Háromszor maradt hoppon idén Franjo von Allmen a lesikló világkupában, de végül csak beérett a várakozás: a még mindig csak 23 éves svájci karrierje első lesiklóversenyét a világbajnokságon nyerte, rendkívül vagány sízéssel! A házigazdák sikerszériája tovább tart: Vincent Kriechmayr, az előzmények tükrében bravúros ezüstéremmel örvendeztette meg az osztrákokat. A svájci fiatalság részéről pedig a szintén idén berobban Alexis Monney is képviseltette magát a dobogón. Dominik Paris a traverz után hibázott, így végül lecsúszott a dobogóról. A címvédő Marco Odermatt nem érezte a lejtő trükkjeit, a szuper-G bajnoki címe után be kellett érnie a 6. hellyel.
Vasárnap délben rendezték meg a világbajnokságok rendre egyik legjobban várt versenyét, a férfi lesiklást. A szám a két hagyományos világbajnoki verseny egyike, már 1931-ben, Mürrenben is szerepelt a programban. Akkor még csak az alpesi számok két alapját, a lesiklást és a szlalomot rendezték csak meg, majd egy évre rá került a programba a kettő együttese, a kombináció. A két legsikeresebb nemzetnek az osztrákok, és a svájciak számítanak, a verseny előtt 17, illetve 14 győzelemmel rendelkeztek. A sportág hajnalán a svájciak, majd a hőskorban az osztrákok vitézkedtek, míg az utóbbi 5 alkalomból négyet vittek el ismét a svájciak, ami közé Jansrud és Kriechmayr győzelmei ékelődtek be. Egyéni szinten viszont nem beszélhetünk domináns lesiklókról. A tabellát már két aranyéremmel tudja vezetni, összesen 6 síző. Közülük a svájci Prager még a világháború előtt nyert kettőt, majd már az ötvenes években az olasz Colò és az osztrák legenda Sailer, a hatvanas években pedig az első VK-bajnok Killy, majd pedig Russi tudtak címet védve duplázni. Azóta mindössze Aksel Lund Svindal tudott még kettőt nyerni, de már nem címvédéssel. Erre hajthatott ma a nap egyik topfavoritja, Courchevel bajnoka, Marco Odermatt. Bár nem címvédéssel, de a duplázásra hajthatott még Vincent Kriechmayr is.
A pálya alapvetően nem túl meredek, ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is a szükség volt a jó csúszó képességekre. A katapultszerű rajtot csúszó szakasz, majd a Kristall-ugrató követte. Ezt követően, a felvonó középállomását megkerülő elnyújtott, szinte 180°-os jobbos előtt volt a pálya egyik kulcsa, a keresztcsúszó traverz. Itt az volt a kérdés, felül kell maradni a jó sebességű folytatáshoz, akár az addigi lendületet beáldozva, vagy nem fékezni, és inkább a traverz-végi magasságot feladni. A síliftállomás után ár inkább csúszni kellett, elnyújtott, kevésbé technikás kanyarok következtek. egy kisebb ugrató, és egy jellegzetes, amerikai NASCAR-oválpályákra jellemző döntött balos, a Daytona jelentett még kihívást. Az utolsó szektorban már csak 1-2 elnyújtott, tempós csúszós kanyar, és egy záró meredek kapott helyt, a stadionba leérve.
Ami az esélyeket illette, az idei év alapján a svájciakat várhattuk befutónak, ugyanis Kitzbühelt leszámítva minden versenyt nyerteka világkupán, ráadásul mindig ketten álltak közülük dobogóra. A szakági világkupát a 2 évvel ezelőtti világbajnok Odermatt vezette, aki két versenyt is nyert. Mellette Monney és Murisier is első győzelmét szerezte idén. Előbbi kettő ráadásul minden alkalommal az első lesiklógyőzelméért harcoló von Allmen elől happolta a győzelmet. Monney pedig Kitzbühelben karnyújtásnyira került a győzelemtől, de ott Crawford győzött, egyetlen nem svájciként. Ráadásul Alexander révén ketten állhattak akkor dobogóra Kanadából. Utóbbi viszont második edzésen elszenvedett bukása miatt maradt távol. A házigazdák talán leggyengébb számának számított a királyszám előzetesen. Idén még csak dobogóra sem állhattak a világkupán. Kriechmayr részéről láthattunk formajavulást, de wengeni bukása hátráltatta, az edzésen viszont már ismét bíztató formát mutatott. A titkos favoritnak, a pálya csúszós volta miatt, az amerikaiak számítottak, Cochran-Siegle megnyerte az első két edzést.
Enyhébb, fagypont fölötti idő várta a sízőket a 11:30-as rajtra. Szűrt napfény sütötte mindössze a pályát, vékony felhőréteg szürkítette a tájat. Mattia Casse (22.) nyitotta lesőként a pályát. A pálya közepén több széles kanyarvételt is láthattunk, nem tűnt verhetetlen menetnek. Stefan Rogentin (12.) végül válogatón kivívta az ötödik svájci jogán az indulást. Felül Rogentin is hagyott a pályában, lent viszont sokkal jobban csúsztak lécei, így át is vette a vezetést. Maxance Muzaton (18.) a pálya felső részén található Kristall-ugrató előtt csúszott ki a pályát jelző kék vonalon túlra. Utána viszont bátran engedte léceit, egészen a döntött kanyarig faragni tudott, a Daytona-kanyar után viszont nem csúszott olyan gyorsan a cél felé.
