminimalizálásra volt jó a franciának. Ambíciótól fűtve kezdett Dave Ryding (18.), a laposon őt is elvitte viszont a lendület, alig tudta befűzni léceit a következő kapuba. Onnantól a veszett fejsze nyelét fogta markaiban a meredeken. Fabio Gstrein (9.) kezdetben nem nagyon találta a ritmust, a meredek már jobbra sikerült, így alig került másodpercen túlra. Lucas Pinheiro Braathen futama igencsak ígéretesre sikerült, példának okáért Meillard legjobb szektorával konkurált. A céllejtőn aztán elvesztette irányítást a lécei felett, és rálépett egy hajtűkombinációra.
Mintha a vb-kiesés nyűgje terhelte volna Kristoffer Jakobsen (26.) koncentrációját. Sem pontos, sem gyors nem volt, ment a lista legvégére. Alex Vinatzer (14.) lekopírozta Amiez és Ryding hibáját, az a rontott lanka ezen a lejtőn nem fér bele – pedig a folytatás egész jóra sikerült. Dominik Raschner (17.) jófajta dinamikával, nagyobb rontástól mentesen oldotta meg a meredeket. Nála az alsó szektor ment rosszabbul, ott csaknem egy másodpercet kapott az éllovastól. A finom léckezelés nem Filip Zubčić (28.) sajátja, ő inkább az agresszív kanyarulatok mestere. A lágy havon ezzel semmire nem ment – új sereghajtónk lett. Johannes Strolz túldöntötte lécét a lapályon, az egyensúlyát pedig már nem tudta visszaszerezni. Kifordult, majd begurult – botja bánta. Rögtön jött a következő áldozat. A második letörésnél lépett egy kék kapura Paco Rassat, miután nagy igyekezete közepette késésbe került kettő stanglival korábban. Benjamin Ritchie sem ért célba, az amerikai valahol az előbbi két sorstárs között csúszott meg ívváltás közben.
Újabb reklámszünet után Marco Schwarz (23.) vette birtokába a lejtőt. A letöréseket sok éllel oldotta meg, sebessége ennek megfelelően jócskán elmaradt a legjobbakétól. Többet vállalt, a sok térvesztés ellenére végig tartotta a választott iramot Marc Rochat (14.). Ez előbbihez képest 5 tizeddel jobb időeredményt ért. S ugyanazt, mint Armand Marchant (14.). A belga a második meredeken kapott erőre, addig passzívan síelt. Alexander Steen Olsen (19.) csapongó meredeksízéséből kiviláglott, hogy egyáltalán nem találta a ritmust. Épp csak befért 2 szekundumon belülre. Michael Matt (24.) egykoron győzni tudott Kranjska Gorán, ám jelenleg megközelítően nincs olyan formában. A második futamra megmaradt az esélye, több pozitívumot leírni nem lehet. Luca Aerni (30.) első emberként került 3 s-en kívülre, márpedig aki 28 síző után a lista végén szerénykedik, a továbbjutásban alapjáraton felesleges reménykednie. A rengeteg kieső miatt végül mégis megvalósult. Írnunk sem kell, ő is a laposon hibázott. Adrian Pertl (22.) szolid szerepléssel már készülhetett a délutánra, a mindig és mindenkor a határon síző Eduard Hallberg ma sem ért célba. Első túlcsúszásából még reflexből visszamászott, második döntő hibája után nem erőltette tovább.
A lejtő harmincon túl is kitartott, stabil menettel lehetséges volt jól szerepelni. Ezt előbb Ramon Zenhäusern (31-essel a 13.), majd hárommal utána Stefano Gross (12.) igazolta. A kulcs mindkettejüknél a választott tempó nagyobb gikszerektől mentes végig vitele volt. A pontszerzés küszöbére ért még Istok Rodeš (35-össel a 25.), Victor Muffat-Jeandet (38-assal a 26.), Billy Major (39-essel a 20.), s végül Sam Maes (44-essel a 29.). Richard Leitgeb 62-es rajtszámmal került sorra. A pénteken a Georgiai (nyílt) Nemzeti Bajnokságon másodikként zárt honosított magyar síző ma nem húzta sokáig.
