Marco Odermatt megnyerte harmadik számában is a világbajnoki címet, és a mai naptól kezdve mindhárom gyorsabb szakágban világbajnoknak mondhatja magát – amit csak Zurbriggen és Maier mondhat még el. Ráadásul nem akármiylen előnnyel, egy teljes másodperccel, klasszis futamot síelve hódította el az aranyat. A svájciak minden bizonnyal nem szomorkodnak, de a csapat többi tagja messze várakozáson alul teljesített, ellentétben az előzetesen lesajnált házigazdákkal. Raphael Haaser végzett ugyanis a második helyen, míg további két osztrák a hatban! A norvégok is remekeltek, Adrian Smiseth Sejersted révén bronzérmet ünnepelhettek. A kisebb sérüléssel küzdő Kriechmayr 5 századdal csúszott le a dobogóról, míg Møller, Babinsky, és a dobogót a végén eldobó Cochran-Siegle a további sorrend, utóbbi holtversenyben Parisszal. A címvédő Crawford mindössze a 27. helyen zárt.

Világversenyeken a férfiak szuperóriása számított rendre a leginkább kiszámíthatatlannak. Az esetlegesen jelentkező időjárási változások (akárcsak a fény-árnyékviszonyok váltakozása) mellett a pálya kialakítása is nagyban befolyásolni szokta az esélyeket, meg aztán a napi forma e szakágban a legfajsúlyosabb. Gondoljunk csak arra, hogy egy trükkös technikai számról van szó, amit nem előz meg edzésfutam, ezáltal nagyobb teret enged az egyéni rafinériának, megérzésnek. Márpedig egy benézett ív, egy-két túlzottan kompromisszumos megoldás, s máris kukába megy az egész napod. Itt minden pillanatban észnél kell lennie, beleértve a pályabejárást is.

A lesikló edzések persze támpontul szolgáltak, ami a hóviszonyokat, a hullámokat illeti. Innen nézve az olimpiai ezüstérmes Ryan Cochran-Siegle magabiztosan várhatta a mai napot, minthogy mindkét gyakorlást megnyerte, magabiztos előnnyel, ráadásul úgy, hogy hol a lejtő egyik, hol a másik részén volt erős. A technikai képzettsége pedig párját ritkító a lesikló mezőnyben. A papírforma természetesen svájci dominanciát ígért, kiemelten Marco Odermatt részéről, de a tegnapi női Szuper-G után az osztrák urakat sem lehetett leírni, s igazából valamelyik olaszban is bármikor benne volt egy-egy kimagasló futam. Számszerűleg az eddigi öt VK- versenyen négy különböző győztest avattak: két Odermatt-siker keretezte be sorrendben Casse, Møller és von Allmen elsőségét. Szóval a favorit adott volt, de itt sem lehetett biztosra venni semmit.

A nyomvonalért Sepp Brunner volt felelős. Az osztrákok vezetőedzője 46 kaput helyezett a Schneekristallra, ebből 46 volt fordító. A lejtő adottságait figyelembe véve több vakra tűzött kapu nehezítette a sízők dolgát. Az időjárás nem, tökéletes Kaiserwetterben, remek hangulatban tartották a vb első férfi egyéni versenyét. Bár neve ott szerepelt a rajtlistán, a tegnapi edzés után kórházba szállított Cameron Alexander nem vállalta a mai szereplést. A kanadai csapat tájékoztatása szerint térdsérülést szenvedett, de egyelőre reménykednek, hogy a vasárnapi lesikláson elrajtolhat.

Az előfutók névsora illusztrisra sikeredett. Christopher Neumayer a 21. helyen végzett idén Kitzbühelben, Andreas Ploier neve mögött is szép számban vannak VK- pontot. A legkomolyabb név azonban kétségkívül a háromszoros olimpiai bajnok Matthias Mayer volt, akivel kapcsolatban visszatérési szándékról csicseregnek a verebek…

Adrian Smiseth Sejersted (3.) számára jutott az a Szuper-G-ben jellemzően hálátlan feladat, hogy kvázi tesztpilótaként megmutassa, hol lehet többet vállalni, s hol kell kevesebbet. A rutinos norvég mértékadó alapidőt állított fel, a méretes rontások elkerülték menetét, ugratói pedig masszívak voltak. A második, bőven 30%-os meredekségű szakaszon, s előtte a hullámokon azonban nem tűnt teljesen magabiztosan. Jared Goldberg (25.) minden szektorban jelentősen elmaradt tőle. Elkalimpiált ugratótól kezdve, mélyről vett, széles kanyarulatokon át a dadogós hullámokig volt ott minden. Florian Loriot (13.) részéről az ugratók ugyancsak nem működtek, amikor lécein állt, egy érintőre vett kapun kívül nagy gondja nem volt. Igaz, dinamikája nem is volt ütőképes. 