Eddig viszonylag kisebb különbségek alakultak ki, ezt szakította meg Adrian Théaux (32.), aki már hamar jelentős hátrányt szedett össze. Az első két edzést megnyerő Ryan Cochran-Siegle (13.) az egyik titkos esélyese volt a versenynek. Felül jól is csúsztatta léceit, viszont volt a Kristall-ugrató után egy elmért kanyarja, utána viszont a lenti ugratónál már ismét óriási sebességgel haladt. A legvégén volt még egy elmért ugrató, ezen ment el pár századdal a vezetés. Nils Allegré (10.) szorosan tartotta Rogentint, a felvonó környéki íveken viszont rendkívül eredeti nyomvonalat húzott, aminek köszönhetően már előnyt jelzett az óra. A végére maradt még elegendő lendület, ugrott is az élre. James Crawford (23.) láthatóan inkább ragaszkodott ahhoz, hogy magasan maradjon, mintsem a tempót tartsa. Szemre szép, de emiatt lassú sízést láthattunk.
Alexis Monney (3.) az eddigi rendkívül szoros versenyt fenekestül felforgatta. A keresztcsúszó szakaszon egyáltalán nem ment rá a jó pozícióra, inkább nem fékezett egy fikarcnyit sem. Mindez tizedeket jelentett egy eddig a századokról szóló versenyen. Folyamatosan vitte tovább lendületét, a Daytona is viszonylag jól sikerült, így jelentős, másodperces előnnyel ugrott az élre. Vincent Kriechmayr (2.) fent, a Kristall.ugrató körül parádézott, Monneynak is adott 3 tizedet! Az osztrák ihletett sízése pedig folytatódott, a keresztcsúszón ugyanúgy fékezés nélkül, de fentebb maradt. A Daytonán megint csak remekelt, az ott visszaépített előny is kellett ahhoz, hogy végül 7 századdal az élre ugorjon. Mondani sem kell ,a stadion szinte felrobban a menet végére!
Bryce Bennett (10.) nem kezdett jól, de a pálya közepén már rendkívül jó tempóra tett szert. A folytatásban is jól csúsztak lécei, Allegrével holtversenyben be is jött a pillanatnyi harmadik helyre. Franjo von Allmen (1.) nagyon vadul síelt a pályán. A közepéig századokon belül meccselt Kriechmayrrel. Ott viszont még inkább rá tudott kapcsolni, és bár ebbe a vadságba befigyelt egy farolós jobbkanyaros fékezés, de még ezzel együtt is meg tudta fordítani a meccset az osztrákkal szemben, és már vezetett. A végén jobban is vitte tovább a lendületet, ismét svájci volt az élen.
Dominik Paris (4.) fent a keresztcsúszón kevésbé volt elemében. Ellenben a pálya alsó részén kihasználta, hogy kevesen tudnak nála gyorsabban síelni a kevésbé technikás részeken, és végül csak másfél tizedre maradt el a pillanatnyi dobogótól. A címvédő Marco Odermatt (5.) fent remekül kezdett a keresztcsúszón viszont túlságosan erőltette, hogy fent maradjon – kéttizedes előnye majd’ ugyanekkora hátrányba fordult. A felvonóállomásnál még meg tudott újulni, de a lenti, szélvészgyors, kevésbé technikás terepen nem tudott elegendő sebességet gyűjteni.
Justin Murisier (8.) számára is a valamivel technikásabb fenti szakasz ízlett jobban. Itt még közel volt a dobogóhoz, utána talán egy szinttel elmaradt tőlük. Szélesre vett ív, vagy rontás viszont nem jött a folytatásra sem, amivel összességében egy erős eredménynek örülhetett. Miha Hrobat több kanyart is elmért, a Kristallról földet érve viszont szétcsúsztak lécei, a korrigálás, pedig bár bravúros volt, ráment a szabályos kapuvétel. A legjobbak tízes blokkja után a remek formában síelő hazai Stefan Babinskyvel (9.) folytatódott a verseny. Az osztrák különösen a pálya közepén, a traverzen, és azt követő szakaszon síelt jól, a gyorsabb részeken viszont nem tudta tartani a tempót a legjobbakkal, Adrian Smiseth Sejersted (6.) az osztráknál vadabb volt felül és a lenti részre is jobb tempót tudott tovább vinni, így befért másodpercen belülre. Daniel Hetesberger (7.) felül még kevésbé volt éles, a pálya végén viszont kihasználta fizikumát, és remek sebességgel tarott a cél felé. Romed Baumann (20.) különösen a pálya közepén nem ment jól, ami a mai nap kulcsának számított.