Az osztrákok edzője jóval ritmusosabb nyomvonallal kedveskedett a sízőknek. Ez szemlátomást jobban ízlett Aerninek (18.), aki stabilan, nagyobb zűrök nélkül leért. Számos pozíciót javított a svájci, a kevésbé gördülékeny Maes (26.), majd a meredeken ismételten rendezetlen Zubčić (25.) esett áldozatául. Az első meredeken kiválóan haladt Aerni, ott mind a 6 tizedes előnyét elherdálta Jakobsen (17.). A folytatásban tartotta, majd a végén egy kicsivel megelőzte ugyan a svájcit, de az sejthető volt, hogy nem fog megmelegedni alatta a szponzorfotel. S lám, Muffat-Jeandet (6.) csaknem egy teljes másodperccel intézte el a svédet! Jóval pattogósabban haladt a nehezebb részeken is, merte engedni léceit, ezáltal jelentősebb javításra készülhetett. Rodeš (11.) közvetlenül a starthely után belefékezett, és később sem ment mindig zökkenőmentesen. Így is megelőzte a horvát Mattot (12.), minekután az osztrák nem igazán tudott haladni, különösen a második meredeken volt nagyon tompa.
Ugyanúgy korán odalett Schwarz előnye, majd mire fokozta volna a tempót, a középső szakaszon elkapta az egyik stanglit – rossz oldalról. Finoman szólva nem remekeltek az osztrákok edzőjük pályáján, harmadik nekifutásra Pertl (20.) egyszerűen nem vállalt eleget, így törvényszerű volt visszaesése. Yule igyekezett valamit helyre hozni gyönge délelőtti futama után, de nem járt sikerrel. Az első meredek végén kapura lépett. Major (22.) szektorról szektorra értékes időveszteséget szenvedett, így is ő lett a jobbik brit, mivel kettővel utána Dave Ryding (24.) kikapott tőle. Több komoly bizonytalansága volt, de valahogy levergődött a célba, ellentétben a középtájon lécét vesztő Steen Olsennel. (Rátrappolt egy vertikális kapura.) Raschner (15.) ugyanazt a harmonikus, lent kifejezetten lötyögős menetet hozta, mint délelőtt. Leszorult így a virtuális dobogóról.
Minthogy a 14. helyen hármas holtverseny alakult ki, tizenhat síző volt még vissza a délutáni futamból. Ekkortájt a legjobb futamidővel Muffat-Jeandet állt a tabella élén, mögötte Rodeš és Matt is szépen javítgatott. Vinatzer (9.) szokott hevességgel veselkedett neki a feladatnak. Előnye a záró szektorig kitartott ugyan, de a francia valamit nagyon eltalált a végén, az addigi második szektoridőnél 3 tizeddel síelt ott jobban. Rochat (16.) léckontrollja távol volt a normálistól, a második letöréstől kezdve ívváltásai mind rendezetlenebbé váltak, lécei gyakran megemelkedtek a talajról. A harmadik holtversenyes, Marchant (13.) két kollégája közt teljesített. Keményen megdolgozott a jó ívekért, ami sikerült is, de mérsékeltebb dinamikával. A mélyülő kádak közt Zenhäusern (20.) sajnos nem tudta megismételni délelőtti menetét. Inkább a biztonságra helyezte a fókuszt, ami különösen a céllejtőn ütött vissza. Gross (18.) több energiát fektetett a második letörést követő kanyarokra. Megfogta léceit, kerülgette a pályahibákat, ő sem tartotta meg előkelő helyezését. A szép számban kilátogató horvátoknak ma sem jutott ki sok örömforrás. Kolega korán fordult egy szűkre tűzött kombinációra, rajta vesztett. A céllejtőre való fordításnál amortizálódott le leginkább a pálya, Amiez (23.) onnantól esett ki teljesen ritmusából. Teljesen eltűnt a középsűrűben a francia. Sokkal jobban tartotta ott magát Gstrein (7.), ám a másodperc feletti hozott előnyéből így sem maradt semmi.
