Meglepetésre osztrák aranyérem született óriás-műlesiklásban, a saalbachi vébén. Raphael Haaser egy vagány, de nem átütő menettel az ötödik helyről tört előre a lista élére. Miközben Steen Olsen kiesett, Haugan pedig sokadjára nem bírta el a nyomást, a svájciak erős csapatteljesítményük dacára csalódottak lehetnek. Thomas Tumler remekül halászott a zavarosban, aki ma egy ezüstre volt elegendő. A dobogó alsó fokára Loïc Meillard állhatott fel, míg tőle 7 századdal elmaradva a címvédő Marco Odermatt csupán negyedikként zárt. Schwarz, Favrot, Haugan, Kristoffersen a további sorrend. Úry Bálint nem tudta befejezni a délutáni futamot.
Beköszöntött a tél Saalbach-Hinterglemmbe. Egész éjszaka esett a hó, a pályamunkások – a katonákkal együtt – bőszen takarították a pályát. A havazás kitartott a verseny kezdetéig, vagyis a látási viszonyok nem voltak optimálisak. Összesen 100 főt számlált a mai mezőny, Martin Krosleitner pedig fifikás nyomvonalat álmodott a Schneekrystal- lejtőre. Az 59 kapuból 57 volt fordító.
Alexander Steen Olsen (4.) nyitóemberként egy technikailag tiszta menetre törekedett. Nem követett el komoly hibákat, az extra azonban hiányzott nála. Jóval agresszívebben haladt Loïc Meillard (2.). Négytizedes előnyt ért bátorsága, elsősorban a letörésnél volt verhető. Žan Kranjec (14.) folyamatosan szedte be a tizedeket, különösen a lejtő tetején maradt el jelentősen a svájcitól. Filip Zubčić (12.) végig a határon síelt, a folytonos térvesztések azonban rendre megakasztották kanyarjait. Ő sem úszta meg másodpercen belül, főként az alsó szakaszon húzott direkt kanyarok miatt.
Marco Odermatt (3.) ívváltásai úgy követték egymást, mintha sínen vezetett volna. A meredeken a lendület nem mindig volt optimális, de a 2 tizedes differencia bőven a kezelhető kategóriába volt sorolandó. A 2019-es világbajnok Henrik Kristoffersen (9.) a letörést minden korábbinál jobban oldotta meg. Más kérdés, hogy a meredeken kevésbé tudott/akart támadni. Több mint 8 tizedre maradt el az éllovastól. Thomas Tumler (6.) részéről a meredeken sorjáztak a széles kapuvételek, ami törvényszerűen idővesztesébe került. Minthogy sebessége végig rendben volt, a differencia csupán 6 tizedre rúgott.
Thibaut Favrot (10.) ígéretesen, előnnyel kezdett. A letörést követően, különösen a végére azonban hiányzott a lendület, így végső soron ő sem tudott igazán konkurálni a svájciakkal. Marco Schwarz (8.) meredeksízése tétovára sikerült, ugyanakkor a záró szakaszra ügyesen átmentette sebességét. Egy századdal Kristoffersen elé sorolt. Luca de Aliprandini (6.) jól elkapta a meredeket, és a hullámokat, a kevésbé tiszta nyomvonal azért jelentkezett időhátrányában. Timon Haugan (1.) megfontolt kezdés után rendkívül határozottan tette léceit kanyarívekre, ő volt az első, aki a meredeken világosan felülmúlta a svájciakat. Két századdal immáron a norvég vezette a versenyt. Atle Lie McGrath (13.) tiszta íveken, de kellő lendület nélkül oldotta meg a pályát. Olybá tűnt, híján volt az önbizalomnak. Joan Verdú Sánchez (15.) kegyetlenül bekezdett, egy szektor után kéttizeddel állt jobban. A meredeken azonban nem uralta léceit, így ő is a középmezőnybe került. River Radamus (11.) szokott agresszív stílusában haladt lejtmenet, ami a sózott, puhább havon nem tűnt kifizetődőnek. Stefan Brennsteiner jobb léce az első szektorban, kanyarátmenet közben leoldott – érthető volt bosszúsága, hiszen részéről ennyi volt a vb-szereplés.
Patrick Feurstein (20.) egyáltalán nem rúgott labdába, többek közt a hullámokkal gyűlt meg a baja. Dobálták össze-vissza. Alex Vinatzer (21.) végtelenül passzív volt végig, Lucas Pinheiro Braathen (19.) legalább törekedett a megfelelő lendületre, de az egyensúlyt ő sem találta meg. Leo Anguenot (16.) egy aránylag tisztes menetet rontott el egy késve vett kanyarvétellel, Luca Aerni egy fenti balosban túl messzire lendült, így nem tudott pályán maradni. Sam Maes (17.) hosszabb távon nem tudta tartani a tiszta íveket, pedig a pályában volt még lehetőség. Raphael Haaser (5.) rendkívül jól vezette léceit, jószerivel mindent kihozott a körülményekből. A hazaiak közt ő várhatta a legjobb pozícióból a folytatást.
