Kritikán aluli viszonyok közepette engedték útjára a banszkói szlalomot. Változó halmazállapotú csapadék, erősödő szélmozgás, folytonosan romló pálya – a „rajtszámlottó” netovábbja. Amikor jószerivel nem lehetett az utolsó helynél előrébb célba érkezni. Clément Noël – egy vitatható kapuvétellel – vezette a versenyt akkor, amikor a zsűri annak törlése mellett döntött. Henrik Kristoffersen pedig lemarházta a döntnököket, mint szokta.

Mint tegnapi cikkünkben már szó volt róla, a Pirin-hegységben fekvő Banszko csak alkalmi helyszín a Világkupában, különösen a férfiak naptárát tekintve. A nyolcvanas évek elején még a megboldogult Szovjetunió képviseletében Alekszander Zsirov duplázott, az évtized derekán két korszakos klasszis, Stenmark és Girardelli nyert egyet-egyet. Legközelebb 2011-ben, majd egy évre rá tértek vissza a fiúk Bulgáriába: szlalomban előbb Mario Matt, majd Marcel Hirscher győzött.  Minthogy 2019-ben, majd két évvel később egy szem kombináció mellett csak óriás-műlesiklást rendeztek, műlesiklásra 12 évet kellett várnia a helyieknek.

Az időjárás nem fogadta kegyeibe a mai versenyt. Esős/havasesős (ónos eső?), borús, enyhén szellős időben kezdődött meg a viadal, melynek pályáját kanadai edző tűzte meg. A nyomvonalban lehetett találni ma a legkisebb kihívást.

Forrás: Ouest-France

Timon Haugan (2.) egész korrekt nyitómenetet teljesített az Alberto Tombáról elkeresztelt lejtőn. Más kérdés, hogy mozgása nem tűnt valami dinamikusnak. Clément Noël (1.) ennek megfelelően rögtön átvette tőle a vezetést, annak dacára, hogy az első letörésen volt egy kicentizett kapuvétele (el is törte a stanglit), majd akadt még néhány széles ívvétele. Utóbb maga a francia elismerte, hogy kétségei vannak, szabályos volt-e kapuvétele. Állítólag zajlott vizsgálódás az ügyben, ám ennek végül nem lett jelentősége. Loïc Meillard (4.) folyamatosan lecsúszott az ívekről, kiszorult másodpercen kívülre. Elmondása szerint 3-4 stangli után annyira bepárásodott szemüvege, hogy alig lehetett bármit látni. Henrik Kristoffersen (3.) fent a tetőn remekül kihasználta a francia rontását, a folytatásban azonban megint kiütközött, rettentően felpörgött a végére Noël. Manuel Feller (5.) mozgása a lejtő második felében igencsak darabossá vált, ritmustalanul, remegős léceken keresgélte a normális íveket. Hiába, a lista végére került. Daniel Yule (6.) hasonlóképp gyengélkedett a hullámokkal teli szektorokban, az osztrákhoz hasonlóan túltolta a csúszási fázist. Linus Straßer (7.) személyében zsinórban a harmadik síző került a lista végére. Nem csoda, fent megerősödött a szélmozgás, a látási viszonyok továbbromlottak. A kádak máris megjelentek, fenti hibáit a lankán nem tudta kompenzálni.