A legjobb nyolcas előtt változatlanul Muffat-Jeandet vezetett, a vele együtt komolyat javított Vinatzer-Rodeš-Matt triót az előbb említett Gstrein tudta csak megelőzni. Fent nagyon elvitte a lendület Popovot (14.), kellett a fékezés a beforduláshoz. Miután szektoronként beszedett fél másodpercet, várható volt, hogy a végén ő sem fog labdába rúgni. A lejtőviszonyok kedveztek Kristoffersennek (1.). Alaposan megnyomta mindkét letörést, s bár simán élre állt, futamideje alig fért be a TOP10-be. A céllejtőn sok apró korrigálást láthattunk tőle. Feller (3.) egálból kezdte meg futamot, s minthogy a lankásabb átkötő részen valamicskét hozott a norvégon, benne volt a pakliban, hogy fordítani tud a végén. A kádak között azonban az osztrák sem bírt stabil maradni, de még mindig stabilabb volt, mint az utána következő Noël (10.). A francia görcsösen próbált javítani a délelőtt enerváltan abszolvált lankán, s minthogy ez érezhetően nem sikerült, a céllejtőn teljesen szétesett. Nagyon visszaesett, Kristoffersennel szemben sok pontot bukott.
Hasonló színvonalat képviselt összességében McGrath (8.). Ő a meredek lankára való átmenetnél hibázott jókorát, az a tempóveszteség sokba került, elsősorban ritmusát nem tudta újfent felvenni. Nef (5.) szintúgy a felső szakaszon követett el nagy rontást, ám ő az ifjú norvéggal ellentétben hamar visszaszerezte a lendületét, így szűken felért a virtuális dobogóra. Haugan (2.) vadóc stílusa különösen a lankás átkötőn funkcionált. A céllejtőn folytonosan dobálták léceit a kádak, de lendülete nem akart alábbhagyni. Szoros, nagyon szoros volt a küzdelem, de csak a második helyre futott be. Meillard (4.) az átkötő részig végtelenül kontrolláltan, kellő dinamikával síelt. A második letörésnél aztán megbicsaklott mozgása, ami teljesen kizökkentette ritmusából. Szerencséje sem volt, Fellertől egy századdal lemaradva szorult le a dobogóról.
Henrik Kristoffersen immáron a 33. győzelmét aratta a Világkupában, amivel beérte Bode Millert. Még egy siker választja el a férfi örökranglista TOP10-étől, jelesül Alexis Pinturault-tól, s három a norvég csúcstartó Aksel Lund Svindaltól. Noël visszafogott teljesítménye okán előnye a szakági pontversenyben 77 pontra nőtt, vagyis innentől a franciának muszáj lesz kockáztatnia. Érdekesség, hogy Kristoffersen még sosem duplázott korábban egy hétvégén a két technikai számban.
Timon Haugan kilencedik alkalommal állt dobogóra, ebből négyet ezen a télen produkált, 2 első és 2 második hely formájában. Manuel Feller 22. pódiumánál tart. A szakág tavalyi szezonbajnoka Schladming után zárt ismét a TOP3-ban, az ugyanakkor eldőlt, hogy címét nem fogja tudni megvédeni.
A férfi mezőny a következő héttől Norvégiába költözik. Péntektől vasárnap gyorsasági hétvégét rendeznek Kvitfjellbe, míg egy héttel később – hosszú idő elteltével – Hafjell lesz a házigazda, azon a vasárnap rendeznek legközelebb szlalomot.
Forrás: Le Dauphiné Libéré
Síparadicsom Blog 