Fordulatos versenyen kanadai örömünnep bontakozott ki Kitzbühelben. A legjobbak után még vezető Alexis Monney révén úgy tűnt, folytatódik a svájci lesiklók sikersorozata, jött azonban James Crawford és fergeteges menettel, élete első világkupagyőzelmét épp a Streifen szerezte meg. A ’80-as éveket idéző kanadai fölényt idézi, hogy a harmadik helyen Cameron Alexander végzett. Az osztrákok az esélytelenek nyugalmával indulva végül remekül szerepeltek, Hemetsberger épp csak leszorult a dobogóról, míg Babinsky szintén tízben végzett. Hrobat ezúttal 5. lett, míg a versenyt idén célként kitűző Odermatt csak a hatodik. Muzaton révén a viharvert francia keret is figyelemreméltó eredményt könyvelhet el.

Idén január utolsó szombatján rendezték a 85. Hahnenkammrennent, a lesikló világkupa csúcsát. Kitzbühel legendás pályája, a Streif a sízők legrettegettebb, egyben leginkább vágyott pályája. A győzelem talán a szakági világkupával, olimpiai és világbajnoki címmel vetekszik. A verseny legeredményesebb sízője nem más, mint Didier Cuche, aki ötször győzött a lejtőn, míg Franz Klammer négyszer, Pirmin Zurbriggen, Dominik Paris, Luca Alphand, Beat Feuz, Franz Heinzer és Karl Schranz háromszor győzött itt.

A verseny egyik legendáját maga a pálya jelenteni. A rettegett ugratók, mint a Mausefalle, a Hausbergkante, vagy a Zielsprung, az olyan technikás részek, mint a Karussel, vagy a Steilhang, az Oberhausberg, és a látványos Traverse, mind-mind legendássá teszik a pályát. Bár hossza elmarad a Lauberhorntól, nehézséget a folyamatosan egymás után következő nehéz szakaszok adják. A Gschöß-Brückenschuss-Alte Schneiße hármassal fémjelezte alpesi átjáró szól talán egyedül a tökéletes sebességátvitelről. Ez a rész a hosszabb csúszószakasza a pályának.

A legenda másik fele viszont nem a pályában, hanem a körítésben rejlik. részben a Wenzel-Weirather házaspár szervezői készségének köszönhető, hogy a 70-es 80-as évek óta valóságos társasági eseménnyé avanzsált a verseny. Jelenleg elképzelhetetlen a lesiklás Arnold Schwarzenegger, Gerhard Berger, Bernie Ecclestone, profi focisták, korábbi teniszezők, és politikai hírességek nélkül, Nem mellesleg az alpesi sívilág korábbi legendáira is bármelyik nézőtéri képen ráakadhatunk. A társasági esemény pénteken a Weißwurstpartyn kezdődik, és tart egész hétvégén.

A fenti felsorolásokból is látható, hogy a lejtő egyik legnagyobbjai a svájciak. Idén is ők számítottak a legnagyobb esélyesnek. Az eddigi négy lesiklást Odermatt, Murisier és Monney nyerték, mindig még egy honfitársukkal osztozva a dobogón. Ráadásul Odermatt, kinek szezonbeli kiemelt célja volt a Hahnenkammrennen, nemcsak Wengent, de a tegnapi szuper-G-t is nyerte, hangolódásképp. Legnagyobb kihívójuk idén úgy tűnt, Hrobat lehet, miután Sarrazin Bormióban horrorbukást szenvedett, és a francia csapatból tegnap még Pinturault és Loriot is kidőlt idénre. Az olaszok közül Paris egyre jobb formába lendült viszont, míg az észak-amerikaik ugyan nem voltak a legnagyobb esélyesek közt, de Alexander és Cochran-Siegle például villant már meg idén. A hazaiak válogatottja viszont messze elmaradt a korábbi évekétől. Egyetlen húzónevük, Vincent Kriechmayr Wengenben sérült le, és végül a szuper-G-t is elengedte – a saalbachi VB-indulást preferálta inkább. Haaser tegnapi dobogója már adhatott számukra némi reményt, ma pedig Hemetsberger, Babinsky és Striedinger voltak, akikben némileg reménykedhettek a hazai szurkolók.

Meleg, napos időben kezdődött meg a verseny. A hazánkba is megérkező enyhe idő Tirolba is megérkezett, így magasabb rajtszámmal idén nem várhattunk komolyabb villanásokat. Viszont a legerősebb sízők esetében várhatóak voltak a fair körülmények, ugyanis a pálya az utóbbi idők egyik legjobban előkészített hóviszonyával várta a lesiklókat.