Alexis Monney kapcsán erről szó nem volt. A fenti lankán remekül csúsztak lécei, növelte ott előny ét, igaz, az így sem érte el a 2 tizedet. Az újabb letörés előtt megbolydult az egyensúlya, oldalára dőlve kellett belefékeznie. A következő kapura így sem volt esélye. Stefan Babinsky (6.) másfél tizedet fogott a záró szektorban az éllovason, a fenti traverzeken azonban nem mindig tudott magasan maradni, így az első hazai síző vezető helyét nem tudta ünnepelni a közönség. Nils Allegre (17.) az első lankás szakaszon bukta el a jó eredmény lehetőségét. Csaknem fenékre huppant a Panorama- ugratóról érkezve, amire ráment a következő kanyarja, s persze tempója.

Marco Odermatt (1.) volt a nyolcadik szereplő a mai nap. A kezdeti, átlag 45%-os szakaszon rögtön bekezdett, az a 25 százados előny pedig csak nőttön nőtt a továbbiakban. Kegyetlenül vágta léceit kanyarívre, a traverz patika lett, a hullámok mintha ott sem lettek volna. Mellékesen volt egy szélesebb, kézletételes fordulója, de nem osztott, nem szorzott. Bőven másodperc felett vette át a vezetést, jött a kvázi győzelmi eufória! Vincent Kriechmayr (4.) esetében az volt csak a kérdés, befér-e Sejersted elé. Az agresszivitásán nem érződött, hogy adrenalinlöket híján térdfájdalmai vannak, a nyomvonal azonban meg sem közelítette Odermattét. Sem szűkösségben, sem pedig határozottságban. A kérdésre nemleges válasz született, egész pontosan féltizeden múlt. Raphael Haaser (2.) a kétszeres világbajnokhoz hasonlóan a pálya bizonyos szakaszain gyorsabb volt a svájcinál, de kanyarokban egyáltalán nem tudtak vele konkurálni. Haaser picit túlugrotta a Panoramát, a végével lehetett elégedett igazán, ami egy aktuális második helyre jó volt.

Dominik Paris (7.) a második roppant meredek szakaszon előbb egytizedet kiosztott az éllovasnak, majd tartani tudta őt a nyújtott fordítókon, ám ez inkább a később érkezők nézőpontjából volt reménykeltő. A dél-tiroli fönt ugyanis teret vesztett, amire ráment a lankája, s rögtön másodpercen kívül találta magát. Bernhard Russi szakmai jóslata Stefan Rogentin (9.) aranyérmét pendítette meg, nos, a lesikló csapatba a tegnapi edzésen bekerült svájci nem szolgált rá eme kijelentésre. Bár szemre vagánymód tette dolgát, sem az ívek, sem a harmónia nem volt az igazi nála. Az olaszok ászai nem fogtak ki jó napot. Mattia Casse (23.) a második meredek szakaszon rendre méterekkel arrébb lökődött kanyarkimenetkor, mint az illendő lett volna, a célugratónál pedig dolgoznia kellett, hogy talpra essen. Fredrik Møller (5.) elemében volt a meredek fordítókon, masszívan húzta meg választott íveit, korrigálnia nem kellett, bár alkalmanként szélesebbre vette a figurát. A végére azonban mintha elfogyott volna a szufla, a célugrató előtti bosszantó megakadás fájó volt. 7 századdal szorult le a dobogóról. Franjo von Allmen (12.) menete elejétől fogva nem klappolt. Már alaptempójából kiderült, hogy honfitársát ezúttal nem fogja megszorongatni. A meredekről való kijáraton mélyre került, onnantól az éremszerzés is zárójelbe került. Küzdött a helyes nyomvonalért, mindhiába. 

