Hazai sikerrel indult a wengeni hétvége miután harmadik alkalommal már kiszurkolta Franjo von Allmen az élen a győzelmet. A fiatal svájci épp csak megelőzte a végén remekül síző Vincent Kriechmayrt, míg a harmadik helyen újabb hazainak örülhettek a szép számmal kilátogató szurkolók, ugyanis Stefan Rogentin a nagy edzésbukás után győzelemmel felérő dobogót szerzett. Odermatt gyengébben szerepelt, de miután Møllert megelőzte, így megtartotta a szakági vezetést.

A tavalyi monstre program, és az akkori sérüléshullám után idén visszatértek a háromversenyes hétvégéhez Wengenben. A csütörtöki lesiklást ejtették a programból, és pénteken, szuper-G-vel vette kezdetét az idei sífieszta a Jungrau lábánál. Maga a szám nem tekint vissza túl nagy múltra Wengenben, a mai mindössze az ötödik alkalom volt, hogy szuperóriást rendeztek. Az elsőt még Marc Girardelli nyerte, utána pedig 2022-től kezdve rendszeres része a programnak. Ennek oka, hogy a korábbi állandó pénteki program, a kombináció kiszorult a VK-naptárból. Az idáig eleve nem is volt lehetőség szuper-G-t rendezni, ugyanis a 2000-es, 2010-es évek folyamán a pálya nem is volt a számra hitelesítve. Valljuk be, azóta ugyan ezt a licenszt megkapta, de ez továbbra is a szezon leghosszabb, leggyorsabb szuper-G-je, egy-egy könnyebb lesiklást is messze felülmúl.

Ami az időjárást illette, az utóbbi idők hideg, csapadékos időjárása megtette áldásos hatását a Berni-Alpokban is. A nézők szemét gyönyörködtető téli tájjal várta Wengen a hétvégét, ami pedig a pályát illette, versenyzők elmondása szerint itt sokuk még nem síelt ennyire jó hóviszonyok közepette itt. A hőmérséklet mára viszont kissé fagypont fölé kúszott, és a verseny előrehaladtával várható volt, hogy romlani fog a pálya. A nézőkre nem lehetett panasz, csak a fizető részekre is több mint húszezer jegyet eladtak, már péntekre!

John Kucera, a korábbi világbajnok, jelenlegi kanadai edző tűzte a szuper-G pályáját. Komolyabb eltérést nem eszközölt a lesiklópályához képest. A Hundschopf, ami fölött a rajtot tűzték ki, például megmaradt szinte ugyanolyan ugratónak, ahogy az a lesikláson szokott lenni. Talán a jelentősebb módosítás az volt, hogy a Siblerhornsprungot letörésként, és nem ugratóként használták. A sízők azonban így is elérték a 130 km/h sebességet, és közel 1:50-es menetidővel számolhattak.

Elsőként rögtön a pályatűző egyik tanítványa, a szám világbajnoka, James Crawford (4.) rajtolhatott el. Nagyobb hibát nem láthattunk menetében, és a tempó is jónak tűnt. Rögtön hazai percek következtek, előbb Alexis Monney (9.) révén, aki viszont szintén nagyobb hiba nélkül telejsítette a pályát, de lendületben elmaradt a kanadaitól. Franjo von Allmen (1.) rendkívül nagy sebességet tudott végig vinni a pályán, előnye folyamatosan növekedett. A Kernen-kanyar előtt még ellenlendületre is szüksége volt. Mindössze a végén lassult le valamelyest, de a vezetés nem is volt kérdés. Daniel Hemetsberger (16.) nem egy kanyarban méterekkel kijjebb csúszott, mint eddig bármelyik síző, ami kanyarról kanyarra súlyos tizedeket jelentett. Adrian Smiseth Sejersted (12.) a pálya közepén többször is messzire került az ideális ívtől, hasonlóan gyűjtötte a hátrányt, mint Hemetsberger.

Vincent Kriechmayr (2.) a pálya nagy mestere, emlékezetes, hogy pár éve lényegében edzés nélkül is nyerni tudott. A pálya elején remek tempója volt, és bár a vasúti aluljáróra kisebb tempóval kanyarodott, a pálya végén eredeti, direkt íven vett kanyarjaival jelentősen lefaragta addigi hátrányát. Mindössze egy tizeden múlt az osztrák vezetés. Nils Allegre (20.) az aluljáró utáni szélesebb, kanyargós szakaszon 10 méterről a pálya széléről, állóra fékezve tudott visszakerülni a kapuk közé. Ki nem esett, de hátránya egyből jelentősen megugrott. Az olaszok a következő percekben bízhattak a leginkább egy jó eredményben: Mattia Casse (6.) ívei a kanyargós részen nem voltak tiszták, ahogy míg ugyanez igaz volt Dominik Parisra (5.) is, de ő a végére, a cél előtti S-kanyarokra nagyon felgyorsult, így előzte is honfitársát. A technikás Loïc Meillard (23.) számára nem igazán kedvezett, hogy lényegében egy rövidített lesiklást tűztek a Lauberhornra.

