Timon Haugan megszerezte első Világkupa-győzelmét, ezzel pontot téve a norvég férfiak idei nyeretlenségi sorozatára! Mögötte négy tizeddel elmaradva Manuel Feller, a Szlalom VK idei győztese, a dobogóra még a szakági összesítés második helyezettje, Linus Straßer állhatott fel. Meillard, Noël, Rochat a TOP6 további sorrendje.
A férfi szlalomosok a Kranjska Gora-i hétvége törlésével eldőlt Manuel Feller javára, a szimpla napi győzelmen túl azért még maradt némi tét a mai versenynapra. A szakági dobogó harmadik foka például nyitott volt, négyen nagyjából azonos eséllyel küzdöttek meg érte. Az összetett második pozíciója papíron Meillard és Feller közt dőlt el, habár mivel az osztráknak a mai volt az utolsó szerepvállalása, míg Loïc rajthoz fog állni még Szuper-G-ben, utóbbi 71 pontos előnye soknak tűnt.
Az Ulli Maier- lejtő már tegnap sokkal jobban tartotta magát, mint az óriásnak otthont adó Schneekristall/Zwölfer, az éjszakai fagy segített a helyzeten. A napsütés persze némi visszaeséssel fenyegetett az olasz edző tűzte, a 72 stanglival meglehetősen szűkös nyomvonal állapotán. A mezőny 25 főt számlált, egyedül a rehabilitációjáról kétrészes dokumentumfilmet forgató Marco Schwarz hiányzott, már ha azokról van szó, akik elvileg kivívták a részvételi jogot. A junior-világbajnok Lenz Hächler volt az ötödik svájci a rajtlistán.
Linus Straßer (2.) egy-két megbillenést kivéve tisztes nyitómenettel jelentkezett, szemre dinamikája is rendben volt. Habár fent még volt egy zöldülő szektora, aztán hét-hét tizedet kapott szakaszonként Henrik Kristoffersen (7.). Elherdált jó alaptempóját, visszaszerezni pedig nem volt esélye. Manuel Feller (4.) sem tudta tartani a németet a meredeken, ahhoz túl zaklatott volt, ellenben remek zárószektorával hozott rajta 4 tizedet, ezzel pedig életben tartotta győzelmi esélyeit. Timon Haugan (1.) kiegyensúlyozottságára jellemző, hogy valamennyi szektorban második legjobb időt síelt. Ritmusa kitartott a meredekig, pattogós stílusa kiválóan érvényesült, a végén pedig szorosan élre tudott állni.
Loïc Meillard (3.) kerek fél szekundum elmaradással versenyben maradt. Kezdetben jól időzítette ívváltásait, aztán azért be-becsúsztak hibák. Clément Noël (4.) egy nagyobb belefékezéssel nyitotta a meredeket, lendületességén ez nem érződött. Az otthagyott tizedek eredményeként Fellerrel azonos idővel zárt. Daniel Yule (13.) szenvedett a puha havon, mind a ritmussal, mind az optimális ív tartásával akadtak komoly nehézségei. Senkit nem előzött meg, 2 és féllel kapott ki Haugantól.
