Albert Popov a terepének számító jeges meredeket kétszer is tanítani valóan síelve, a második futamban valósággal parádézva 45 év után nyert világkupát Bulgáriának! Popov a második futamban 7 helyet javítva ért a csúcsra. A dobogó második és harmadik foka változatlan maradt két futam után is: Loïc Meillard második helyével a szakágiban is élre állt, míg Samuel Kolega révén egy horvát síző is karrier-mérföldkőhöz ért ma. Az első futam után még vezető Atle Lie McGrath a második futamban egy hiba miatt dobta el a győzelem lehetőségét.

Hagyományosan a Dolomitokban túrázik a férfi mezőny az ünnepi időszakban, s ennek a sorozatnak bizony ikonikus helyszínévé lett Madonna di Campiglio, a térség egyik ékköve. Ezúttal a szokásoktól eltérően, amúgy egyszerűen a kalendárium alakulása, a hét eleji karácsony miatt, nem a szentünnepet megelőzően, hanem pár nappal vízkereszt után került sorra a rendezvény.

A rendezvény múltja messzire vezet bennünket, az első VK- idény óta rendszeres helyszín, egyedül a 2005 és 2012 közti időszak lóg ki a sorból. A kimagaslóan legeredményesebb síző Ingemar Stenmark volt a maga nyolc diadalával, a mostaniak közül Kristoffersen és Yule emelendő ki, ők ketten fejenként háromszor érezték meg itt a siker ízét. Győzött még itt Foss-Solevåg, s legutóbb – közvetlenül bormiói bukása előtti héten – Schwarz.

Az első futam pályáját norvég edző tűzte, az amúgy is bombaerős skandináv válogatott számított az este legnagyobb esélyesének. A Canalone Miramonti tökéletesen elő lett készítve, a hőmérséklet fagypont alatt mozgott.

Forrás: KSL News

Manuel Feller (4.) nyitotta a menetek sorát. A lejtő első átmenetét remekül kezelte, és a pálya nagyon jeges középső részén sem tűnt erőtlennek mozgása. Atle Lie McGrath (1.) viszonylatában aztán hamar kiderült, bőven fogható volt az osztrák. Pontosabban a norvég fiú kiemelkedett az első körben. Sokkalta jobban engedte léceit a felső részen, a folytatásban lécei meg sem rezzentek, a háromnegyed másodperces hézag abszolút indokolható volt. Linus Straßer (5.) negatív szériával a háta mögött rajtolt el, előző három versenyén egyformán kiesett. Jól, de valamivel kisebb intenzitással haladt a felső részen, aztán belelendült, a vége előtt nem sokkal azonban egy pillanatra keresztbe álltak lécei. Dobogóesélyeinek mindenképp jót tett, hogy utána a 4 futam győzteséből három búcsúzni kényszerült. Pontosabban ketten, a kétszeres első Clément Noël az első átmenetnél kaput tévesztett, Timon Haugan pedig kimondottan aktív, támadós menete közepén megcsúszott a nagyon jeges részen. Pedig addig határozottan pariban volt McGrath-tal.

Forrás: 24 Heures

Henrik Kristoffersen (9.) két biztos szektor után többször elmérte az optimális kanyarrádiuszt, hátul volt súlypontja. A második letörésnél pedig nagyot rontott, majd aztán mentett. Hátrány bőven túllépte a másodpercet. Loïc Meillard (2.) nem bajlódott fékezgetéssel, szépen és határozottan fordult a stanglik töve mentén, s bár lent volt egy kisebb megingása, a második helyre így is jó volt. Samuel Kolega (3.) egyelőre még nem az elitcsoportból kapott rajtszámot, első menete azonban bőven befért volna oda. Jó felső és kimondottan erős harmadik szektora között volt pár ingatag fordulója, ezzel együtt a valaha volt legjobb első menetét teljesítette.

Dave Ryding (21.) túlontúl körülményes menete kiszedte mára az esélyesek táborából, Steven Amiez (6.) itt-ott rendezetlen sízését egy topkategóriás zárószektorral azért részben megmentette, hátrányát pedig épp másodpercen belül tartotta. Dominik Raschner (14.) elgörcsölte egy kicsit futamát, Daniel Yule (18.) kapcsán pedig ismételten le kell írnunk, hogy sem a megfelelő dinamika felvételét, sem pedig a ritmustartást nem sikerült megoldania. Fabio Gstrein (13.) a középső szektorral elégedett lehetett, egyébiránt nem volt képes intenzíven használni léceit. Kristoffer Jakobsen gyakorlatilag ki-kimeccsre hívta ki a fiatal norvégot, de míg amaz – szemre – minden gond nélkül leért, a svéd egy topszektorral a háta mögött búcsúzott középen, miután egyszerűen elcsúszott egyik kapu mellett. Marc Rochat (44.) érthetetlen módon a biztonságra helyezte a hangsúlyt. A rossz felfogás csont nélküli kieséshez vezetett, ami a vb-kerettagság kapcsán még rosszul is elsülhet.