Elősként Stefan Rogentin (39.) síelhette meg a pályát. Hiba nélküli menet volt, mindez viszont rendkívül lassú tempójának volt köszönhető. Stefan Babinsky (8.) ennek megfelelően közel két másodperccel felül is múlta a svájcit, még annak ellenére is, hogy a Karussel közepén jelentőset fékezett, ami az alpesi útra komolyabb sebességvesztést eredményezett. Matthieu Bailet (28.) messze nem volt olyan éles, mint az osztrák, inkább Rogeintinhez volt közelebb. Alexis Monney (2.) a Karusselen messze tisztábban síelt, mint Babinsky, a technikásabb íveket precízen oldotta meg, sebességére pedig nem lehetett panasz. A cél előtt, a Zielsprungon viszont lécei alá kapott a szél, ami az utolsó méterekre ellassította. Florian Schieder (15.) a pálya középső szakaszán mutatta, verhető még akár Monney, viszont mindez nem sokat számított, miután a Traverse bejáratán hatalmas bukást tudott elkerülni még nagyobb mentéssel.

Franjo von Allmen (9.) továbbra is első lesiklógyőzelméért síelt, de már a Karusselen komolyabb fékezésre szorult. Az alpesi szakaszt követően viszont faragni tudott, a Traverse viszont közel sem volt olyan tiszta. A Zielsprung viszont nála is tartogatott még ijesztő momentumot, de célba tudott érni. Mattia Casse (20.) a Steilhangot egyedi íven oldotta meg, de mint kiderült, ez sem gyorsabb sem rövidebb nem volt. Marco Odermatt (6.) a Karusselen nem volt tiszta, de az alpesi útra jó volt a lendülete. A Lärchenschuss meredekén széles ívet vett, így a Hausbergre messze elmaradt Monney sebességétől. Bár a végére gyorsulni tudott még, de honfitársától bőven kikapott. A hőn áhított kitzi lesiklógyőzelem idén sem sikerült. Nils Allègre (27.) a pálya közepén található kanyarokkal küzdött meg nagyon, de összességében sem volt igazán meggyőző a sebessége.

Miha Hrobat (5.) a Steilhangon meghúzott egyedi ívével remek lendületet fogott, és így sokáig közel volt Monneyhoz. A Hausberg balosát viszont szélesen tudta csak meghúzni, így végül a vezetésre nem volt esélye, Odermattot viszont lelökte a pillanatnyi második helyről. Justin Murisier (11.) megbillent a Mausefallén, de az alpesi átjárón már a legjobb sebességgel tudott csúszni. Középen voltak széles kanyarjai, a Hausberget viszont jobban síelte, mint Monney! A célra viszont vesztett lendületéből, így honfitársaitól elmaradt némileg. Dominik Paris (12.) a lendületet igénylő fenti részeken jól csúsztatta léceit, de a Lärchenschusst nagyon elmérte, onnan pedig csak gyűjtötte az újabb századokat-tizedeket.

Cameron Alexander (3.) az alpesi átjáró végére már előnyből repült tovább, és egy kisebb hiba ellenére is előnyben érkezett még az Oberhausbergre is. Az ottani nehezebb kanyarokban ugyan kapott, de a szakaszt záró ugrató után ismét tartotta Monney tempóját. Bryce Bennett (29.) már a Karusselben komoly mentésre kényszerült, ami egy másodpercet jelentett. Az átcsúszó szakaszon még villant egy jelentőset, itt 4 tizedet levett a hátrányából, de a trend nem volt tartós, a folytatásban gyorsan hízott a hátránya. A pálya elején folyamatosan korrigálnia kellett Ryan Cochran-Siegle-nek (19.), amivel jelentős hátrányba került. A csúszó szakaszokon és a Hausberg ugratója után remek tempója volt, a kanyarokban viszont komoly hátrányba került.

A világranglista legjobbjai már leértek, ekkor még mindig Monney vezetett, Alexander és Hrobat előtt. Utóbbi viszont sokáig nem örülhetett dobogójának, ugyanis jött Daniel Hemetsberger (4.). A csúszós szakaszokon nagyon jól síelt és minthogy a felső részen sem hibázott, végig dobogóért harcolt. A Hausbergen Monneyval nem tudott konkurálni, de elmaradása nem volt jelentős, így a pillanatnyi harmadik hellyel örvendeztette meg a kilátogató osztrák grémiumot. Marco Kohler (33.) a Hausbergen lényegében letarolt egy kaput, de nagy mentésének köszönhetően nagy hátránnyal, de versenyben maradt. Maxance Muzaton (7.) a Steilhang után brutális elánnal ment neki a pályának, a Seidlalomra érve közel fél másodperc előnye volt! A Lärchenschuss után viszont láthatóan elfáradt, már nehezebben vette az íveket. A nagy előnyének köszönhetően viszont hozta a remek top10-es eredményt a foghíjas francia csapatnak. Az osztrákok eddig a viharvert keret ellenére is remekeltek, és bár Otmar Striedinger (13.) Hemetsbergerhez és Babinskyhez nem ért fel, közel sem lehetett elégedetlen.