A pálya egyébként izgalmasnak volt mondható. A direkt passzázsok közt voltak trükkös részek, ami a ritmustörésekkel és az oldalirányú mozgással együtt kihívást tartogatott a sízőknek. Dominik Raschner (9.) kezdeti jó dinamikáját a mind mélyebb vájatok közt nem tudta tartani, a sűrű véghajrában a kiesés szele is megérintette; szegény Dave Ryding (16.) pedig abszolút nem érezte magát komfortosan a tavaszias hóban. Marc Rochat (6.) bátran engedte léceit, a pálya utolsó negyedéig az aktuális dobogóra is volt esélye. Ott nem tartotta a szűk rádiuszt. Fabio Gstrein (8.) kevés kockázattal tisztességesen helytállt. A kádakkal meggyűlt a baja, a sűrű zárószakaszt remekül síelte meg. Atle Lie McGrath (11.) egyáltalán nem érzett rá a dolgokra, hátránya túllépte a két másodpercet, egyszerűen lassú volt. Steven Amiez lett a nap első kiesője. A második szektor derekáig jól teljesített a francia, ott azonban lába közé vett egy kaput, majd némi gondolkodás után kiállt. Kristoffer Jakobsen (12.) lécei kg-onként tolták a havat, ami az üdvözítőnél több fékezésből fakadt. Hátrakerült, de nagyon nem szakadt le, ami fontos volt délutánra, amire 10 fok fölötti hőmérsékletet jósoltak. Johannes Strolz (20.) senkit nem előzött meg, zaklatott menete során megjárta párszor a bukóteret.
Tommaso Sala (14.) rodeózással leért valahogy, a kevésbé küzdelmes, cserébe pontosabb Samuel Kolega (15.) nem úszta meg 3 s-en belül. Michael Matt (17.) fent elkövetett rontása, oldalra billenése után egész hatékonyan egyensúlyozta a kádakat, de célba érkezésével két osztrák állt a tabella végén. Luca Aerni (18.) a vájatok kerülgetésével volt elfoglalva. Viszonylag tisztán ment, a sok térvesztés azért rányomta bélyegét idejére. Alex Vinatzer (10.) sokkalta hatékonyabb volt e tekintetben, a TOP10 nagy bravúr volt, még akkor is, hogy így délután is viseltes pályán kellett síelnie. Sajátos befelé irányuló csípőmozgásával ma nem ment sokra Albert Popov (19.), a teljesen dekoncentráltnak tűnt Alexander Steen Olsen (21.) két tizeddel a bolgártól is kikapott. A maradék háromból Alexandrosz Ioannisz Ginnisz (22.) és Sebastian Holzmann (23.) számára a 4 másodperces hátrány is elérhetetlennek bizonyult, Lenz Hächler pedig két ígéretes szektor után letarolta az útjába került stanglit.
Francia edző kezébe került a tűzőmesteri pálca, aki nyilván technikásra alakította a nyomvonalat. Holzmann nagy lendülettel kezdett, de hamar búcsúzni kényszerült. Ginnisz (9.) a záró letörésnél jókora rontást mutatott be, nagyon mélyről evickélt vissza a pályára. Otthagyott fél másodpercet, egyébiránt bízhatott volna nagyobb előrelépésben. Steen Olsen (11.) kevésbé volt pattogós, mint a görög, mindent elárult, hogy súlyos tizedekkel maradt el tőle annak nagy hibája ellenére.
Strolz (10.) egyáltalán nem ment úgy, mint aki nagyjavításra készül. Jó néhány stangliról lemaradt, a folytonos korrigálás meglátszott időeredményén, még ha a végén sokat faragott a differencián. Popov (17.) a meredek bejáratánál szúrta el minden esélyét, ment a lista legvégére a bolgár. Aerni (14.), majd Matt (19.) egyáltalán nem tudott mit kezdeni a göröggel. A tetőn magától értetődő módon, ott remekelt Ginnisz; utóbb viszont a pályaromlás számlájára írhattuk a hézag növekedését. Ryding (15.) meglepetésre hozott valamit a görögön fent, a meredeken ugyanakkor túl sok élt használt. Ígéretes felső szakasz után visszaütött a konzervatív sízés, sok helyet bukott.