Forrás: Le Dauphiné Libéré

Alexander Steen Olsen (11.) esetében a sérülés miatt megtört a lendület. Sok volt a korrigálás, igaz, oly távol azért nem került a dobogós helyektől. Johannes Strolz (13.) ütőképes felső szektor után mind többször került mélyre, így ő is másodpercen túlra került. Alex Vinatzer igyekezte kiszolgálni a publikumot, ennek jegyében topszektort repesztett a hegytetőn. A meredek már nem sikerült oly fényesre, ráadásul a végére úgy belebonyolódott, hogy kaputévesztés miatt utólag kizárták. Luca Aerni koordinációs gondokkal küzdött végig, a sok késés után törvényszerű volt kiesése. A másik szekciót aztán két kimondottan erős menet, és a címvédő kiesése zárta. Albert Popov (8.) szokása szerint elemében volt a jeges meredeken, Michael Matt (7.) pedig inkább a lejtő második felére került flowba, ott remek dinamikával aprította a stanglikat. Az említett Marco Schwarz három kapu után letarolt egy stanglit, az esést elkerülte.

Harmincig nyilván külön kell szólnunk Lucas Pinheiro Braathen (16.) menetéről. Amilyen jól indult szezonja, úgy dőlt be magabiztossága decemberben. Ma eleve óvatosan nyitott, és a meredeken is inkább a biztonságra fókuszált. Tanguy Nef (19.) lécei jól pörögtek a letörést követően, utána viszont komoly gondjai voltak, az őt követő Filip Zubčić (10.) végig határon volt, a zárószektor versenyképességét a meredeken elkövetett botlásaival kissé zárójelbe tette. Armand Marchant őrült kezdése nem sokáig vitte, Adrian Pertl (15.) végig a középmezőnyt erősítette. A maradék három síző, Tobias Kastlunger (37.), Istok Rodeš (31.) és Laurie Taylor (34.) ma nem síelt második futamot.

Akárcsak az első harminc közül az újévre kicsusszant Ramon Zenhäusern (33.). Kissé kellemetlen hír volt az olaszoknak, hogy egy szem olasz, a 39. életévét taposó Stefano Gross (33-assal a 28.) kvalifikált egyedül, és ő sem eget rengető teljesítménnyel. Az amerikaiak ellenben egész jól helytálltak, Jett Semour (32-essel a 17.) és Benjamin Ritchie (36-ossal a 22.) gyakorlatilag célba érésük pillanatában biztosak lehettek továbbjutásukban, és amúgy az utolsóelőttiként rajtolt Luke Winters (72-essel a 32.) sem állt oly távol tőle. Folytathatta még három francia, a veterán Victor Muffat-Jeandet (39-essel a 30.), a középkorú Paco Rassat (41-essel a 25.), valamint a junior-korú Antoine Azzolin (50-essel a 24.). A továbbjutók közé került még két svéd, a papírforma szerint Fabian Ax-Swartz (40-essel a 23.), valamint életében először Gustav Wissting (52-essel a 27.). A második futam rajtlistáját Sam Maes (42-essel a 26.), Noel von Grünigen (45-össel a 20.) és Sebastian Foss-Solevåg (51-essel a 29.) neve tette teljessé. A továbbjutás limitje egyébiránt 2.39 volt a mai napon.

Eddigi szereplése fényében ma kifejezetten összeszedettnek mutatkozott Richard Leitgeb (61-essel a 47.). A harmadik szektora TOP30-asra sikeredett, s végül alig több mint 8 tizeden múlt a továbbjutás. Ami persze nem jelentéktelen, de ez a mai menet azért már biztatónak mondható. A célba érkezettek közül megelőzött egy spanyol és egy japán srácot, valamint Trvtko Ljutićot, Zrinka 2 évvel idősebb bátyját.