Filippo Della Vite (28.) egész jól tartotta magát, egészen odáig, míg egy rosszul vett hullám ki nem emelte léceit. Anton Grammel (22.) túl sok élt használt, Tormis Laine jobbra lendítés közben esett. A németek gyönge vébét hoznak, nem mintha másra kellett volna számítani. Jonas Stockinger (25.) sokat vállalt, ami rengeteg hibát eredményezett, egy alkalommal oldaláról kellett fordulnia. Fabian Gratz (18.) szerepelt közülük a legjobban, közvetlenül a cél előtt elkövetett hibáját azért bánhatta. William Hansson (34.) senkit nem előzött meg, Erik Read (30.) is csupán a svédet tudta hátrébb lökni. Ekkortájt a tét a legjobb harmincba kerülés, azaz a jobb pályán való síelés kivívása volt. Erre Andreas Žampanak (32.) sem volt sok esélye.
A pálya romlása miatt csak kevesek kerültek harmincon túlról a TOP30-ba. Név szerint Aleix Aubert Serracanta (36-ossal a 26.), Eduard Hallberg (39-essel a 26.), Bridger Gile (40-essel a 23.), Adam Žampa (41-essel a 29.), s végül Giovanni Franzoni (44-essel a 24.). Úry Bálint (57-essel az 52.) teljesítette az alapvető célkitűzést, vagyis a továbbjutást. Szőllős Benjamin (64-essel) nem ért célba, egyelőre még félti térdét a múltkori sérülését követően.
Délutánra Helmut Krug, a svájciak edzője kapta meg a tűzési feladatokat. Jó hír, hogy kisütött a nap, a korán indulóknak volt némi előnyük. Read (22.) szép és tiszta kanyarjai gördülékenységgel párosultak. Régen nem láttuk ennyire jól síelni a kanadait. A haladósabbra tűzött nyomvonalhoz sem Žampa (27.), sem pedig Della Vite (24.) nem tudott alkalmazkodni. A zaklatottság után Aubert Serracanta (23.) megmutatta, mit jelent a jó értelemben vett agresszivitás. Elment a határig, de azon túlra nem merészkedett. Hallberg vesztét egy keresztcsúszó szakasz jelentette. Megdobta egy hullám, letarolt egy kaput, onnantól már az volt a pozitívum, hogy egylábas mentéssel elkerülte a bukást. Stockinger () folytonos késésben volt, gondjai támadtak a léc feletti kontroll megtartásával. Egymásnak adták át a vezető helyet a sízők, előbb Franzoni (26.) merte bátran engedni léceit, ami sok rontással párosult, majd Gile (20.) egy nagy belefékezés dacára egyetlen századdal az olasz elé került.
Grammel (12.) nagyságrendekkel erősebben teljesített, csúszása egyszerre volt lendületes és tiszta. A német fiú már több nagy skalpot levadászott. Vinatzer (21.) egyáltalán nem érzett rá a lejtő paramétereire, és habár a meredeken tartotta a lépést a némettel, egy az utolsó mérési pont utáni rontás okán Feurstein (16.) csak a második helyre volt jó. Pinheiro Braathen (14.) menete döntő részében uralta a lejtőt, csakhogy a záró lanka előtt ő is besokallt, így picivel a német mögé szorult. Gratz (18.) lécvezetés nem volt oly nyugodt, mint délelőtt, többedszer megcsúsztak lába alól lécei. Ekkortájt felhők mögé bújt a nap, Maes (25.) ettől függetlenül sem alkotott maradandót. Fent le-lesodródott az ideális ívről, a meredeken pedig túl sok élt használt, így egyszer sem bírt úgy igazából megiramodni. Anguenot (15.) előnye sem tartott ki, döntően a túl kompromisszumos meredek, s leginkább a zárószakaszon elkövetett külső léchiba miatt.