James Crawford (1.) a Karusselből a legjobb sebességgel jött ki, amit a Steilhnagon is tartani tudott. A laposabb rész ennek megfelelően már előnyben zárult számára. A Seidlalm-Lärchenschuss részen már valósággal parádézott a kanadai. A Hausbergben bízhatott Monney, de Crawford csak nem hibázott ott sem! A végére sem vesztett lendületet így hatalmas meglepetésre átvette a vezetést!

Lars Rösti (34.) esetleg visszavehette volna a vezetést a svájciaknak, de teljesen elrontott Karusselje miatt erre esélye sem volt. Adrain Smiseth Sejersted (9.) a technikás kanyarokban hagyott sokat, a lendületes szakaszokon, mint az átjáró, és a Traverse, viszont remekól síelt, így befért a top10-be. Adrien Théaux (17.) becsülettel teljesítette a pályát, jelentős hibát nem vétett így erősebb pontszerzéssel zárt. Christof Innerhofer (24.) a legjobbakra nem volt veszélyes, végül pár ponttal gazdagodott. Elian Lehto (26.) a Traversen remekelt, ezt leszámítva viszont a többi kulcsszakaszon közel sem tudott jó íveket húzni. Nils Alphand (16.) a Steilhanogon fogott jó lendületet, ami a csúszó szakaszok után is vitte tovább, remek eredményt elérve. Jared Goldberg (25.) esetében egyedül a lapos csúszás emelhető ki, annak köszönhette pontszerzését. Pontot szerzett még Brodie Seger (23.) és Romed Baumann (18.), Sam Morse (34.) viszont nem. Az amerikai a pálya közepén került nagy gondba, lécével végigszántott a pálya széli molinót is, de versenyben tudott maradni.

Bár Kitzbühelben akadtak már egész késői villanások is, ezúttal az időjárás és az a tény, hogy a legjobb 30-ból senki nem esett ki, nem sok lehetőséget hagyott a folytatásra. A legkiemelkedőbben Giovanni Franzoni (14.) síelt, aki nemcsak a legjobb helyezést érte el magas rajtszámmal, de a legkésőbbi pontszerző is lett, 53. sízőként rajtolva. Rajta kívül pontot szerzett még Christopher Neumayer (52-essel 21.), Felix Monsen (49-essel 22.) és Vincent Wieser (39-essel 30.).

A mai előtt négy kanadai győzelem született korábban a Streifen, az “őrült kanadaiak” 1980-1983 közt zsinórban négy alkalommal nem találtak legyőzőre. Azóta viszont sem a lesikláson, sem szlalomon, sem a pénteki versenyeken nem született kanadai győzelem. A köznyelvben “Crazy Canucks” néven emlegetett kanadai gyorssízők a ’80-as évek elején uralták Kitzbühelt, valamint róluk, pontosabban Dave Irwine és Ken Read ’76-os kieséséről kapta nevét a wengeni Canadian Corner is. A csapatból nyert a Streifen Ken Read, Steve Podborski, és Todd Brooks is, Podborski közülük kétszer is.

James “Jack” Crawford egy cortinai kombinációs VB-negyedik hellyel hívta fel magára a figyelmet 2021-ben, amit ugyanebben a számban, Pekingben már olimpiai bronz követett. 2023-ban pedig a szuper-G világbajnoka lett. Eközben négyszer állt dobogóra világkupában, ebből három alkalommal lesiklásban, mindegyik esetben tavaly.

Alexis Monney hatodik alkalommal dobogós, az eddigi két alkalom a pár hete zajló bormiói hétvégén történt. Cameron Alexander ötödik alkalommal dobogós világkupán, minden alkalommal a királyszámban. 2022-es kvitfjelli győzelmét leszámítva mindig a harmadik helyen végzett. Ilyen nívós helyszínen azonban még nem állt dobogóra eddig.

Bár a svájciak győzelmi sorozata megszakadt a szakágban, dominanciájuk a tabellán továbbra is töretlen. Az Odermatt vezette svájci négyes közepére mindössze Miha Hrobat tudod befurakodni. Összetettben Odermatt átlépte az ezres határt, előnye pedig lassan 400 pontra rúg Kristoffersennel szemben. Igaz, a következő 4 napban két szlalomon is zárkózhat a norvég.

Holnap a hagyományos szlalommal zárul a Hahnenkamm-hétvége, a Ganslernhangról. A „libalegelő” a legtechnikásabb szakágban is az egyik legnehezebb pályának számít. Lesiklást legközelebb jövő vasárnap, az egyversenyes garmischi hétvégén terveznek, ami a világbajnokság előtti utolsó verseny is egyben.

Borítókép forrása: orf.at