---

A második futamra már svájci edző tűzte a pályát, ami Meillardnak adhatott némi reményt, McGrath-tal szembeni nagyobb lemaradása ellenére is. A futamot egyből három „nagyöreg” nyitotta, akik közül Victor Muffat-Jeandet (20.) a végén hatalmasat hibázó, a meredek elején viszont jobban síelő egyetlen hazai sízőt, Stefano Grosst (21.) meg is tudta előzni. A korábbi világbajnok Sebastian Foss-Solevåg viszont jó kezdést követően kaputévesztés miatt a késő este első kiesője lett. Gustav Wissting (19.) sikerrel teljesítette a pályát, és minthogy az iménti futamok sem voltak tökéletesek, első pontjai mellé egyből meg is tapasztalhatta, milyen a vezetőnek járó „négykarikás” ülésben ülni. Igaz, nem sokáig, ugyanis szinte egálról Sam Maes (17.), alapvetően a jobb kezdésnek köszönhetően meg is előzte az ifjú svédet. Az első igazán erős futamot viszont már Paco Rassat (12.) szolgáltatta, aki a meredek utáni szakaszra vitt át kellő lendületet, és vette át a vezetést több mint egy másodperccel. Nem volt ekkora sikere a honfitárs Antoine Azzolinnek, aki mindössze pár kapu után távozott, azaz nem szerezte meg első VK-pontjait.

Forrás: Vecernji

Fabian Ax Swartz (18.) a meredeken szenvedett, számos eddig leérkezett sízőtől kikapva. Ellenben Benjamin Ritchie (8.), aki jó kezdés után a meredeken brillírozott igazán, a végére pedig meg tudta tartani mindezt a lendületet. Valamivel még Rassat eddigi futamát is felül tudta múlni. Dave Ryding (14.) a meredek közepéig tudta tartani az amerikai tempóját, a végére viszont kifogyott a szufla, és fél másodpercet kapott csak az utolsó szektorban. Következett a svájci delegáció, rögtön három sízővel. Elsőként Noel von Grünigen rajtolhatott el. A pálya közepén besokalt, kiesett a ritmusból és kaput tévesztett. Tanguy Nef (14.) már a pálya felső részén hizlalta hamar megjelenő hátrányát, így a folytatásra esélyes sem maradt, hogy a vezetésért harcoljon. A lejtő háromszor bajnoka, Daniel Yule (7.) viszont otthonosan mozgott a számára egyébként is kedves körülmények közt. Egyre csak növelte az előnyét, már bőven fél másodperc fölé. Az utolsó kapu egyikénél azonban késésbe került, így épp csak az élre tudott ugrani.

Jett Seymour kicsit túlságosan is akart a mai nap, aminek mindössze egy látványos mentés lett az eredménye, pontok már nem… Lucas Pinheiro Braathen (9.) a meredeken többször is bizonytalannak tűnt, amit az óra is megerősített. Ugyan a végén, ahol Yule verhető volt, hozni tudott, de mindez csak a pillanatnyi dobogó legalsó fokára volt elegendő. A reklámszünet után négy osztrák következett zsinórban, de a vezetést egyik sem tudta megszerezni. Csakúgy, mint Yule, hibázott a végén Adrain Pertl (16.) is, ráadásul meglehetősen nagyobbat. Dominik Raschner (13.) nem igazán érzett rá a meredekre, folyamatosan késésben síelt. Johannes Strolz (11.) is itt volt a legbizonytalanabb, de ő legalább a végén tudott fogni pár tizedet Yule-ön. A piros-fehér-piros blokk házi csatáját végül Fabio Gstrein (10.) nyerte, aki a felső részen őrizte 3 tizedes előnyét, a letörésnél azonban le is nullázta mindezt. Fordításra bőven volt tér, ezt láttuk korábban nem egyszer, ennek ellenére sem vett át a vezetést.

Alexander Steen Olssen felül tartotta Yule tempóját, nem sokra rá azonban ő is kiesett. Ahogy a legjobb tíz sorát nyitó Filip Zubčić is. A horvát hamar rosszul ütközött neki egy kapunak, ami kibillentette az egyensúlyból és elesett. Henrik Kristoffersen (5.) már félmásodperces előny birtokában rugaszkodhatott el a rajtból. Sokáig tartani is tudta mindezt, és bár a meredeken volt egy pár tizedet érő hatra billenése, ennek egy részét a zárásnál még vissza is tudta hozni Yule-lel szemben. Így hosszú idő után, végül épp a második szünet előtt cserélt gazdát az első hely.