Az elitcsoportot követő reklámszünet után Lukas Feurstein (11.) startolt el. A második letöréstől kezdve folyamatosan pozíciós gondokkal küszködik, így pedig nyilvánvaló volt, hogy a vb- debütáns nem rúghat labdába ma a dobogós helyekért. Nála a megfelelő tempó, Jeffrey Read (10.) menetéből pedig a következetesség hiányzott. A fenti lankáig egész jól tartotta magát, onnantól fogva folyton lecsúszkált az ideális ívről. Az aktuális TOP10 persze jól mutatott, de még sok erős rivális fent várakozott. Példának okáért a cikk elején említett Ryan Cochran-Siegle (7.). Nem kímélte magát, egy csomó kaput érintőre vett, ami jó darabig érmes reményekkel kecsegtetett. Az utolsó rész előtt aztán messzire viszi a lendület, a következő kanyaroknál már jöttek a hibák. A végső ugratót pedig magába kuporodva tudta csak megoldani. Giovanni Franzoni versenyképesnek mutatkozott, aztán a hullámok egyikén kiesett a koncentrációból. A következő kanyart bevenni nem tudta, egyenesen áthajtott rajta. Sorjázott Odermatt előtt a gratulálók tábora, az érintett azonban megintette őket, elvégre a címvédőt még csak illendő volt kivárni. James Crawford (27.) azonban messze elmaradt a várakozásoktól. Hol túl közvetlenül, hol zaklatottan kanyarodott, már a harmadik köztes időben túlcsúszott hátránya a két másodpercen. Senkit nem előzött meg… A honfitárs Brodie Seger (28.) még nála is gyengébben teljesített. Egy pillanatra sem tudta uralni a lejtőt, a végén pedig majdnem terpeszállásban tanyált el az ugratóról érkezve. Bryce Bennett (15.) valamivel jobban tartja magát, szemre tetszetősebben dolgozott, de a legjobbaktól őt is komoly távolságok választották el.

A nagyobb sínemzetek korlátozott nevezési lehetősége megadta az esélyt a VK- ban zömmel harmincon túl rajtoló sízőknek egy-egy kiemelkedő eredményre. Felix Monsén (20.) hátránya a második letöréstől kezdve fokozódott igazán, ott már nehezen, illetőleg nem tudta tartani a nyomvonalat. Hasonló kaliberű menettel jelentkezett a nap első németje. Simon Jocher (18.) az ívek aránylag rendben voltak, a tempó kevésbé. Miha Hrobat meggyőzően teljesített az első két szektorban, mint az várható volt, alacsonyabb rajtszámmal már Szuper-G-ben is borsot képes törni a legjobbak orra alá. A hullámokhoz érkezve azonban teljesen elveszett a szlovén. Teljesen kiesett a ritmusból, csak idő kérdése volt, mikor kerül pályán kívülre. Az ösztönös lendület ma nem ért célt. Pontosan ugyanott búcsúzott az amúgy nála lassabb Mathieu Bailet. Jan Zabystřan (16.) hozta habitusát, késhegyre menő futamot teljesített. Határozottan benne volt egy erősebb eredmény, ám a szétkalimpált ugratók, s különösen egy teljesen kiszélesített, a padlóra szorított helyzetből bevett kanyar betett neki. Christof Innerhofer (24.) csaknem kifeszített kézzel abszolválta a Panoramát, egyébiránt tiszta technikával, de már nem fénykora gyorsaságával teljesítette futamát a szám 2011-es világbajnoka. A négy évvel ezelőtti vb-ezüstérmes Romed Baumann (22.) nem időzítette megfelelően kanyarjait, ívei nem voltak valami következetesek. Az első harmincast River Radamus (19.) zárta. Nyíltan támadta a kapukat, igazán felgyorsulni mégsem tudott.

A folytatásban még akadt néhány sínemzetbeli potentát, igazán nagy alakítás mégsem volt benne a pakliban. Nils Alphand a fenti traverzen került pályán kívülre, vb-bronzérmes, 3x lesikló győztes édesapja, Luc Alphand joggal temette kezeibe a fejét. Elian Lehto (26.) rendkívül zaklatott menete után Riley Seger (20.) fogott egy TOP20-as eredményt, Martin Čater pedig a szokott helyen került pályán kívülre. Az alkalmanként a Világkupában is pontot szerző chilei Henrik von Appen (30.) a mai szereplésével aligha került volna harmincba, ha teljes csapatukkal állnak ki a vezető nemzetek. Ő már nem úszta meg 4-en belül. Tiziano Gravier (34.) pedig öt alatt. Az argentin srác célba érkezését hitvesi csókkal üdvözölték szülei, ami nem csoda, több meredek szituációt úszott meg a fiúk. Az ő színvonaluk sem érdemel élcelődést, a Szlovéniából érkezett Rok Ažnoh (31.) velük egy dimenzióban síelt. A célt megelőző ugratót többen neccesen oldották meg, a korábbi kétszeres junior-vb-érmes Luis Vogt sajnos megmutatta, hogyan lehet ott nagyot esni. Egész pontosan még annak előtte esett ki egyensúlyából a fiatal német, a kompresszió jó egy méterrel emelte fel. Oldalára dőlve, lécei nélkül, szerencsére a célkaput épp elkerülve suhant le az arénába. Azonnal felkelt, ettől még jól beverhette magát. Ezt-azt helyre kellett rakni a szervezőknek, a várakozás pedig nem zavarta meg a szlovén sporttársat, Nejc Naralocnik (14.) különösen a második meredek szakaszon ment remekül. A TOP10 2 tizeden múlt. Az óriás-műlesikló VK- keretből kiszorult, a gyors számokra átállt Rasmus Windingstad (32.), hasonlóan a rendszeres Világkupa-résztvevőnek számító liechtensteini Marco Pfiffnerhez (33.), nem tudott a legjobb 30 közé kerülni. Szőllős Barnabás 48.-ként rajtolt a 60 fős mezőnyben. Sajnos célba ma nem ért – két bíztató szektort követően, a felvonó alatti nagy balkanyarban esett ki. Holnap viszont már vár rá az újabb edzés, vasárnap pedig a lesiklás. Hajrá Barni!