A folytatásban Florain Schieder (16.) középen, illetve előtte a Kristall-ugratónál mozgott jól. Jared Goldberg (24.) egyedül a lendületmegmaradást igénylő szakaszokon remekelt, míg Nils Alphand (24.) ugyanehhez az időeredményhez a végén jött gyorsan. Utóbbi világbajnok apja a kezébe temette fejét. Elian Lehto (14.) felül figyelemreméltóan síelt, és bár az ívtartással voltak gondjai, de így is remek eredményt ért el a finn. Simon Jocher (30.) harmatos kezdése a folytatásra sem javult, Giovanni Franzoni (21.) viszont a felvonóállomás környékén igen jól mozgott. és bár ma kevésbé volt vagány, de legalább célba ért – nem úgy mint pénteken. A házigazdák utolsó indulója Stefan Eichberger (29.) volt, és bár a közönség üdvrivalgással fogadta, de nem a végeredmény miatt. Az amerikaiak előzetes álmait Sam Morse (36.) sem tudta javítani. Jan Zabystřan (19.) fent remekül síelt, még a top10 sem volt elképzelhetetlen. Középen már a sebesség nem volt a legjobb, de a 20-ba így is befért! A harmincas blokkot Brodie Seger (27.) és Martin Čater (34.) zárta, nem épp kiemelkedő futammal.
A folytatásból az edzésgyőztes Felix Monsen (16.) kiváltképp az elején, és a pálya második felében kiemelkedő mentetét kellett kiemelni. Az ugratón és a traverzen viszont maradt a futamában. Henrik von Appen (31.) a végső csúszószakasz elején a legjobb szektort síelte. A liechtensteini Marco Pfiffner (26.) a harmincba is befért, míg Fredrik Møller (15.) a komótos kezdés után a végére bődületes tempóban síelt a cél előtti szakaszon. Az 56 fős mezőnyben ott szerepelt 48-assal Szőllős Barnabás (37.), aki rendkívül tiszta futammal, a végén kimondottan erős végsebességre szert tevő sízést mutatott be. A legerősebb szektorai viszont a kulcsnak számító traverz részen születtek, a hullámokat is tartotta, ennek köszönhetően bőven felülmúlt számos, jóval erősebb rajtszámmal induló sporttársat. Szívből gratulálunk a mai remek lesikláshoz!
Franjo von Allmen az általában idősebb átlagéletkorú lesiklómezőny egyik szemtelenül fiatal ásza. 2022-ben Panormán még junior VB-n indult, ahol lesiklásban, szuper-G-ben és kombinációban is ezüstérmet szerzett. Egy EK-győzelem után, a Világkupában egy évvel később 2023 márciusában debütált. Az igazi áttörés pedig már a tavalyi szezonban bekövetkezett: Val Gardenán szuper-G-ben már top10-et síelt, majd Garmischban már dobogóra is állt. Tavaly még inkább szuperóriásban tűnt erősebbnek, idén azonban már lesiklásban is előrelépett: Val Gardenán, Bormióban és Wengenben is vezető helyen állt sokáig, amikor is minden alkalommal egy honfitársa előzte végül meg. Igaz, közben az áttörés szuper-G-ben meglett: Wengenben abban a számban már nem tudták megverni.
Franjo von Allmen révén ismét olyan tehetség győzött lesiklásban, aki korábban még nem nyert világkupában ebben a számban. arra viszont már nem tennénk nagy tétben, hogy ez sokáig így is marad esetében. Első világbajnokságán, egy viszonylag elrontott szuper-G-t követően nyert rögtön aranyérmet!
Vincent Kriechmayr révén az osztrákok folytatják remek hazai szereplésüket, továbbra is minden egyéni számban legalább ezüstérmet szereztek! Kriechmayr számára egyébként nem ismeretlen a világbajnoki dobogó, Cortinán mindkét gyorsasági szakágbank aranyérmet szerzett, míg előtte Åréban egy ezüst és egy bronzérmet szerzett – utóbbit lesiklásban, így ma teljessé tette világbajnoki éremkollekcióját a királyszámban. Három hete Wengenben kis híján odalett szezonja, de végül csak Kitzbühelt kellett kihagynia a bukás után. Végül úgy tűnik, az addig már látszó felívelő formát mindez csak egy pillanatra megakasztotta, de vissza egyáltalán nem vetette.
A 25 éves Alexis Monney szintén VB-debütáns, ami a felnőtteket illeti, és ugyanúgy, mint von Allmen, elrontotta a szuper-G-t. Junior-világbajnokságon Narvikban, 2020-ban viszont a szám bajnoka volt. Az igazi áttörést ő idén érte el, Bormióban előbb megnyerte a lesiklást, majd másnap dobogón végzett szuper-G-ben is. Kitzbühelben sokáig úgy tűnt, megnyeri a legendás lesiklást, végül Crawford az utolsó pillanatban szorította le az élről.
A világbajnokság programja kedden és szerdán a debütáló csapatkombinációkkal folytatódik.
Borítókép forrása: watson.ch
Síparadicsom Blog 