A szünetet követően Albert Popovot (1.) láthattuk, aki a jeges meredeken szokás szerint szinte szárnyalt. Kristoffersenhez képest szinte egálról rajtolt, és bár legfelül vesztett pár századot, már a letörés előtt begyújtotta a rakétákat, a meredeken pedig nem is találtunk sem előtte, sem utána gyorsabb sízőt az este folyamán. Mindez kellő lendületet biztosított a legvégére is. A kérdés csak az volt, 44 századra a dobogótól, háromnegyed másodperces előnyben, mire lehet ez a menet elég. Michael Matt ebbe nem is szólt bele, mindössze pár kapu után sokalt be és esett ki. Steven Amiez (4.) egész jól síelte a meredeket, és bár a bolgárral nem tudott konkurálni, Kristoffersen elé még befért. Linus Straßer (6.) a meglévő előnye birtokában egész sokági tartotta a vezetést, a merdeken viszont jöttek a kisebb hibák. Bár a pillanatnyi dobogóra nem fért fel, messze idei legjobbját láthattuk, tavalyi önmagát idézve.

Manuel Feller a meredek közepén is még kisebb előnyben volt, a végére pedig ekkora fórt már többen is meg tudtak volna őrizni a korábbi sízők közül. Az osztrák azonban épp itt a laposon hibázott, és esett végül ki. Samuel Kolega (3.) talán az utóbbi kiesőkre elmékezve a meredeken túlságosan is visszafogta léceit, többször is jókorát fékezve. Ezzel biztossá vált a bolgár dobogó. A horvát a lapos szakaszokon viszont remekül mozgott, így a saját dobogós reményeibeől még őrzött valamennyit. Loïc Meillard (2.) bombaerős felső szektorral nyitott, és bár a meredeken ő is nagyon fogta a léceit, a hozott háromszázados előny arra elég volt, hogy a horváttal szemben tartsa pozícióját, Popovot viszont ő sem tudta megelőzni.

Érkezett utolsóként Atle Lie McGrath, másodperces előnnyel. A norvég fent remekül mozgott, még növelte is előnyét. A letörés előtt pár kapuval azonban megbotlott a lecsapódó piros kapun a léce, és már nem tudta bevenni a soron következő kéket. Bolgár győzelem született, Popov a győztes!

Albert Popov 27 évesen, 2 évvel ezelőtt, Palisades Tahoen-n szerzet harmadik helye után léphetett fel ismét a dobogóra, annak is legfelső fokára. Bolgár sízőként utoljára a tizenegyszeres dobogós Peter Popangelovnak sikerült, aki napra pontosan 45 éve, a bajor Langgriesben érte el a bolgár sítörténelem eddigi legnagyobb eredményét. Bár sítudását tekintve nem volt váratlan az eredmény, az idei teljesítményét látva kissé meglepő volt, hogy épp most szerezte első sikerét. Igaz, a jeges, meredek helyszíneken rendre megcsillogtatja tudását Popov.

Loïc Meillard két tekintetben is jubilált, összességében ugyanis 25. alkalommal végzett a legjobb háromban, míg szlalomban – beérve ezzel óriásban meglévő eredményességét – 10. alkalommal zárt dobogón. Minthogy ötből négyszer volt idén dobogós a szakágban, 10 pontos előnnyel a tabella élére ugrott, az eddigi éllovas Kristoffersent megelőzve. Samuel Kolega idénre megérkezett a legjobbak közé, karrierje összes top10-einek felét idén hozta össze. Egyre javuló eredménylistája ma ért be, életében először végzett VK-dobogón, míg horvát síző utoljára 3 éve, Zubčić révén végzett szlalomban ilyen előkelő helyen. Ismét pezsgő horvát sísport szemtanúi lehetünk!

Ahogy már fentebb említettük a szakági immár Meillard vezeti, igaz mindössze 10 pontos előnnyel. A ma nullázó Noël továbbra is 100 ponton belül az éllovashoz képest, míg Kolega az 5. helyre ugrott előre, McGrath mögé. Összetettben természetesen Odermatt vezet, tetemes előnnyel, bár Kristoffersen némileg zárkózott, és már nincs messze attól, hogy 100 ponton alá csökkentse hátrányát a háromszoros címvédővel szemben.

A hosszabb szünet után immár csak 2 napot kell kibírni sívilágkupa nélkül, következik ugyanis Adelboden. A svájci klasszikus helyszínén csütörtök és szombat közt jelentős mennyiségű havat várnak, így az előkészítési munkálatokat megkönnyítendő, megcserélik a szokásos menetrendet, és a szlalomot szombaton rendezik, míg a klasszikus óriást vasárnap.

Borítókép forrása: Salzburger Nachrichten/sn.at