Stefan Rogentin (3.) ihletett tempóban kezdett a kanyargós részen viszont neki is volt necces szituációja. Gyorsan visszazökkent viszont, és jó sebességet ért el a pálya végére. Az edzésen elszenvedett hatalmas bukása fényében még inkább remek eredmény volt ez tőle. Jeffrey Read (22.) nem igazán érzett rá a lejtőre, a kritikus részeken hiányzott a sebessége. Marco Odermatt (7.) a Kernen-kanyarban nagyot hibázott, lényegében lekoccolta a kijárati falat, ami kritikus volt a mai versenyen. Aki ott sebességhátrányba került, az a kanyargós szakaszon jelentős hátrányba került. Az eddigi egyik leggyengébb sebességgel teljesítette így ezt a részt, ami másodpercen felüli hátrányt eredményezett. Fredrik Møller (13.) a kanadai kanyarban nagyon széles ívre került, így az sem segített számára, hogy a Kernen-S-t így jobb tempóban tudta venni. Ennek oka, viszont a megelőző szakasz jóval kisebb sebessége volt. A két esélyes leérkezésével von Allmen ismét abban a szituációban találta magát, mint idén már kétszer: a legjobbakat követően vezetett, eddig azonban eddig ez kettőből kétszer győzelem nélkül ért számára véget. Izgulhatott tovább.

Jared Goldberg (36.) igazi lejtőspecialista, csak épp nem a Lauberhorné, hanem a Saslongé. Folyamatosan szélesen vett kanyarokat láthattunk tőle, senkit nem előzött meg az eddigi sízők közül. Cameron Alexander (8.) a Kernen-kanyarban parádézott, de legjobb kimeneti sebességét nem tudta megtartani. Besokallt a kanyargós részen, és végén elkövetett kisebb hibákkal esélye sem maradt a dobogóra sem. Arnaud Boisset (28.) Beaver Creek-i agyrázkódása után tért vissza és bár ez meg is látszott futamán, Goldberger meg tudta előzni. Ryan Cochran-Siegle (11.) túlságosan direkt vette a fenti kapukat, amihez túl sok élt használt el. Stefan Babinsky (15.) ugyan a végén kifejezetten gyors volt, addig nem igazán jött a kellő sebesség. Justin Murisier (14.) csak lassabb kimeneti sebességét bánhatta, egyébként egész jól síelt a pálya egészét tekintve.

A folytatásban egyre inkább látszott, romlik kissé a pálya, Adrian Théaux (34.), River Radamus és Otmar Striedinger (21.) is két másodperc feletti hátránnyal ért célba, ahogy kicsivel később Blaise Giezendanner (33.), Lars Rösti (35.) és Kyle Negomir (38.) is. Giovanni Franzoni (17.) viszont egész jól tartotta magát a pálya közepén is, így az ő hátránya kisebb volt. Az igazán nagyot viszont Lukas Feurstein (10.) repesztette, aki a pálya végén rendkívüli sebességgel tudott még faragni minimálisan, ezzel megcsípve a top10-et. Jan Zabystran (17.) felül síelt remek tempóval és minthogy a végére is maradt a lendületből, ő is felülmúlta az utóbbi idők legjobbjait. Minthogy mindenki leért a legjobb 30-ból, így Florian Loriot (46.) rendkívül elrontott menete nem is volt kérdés, nem ér pontszerzést. Harmincon túl, a felmelegedő pályán nem sok esélye volt a sízőknek. A legjobban Christof Innerhofer (37-essel 19.) teljesített, mögötte pedig a legmagasabb rajtszámmal, 41-essel Stefan Eichberger (23.) végzett pontszerzőként. Harmincban végzett még Felix Monsen (38-assal 25.), Nils Alphand (32-essel 26.), Sam Morse (31-essel 27.) és Bryce Bennett (35-össel 30.).

Forrás: Dicodusport

Franjo von Allmenben már egy éve látszik, ott van a győzelmi potenciál. Negyedik dobogós szereplését tudta végül első ízben napi sikerre váltani. Az idei szezonban kétszer elsiklásban maradt le az utolsó pillanatban a győzelemről, de első dobogóját tavaly Garmischban még szuper-G-ben szerezte. Vincent Kriechmayr jelenleg egyszemélyben cipeli hátán az osztrák gyorsasági sízést, idei két szuper-G második helye egyenlő a teljes osztrák válogatott eredményességével. Összességében 22. dobogóját szerezte a számban, a 36.-at minden szakágból számba véve. Stefan Rogentin teljessé tette VK-éremkollekcióját, két éve ugyanis ugyanitt végzett második helyen, míg tavaly a VK-döntőn győzni tudott. Most harmadik dobogója egy harmadik hely lett. Az edzésen elszenvedett hatalmas bukásával együtt viszont nem kizárt, a mai bronz csillog a legfényesebben a vitrinben.

A szakági világkupában ugyan Odermatt nem vesztette el a vezetést, a kihívók száma viszont csak nem akar csökkeni. Kriechmayr immár a legközelebbi üldöző, de Møller, Casse, Rogentin és von Allmen is 100 ponton belüli hátránnyal rendelkezik a szezon felénél. Összetettben ennél jóval egyértelműbb a helyzet, ott Odermatt előnye közel 200 pontra nőtt Kristoffersen előtt.

A világbajnokságig már csak egy szuper-G-t rendeznek, jövő pénteken Kitzbühelben, ahová pár év szünet után tér vissza a szakág. A VK viszont már holnap folytatódik a legendás Lauberhornrennennel, azaz a wengeni lesiklással!

Borítókép forrása: aargauerzeitung.ch