Forrás: Blick.ch

A tendenciába beleilleszkedett Alexander Steen Olsen (8.) is. Igyekezett megfelelő lendületet venni, de egyszerűen nem tudott egyszerre szűk és tempós íveket húzni. Atle Lie McGrath (11.) jelentősen, hét tizeddel szorult kortárs honfitársa mögé. Nála nettó sízési hibák voltak, igaz, tegnapi esése óta fájt a karja. Fabio Gstrein (12.) becsületesen kockáztatott, de egyre kevésbé lehetett látni a nyomokat, ami egy kiadós befékezéshez vezetett az osztrák esetében a letörésnél. Ramon Zenhäusern (15.) már a 3 másodperces hátrányt ostromolta, hiába kereste a normális nyomvonalat. Kristoffer Jakobsen (20.) további súlyos tizedekkel szorult a melák svájci mögé, elemekkel való küzdelmét az igazat megvallva nézni is fájdalmas volt. Tommaso Sala (9.) nem kis bravúrral négy sízőt is maga mögé utasított, megszakítva ezzel egy nyolcas sorozatot, ti. mindenki mindig a sereghajtó pozícióba sorolt. Bátorsága négypozíciós javulást jelentett az olasznak. Marc Rochat (14.) szintúgy sokat vállalt, s minthogy nem szállt el fenti hibája után, két sízőt maga mögé utasított. Dave Ryding (28.) gusztusától mi sem álltak távolabb, mint a mai gyötrelmes állapotok. A lejtő második fele merő kínszenvedős volt, elsőként került valaki – bőven – 4 s-en kívülre. Sajnos merőben igazságtalan verseny volt a mai, igazi rajtszámlottó…

Szegény Filip Zubčić átcsapott burleszkbe a reklámszünet után: oldalra bucskázás, hegymászás után végleg pályán kívülre vergődött. Albert Popov (22.) hazai közönség előtt tisztességgel helytállt. Finom eleganciával szelte az íveket, az a 3 és feles hátrány alighanem közel volt az elérhető maximumhoz. Dominik Raschner ugyanott búcsúzott oldalára dőlve, mint kettővel korábban a horvát, majd AJ Ginnisz (24.) merev küzdelmét nézhettük végig. Már amennyire figyelhettük, hiszen a kamerák nagyjából annyira voltak átláthatatlanok, mint a sízők szemüvegei. Botrányos volt a közvetítés 21. századi mércével mérve. Az olaszok extrát nyújtottak délelőtt, Alex Vinatzer (10.) végig támadó üzemmódban harcolt, a 2 s-es hátránya nagyszerű, de alighanem jó adag szerencsének is betudható – a tökéletes tűzésismereten túl. Egyébként utolsóként láttunk olyan szektort, amiben felülmúlták Noëlt. Michael Matt (23.) ismét nyújtott csúszási fázissal oldotta meg a pályát, a görögön és Rydingon kívül mást nem előzött meg, Samuel Kolega (13.) ugyanakkor egész jól ment a lejtő második felében, így 3 s-en belül maradt.

Harmincig Sebastian Holzmann (19.), Steven Amiez (17.) abszolút korrekt menete annak volt betudható, hogy a körülmények – ha már javulni nem javultak – legalább nem romlottak tovább. Luca Aerni (25.) századokkal a görög mögött találta magát, ami nagyjából a továbbjutás határaként volt értelmezhető. Johannes Strolz (16.) cudar pályakörülményekben szerzett tapasztalata délelőtt jól jött, Adrian Pertlnek (21.) sem kellett izgulnia a továbbjutásért. A brit sorsa ott pecsételődött meg végérvényesen, amint a pocsék formában lévő Sebastian Foss-Solevåg (27.) is elébe került. A lucskos időhöz a horvátok is hozzá vannak szokva, Istok Rodeš (18.) bőven rajtszáma fölött teljesített, Tobias Kastlungernek (26.) ugyanakkor izgulnia kellett a továbbjutásért.

Forrás: Blick.ch

Billy Major (29.) célba érkezése után Markus Waldner FIS- versenyigazgató összehívta a zsűrit és csapatvezetőket, majd a pálya leromlott állapotára, a sízők testi épségére (látási viszonyok), a még rosszabb délutáni előrejelzésekre hivatkozva nagyjából fél óra elteltével törölte a versenyt. Mi még hozzátesszük, hogy nyilván nem szerették volna még egy futam erejéig komplett hülyét csinálni a sportágból… Zárásként Kristoffersen a célban heves szóváltásba keveredett Waldnerrel, állítása szerint ő „tízszer rosszabb” körülmények közt síelt, a döntés pedig „marhaság”. Finom fordításban.

Jövő hétvégén Skandináviába, a norvégiai Kvitfjellben folytatódik a Világkupa-sorozat, természetesen gyorsasági számokkal. Szlalomot két hét múlva Palisades Tahoe-n rendeznek.

A címlapkép forrása: RSI