Marco Oderamtt lassan három szezonnyi uralom után lett immár a szuperóriás-műlesiklás koronázott királya. A 2016-os szocsi junior-világbajnokságon egy bronzzal vétette magát észre, amit az öt arannyal zárt davosi VB-n bajnoki címre cserélt. A sikeres davosi szereplés után egyből a világkupában találta magát, ahol másfél évvel később már épp szuper-G-ben aratta első győzelmét. Ezt további 13 követetett, valamint az utóbbi két év szakági kristálygömbje. Felnőtt világversenyen azonban továbbra sem tudott mit kezdeni a szuper-G-vel. A pekingi olimpián kiesett, a courcheveli VB-n pedig 1 tizeddel maradt le a bronzról.

Idén ugyan egyik számában sem volt egyeduralkodó, az utóbbi két szezonhoz képest, de a szuper-G-t egyértelműen jó előjelekkel várta. Beaver Creekben, 5 évvel első győzelme után megszerezte a harmadikat is, valamint Kitzbühelben is szuper-G-ben sikerült a hőn áhított győzelem. Kiemelkedőnek viszont egyáltalán nem volt mondható. Ezzel szemben most mégis a valaha volt második legnagyobb különbséggel nyert aranyat a számban. Legutóbb épp ugyanitt, Saalbachban Eberharter tudott csak nagyobb előnyt kiharcolni, ő kereken másfél másodpercet vert Kjusre. Ami a svájciakat illeti, utoljára 16 éve Didier Cuche nyert szuperóriásban aranyat, aki egy század híján ugyanekkora fölénnyel verte Fillt Val-d’Isère-ben. Korábban Pirmin Zurbriggen és Martin Hangl voltak még a szám helvét bajnokai, a szuper-G két legkorábbi VB-alkalmakor. Nem mellesleg pedig Odermatt a már említett Pirmin Zurbriggen, valamint Hermann Maier után a harmadik férfi síző, aki a három gyorsabb számban világbajnoki címet szerzett!

Raphael Haaser révén újabb éremmel gazdagodtak a házigazdák. Amit már Kitzbühelben kiemeltünk, az továbbra is megsüvegelendő, idén téli sérülést követően állt ismét dobogóra, immár zsinórban a visszatérése utáni két versenyen! Az osztrák 2017-ben a szám junior ezüstérmese volt, amit EK szakági cím, majd tavalyig 3 második hely követte világkupákon, illetve egy szakági harmadik hely, mind szuper-G-ben. Érdekesség, hogy junior- és felnőtt VB-n, ileltve világkupán is csak második helyei vannak, győzelem, illetve harmadik hely egy sem. Courchevelben kombinációban viszont már szerzett egy bronzérmet. Nem mellesleg tegnap nagyot bukó testvérét, Ricarda Haasert épp ma műtötték, minden bizonnyal neki is dedikálta ezüstérmét. Az, hogy az osztrákok milyen jól hegyezték a formájukat a világbajnokságra, jelzi, hogy a legjobb hatban hárman végeztek és a negyedik Feurstein is 11. lett.

Adrian Smiseth Sejersted előtt sem ismeretlen a szuper-G junior dobogója, ő még 2013-ban, Québecben szerzett egy bronzérmet. A világkupában a rákövetkező szezontól kezdve minden évben pontszerző volt a számban. Lesiklásban ugyan még elindul, de figyelemreméltó eredményei rendre a kanyargósabb számból vannak. Igazán négy szezonnal ezelőtt robbant be, amikor 2 hét alatt egy második és egy harmadik helyet szerzett a világkupában. Úgy tűnik a világversenyek kedvelője, Pekingben is csak egy hellyel maradt le a szuperóriás dobogójáról.

Holnap már a nők királyszámával, a lesiklással folytatódik a világbajnoki program, míg a férfiaknak megrendezik a vasárnapra tervezett lesiklás utolsó edzését.

Borítókép forrása: sportsnet.ca