Tizenöt sízőt követően tehát Grammel vezette a versenyt, megelőzve Braathent és Anguenot-t. Verdú jobbra lendülés közben vesztette el egyensúlyát, addig egyébiránt jól tartotta magát. A német vezetésnek Kranjec (11.) vetett véget. Köszönhetően főként másodperc fölötti előnyének, különösen a felső szakaszon hiányzott nála a lendület. McGrath (10.) amott súlyos tizedeket osztott ki a szlovénnak, csakhogy ezúttal sem bírt nagyobb hiba nélkül leérni, egy jókora megtorpanással csak párszázaddal állt élre. A meredeken bizonytalankodó Zubčić (13.) a legvégén közel 6 tizeddel közelítette a norvégot. Az általában agilitásáról híred Radamus (17.) is csak az utolsó szakaszra érkezett meg, csakhogy túl sok hátrányt szedett addig össze. Favrot (6.) valamivel többet vállalt a letörést követően, ami a menetrend szerinti 6 tizeddel erősebb záró szakasszal a vezetés átvételét jelentette. Edzője támadó üzemmódot kért Kristiffersentől (8.). A meredek még úgy-ahogy működött, a zárásra azonban elfogyott lendülete, így kevéssel a francia mögé szorult. A legjobb nyolcast megelőzően Favrot vezetett – Kristoffersen és McGrath előtt.
Schwarz (5.) mindent alárendelt a feszes tempótartásnak. Ennek megfelelően hiába sorjáztak az apró bizonytalanságok az alsó szakaszon, megbillegtek belső lécei, a hazai publikum ovációban törhetett is. Azt mondjuk Schwarz is érezte, hogy nem éremesélyes menetet produkált, Tumler (2.) vastagon, fél másodperces időkülönbséggel váltotta az osztrákot az élen. A vele délelőtt századra azonos időt elért De Aliprandininek (9.) fel volt adva a lecke. A meredeken többször túlcsúszott, a talajfogás sem működött optimálisan, tetejében végtempója is elmaradt a várakozásoktól. Az osztrákok utolsó reménye Haaser (1.) volt. A rakétákat a második letöréstől fogva indította be, a kulcs mindenképp a komoly végtempójában volt keresendő. No meg abban, hogy pontosabb íveket húzott, mint Tumler. Steen Olsen elment a falig, s megint kiesett. Szoros meccsben volt Haaserrel, mígnem a túlzottan agresszív léckezelés megbosszulta magát: kiütötte támaszléceit.
Odermatt (4.) mindent beleadott, de valahogy ma nem működtek a dolgok. Rontására ráment tempója, amivel csak az aktuális harmadik helyre tudott befutni. Magyarán biztossá vált az osztrák éremszerzés óriásban. Meillard (3.) szokás szerint patikasízést mutatott be, ez az első meredeken bevált, még növelni is tudta előnyét. Ezután elegendő volt egyetlen keményebb lécfogás, s odalett a sebessége, egyetlen szektorban kapott 7 tizedet az osztráktól. A végén már Odermatt-tal csatázott a dobogóért, hét század döntött a javára. Haugan (7.) megannyiszor igazolta, hogy neki nem jó ómen, amikor futamelsőként fordul a délutáni szakaszra. Rögtön a tetőn jókorát fékezett, eladta összes előnyét. A meredeken becsülettel támadott, rövid időre egy picit átfordult zöldbe a differencia, de Haaser remek alsó szakaszai ellen neki sem volt ellenszere.
A folytatásban Andreas Žampa (28.), Fabian Ax Swartz (29.), valamint a kvalifikációs verseny győztese, Jan Zabystřan (30.) verekedte be magát a legjobb harminc közé. Úry Bálint három kapuval a vége előtt pályán kívül rekedt.
A 28 esztendős Raphael Haaser világbajnoki címét nem láttuk jönni. Eredendően szuperóriás-műlesiklóról van szó, a 22-es rajtszámmal pedig nagyritkán szoktak labdába rúgni kétfutamos szakágakban. Ez egyben a szervezők dicsérete is, kiválóan előkészített lejtőn síelhettek az urak. A tiroli sportember két éve kombinációban, múlt héten pedig Szuper-G-ben szerzett vb-érmet. Most pedig úgy ült fel az óriás-műlesiklás trónjára, hogy a Világkupában dobogóra nem állt eme szakágban, TOP10-helyezésből is csak öt jutott neki. Marcel Hirscher 2017-es triumfálása után győzött újra osztrák a számban.
Thomas Tumler sztorija meseszerű. Volt, hogy a válogatottból is kitették gyengébb eredményei okán, erre 35 éves korára előbb VK- győzelmet ünnepelhetett, majd éremmel távozik egy világbajnokságról. Sztárként kezelt honfitársait megelőzve. Loïc Meillard két évvel ezelőtti ezüstjét bronzra „cserélte le”.
Holnap a női szlalomosok versenyszámát, valamint a férfiak kvalifikációs versenyét rendezik meg.
A címlapkép forrása: Coast Reporter
Síparadicsom Blog 