A keresztcsúszással induló középső részen nem lehetett mit kezdeni az éllovassal, Kolega (18.) szintén megszenvedett ott a tapadással. Sala (12.) egész épületesen síelt a meredeken, cserébe nála a felső szakasz volt lagymatag. A görög pontszerzése biztossá vált, de nagyon benne volt a levegőben idei első TOP10-ese. Futamról futamra nehezebb dolga volt a fiúknak, Yule (16.) kádkerülgetése nagyobb döccenők nélkül, de kevés lendülettel valósult meg. Ami aggasztó volt, hogy a sízők második futamai nem akartak javulni, hol hasonlók voltak az előzőeknél, hol rosszabbak voltak. Jakobsen (13.) a TOP3-ra esélytelenül leért, McGrath menete egy lába közé vett vertikális kapunál ért véget idejekorán. Vinatzer (8.) egész jó ritmusban haladt, a kínlódás egy szűk vezető helyre elegendő volt. A hazai publikumnak nem volt ideje felhorkanni sem, Raschner ugyanott és ugyanúgy búcsúzott, mint korábban McGrath.
Nyolc sízővel a vége előtt Vinatzer vezette a szezon utolsó szlalomját, a biztos TOP10-es Ginnisz és Strolz előtt. Gstrein domináns felső rész után kanyarodott túl korán az egyik stanglira, Kristoffersen (7.) már nem kegyelmezett. Ragyogóan ráérzett a hóviszonyokra, élét épp optimálisan terhelte, a stabil menet és a másodperces előny már-már dobogós reményekkel tölthette el. No, persze remek sízők várakoztak még fent. Rochat (6.) nem haladt oly tiszta nyomvonalon, mint a norvég, cserébe lüktetőbbnek tűnt sízése. Példának okáért a letörésnél lemaradt egy picit, azzal együtt megtartott egy tizedet fórjából.
Feller (2.) startja előtt egy picit dolgoztak a pályán a helyiek. Meghálálta a biztatást, mert bár voltak nehéz helyzetei, lendületet nem vesztette el egy pillanatra sem. Határon síelt, eredménye olyasmi volt, mint amit a legelején síeltek. A rendezők a fair-play jegyében minden élsíző előtt toldozták-foldozták a pályát. Noël (5.) az osztrák legerősebb szakaszain világosan elmaradt tőle, a második helyre ugyanakkor csont nélkül befurakodott. Meillard (4.) a letörésnél fékezett egy nagyobbat, ott ment el pillanatnyi elsősége – egyébiránt bőven pariban volt Fellerrel. Szűzpályán jól teljesített Straßer (3.), kérdés, mire képes strapált lejtőn?! A probléma a keresztcsúszó részen volt, ahol 8 tizedet eldobott. Így hiába kapott új lendületet, négy századdal Feller mögé szorult. Haugan (1.) kitiporta a lelket is léceiből fent, tartotta előnyét két külső léces mentése dacára. A záró szakaszra gyakorlatilag egálról fordult, ami délelőtti szerepléséből kiindulva fordítást ígért. Így is történt, simán 4 tizeddel verte ott Fellert. Megszületett a végére az első norvég férfi siker!
Timon Haugan karrierje első győzelmét aratta a Világkupában, erre megsegítve azokat a statisztikusokat, akik a legutóbb olyan idény után kutattak volna, amikor a norvég férfiak nyeretlenül zártak egy teljes szezont. Ötödik dobogójából a negyedik született szlalomban, három második hely után végre felállhatott a dobogó tetejére, mégpedig a Hirscher-féle Van Deer-léceken. Manuel Feller 25., Linus Straßer a 15. pódiumával gazdagodott.
Forrás: San Diego Union-Tribune
Manuel Feller megdöbbentő szezont zárt. Kezdve ott, hogy minden futamát befejezte. Folytatván azzal, hogy mind a tíz versenyén a legjobb öt között végzett. Nyert négyszer, ötször állt dobogón. Kétség nem férhetett tehát a kristálygömb jogosságához. Marco Schwarz 2021-es sikere után került újból osztrák kézbe a trófea. Sykora, Stangassinger, Raich, Schönfelder, Herbst és Hirscher nyert még ilyet osztrákként.
A címlapkép forrása: DerStandard
Síparadicsom Blog 